Helyszíntől függően különböző cselekvési program célszerű, más-más fásítási terv adódik. Az utcai sorfák és a várostűrő fafajok tulajdonságai alapján jelölhető ki a városba, az adott utcába javasolt fafajok telepítése. A fák nélküli helyeken az utcafásítás lehetőségét kell alapvetően vizsgálni, meglévő faállománynál, illetve fasor megújítás esetében a fásítási terv készítése a meglévő fákra tekintettel több fázisban történik.

  • Melyek a szakszerű fásítási terv készítés fázisai?
  • Milyen utcafásítási megoldások adódhatnak utcatípusonként?
  • Melyek a fasor telepítés főbb kivitelezési szempontjai?

A fasorok jelentősége révén, a sétányok, utcafásítások és térfásítások, s alapvetően az utcafasorok kedvező környezeti hatásainak ismeretében vázolhatók az utcafásítás és a települési infrastruktúra összefüggései úgyszintén: a fásítási tervtől a teljesen új utcafásítás, illetve fasor megújítás kivitelezéséig.

Fasor megújítás és fásítás terv jelentősége

Egy fasor jóval több, mint egy utca zöld térfala: a fasorok gyakran a települések fő zöld tömegét alkotják, összekötik a zöldterületeket, szakszerű utcafasor hálózat kialakításban kondicionálják és élhetővé teszik a lakosság mozgásterét. A fásítási terv készítése, főként a városi utcafásítás vagy fasor megújítás tervezése rendkívül sok szempontot sorra vevő tájépítészeti feladat.

Ahogyan a növényzet nem csupán a településépítészet zöld díszlete, úgy egy fasor is jóval több, mint egy utca zöld térfala. A fasorok gyakran a települések fő zöld tömegét alkotják, összekötik a zöldterületeket, szakszerű fasor hálózat kialakításban kondicionálják és élhetővé teszik a lakosság mozgásterét. A fásítási terv készítése, főként a városi utcafásítás vagy fasor megújítás tervezése rendkívül sok szempontot sorra vevő tájépítészeti feladat.

A fasorok a településépítészet zöld hálózatai

Tájépítész szakági tervezés nélkülözhetetlen a növényállomány kialakításában a településépítészet terén. A növényzet a közterületek alapvető alkotója, élhetővé ezek parkosítás és utcafásítás révén válnak. Nem elegendő önmagában a fafajok botanikai ismerete, vagy a várostervezés épített és művi elemeihez kötődő szaktudás: utcafásítási terv készítés során mindezeket a tájépítész együttesen alkalmazza.

Az utcakép legmarkánsabb élő elemei a magasra növő fás növények. Több azonos faegyed sorba ültetése, azaz fasor esetén viráguk, levelük, termésük, lombszínük, ágszerkezetük, lombformájuk alapján egyaránt az utcakép karakterének meghatározóivá válnak.

Fontos (volna) az elválasztó zöldsáv, a sövény vagy a fasor elhelyezésére szolgáló, kellő kiterjedésű terület biztosítása az utcák esetében, ez olyan koncepcionális kérdés, amit elmulasztva évtizedekre ellehetetlenedhet a jótékony utcafásítás. A kellő növényzet alapvető szerepe különösen akkor mutatkozik meg, amikor hiányzik, vagy csak sanyarú lehetőséget hagytak erre.

Fák, fasorok hiányában az utca sivár és kényszerű közlekedési csatorna. Tájépítészként azon dolgozunk, hogy ez ne így legyen, és a városépítészet által formált különféle terek adottságaihoz az igényeknek megfelelő, üdítő zöld társuljon; utcák esetében tehát végbemenjen utcafásítás vagy fasor megújítás.

Mi a fasor? Milyen sorfa fajták alkalmasak az utcafásítás terén?

A fasor azonos távolságra kiültetett fákból álló telepítési forma. Mindig valamit (többnyire utat) kísér, vagy valamit kiemel. Lendületes vonalával határozottan egy irányba tereli a pillantást, valamint mozgásra, végighaladásra késztet. Erősen architektonikus jellege van. A fasorral szemben alapvető követelmény az egyöntetűség. Ezért a fasor csak azonos fajú, fajtájú egyedekből állhat, egyébként rendezetlen képet mutat. Nem kevésbé fontos az egyenes törzs és az azonos törzsmagasság.

Különösen szabályos lesz a kép akkor, ha a fajon belül is annak egy fajtájával történik a fasor telepítés. A tömött, egyöntetű koronák sora (pl. vadgesztenye) igen ünnepélyes, tekintélyt parancsoló. Utcafásítás vagy fasor megújítás céljából a természeteshez közel álló, kúpos vagy tojásdad formák a legkedvezőbbek a fajtákból. A gömb koronájú változatokat  inkább az erősen architektonikus környezet hangsúlyozására, vagy pedig helyszűke esetén használjuk. Fokozottan ünnepélyesek és erősen figyelemterelő hatásúak az oszlopos termetű nagy fák (pl. oszlopos tölgy) sorai.

Utcafásítás során kerülendőek a szomorú változatok. Más esetekben a magasra megnövő fajták (pl. szomorúfűz, szomorúbükk) fasora egyes helyeken (temetők, emlékművek környéke) igen hatásosak lehetnek. Nem valók fasorba a csavart ágú változatok, valamint a tarka levelű fajták sem.

A fasoron belül a telepítési távolság általában 5-8 m, de adott soron belül mindig azonos, így lesz egységes ritmusú. Egy városi tér lehet organikus, szabálytalan kialakítású, de a fasorok szabályos formába rendezettek. A fásítási tervek a táj- és kertépítészeti (azon belül is a növénykiültetési) tervek egyik legszerkesztettebbjei, aprólékos mérnöki igénnyel megoldott kiosztást igényelnek.

Fasorok jelentősége – sétányok, utcafásítások és térfásítások

A fasorok a település területét átszövő, vonalas jellegű zöldfelületek, ültetvények, amelyek sokszor a város fő zöld tömegét adják. Vonalas jellegüknél fogva igen fontos a kapcsoló szerepük egyrészt a település egyes zöldfelületi egységei, másrészt a település belső és külső területei között.

Egy útvonal fásíthatósága a szabályozási szélességtől, az út pályaszerkezetétől, a burkolatok elrendezésétől, valamint a közművezetékek elhelyezésétől függ. Mindezeket az út burkolati rendszerének és a közművek tervezésénél úgy kell kialakítani, hogy az útvonal fásításához irányadóan legalább 1,5 m széles szabad sáv álljon rendelkezésre.

Lényeges, hogy az útpályák szerkezeti kialakításánál a fásítási sávval is számoljanak és pl. a közművezetékek elhelyezését úgy oldják meg, hogy az a fásításnak ne legyen akadálya. Nem a fásítással kell igazodni a közművek elrendezéséhez, hanem a közművek olyan nyomvonalvezetésére van szükség, amely a fásítási sávokat szabadon hagyja.

Az utcafasorok kedvező környezeti hatásai

  • Megakadályozzák a porrészecskék bejutását a lakásokba és az épületekbe
  • Éjszaka megkötik a lefelé áramló hűvös levegőből kiülepedő port
  • Megszűrik az utca felől érkező zajt és szennyeződéseket
  • Hűtik az utca meleg levegőjét

Utcák jelentősége, sajátossága és az utcafásítás

A közterületek nem csak a közlekedést és a szállítást szolgálják, hanem sajátos városépítészeti jelentőségük van, ami az utcák és terek építészetében mutatkozik meg. Egy utca így nem csupán „közlekedési csatorna”, és egy tér nem pusztán forgalmi csomópont jó esetben, hanem egy folyamatos jellegű, egyúttal tagolt térsor vagy térláncolat része, mely a város közösségi zónáját képezi.

Az utca sajátossága, hogy van

  • alaprajzi vonalvezetése (egyenes, hajlított, tört, íves stb..)
  • függőleges vonalvezetése (lejtés, lépcsők stb…)

Az utca voltaképpen hosszúkás tér, így csakúgy, mint a térnek, vannak

  • térfalai, s ezek lehetnek zártak vagy megnyitottak; a térfal szerepét pedig nem csak épületek, hanem a növényzet (pl. fasor) is betöltheti

Az út szélességének és a térfalak magasságának függvényében kerül szóba az utca

  • térarányai (szűk, sikátor-szerű, kiegyensúlyozott, pl. 1:1 arányú, széles,stb.). Az utca keresztszelvénye úttagozatokból áll, ezek közt nem csak a gépjármű forgalmú úttest, hanem a járda, az elválasztó zöldsáv, a fasor és egyéb elemek is megjelennek.

Az utcát emellett minden esetben jellemzik

  • azok a funkciók és szolgáltatások, amelyek a két oldalát kísérik,
  • valamint a beépítés jellege;
  • s az utca karaktere valójában elválaszthatatlan a városrésztől, amin áthalad.

Különbséget tehetünk tehát utak és utak között abból a szempontból is, hogy

  • milyen jellegű városrészen haladnak át,
  • milyen keresztmetszeti kialakítást kaptak.

Más szerepet tölt be a városrész életében egy olyan út, amelyik a város történeti központján halad át, más a környezeti minősége egy folyóparton, kellemes természeti környezetben fekvő útnak, ismét más egy lakótelepi utca, vagy egy falusi főutca stb. Így ezek tájépítészeti kialakítása más és más, mely egy fásítási terv készítése során is kibontandó.

Az utcafásítás növényei – az utcai sorfa tulajdonságai

Út menti sorfának azok a fajok alkalmasak, amelyek

  • egyenes törzset
  • felálló koronát nevelnek
  • ágaik nem törékenyek

Az iménti tulajdonságok mellett városban még kiemelten fontos a

  • kiváló tűrőképesség

Hiszen a városi közegben élő növények között a fasorokat éri a legtöbb és a legerősebb károsító hatás (sózás, kipufogó gázok, taposás, a burkolat alatt a talaj szárazsága és levegőtlensége, stb.). A talajban levő közművek javításakor (kábelcsere, csatornajavítás, stb.) gyökérzetük súlyos sérüléseket szenvedhet, koronájuknak bírni kell az időnkénti csonkolást a légvezetékek miatt. Fontos feltétel ezért a

  • jó regenerálódó képesség is.

Utcafásítás – sorfák és a várostűrő fafajok

A városi utcasorfák esetében nem csak a szárazságtűrés szempontját kell figyelembe venni. A szárazságtűrés ténylegesen a sorfával szemben támasztott legfontosabb követelmény, amikor az utcafásítás egy nagyváros utcáin történik. A nagyvárosi klíma vonzata a magas nyári hőmérséklet, a növényeket érintő fokozott párologtatás, emellett az utak menti talajban jelentkező erős vízhiány – mivel a nem vízáteresztő burkolt felületek meggátolják a víz beszivárgását a talajba, a csapadékvíz-elvezetés és a csatornázás következtében a felszíni vizek zöme elvonódik a növényektől.

További kedvezőtlen viszonyok és károsító tényezők is vannak: a forgalmi hatásoktól összetömörödött talaj, a burkolat alatti talajrétegekben levegőtlenség és oxigénhiány, a talaj és a levegő szennyezettsége, a téli sózásból eredő magas sókoncentráció a talajban, a okozta különböző törzs-, korona- és gyökérkárosítások (gépjárművek, építkezés, közműépítés és vandalizmus, stb. következményei).

Az említett károsító tényezők közül akad olyan, ami a természetben is adódhat, de nem mind, és még kevésbé olyan összetételben, mint ami egy városban alapértelmezetten fennáll. Mégha a természetes környezet egyes szélsőségeihez (szárazság, só, homok, kő stb.) bizonyos növényfajok jobban alkalmazhatók, ám a városi negatív tényezők együttese össze nem vehető mindehhez.

Az extrém városi és a szélsőséges természetes környezeti viszonyok igazából nem összehasonlíthatók. A száraz termőhelyek fafajai nem feltétlenül várostűrők, valamint a szikes élőhelyek növényei sem automatikusan bírják a nagy forgalmú utak és utcák ártalmait. Megkerülhetetlenül csak helyben, városi közegben zajlódhat a tesztelés, hogy melyek bizonyulnak várostűrő fafajoknak a szóba jövő fafajok és fajták között. Folyamatos gyakorlati tapasztalatból szűrhetők le, hogy utcafásítás és fasor megújítás alanyaiként mely fafajok várostűrőek a kialakult környezeti adottságok mellett, vagy akár új fajták mutatnak-e jó várostűrő képességet.

Egy fásítási terv során városba javasolt fafajok tulajdonságai

A utcafásítás vagy fasor megújítás során városi közegbe telepítendő sorfáknak összefoglalva tehát általában ki kell állniuk a

  • szárazságot,
  • sózást,
  • kedvezőtlen gyökérviszonyokat,
  • egyes helyeken levegőtlenséget és
  • csekély termőréteget.

Az adottságoktól függ a fafajok terén választási lehetőségek mértéke. Esetenként egy utcán belül változnak a(z) (hely)adottságok, amelyekhez alkalmazkodva nem lehet egyetlen fajjal dolgozni, nem beszélve arról, hogy a meglevő fasor-szakaszokat érdemes folytatni egy új fasor keretében.

Ideális esetben a javasolt fafajok többsége nemcsak ökológiai szempontból felel meg a helyi viszonyoknak, hanem honosságuk, és megjelenésük folytán ismerősek az adott tájék lakói számára.

Szükséges adatszolgáltatás utcafásítási terv készítéséhez

Függetlenül attól, hogy új szakaszon létesítendő utcafásítás vagy fasor megújítás a cél, adatszolgáltatásként ugyanazokra van szükség:

  • Alaptérkép (utcahálózat digitális formátumban vagy földhivatali térképek)
  • Közműtérkép (vezetékek nyomvonala, aknák, műtárgyak)
  • Geodéziai felmérés (fasor megújítás esetében kiemelt jelentősége van a pontos, növényeket, azaz a fákat is részletesen jelölő geodéziai felmérés szerepének)

Az adatszolgáltatás minősége és mélysége meghatározó, hogy a helyszíni szemle során mit kell még pluszban felvinni a tervlapokra, így ha az elhelyezkedésre vonatkozóan a felmérési terven megadott adatok viszonyítottak, ezek viszonylatában a kivitelezés folyamán a helyszínen ellenőrző mérések ajánlottak.

Fásítási tervtől az utcafásítás, illetve fasor megújítás kivitelezéséig

Az utcaképek rendezésének legmarkánsabb eszköze a fatelepítés, a fapótlás és a fafaj csere. Az utcafásítás, illetve fasor megújítás elvégzésének munkafázisai:

  1. Felmérés
  2. Tervezés
  3. Kivitelezés, utógondozás

A fásítási terv alapfázisa, a fafelmérés és fakivágás tervi munkarészei

A meglévő utcafásítás és épített elemek tekintetében pontos információt a részletes geodéziai felmérés biztosíthat, ahogy fentebb hangsúlyoztuk. A meglévő faállományról kényszerű esetben, geodéziai felmérés hiányában a helyszíni bejárás során is készülhet térképi növényfelmérés, az így ábrázolt viszonyított elhelyezkedés szintén az alaptérkép pontosságától függ. A fafelmérés során a fasorok, facsoportok fái mellett érdemes felvételezni a jelentősebb sövényszakaszok elhelyezkedését is.

A fafelmérés elvégzésével áttekinthetővé válik, hol szakaszos és nem egységes a faállomány, kiderül a változó fajú díszfák (esetleg gyümölcsfák) vegyes képe, rálátást lehet nyerni a faállomány egészségi állapotára, vagy éppen kiábrázolódik az óvandó egyöntetű fasorok elhelyezkedése.

Mégha önkormányzati szinten elérhető is valamiféle vagy korábbi fafelmérési térkép, a fásítási terv készítésében akkor is kiindulás az aktualizált fakataszter, amelyen szerepelhet az időközben történt fatelepítés vagy éppen fakivágás is. A fásítási terv lényeges része a fakivágásra vonatkozó információk: érdemes megkülönböztetve feltüntetni a fakivágás okát is, pl. építés miatt, rossz egészségi állapot miatt vagy közlekedési szempontok miatt (az alacsony elágazású vagy bedőlő fák a közlekedést nehezítik vagy ellehetetlenítik) kivágandó fákat. Meghatározó cserjefoltok és sövények esetében szintén javallott a fafelmérési és fakivágási terven feltüntetni az alkotó növényfajokat azon túlmenően, hogy a tervezett beavatkozások miatt kivágásra kerülnek-e vagy megmaradnak.

Jó esetben a fásítási terv tájépítészeti kiviteli terv szinten kibontva készül, így az aktualizált, részletes fafelmérés a kiviteli terv felmérési lapjain szerepel, külön mellékletben pedig az adatok feldolgozásával összesíthető a teljes fakataszter. Az utcafásítás alapját jelentő részletes fakataszter lapjain a fák sorszámmal, fafaj megnevezéssel, törzs- és koronaátmérővel, valamint rövid egészségi állapot leírással szerepelnek.

A fásítási terv elvei utcafásítás, illetve fasor megújítás esetén

Fasor megújítás, fasor rekonstrukció esetén a tervezett fasor nyomvonalvezetését úgy ajánlott kialakítani, hogy amikor a tervezett fák a meglevő vegyes összetételű fasor szakaszokba kerülnek, akkor illeszkednek azok nyomvonalába. Itt leginkább a bekötő vezetékek elkerülésére kell figyelni.

Kezdő utcafásítás esetében, újonnan telepítendő fasor szakaszoknál lehetőség nyílik a közművek védőtávolságának bőven az előírton túli betartására is. A meglévő fák esetében, ahol fizikailag lehetséges, közbeültetés történhet, kiváltva a meglévő, nem kielégítő állapotú vagy kiöregedő fákat. Azokon a helyeken, ahol a meglévő állomány nagyon sűrű, nyilván nem történhet közbeültetés, mert az élettani körülmények nem adnak lehetőséget a fák megmaradására. Itt a fasor megújítás kivitelezésére más menetrend alkalmazandó.

Fásítási terv cselekvési programja: fasortelepítés, növénykiültetés

Jó esetben utcánként, utcaszakaszonként részletezett a fasor telepítés jellege és oka. Így követhető, hogy egy utca, ahol fás fafajait tekintve igen vegyes az állomány, mi a teendő és miért. A fennálló helyzet utcafásítás vagy fasor megújítás módjára és folyamatára számos menetrendet szabhat. Amennyiben ideálisak a helyi adottságok, lehetséges kétoldali egységes fasort kialakítani, a nem fásított részeken egybefüggően telepíthetünk fasort, a kialakult fás részeken közbeültetés vagy szakaszos fasor telepítés történhet, stb.

A fasor tőtávolság tekintetében követendő az egységes méret, mely az adott sorfa fajta kifejlett méretéhez igazodó, ám ebben is lehet eltérés, attól függően, hogy a közmű bekötővezetékek és az úttengelyre merőleges behajtó utak burkolatai miként helyezkedtek el. Amikor nincs meglévő fasor, amelyhez illeszkedni kellene, sőt, közművektől kevéssé érintett a terület, ilyen ideális utcafásítás alkalmával kétoldali egységes tőtávolságú fasor létesíthető.

Utcafásítás során előállhat olyan helyzet, például új, elkülönülő kerékpárút létesítése kapcsán, hogy a kerékpárút nyomvonala a régebben kialakult fásítási vonalba esik (így kivágásra kerülnek az ott található utcasorfák), ezért ezeken a szakaszokon utcakeresztmetszeti elhelyezkedésében is eltérő új fasor létesül. Amikor egy utcában autóút, kerékpárút és járda is található, több igazodást igényel az úthasználat, közműérintettség, helyadottságok együttes figyelembe vételével, hogy utcafásítás során külső vagy belső zöldsávba kerül-e a fasor, vagy fasor megújítás történhet-e, egyáltalán követhető-e kialakult fásítási vonal.

A fasor vizsgálat elvégzése rávilágíthat utcánként, vagy útszakaszonként olyan települési érdekre, ami túlmutat esetleg a konkrét fásítási terv készítésén. Helyenként időben átszervezendők a települési, önkormányzati felújítási vagy fejlesztési tervek: adódhat, hogy célszerűbb egy későbbi esetleges járdaburkolat rekonstrukcióval összehangoltan javasoljuk a fasor felújítást, amikor a közművekkel való érintettséget is tényszerűen feltárva, körültekintőbben lehet megoldani a fásítási munkát. Egyedi cselekvési programot igényelhet, a gyakori eset, hogy a lakosság által telepített dús növényállományt ritkítani kell. Továbbá egy utcában előfordulhat oly mértékű zsúfoltság, hogy a helyhiány és közművek miatt nem is lehetséges fatelepítés, utcafásítás.

Fásítási terv – közműegyeztetés és fatelepítés

Az utcafásítás, a fatelepítés szempontjai között elsődlegesen kell szem előtt tartani a közműveket. A fásítási terv részeként szinte kivétel nélkül sorra kerül a közművekkel történt egyeztetés, melyet dokumentálni is szükséges. Az eljárás változó, hogy személyes egyeztetés történik és/vagy a közművek kérésének eleget téve az átküldött munkaközi tervek kapcsán tesznek észrevételeket és szempontjaik figyelembevételével történik a fásítási tervben foglalt előirányzott fatelepítés. A utcasorfa faj tekintetében esetenként ki is kötik, hogy pl. az elektromos (ill. kábeltévé lég)vezetékek alá nem ültethető nagyra növő fa, itt a közműszolgáltató által javasolt fák kerülnek előtérbe, így a fásítási terv dokumentáció mely fasoralkotó fajtát tartalmazza az utcafásítás kivitelezéséhez.

Helyhiány, közműérintettség miatt olyan fafajták népszérűsödnek, melyek a légvezetékek alatti területek fásítására is kiválóak. Vagy ha nagyra nő a sorfa, a koronaágakig visszavágható, s a beavatkozásokat általában véve jól tűri. Ahol a közművek vagy helyhiány miatt utcafásítás, azaz fatelepítés nem lehetséges, cserje- illetve sövényültetés javasolható. Cserje fajok alkalmazása olyan helyeken is történhet, ahol előnyös, ha ezáltali forgalomterelési szempontok érvényesülnek.

Kivitelezés és utógondozás utcafásítás illetve fasor megújítás során

Az utcafásítás során a földmunkákat elővigyázatosan, gondosan, kézi erővel kell végezni, ha a területen közművezetékek húzódnak. Ráadásul a közműegyeztetések során is rendre felhívják a figyelmet, miszerint elképzelhető, hogy a közműnyomvonal néhol esetleg eltér a térkép mutatta vonaltól.

A kivágandó fák eltávolításával mindenféleképpen szakembert kell megbízni. Az ilyen jellegű munka szakértelmet és gyakorlatot, valamint speciális eszközöket igényel, mert csak így lehet a személyek és az ingatlanok biztonságát garantálni.

A utcafásítás vagy fasor megújítás keretében a fák telepítése különleges hozzáértést igényel. A fásítási terv kitér a szükséges részletekre: ahhoz, hogy az ültetés sikeres legyen, a talaj javítása és a szerves anyag utánpótlása elengedhetetlen, meg kell adni az ültetéshez megfelelő az ültető gödör paramétereit, szerves trágya típusát, mennyiségét, az ültető gödörbe kerülő talajrétegek kialakítását.

Az utcafásítás, fasor megújítás kiviteli munkálataiban célszerű az ültető gödröket az ültetés ideje előtt legalább egy hónappal kiásni, a szerves anyagot behelyezni, visszatemetni, öntözni, és az ültetés idején csak a földlabdának vagy gyökérlabdának megfelelő méretű gödröt kiásni. Az ültetésnél ügyelni kell arra, hogy a fák gyökérnyaka az eredeti talajszintbe kerüljön.

A lombhullató fák ültetésére a legcélszerűbb a lombhullást követő időszak (október-november), de a fagyokig bármikor lehet ültetni. Az ültetés szükség esetén tavasszal – a vegetáció megindulásáig is végezhető. Nagyon fontos továbbá a frissen ültetett fák szakszerű kikarózása, hogy elkerüljük a megdőlést és gyökérsérülést. Az ültetést követően a fákat rendszeres öntözését biztosítani kell, és a fatányérokat ajánlott gyommentesen tartani. Az ültetést követő 3 évig a fák fokozott gondozást igényelnek.

Fák, fasorok – az utcafásítás és fasor megújítás főszereplői

Az utcakép legmarkánsabb elemei a magasra növő fás növények. Több faegyed sorba ültetése esetén viráguk, levelük, termésük, lombszínük, ágszerkezetük, lombformájuk alapján egyaránt az utcakép karakterének meghatározóivá válnak. A fák alkalmazásuk során a keskeny és szélesebb út menti sávoknak karaktert kölcsönöznek, telepítésük egyúttal a térképzés, a térrendszer kialakításával valamint a biodiverzitás és biológiai aktivitás növelésének előnyével jár.

Az utcákban azonban hátrányt jelentenek az egyes gyors növekedésű fafajok (pl. nyár), mivel ezek ágai törékenyek, veszélyeztethetik a légvezetékeket és épületeket, valamint a nem fasor minőségű (nem iskolázott) vagy nem díszfa jellegű, intenzív gondozást igénylő egyedek (döntően gyümölcsfák), amelyek méretüknél fogva vagy szemetelő termésük miatt nehezítik a közlekedést, az utcahasználatot, sőt balesetveszélyesek lehetnek; mindezen fák cseréje része a progresszív település- és kertépítészeti gyakorlatnak az utcafásítás vagy fasor megújítás során.

Összességében a megfelelő minőségű, méretű és ökológiai igényű fafaj kiválasztásával és az ily módon történő fasortelepítéssel a település élete és zöldfelület-fenntartása könnyíthető meg.

Az utcaképek zöldfelületi rendezésének legfőbb eszköze tehát az utcafásítás, illetve a fasor megújítás (vagyis az utcafasorok rekonstrukciója): az így történő fatelepítés, fapótlás és fafaj csere. Az utcafásításhoz képest több körültekintést és vizsgálatot igényel a fasor megújítás, bár az elvégzés folyamata azonos: a felmérés, a tervezés, majd ezeket követheti a kivitelezés és az utógondozás. Egy fásítási terv dokumentációk az első két munkafázist öleli fel, és irányt szab a megvalósítás módjára egyaránt.

Fásítási terv – fafelmérés, meglévő állapot vizsgálata

A fásítási terv első lépcsőjeként elvégzendő utcák és fasorok felmérése az időzítést tekintve szerencsésebb – az utcakép könnyebb áttekinthetőséget lehetővé téve – ha a lombfakadást megelőzően történik, a helyszíni szemlével és a település legfrissebb közműtérképének együttes vizsgálatával. Tervezési gyakorlatunkban a követhetőség kedvéért az utcakataszter összeállítása során a felmérési adatok az utcaoldalak (páros, vagy páratlan), illetve útkereszteződésekhez viszonyított elhelyezkedés feltüntetésével történik, ahol az egyértelműség ezt megkívánja.

Utcakataszter készítése helyszíni szemle és felvételezés során

Amikor a KertIkon lehetőséget kap alapos fásítási terv készítésre (ez jellemzően településszinten történik), az utcakataszterben utcánként az alábbi információk részletesen kikereshetőek, azzal a megjegyzéssel, hogy ha a tervezés, a fásítási terv készítése során a fák, a járda- és útburkolatok, gépkocsi behajtók, vízelvezető árkok helyéről geodéziai felmérés nem áll rendelkezésre, úgy az elhelyezkedésre vonatkozóan az adatok kényszerűen viszonyítottak lehetnek.

  • Az utca típusa (forgalom-terheltség és burkolat szerint);
  • A meglevő, kialakult fásítás minősége, egyöntetűsége, elrendeződése, alkotói;
  • Az utca zöldsáv-paraméterei: szélességi méret és gondozottság figyelembevételével;
  • A fasoralkotó lombos fák mellett külön az utca karakterét adó, vagy jellemző növények a zöldsávban;
  • A felszíni vízelvezető árok vagy árkok elhelyezkedése, jellege;
  • A légvezeték(ek) elhelyezkedése;
  • A telefon földkábelek elhelyezkedése;
  • Az ivóvíz vezeték(ek) elhelyezkedése;
  • A szennyvíz vezeték tervezett elhelyezkedése;
  • A digitális formában előkereshető fotódokumentáció exponálási pontjai

Hazai települések esetében tapasztalható, hogy a szemlézett fák zöme jellegükben nem, inkább csak funkciójuk miatt sorfának nyilvánított fák sorozata, mintsem egységes képet nyújtó fasor. A kisebb településekre jellemző, hogy fejlődésüket sosem nem kísérte településszintű hatékony utcafásítás.

Számos esetben csak a főutca vagy a településmag rendelkezik nagyvonalú fasorral, miközben a legtöbb utca adottságai lehetővé teszik a kétoldali, karakteres fasor kialakítását. Többnyire az – egyébként országszerte a falvakban, kisvárosokban megszokott – vegyes összetétel: az akác és különféle gyümölcsfa fajok a jellemzőek, valamint sok esetben nagyarányú a fenyők, tuják alkalmazása, ami szintén a szakmailag nem megalapozott utcafásítás tanújelei.

A fásítási terv által kezelendő problémák

Az utcák faállományára jellemzően a változó az egészségi állapot, több esetben a nem megfelelő a növényvédelmi kezelés,
helyenként a szakértelmet nélkülöző fatelepítés nem vette figyelembe a fa várható kifejlettségi méretét, s problémát okoznak a légvezetékekre nézve,

  • amikor díszfák esetében sokféle faj alkalmazása tapasztalható, sokszor ez ökológiai problémát is felvet (pl. nyírfa), máshol a kellő
  • ültetési távolság meg nem tartásával idéztek elő senyvedő fákat,
  • egyes esetekben megfelelő fafajokat alkalmaztak, de a mód inkább az arborétumok sokféleségét, mintsem a fasor képét nyújtják,
  • vannak természetes jó példák is, például szakaszonként telepített díszfa fasor szakasz

A kisebb települések utcáin a legfőbb általános probléma az egységet nélkülöző, néha már a zavaróan vegyes kép. Mivel az út menti zöldfelület, a zöldsávok alakítása és fenntartása jórészt a lakókra hárult, azt gyakran mindenki saját ízlése és ingadozó hozzáértése szerint végez el. Ezért országszerte jellemző utcakép, hogy váltogatják egymást szakaszonként a vegyes-gyümölcsösök, a minőségi, iskolázott díszfák, a hagyományosnak mondható akácok, és a teljesen kopár részek.

A városi, nagyvárosi fasorokra vonatkozó utcafásítás, vagy fasor megújítás esetében természetesen más, specifikus kihívások jelentkeznek: a sorfák várostűrése és a városi környezeti adottságok kap nagyobb hangsúlyt.

Fásítási terv – tervezett utcafásítás és fasor megújítás

A felmért és viszonyított adatok segítségével körvonalazható a célszerűen tervezett állapotot. A fasor megújítás és zöldsáv rekonstrukcióra vonatkozóan szintúgy az utcakataszterben jelölhető:

  • Az adott utcában megtartandó/védendő fasor/faegyed neve, szükség szerint az elhelyezkedése is;
  • A javasolt fafaj neve (latin név, fajtanév, magyar név) a fasor egyedeinek tőtávolságával;
  • A fasor tervezett nyomvonala viszonyított elhelyezkedésben;
  • A fasor megújítást megalapozó, vagy legalább is a zöldsávokat érintő komplex rekonstrukciós javaslatot.
  • A tervezési munkafázisban a felmérés során gyűjtött adatok kiértékelése összefoglalható, (figyelembe véve a helyszínen tett egyéb benyomásokat, észrevételeket, valamint a lakosság feltételezhető igényeit).

Szempontok az utcafásítás vagy fasor megújítás menetét illetően

A fásítási terv a település arculatától függően más és más cselekvési programot jelölhet ki, ám vannak általános érvényű szempontok az utcafásítás vagy fasor megújítás menetét illetően:

Ahol egyöntetű fasor nincs, vagy csak szakaszosan, ott az utcafásítás új fasorok telepítését jelentheti, illetve a megőrzésre érdemes szakaszok kiterjesztését irányozható elő fasor megújítás keretében. A megtartandó faegyedek egészségügyi metszését a rekonstrukciós munkákat megelőzően végre kell hajtani.

Egy település utcáiban található faállomány lecserélendő, amennyiben jellegük nem alkalmas fasor alkotásra, vegyes összképüknél fogva nem építik az utcakaraktert, esztétikai megjelenésükben kifogásolhatók, illetve a megtartandó/meglevő fasorba nem illeszkednek, vagy a közműveknek veszély zónájába értek. A tuják, fenyők kiváltása, fokozatos cseréje, kivágása is javallott, hiszen a fenyőfélék alacsonyan elágazó habitusukkal túlságosan zárttá teszik az utcaképet és problémát jelentenek a fenntartás során is.

Ha egy település túlnyomó részén a csatornázottság hiányában többé-kevésbé széles árkok segítségével oldják meg a felszíni vízelvezetést, gyakori a következő eset: az árkok miatt így a fásításra használható zöldsáv néhol igen behatárolt, keskeny és közel helyezkedik el a házfrontokhoz. Mivel az új fasorok többsége a belső zöldsávban (a járdaburkolat és az árok vonala között) kap helyet, több helyen az utcafásítás előtt javasolt az előzetes tereprendezés és árok-rekonstrukció, mely során az árkok koronavonala szélesíthető, miközben az árok fala meg is erősíthető.

A fasor megújítás esetei és eljárása

A fásítási terv készítésekor a felmérés alapján dől el, hol lehetséges fasor megújítás, rekonstrukció, s hol kell teljes cseréről, avagy új telepítésről, utcafásításról gondoskodni. Az új fasorok nyomvonala a felvételezés és az adatoknak a közműtérképpel való egybevetése folytán adódik a fasor tervezés során. A fafajok kiválasztásának fő szempontjai általánosságban:

  • a megőrzendő fák fajtája, habitusa, jellege,
    a rendelkezésre álló hely (utca mérete és közmű védőtávolságok figyelembevétele),
    az utcaképbe való illeszkedés (beépítés, karakter) és tájjelleghez igazodás,
    a lakosság igénye (virág, termés, lombszín stb.)

A fafaj kiválasztása után a már csak a fafaj csere, a fasor megújítás fizikai megvalósításának pontos ütemezését kell megtervezni. A lépések a következők:

  • a fafaj csere kezdetének meghatározása,
  • telepítés idejének meghatározása,
  • fafaj csere módszerének meghatározása (a fafaj csere történhet fokozatos felújítással vagy egy lépésben történő felújítással),
  • fafaj csere befejezésének meghatározása.

A fasor megújítás előkészítő munkálataihoz a fakivágás alapvető fontosságú. A fák eltávolítása lehetséges föld feletti elfűrészeléssel, tuskókifúrással, valamint tuskó eltávolítással. A későbbi zöldsáv használat és a legjobb helygazdálkodás érdekében érdemes minden esetben a tuskó eltávolítást megoldani (hacsak ezzel nem veszélyeztetik a meglevő épületek és megmaradó burkolatok állagát).

Utcafasor telepítés – követelmény a sorfa minőségű fákkal szemben

  • min.2,2-2,5 m törzsmagasság,
  • min.5 cm törzsátmérő,
  • min.5-6 koronavessző,
  • min. 30-50 cm-es, sűrűn elágazó gyökérzet.

Bár nem követelmény, de célszerű előnevelt, legalább kétszer iskolázott, nagyobb törzskerületű egyedek telepítése az utcafásítás, illetve fasor megújítás során.

A szakszerű utca fásítási terv készítés és fasor telepítés kivitelezési szempontjai

Olykor egy település által megfogalmazott fasor rekonstrukciós szándék a tervezési mélységet tekintve helyenként kiviteli tervezést kíván meg, azaz meghaladja a fejlesztési lehetőségekre adandó általános stratégiai leírás kereteit. A gyakorlatban helyesen elvégzett fasor megújítás, átfogó fasorcsere esetében a konkrét intézkedésre javaslattétel, pontos darabszám stb. meghatározásakor egy vegyes faállományból kiindulóan és az egységes fasor telepítésének céljából feltételezni kell a meglévő (kivágandó) fák pontos felmérését elhelyezkedés tekintetében is, hogy (túl a korrekt fakivágási intézkedés megalapozásán) érvényesüljön az itt most nem részletezett szakmai szempont is, hogy az új fahely a régi helyek közé essen (s ne a régi gyökérzónába kerüljön), s hogy e mellett az egységes telepítési távolságot betartsuk (legalább utcaszakaszonként).

Mindezért célszerű pontosan kiosztani, hogyan lesz telepíthető jó ütemben az új fasor, s nem csak a közművek figyelembevételével, de a gépkocsi behajtók, keresztező burkolatok, műtárgyak stb. elemekre is tekintettel. Minél kevésbé készül kiviteli szinten kibontott terv (amely favédelmi, fakivágási, kitűzési-fatelepítési tervrészekkel a szakszerű és precíz megvalósítás alapja), annál nagyobb arányban lesz szükség tervezői művezetésre, s annál kevésbé lesz pontosan előkészíthető a kivitelezési munka, illetve nehezebben lesz kalkulálható és lekövethető a kivitelezést végző társaság munkája.

Ezért ha az adott településfejlesztési irányt követve kiindulásként az önkormányzati döntés átfogó utcafásítási stratégiai terv megrendelése mellett szól, javasoljuk megfontolni a tervezésre elkülönített keret esetleg fennmaradó részének (pl. fásítási ütemterv elkészíttetését követően) az első vagy kiemelt telepítési ütem kiviteli tervezésére való fordítását, vagy külön keretet biztosítani fásítási kiviteli terv készítésre is. Az ily módon induló eljárás lehetőség szerint a későbbi fásítási ütemeknél is folytatható (mivel település szinten évekig is eltarthat az átfogó fasor megújítás), ezáltal az éppen telepíthető szakaszokra korlátozottan, így költséghatékony módon és folyamatosan pontosítani lehet az előkészítő és telepítési munkákat, az időközbeni változásokat figyelembe véve.

Mivel egy település szinten készítendő átfogó fásítási terv tetemes munka a felmérendő területek kiterjedéséből fakadóan (s ezt az esetleg rendelkezésre álló korábbi fásítási terv sem sokban mérsékli a felmérés volumenét), így a települési döntéshozóknak javasoljuk a stratégiai fásítási terv után kiviteli terv ütemekben kijelölni az aktuális utcafásítás vagy fasor megújítás vonalait – abból a célból, hogy minél használhatóbb legyen a kivitelezést megalapozó tervi anyag, s a ténylegesen elinduló ütemezett fásítások ne elavult fásítási terv munkarészek alapján, hanem friss tervek szerint és szakszerűen kezdődjenek, méghozzá a szükséges kiviteli terv mélységben.

Utcafásítási megoldások utcatípusonként

Az utak, utcák, utcaképek megkülönböztetésére, tipizálására kategóriákat lehetséges felvázolni, melyek szerint azután következhetnek az adott szakaszon általános érvényű javaslatok.

  • Hagyományos, vegyes utcakép (Beteg fák eltávolítása, hiányok pótlása a leggyakrabban előforduló, az utcaképbe illő fafajjal.)
  • Idős fasorú utca (Hiányok pótlása többször iskolázott, továbbnevelt, fajtaazonos fákkal, idős fák karbantartása és gondozása.)
  • Felemás utcakép (Fafaj csere mindkét oldalon kisebb lombtömegű alacsonyabb fákra, többször iskolázott, továbbnevelt fákból fasor telepítése.)
  • Egyöntetű utcák (A beteg, valamint az utcakarakterbe nem illő növények eltávolítása, hiányok pótlása a jellemző fafajjal.)
  • Üres utcakép (A meglévő növényzet eltávolítása, egységes fasor telepítése.)
  • Kertek alja utca (Az utca burkolatát, a vízelvezető árkot rendezni kell. Ahol az utca adottságai megengedik kis méretű fás növények vagy cserjesor telepítése javasolható.)

Parkoló, iparterület, zsákutca (A rendezetlen parkolókat meg kell szüntetni. A parkolók burkolatát a mai kor követelményeinek megfelelő anyagból, esztétikusan, kiemelt szegéllyel, vízelvezetéssel kell kialakítani.)

  • Rendhagyó utcakép (A rendhagyó utcában sajátos, egyedi megoldásokat kell alkalmazni.)

Mikor készül utca fásítási terv?

Utcafásítási terv számos esetben nem önmagában jelentkező feladat, azaz a fasor rekonstrukció gyakran nem korlátozódik csak az utcafásítás vagy fasor megújítás folyamatára, hanem a fásítási terv készítését a településfejlesztés különféle infrastruktúra fejlesztés, például utcarekonstrukció területéhez kapcsoltan igénylik, melyek több ízben eleve összefüggésben állnak:

  • Útépítés, útburkolatcsere
  • Kerékpárút építés
  • Közmű vagy közvilágítás megújítási tevékenység
  • Különböző zöldfelületfejlesztési terv, pályázat
  • Településfejlesztés, településrendezés által előirányzott, illetve előírt esetekben

Az utcafásítás és a települési infrastruktúra összefüggései

Az utcafásítás, a fasor megújítás, rekonstrukciós munkák, a mindezekhez kötődő tervezési feladatok, fásítási terv készítés gyakran a műszaki infrastruktúra kiépítésével, fejlesztésével összefüggésben kerül napirendre.

A műszaki infrastruktúra részei:

  • a műszaki hálózatok (pl. közlekedési pályák, kábelek, csatornák),
  • a műszaki létesítmények (pl. csatorna aknák, transzformátor házak, köztéri kifolyók, stb.),
  • az üzemi területek (pl. autóbusz garázs, felszíni vízművek területe, szennyvíztisztító telep, elektromos elosztó telep, stb.).

A műszaki hálózatok elhelyezkedésük szerint lehetnek:

  • a közterületek alatt (vízi- és bizonyos energia közművek),
  • a közterületeken (forgalmi útpályák, gyalogjárdák, fasorok, lámpatestek, stb.)
  • a közterületek felett (légvezetékek)

Meghatározott elhelyezkedésük révén alapvetően befolyásolják az utcaképeket. Ráadásul a hálózatok és létesítményeik közterületi rendje – az elhelyezésükre rendelkezésre álló szűkös hely miatt – kötött, térigényüket és egymáshoz viszonyított helyzetüket műszaki előírások határozzák meg.

Ossza meg másokkal is!

logo-ikon

Bemutatkozunk

A KertIkon hivatása: hasznos és szép kertek tervezése, közterületek és a táji környezet jó alakítása - kerttervezés, tájépítészet teljes körű jogosultsággal.

A munkák során öröm és kiváltság, hogy igényes megbízókkal, hosszú távban gondolkodó fejlesztőkkel és korrekt szakemberekkel alkothatunk.

Tervezési árajánlat

Kerttervezési, tájépítészeti tervezési feladatra szívesen adunk árajánlatot!

Töltse ki árajánlatkérő űrlapunkat, hogy megadhassuk a megoldandó feladathoz szabott egyedi árat!

Elérhetőségek

KertIkon Kft.

5100 Jászberény, Pajtás u. 7.

Copyright 2009 - 2024. kerttervezes-tajepitesz.hu ©  Minden jog fenntartva!