Törökbálint, Családi ház kert engedélyezési és kiviteli terve
2016-2017.
Felelős tájépítész tervező: Kiss Tünde
Munkatársak: Palotás Brigitta, Takács Edvárd
Építész tervező: BauComPlan Kft., Kutnyánszky Áron
A kert alig több, mint 700m2, tehát viszonylag kis méretű, ahhoz képest, hogy milyen terepen fekszik és a sok meglévő adottság közepette mi minden történik benne. Eredetileg három fő kerti teraszt alakítottak ki a korábbi tulajdonosok, ám a megépült támfalak és lépcsők vegyes összképet eredményeztek.
A tervezett elképzelés alapján a kerti színtér hat kerti teraszra tagolódik, azaz a kerti terep meglehetősen átalakul, de az egyik meglévő, robusztus támfal megmarad. Ez a két kerti látványrajzon követhető átfogóan, az egyik a kert alsó területéről, a másik a felső kert területéről készült.
A családban egy bölcsis korú kislány és egy féléves fiú ikerpár nevelkedik, ezért a kisgyermekek igényeinek kiemelten meg kellett felelni a sokrétű családi használaton belül. A tervezéskor, a kerítés nélküli viszonyok közt a szomszédos erdőből az őzek is gyakran belátogatnak, sajnos ők ki lesznek a tervezett kerítéssel rekesztve…
A szükséges kerttervezés mellett az alább sorolt szakági munkarészek előállításában a KertIkon generáltervezői feladatot is elvégzett – azaz a feladat a szokásos családi ház kerttervezési munkák közül kiemelkedő az összetettsége révén.
Részletek a ‘Kertépítészeti műszaki leírás’ munkarészből:
Tervezési előzmények és a terület adottságai
A tervezési területre vonatkozóan engedélyezési terv készült kertépítészeti, építészeti, valamint tartószerkezeti-statikai munkarészekkel. A tervezés ennek értelmének folytatódott, és készült el a szükséges részletekben a kertépítészeti kiviteli terv.
A tervezési területen előirányzott egy kerti tároló építése és a meglévő lakóépülettel közrefogott területen esővédő tetővel fedett kerti terasz (kerti grillező és pihenősarok) kialakítása, ezzel együtt válik aktuálissá a kert megújítása és új koncepció szerinti építése. Ennek előkészítéseképpen készült el a tervezési terület Balti rendszerű geodéziai felmérése.
A területre vonatkozóan talajvizsgálati jelentés és geotechnikai beszámoló készült a tervezett szerkezetek, tartószerkezetek méretei, bonyolultsága, s a talajadottságok miatt (korábbi vizsgálatok és geológiai adottságok alapján). A környezeti körülmények és az elvégzett fúrások, ill. laboratóriumi vizsgálatok alapján a terület az 1. geotechnikai kategóriába sorolandó. Talajvízre nem, de felszíni ill. rétegvizekre számítani kell, így a csapadékvíz-elvezetés hangsúlyosan megoldandó feladat és szivárgókat kell építeni.
A kerti tároló, s a statikus tervezést igénylő lépcső és támfal tervei tartószerkezeti-statikus tervező bevonásával készültek a talajvizsgálati jelentés és geotechnikai beszámoló figyelembe vételével. A kiviteli tervezés a kerti tároló építészeti munkarészére is kiterjedt, melyet építész tervező készített.
A terület jelenlegi állapota
A meglévő lakóépület kapcsán beavatkozás nem történik. Az övezeti besorolásnak megfelelően és a szomszédos telkekhez hasonlóan a tervezési területen is az oldalhatáron álló épület elhelyezéssel történő kertvárosias beépítés és kerthasználat a jellemző, jelen telek kis mértékben haladja meg az előírt minimális telekméretet, mivel 707,45 m2 méretű. A tervezési területen, ahogy a környező telkek esetében is, jellemzően domináns az elvadult gyümölcsfák és a vadon nőtt cserjék, fák, gyomfák nagyobb aránya a kertben.
A tárgyi telken a korábbi tulajdonosok a gyümölcsfákat leszámítva csak néhány díszcserjét és tujasövényt ültettek. A kialakult állapotok szerint a telekhatárok vonalában a beépítési vonalba eső épületfalak, kerítéstámfalak, illetve bozótos területek vagy tuja sövény jelentik a telkek közti vizuális elhatárolást, ugyanakkor a hátsókertek sávjára általánosan jellemző a rendezetlen terep és zöldterület, a kialakult viszonyok hiányos fenntartásról tanúskodnak, a hiányzó kerítésszakaszokból adódóan is problémák jelentkeznek: nem megoldott a birtokhatárok menti elválasztás, valamint a telekhatárok vonalában spontán növényszaporulat tapasztalható.
A kert belső területén több, jórészt csemetekorú gyümölcsfa található, melyek fajtaválasztása és növényvédelmi kezelése esetenként elhibázott, illetve elhanyagolt. A telepített díszfák hiánya mellett szembetűnő a gyomfák, valamint részben erdőalkotó fajok spontán felnövekvése, így ezek esetében nem érvényesül a kellő ültetési távolság (épületekhez, telekhatárokhoz viszonyítva), sem a fák kifejlettebb korban való helyszükségletei. A kert kialakult növényállománya általánosságban nélkülözi a kertépítészeti koncepciót, ezzel akadályozva a kert harmonikus használatát és az esztétikai lehetőségek érvényesülését.
A területen az említetteken kívül, főleg a korábban kialakított első kerti teraszon kis foltokban, szintén átgondoltságot nélkülözően található néhány hagyományos díszcserje és kultúrnövény, valamint a kert felsőbb részén, a kerítésvonalakba esően átjárhatatlan foltokban elvadultabb, bozótos cserjeállomány. A méretesebb gránátalmabokor ugyanakkor fontos jelzője a terület mikroklimatikus viszonyainak: az északi lejtésű, azaz jelentősebb déli benapozottságot nélkülöző telek mégis kellően védett fekvésű, hogy a melegkedvelő növényfajok is a számukra megfelelő növényélettani körülmények között fejlődjenek. Virágágyi növények az épület közvetlen környezetében és az alsó támfal lábazati vonalában találhatók.
A telek déli, hátsó vonala gondozatlan erdős lejtővel határos, amely a város védelmi rendeltetésű erdő területének lakóövezettel szomszédos része. A kerítésvonalak mentén, az oldalkertben, valamint a hátsókertben fokozottabban jelentkezik az elvadultság, és a korábbi részleges kerthasználat miatti kedvezőtlen állapot. A kert nagyobb része kevéssé gondozott, elhanyagolt képet mutat, nagyobb területeken a gyep hiányzik, vagy gyomos aljnövényzet alkot foltot.
A telek az északi irányban, közelítően a telek hosszirányában lejt. A telek a lejtésirányában, 66,5 méter körüli nagyobb oldalsó hosszon a teleksarkok között 8 méteres a szintkülönbség. Az átlagosan 12%-os lejtés mindazonáltal a területen belül egyenetlenül alakul, a korábbi tulajdonosokhoz vagy szomszédokhoz köthetően a rendezettséget nélkülöző terepalakításokra (pl. kavicsos homok feltöltésekre) a geotechnikai vizsgálat is rámutatott. A hajdani elnagyolt tereprendezés és kertalakítási próbálkozások nyomai, részleges teraszolás a terepen jól kivehetők, bár a kényelmes kerthasználatot nem teremtették meg.
A kialakult viszonyoknak megfelelően az oldalkerítések a megépült szakaszokon részben növényekkel benőtt drótkerítések, egyes rövidebb telekhatárokon a szomszédos telkek között támfalkerítéssel oldották meg a telken belüli tereprendezés miatt szükségessé vált, az adódó szintkülönbség miatti terepépítménnyel való áthidalásokat.
A kertben meglévő kerti építményt a korábban épült terepépítmények: kerti tereplépcsők és támfalak jelentenek (ismeretlen építési időhöz kötötten). A támfalak két vonalban tagolják a terepet a telek keresztvonalaiban. Az épülethez közelebb eső támfal átlagosan 1,6m magas, s az első, közel vízszintes kerti teraszt fogja közre, illetve a lakóépület déli homlokzatához illeszkedő padláslépcső csatlakozásához jelent kiteresedést. A második támfalvonal 2,1-2,3m magas a csatlakozó gyepes síkhoz képest, ám az elnyújtott, részben kiépült lépcső vonalában a pofafalak emelkednek további kb. 1m-t. A támfal vonalak által közrefogott területeken így szintén változó lejtésben csatlakozik a talajszint.
Kertmegújítási koncepció
A tervezett tárolóépület, terasz kialakítása és a kert fejlesztése arra irányul, hogy a háziak igényeinek megfeleljen, élve a kedvező potenciálokkal és az előírások nyújtotta beavatkozások megengedett, illetve javasolt keretével. Elsődleges cél a kert és használóinak szempontjából, hogy a kert teljes területe alkalmassá váljon a különféle használati szándékokra, illetve kerti aktivitásokra, s ehhez a szükséges épület-kert kapcsolatok, a kellő terep- és kertrendezés az adottságokon nyugvóan harmonikusan és egységben valósulhasson meg: átfogó kertszerkezeti változtatás szükséges, melyek segítségével szép és hasznos kerti terek teremthetők meg, a tervezés révén a funkcióknak megfelelő esztétikai keretet és műszaki paramétereket alapozva meg. A hosszú távon való értékőrzést célzó előírások betartásával egyidejűleg kiemelt, hogy háziak számára felüdülést, testi-lelki regenerálódást jelentsen a kert – a díszkerti és rekreációs tervezés minél gazdagabb eszköztárával élve.
A feladat összetett: egy szerves egészbe kell foglalni több rendezésre szoruló kerti teret is, amely együttesen az esztétikai és funkcionális megoldásaival egyaránt képes nem csupán a passzív pihenés, de az aktív rekreáció számára kibontakozási teret, kerti hátországot biztosítani. A kert helyet nyújtana a játékos, illetve a kertészkedő aktivitásnak is, ugyanakkor fokozottan figyelembe veszi a hely békés atmoszféráját, mely családi és társasági időtöltésre több szempontból is színesen alkalmassá tehető.
A kert négy főbb egységre tagolódik:
1. A lakóépület környezete, mely a tervezett tároló és a fedett teraszra-kerti konyha környékére is kiterjed:
- Gépkocsi beálló és kapu környezete
- Meglévő épületterasz környezete és a gyepes oldalkerti sáv
- Játszósarok
- Kerti konyha-sütögető teresedése, pihenősarok fedett esővédő tetővel
2. A tároló tetőterasz szintjének környezete és a díszkerti terasz
- Kerti teraszok
- Díszkerti terasz
- Faterasz (tároló tetőterasza), napfürdőző tér
3. A haszonkert és gyepes tisztás
- Veteményes kert, díszgyümölcsös, fűszeres-gyógynövényes ágyak
- Fásítás, oldalkerti zöld határ
- Gyepes tisztás, labdatér
4. A hátsókert, kerti filagória és környezete
- Kerti filagória
- Erdei hangulatú kertrész
TARTALOMJEGYZÉK
Műszaki leírás
Kertépítészeti alaptervek
K.0. Tervezési terület áttekintő terv M = 1:200
K.1. Bontási, növényállapot felmérési, favédelmi és fakivágási terv M = 1:100
K.2. Kertépítészeti terv M = 1:100
K.3. Tereprendezési és felszíni csapadékvíz-elvezetési terv M = 1:100
K.4. Kitűzési terv M = 1:100
K.5. Növénykiültetési terv (fák és cserjék) M = 1:100
K.6.1. Növénykiültetési terv (évelők – alsó kert) M = 1:50
K.6.2. Növénykiültetési terv (évelők – felső kert) M = 1:50
Terepmetszetek
T.A. A-A hosszanti terepmetszet M = 1:100
T.B. B-B hosszanti terepmetszet M = 1:100
T.C. C-C hosszanti terepmetszet M = 1:100
T.D. D-D hosszanti terepmetszet M = 1:100
T.E. E-E hosszanti terepmetszet M = 1:100
T.F. F-F hosszanti terepmetszet M = 1:100
Kerti építmények és elemek részlettervei (nézetrajzok, metszetrajzok)
R.1.1. Kerítés – Nyugati kerítésszakasz terve M = 1:50, 1:25
R.1.2. Kerítés – Déli (hátsó) kerítésszakasz terve M = 1:50, 1:25
R.1.3. Kerítés – Keleti kerítésszakasz terve M = 1:50, 1:25
R.2.1. L/1 téglakő lépcső és T/1 támfal (tároló, játszókert mellett) M = 1:25
R.2.2. L/2 téglakő lépcső (díszkerti terasz és gyepes terasz között) M = 1:25
R.2.3. L/3 téglakő lépcső és L/4 falépcső (veteményeskert) M = 1:50, 1:25
R.2.4. L/5 terméskő lépcső és L/6 falépcső (erdei kert) M = 1:50, 1:25
R.2.5. T/2 fatámfal (veteményeskert) M = 1:50, 1:25
R.3. Kerti konyha és lounge M = 1:50
R.4.1. Kerti filagória M = 1:25, 1:50
R.4.2. Kerti bográcsozó hely M = 1:20
R.5.1. Növényrács homokozónál M = 1:20
R.5.2. Belátásgátló térrács kerti zuhanyzónál M = 1:20
R.6.1. Téglakő térkő burkolat részletei (1a-1g) M = 1:20
R.6.2. Kavicsburkolat részletei (2a-2b) M = 1:20
R.6.3. Gumiburkolat és tipegőkő burkolat részletei (3a-3c,4) M = 1:20
Kertépítészeti látványrajzok
L.1. Játszókert, kerti terasz és tároló környezete
L.2. Veteményes kert, kerti filagória és környezete
Árazatlan költségkiírás anyagkimutatással