A környezettervezés, környezetrendezés, környezetalakítás – gyakorta használatos fogalmak: a regionális tervezési szinttől az ököritófülpösi iskolakertig. Itt tekintjük át, hogy a környezettervezés tág körén belül milyen szempontokból szükséges a tájépítészet mint a legteljesebb környezetrendezés, valamint melyek a különböző tervek, tervezési eljárások a környezettervezés során.

Miben áll a környezettervezés?

A környezettervezés az emberi lét és tevékenységeknek a természeti folyamatokkal való összehangolására törekszik különféle szinteken – ezáltal vonatkozik a tájépítészet, településépítészet, kertépítészet feladatköreire is. A környezettervezés feladatairól elmondható:

  • területi és ágazati tervekhez kötődnek, részben azokba beépülnek
  • a társadalom erőforrás-gazdálkodásának és térhasználatának irányításával foglalkozik a környezettervezés
  • célja a környezeti értékek védelme, rehabilitációja és fejlesztése

Tájépítészet és környezettervezés

A környezettervezés vagy a tájépítészet volt előbb? – íme, a sokszor megénekelt ’tyúk vagy a tojás?’ ritka változata. Mondjuk így: a tyúk, benne a tojással; vagy a tojás, körös-körül a tyúkkal. Az elnevezésben különbség – a tartalomban rokonság (hasonlóan a tájrendezés – környezetrendezés pároshoz).

A táj esetében a tájkaraktert együttesen jelző társadalmi, gazdasági és vizuális viszonyok és kölcsönhatások a meghatározóak; míg a környezet oldaláról az összetevő környezeti elemek minőségét módosító jelenségek és hatásmechanizmusok adják a megközelítés alapját.

A környezettervezés kapcsán felmerülő legösszetettebb feladatkörökben tevékenykedik a tájépítészet. A környezettervezés terén jelentkező, gyakran szakmaközi eljárást is igénylő (nem csak tájépítész által ellátott) feladatcsoportok – amelyeket olykor másként csoportosít tájépítész, s másként az egyéb szakterületek, illetve a környezettervezés:

  • természeti erőforrások hasznosítása, hatásvizsgálatok (környezetvédelmi hatásvizsgálat)
  • környezettechnika, kárelhárítás
  • környezetrendezés (tájépítészet, településrendezés)
  • környezeti koncepciók és programok (ld. települési környezetvédelem)

A környezettervezés területi egységei

A környezettervezés mint területi tervezés meghatározó tényezői: a területi funkció (használati szerep), valamint a szolgáltató szerep (amelyet természeti folyamatok működése által nyújt az adott terület). Tehát:

  • a környezettervezés keretében készülő környezettervek elsősorban területi egységekre vonatkoznak: a környezettervezés körébe egy meghatározott terület, vagy térség erőforrás- és területhasználatát, ökológiai és esztétikai állapotát alakító tervek tartoznak
  • a területi egység térségi környezeti rendszer, amelynek lényege, hogy több környezeti elemet integrál és méretétől függően általában többfunkciós

A környezettervektől a környezettechnikai tervek megnevezésükben is megkülönböztetendőek – mint a környezetminőség javítását célzó egyéb műszaki tervdokumentációk.

Környezettervezés tájépítész hatósugárban

A környezettervezés a terület jellegétől függően jelenthet többféle releváns tájépítész feladatot:

  • tervszerű környezetalakítás a szűkebb-tágabb lakókörnyezetben (kerttervezés, zöldfelületrendezés, komplex zöldfelülettervezés)
  • gazdálkodás területei, vízpartok, közlekedési területek, pályák (tájrendezés, külterület-szabályozás)
  • környezeti, gazdasági és társadalmi érdekek összehangolása (környezeti koncepciók és programok)

A környezettervezés fázisai

A környezettervezés fázisait és részleteit tekintve két fő szakaszra terjed ki a tervezési tevékenység:

  1. környezeti koncepciók és programok készítése – védelmi és rehabilitációs intézkedések, környezethasználatok tervezése
  2. környezetrendezés – a tevékenységek területeinek meghatározása, a térszerkezet kialakítása, szabályozása és formálása

A környezettervezés és környezetrendezés léptékei

A környezettervezés feladatkörei, illetve léptéke szerint a környezetrendezés tájépítész által megoldandó feladatai történhetnek:

  1. az objektumszinten történő környezettervezés
  2. a települési szinten megvalósuló környezettervezés – zöldfelületrendezés
  3. környezettervezés térségi léptékben, azaz (táj-)szinten – tájrendezés

A környezettervezés területegységei

A környezettervezés kategóriáit nézve több területi egységet különböztetünk meg (növekvő kiterjedés szerint):

  • az egy (vagy kevés számú) helyrajzi számon nyilvántartott terület (telek szintű környezettervezés)
  • területhasználati egységek, település igazgatási egységei, szabályozási övezetek (környezettervezés városrész, lakókörzet, egy adott zöldterület vonatkozásában)
  • település a teljes igazgatási határán belül (környezettervezés belterületet és külterületet érintően)

A KertIkon mint tájépítész iroda tervezési feladatai a környezetrendezés szintjén az imént felsoroltakra terjed ki, de a környezettervezés nagyobb, regionális szinteket is érint (kistérség, megye, régió, speciális régió, speciális rendeltetésű területek, ország).

A környezettervezés területi tervezési típusai

A területi tervezésen belül elkülönülő két tervtípus a fejlesztési és a rendezési terv.

  1. a fejlesztési tervekhez tartoznak: a településfejlesztési és területfejlesztési koncepciók és programok
  2. a rendezési tervekhez tartoznak: a településrendezési és a területrendezési tervek (melyek mindegyike szerkezeti, valamint a szabályozási tervlapokból és szabályozási előírásokból áll)

A környezeti tartalom ugyanakkor a területrendezésben lényegesen erőteljesebb a vonatkozó jogszabályok előírásai alapján.

Területfejlesztés és környezettervezés

A területfejlesztés feladata a területfejlesztési törvény meghatározása szerint:

  • társadalmi, gazdasági és környezeti területi folyamatok nyomon követése, értékelése; a szükséges tervszerű beavatkozási irányok meghatározása (az országra, valamint térségeire kiterjedően)
  • átfogó fejlesztési célok, koncepciók és intézkedések meghatározása, összehangolása és megvalósítása a fejlesztési programok keretében, érvényesítése az egyéb ágazati döntésekben – rövid, közép és hosszú távon

Területrendezés és környezettervezés

A területrendezés során a területfelhasználás rendjének és a területhasználat szabályainak kidolgozása történik meg az országra, illetve ennek térségeire kiterjedően, ezen belül zajlik:

  • az erőforrások feltárása, a táj terhelésének és terhelhetőségének meghatározása, mindezek értékelése, előrejelzések készítése
  • célszerű hasznosítási javaslatok kidolgozása a területi adottságokra vonatkozóan
  • a fejlesztési koncepciók és programok térbeli, műszaki-fizikai rendszerének meghatározása
  • az európai és a határ menti területrendezési tevékenység összehangolása (nemzetközi együttműködés, szerződés keretében)

A területrendezési terv

Az ország, illetve egyes térségek műszaki-fizikai szerkezetét nagy távlatban meghatározó és befolyásoló tervdokumentum, amely biztosítja:

  • a területi adottságok és erőforrások hosszú távú hasznosítását és védelmét
  • az ökológiai elvek érvényesítését
  • a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt elhelyezését és a területfelhasználás rendszerét
  • optimális hosszú távú területi szerkezetét

A törvényi szabályozásban szétválik a területi és a települési szint (mivel a településtervezést egy másik törvény szabályozza, lásd: településtervezési törvény) a térségi és a települési tervek tartalma azonban összehangolt.

A területi szintek szerinti környezeti tervek

A környezetrendezés során megoldandó feladatok léptékük szerint három főbb csoportba sorolhatók, de ezeken belül is különféle tervdokumentációk készülnek:

1.    Térségi szint – tájléptékű környezetrendezés

  • környezeti koncepciók és programok, valamint a területrendezés részeként tájrendezési tervek készítése – a kistérség, a megye, a régió és az ország egészére vonatkozó környezetrendezés (kistáj, közép- és nagytáj léptékben)
  • a tervezési területek táj(részlet)határok által meghatározott alapegységeket jelentenek a környezetrendezés során
  • a területrendezéshez kapcsolódó, az azokba beépülő tájrendezési tervezés mellett, tájszinten is megjelenő egyedi tájrendezési feladatokra vonatkozó környezetrendezés (a speciális térségtípusokhoz kötődően: a természetvédelmi területekre vonatkozó tájrendezési tervek, vagy az ökológiai hálózat térségi és országos tervei)

2.    Települési szintű környezetrendezés

  • §     zöldfelületi rendszerterv (egy település teljes zöldfelületét érintő környezetrendezés), mely a települések rendezési terveihez kapcsolódik, s amely a település egészében található zöldfelületek típusainak és kiterjedésének meghatározására, továbbá összefüggő rendszerük kialakítására, fejlesztésére szolgál

A zöldfelületi rendszerterv az egybefüggő zöldhálózat kialakítását célozza meg, amelyben települési szinten összekapcsolódnak az egyes zöldfelületi elemek, valamint a tájrendezés terv részét képező ökológiai hálózat, a külterületen lévő termesztési célú zöldfelületek.

3.    Objektumszintű környezetrendezés

Olyan zöldfelületrendezési, illetve tájrendezési tervek tartoznak ide, amelyek elemi területegységekre, a telkekre, a telkeken álló létesítményekre, illetve speciális objektumokra (utakat, pihenőhelyeket érintő környezetrendezés; műtárgyak tájba illesztése) vonatkoznak.

Ilyen objektumszintű környezetrendezés lehet:

  • bányarekultivációs terv
  • utak menti fásítási terv
  • zöldfelületi rendszer egyes elemei
  • közpark, közkert
  • lakókertekre, kisebb területegységekre vonatkozó környezetrendezés, zöldfelületrendezési terv

A környezetrendezés céljai az egyes szinteken

Jelentős különbség van az objektumszint és a felette álló területi szintek között a tervek tartalmát és a környezetrendezés adott tervezési eljárását tekintve is.

  • objektumszinten egy viszonylag jól körülhatárolható szerepet betöltő térben az adott funkció betöltésének elősegítése a cél
  • települési, illetve térségi szinten viszont már egy sokfunkciós rendszerrel van dolgunk a környezetrendezés keretében, ahol bonyolult kölcsönhatások és érdekrendszerek működnek. (Ilyen esetekben a környezeti- illetve tájpotenciálok fenntartása és a rendszer ökológiai működőképességének megőrzése a környezetrendezés elsődleges célja.)

Környezetrendezés: a rendezési tervekhez kapcsolódó környezettervek

A településrendezési, valamint területrendezési tervekhez kapcsolódó környezettervek a szűkebb értelemben vett környezetrendezési tervek. A környezetrendezés során létrejövő tervek nemcsak a fentebb említett a területi szintek szerint, de a szerint is elkülöníthetők, hogy a rendezési terv részét képezik-e vagy önállóan készülnek:

  • beépülnek a rendezési tervekbe a térségi és települési szinten zajló környezetrendezés eredményeiként születő tervek
  • a településrendezési tervekkel összhangban, de önállóan készülnek a környezetrendezés tervei a települési szint alatti területegységekben

Milyen tervtípusok vannak a környezettervezés körében?

1.    a környezetrendezési tervek

A környezetrendezés során készülő tervek két alapvető, léptékben eltérő típusa:

  • tájrendezési terv
  • zöldfelületrendezési terv

2.    a területrendezési tervek

  • melyek tájrendezési munkarészeket tartalmaznak

3.    zöldfelületi rendszerek tervei (zöldfelületi rendszerterv)

  • §     ezek a településrendezési tervekbe beépülő környezettervek

4.    környezetrendezési objektumtervek

  • lehetnek tájrendezési, illetve zöldfelületrendezési tervek
  • a települések külterületén és belterületén elhelyezkedő egyes létesítményekre vonatkozó környezetrendezés
  • önállóan készülnek, de a szabályozási előírásokkal összhangban

A környezetrendezés speciális területei

A felfokozott ipari tevékenység a sajnálatos melléktermékei révén, a terhelt vagy drasztikusan alakított „utóterületein”, vagy éppen a „trendi wellness-beruházások” napjainkra olyan célirányos tájrendezési terv készítéseket, valamint a környezetrendezés szervezett és tudatos gyakorlását tették szükségessé, mint:

  • turisztikai fejlesztésekhez kapcsolódó környezetrendezés
  • rekreációs fejlesztésekhez kapcsolódó környezetrendezés
  • hulladékkezelő, hulladéklerakó területére vonatkozó környezetrendezés
  • környezetvédelmi tanulmány keretében javasolt környezetrendezés

Az ilyen feladatok nem pusztán a környezeti ártalmak, veszélyek tudatában támasztanak a környezetvédelmi kérdésekre is válaszoló környezetrendezés felé különleges kívánalmakat.

Mindebből a tájépítészet komplex szemlélete sem hiányozhat, hogy a terhelt, sebzett területek hasznossá, esztétikussá (vagy legalább: elfogadhatóvá) és ökológiailag működőképesekké váljanak; a kedvező táji adottságok pedig megfelelő környezetrendezés révén kellőképpen és megfontoltan hasznosulhassanak.

A környezeti program vagy koncepció fázisai

Az adott környezettervezés megvalósítási szintje, a feladat jellege határozza meg a környezeti koncepciók és programok készítése során, hogy az egyes fázisokban milyen szélességben (a tényezők sokfélesége szerint), illetve milyen mélységben (részletezettséggel) kell eljárni.

Sejthetően erősen a tájra való érzékenységgel mérlegeljük a szakmánkba vágó különféle típusú környezetrendezés során a szempontokat, de a feladathoz szabottan ezek sora el is térhet egymástól. Az átfogóbb, települési szinten általánosságban az alábbiakat (illetve a szükségeseket) veszi sorra a környezettervezés:

1.    Előkészítés, megalapozás, helyzetértékelés

  • természeti alrendszerek és tényezők (környezeti elemek, és ezek összefüggése)
  • antropogén alrendszerek és hatótényezők (infrastruktúra rendszerek, hulladékgazdálkodás, zöldfelület gazdálkodás; ipar és kereskedelem, mező és erdőgazdaság, üdülés, idegenforgalom és ezek létesítményei)
  • társadalmi összefüggések és hatások (lakosság, környezetegészségügy; intézkedések és tevékenységek – rendezési tervek, vállalatok, intézmények, lakosság, civil szervezetek)

(A környezettervezés folyamatának része az egyes szervek környezetvédelmi tevékenysége, a környezetvédelem finanszírozása, a környezeti nevelés, a tudatformálás is.)

2.    Koncepció és programalkotás

  • célok kitűzése
  • konkrét feladatok, projektek
  • szereplők, felelősök
  • költségek és források

3.    Jóváhagyás

  • térségi szereplők, lakosság
  • hatóságok
  • önkormányzat

Települések és környezettervezés, környezetrendezés

A települést érintő környezetrendezés jórészt településökológiai, illetve településgazdálkodási kérdéseket is felvet. A környezettervezés során vizsgált területek, amelyekre magától értetődően a települési környezetvédelem is fókuszál:

  1. vízellátás – csatornázás
  2. kommunális hulladék
  3. közlekedés
  4. zajártalom
  5. zöldterület

Zöldterület, zöldfelület és környezetrendezés

A zöldterületrendezés, a zöldfelületfejlesztés (amellyel átfogóan a komplex zöldfelülettervezés keretében foglalkozik a tájépítészet) a környezetrendezés oldaláról való megközelítésben kiemelten foglalkozik olyan részletkérdésekkel, mint:

  • zöldterület, zöldfelület, biológiailag aktív felület
  • zöldterület ökológiai értéke
  • zöldterület ökonómiai értéke
  • város mint a növények ökológiai környezete (településökológia, városi talajok)
  • várostűrő fák
  • városi növényzetet károsító tényezők

Mi az a környezeti hatásvizsgálat (KHV), avagy a környezeti hatástanulmány (KHT)?

A táj, ha megsebzik, lassan gyógyul – emberi órával mérve (de ki másnak van órája?!) – ezért védelemre jogosult a jelentős változásokat előirányozó beavatkozásokkal szemben, illetve ilyen beruházások csak környezeti hatásvizsgálat mellett történhetnek.

A környezeti hatások közvetlen vagy közvetett jellegűek lehetnek a „tájháztartásba” történt beavatkozás mértéke szerint. A környezeti hatástanulmány (Environmental Impact Study) kitér:

  • művek, létesítmények környezeti hatásának ismertetése széles körben
  • változatok összehasonlító értékelése, ok-okozat elemzés
  • az érdekeltek véleményének helyet ad, az együttes mérlegelést teremti meg
  • célja a káros hatások kivédése
  1. műtárgyak, létesítmények műszaki rajzai
  2. gazdasági számítások
  3. természeti adottságokat bemutató térképek, metszetek

Ennek segítségével a szükséges beavatkozások (környezetrendezés, tájrendezés terén) is körvonalazhatók.

Mikor szükséges a környezeti hatásvizsgálat, hatástanulmány?

Általánosságban a nagyobb beavatkozással járó beruházásoknál kötelező:

  • autópályák
  • bányászati tevékenység
  • tározók
  • erőművek

Illetőleg az ártalmasnak (is) tekinthető szolgáltatások esetében:

  • szennyvíztisztító
  • benzinkút
  • hulladék-lerakóhely
  • mezőgazdasági vagy ipar termelőüzemek

A vizsgálat során több változat összehasonlítása is szükséges lehet, a cél, hogy még a beruházást előkészítő szakaszban kiderüljenek a várható hatások. Másfelől gyakran szakaszonként, a beruházás fázisaihoz igazodva érdemes a vizsgálatokat elvégezni.

Amennyiben helytelen, téves koncepció mentén valósítanának meg elképzeléseket, ezt csak a folyamat kezdetén, vagy közben lehet kivédeni vagy korrigálni.

A környezeti hatásvizsgálat tájvédelmi kritériumai

A meglévő táji adottságokat és azokat, amelyekre a beruházás hatással lesz, egyaránt vizsgáljuk, így egyaránt górcső alá kerülnek:

  • tájképi jellemzők
  • egyedi tájértékek (hogy a beruházás helye a tájvédelem tekintetében mennyire értékes)
  • a beruházás keltette hatások mértéke és jellege
  • ökológiai változások
  • látványváltozások
  • tájhasználati konfliktusok

A tájat érintő beavatkozások az egyensúlyi állapotot megbontják, a hatástanulmány célja, hogy a tájhasználati konfliktusok megelőzhetőek, a környezeti ártalmak elkerülhetőek legyenek.

Ossza meg másokkal is!

logo-ikon

Bemutatkozunk

A KertIkon hivatása: hasznos és szép kertek tervezése, közterületek és a táji környezet jó alakítása - kerttervezés, tájépítészet teljes körű jogosultsággal.

A munkák során öröm és kiváltság, hogy igényes megbízókkal, hosszú távban gondolkodó fejlesztőkkel és korrekt szakemberekkel alkothatunk.

Tervezési árajánlat

Kerttervezési, tájépítészeti tervezési feladatra szívesen adunk árajánlatot!

Töltse ki árajánlatkérő űrlapunkat, hogy megadhassuk a megoldandó feladathoz szabott egyedi árat!

Elérhetőségek

KertIkon Kft.

5100 Jászberény, Pajtás u. 7.

Copyright 2009 - 2024. kerttervezes-tajepitesz.hu ©  Minden jog fenntartva!