Egy magánkert tervezés – legyen akár családi ház kert tervezés, vagy társasház kert tervezése – igencsak személyes tervezői munkavégzést igényel. A kerttervező az emberi tényezőktől, a használattól, a mérettől és adottságoktól függően határozza meg a kertrendezés mikéntjét.

Családi ház kert vagy villakert; társasház kert, illetve lakópark; belső udvar, vagy éppen teraszkert – a kerttervezés sokféle helyszínen történhet, mely a kertrendezés elvei és szempontjai

• Hogyan történjen a kertrendezés egy magánkertben?
• Milyen kertstílus illik a kertünkhöz és hozzánk?
• Melyek a kerttervező tanácsai a tapasztalatok, a gyakorlati kerttervezés alapján?

Ötletbörzénket gondolatébresztőnek szánjuk, és gyakorlati jótanácsokat adunk a kertrendezés kapcsán: típuspéldák, esettanulmányok, problémák és megoldások, amelyek a kerttervezés során adódnak.

A kerttervező nem válogat: kész a terjedelmes kertet rendbe szedni, a kertrendezés menetét kijelölni. Ha pedig már-már törpe vagy miniatűr kert számba megy a kiskert, sebaj, annál többet lehet ráfordítani, s így arányában gazdagabb kialakítást lehet a kertrendezés során megvalósítani.

A kerttervező nem csak tervez, tárgyal is: magánemberekkel, lakókkal, közös képviselővel, építészekkel, építtetővel, beruházóval, hatóságokkal – mindenkivel, aki a kertrendezés kérdéseiben érintett.

Magánkertek tervezése – kertrendezés a kertecskétől a birtokig

A kerttervező a telek potenciálját kihozza, illetve ház erősségeit kiemeli; míg a hátrányokat ötletekkel kompenzálja, elrejti, vagy legalább is feledteti. (Bár a sikeres kertrendezés, a színvonalas kertépítészeti kialakítás és a jó telekválasztás – sőt: az építész megválasztása is – esetenként jobban összefüggenek, mint azt szeretnénk.)

Nem a felhasznált anyagok, növények árától lesz értékes a kerttervező munkája, hanem a kertrendezés során megvalósuló, a kertben rejlő ötletektől és harmóniától. Ugyanakkor az ’olcsó’ és az ’ócska’ megoldások között – mint tudjuk – több azonosság van, mint két betű.

Magánkert típusok, ahol a kerttervező bevetésre kész

A kertrendezés megalapozásához szükséges a kerttervező segítsége a magánkertek tervezése során; akár az egyedi, akár a közös használatú lakókertek esetében merül fel a kertrendezés:

• családi ház kertjének tervezése
• villakert tervezése
• társasházak környezete, zöldfelülete; társasházkert és lakópark tervezés (kertrendezés a közös használatú kertekben)
• belső udvar tervezés
• teraszkert tervezés

A kerttervező a lakók személyes igényeinek figyelembe vételével jár el, noha a kertrendezés léptéke más és más.

A kertrendezés elvei az egyedi használatú lakókertben

A kerttervező bizonyos tényezőket tényként kezel:

• adott egy család és a családtagok igényei
• egyes környezeti tényezőket figyelembe kell venni (talajviszonyok, benapozottság, szélirány, vízháztartás a telken)
• a telek mérete és terepviszonyai

A kertrendezés ezen túlmenően számos kertépítészeti elv alkalmazásával lehet eredményes. Már a koncepcióterv, ötletterv készítésekor megoldásokat vázol a kerttervező ezekre:

• a kert és a lakás egységbe szervezése (pl. az épület terasza a kerttel összefüggő szabad tér)
• térhatárolás és vizuális zárás a kerítés mentén
• térszervezés és a növényzet vízszintes és függőleges kiterjedése telekarányosan
• zavaró környezet kiiktatása
• növénydísznek az év minden szakában való biztosítása

Kertrészek sokaságát tervezheti a kerttervező egy magánkerten belül a háziak igényeitől, továbbá a telek és az épület karakterétől függően; ezek összehangoltságáról kell már a tényleges kertrendezés előtt gondoskodni.

A kertrendezés elvei egy közös használatú lakókertben

Amikor egy kertet több vagy sok lakás lakói használnak, a kerttervező a kerthasználók körének különféle igények és kertrészek között igyekszik harmóniát teremteni. A kertrendezés során a családi házaktól eltérő elvek is érvényre jutnak:

• biztonságos játszóhelyek tervezése (játszókert, sportkert)
• csendes pihenőhelyek tervezése
• csekély gondozást igénylő növényzet
• egyszerű fenntartású kert
• térkapcsolatok és közlekedés megoldása

Egy társasházkert, egy lakópark is megelégedésére szolgálhat a személyes kerthasználatok során, a kerttervező ezt a kertrendezés folyamán megvalósítandó célul tűzi ki – a lehetőségekhez mérten.

A társasházkert és a lakópark érája; avagy a lakótelepek tanulságai kerttervező szemmel

A korábban nagy vehemenciával erőltetett lakótelep építések értéke sokféle vetületben is kétes, de legalább olyan tanulságokkal szolgált, amely nem csak a többlakásos épületek kialakítását reformálta meg (az élelmesebb építési szabályzással karöltve), de ma már a kertrendezés is más irányelvek mentén történik (jó esetben) a társasházkertekben és a lakóparkokban, mint hajdanán a lakótelepeken.

• rongálással kevésbé kell számolni a fizikai zárás (mint a kert ősi tulajdonsága) révén is érzékelhetően egy jól körülhatárolható közösség részére szánt lakókertben
• a kevesebb (3-5) szinttel rendelkező alacsonyabb épületek lakói érzékenyebbek, fogékonyabbak a zöld környezet, a kert szépségére és értékére. (A sokemeletes házak lakói esetében nem csupán a városi életformából eredő személytelenség, és természettől való elidegenedés jelentkezhet, hanem lakóhelyének felszíni, a kertrendezés által kialakított közegétől: annál kevésbé érdekli, vagy érez felelősséget a kert iránt, minél „magasabbra szakad” a földtől.) A kerttervező munkájának, valamint a majdani kertrendezés hosszú távú haszna egy lakókert terén annál nagyobb, minél kevésbé szállunk el
• a közlekedési funkciók korlátozása, minimalizálása vagy kiiktatása a fenntarthatóságot és a növényzet jó állapotát erősíti (a kitaposás, a növényzet károsítása az átjáróterület-jelleg velejárója is)

A kertrendezés kihívásai egy társasházkert (lakókert) vagy lakópark területén

Amikor új lakókörnyék, például tömbrehabilitációs terület kertrendezés után mégis sivár képet mutat, az tapasztalataink szerint nem annyira a kerttervező feladatvégzésének minőségétől függ, hanem a kivitelezés, a kertrendezés megvalósulási szakaszának körülményein múlik nagyban, majd később a kertfenntartáson áll. Gyakran éppen akkor „fogy el” a beruházó pénze, amikor a kertrendezés kerül napirendre, s ilyenkor centiznek, hogyan teljesíthetik a hatóságok által ellenőrizhető paramétereket minimális ráfordítás mellett.

Ma is létesülnek a lakótelepi viszonyokhoz képest nem sok előnyös tulajdonságot felmutató lakóparkok a fentiek miatt (sőt, a lakótelepek legalább idősebb, dúsabb növényzettel rendelkeznek a pár évtizede végbement kertrendezés jóvoltából).

Ha nem szereznek érvényt az igényes és élhető lakókert kialakításának a kerttervező, vagy a kertrendezés folyamatát meghatározó személyek, a jelenleg rendelkezésre álló eszközök és tényezők bevetésével, évtizedekre húzódóan foszthatják meg lakók tömegét a barátságos és egészséges lakókörnyezet esélyétől.

A növénytelepítés szempontjai a egy társasházkert vagy lakópark területén megvalósuló kertrendezés során:

• edzett, nagy tűrőképességű növényzet tervezése
• gyors növekedésű, illetve előnevelt (illetve túlkoros fák) növények telepítését irányozza elő a kerttervező, hogy a kert mihamarabb „beálljon”, azaz funkcióját betöltse
• intenzív használat, a nagyobb igénybevétel ellenére is jól fenntartható közös használatú lakókert tervezése
• bokrok, talajtakaró cserjék és örökzöldek nagyobb arányban
• növények telepítése intenzív sűrűségben (összességében takarékosabb az egyszeri és minőségi növénytelepítés, mint a későbbi pótlás vagy tetemesebb fenntartási költség)

Hogyan történjen a kertrendezés egy magánkertben?

Bár a szakirodalom bőséges és súlyos kötetekkel járul hozzá a kertépítészeti stílusok és a kertművészeti ismeretek terjesztéséhez, ez sajnos jórészt nem magyar nyelven, de még inkább: nem hazai adottságokra alkalmazva történik. Hasznosak ezek a művek, munkálják az embernek a kert iránti érzékét és gyakran élvezetesek is a szemnek, de a pompázatos képeken feltárulkozó látvány leggyakrabban nem honosítható meg egy az egyben nálunk.

A táj- és kertépítészet szépsége és kötöttsége is, hogy lehetőségeit egy tér(ség) adottságai jobban befolyásolják, mint a holt anyaggal dolgozó építészetet. Így, ami hosszú távon fenn is marad a kerttervező munkája végeztével, az a tájtól sem idegen növényalkalmazásában vagy anyaghasználatában.

Milyen kertstílus illik a kertünkhöz és hozzánk?

Például hiába szeret bele valaki egy buja, rododendronoktól zsúfolt albioni kert látványába, hiszen nálunk mások a talajviszonyok, így a mészérzékeny azálea-félékben csak tekintélyes talajcsere és komoly anyagi áldozatok révén gondolkodhatunk nagyobbrészt Magyarországon. És akkor még a gyökeresen más éghajlati adottságokra nem tértünk ki.

Más esetben az óhajtott kertrendezés érdekében tetszetős terméskövet lehet a kerti burkolathoz kiválasztani, és akár a kerti utat kísérő ciprusokat is; csakhogy hazai körülmények közepette a terméskőburkolat széttöredezik, felfagy (mivel nem fagyálló tulajdonságú), a ciprussor pedig kifagy.

Stílusos kertrendezés és fenntartható kert

A kerttervező feladata a stílusok és a kertépítész szakterület biztos ismeretéből feltárni a lehetséges kertépítészeti beavatkozások tartalmát és azok formai megjelenését, amelyek egy adott helyszínen megvalósíthatók és fenntarthatók a kertrendezés után is. Nem a forma diktál a kertrendezés során, ha a kerttervező az elérendő célokhoz keresi az eszközöket, így a stíluseszközöket is.

Ez folyamatos továbbképzést és a szakirodalom követését igényli a kerttervező részéről, de saját stílust és a kertrendezés terén kiterjedt gyakorlati tapasztalatot is. Elhibázott taktikának tartjuk, amikor a kertrendezés során bizonyos stílusjegyeket, divatokat erőltetnek a kertre.

A kerttervező nem kertstílusok szolgálatában áll, hanem a Megbízója és szakmai lelkiismerete iránt tartozik felelősséggel. Ettől nem lesz jellegtelen a kert, sőt, szabadon kibontakozhat a helyben megbúvó vagy akár látványos karakter, de a Megbízó személyiségének is lesz lenyomata; azaz a kertrendezés nem lesz lélektelen.

A kerti stílusok, vagy akár a ma élő építészeti stílusok száma megannyi eljárást jelölhet ki egy kertrendezés apropóján, de ezeknek mélységet adni igazából az emberi tényező képes. A kerttervező ezért igyekszik a Megbízóját megismerni, igényeit feltárni, vagy olykor ezek tudatára ébreszteni. A kertrendezés akkor lesz eredményes, ha szemnyitogatás és párbeszéd előzi meg a kerttervező munkáját.

Kertstílusok és pofonok

Az olaszkert, a franciakert, a tájképi kert, a keleties kert, a japánkert, mind-mind a maguk sajátos (különféle geometrikus vagy organikus) térszervező motívumaikkal, növényalkalmazásukkal elkülönülő stílust teremtettek meg. A 20. század pedig gyors váltással hozta az újabb és újabb építészeti stílusokhoz járuló kertépítészeti stílusokat.

Ma egyszerre él a stílusok sokfélesége és a posztmodern letisztultsága. De például a minimalista irányt sem lehet akárhol és akárhogyan követni. Sok minden már a terepviszonyok által behatárolt: a sík terep nagyobb szabályosságot enged meg, mint változatos, hegyes felszín.

Bevalljuk, vannak stílusok, amelyeket mi is jobban szeretünk más irányzatoknál, de e kérdésben a Megbízóra és a tájra kell hangolódni. Ezért érdemes vizslatni a kerttervező gyakorlatát és stílusát a referencialista és a portfolió alapján, mielőtt a kertrendezés ténylegesen aktuálissá válik.

Kerti körlet – a kerttervező tanácsai

A sok-sok családi ház kert és magánbirtok tervezése kiterjedt tapasztalattal járt, amelyből éppen csak mazsolázunk, felvillantva mint a kertrendezés gyakorlatában előforduló típuspéldákat, amelyek a leendő kertbirtokosokat eligazíthatja egy-két kérdésben:

1. S.O.S, jöjjön a kerttervező! – Jobb később, mint soha

Egy dombos tájon fekvő telken már felépült az épület, amikor a Megbízó számára nyilvánvalóvá vált a tereprendezés szükségessége: az építkezés előrehaladtával a hátsó kerti terasz burkolatától 1 méterre a 2 méteres földbevágás falának „látványa tárult” a Megbízó szeme elé, a garázshoz szintúgy gyalogosan „gurultak le”. Az építész tisztességes háztervet készített, de a kertrendezés, tereprendezés szükségességére nem hívta fel a figyelmet. Miután a sokktól magukhoz tértek a háziak, kerttervező keresésbe fogtak, majd eljutottak hozzánk. Készíttettek geodéziai felmérést, pontos tervezési alaptérképen dolgozva született meg sok-sok mérlegelést követően a kardinális tereprendezési terv. Szép fekvésű, használható és barátságos kertjük lett a kertrendezés után.

TANULSÁG – a kerttervezés legjobb, ha az épülettervekkel egy időben kezdődik, de sosem késő a kerttervező segítségét kérni, amikor a kertrendezés hiánya érzékelhetően fáj a szemnek és a léleknek.

2. Családbarát kert – kertrendezés a családért

„Nagyon tetszett a gyors munka, ami átgondolt, praktikus és körültekintő is volt egyben. A terveket pár hét alatt igényesen kidolgozva adták a tervezők a kezünkbe. Pedig itt erősen gondolkodni kellett: nagy volt a szintkülönbség kis területen belül (3 kertszint lett így tervezve); játszótér, kinti medence, sütési-főzési lehetőség volt a kéréseink között, és mindezt össze kellett hangolni olyan növényzettel, kiültetési tervvel, ami jól bírja a gyerekeket (5 gyerekünk van) és kiszolgálja a speciális igényeinket (gyümölcsfák, házi fűszerek, kis veteményes, stb…) Nagyon ötletes megoldások születtek a szintkülönbségek kihasználásával. A hátrányt így változtatta előnnyé a kerttervezők szakértelme. Míg a háztervet az önkormányzatnál hiánypótlásra visszaadták, addig a kerttervre azt mondták, hogy ilyen precíz, alapos munkával errefelé még nem találkoztak.”

Dr. Virágos Zoltán és Erzsébet, Salgótarján

TANULSÁG – ez a kertrendezé időben, jól kezdődhetett és a kerttervező mind fogadókészséggel, mind józan megfontolással találkozhatott a megbízói oldalról (a nagy szintkülönbség valóban tekintélyes volt, a terep lejtése pedig átlagosan 23-24%-os!).

3. Amikor a kerttervező hiába dolgozott

Egy ízben még éppen folyamatban volt egy családi házhoz tartozó kertrendezés tervi alátámasztása, a bonyolult adottságú telekre terepmodellt is készítettünk, hogy az elképzelést annak segítségével leegyeztessünk a Megbízóval. A munkahelyére érve némi feltűnést keltettünk, ahogy a nem hónunk alá csapható csomagunkkal araszoltunk a folyosón. A Megbízónk kollégájába botlottunk, ott helyben megcsodálta a modellt (és ehhez modellünknek még topnak sem kellett lennie), majd rövidesen jött a telefon, hogy náluk is időszerű a kertrendezés. A kerttervező szívesen állt rendelkezésre, ment, egyeztetett, tervezett. Aztán csak hallomásból értesültünk, hogy „kedvező áron” beszereztek ezt-azt, és mégsem épült meg ez-az, ami korábban a kívánságaik között szerepelt.

TANULSÁG – az átgondolatlan kertrendezéshez nem szükséges kerttervező; értelmetlen kerttervet rendelni, ha valaki nem akarja, vagy nem tudja megvalósítani.

4. A kerttervező megbízói érdeket véd

Megbízói kérésre a kerttervező egy, növényeknek gazdag kavalkádjával bíró villakertet tervezett, alaposan kitérve a növényültetések részleteire. Mindkét oldal meg volt vele elégedve, a gondos kivitelezés volt hátra. Ennek biztosítékaként ajánlottuk, hogy a kerttervezésen túlmenően a tervezői művezetésre is szerződhetünk, de erre már nem akartak áldozni. Ugorjunk egy nagyot, jóval a kertrendezés utánra. A kivitelező távozott, elvileg elkészült a kerttervező és a megbízó között leegyeztetett kert. Ám „valami nem stimmelt” – a nem szakértő házigazda csak ennyit tudott megállapítani, ahogy a kezében tartotta a kert terveit, és a végbement kertrendezés eredményét nézte. Végül tárcsázta a kerttervező számát. Kimentünk, elvégeztük azt a munkát, amelyet a művezetéskor kellett volna: a kertrészekben a tervezett növények fele-harmada került be a kertrendezés során, helyenként nem is jó helyre, illetve nem is a betervezett növény. A felháborodott megbízó, a felelősségre vont kivitelező, a kedélyeket csillapító és a korrekt rendezést kijelölő kerttervező mind jelen volt a közös „eszmecserén”. A történet a kert újrabolygatásával folytatódott, majd később, a tervezői művezetéssel a kertrendezés a tervek szerint megvalósult. Megérte, szép lett.

TANULSÁG: a tervszerű kertrendezés, a szakszerű kivitelezés csak tervezői művezetés mellett garantálható. A kivitelező felkészültségéről és megbízhatóságáról legalább olyan körültekintően kell meggyőződni még a kertrendezés előtt, mint a kerttervező esetében.

Mi az a tervezői művezetés?

A kerttervező is tervezői művezetés keretében vizsgálja, hogy a kertrendezés során a tervben rögzített módon, minőségben és mennyiségi paraméterek szerint valósul-e meg a tervezett létesítmény. A kerttervező a helyszínre kiutazva segíti a kivitelezést: a terveket értelmezi, félreértéseket tisztáz, építési problémákkal kapcsolatban útmutatást, tanácsot ad. (Ez nem keverendő össze a műszaki ellenőr feladatvégzésével, ami az összetettebb kivitelezéseknél szintén elmaradhatatlan.)

Elkerülhetőek a később nagyobb ráfordítással kezelhető helyzetek, ha a kertrendezés tervezői művezetés mellett zajlik. A kerttervező a megbízó vagy építtető bizalmi partnere, ezzel szemben a kivitelező és építtető érdekei bizonyos szempontokból eltérőek, ellenérdekeltek anyagi téren.

5. A kerttervező szót kér

A tervezési területen az építészeti koncepciót alátámasztó és segítő munkát kértek a kerttervező oldaláról. Nem véletlenül: a telekre vonatkozó előírásokat-korlátozásokat merészen megközelítő beépítést irányoztak elő; lejtős terepen 4 szintes épületet. A kertépítészeti engedélyezési tervet többször kellett módosítanunk, mivel az építészeti terveket újra és újra visszaadta a hatóság. Az építtető az építésztervezőt bízta meg a projekt lebonyolításával, így a kerttervező intelmei nem jutottak el időben a tényleges kockázatot és anyagi terhet viselő megbízóhoz. Sok hónapos csúszás következett; az alapozás és a kertrendezés első műveletei helyett a tervek megkésett tökéletesítése: immár a józanság és az előírások jegyében.

TANULSÁG: a megbízóval folytatott párbeszédre és szakmailag széleskörűen leegyeztetett, megfelelő engedélyezési tervre épülhet a kiviteli terv; különben kellemetlenségek közepette zajlik nem csak a kerttervező munkája, de határidőcsúszással indulhat el a megvalósítás, a kertrendezés pedig esetleg olyan kötöttségekkel, amelyeken egyáltalán nem lehet később változtatni.

6. Hogy a kertrendezés egy szép történet legyen

Adott egy öttagú család, és a befejezéshez közeledő ház, amikor a kerttervező színre lép. A telek adottságai nem a legjobbak, de a kerttervező igyekezett mindezeket kiküszöbölni, valamint a kert területe révén sokszínű kerthasználatot nyitni. A háziak értették és igényelték is az alapos kiviteli tervet, a megvalósításhoz szükséges részletek kidolgozását. Rajzoltunk (a megbízónak), egyeztettünk (a hatóságokkal), győzködtünk (egy szomszédot); és végül olyan kertrendezés valósulhatott meg a kerti építményekkel egyetemben, amely a terepadottságokból előnyös vonást kovácsolt, a hátrányos és vitás szomszéd körülményt pedig kiiktatta. Jóleső volt hallani, amikor a Megbízó egyszer bevallotta, hogy nem gondolta volna, hogy „egy kertből ennyi mindent ki lehet hozni”. Ami azt illeti, türelemmel vártak is: a kertrendezés a volumenéből fakadóan több szakaszban ment végbe a kerttervező rendszeres jelenléte mellett. Mialatt a kert alakult, a család hattagúvá gyarapodott.

TANULSÁG: bár olykor a kerttervező szembenéz azzal a szituációval, hogy lehetett volna valamit jobban vagy másképpen; bőven hoz az élet olyan példákat, ahol a kertrendezés folyamata a természetes kihívások mellett (vagy ellenére) a kölcsönös megelégedést hozza el.

Lakókert tulajdonosok számára további fontos és a kertrendezés előtt hasznos információkkal szolgál a magánkert birtokosoknak szóló menüpontunk. S hogy milyen feladatok során jártunk el kerttervező szerepben, tekintse meg a letölthető referencia listánkat, illetve a munkáinkból szemelvényezett tervezési portfólió gyűjteményt!