Kiss Tünde
A pár éve indult városi kertészkedés önszerveződő mozgalommá fejlődését látni fővárosi, s nagyobb vidéki városokban létesülő kertek példáján egyaránt. Mivel a város, illetve az akár veteményeskertként is művelhető zöld lehetősége adott – igazából a fenntartást biztosító (egy szó szerinti közreműködő) közösség az, ami megteremtendő egy közösségi kert létesítéséhez. A közösségi kertek közel viszik a városlakókat az önellátó életmódhoz, s eközben a városi életformát jellemző elidegenedés helyett közösségi kapcsokat teremtenek. Felismerték, hogy a kertek közös ápolása során az emberek közösségi élete erősödik, s környezeti igényük is fejlődik. A statisztikai adatok szerint az ilyen jellegű „városi kultúrtáj” talaján a kulturáltabb életvitel is megtelepszik: a közösségi kertek környékén csökken a vandalizmus és a bűncselekmények száma.
Az angolszász hagyományú országok már több évtizedes tapasztalatokkal rendelkeznek a közösségi kertek terén, s az esetek többségében nem az olcsóbb primőr termesztése vonzza a városi kertészkedőket – bár manapság a tetemes szállítási költségeket megtakarító termelés sem utolsó szempont. A városi kertészkedés különféle korú és hátterű embereket szervez egybe, akik a közös tevékenység során elsajátított és kiművelt szemléletüket az élet más területein is gyakorolják: olyan városlakók, akik környezettudatosak és egymás munkáját képesek megbecsülni. A kerteknek közösségteremtő erejük és nevelő funkciójuk is van amellett, hogy friss zöldséggel, gyümölccsel, fűszernövénnyel látják el az őket gondozókat.
Hogyan és hol lesz közösségi kert? Leggyakrabban beépítetlen, parlagon heverő lakótelepi közökben; van, amikor egy önkormányzat egy-egy telke gondozásától kíván mentesülni a terület felajánlásával; de közösségi kert létrejöhet intézmények vagy társasházak területén is. A városi kertészkedésről tehát annak sem kell lemondania, aki saját kerttel nem rendelkezik, hiszen van erre közösségi szintű megoldás. A budapesti közösségi kertek program, amelyet a KÉK, a Kortárs Építészeti Központ szervez 2010 óta, már több működő kertet is megvalósított: a Leonardo Kert, Grundkert (VIII. kerület), Lecsós Kert (Millenáris, II. kerület). Ám e mintakertek mellett több budapesti helyszínen megindult hasonló fejlesztés. A KÉK a közösségi kertészkedésbe kapcsolódó önszerveződő csoportokat információkkal és kapcsolatokkal segíti.
Az energia és pénzigényes önszerveződési folyamat más irányból is támogatást nyer. Időről időre önkormányzati, civil vagy gazdasági szervezetek indította pályázatok is segítik a közösségi kertek szerveződését. Az ilyen programok intézményi (leggyakrabban iskolai) közösségek, vagy lakóközösségek érdekében indulnak, s segítséget nyújthatnak akár kerti tanórák terén, akár kézzel fogható módon, biztosítva szakértelmet (talajvizsgálat, tájépítészeti tervezés), anyagokat (termőföld, magok, palánták, gyógy- és fűszernövények, dísznövények), vagy éppen a kertek kialakításához szükséges eszközöket, kellékeket (szerszámok, komposztáló, esővízgyűjtő, stb.). Mivel egy ilyen pályázatnak esetenként a tervezett kert vázlatrajzát, növényültetési tervet, egyéb részleteket is tartalmaznia kell, a jobb pályázati esélyek érdekében szerencsés szakmai segítség, kerttervező bevonása – ez eleve hasznos a lelkes, de a teendőket illetően bizonytalan szerveződő csoportok számára.
A közösségi kertek kialakítása és fenntartása az önellátás olyan formája, amely bár a környezetre is pozitív hatást gyakorol, de még jelentősebb az egészséges életmódra való nevelésben. Közismert vizsgálatok szerint a passzív pihenésnél jóval kedvezőbb az aktív időtöltés, s erre a kertművelés az egyik legtermészetesebb lehetőség és legősibb mód. A felmérések szerint a napi rendszerességgel végzett félórás fizikai igénybevétel (akár testedzés, akár a külön haszonnal járó kertészkedés) hosszabb és egészségesebb élethez vezet. Ráadásul a közös erővel létrehozott kertekben, valódi közreműködés esetén megoszlanak a létesítési és a fenntartási terhek, a közös „kertművelődés” összehozza a városlakókat, a közös célok mentén válogatott társaságban tanulhatják el a kertészkedés és közösségi lét művészetét.
A telekfelajánlásokra építkezve, ha a környéken lakó leendő kertészek legalább 10-20 tagú elszánt közössége (esetleg egy már működő helyi civil szervezet) szerveződik egy adott terület megművelésére, akkor javasolt belevágni a kertszervezési feladatokba. A kozossegikertek.hu weboldalon megtalálhatók a közösségi kert kialakítására már felkínált telkek, s ahol tettre kész és önszerveződésben sem rest közösség kialakíthatja a felosztott és kisorsolt parcellákon a maga veteményeskertjét – ki-ki a maga örömére és megelégedésére. A városi kertészkedők csillogó szemmel számolnak be, miként válik izgalmas társas programmá egy-egy melegágy építés, fűszernövény-hasznosítási ötletbörze, vagy éppen a zöldségszüret.
Megjelent rövidített tartalommal a Hetek Közéleti Hetilapban: „Közösségi kertek – Szárba szökken a városi kertészkedés” címmel a 2013. 04. 12. (XVII/15) számban, az Építőipari mellékletben.
