A környezettervezés, környezetrendezés, környezetalakítás – gyakorta használatos fogalmak: a regionális tervezési szinttől az ököritófülpösi iskolakertig. Itt tekintjük át, hogy a környezettervezés tág körén belül milyen szempontokból szükséges a tájépítészet mint a legteljesebb környezetrendezés, valamint melyek a különböző tervek, tervezési eljárások a környezettervezés során.
Miben áll a környezettervezés?
A környezettervezés az emberi lét és tevékenységeknek a természeti folyamatokkal való összehangolására törekszik különféle szinteken – ezáltal vonatkozik a tájépítészet, településépítészet, kertépítészet feladatköreire is. A környezettervezés feladatairól elmondható:
- területi és ágazati tervekhez kötődnek, részben azokba beépülnek
- a társadalom erőforrás-gazdálkodásának és térhasználatának irányításával foglalkozik a környezettervezés
- célja a környezeti értékek védelme, rehabilitációja és fejlesztése
Tájépítészet és környezettervezés
A környezettervezés vagy a tájépítészet volt előbb? – íme, a sokszor megénekelt ’tyúk vagy a tojás?’ ritka változata. Mondjuk így: a tyúk, benne a tojással; vagy a tojás, körös-körül a tyúkkal. Az elnevezésben különbség – a tartalomban rokonság (hasonlóan a tájrendezés – környezetrendezés pároshoz).
A táj esetében a tájkaraktert együttesen jelző társadalmi, gazdasági és vizuális viszonyok és kölcsönhatások a meghatározóak; míg a környezet oldaláról az összetevő környezeti elemek minőségét módosító jelenségek és hatásmechanizmusok adják a megközelítés alapját.
A környezettervezés kapcsán felmerülő legösszetettebb feladatkörökben tevékenykedik a tájépítészet. A környezettervezés terén jelentkező, gyakran szakmaközi eljárást is igénylő (nem csak tájépítész által ellátott) feladatcsoportok – amelyeket olykor másként csoportosít tájépítész, s másként az egyéb szakterületek, illetve a környezettervezés:
- természeti erőforrások hasznosítása, hatásvizsgálatok (környezetvédelmi hatásvizsgálat)
- környezettechnika, kárelhárítás
- környezetrendezés (tájépítészet, településrendezés)
- környezeti koncepciók és programok (ld. települési környezetvédelem)
A környezettervezés területi egységei
A környezettervezés mint területi tervezés meghatározó tényezői: a területi funkció (használati szerep), valamint a szolgáltató szerep (amelyet természeti folyamatok működése által nyújt az adott terület). Tehát:
- a környezettervezés keretében készülő környezettervek elsősorban területi egységekre vonatkoznak: a környezettervezés körébe egy meghatározott terület, vagy térség erőforrás- és területhasználatát, ökológiai és esztétikai állapotát alakító tervek tartoznak
- a területi egység térségi környezeti rendszer, amelynek lényege, hogy több környezeti elemet integrál és méretétől függően általában többfunkciós
A környezettervektől a környezettechnikai tervek megnevezésükben is megkülönböztetendőek – mint a környezetminőség javítását célzó egyéb műszaki tervdokumentációk.
Környezettervezés tájépítész hatósugárban
A környezettervezés a terület jellegétől függően jelenthet többféle releváns tájépítész feladatot:
- tervszerű környezetalakítás a szűkebb-tágabb lakókörnyezetben (kerttervezés, zöldfelületrendezés, komplex zöldfelülettervezés)
- gazdálkodás területei, vízpartok, közlekedési területek, pályák (tájrendezés, külterület-szabályozás)
- környezeti, gazdasági és társadalmi érdekek összehangolása (környezeti koncepciók és programok)
A környezettervezés fázisai
A környezettervezés fázisait és részleteit tekintve két fő szakaszra terjed ki a tervezési tevékenység:
- környezeti koncepciók és programok készítése – védelmi és rehabilitációs intézkedések, környezethasználatok tervezése
- környezetrendezés – a tevékenységek területeinek meghatározása, a térszerkezet kialakítása, szabályozása és formálása
A környezettervezés és környezetrendezés léptékei
A környezettervezés feladatkörei, illetve léptéke szerint a környezetrendezés tájépítész által megoldandó feladatai történhetnek:
- az objektumszinten történő környezettervezés
- a települési szinten megvalósuló környezettervezés – zöldfelületrendezés
- környezettervezés térségi léptékben, azaz (táj-)szinten – tájrendezés
A környezettervezés területegységei
A környezettervezés kategóriáit nézve több területi egységet különböztetünk meg (növekvő kiterjedés szerint):
- az egy (vagy kevés számú) helyrajzi számon nyilvántartott terület (telek szintű környezettervezés)
- területhasználati egységek, település igazgatási egységei, szabályozási övezetek (környezettervezés városrész, lakókörzet, egy adott zöldterület vonatkozásában)
- település a teljes igazgatási határán belül (környezettervezés belterületet és külterületet érintően)
A KertIkon mint tájépítész iroda tervezési feladatai a környezetrendezés szintjén az imént felsoroltakra terjed ki, de a környezettervezés nagyobb, regionális szinteket is érint (kistérség, megye, régió, speciális régió, speciális rendeltetésű területek, ország).
A környezettervezés területi tervezési típusai
A területi tervezésen belül elkülönülő két tervtípus a fejlesztési és a rendezési terv.
- a fejlesztési tervekhez tartoznak: a településfejlesztési és területfejlesztési koncepciók és programok
- a rendezési tervekhez tartoznak: a településrendezési és a területrendezési tervek (melyek mindegyike szerkezeti, valamint a szabályozási tervlapokból és szabályozási előírásokból áll)
A környezeti tartalom ugyanakkor a területrendezésben lényegesen erőteljesebb a vonatkozó jogszabályok előírásai alapján.
Területfejlesztés és környezettervezés
A területfejlesztés feladata a területfejlesztési törvény meghatározása szerint:
- társadalmi, gazdasági és környezeti területi folyamatok nyomon követése, értékelése; a szükséges tervszerű beavatkozási irányok meghatározása (az országra, valamint térségeire kiterjedően)
- átfogó fejlesztési célok, koncepciók és intézkedések meghatározása, összehangolása és megvalósítása a fejlesztési programok keretében, érvényesítése az egyéb ágazati döntésekben – rövid, közép és hosszú távon
Területrendezés és környezettervezés
A területrendezés során a területfelhasználás rendjének és a területhasználat szabályainak kidolgozása történik meg az országra, illetve ennek térségeire kiterjedően, ezen belül zajlik:
- az erőforrások feltárása, a táj terhelésének és terhelhetőségének meghatározása, mindezek értékelése, előrejelzések készítése
- célszerű hasznosítási javaslatok kidolgozása a területi adottságokra vonatkozóan
- a fejlesztési koncepciók és programok térbeli, műszaki-fizikai rendszerének meghatározása
- az európai és a határ menti területrendezési tevékenység összehangolása (nemzetközi együttműködés, szerződés keretében)
A területrendezési terv
Az ország, illetve egyes térségek műszaki-fizikai szerkezetét nagy távlatban meghatározó és befolyásoló tervdokumentum, amely biztosítja:
- a területi adottságok és erőforrások hosszú távú hasznosítását és védelmét
- az ökológiai elvek érvényesítését
- a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt elhelyezését és a területfelhasználás rendszerét
- optimális hosszú távú területi szerkezetét
A törvényi szabályozásban szétválik a területi és a települési szint (mivel a településtervezést egy másik törvény szabályozza, lásd: településtervezési törvény) a térségi és a települési tervek tartalma azonban összehangolt.
A területi szintek szerinti környezeti tervek
A környezetrendezés során megoldandó feladatok léptékük szerint három főbb csoportba sorolhatók, de ezeken belül is különféle tervdokumentációk készülnek:
1. Térségi szint – tájléptékű környezetrendezés
- környezeti koncepciók és programok, valamint a területrendezés részeként tájrendezési tervek készítése – a kistérség, a megye, a régió és az ország egészére vonatkozó környezetrendezés (kistáj, közép- és nagytáj léptékben)
- a tervezési területek táj(részlet)határok által meghatározott alapegységeket jelentenek a környezetrendezés során
- a területrendezéshez kapcsolódó, az azokba beépülő tájrendezési tervezés mellett, tájszinten is megjelenő egyedi tájrendezési feladatokra vonatkozó környezetrendezés (a speciális térségtípusokhoz kötődően: a természetvédelmi területekre vonatkozó tájrendezési tervek, vagy az ökológiai hálózat térségi és országos tervei)
2. Települési szintű környezetrendezés
- § zöldfelületi rendszerterv (egy település teljes zöldfelületét érintő környezetrendezés), mely a települések rendezési terveihez kapcsolódik, s amely a település egészében található zöldfelületek típusainak és kiterjedésének meghatározására, továbbá összefüggő rendszerük kialakítására, fejlesztésére szolgál
A zöldfelületi rendszerterv az egybefüggő zöldhálózat kialakítását célozza meg, amelyben települési szinten összekapcsolódnak az egyes zöldfelületi elemek, valamint a tájrendezés terv részét képező ökológiai hálózat, a külterületen lévő termesztési célú zöldfelületek.
3. Objektumszintű környezetrendezés
Olyan zöldfelületrendezési, illetve tájrendezési tervek tartoznak ide, amelyek elemi területegységekre, a telkekre, a telkeken álló létesítményekre, illetve speciális objektumokra (utakat, pihenőhelyeket érintő környezetrendezés; műtárgyak tájba illesztése) vonatkoznak.
Ilyen objektumszintű környezetrendezés lehet:
- bányarekultivációs terv
- utak menti fásítási terv
- zöldfelületi rendszer egyes elemei
- közpark, közkert
- lakókertekre, kisebb területegységekre vonatkozó környezetrendezés, zöldfelületrendezési terv
A környezetrendezés céljai az egyes szinteken
Jelentős különbség van az objektumszint és a felette álló területi szintek között a tervek tartalmát és a környezetrendezés adott tervezési eljárását tekintve is.
- objektumszinten egy viszonylag jól körülhatárolható szerepet betöltő térben az adott funkció betöltésének elősegítése a cél
- települési, illetve térségi szinten viszont már egy sokfunkciós rendszerrel van dolgunk a környezetrendezés keretében, ahol bonyolult kölcsönhatások és érdekrendszerek működnek. (Ilyen esetekben a környezeti- illetve tájpotenciálok fenntartása és a rendszer ökológiai működőképességének megőrzése a környezetrendezés elsődleges célja.)
Környezetrendezés: a rendezési tervekhez kapcsolódó környezettervek
A településrendezési, valamint területrendezési tervekhez kapcsolódó környezettervek a szűkebb értelemben vett környezetrendezési tervek. A környezetrendezés során létrejövő tervek nemcsak a fentebb említett a területi szintek szerint, de a szerint is elkülöníthetők, hogy a rendezési terv részét képezik-e vagy önállóan készülnek:
- beépülnek a rendezési tervekbe a térségi és települési szinten zajló környezetrendezés eredményeiként születő tervek
- a településrendezési tervekkel összhangban, de önállóan készülnek a környezetrendezés tervei a települési szint alatti területegységekben
Milyen tervtípusok vannak a környezettervezés körében?
1. a környezetrendezési tervek
A környezetrendezés során készülő tervek két alapvető, léptékben eltérő típusa:
- tájrendezési terv
- zöldfelületrendezési terv
2. a területrendezési tervek
- melyek tájrendezési munkarészeket tartalmaznak
3. zöldfelületi rendszerek tervei (zöldfelületi rendszerterv)
- § ezek a településrendezési tervekbe beépülő környezettervek
4. környezetrendezési objektumtervek
- lehetnek tájrendezési, illetve zöldfelületrendezési tervek
- a települések külterületén és belterületén elhelyezkedő egyes létesítményekre vonatkozó környezetrendezés
- önállóan készülnek, de a szabályozási előírásokkal összhangban
A környezetrendezés speciális területei
A felfokozott ipari tevékenység a sajnálatos melléktermékei révén, a terhelt vagy drasztikusan alakított „utóterületein”, vagy éppen a „trendi wellness-beruházások” napjainkra olyan célirányos tájrendezési terv készítéseket, valamint a környezetrendezés szervezett és tudatos gyakorlását tették szükségessé, mint:
- turisztikai fejlesztésekhez kapcsolódó környezetrendezés
- rekreációs fejlesztésekhez kapcsolódó környezetrendezés
- hulladékkezelő, hulladéklerakó területére vonatkozó környezetrendezés
- környezetvédelmi tanulmány keretében javasolt környezetrendezés
Az ilyen feladatok nem pusztán a környezeti ártalmak, veszélyek tudatában támasztanak a környezetvédelmi kérdésekre is válaszoló környezetrendezés felé különleges kívánalmakat.
Mindebből a tájépítészet komplex szemlélete sem hiányozhat, hogy a terhelt, sebzett területek hasznossá, esztétikussá (vagy legalább: elfogadhatóvá) és ökológiailag működőképesekké váljanak; a kedvező táji adottságok pedig megfelelő környezetrendezés révén kellőképpen és megfontoltan hasznosulhassanak.
A környezeti program vagy koncepció fázisai
Az adott környezettervezés megvalósítási szintje, a feladat jellege határozza meg a környezeti koncepciók és programok készítése során, hogy az egyes fázisokban milyen szélességben (a tényezők sokfélesége szerint), illetve milyen mélységben (részletezettséggel) kell eljárni.
Sejthetően erősen a tájra való érzékenységgel mérlegeljük a szakmánkba vágó különféle típusú környezetrendezés során a szempontokat, de a feladathoz szabottan ezek sora el is térhet egymástól. Az átfogóbb, települési szinten általánosságban az alábbiakat (illetve a szükségeseket) veszi sorra a környezettervezés:
1. Előkészítés, megalapozás, helyzetértékelés
- természeti alrendszerek és tényezők (környezeti elemek, és ezek összefüggése)
- antropogén alrendszerek és hatótényezők (infrastruktúra rendszerek, hulladékgazdálkodás, zöldfelület gazdálkodás; ipar és kereskedelem, mező és erdőgazdaság, üdülés, idegenforgalom és ezek létesítményei)
- társadalmi összefüggések és hatások (lakosság, környezetegészségügy; intézkedések és tevékenységek – rendezési tervek, vállalatok, intézmények, lakosság, civil szervezetek)
(A környezettervezés folyamatának része az egyes szervek környezetvédelmi tevékenysége, a környezetvédelem finanszírozása, a környezeti nevelés, a tudatformálás is.)
2. Koncepció és programalkotás
- célok kitűzése
- konkrét feladatok, projektek
- szereplők, felelősök
- költségek és források
3. Jóváhagyás
- térségi szereplők, lakosság
- hatóságok
- önkormányzat
Települések és környezettervezés, környezetrendezés
A települést érintő környezetrendezés jórészt településökológiai, illetve településgazdálkodási kérdéseket is felvet. A környezettervezés során vizsgált területek, amelyekre magától értetődően a települési környezetvédelem is fókuszál:
- vízellátás – csatornázás
- kommunális hulladék
- közlekedés
- zajártalom
- zöldterület
Zöldterület, zöldfelület és környezetrendezés
A zöldterületrendezés, a zöldfelületfejlesztés (amellyel átfogóan a komplex zöldfelülettervezés keretében foglalkozik a tájépítészet) a környezetrendezés oldaláról való megközelítésben kiemelten foglalkozik olyan részletkérdésekkel, mint:
- zöldterület, zöldfelület, biológiailag aktív felület
- zöldterület ökológiai értéke
- zöldterület ökonómiai értéke
- város mint a növények ökológiai környezete (településökológia, városi talajok)
- várostűrő fák
- városi növényzetet károsító tényezők
Mi az a környezeti hatásvizsgálat (KHV), avagy a környezeti hatástanulmány (KHT)?
A táj, ha megsebzik, lassan gyógyul – emberi órával mérve (de ki másnak van órája?!) – ezért védelemre jogosult a jelentős változásokat előirányozó beavatkozásokkal szemben, illetve ilyen beruházások csak környezeti hatásvizsgálat mellett történhetnek.
A környezeti hatások közvetlen vagy közvetett jellegűek lehetnek a „tájháztartásba” történt beavatkozás mértéke szerint. A környezeti hatástanulmány (Environmental Impact Study) kitér:
- művek, létesítmények környezeti hatásának ismertetése széles körben
- változatok összehasonlító értékelése, ok-okozat elemzés
- az érdekeltek véleményének helyet ad, az együttes mérlegelést teremti meg
- célja a káros hatások kivédése
- műtárgyak, létesítmények műszaki rajzai
- gazdasági számítások
- természeti adottságokat bemutató térképek, metszetek
Ennek segítségével a szükséges beavatkozások (környezetrendezés, tájrendezés terén) is körvonalazhatók.
Mikor szükséges a környezeti hatásvizsgálat, hatástanulmány?
Általánosságban a nagyobb beavatkozással járó beruházásoknál kötelező:
- autópályák
- bányászati tevékenység
- tározók
- erőművek
Illetőleg az ártalmasnak (is) tekinthető szolgáltatások esetében:
- szennyvíztisztító
- benzinkút
- hulladék-lerakóhely
- mezőgazdasági vagy ipar termelőüzemek
A vizsgálat során több változat összehasonlítása is szükséges lehet, a cél, hogy még a beruházást előkészítő szakaszban kiderüljenek a várható hatások. Másfelől gyakran szakaszonként, a beruházás fázisaihoz igazodva érdemes a vizsgálatokat elvégezni.
Amennyiben helytelen, téves koncepció mentén valósítanának meg elképzeléseket, ezt csak a folyamat kezdetén, vagy közben lehet kivédeni vagy korrigálni.
A környezeti hatásvizsgálat tájvédelmi kritériumai
A meglévő táji adottságokat és azokat, amelyekre a beruházás hatással lesz, egyaránt vizsgáljuk, így egyaránt górcső alá kerülnek:
- tájképi jellemzők
- egyedi tájértékek (hogy a beruházás helye a tájvédelem tekintetében mennyire értékes)
- a beruházás keltette hatások mértéke és jellege
- ökológiai változások
- látványváltozások
- tájhasználati konfliktusok
A tájat érintő beavatkozások az egyensúlyi állapotot megbontják, a hatástanulmány célja, hogy a tájhasználati konfliktusok megelőzhetőek, a környezeti ártalmak elkerülhetőek legyenek.