Környezettervezés, környezetrendezés – tájépítészet külső szemmel

A környezettervezés, környezetrendezés, környezetalakítás – gyakorta használatos fogalmak: a regionális tervezési szinttől az ököritófülpösi iskolakertig. Itt tekintjük át, hogy a környezettervezés tág körén belül milyen szempontokból szükséges a tájépítészet mint a legteljesebb környezetrendezés, valamint melyek a különböző tervek, tervezési eljárások a környezettervezés során.

Miben áll a környezettervezés?

A környezetrendezés színtereiA környezettervezés az emberi lét és tevékenységeknek a természeti folyamatokkal való összehangolására törekszik különféle szinteken – ezáltal vonatkozik a tájépítészet, településépítészet, kertépítészet feladatköreire is. A környezettervezés feladatairól elmondható:

  • területi és ágazati tervekhez kötődnek, részben azokba beépülnek
  • a társadalom erőforrás-gazdálkodásának és térhasználatának irányításával foglalkozik a környezettervezés
  • célja a környezeti értékek védelme, rehabilitációja és fejlesztése

Tájépítészet és környezettervezés

A környezettervezés vagy a tájépítészet volt előbb? – íme, a sokszor megénekelt ’tyúk vagy a tojás?’ ritka változata. Mondjuk így: a tyúk, benne a tojással; vagy a tojás, körös-körül a tyúkkal. Az elnevezésben különbség – a tartalomban rokonság (hasonlóan a tájrendezés – környezetrendezés pároshoz).

A táj esetében a tájkaraktert együttesen jelző társadalmi, gazdasági és vizuális viszonyok és kölcsönhatások a meghatározóak; míg a környezet oldaláról az összetevő környezeti elemek minőségét módosító jelenségek és hatásmechanizmusok adják a megközelítés alapját.

A környezettervezés kapcsán felmerülő legösszetettebb feladatkörökben tevékenykedik a tájépítészet. A környezettervezés terén jelentkező, gyakran szakmaközi eljárást is igénylő (nem csak tájépítész által ellátott) feladatcsoportok – amelyeket olykor másként csoportosít tájépítész, s másként az egyéb szakterületek, illetve a környezettervezés:

  • természeti erőforrások hasznosítása, hatásvizsgálatok (környezetvédelmi hatásvizsgálat)
  • környezettechnika, kárelhárítás
  • környezetrendezés (tájépítészet, településrendezés)
  • környezeti koncepciók és programok (ld. települési környezetvédelem)

A környezettervezés területi egységei

A környezettervezés mint területi tervezés meghatározó tényezői: a területi funkció (használati szerep), valamint a szolgáltató szerep (amelyet természeti folyamatok működése által nyújt az adott terület). Tehát:

  • a környezettervezés keretében készülő környezettervek elsősorban területi egységekre vonatkoznak: a környezettervezés körébe egy meghatározott terület, vagy térség erőforrás- és területhasználatát, ökológiai és esztétikai állapotát alakító tervek tartoznak
  • a területi egység térségi környezeti rendszer, amelynek lényege, hogy több környezeti elemet integrál és méretétől függően általában többfunkciós

A környezettervektől a környezettechnikai tervek megnevezésükben is megkülönböztetendőek – mint a környezetminőség javítását célzó egyéb műszaki tervdokumentációk.

Környezettervezés tájépítész hatósugárban

A környezettervezés a terület jellegétől függően jelenthet többféle releváns tájépítész feladatot:

  • tervszerű környezetalakítás a szűkebb-tágabb lakókörnyezetben (kerttervezés, zöldfelületrendezés, komplex zöldfelülettervezés)
  • gazdálkodás területei, vízpartok, közlekedési területek, pályák (tájrendezés, külterület-szabályozás)
  • környezeti, gazdasági és társadalmi érdekek összehangolása (környezeti koncepciók és programok)

A környezettervezés fázisai

A környezettervezés fázisait és részleteit tekintve két fő szakaszra terjed ki a tervezési tevékenység:

  1. környezeti koncepciók és programok készítése – védelmi és rehabilitációs intézkedések, környezethasználatok tervezése
  2. környezetrendezés – a tevékenységek területeinek meghatározása, a térszerkezet kialakítása, szabályozása és formálása

A környezettervezés és környezetrendezés léptékei

Környezetrendezés települési szintenA környezettervezés feladatkörei, illetve léptéke szerint a környezetrendezés tájépítész által megoldandó feladatai történhetnek:

  1. az objektumszinten történő környezettervezés
  2. a települési szinten megvalósuló környezettervezés – zöldfelületrendezés
  3. környezettervezés térségi léptékben, azaz (táj-)szinten – tájrendezés

A környezettervezés területegységei

A környezettervezés kategóriáit nézve több területi egységet különböztetünk meg (növekvő kiterjedés szerint):

  • az egy (vagy kevés számú) helyrajzi számon nyilvántartott terület (telek szintű környezettervezés)
  • területhasználati egységek, település igazgatási egységei, szabályozási övezetek (környezettervezés városrész, lakókörzet, egy adott zöldterület vonatkozásában)
  • település a teljes igazgatási határán belül (környezettervezés belterületet és külterületet érintően)

A KertIkon mint tájépítész iroda tervezési feladatai a környezetrendezés szintjén az imént felsoroltakra terjed ki, de a környezettervezés nagyobb, regionális szinteket is érint (kistérség, megye, régió, speciális régió, speciális rendeltetésű területek, ország).

A környezettervezés területi tervezési típusai

A területi tervezésen belül elkülönülő két tervtípus a fejlesztési és a rendezési terv.

  1. a fejlesztési tervekhez tartoznak: a településfejlesztési és területfejlesztési koncepciók és programok
  2. a rendezési tervekhez tartoznak: a településrendezési és a területrendezési tervek (melyek mindegyike szerkezeti, valamint a szabályozási tervlapokból és szabályozási előírásokból áll)

A környezeti tartalom ugyanakkor a területrendezésben lényegesen erőteljesebb a vonatkozó jogszabályok előírásai alapján.

Területfejlesztés és környezettervezés

Műszaki-infrastrukturális fejlesztéseket kísérő környezettervezésA területfejlesztés feladata a területfejlesztési törvény meghatározása szerint:

  • társadalmi, gazdasági és környezeti területi folyamatok nyomon követése, értékelése; a szükséges tervszerű beavatkozási irányok meghatározása (az országra, valamint térségeire kiterjedően)
  • átfogó fejlesztési célok, koncepciók és intézkedések meghatározása, összehangolása és megvalósítása a fejlesztési programok keretében, érvényesítése az egyéb ágazati döntésekben – rövid, közép és hosszú távon

Területrendezés és környezettervezés

A területrendezés során a területfelhasználás rendjének és a területhasználat szabályainak kidolgozása történik meg az országra, illetve ennek térségeire kiterjedően, ezen belül zajlik:

  • az erőforrások feltárása, a táj terhelésének és terhelhetőségének meghatározása, mindezek értékelése, előrejelzések készítése
  • célszerű hasznosítási javaslatok kidolgozása a területi adottságokra vonatkozóan
  • a fejlesztési koncepciók és programok térbeli, műszaki-fizikai rendszerének meghatározása
  • az európai és a határ menti területrendezési tevékenység összehangolása (nemzetközi együttműködés, szerződés keretében)

A területrendezési terv

Az ország, illetve egyes térségek műszaki-fizikai szerkezetét nagy távlatban meghatározó és befolyásoló tervdokumentum, amely biztosítja:

  • a területi adottságok és erőforrások hosszú távú hasznosítását és védelmét
  • az ökológiai elvek érvényesítését
  • a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt elhelyezését és a területfelhasználás rendszerét
  • optimális hosszú távú területi szerkezetét

A törvényi szabályozásban szétválik a területi és a települési szint (mivel a településtervezést egy másik törvény szabályozza, lásd: településtervezési törvény) a térségi és a települési tervek tartalma azonban összehangolt.

A területi szintek szerinti környezeti tervek

A tájépítész a környezetrendezés mindhárom szintjén tervezA környezetrendezés során megoldandó feladatok léptékük szerint három főbb csoportba sorolhatók, de ezeken belül is különféle tervdokumentációk készülnek:

1. Térségi szint – tájléptékű környezetrendezés

  • környezeti koncepciók és programok, valamint a területrendezés részeként tájrendezési tervek készítése – a kistérség, a megye, a régió és az ország egészére vonatkozó környezetrendezés (kistáj, közép- és nagytáj léptékben)
  • a tervezési területek táj(részlet)határok által meghatározott alapegységeket jelentenek a környezetrendezés során
  • a területrendezéshez kapcsolódó, az azokba beépülő tájrendezési tervezés mellett, tájszinten is megjelenő egyedi tájrendezési feladatokra vonatkozó környezetrendezés (a speciális térségtípusokhoz kötődően: a természetvédelmi területekre vonatkozó tájrendezési tervek, vagy az ökológiai hálózat térségi és országos tervei)

2. Települési szintű környezetrendezés

  • zöldfelületi rendszerterv (egy település teljes zöldfelületét érintő környezetrendezés), mely a települések rendezési terveihez kapcsolódik, s amely a település egészében található zöldfelületek típusainak és kiterjedésének meghatározására, továbbá összefüggő rendszerük kialakítására, fejlesztésére szolgál

A zöldfelületi rendszerterv az egybefüggő zöldhálózat kialakítását célozza meg, amelyben települési szinten összekapcsolódnak az egyes zöldfelületi elemek, valamint a tájrendezés terv részét képező ökológiai hálózat, a külterületen lévő termesztési célú zöldfelületek.

3. Objektumszintű környezetrendezés

Olyan zöldfelületrendezési, illetve tájrendezési tervek tartoznak ide, amelyek elemi területegységekre, a telkekre, a telkeken álló létesítményekre, illetve speciális objektumokra (utakat, pihenőhelyeket érintő környezetrendezés; műtárgyak tájba illesztése) vonatkoznak.

Ilyen objektumszintű környezetrendezés lehet:

  • bányarekultivációs terv
  • utak menti fásítási terv
  • zöldfelületi rendszer egyes elemei
  • közpark, közkert
  • lakókertekre, kisebb területegységekre vonatkozó környezetrendezés, zöldfelületrendezési terv

A környezetrendezés céljai az egyes szinteken

A környezetrendezés során több funkciót kell összehangolniJelentős különbség van az objektumszint és a felette álló területi szintek között a tervek tartalmát és a környezetrendezés adott tervezési eljárását tekintve is.

  • objektumszinten egy viszonylag jól körülhatárolható szerepet betöltő térben az adott funkció betöltésének elősegítése a cél
  • települési, illetve térségi szinten viszont már egy sokfunkciós rendszerrel van dolgunk a környezetrendezés keretében, ahol bonyolult kölcsönhatások és érdekrendszerek működnek. (Ilyen esetekben a környezeti- illetve tájpotenciálok fenntartása és a rendszer ökológiai működőképességének megőrzése a környezetrendezés elsődleges célja.)

Környezetrendezés: a rendezési tervekhez kapcsolódó környezettervek

A településrendezési, valamint területrendezési tervekhez kapcsolódó környezettervek a szűkebb értelemben vett környezetrendezési tervek. A környezetrendezés során létrejövő tervek nemcsak a fentebb említett a területi szintek szerint, de a szerint is elkülöníthetők, hogy a rendezési terv részét képezik-e vagy önállóan készülnek:

  • beépülnek a rendezési tervekbe a térségi és települési szinten zajló környezetrendezés eredményeiként születő tervek
  • a településrendezési tervekkel összhangban, de önállóan készülnek a környezetrendezés tervei a települési szint alatti területegységekben

Milyen tervtípusok vannak a környezettervezés körében?

Környezetrendezés - zöldfelületi rendezés szinten1. a környezetrendezési tervek

A környezetrendezés során készülő tervek két alapvető, léptékben eltérő típusa:

  • tájrendezési terv
  • zöldfelületrendezési terv

2. a területrendezési tervek

  • melyek tájrendezési munkarészeket tartalmaznak

3. zöldfelületi rendszerek tervei (zöldfelületi rendszerterv)

  • ezek a településrendezési tervekbe beépülő környezettervek

4. környezetrendezési objektumtervek

  • lehetnek tájrendezési, illetve zöldfelületrendezési tervek
  • a települések külterületén és belterületén elhelyezkedő egyes létesítményekre vonatkozó környezetrendezés
  • önállóan készülnek, de a szabályozási előírásokkal összhangban

A környezetrendezés speciális területei

A felfokozott ipari tevékenység a sajnálatos melléktermékei révén, a terhelt vagy drasztikusan alakított „utóterületein”, vagy éppen a „trendi wellness-beruházások” napjainkra olyan célirányos tájrendezési terv készítéseket, valamint a környezetrendezés szervezett és tudatos gyakorlását tették szükségessé, mint:

  • turisztikai fejlesztésekhez kapcsolódó környezetrendezés
  • rekreációs fejlesztésekhez kapcsolódó környezetrendezés
  • hulladékkezelő, hulladéklerakó területére vonatkozó környezetrendezés
  • környezetvédelmi tanulmány keretében javasolt környezetrendezés

Az ilyen feladatok nem pusztán a környezeti ártalmak, veszélyek tudatában támasztanak a környezetvédelmi kérdésekre is válaszoló környezetrendezés felé különleges kívánalmakat.

Mindebből a tájépítészet komplex szemlélete sem hiányozhat, hogy a terhelt, sebzett területek hasznossá, esztétikussá (vagy legalább: elfogadhatóvá) és ökológiailag működőképesekké váljanak; a kedvező táji adottságok pedig megfelelő környezetrendezés révén kellőképpen és megfontoltan hasznosulhassanak.

A környezeti program vagy koncepció fázisai

A környezettervezés sokszereplős és soktényezősAz adott környezettervezés megvalósítási szintje, a feladat jellege határozza meg a környezeti koncepciók és programok készítése során, hogy az egyes fázisokban milyen szélességben (a tényezők sokfélesége szerint), illetve milyen mélységben (részletezettséggel) kell eljárni.

Sejthetően erősen a tájra való érzékenységgel mérlegeljük a szakmánkba vágó különféle típusú környezetrendezés során a szempontokat, de a feladathoz szabottan ezek sora el is térhet egymástól. Az átfogóbb, települési szinten általánosságban az alábbiakat (illetve a szükségeseket) veszi sorra a környezettervezés:

1. Előkészítés, megalapozás, helyzetértékelés

  • természeti alrendszerek és tényezők (környezeti elemek, és ezek összefüggése)
  • antropogén alrendszerek és hatótényezők (infrastruktúra rendszerek, hulladékgazdálkodás, zöldfelület gazdálkodás; ipar és kereskedelem, mező és erdőgazdaság, üdülés, idegenforgalom és ezek létesítményei)
  • társadalmi összefüggések és hatások (lakosság, környezetegészségügy; intézkedések és tevékenységek – rendezési tervek, vállalatok, intézmények, lakosság, civil szervezetek)

(A környezettervezés folyamatának része az egyes szervek környezetvédelmi tevékenysége, a környezetvédelem finanszírozása, a környezeti nevelés, a tudatformálás is.)

2. Koncepció és programalkotás

  • célok kitűzése
  • konkrét feladatok, projektek
  • szereplők, felelősök
  • költségek és források

3. Jóváhagyás

  • térségi szereplők, lakosság
  • hatóságok
  • önkormányzat

Települések és környezettervezés, környezetrendezés

A környezetrendezés egyik területe a zöldfelületrendezésA települést érintő környezetrendezés jórészt településökológiai, illetve településgazdálkodási kérdéseket is felvet. A környezettervezés során vizsgált területek, amelyekre magától értetődően a települési környezetvédelem is fókuszál:

  1. vízellátás – csatornázás
  2. kommunális hulladék
  3. közlekedés
  4. zajártalom
  5. zöldterület

Zöldterület, zöldfelület és környezetrendezés

A zöldterületrendezés, a zöldfelületfejlesztés (amellyel átfogóan a komplex zöldfelülettervezés keretében foglalkozik a tájépítészet) a környezetrendezés oldaláról való megközelítésben kiemelten foglalkozik olyan részletkérdésekkel, mint:

  • zöldterület, zöldfelület, biológiailag aktív felület
  • zöldterület ökológiai értéke
  • zöldterület ökonómiai értéke
  • város mint a növények ökológiai környezete (településökológia, városi talajok)
  • várostűrő fák
  • városi növényzetet károsító tényezők

Mi az a környezeti hatásvizsgálat (KHV), avagy a környezeti hatástanulmány (KHT)?

A táj, ha megsebzik, lassan gyógyul – emberi órával mérve (de ki másnak van órája?!) – ezért védelemre jogosult a jelentős változásokat előirányozó beavatkozásokkal szemben, illetve ilyen beruházások csak környezeti hatásvizsgálat mellett történhetnek.

A környezeti hatások közvetlen vagy közvetett jellegűek lehetnek a „tájháztartásba” történt beavatkozás mértéke szerint. A környezeti hatástanulmány (Environmental Impact Study) kitér:

  • művek, létesítmények környezeti hatásának ismertetése széles körben
  • változatok összehasonlító értékelése, ok-okozat elemzés
  • az érdekeltek véleményének helyet ad, az együttes mérlegelést teremti meg
  • célja a káros hatások kivédése
  1. műtárgyak, létesítmények műszaki rajzai
  2. gazdasági számítások
  3. természeti adottságokat bemutató térképek, metszetek

Ennek segítségével a szükséges beavatkozások (környezetrendezés, tájrendezés terén) is körvonalazhatók.

Mikor szükséges a környezeti hatásvizsgálat, hatástanulmány?

Zavaró funkciók esetén a környezeti hatásokat számba kell venniÁltalánosságban a nagyobb beavatkozással járó beruházásoknál kötelező:

  • autópályák
  • bányászati tevékenység
  • tározók
  • erőművek

Illetőleg az ártalmasnak (is) tekinthető szolgáltatások esetében:

  • szennyvíztisztító
  • benzinkút
  • hulladék-lerakóhely
  • mezőgazdasági vagy ipar termelőüzemek

A vizsgálat során több változat összehasonlítása is szükséges lehet, a cél, hogy még a beruházást előkészítő szakaszban kiderüljenek a várható hatások. Másfelől gyakran szakaszonként, a beruházás fázisaihoz igazodva érdemes a vizsgálatokat elvégezni.

Amennyiben helytelen, téves koncepció mentén valósítanának meg elképzeléseket, ezt csak a folyamat kezdetén, vagy közben lehet kivédeni vagy korrigálni.

A környezeti hatásvizsgálat tájvédelmi kritériumai

A meglévő táji adottságokat és azokat, amelyekre a beruházás hatással lesz, egyaránt vizsgáljuk, így egyaránt górcső alá kerülnek:

  • tájképi jellemzők
  • egyedi tájértékek (hogy a beruházás helye a tájvédelem tekintetében mennyire értékes)
  • a beruházás keltette hatások mértéke és jellege
  • ökológiai változások
  • látványváltozások
  • tájhasználati konfliktusok

A tájat érintő beavatkozások az egyensúlyi állapotot megbontják, a hatástanulmány célja, hogy a tájhasználati konfliktusok megelőzhetőek, a környezeti ártalmak elkerülhetőek legyen