Villakert tervezés során olyan helyszín alakítását alapozzuk meg kertépítészetileg, amely akár több szempontból is messze átlagon felülinek számít:

magas minőségű a megvalósítás igénye, értékes az építészeti környezet, illetve nagyobb kiterjedésű, vagy rendkívüli adottságok jellemzik.

E jellemzőkkel harmóniában maga a villakert is exkluzív kialakítást nyerhet, amely nemcsak a megbízók szívét-lelkét gyönyörködteti, hanem kényelmes helyet biztosít a legváltozatosabb kerti térhasználatoknak is.

Villakert tervezés címszavakban

A KertIkon e villakert tervezés témájú cikkében az alábbi pontokon lehet infókat és tanácsokat gyűjteni:

1. Villakert tervezés – határok nélkül?
2. A villakert tervezés folyamata
3. Miként halad a kertépítészeti terv készítés villakert tervezés során?
4. A villakert tervezés munkarészei – mit tartalmaz a kertépítészeti terv?
5. A villakert tervezés hagyományai
6. Kerti találkozás egy jómódú villatulajdonossal
7. Elkerülendő hibák villakert tervezés kapcsán

Villakert tervezés – határok nélkül?

Mindenképpen hasznos, ha a kert adottságai vagy akár a megvalósítási keretek nem határolják be szűken a kertépítés volumenét. Bár a villakert tervezés eseteiben úgymond béklyózó kötöttségekkel előnyös módon nem kell számolni, de nyilván szakmai és építésjogi követelményeknek ekkor is meg kell felelni, s nem utolsósorban szerencsés, ha a jó arány- és stílusérzék már akkor kifejeződésre jut egy villakert tervezés során, amikor még tervasztalon ill. tervrajzokon formálódik a megvalósítandó villakert.

A KertIkon ars poeticája szerint nem lehet cél a hivalkodó, táji-, környezeti jelleget szétdúló, vagy éppen giccsbe hajló megoldásoknak megágyazni, még ha egy villakert tervezés során kevesebb számbeli korlát is adódik. Igazán egyedi és vonzó kerti összképet olyan villakert tervezés eredményeképpen érünk el, amelyben a megbízói igények mellett az adottságok, az építészeti és kertépítészeti vetület mértéktartóan, ámde nagyvonalú összhangban jut érvényre.

A villakert tervezés folyamata

A villakert tervezés során a kertterv készítés általános folyamata megy végbe, éppen csak tágabb minőségi ill. mennyiségi vonatkozásokkal. A megcélzott és szükséges kertépítési munkák volumene kijelöli, mi mindenre terjed ki a villakert tervezés, s milyen formákban, s anyagokban jelenik meg a tartalom és a funkciók.

Sikeres menetekben egy értéket megőrző fejlesztés történhet (pl. meglévő, régi, akár műemlék jellegű villa kertjének megújítása esetén), vagy pedig olyan új kerti kialakítás lesz a villakert tervezés eredménye, ami táj- és kertépítészeti értéket jelent már megvalósításakor is, de hosszútávon, több évtized távlatban még inkább beérik (új villaépület esetében).

Közgazdasági megközelítésben teljes körű ingatlanfejlesztés mehet végbe (ami az éles eszű ingatlantulajdonos érdekében áll és örömére is szolgál természetesen), de legalább ennyire jelentős az eszmei értéke, amit a villakert akkor is képvisel egy tájegység vagy netán város szövetében, ha belevesszük, hogy magántulajdon lévén, az emberi használata korlátozott. Azonban ne feledkezzünk meg az ökológiai összefüggésekről, sem a kultúrtáj jelentőségéről, ha éppen a nemzeti összvagyonra gondolunk. Szokták mondani, hogy az ember nem különálló sziget. Nos, az emberek kertjére ez hasonlóképpen áll.

Miként halad a kertépítészeti terv készítés villakert tervezés során?

A villakert tervezés tervütemei, ahogy a kertépítészeti tervek leírásánál bővebben is áttekinthető, a következők:

1. Kertépítészeti koncepcióterv
2. Kertépítészeti engedélyezési terv
3. Kertépítészeti kiviteli terv készítés
4. Látványtervezés

Az esetek többségében kertépítészeti engedélyezési terv készül a villakert tervezés első lépcsőjeként, nem csak koncepcióterv. Ez érthető, hiszen különleges adottságok jellemzik a táj- és kertépítészeti tervezéssel érintett területet villakert tervezés esetében, ami eleve szükségessé teszi az engedélyezést, valamint a beavatkozások jellege miatt az építési előírások több megközelítésből is megkövetelik.

A kertépítészeti kiviteli tervdokumentáció alkalmassá válik részletezetten a kiviteli munkák kijelölésére, a megbízói érdeket szem előtt tartva a villakert tervezés által megszabott megvalósítás kerti ütemeit ezek alapján korrektül lehet elkezdeni, kivitelezni.

A kertépítészeti 3D látványtervezés általában opcionális, amennyiben a Megbízó igényli, elkészítjük. Mivel a villakert tervezés kiemelt szintű látványbeli és minőségi elvárások mentén történik, így gyakori a kertépítészeti látványtervezés készítés megbízói igénye. Valamint tervtanács elé kerülő tervek, építéshatósági igények esetén ajánlott vagy előírásoknak megfelelően kérik a kertépítészeti látványterv munkarészeket elkészíttetni.

A villakert tervezés munkarészei – mit tartalmaz a kertépítészeti terv?

A tervtartalom az egyes kertépítészeti tervütemeknek és az adottságoknak, kerti elképzeléseknek megfelelően alakul ki, végeredményben több tucat tervlap készül el egy villakert tervezés folyamán. Ami a villakert tervezés egyik jellegzetességét adja, hogy a kertépítészeti kiviteli terv kidolgozása során mindig készülnek egyedi tervezésű kerti építmények részlettervei is, amelyet a Megbízó vagy a család igénye szerint, a területi adottságokhoz, az épülettel harmonizálóan és a háziakhoz illesztetten dolgozunk ki. Az egyedi tervezésű kerti építmények esetén általában a következő kertépítészeti részlettervek készülnek:

• kerti filagória terve
• kerti szaletli terve
• más kerti pihenő építmény terve
• terasz építmények terve
• esővédő tető terve
• pergola terve
• lugas terve
• kerti konyha-grillező-sütögető terve
• kert étkező terve
• kerti tároló terve
• csobogó terve
• díszkút terve
• vizes elemek tervei
• kerti játszóelemek, fitness elemek tervei
• sportkerti építmények tervei

Bár a felsorolásban csak a lehetséges kerti építmények részlettervei szerepelnek (azaz nem minden kertépítészeti alapterv vagy részletterv munkarész), kiemelten fontos a harmonikus összkép megteremtése, amit a villakert tervezés egészében tud megalapozni, az alaptervek és a részlettervek együttesen.

A villakert tervezés hagyományai

A kerttörténeti korokból bőven meríthetünk, hogy a villakert tervezés ízére ráérezzünk: miként válhat egy kert előkelővé, minden extrával felszerelten a test és lélek megelégedésére.

Az ókorban a latin eredetű villa szóval a nagy kiterjedésű mezőgazdasági birtokot (együttesen a földterületet és a mindenféle épületeket), illetve annak központját jelölték (a villa kifejezés a szabadon álló, pihenésre szánt épületek elnevezésére is szolgált), ahogy a Római Birodalom korából az utókorra maradt. Azaz a villakert nem feltétlenül csak városi jelleggel valósult meg (villa urbana, villa suburbana), hanem hangsúlyosan vidéki is lehetett (villa rustica).

Az idők folyamán a villakert díszkert és pihenőkert jellege mind hangsúlyosabbá vált a villakert tervezés gyakorlatában, jóllehet kisebb-nagyobb arányban a veteményes, gyógy- és fűszernövényes kert, a gyümölcsöskert, vagy haszonkerti funkciójú területek (szőlő, olajfa ligetek) stb. is megmaradtak. A reneszánsz és a barokk kor is kiforrta a maguk villakert típusait, stílusukban valamint a kialakításukban a helyi adottságokhoz egyedi módon idomulva. A legfényűzőbb és fenséges példákat ma is láthatjuk Franciaország és Olaszország számtalan pontján – a nagyvonalú és jó ízlésű mecénások magától értetődően nem középszerű “kertmérnököt” bíztak meg a villakert tervezés feladatával és a tervek elkészítését követően szakemberek láttak neki a megvalósításhoz is.

Mai értelemben a villakert tervezés olyan ingatlanokat érint, amelyeknél a karakteres vagy exkluzív épület (akár meglévő régebbi, akár új modern épület) mellett a zöld igen hangsúlyos; a díszkert vagy park nagy kiterjedésű, illetve minőségi, sőt luxus színvonalon valósul meg. Funkcionálisan egy villakert lehet rezidencia, kúria, birtokközpont, családi birtok vagy éppen nyaraló is, mindezektől függően a kialakítás speciális igények mentén alakulhat a villakert tervezés segítségével, s változatos modern funkcióknak helyet adhat a hagyományos használatok mellett.

Kerti találkozás egy jómódú villatulajdonossal

Egy ízben olyan villakert tulajdonossal beszélgettem, akinek nagy családi villája Firenze világörökségi területén helyezkedik el. Azaz a nemzetközi ingatlanvagyont tekintve sem éppen hátrasorolt birtok – persze eszmei értékben, mert nem szokott gazdát cserélni. A villa és a kert évszázadok óta a család tulajdonában áll, immár generációkon átörökítve. A villakertben bőven vannak jelentős épített és növényi alkotók, amelyek a kultúra és a táj felé elkötelezett család értékrendjét tükrözik hosszú idők óta – élmény volt a kert bejárása.

A tulaj, miközben körbekísért, érdekes módon szívesebben beszélt ennek a felfoghatatlan vagyonnak az emberi és növényi vonatkozásáról: hogy mely kerti építmény milyen sztorihoz vagy legendához köthető, melyik növény, fapéldány miről híres a kertben, és így tovább. A felmenőket nem ismerve csak a hátrahagyott emlékeikből lehet következtetni, milyen emberek is lehettek. Azonban a mai tulajdonos egyikét lenyűgöző volt hallgatni így testközelből, ahogy a hétköznapjaikba is betekintést adott, s mindezt a legenyhébb nagyzolás nélkül. Talán lehet mondani most, hogy ezen a szinten ilyesmire már nem is éreznek kényszert. Meglehet; ahogyan a sznobizmust is ténylegesen kizárja a valódi nagyság.

Visszatérve erre a nyári napra, látogatásomkor, miután a néhány, szakmailag kevésbé érintett vendég elbúcsúzott, az úriember még marasztalt, s benn a villában egy kisebb séta után elértünk a konyhába, és olyan közvetlenséggel, mintha rendszeres vendég volnék náluk, úgy beszélgettünk ott, miközben megittunk egy-egy nagy pohár behűtött frissítőt. S nem várt módon épp itt vált nyilvánvalóvá egyik titkuk. A konyha ugyanis szerény kialakítású volt, s bár teljesen felszerelt, láthatóan nem siettek folyton felújítani. (Azaz nem azért volt szerény, mert senki nem főz, és mindig étteremben esznek.)

Önkéntelenül arra gondoltam, milyen érdekes, hogy hazai viszonylatban hamarabb jelenik meg a luxus a konyhában, nappaliban, a garázsban, mintsem a teljes “portát” kiegyensúlyozottan rendbe raknák vagy lakályossá tennék. Beugrott egy általam nagyra becsült amerikai író is, aki őszintén bevallotta, hogy jó ideig csak a házuk előkertjére volt gondjuk, a többi részre nem, mivel az előkert volt csak a nyilvánosság szeme előtt. Sajnos nem mindenhol természetes a hozzáállás, hogy amit nem csupán a magukénak érezhetnek, hanem valóban az övék, azt egységben kezelve fejlesztik és gondozzák, s nem csak azt, ami aktuálisan trendi, vagy amit bizonyos iparágak vagy a fogyasztói kultúra trendinek állít be.

Miközben kétségtelenül kellemesebb, összhatásában nagyobb öröm egy olyan telek, ahol esetleg kisebb a terület, és mértéktartóbb a ház, de a kertről sem feledkeztek meg, mert egészében igyekeztek azt alakítani és otthonossá tenni. Ehhez persze nem elegendő holmi birtoklási vágy, hanem kell az eltökéltség is, hogy olyan szakmai segítséget vonjanak be, amire szükség van, nem pedig olyat, ami a legolcsóbb. Már az elején látni kell a végcélt, a telek egészének a jövőképét, ahhoz, hogy harmóniában alakuljon és mindenki jól érezze magát. Egyáltalán nem meglepő számomra, hogy a spirituálisan érzékenyek, vagy idealisták értik meg könnyebben, vagyis időben, hogy mikor kell és miben nélkülözhetetlen segítség a táj- és kertépítészmérnök.

“Egy álom valójában szebb jövő, melyhez szükség van egy mérnökre, aki megmutatja másoknak, hogyan tehetik valósággá.”
/Ed Rowell/

Az említett olasz példával (s más jó példákkal is) szembesülve úgy gondolom, hogy a valódi értékek között nevelkedve és szocializálódva, kifejlődik egyfajta érzékenység vagy érzék: magától értetődővé válik a fontossági rend és az időrend is, ami a gondolataikat, terveiket, és tetteiket egyaránt vezérli. Csodálatra méltó, ahogy a tehetősség közepette sincs kísértésük, hogy butaságokat tegyenek, s elrontsák vagy elhanyagolják azt, amijük van. Nem kidobott pénz az említett kertnek egykori kialakítása, sem a fenntartása hónapról hónapra, viszont a gépparkra (legyen az gépjármű vagy konyhagép) nem vesztegetnek többet, mint ami gyakorlatiasan nézve feltétlenül szükséges és biztonságos. Azt is tapasztalom egyúttal, hogy ez a látásmód fejleszthető, amennyiben van megfelelő szakember, aki segít láttatni, s fejben, tervben képes “felépíteni” és ábrázolni a megvalósítani szándékozott kertet, legyen szó bár villakert tervezés vagy más kertépítészeti tervezés esetéről.

A példánál maradva: a konyhánál oly mindegy, mikor szerelik be a prímaszettet, vagy máshová mikor szerzik be a csúcsterméket. Az élő kertnél azonban nagyon is számít, hogy minek és mikor vetnek alapot – tíz év halogatás éppen tíz év időveszteség a növények tekintetében, amit később semmilyen összeg nem tud kiegyenlíteni. Van egy kínai mondás, ami nagyon tetszik:

“A legjobb pillanat egy fa elültetésére húsz évvel ezelőtt volt. A második legjobb pillanat most van.”

Annyit muszáj itt hozzáfűznöm, ha már a villakert tervezés van a fókuszba állítva:

“S az ültetés legjobb pillanata a kert jó megtervezése után jöhet.”

Elkerülendő hibák villakert tervezés kapcsán

Milyen hibát követhetnek el azok, akiknek amúgy sok minden adott lenne ahhoz, hogy gyönyörű kertje legyen, amely nagyszerű a legkülönfélébb szempontokból is? Összefoglalva ezeket érdemes szem előtt tartani a villakert tervezés alkalmával is:

1. A telek nem elég
2. Az épület nem minden
3. Kert nem lesz puszta földből, sem puszta főből

Kezdjük tehát az elején:

1. A telek nem elég

A kiterjedt, jó adottságú telek pusztán nem biztosítja az élményt hosszútávon. Más szóval az akár több százmilliós értékű telek megvételével csak a lehetőség adott – konkrét helyszínen elindulhat a tervezésen belül a villakert tervezés is, és minden kellő tervi és előkészítési folyamat. Szóval a telek megszerzése után tervezni és építeni szükséges, és nagyon nem mindegy, hogy mit és hogyan.

Előfordul, hogy a telek értékéhez képest a rajta megvalósítani szánt dolgokban “alulterveznek” vagy “alulbecsülnek”, így vagy végleg kihasználatlanul maradnak előnyös adottságok, vagy disszonáns végeredmény születik.

Tanács:

Ne álljon meg ott a gondolat, hogy jó esetben: jó áron sikerül csodálatos telekre szert tenni. Kezdettől ajánlott arányosan tervezni a költségeket: a telek, az épület, s a kert külön-külön számításba veendő tétel, ha el akarjuk érni a kívánt összképet, s nem végtelenített keretből gazdálkodunk – mindennek meg kell legyen a helye a költségvetésben, méghozzá kiegyensúlyozottan jó arányban.

2. Az épület nem minden

Villakert tervezés során még inkább helytálló, miszerint az épület nem minden. Bár lényegi kérdés, hogy az épület tömegének elhelyezése, terepre és tájba illesztése mennyire történik meg helyesen, a terület használata és a kerti kép legalább annyi mérlegelést és döntést igényel, mint amennyi az épület tervezésekor szükségessé válik. Új épület esetében nemcsak nagyobb a mozgástér a kert, a terep alakítására, de éppen a számos részlet kidolgozása kell, hogy megtörténjen az alapoktól a villakert tervezés során, így lesz élő az épület és a kert (sőt tágabban: a táj) kapcsolata. Meglévő épületnél a villakert tervezés, kertmegújítás folyamán fokozottabban kell ügyelni a fix adottságokra, hogy ezekhez is megfelelően történjen a csatlakozás.

Tanács:

Legelőnyösebb az a tervezési menetrend, ahol az építész-kertépítész terveket párhuzamosan dolgozzák ki, vagy csekély időbeli eltolással. Fajsúlyosabban beépíthetők korszerű kertépítész szempontok, ahol az épületen túl nincsen kőbe vésve elgondolás, így a telek egészének alakítása jobban haladhat már a villakert tervezés első lépéseinél.

3. Kert nem lesz puszta földből, sem puszta főből

Mindig megdöbbent, amikor olyan esettel találkozom, ahol a telek (luxus árszintű), s az épület (díjnyertes építész) mellett oly módon van a villakert tervezés és kivitelezés szűkre szabva, hogy éppen arra és úgy “nem költenek rá sokat”, hogy éppen azt sikerül majd végül elrontani, ami természet adta alapon még szép, jó és értékes volt. Értékteremtést és építészeti-kertépítészeti összhangot hiába is keressünk ott, ahol a megbízói fejben illetve szívben nincs meg az integritás. Magyarázni sem kell, ilyen esetekben a KertIkon nem vállalja el a villakert tervezés munkáját; persze a kezdeti párbeszédek során kiderül, melyik utcába jobb nem bemenni.

Tanács:

Érdemes tájékozódni, s akár szakember véleményét kikérni, hogy egy adott helyen milyen tervezési, majd megvalósítási vetülettel kell számolni. Néhány példa:

A szép kilátást nyújtó telkek gyakran egyúttal erősen lejtősek, ami a villakert tervezés tereprendezési tervrészeiben több tervezői munkát igényelnek, valamint a kertépítés tereprendezési költségei is nagyobb tételt tesznek ki.
A felkapottabb, hagyományosan kedvelt lakóövezetek, településrészek esetén a kertépítészeti tervezés komolyabb előírásoknak kell, hogy megfeleljen, ez a villakert tervezés munkarészeire is kihat, és számos minőségi, mennyiségi követelményt előre megszab.

Amennyiben a természeti környezet, a táji közeg egyedülálló, s akár országos védettséget is élvező területre esik a villakert tervezés helyszíne (például nemzeti parki terület, műemléki környezet), eleve jogszabályi keretek határozzák meg, hogy mit hogyan lehet alakítani, s olykor már az művészet, hogy az előírások, a védettségi szempontok és a megbízói érdekek egy időben összehangolhatóak legyenek.

A példákat lehetne szaporítani. A táj- és kertépítész tervező részéről az erős szakmai bázis, a naprakész jogi ismeretek és az egyedi megoldások holisztikus megközelítése alapvetően elvárható, hogy elősegítse a megvalósítást; ugyanakkor a jó ízlés, a lehetőségeivel élni tudás képessége, a méltányolható igények, az önismeret és realitásérzék pedig a megbízó oldalán is kívánatos, hogy a villakert tervezés segítségével az álom az álomkertben is manifesztálódhasson – ami a legteljesebb értelemben is életteli és rendkívüli, mert biztos alapok, nemes jellem és szépérzék mentén alakulhatott.