Műemléki környezet és történeti kert tervezés

A történeti kert, a műemléki környezet megköveteli, hogy olyan értékóvó kert tervezés valósuljon meg területén, amely méltó a helyszín történeti múltjához, ugyanakkor korszerű használatot és fenntartást tesz lehetővé. A kertépítészmérnök a munkája során kutat, konzultál, mérlegel, tervez, és olykor csodál, csodál, csodál...

A kertművészetet éltető kert tervezés

Történeti kert tervezés, rekonstrukcióA kert sajátossága, hogy élő, fejlődő; ugyanakkor műemléki szerepűvé válhat – egy-két évszázad távlatában, jó esetben; már, ha a kertépítészmérnök, illetve a kert tervezés helyszíne szerencsés és eredményes találkozásnak örvendett, így a hajdani kert terv valódi kertművészetnek vetett alapot.

Egy kert konzerválása lehetetlen, szemben az építészet és a művészet holt anyagaiból készült alkotásaival. Még a történeti kert tervezés során is a kertépítészmérnök legfeljebb a helyreállításban vagy a visszaállításban gondolkodhat.

A történeti kert tervezés: rekonstrukció vagy restauráció?

Hazánkban igen ritka, amikor a történeti kert tervezés az eredeti állapot visszaállítására törekszik – ez a kertrekonstrukció szó szerinti tartalma. Leszögezhetjük, hogy az a történeti kert tervezés, amelyre a kertrekonstrukció fogalma használatos, igazából: kertrestauráció.

Amikor a történeti kert tervezés a történeti és a műemlékvédelmi szempontok figyelembevételével zajlik, de egyúttal a korszerű, új funkcióknak megfelelően megy végbe kertépítészmérnök részvételével, akkor voltaképpen a történeti kert tervezés a helyreállítást célozza, így inkább kertrestaurációról lehet beszélni.

Hogyan zajlik a helyreállítást célzó történeti kert tervezés?

Egy történeti kert tervezés során a kertépítészmérnök több munkafázison keresztül alapozza meg a kert terv előkészítő, vizsgálati majd a beavatkozásokat körvonalazó munkarészét

1. kerttörténeti kutatás, a kert tervezés előkészítése

A kertépítészmérnök kerttörténeti kutatást végez, vagy a kertművészet és műemlékvédelem terén specialista kollégát is bevon, hogy a történeti kert tervezés felé támasztott különleges követelményeknek megfeleljen a végeredmény.

  • katonai térképek, kataszteri térképek
  • leírások
  • könyvtárak, levéltárak, tervtárak (nem csak az esetleges kert terv fellelése érdekében)
  • archív fotók
  • hasonló példák (analógiák) szerepe, nyomon követése
  • a helyszínt ismerő személyek adatai, emlékei

2. jelenlegi állapot rögzítése a kert terv vizsgálati lapjain

A kert tervezés vizsgálatainak elvégzéséhez a kertépítészmérnök szakmérnököket is bevon.

  • geodéziai felmérés (a kert tervezés friss alaptérképének elkészítése)
  • növényfelvétel (részletes növényállapotvizsgálat és fafelmérés – különös tekintettel az idős fákra)
  • a kert épített elemeinek állagvizsgálata

3. a kert tervezés az új funkció(k) figyelembe vételével zajlik:

  • a történeti kert hajdani képéhez hűen, azt megidézően; amennyire a kert tervezés aktualizált céljainak is megfeleltethető
  • az új funkciók és igények mentén megy végbe a történeti kert tervezés, a kertépítészmérnök segít ezeket a kert tervezés helyszínéhez hangolni,
  • mialatt az érintett társtervezőkkel, szakértőkkel és az illetékes hatóságokkal folyamatos egyeztetésen vesz részt a kertépítészmérnök.

4. a kert tervezés és a kertépítészmérnök által indítványozott szakmai beavatkozások lépéseinek publikálása

Mivel a történeti kert tervezés sokszor közkincseket érintő beavatkozásokat von maguk után, nem pusztán szakmai fórumok előtt lehet vagy kell bepillantást engedni a kert tervezés folyamatába, majd a kert terv megvalósításának szakaszaiba és várható következményeibe.

A közérdekű és közérdeklődésre számot tartó esetekben a kertépítészmérnök nyilvánossá, elérhetővé is teszi a kert tervezés eredményeit, tanulságait, sőt akár a kert terv részleteit úgyszintén.

Szakmai elvek egy műemléki kert tervezés folyamán

Műemléki környezet tervezése esetében nemzetközi szabályokra is ügyelni kellMűemlékvédelmi jogszabályok, és nemzetközi egyezmények jelölik ki a történeti kert tervezés menetét, metodikáját. A rendező elvek a nem csupán a műemléki környezet növényegyüttesét érintik, mivel a történeti kert tervezés alatt a kertépítészmérnök szükségszerűen figyelembe veszi az építészeti kincseket is.

A közmegegyezés szerint, ha lehetséges, fenn kell tartani a műemlékek felhasználását (történeti kert tervezés esetében is), mivel ez biztosítja életük folyamatosságát, de a modern rendeltetésnek mindenekelőtt tisztelnie kell a műemlék történeti és művészi (kertművészeti) jellegét - erre kötelezi magát egy kertépítészmérnök a feladatvégzés közben.

A történeti kert tervezés elvei szerint a kert területén, a műemlék környezetében olyan beavatkozásokat tanácsos végrehajtani, hogy a speciális érték

  • megjelenése, jellege ne változzék (ezért fontos az eredeti állapot kutatása a kert tervezés során)
  • eredeti funkciójának megfelelően történjen (amennyire lehetséges)
  • területét egységben kezelje a kertépítészmérnök (a kert terv átfogó is legyen, ne csak részletgazdag)

Védett kertek? – a műemléki környezet és a történeti kert tervezés sajátosságai

A kertépítészmérnök szaktudását igénylő kert tervezés és a műemlékvédelem közös feladata az értékek felkutatása, védetté nyilvánítása és a fennmaradás biztosítása olyan történeti értékű

  • kertépítészeti alkotás
  • zöldfelület
  • park

esetében, amely állhat önállóan, kapcsolódhat más műemlékhez, vagy valamely jelentős történeti településszerkezet részeként jelenik meg.

Mi az a történeti kert?

Egy történeti kert nemzetközi jelentőségű is lehetA történeti kert építészeti és növényi elemekből álló alkotás, amely történeti vagy művészi szempontból közérdekű. A kert tervezés sajátos szempontjai abból erednek, hogy egy történeti kert lehet egyszerre műemléki és természetvédelmi oltalom alatt is; és ezek a kert terv előkészítése, majd kidolgozása során speciális körülményeket, feladatokat teremtenek a kertépítészmérnök számára.

A történeti kert a műemlékvédelem fogalmai szerint a műemlék kategóriába sorolandó; ám ide csak az országosan kiemelkedő, legfőbb kertépítészeti alkotások tartoznak mint hazánk kulturális fejlődésének tárgyi bizonyítékai (így például a közismert fertődi kastélypark).

Mi az a műemléki kert? – kertépítészmérnök szemmel

Ma leggyakrabban mint műemlék, műemlék jellegű vagy városképi jelentőségű építészeti értékek környezeteként védettek a kevésbé ismert kertépítészeti értékek (kultúrtörténeti vagy helytörténeti jellegük folytán). Ezeket mint az épületek „kiegészítőit” tartják számon sokszor, amelyek saját értékkel nem rendelkeznek (sajnos, még – mondja a kertépítészmérnök).

Míg a védett (védendő) épületekről felmérés készül, s ennek főbb elemei bekerülnek a védelemről szóló határozatba, addig az épület környezetéről rendszerint nem készül felmérés „automatikusan”, csak ha külön, célirányosan foglalkozik vele kert tervezés során egy kertépítészmérnök. Ezért sok esetben ezeknek az együtteseknek a szakszerű védelme ma nincs megoldva, jóllehet nem csak történeti jelentőségük van, ám az épített és természeti elemek szerves egységében képviselnek értéket.

Műemléki kert tervezés: vizsgálattól a védelemig

A történeti és a műemléki kert tervezés vizsgálati és felmérési része ezért kiemelten fontos a kert terv készítésében. A kert tervezés ilyen feltáró munkája végeztével a kertépítészmérnök megfelelő alátámasztó munkarészeket tud közreadni, amelyre épülve indokolt esetben a védelem alá helyezés eljárása meg tud indulni.

A műemléki kert tervezés speciális feladata, hogy az érték kertépítészmérnök által is pontosan és sokrétűen felmért legyen, s megfelelő fokon valósuljon meg a védettség. Az egyes műemléki épületek környezetét, növényzetét azért is igyekeznek védelem alá helyezni, mert ezzel a műemlék hajdani hangulatát és jellegét lehet megőrizni.

A kert tervezés esetei műemléki jelentőségű területen

A műemléki kert tervezés kiemelt célja a rekonstrukcióA műemléki jelentőségű területek használatuk és kiterjedésük alapján sokfélék lehetnek; kert terv készülhet védett építmények, műtárgyak közvetlen környezetére, illetve a konkrét ingatlanra, ahol elhelyezkednek. Előfordulhat, hogy kulturális értéket képviselő, de funkciójuk szerint ipari, közlekedési területekre dolgoz ki a kertépítészmérnök tervet.

A települések jellegzetes és történeti jelentőségű szerkezete, összképe, a tájjal való kapcsolata, a sajátos városi tér, a települési utcakép eseteiben, amelyek műemléki védelemre és megtartásra érdemesek, már városépítészeti szempontokat is figyelembe vesz a kertépítészmérnök, hiszen a kert tervezés nagyobb léptékű.

Mikor szükséges műemléki környezetre vonatkozó kert tervezés?

Olyan területekre készül ilyenkor egy kert terv, amikor védett műemlék, vagy műemléki jelentőségű területtel határos ingatlan, közterületrész, illetve egyéb, a védetté nyilvánító rendelet szerint annak minősülő terület adott a kert tervezés számára.

A történeti vagy történeti értékű kert tervezés

A hazai történeti, kertművészeti értékű kertek, parkok egy kisebb része a 18. századból, nagyobb része a 19. századból maradt a jelenkorra. Növényzetük tudományos (dísznövénykertészeti) szempontból is jelentős, mivel több közülük a gyűjteményes kertek korszakának kiemelkedő képviselőjeként ritka fajok lelőhelyei.

A történeti kertként számon tartott alkotások, körülbelül 150 kert, park többsége kiemelt fontosságú történelmi emlék, építészettörténeti jelentőségű műemlék méltó környezete, amely az épülettel szoros egységet alkot, hiszen azzal együtt, egységes koncepció alapján jött létre.

Természetesen ezeken túlmenően még sok, kisebb-nagyobb jelentőségű építészeti-kertépítészeti együttes (idős, értékes növényállománnyal) lelhető fel szerte az országban, amelyek megóvásában és fennmaradásában segíthet a kertépítészmérnök.

Ezek a helyi értéket képviselő kertépítészeti alkotások – kertek, parkok – még ha a történeti kertek, vagyis a műemlék kategóriájába esetenként nem is kerülnek, az esetben, ha kompozíciójuk, kerti architektúrájuk nem éri el az adott kertépítészettörténeti korszak jeles alkotásainak színvonalát, ám a növényállományuk, a megmaradt kerti építményeik, egyes kerti elemeik révén egy helyszín értékes képi, térformáló elemei lehetnek, gazdag, idős növényállományuk pedig településökológiai értéket jelent.

Történeti kert tervezés – műemléki és természetvédelmi tényezők

A történeti kert tervezés a hagyományos növényalkalmazást örökíti továbbA kisebb jelentőségű kertépítészeti alkotások védelmében történeti értékű kert tervezés keretében járunk el. Ennek során elsősorban nem természetvédelmi értékek védelmére koncentrál a kertépítészmérnök. (Persze a történeti értékű kertek tartalmazhatnak olyan értékeket is, ahol a kertépítészmérnök számára a meglévő növényállomány megőrzése, a növényvédelem alátámasztása az elsőszámú feladat a kert terv készítésekor.)

Mégis inkább olyan sajátos kertépítészeti alkotások a szóban forgó történeti értékű kertek is, amelyekben a növényzet dominánsan a kerti téralakítás eszköze; és így a rekonstrukciós kert tervezés, jobban mondva a restaurációs kert tervezés során úgyszintén a történeti-esztétikai értékek, a térstruktúra és térkompozíció, valamint a kertépítészeti szempontok kapnak elsőbbséget az értékóvó-helyreállító kert terv készítése folyamán.

Kastélypark, várkert – kert terv nagyban

A kertépítészmérnök szívbéli örömmel fogadja, ha feladata kastélypark szintű történeti kert tervezés, vagyis a kertrekonstrukciós munkát megalapozó kert terv készítése. A kastély a régebbi korokban a reprezentáció kötelező kelléke volt, ehhez társult elmaradhatatlanul a kastélypark vagy kastélykert – olykor a kertművészet remekeiként.

Hogy egy kastélypark milyen minőségben, gazdagságban valósult meg, hajdanán attól függött leginkább, hogy az építtető mennyire volt tehetős (és művelt). Ami egy mai nagy volumenű kertrekonstrukció, vagy akár kastélypark-restaurációra irányuló kert tervezés folyamatát bonyolulttá (és gyakran döcögőssé is) teszik, az eredményét pedig kérdésessé:

  • a tulajdonviszonyok
  • a gyakran hosszadalmas műemlékvédelmi eljárások
  • a létesítményeknek a magukat fenntartó, mai funkcióinak meglelése
  • a szükséges beruházás aránylag nagy mértéke

E kihívások közepette igyekszik a kertépítészmérnök lavírozni. Minden körültekintő szakmai előkészítés ellenére borulhat a kert terv megvalósítása, ha történetesen éppen a beruházó megy csődbe a kert tervezés végeztével – bizony, ez előfordult már (bár nem csak történeti kert tervezés esetében, sajnos).

Ezért is tartjuk szükségesnek különösen az ilyen jellegű, nagy ívű kert terv készítésekor a kert tervezés tárgyában létrejött szerződések szabatos megkötését, és a jogot, hogy a kertépítészmérnök is számlát állíthasson ki a részteljesítések arányában a projektek előremenetele alatt.

A korszerű szerepeket bevonó történeti kert tervezés

Különösen izgalmas megoldásokat eredményezhet a régi korok kertjeinek modern használata, valamint a műemléki jelleg, vagy akár védettség egyidejűsége. A kertépítészmérnök célja ezeket koncepcionálisan feltárni, majd a részleteket a kert terv munkarészeiben kidolgozni. A régi kastélyparkok új funkciói általában:

Történeti kert tervezés nyomán szállodakert kialakítása

  • műemlékvédelmi, turisztikai
  • vendéglátás, szálloda
  • gazdálkodás
  • magánbirtok központok
  • intézményközpont

Olykor egyszerre több funkció is megvalósul, és ezeknek gördülékeny és összehangolt menetét a történeti kert tervezés során elő kell segíteni.

Díszudvar környezetrendezése – kert tervezés műemléki épület területén

A hajdanán főúri kastélyparkok mellett kisebb kúriák, udvarházak, műemléki védettséggel vagy jelentőséggel bíró épületek mellett is bőven akad olyan kultúrtörténeti vonatkozású környezetrendezési feladat, amelyet hasonló elvek mentén folytat a kertépítészmérnök, mint egy nagyszabású kastélypark rekonstrukció esetében – csak esetenként más léptékkel és hangsúlyokkal. A kert tervezés kiterjedhet különféle feladatokra:

  • kert terv kúria parkjára, kertjére
  • iskolaudvar, kollégium udvara, kertje esetében szükséges kert terv
  • apátság udvara, templomkert, rendház kert, kolostorkert, stb. területére készítendő kert terv
  • épületek belső díszudvarára, palotakertre készülő kert terv
  • különféle hivatalok kertjét célzó kert terv

A kert tervezés a díszudvarban

Műemléki fogadótér - a kert tervezés során a hagyományos anyaghasználat előnyt élvezEgy díszudvarban (jelentős épület díszes belső udvarában) a gyepfelület a hely hiányában gyakran elmarad, de a kertépítészmérnök megoldandó feladata a belső terek kialakítása. Az épület is dominánsabb szerepet játszik a tér ritmusának megkomponálásában, a kerti elemek szerkesztésében, a kertépítészmérnök szükségszerűen az épületre is hangolódik ilyen kert tervezés feladat során.

A díszudvar jellemzője, hogy zömmel burkolt, a növényzet arányában intenzív díszű, vagy egyáltalán nincs zöldfelületi kialakítás. Előtérbe kerül a burkolatarchitektúra, a különféle funkciókat szolgáló épített elemek megalkotása. A kertépítészmérnök célja, hogy az udvarban tartózkodó és az épületből kitekintő számára egyaránt élményt nyújtson a kompozíció.

Emlékhelyek – történeti táj és kert tervezés

Történeti emlékek, a beépített területeken kívül eső (nem településszerkezetbe ágyazott) emlékek környezete gyakran a történeti táj tervezési feladataival függ össze. A történeti táj esetében a sajátos jelentőséget az ember és a természet együttes „munkája” eredményezte, a kert tervezés ezt kívánja megőrizni, illetve bemutatásra feltárni (például amikor emlékösvény, emlékút részleteire tér ki a kert terv).

A kulturális szempont ezúttal is elsődleges, mivel történeti, műemléki, tudományos vagy műszaki jelentőséggel számol a kert tervezés. A kertépítészmérnök célszerűen az önmagukban jellegzetes és egységes részekre (akár topográfiai egységekre) tagoltan dolgozik a táj vagy kert tervezés során, bár a tervezési terület kiterjedése és beépítettsége változatos lehet.

A hely jelentőségének mibenléte meghatározó, hogy egy emlék, műemlék környezetének a méltó kialakítására fókuszál a kert tervezés, vagy a kertépítészmérnök éppen egy terület eszmei, vagy történeti jelentőségét hangsúlyozza a kert terv megvalósult elemei révén – a hely fényéhez illő építmény, növényzet megalkotásával (emlékkút, emlékkert, stb.).