Úgy érzi, sok stressz érte? Netán depressziós, ideges? Gyógyulni szeretne? Nem kell rögtön orvosság után kapni, sem orvosi rendelésre várni, gyógyszert nyújthat egy kert is. – S ez nem csupán kertbarátok hangzatos válasza a mindennapok űzöttségére, hanem napjaink tudományos vizsgálatainak eredménye is.

Kiss Tünde

De kinek is ne lenne szüksége egy idillikus kertre? Akit a tavasz eleve üde hangulatban (és nem ólmos fáradtságban) ért, az is elismeri a szemet gyönyörködtető zöld környezet testet-lelket megújító hatását, a beteg embereket pedig különösképpen jótékonyan érinti. Kevésbé ismert, hogy kimutatható egészségjavító hatása van már annak is, ha egy súlyos beteg az ablakon keresztül szép tájat, zsenge növényzetet lát, nem pedig kőrengeteget.

Nem mindegy tehát, hogy egy kórház zöldövezetben áll-e vagy egy lepusztult városrészben. Ezért is fordítanak nagy gondot a fejlettebb országokban a kórházak kertjeinek, belső udvarainak ápolására, minél több zöld növényzet biztosítására. Fontos szerepe van a gyógyító kerteknek a fogyatékkal élők egészségének, jóllétének biztosításában is.

Ősidők óta ismert, hogy a természeti környezet az egészség megőrzésében fontos szerepet játszik. A kertek gyógyító hatását már a korai ázsiai, görög és római kultúrák is értékelték. Bár az egészségmegőrzésének hosszú története van, a természeti környezet egészségre gyakorolt hatását csak rövid ideje kezdték módszeresen kutatni.

Az 1980-as évek közepe óta az orvostudományban kialakult integrált megközelítés segített abban, hogy feléledt a kertek gyógyító erejébe vetett hit. Roger Ulrich-nak operált betegekkel végzett vizsgálatai nyomán elsőként bizonyította 1984-ben, hogy a kórházi ápolási idő hossza összefügg a fájdalomérzettel és azzal, hogy a fekvő beteg az ablakon keresztül természetet lát-e. Azok a páciensek, akiknek az ablaka kertre vagy természetes tájra nézett, hamarabb gyógyultak, és kisebb volt a fájdalomérzetük – ezzel összefüggésben kevesebb fájdalomcsillapító is fogyott.

A gyógyító kert és terápiás táj jótékony hatása abban áll, hogy az ember jólléte – akár aktívan munkálkodva, akár passzívan élvezve, mélázgatva –a kertben eltöltött idővel párhuzamosan javul. A gyógyító kert általában egy olyan kert, amelyet gyógyításra szántak, célzottan a lelki, érzelmi és fizikai egészség megőrzése érdekében. A gyógyító kertek között ezért vannak emlékhelyek vagy háborús emlékművek is, vagy olyanok, amelyeket járványok vagy egyéb tragikus események emlékére állítottak.

A terápiás tájtervezés egy-egy speciális betegséggel, illetve konkrét gyógyítási folyamattal kapcsolatos. A terápiás tájat úgy alakítják ki, hogy mérhető hatással legyen egy adott betegségre, betegre. Úgy is lehet tervezni, hogy pontosan illeszkedjék a meghatározott betegségekben, például izületi bántalmakban, bénulásban, vakságban vagy egyéb fogyatékosságban szenvedő betegek igényeihez. Hazánkban még kevés ilyen létesült, mint a Városligetben található vakok kertje, nem messze az Ajtósi Dürer sori székházuktól.

A gyógyító kertészet gondolata akkor keletkezett, amikor az 1960-as években a szegény betegekkel kerti munkákat végeztettek gyógyíttatásukért cserébe. Az orvosok észrevették, hogy ezek a szegény betegek gyorsabban gyógyultak, és a gyógyításuk is eredményesebb volt, mint a többieké. Előfordult, hogy a két világháború után leszerelt katonák terápiás céllal kerti munkát végeztek, hogy a sebesült végtagjaik működése javuljon ezalatt, és a szellemi képességeik növekedjenek, de azért is, hogy új készségeket sajátítsanak el, így ráadásul élelmiszert is termeltek.

A kertek gyógyító ereje fórumképes téma lett: a kertet, tájat újra felfedező emberek osztják meg személyes tapasztalataikat internetes oldalakon. A kertterápia „hívei” nem ritkán megtört egészségi állapot vagy munka- és lakóhelyváltás okozta életmódváltásról számolnak be:

„Férjem balesetet szenvedett, és térdműtétei után depresszióval küzdött. Pontosan emiatt egy éve egy Bükk hegység lábánál lévő kis faluba költöztünk, ahol a gyönyörű környezet pozitív irányban változtatta meg, a táj szépsége már télen is sokat javított állapotán. Lakásunk bármely ablakából kinézünk, ötven méterre a hegyek vannak, a kert végében a patak csörgedez. A kert, a természet adta gyönyörűségek úgy tavasszal, mind ősszel színeivel mindkettőnket elkápráztat. Most tavasszal kertünkben tesz, vesz, úgy a hangulata, mind mozgása rengeteget javul. A tavaszi madárcsicsergés, a téli madáretetés, a látvány feledteti azokat a szociális problémákat – legalábbis egy időre –, melyet sajnos hatvanéves korunkra alacsony nyugdíjunk miatt át kell élnünk. Igaz, csak dísznövényeink vannak, de pusztán a zöld növekedésének, a virágok nyílásának figyelése boldogság hormonokat indít el az emberben, és segít a nehézségek áthidalásában. Nem vagyok szakember, de én hiszek benne, mert tapasztalom az ezektől kapott pozitív energia jótékony hatását. Aki teheti, mindenkinek ajánlom ezt a terápiát, nem vagyunk rabjai, de annyit ültetgetünk, kapálgatunk amennyit nagyobb megterhelés nélkül elvégezhető és élvezzük munkánk örömét.”

A kertészet-terápiával foglalkozó szakemberek elmondása szerint a kertben töltött idő és tevékenység fizikai változáshoz vezethet, például segíti az izomerő növekedését, könnyebb mozgást eredményez, a finommotorikus képességek javulását okozza. Megmozgatja a nem használt izmokat, javítja a mozgáskoordinációt, az egyensúlyérzéket. Emellett a szellemi, lelki gyógyulást is segíti. Többek között növeli a stressztűrést, javítja az önuralmat, magasabb önértékelést eredményez, javítja a megfigyelőképességet, a döntésképességet és a problémamegoldó képességet. Csökkenti a szétszórtságot, javítja a figyelem összpontosítását. Az egyén társadalmi, szociális életére is kedvező kihatással van, az együttműködési zavarokat csökkenti.

Ha alávetjük magunkat a kertterápiának, ez segít, hogy a sikereket és kudarcokat jól viseljük. A tengerentúlon több intézményben – a Michigani Állami Egyetemen már 1955-től – egyetemi oklevelet is lehet szerezni kertterápiából. Mára a kertterápiát kórházakban, ápolási otthonokban, intézetekben, rehabilitációs központokban, iskolákban, börtönökben, táborokban, napközikben, hajléktalanok között és közösségi központokban is alkalmazzák.

Az ápolt növényeknek, kertészkedésnek bizonyíthatóan jó hatása nemcsak a gyerekek fejlődésére, az időskorúak lelki egyensúlyának megőrzésére, a fogyatékkal élőkre érvényes, hanem a társadalom peremére sodródott emberekre is. Több nyugati, amerikai városban az önkormányzat vagy egy velük szerződésben álló alapítvány, civil szervezet tart fenn olyan kerteket, ahol haszonnövényeket is termesztenek. A rendszeres kerti munka segít például a hajléktalanoknak visszaszerezni önbecsülésüket. Sokan itt regenerálódnak és gyűjtenek lelkierőt a normális élet újrakezdéséhez:

„A kertészkedés sokakban felébresztette azokat az időket, amikor még szebb napokat éltek meg. Néhányat a kertészkedés távol tartott az ivászattól, másoknak az egészségét adta vissza. Akárhogy is, de kiutat jelentett, reményt, új energiát ahhoz, hogy ismét saját otthont teremtsenek, hogy megint legyen saját kertjük”

– számol be egy külföldön gyakorló szociális munkás.

A jellemzően erős civilszférával bíró országok jó példáját eddig csekély számú hazai kezdeményezés követte. Áttörést jelentett e téren, amikor április elején egy a Dózsa György úton található hajléktalan szálló belső udvarát ültették be bokrokkal, virágokkal – Kristin Faurest kertépítész tervezői útmutatása nyomán maguk a szálló lakói serénykedtek odakinn. Az udvarszépítés a Lélegzet Alapítvány „Zöld Levél” városzöldítő programja keretében zajlott le, és anyagi alapját az egyik leggazdagabb magyar jótékonysági alapítványa biztosította.

A városzöldítő program közvetlen célja minél több zöldfelület létrehozása, illetve rendbetétele az V–VII. kerületben és Újlipótvárosban. A program keretében a területen működő nonprofit szervezetek, társasházak, egyházak, közintézmények, önkormányzatok pályázhatnak zöldterületet javító, felújító, bővítő támogatásra. Az egyik legfontosabb részvételi feltétel az, hogy a szervezet legalább 5 éven át tartsa is rendben, szükség esetén pótolja a létrehozott és rendbe tett zöldfelületet.

Megjelent rövidített tartalommal a Hetek Közéleti Hetilapban: „Kertterápia – Gyógyító természet” címmel a 2008. 04. 18. (XII/16) számban, az Életmód rovat oldalán.

Ossza meg másokkal is!

logo-ikon

Bemutatkozunk

A KertIkon hivatása: hasznos és szép kertek tervezése, közterületek és a táji környezet jó alakítása - kerttervezés, tájépítészet teljes körű jogosultsággal.

A munkák során öröm és kiváltság, hogy igényes megbízókkal, hosszú távban gondolkodó fejlesztőkkel és korrekt szakemberekkel alkothatunk.

Tervezési árajánlat

Kerttervezési, tájépítészeti tervezési feladatra szívesen adunk árajánlatot!

Töltse ki árajánlatkérő űrlapunkat, hogy megadhassuk a megoldandó feladathoz szabott egyedi árat!

Elérhetőségek

KertIkon Kft.

5100 Jászberény, Pajtás u. 7.

Copyright 2009 - 2024. kerttervezes-tajepitesz.hu ©  Minden jog fenntartva!