A kertépítész feladata a kerttervezés során, hogy az épület(ek) környezetében a rendelkezésre álló területen kihozza az adottságokból a legjobbat, hogy jól funkcionáló és esztétikus tér legyen a kert.

Mit ért a KertIkon kerttervezés alatt?

A kerttervezés tevékenységét az angol a ’garden design’ kifejezéssel adja vissza, amikor a tervezési területre nem csupán a növénytelepítés kérdéseit megválaszoló kertterv készül a kertépítész kezei alatt.

Hanem a kerttervezés során létrejön egy művészi igénnyel és részleteiben aprólékosan kidolgozott létesítmény terve, ahol az élő és fő építőanyag: a növények, valamint a művi, vagy épített elemek együttesen nyújtanak harmonikus élményt vagy keretet az adott helyen zajlódó tevékenységeknek.

A KertIkon a kertépítész feladatát a maga összetettségében látja és végzi, de a kerttervezés számunkra nem pusztán problémakezelés, hanem lelkesítő alkotófolyamat.

A kert megtervezése: az életteli szabadtér tervezés

A kerttervezés nagyszerű lehetőségekkel teli szabadtér tervezés. Az alapos kerttervezés nyomán megvalósított külső tér az életet szépíti meg: a kertépítész által megtervezett, jó és szép kert képes akár a sivár környezetétől elválva kimagasló életminőséget biztosítani a keretein belül tartózkodóknak.

A táj- és kertépítész szakember tudásának kertépítész oldala szükséges egy kert behatárolt területén; itt a tér parányi vetülete is sokat számíthat, ugyanakkor a környezetbe való emberi beavatkozás leginkább kívánatos és hasznos nyomait viselheti magán – a kert tulajdonosai és használói örömére.

Akiben van érzék, hogy markáns különbséget tegyen az ’uralkodás’ és a ’leigázás’ között, azzal a telektulajdonossal könnyen szót értünk a kerttervezés során. A lelkiismeretes kertépítész nem a sarkából kívánja kifordítani a telket, kertet; hanem az alapokra épít alázattal, mialatt a környezetre és a helyszínben rejlő lehetőségekre nyitott szemmel tekint.

Kerttervezés: amíg a kertépítész a kert megteremtéséig vezet

A kert nem önmagában áll, alapjában véve mindig épülethez kötődik. Ezért az idők során a kert kialakítása és azt megelőző kerttervezés is jellemzően az építészeti tevékenységhez kapcsolódott. A kerthasználat jellege erről a kötelékről árulkodik. A kert létrehozásának célja szinte mindig, eredendően benne szerepelt az építészeti programban.

Idővel a kerttervezés önálló szakmává nőtte ki magát, speciálisan kertépítész vagy tájépítész szaktudást követelt meg. Egy mai kertépítész – jó esetben – érti az építészetet, mérnöki képességekkel bír és kertészeti, botanikai ismeretekkel rendelkezik. A kertépítész a munkájában az építész partnereként tevékenykedik, ám az alkotás élő jellegéből következik egyedi, művészi vonása: a kert évek, évtizedek elteltével érik be.

Egy kert tökéletes állapotát nehéz megállapítani, hiszen a kert élete nem lezárt; a kerttervezés nyomán történt kialakítása voltaképpen egy izgalmas és változásokkal tűzdelt folyamatot indít el (amelyet a kertfenntartás alapvetően befolyásol).

Mikor szükséges a kertépítészet vagy kerttervezés?

A kertépítészet a díszkert létesítésére hívatott elsősorban, annak koncepcionális és részlet kérdéseit tárja fel a Megbízó igényei mentén. A kertépítész a feladat jellegétől függően szerteágazó mesterséget gyakorol.

Tervrajz, a kertépítészeti terv elkészítését igényli a díszkert létesítése a haszonkertekkel ellentétben. A szükséges felméréseket követően a kerttervezés végeredményképpen a jövőbeni, megvalósítandó állapotot mutatja be a Megbízó számára, kijelöli az építkezés menetét, a részletekbe menő megvalósítást. Törvényszerű, hogy a kertépítészeti terv, a különféle tervrajzok igényességével lesz arányos a megvalósuló kert igényessége.

Kerttervek: a kerttervezés művei

Kerttervekről nem csak kert rendeltetésével összefüggésben, a kerttervezési feladatok szerint beszélhetünk, hanem a kerttervezés fázisai alapján a kertépítész különféle tervfajtákat készít:

1. Kertépítészeti vázlatterv (ötletterv, koncepcióterv) elkészítésével a kert elképzelhetővé válik, ez lesz a megbízóval történő tervegyeztetések alapja. Az elképzelések addig formálódnak, amíg a megbízói és a szakmai, kertépítész szempontok összhangba kerülnek.
2. Kertépítészeti tanulmányterv. A kerttervezés ekkor az adottságok vizsgálatára, a lehetőségek átfogó bemutatására szolgál, jövőbeni fejlesztési irányt jelöl ki a kertépítész. Leginkább előzetes tervegyeztetésekhez, pályázatokhoz és forrásteremtéshez használatos.
3. Kertépítészeti látványtervezés (számítógépes 3D-s kertépítészeti látványterv vagy kézi perspektivikus rajz) segítségével a kertépítészeti megoldásokat szemléletesen mutatja be a kertépítész.
4. Előírt esetekben kertépítészeti engedélyezési terv is készül a kerttervezés során, amelyet a megrendelő a hatóságoknak át tud adni.
5. Kertépítészeti kiviteli terv. Ennek alapján pontosan követhető a kert kivitelezése, építése során, hogy mit, milyen formában és minőségben kell megvalósítani, hogy a kerttervezés folyamán kikristályosodott elképzelések testet öltsenek.

A kerttervezés kiindulási rajzi alapja a meglévő állapotot tükröző helyszínrajz, felvételi alaprajz, geodéziai felmérés, amely tervezési alaptérképként szolgál a kertépítész munkájához.

A kertépítész és a Megbízó/építtető közötti kommunikáció sajátossága, hogy jórészt ez rajzi alapokon nyugszik, ezért fontos, hogy minél pontosabb legyen a kiindulási helyzet vizsgálata és felmérése, majd pedig minél alaposabb legyen a tervezett állapotokat ábrázoló tervek sorozata.

Kerttervezés 3D-ben: kerti látványtervek kézzel, géppel

A kertépítész által készített számítógépes 3D-s látványrajzok, fotórealisztikus látványtervezés, a különféle perspektivikus grafikák, távlati kézirajzok a kerttervezés koncepcionális fázisában jelenthetnek segítséget a megbízó vagy építtető számára a döntéshozatalban.

Ezek a kertépítészeti látványtervek cizellált kertépítész tervezői munkát igényelnek, jóllehet a kivitelezésben nem használatosak, nem a műszaki tartalmukban rejlik fontosságuk, de ettől még ezek a kertépítész munka legmutatósabb alkotásai a kerttervezés alatt.

Jórészt a megbízó vizuális alkata, igénye és a tervezett projekt nagyvonalúsága (és a rendelkezésre álló anyagi keret) határozza meg, hogy milyen mennyiségű és minőségű látványterv születik a kertépítész műhelyben.

A kert és a kertépítészet: élő hagyományok

A kert élő kompozíciós eleme, a növény – kevés kivétellel – elmaradhatatlan a kerttervezés gyakorlatában. Bizony, a botanikai ismeretek elengedhetetlenek egy kertépítészeti vagy kertművészeti alkotás (vagy maga a kertépítész) megítélésénél, ezért is került ki a történelem folyamán a díszkertészet és a kertépítészet az építészet szárnyai alól, amely főként az ősi korokban átfogó alkalmazott művészeti ágként szervezte az életet.

A ’kert’ hagyományosan az épület környezetét jelentette; a ’park’ pedig eredetileg a körülkerített erdő fogalmát jelölte az angolban, a kerttörténet során vadaskert funkciója volt, illetve nagyobb díszkertet jelölt. A ’paradicsom’ (a paradicsomkert értelmében véve) ősi perzsa szóból eredően a körülkerített kert kifejezésére szolgált alapvetően. A héber ’éden’ pedig maga a gyönyörűség.

A kert szó a magyarban ma is sejteti a körülkerített helyet vagy elkerítettséget: ám a kertnek nem csak művi, hanem természetes határai is lehetnek. A kerttervezés különleges helyeket teremt. A kert, mivel külső téren, az ég felé nyitottan valósul meg, frissítően érzékelhetővé válik a szabadság, de a keretei révén a biztonság is, a míves kialakítással pedig az összkép adta gyönyörűség. Vágyni ezekre – mélységesen emberi. Lemondani ezekről – merő pusztaság.

A történelem során a korszakok megteremték a maguk kerteszményeit is. Bár az idővel ezek is változtak, formálódtak, a haszonkertek mellett mindig megvolt az igény, hogy legyen egy kert, egy hely, ahol az ember önmaga lehet, és a szépségnek is áldozhat. A kertépítész ezen dolgozik, a kerttervezés pedig a kérdések és válaszok tere.

A titokzatos kert avagy a kerttervezés titkai

A kert olykor titokzatos: titkokat rejt magában, ahogy mások elől elzárt terei bóklászásra hívogatnak. A kert felfelé mindig nyitott tér (’open space’), ugyanakkor az oldalán tartózkodó, vagy egyenesen zárt. Benne egységbe fonódik a maradandó és a folytonos változás. Jelen van a múlt és a jövő.

A kert formálás (kerttervezés, kertépítész beavatkozás) híján értékeiben kibontatlan; művelés nélkül elvadul vagy elsivárosodik. Mint az emberi lélek.

A kert tehát egyszerre jelent kerítettségből származóan intim (bensőséges, nem bárki számára bejárható) és a kereteken belül művészi igényességgel megteremtett helyet, ami az ember gyönyörűségére válik.

Egykor az ún. kamarakertek, titkos kertek egy kerten belül töltötték be ezt a szerepet: az elválasztás belső fallal vagy kerítéssel, esetleg terepjátékkal is történt; s a privilegizált kertrészen belülre tartogatták a kerttervezés ínyencségeit, a legpompásabb kerti csodákat, illetve virágdíszt.

Milyen a leleményes kertépítészet?

A kertépítész a tervezési terület horizontális és vertikális viszonyaival egyaránt foglalkozik, jó térérzékkel törekszik tagolni, de egybe is szerkeszteni a kert térrendszerét. A megfelelő kerttervezés a terület adottságait ötletesen, de nem természettől elrugaszkodott módon kezeli.

Ahogy nem közömbös a kert művészi színvonala, a kerttervezés művészi színvonala sem mellékes. A kertépítész alkotásainak jó része a térművészetek köréhez tartozik, s ezek kihívásaiban bővelkedik. Az alapos kerttervezés a környezetétől nem hermetikusan elzárt, de minőségében, szerkezetében valamelyest mégis jólesően elkülönülő mikrovilágot teremt.

A kertépítész a kerti térhasználatok, esztétikai igények mentén alkalmazza a kertépítészet elveit a rendelkezésre álló terület formálása céljából; kitér a növényalkalmazásra, anyaghasználatra, a kerti építményekre a lehetőségek és a megbízói igény szerint.

Hogyan válasszak kertépítészt?

A tisztességes kertépítész szakember nem tud mindent. Van, amit tudnia kell, és van amiről tudnia kell, miként viszi előre a kerttervezés folyamatát. A kerttervezés személyes: kellenek érintkezési pontok. (A KertIkon ezért nem akar kertet tervezni „online”, vagy távolsági hívással, anélkül, hogy megismernénk a helyet és a kert gazdáját.)

A találkozások alatt nemcsak a Megbízó karaktere bontakozik ki a kerttervezés támpontjaként, hanem a kertépítész is megvilágításba kerül, olyan személy-e, akiben érdemes megbízni:

• Magatartásában megbízhatónak mutatkozik a kertépítész?
• Az első eszmecsere, majd a kerttervezés során adja-e jelét a beleélési képességnek, empátiának?
• Megvan benne a kerttervezés során elengedhetetlen meggyőző és megegyezési képesség?
• Képes a kertépítész kompromisszumokra, de akár önmagával szemben kritikai hajlamra?
• Adja-e jelét gazdasági és szociális érzékenységnek a kertépítész?
• Rendelkezik-e kommunikációs képességgel, közérthető és logikus előadókészséggel a kertépítész?
• Jelen van-e a közösségi elkötelezettség és a kulturáltság a kertépítész magatartásában?
• Az alapos szakmai tudás és a széles körű, naprakész tájékozottság együttes meglétéről tesz-e tanúbizonyságot a kertépítész a kerttervezés munkája során?

A tervek és rajzok grafikai kivitelezése sokatmondó, nem csupán arról árulkodik, hogy milyen technikával vagy tervező programmal képes bánni a tervező, hanem a tartalom nagyvonalúsága és részletezettsége a kertépítész kompozíciós elveiről, motívumkincséről és saját stílusáról is árulkodik.

Az alaptervek részletei, valamint a részletrajzok alapossága magukért beszélnek; a kerttervezés során születő rajzokból, tervlapokból jobbára megállapítható, hogy a kertépítész birtokában van-e a szükséges szakmai ismereteknek.

De hogyan állapítja meg ezek meglétét egy laikus? Az aprólékosan kimunkált részletek és a tervi elgondolások tökéletes, érthető megfogalmazása képzett, hozzáértő és gyakorlott kertépítész szakembert mutat.

Az alkalmas kertépítész ismérvei:

Ahogy a hajdani nagyvonalú és jó ízlésű mecénások nem alkalmaztak középszerű szakembert; a megbízók ma is teljes joggal vesznek figyelembe a kertépítész tudásával szembeni követelményeket és képességeit illető jellemzőket:

• Felkészült. A kertépítész ismeri a kert fejlődéstörténetét, jártas a kertművészeti stílusokban, alkalmazza az korszerű műszaki megoldásokat.
• Nyitott a Megbízó érdekeire és igényeire.
• Ám munkavégzésében, a kerttervezés során a Megbízó érdekei nem írják felül a szakmai elveket (szakmai, kertépítész elvekben nem megalkuvó).
• Referenciákkal szolgál, a kertépítész rendelkezik tapasztalatokkal az adott tervezési munka jellegét tekintve.
• A mérnöki tudás mellett magas szintű esztétikai érzékről és művészi képességekről tesz tanúbizonyságot a kertépítész, megvan nála az alkotóképesség (fantázia, kreativitás); a kerttervezés során a kertépítész formai tisztasággal és színérzékkel jár el, illetve jó térlátásnak is jelét adja.

Speciális kertek tervezése

A kert az emberi használatra feltárt és kialakított szabad (külső) terek rendszere, amelyhez a kertépítész domináns építőelemként a növényeket alkalmazza, s amely egy meghatározott (és a kerttervezés során alaposan körbejárt) rendeltetés betöltésére funkcionális és térbeli egységet képez.

Így, a kert rendeltetése szerint egy kert lehet lakókert, üdülőkert, irodakert, játszókert, sportkert, temetőkert, botanikus kert, pihenőkert, stb. Ez alapján speciális szempontok érvényesülnek a kerttervezés során, amelyekre bővebben az egyes kerttípusoknál térünk ki.

A kertépítész funkcionális és esztétikai elvek (kerthasználat, fenntarthatóság; kertszimbólumok, kerti térszervező motívumok, területkiosztás, stb.) mentén dolgozik a kerttervezés folyamán; de mindvégig az adottságokkal és a terepalakítással szoros összefüggésben.