A hosszú élet titka: kertészkedés

Hosszabb életidőt ér meg a kertjében szorgoskodó ember. Egy életmódra fókuszáló svéd kutatás eredményéről a British Medical Journal orvosi szakfolyóirat márciusi számában számoltak be: aki tartósan, éveken át műveli kertjét, tovább él, mint aki henyél helyette. Eszerint a kertben rejtőzik a hosszú élet titka. Legalábbis az egyik.

Kiss Tünde

 

Kiss Tünde városi kertterápia cikk

Amit eddig is tudtunk, hogy a fizikai igénybevétel jótékony hatást fejt ki az egészségi állapotra és az aktív fiatalok kimutathatóan hosszabb életidőre számíthatnak; továbbá hogy a tétlenség és az ebből eredő betegségek teszik ki egészségügyi problémák zömét. A svéd kutatók tanulmánya emellett kimutatta, hogy szoros összefüggés van a fizikai aktivitás és a halálozási arány között. A fokozott igénybevételt vállaló középkorú és idősebb férfiak hosszabb életkort élnek, jóllehet ez a hatás öt-tíz éves időszakot követően mutatkozik meg markánsan. Az aktív életmód éppoly tekintélyes mértékben növeli az életidőt, mint például a dohányzásról való leszokás.

Életbe vágó lehet otthonra a veteményeskert tervezés: a kertészkedés egészséges, hosszú életet munkál

A svédországi Uppsalai Egyetem kutatói kétezernél is több ember életét kísérték figyelemmel a hetvenes évektől 35 éven keresztül. A vizsgálat kezdetén ötven év körüli személyek az évtizedek során ötször estek át széleskörű kivizsgáláson: felmérték testmagasságukat, testsúlyukat, mozgásszerveik állapotát, vérkeringésüket, vércukor- és koleszterinszintjüket, de az alkoholfogyasztási, valamint dohányzási szokásukat érintő változásokat úgyszintén. Az időtöltési szokások szerint három csoportot különböztettek meg. Az intenzív testmozgású férfiak kategóriájába azok estek, akik keményen edzettek vagy versenyszerűen sportoltak és – mivel a hajlott korúakra az előbbiek egyre kevésbé jellemzőek – jórészt akik hetente összesen legalább három órát rendszeresen kertészkedtek. Akik gyakran sétáltak vagy kerékpároztak, csupán közepesen aktív személyeknek számítottak. Végül a kevéssé aktív tevékenységűeknek a csak olvasásnak, tévézésnek, s egyéb ülőhelyzethez kötött elfoglaltságoknak hódolók minősültek.

Kertészkedés során is használhatunk testet edző eszközöket

Nyolcvanéves korukra az utóbbi inaktív csoport kétszeres halálozási arányt mutatott az erősen aktív részvevőkhöz képest. Kilencven felé közeledve az inaktívak több, mint nyolcvan százaléka már elhunyt, míg az erősen aktív idős urak negyven százaléka még mindig a kertjében serénykedett. Az aktívak legalább négy évvel, a közepesen edzettek pedig átlagosan két évvel élnek tovább az inaktívakhoz képest. Kimutatható volt az életmódváltozás hatása is: akik öregkorukra felhagytak a lustálkodással, mind jobb eredményeket mutattak a passzív életvitelük mellett ragadt társaiknál. A fizikai aktivitás függvényében vizsgált halálozási arány különbsége a részvevők 70-80. életévétől mutatkozott meg erőteljesen, amiből következtetni lehet arra is, hogy az ajándékba kapott évekért dolgozni sem árt.

Egy konyhakert kialakítása, gondozása finom mozgásokat, testet-lelket erősít

A svéd vizsgálat nyilvánosságra hozatalát követően a La Reppubblica sietett megerősíteni az északi-európai kutatók eredményeit. Az olasz napilap kihangsúlyozta, hogy az olaszok átlagon felüli kedvet éreznek a kerti munkákra, amit az is mutat, hogy náluk a fiatal korosztályból, a 25-34 év közöttieknél minden negyedik ember kertészkedik, a 65 éven felülieknél pedig csaknem 50 százalék. A jelenség különösen elterjedt Észak–Itáliában, ahol minden második lakost érdekel a kertészkedés, míg délen csak minden negyedik ember számít aktív kertbarátnak. (További kutatást is megérdemelne, vajon az északi országrészen kibontakozott világhírű olasz reneszánsz, valamint a déli régiók lobbanékony és zaklatott történelme összefüggésben áll-e a taljánok kertészkedésre való hajlandóságával.)

Fűszerágyas, gyógynövényes kert - kertészkedés közben körbedongja sokféle kertbarát

Mindenesetre az életvidám olaszok továbbra is kertészkednek: a stressz ellen, hobbiból vagy éppen spórolásból, hogy biztosítva legyen zöldségfélékből az ellátottságuk. Olaszországban egyre több az olyan önkormányzat, amely a lakosság rendelkezésére bocsát e célból kisebb parcellákat. Nagy-Britanniában hasonló kezdeményezések indulnak, itt a National Trust, a nemzeti kulturális örökség gondozója ezer kis parcellát osztott szét az állampolgárok között, akkora területet, amelyen 2,6 millió fej salátát lehet termeszteni. Az újra felfedezett kertészkedés az Egyesült Államokban, a városi létformát sem hagyja hidegen: mind gyakoribb, hogy teraszokon, háztetőkön nevelik a salátát, a paradicsomot. A Burpee Seeds, a legnagyobb amerikai vetőmagcég 2008-ban kétszer annyi magot adott el ezekből a zöldségekből, mint egy évvel korábban.

Zöldséges kert, veteményes ágyások kialakítása

Mindeközben nálunk az inaktivitást leginkább (csak) a siralmas hazai foglalkoztatottsági arány kapcsán emlegetik fel. Pedig nem csak a munkaidőben kérdés az aktivitás szintje. A tudományos érvek alapján a passzív pihenésnél jóval kedvezőbb az aktív időtöltés, ideértve az aktív pihenés legkézenfekvőbb és legősibb módját, a kerti munkát is. A tanulmány szerint a napi rendszerességgel végzett félórás fizikai igénybevétel – amely lehet testedzés vagy a nem mellékesen haszonnal járó kertészkedés – nemcsak az általánosan vett egészségmegőrzésben segít, hanem tovább életben tart. S nem kell lemondóan legyintenie az életük delén túl azoknak sem, akik sosem kertészkedtek, hiszen életkortól függetlenül megmutatkozik a pozitív eredmény, ha hosszútávon végzik. Az ember műveli és őrzi a kertet, cserében a kert megőrzi az ember egészségét.

„Az embereken jól megfigyelhetően átjön, ki mivel foglalkozik. S nemcsak, hogy hol dolgozik, hanem a szabadidejében miben leli örömét – osztja meg nézetét egy kertépítész szakember. – Aki széteső világunkban is rendet tart a kertjében, az valami paradicsomi állapotokat idéző tevékenységbe fog, mert az ilyenből valahogy nem akar kihunyni az életkedv.”

Talán mert a kert jótékony szenvedély, betegség veszélye nélkül.

Megjelent rövidített tartalommal a Hetek Közéleti Hetilapban: „Kertterápia városlakóknak” címmel a 2009. 04. 03. (XIII/14) számban, az Életmód rovat oldalán.