Az extrém időjárási viszonyok kiélezték a zöldterületek, kertek, fák fenntartási, védelmi és biztonsági kérdéseit. Napilapba került interjú 2023. viharos nyarán.

(A publikált és villámvédelemmel is foglalkozó cikket linkelve lásd a lap alján.)

Viharálló kert és villámálló fa – lehetséges?

„Villámálló” fa nem létezik, egyes védett vagy értékes egyed esetében kiépíthetnek ugyan fa-villámhárítót, de ez érthetően drága, ritka megoldás és nem is szép látvány. Ugyanakkor átgondolt ültetéssel, tervszerű kertépítéssel minimalizálható az intenzíven használt kert sérülékenysége időjárási viszontagságok közepette.

Fatermetek és telepítési távolság

Viharkárok mérlegelésétől függetlenül is lényeges, hogy a kertbe olyan fák kerüljenek, amelyek kellő gondozás, faápolás mellett a kifejlett méretükkel sem veszélyeztetik az ingatlanokat – hívja fel a figyelmet kerttervezési szempontokra Kiss Tünde tájépítészmérnök. – Egy-egy fa ültetésével többévtizedes jótékony környezeti hatást alapozunk meg, de nem mindegy, hogy mit, hova és milyen távolságra ültetünk.

Gyakori növényalkalmazási hiba, hogy sem az épületektől, sem a szomszédos telekhatároktól nem tartanak olyan ültetési távolságot, ami szükséges volna az adott fa lombkoronaszélességéhez és magasságához. A fatelepítési távolságokra ráadásul általános érvényű szabályozás nincsen, miközben minden helyszín egyedi adottságokat jelent és a kis, a közép vagy nagytermetű fáknál igencsak eltérő, illetve fajták között is nagy lehet a különbség.

Helyes fafajválasztással minimalizálható a viharkár

Fafaj választás előtt érdemes tájékozódni, milyen kiterjedésű lesz a fa, bizonytalan kérdésekben egyeztetni tanácsos kerttervezővel, favédelmi szakemberrel. Kiskertekbe sokszor aránytalanul nagy fák kerülnek, vagy a fajtaválasztás elhibázott: például amikor törékeny ágrendszerű vagy sérülékeny koronaszerkezetű fákat telepítenek (pl. fűzfák, nyárfák, nyírfák, egyes juharok, almafák, szivarfa, bálványfa). Ezek viharkár esetében nagyobb arányban szenvednek ágtörést vagy gally leszakadásokat fiatalabb korban is, ezért árnyékolási céllal: parkolóba vagy udvarba más fafajokat ajánlott választani.

Egyes fák pedig sajnos idős korban válnak veszélyeztetetté, mint például a diófa, a csörgőfa, a vadgesztenye, a bükkfa, a kislevelű és a nagylevelű hárs. Jó tudni, hogy a meggyötört városi fák, a nem egészséges fák nyilvánvalóan hajlamosabbak lehetnek koronasérülésekre, függetlenül a fajtájuktól. A faegészség kapcsán is kardinális a megelőzés és az ápolás, a gondos figyelem és a jógazda megközelítés.

A fák gyökérzónáját ne bolygassuk építkezéskor!

Meglévő fák esetében, új építkezéskor pedig azzal idéznek elő károkat az építtetők és kivitelezők, ha a megtartandó fák gyökérzónáját sértik meg a túl közeli alapozásokkal, akár burkolatépítéssel vagy közműépítéssel. Favédelmi és talajvédelmi szempontokat érvényesíteni kell a tervezés folyamatában, hogy egy-egy területelőkészítés, tereprendezés körültekintően és helyesen menjen végbe! Figyelembe kell venni, hogy a fa egészségéhez és stabilitásához alapvetően olyan beépítetlen tér, szabad talajfelület szükséges a töve körül, mint amilyen széles a lombkoronája.

Súlyos károk, kidőlés veszély is keletkezhet pedig abból, ha a fa úgynevezett statikai védőzónáját sértik meg, mely egy 50cm átmérőjű fatörzs körül ez egy legalább 4 méteres átmérőjű kört jelent. Az elmúlt években utcákon, közterületeken kidőlt fák sok esetben a megelőző évtizedekben rendre szenvedtek el helytelen útépítés, közműépítések során okozott gyökérsérüléseket, miközben a statikai törvényszerűségek nyilván a fákra érvényesek.

Az élő fák közös értékeink a lakóhelyünkön, figyeljünk rájuk jártunkban-keltünkben, aggasztó jelenség vagy veszély esetén a közterületi fák kezelőjének, helyi önkormányzatnak jelezhetjük, a fővárosban egy külön fatár alkalmazásban is. Szerencsés esetben, időben cselekedve a kár is megelőzhető és a fa is megmenthető.

Favédelem és faápolás a faegészség megőrzéséért

Amennyiben egy telken idős faállomány található, és biztonsági szempontok kiemeltek (pl. mert gyerekek is használják a kertet, sűrű vagy kialakult állapotok szerint a kert faalkotói intenzív beépítést fognak közre), pár évente tanácsos favizsgálatot végezni, favizsgáló szakmérnök bevonásával, de intenzív viharesemények okán inkább gyakrabban.

Sokan nem tudják, hogy egy fa kívülről akár egészségesnek tűnhet nem szakértő szemmel, miközben adódhatnak olyan problémák (odvasodás, kártevők, megbetegedés), amelyek kezelés nélkül hirtelen bekövetkező káresetet jelenthetnek egy extrém időjárási helyzetben. Természetesen olyan fa alá ne húzódjunk, vihar esetén pláne kerülendő, amelyen száradt ágak vagy törzssérülések láthatóak

– figyelmeztet a kerttervező szakember.

A szélsőséges esőzés, a hirtelen nagy mennyiségben lezúduló csapadékmennyiség oka összetett urbanizációs gond, sok külső tényező játszik ebben közre. Amit tehetünk, hogy a telkeken minél nagyobb arányban megőrizzük a zöldterületet, ahova a felszíni csapadékvíz, sőt akár a tetővíz elvezethető, s helyben elszivároghat. Előnyös a vízháztartásra és a lakókörnyezetet kondicionáló hatású, ha a tiszta és hasznos esővíz elszikkasztására helyet biztosítunk, akár esőkert létesítésével.

A kert egyidejűleg lehet esztétikus és élménydús díszkert, ökológiailag hasznos zöld élettér és infrastrukturálisan is szükséges élő közeg

– emelte ki Kiss Tünde a kerttervezés során összehangolandó lényeges szempontokat.

A cikk megjelent rövidített tartalommal a nyomtatott Blikk újságban 2023. 08. 24-én, online pedig az „Így védje az otthonát a vihartól” összeállításban 2023. 08. 23-án.

(Az interjú honlap változatának illusztrációihoz a forrás a KertIkon. Fotó: Kiss Tünde.)