A tágabb környezet, a nagyobb léptékű szabad terek tervezése a tájépítészet összetett feladataihoz tartoznak: birtokrendezés, környezetrendezés, tájrendezés, tájvizsgálat. A tájépítész a természetes és a művi alkotóelemek összehangolásán dolgozik, miközben előnyt kovácsol a táji adottságokból.

Mi fán terem a tájépítészet?

A tájépítészet az építészet különleges és komplex válfaja, célterülete ha nem is a csillagos ég, de bármely számottevő hely, ahova az ember beteszi a lábát, és művel, alakít, formál. A szó tágabb értelmében az ember alighanem hamarabb végzett tájépítész tevékenységet, mintsem azt a bizonyos gyümölcsöt leszakíthatta volna a fáról.

Mivel a szakma a civilizációs hatásokat széles körben és kiemelten igyekszik ellensúlyozni, illetve korunk életjelenségeinek térbeli irányt kíván mutatni, ezért főleg a nyugati kultúrkörben ébredtek rá a tudatosan művelt és fejlődő ’landscape architecture’, azaz a tájépítészet szükségességére. A tájépítész tevékenysége, különösen a tájtervezés jelentősége eleve ott nő meg, ahol a táj terhelése egy bizonyos szintet elér, vagy túllép.

Miként használhatja fel az ember a rendelkezésére álló teret, hogy a lehetőségek talaján a kivitelezhető legtöbb funkció teljesülhessen (ökológiai, gazdasági és társadalmi szempontból egyaránt) az adott kort jellemző technológiai és szellemi színvonalon – ez a tájépítész szakma kihívása.

Soktényezős tájépítészet

A tájépítészet sokszor igen bonyolult és soktényezős feladatot végez a tervezési és fejlesztési tevékenységek során, sokoldalú megközelítés szükséges, hogy a táj egyes térségeiben a potenciális adottságok sokirányúan, optimálisan hasznosuljanak.

A tájépítész szemügyre veszi különféle természeti, illetve társadalmi-gazdasági szempontok szerint a tájadottságokat, majd a következményeket is sorba vesszük és terveken bemutatjuk, hogy az egyes adottságokra „építkezve” a beavatkozások vagy fejlesztések milyen következményekkel vagy eredményekkel jár(hat)nak.

A tájépítészet emberi hangon szól a természethez

A sajátos szemléletmódú tájépítészet fejlődéstörténetében az a tendencia érvényesül, miszerint az ember és környezetének kölcsönös egymásra hatásának (és gyakran ellentétének) meg kell találni azt az egyensúlyi keretét, ahol minden létező a legjobb életfeltételek és minőség közepette bontakozhat ki.

A tájépítészet jóval több, mint kerttervezés, s nem is pusztán építészet: a természetes és az emberi beavatkozással érintett táj alakítása a tájépítészet hatáskörébe tartozik. A tájépítészet lehetőségei természetesen országonként különbözik – a természetes, a társadalmi és a gazdasági adottságoktól nagyon is függően.

A tájépítész a formához keresi a tartalmat, ezzel szemben az építész a tartalomhoz a formát – ahogy a tőlünk nyugatabbra, a széles körű szintézisre törekvő tájépítészet földjén (ha nem is az óperencián, de az óceánon túl) keletkezett mondás tartja.

A tájépítész szemlélet, és a tájépítészet eljárása: az, hogy érzékeny és fogékony a környező tájra, a tervek készítése során hasonló, noha a terület és a lépték lehet különböző. A táj sajátossága, hogy minden mindennel összefügg: az elemek, a szereplők és a színterek – a tájépítészet pedig ezekben igyekszik közös, összehangolt irányt szabni.

Mivel foglalkozik a tájépítész?

A tájépítész feladata, hogy a környezet (a táj, a város, vagy akár a kisebb méretű kert) természetes közegével és növényzetével jól egybeszerkesztetten, kompozíciós egységben jelenjenek meg az épített elemek (épületek, építmények). A tájépítész a természetes és a művi alkotóelemek összehangolásán dolgozik, miközben előnyt kovácsol a táji adottságokból.

A tájépítész több ágról fakadó tudományos ismeretet és készséget alkalmaz feladatvégzéséhez, mivel a tájban sok-sok tényező: élő és élettelen tájalkotó elem érvényesül, közvetlen és közvetett kapcsolatban.

A táj jótékony pszichikai hatásait (hogy növeli a jó közérzetet, erősíti a lelki egyensúlyt, stb.) a tájépítész feladata felerősíteni, vagy épp megvédeni – az ökológiai, esztétikai értékek növelésével a tervezési területen, miközben az indokolt funkciók is kibontakozhatnak.

A tájépítész célja, hogy a tervezett létesítmény vagy beavatkozás ökológiai és esztétikai vonatkozásban ne legyen „tájrontó”, sőt az adottságok és a természeti kincsek észszerű hasznosítása valósuljon meg – megfelelő táji környezetben.

Tájépítész hazai terepen

Sok, a hazainál fejlettebb környezetkultúrával rendelkező ország van – ezt el kell ismernünk, és tanulni másoktól, meghonosítani érdemes a jó példákat, a tájépítészet terén haladó gyakorlatot.

A tőlünk nyugatabbra élőknek sokkal inkább szemet szúr a rendezetlenség vagy a sivárság, amely mellett itthon sokszor „szó nélkül elmennek”. A tájépítészet olyan műfaj, ahol az idő kiiktathatatlan tényező, ezért az sem szerencsés, amikor kampányszerűen ébrednek rá valaminek a jelentőségére, hiszen akkor kapkodva, többszörös anyagi áldozattal lehet behozni a lemaradást.

A nem megalapozott, de „gazdaságilag kedvező” beavatkozások a későbbiekben sokunknak igen drágává válhatnak. Egy tájépítész a rövid távú látszatelőnyökön és az egyoldalú érdekek menti fejlesztéseken túl kell, hogy lásson.

Az „emberiesített természet” – a tájépítészet munkaterülete

„A táj egyrészt a társadalom anyagi életfeltétele, másrészt magasrendű vizuális-esztétikai kvalitások hordozója. A természet és társadalom olyan ellentétpár, mely kölcsönösen áthatja egymást, és megbonthatatlan egységet képez. Azaz a táj a társadalmi igényeknek megfelelően bioszférából nooszférává alakított, emberiesített természet, emberi környezet.”

Mőcsényi Mihály prof., a tájépítész szakma hazai matuzsáleme

Nem csak a „természetesen viselkedő” ember hat a környezetére üdítően (mi több: felszabadítóan), hanem az építészetben, a környezetalakításban is üdvös a természetes vetület érvényesülése – tájépítész közreműködésével.

Az alkalmazott tájépítészet éppen úgy irányoz meg építészeti, műszaki fejlesztési vagy építési tevékenységet, hogy a domborzati, funkcionális és esztétikai megfontolások nyomán ökológiailag is értékes (azaz a környezetével szerves kapcsolatban élő, természetes vonzatú) területek, zöldfelületi rendszerek manifesztálódjanak.

Tájépítészet: a tervezés és a megvalósulás folyamata

A széles körben vett tájépítészet igényli a tájépítész tervezőtől a legtöbb tervezési időt, hiszen ezt alapvetően a tervezési terület kiterjedése, összetettsége, és a feladat bonyolultsága határozza meg.

A tájépítészet gyakran olyan összetett feladatokkal foglalkozik, ahol még a konkrét tájépítész elgondolásokat tartalmazó tervek készítését megelőzően szükséges akár megvalósíthatósági tanulmány vagy hatástanulmány is.

Megvalósíthatósági tanulmányterv kell, amikor egy elképzelt építési-fejlesztési feladatot több bizonytalansági tényező terhel. A megbízó a feladat realitását vizsgál(tat)hatja meg mindenekelőtt.

A vázlattervek készítésének célja a lehetőségek minél szélesebb körű feltárása, s ezek közül az optimális kiválasztása. Hollandiában például nem ritkán három tervváltozatot is kidolgoznak – nem vázlatterv szintjén – azért, hogy a lehető legjobb megoldás felé időveszteség nélkül tudjanak rugalmasan lépéseket tenni. (Jóllehet arrafelé igencsak agyonszabályozott és intenzív mezőgazdasági művelés is zajlik, ami mifelénk elég idegenül hatna.)

Az USA-ban a több tervváltozat mellett a tájépítész feladata a tájképi változások azonnali rajzi bemutatása – nem az elméletek talaján zajlik tehát a tájépítészet eszmecseréje, vagy épp a szakmai vita.

Esetenként külön programterv javaslat válik szükségessé, amelynek célja még a tervezési folyamat elején felmérni a tájépítész tervezők által részletesen kidolgozandó tervi elképzelések várható anyagi kihatásait.

Tájépítészet és a tájba illesztés elve

A tájépítész egyik legfőbb megoldandó feladata az emberi alkotások tájba illesztése, amikor a tájat alkotó természeti és mesterséges elemeket átrendezi, új kompozícióba szervezi a tájépítészet gyakorlásakor.

Mindez akkor mondható sikeresnek, ha ennek a műveletnek az eredményeként a kisebb-nagyobb beavatkozás, vagy létesítmény hozzásimul az adott táj előzetes adottságaihoz – esztétikai, ökológiai, gazdasági értelemben egyaránt.

Egy táj leginkább állandó elemei a terepalakulatok és a behálózó útrendszer; legjellegzetesebbé ugyanakkor a természetadta vagy eltervezett növényalkalmazás teszi – így ezek alapvető tényezők a tájépítész számára a tervezési koncepció kidolgozásakor.

A tájépítészet átfogó emberi érintés

A természet nem érintetlen, nem is tud az lenni (már). És nem is kell annak lennie; ám kérdés, hogy az „emberi érintésben” ott van-e az átgondolt tájépítészet. Az ember formálja, alakítja a környezetét – de nem mindegy, hogyan, és milyen eredménnyel, hatásokkal.

A KertIkon berkeiben művelt tájépítészet azon igyekszik, hogy az emberi tevékenység, az élet különböző terei a harmónia jegyében nyerjenek formát, úgy, hogy a táj sokrétű funkciói és esztétikai normák egyaránt érvényesülhessenek.

A formák és a funkciók is változnak a korszakok változásával a tájépítészet terén; ám a tudatos tájépítész beavatkozás biztosíthatja a jelen megalapozott tájhasználatát, amely hosszútávon is fenntartható, kedvező, sőt élvezhető.

Tájépítész dilemmák és elvek

A terhelés és terhelhetőség, valamint a fenntartás és fenntarthatóság közti egyensúly megtalálása a tájépítészet örök dilemmája. Amennyiben ez sikerrel teljesül, álomszép, s ugyanakkor rendkívül hasznos terek valósulnak meg hosszú távon az élet különféle szféráihoz.

Az ökológiai terhelhetőség figyelembevételével sokak életét lehet kedvezően befolyásolni hosszú távon – ezt az elvet követi a tájépítész (bár ehhez alapfeltétel a meggyőzhető megbízó, illetve a belátó beruházó is).

„Megkötni a homokot – a sors megkötése. Megkötni az álmokat – az álmok kiteljesítése. Életben maradni soká – az égigérő fa felnövelésének lehetősége. Az égig érőé, amelyben a megvalósult álmok rendje lakozik s véghetetlenül.”

(Devecseri Gábor)

A tájépítész jórészt azonos tájrendezési elvek mentén dolgozik világszerte, ám a táji adottságoktól függő, hogy mit miért javall a tájépítészet. Nálunk például a fásítások, a mezővédő erdősávok telepítésének elsődleges oka a homok megkötése volt, míg Angliában a legelő állatokat óvták így a széltől.

Tájépítészet, környezetvédelem, vagy zöldmozgalom?

A tájépítészet küldetése nem felcserélhető, de nem is kiváltható a környezetvédelem, vagy éppen a zöldmozgalmak olykor nagyon divatos célkitűzéseivel. Egy tájépítész nem kampányol, és nem tüntet (hacsak nem az emberi jogokról van szó), hanem a gyakorta ellentétes érdekek között igyekszik megtalálni az ésszerű megoldást a tervezési folyamat során.

Ugyanakkor a tájépítészet szükségességére (újra) ráirányították a figyelmet a környezeti mozgalmak; szakmailag megalapozott, széles körű támogatást elnyerő és gyakorlatiasan megvalósítható akció terveket ugyanis a tájépítész képes kidolgozni a közérdek és a gazdasági fejlődés között egyensúlyozva.

Tájépítészet és beruházás

A tájépítészet (és különösen a tájrendezés) érdeke, hogy beruházások történjenek, az viszont nem mellékes, hogy milyenek. Azok jók, amelyek a tájban rejlő potenciált növelik. A tájrendezés folyamatában ez kötelezettséget ró a tervezők mellett a többi érintett szereplőre is.

A társadalmi-gazdasági fejlődés a táj fejlesztésével jár (a létesítmények volumenétől függ ennek intenzitása), és ehhez különböző mérvű beruházás szükséges – s egy beruházás műszaki és közgazdasági vetülete általában jól körvonalazható.

Ezzel szemben a táj alakításával járó következmények nehezen láthatók előre (éppen a tájalkotó elemek sokrétű kapcsolata miatt), illetve összetett munkát jelent ezek feltárása. Még inkább nehéz ügy olyan beavatkozást eszközölni a tájépítészet támogatásával, amely hosszú idő múlva is hasznosnak bizonyul.

A tájépítész nem őskövület

A léptéktől függetlenül a tájépítészet a fejlődés és fejlesztés pártján van, közreműködése viszont éppen azért életbevágó, mert a társadalom létezési terét befolyásolja, nem pusztán az egyes környezeti elemeket, vagy éppen az élővilágot.

Értelmetlen az a zöldmozgalom, amely a realitásoktól elszakad, és képtelen a az észszerű kompromisszumokra. Sőt, gyakran a radikális „zöldség” következménye tájökológiailag erősen vitatható. A hajthatatlan tiltakozás persze egyszerű, csak éppen ostoba dolog.

A környezetvédelem keretében beszélnek a föld, a víz, a levegő, az élővilág, illetve a táj, illetve a települési környezet védelméről; jóllehet a táj és a települések környezete, amellyel a tájépítészet foglalkozik, jóval többet jelent, és összetettebb, mint „emberi környezet”, vagy az egyes környezeti elemek.

Tájépítészet, természetvédelem és tájvédelem

A természetvédelem és tájvédelem (a védendő érték összetettségétől függő a megnevezés), amennyiben a tájépítészet megfontolásai mentén beszélünk róla, voltaképpen a tájrendezés egy speciális ágazatát képezi.

Szerencsés esetben az élőhelyvédelem, az üdülési fejlesztés és a tájrendezés szükségessége egybe is esik, például, amikor adott egy bányató, illetve „bányautótáj”, ahol több tekintetben előnyös és kívánatos beavatkozás mehet végbe.

Persze, az ember-táj kapcsolat szívélyesebbé válásáért a tájépítészet mellett mások, szervezett kereteken belül is (pl. jogszabályokkal támogatott) erőfeszítéseket tesznek. Azonban a táj- és a természetvédelem is onnantól hathatós, amikor eredendő vagy hagyományos megbecsülésről beszélhetünk a természet vagy a táj iránt.

Tény, hogy a szociális és egészségügyi megfontolások is lendületet adtak a tájvédelemnek a természeti értékek védelme mellett. De míg a természetvédelem állami, a tájépítészet szakmai feladat, nem csekély népművelői felelősséggel – ami a környezetkultúrát illeti.

Szakmailag megalapozott, tájvédelmi szempontokat (is) érvényesítő tájépítész tervekre, majd tettekre van szükség, nem pedig független tájvédelmi törekvésekre (hisz a függetlenség a táj kapcsán elég értelmetlen is).

Cipőt a cipőboltban, tájépítészet a tájépítész kezéből

A táj formálása: tájépítészet – az esetben, ha a gyakorlatban ténylegesen érvényesül a tájépítészet értékteremtő-óvó szándéka. Ugyanis egyazon folyamat a végrehajtástól és a kiinduló helyzettől függően egyszer kedvezőnek, más esetben hátrányosnak tekinthető.

Abban hiszünk, hogy megfelelő alkotómunkával, szemléletváltozással, a táj iránti érzékenység fejlesztésével többet érünk el, mint hivatalos védelemmel vagy korlátozással. A tájépítészet ebben kulcsszerepű, hiszen az egyén vizuális és környezeti közege meghatározó az efféle igényesség és felelősség kialakulásában.

/Ha valaki szeme elé csak a gyerekkorában látottak (a kihajtható mesekönyv tornyos várkastélya, és mellette a park a tartozékszerű törpével vagy cuki állatkával) vésődött be maradandóan, és fejlesztő impulzusoknak nem ad helyet (mondjuk így: műveltség, világlátottság révén); akkor nem meglepő, ha az illető vizuális kultúrája nehezen mozdul ki az éretlen, kiforratlan szintről./

Támpontok a tájépítész megítéléséhez

Minél nagyobb területet érint a tájépítészet egy tervezési feladat során, annál több szempontot kell figyelembe venni. Az összetettségből adódóan fokozott hangsúllyal kell feltenni a tájépítész megválasztása során az alábbi kérdéseket:

  • Milyen tervezési feladatokban működött közre a tájépítész? (S ez referencia lista segítségével követhető-e?)
  • Milyen tervezői jogosultsága van a tájépítész szakembernek?
  • Összetett feladatok esetén képes-e a szükséges szakértői, mérnöki és tájépítész tervezői csapattal fellépni?

A KertIkon az évek során sokrétű feladatokban vett részt, nemcsak a kerttervezés, hanem a tágabb tájépítészet szintjén is (ld. KertIkon referencia lista). Sokszor volt alkalmunk különféle szakterületek képviselőivel, vagy éppen más tájépítész kollégákkal együtt dolgozni, hiszen a felelős (nem csak tájépítész) tervezői hozzáállás alapja, hogy a feladatvégzés rátermett szakemberek bevonásával történjen.

Milyen a jó tájépítész szakember?

A tájépítészet kreatív, emelkedett és a természetre fogékony hozzáállást követel meg a gyakorlóitól. Leszűrt, kipróbált tudományos és szakmai tudás mellé esztétikai értékű kreativitás – ez röviden a felkészült tájépítész ismérve.

A tájépítész mint tájrendező pedig az a szereplő, aki képes az ökológiai, a műszaki és az esztétikai szempontok együttes érvényesítésére, miközben a gazdasági és társadalmi vetülettel is tisztában van.

Szerencsés, amikor egy tájépítész tervezőiroda a haladás felé nem csak az ökológiai szemlélet terén elkötelezett, hanem a feldolgozás, tervezés színvonalában is: ez pedig kiterjed a tervdokumentációk alaposan körbejárt tartalmára és korszerű, tetszetős grafikai igényességre egyaránt.

Milyen tájépítész tervezői jogosultsága van a KertIkonnak?

A tájépítészet és kertépítészet képzett, és gyakorlottságukat bizonyított művelői a Magyar Építész Kamara külön tagozatát alkotják, a tagok speciális tervezői kóddal vannak ellátva. Az okleveles táj- és kertépítész mérnökök, illetve az újabb és a rövidebb megnevezés szerint: tájépítész mérnökök tervezői kódja mutatja, hogy mely tervezési feladatok elvégzésére jogosultak és alkalmasak az egyetemi képzés és gyakorlati évek után.

  • a K tervezői kóddal rendelkező tájépítész jogosult kertépítészeti tervek, tanulmánytervek, fejlesztési és rendezési tervek szakági terveinek és önálló tájépítészeti tervek elkészítésére.
  • a TK tervezői kód településrendezési zöldfelületi és tájrendezési feladatokra jogosít. A tájépítész szakma azon képviselői rendelkeznek ezzel, akik településrendezési tervek szakági (zöldfelületek, külterület-szabályozás, örökségvédelem, környezetvédelem, környezeti vizsgálat, környezetalakítás) munkáiban vehetnek részt.

A KertIkon a fentebb sorolt feladatok elvégzésében szerzett sokéves tapasztalatot; s kétségtelenül ebben az emberközeli léptékben tud a tájépítész szakma a legkreatívabban megnyilvánulni, illetve a megbízói-beruházói érdekeknek megfelelni.

Vannak azonban további specifikus képviselői a tájépítész szakmának, ám ebbe a körbe bizonyos szakirányú képzések felől is érkeznek szakemberek:

  • a TR tervezői jogosultsággal bíró szakember területrendezési feladatokat végezhet: kistérségek, megyék, régiók vagy országos rendezési tervek készítője.
  • egy tájépítész TT (településrendezési) tervezői jogosultsággal városok vagy városrészek felelős tervezőjeként vagy szakértőjeként sok-sok éves gyakorlat után vállalhat szerepet.

Akiknek ilyen tájépítész segítségre van szükségük, anélkül is tudják, hol keressék, hogy mi itt támpontokat adnánk…

Mi a tájépítészet hatásköre és léptéke?

A tájépítész (’landscape architect’ – ahogy a 19. században az amerikai tájépítészet atyja, Frederik Law Olmstedt megfogalmazta a szakma művelőit): a társadalmi szükséglet és a táji adottságok közötti harmóniára törekszik. A tájépítészet célja a beavatkozások előnytelen jellegének és mértékének csökkentése, sőt, olyan tájalakítás (és szemléletformálás), amelytől a szűkebb-tágabb haza fényre derül…

Hogy ez milyen léptékben, milyen részletezettséggel történik, a feladat válogatja, nem a tájépítész. A környezet és a táj komplex fogalom, ezek rendezése tervezési fázistól függően kiterjedhet adott esetben az átfogó környezetrendezéstől egy területegység környezetarchitektúrájáig is, azaz a tájépítészeti terek építményeinek és berendezési tárgyainak megtervezéséig.

A tájépítész a munkája közben mindössze a feladathoz mérten a funkcionális, kompozíciós, esztétikai és szerkezeti felbontáson változtat, az elvein nem. Tájépítészet kell egy tájrendezési terv, de egy „szabvány-műtárgy” tájba illesztésének kidolgozásához is (és voltaképpen tájépítész hivatott a kerttervezés, vagy a települési zöldfelületek fejlesztési feladatait is ellátni, a tájépítészet megnevezés tehát össze is fogja az egyes szakterületeket).

Bár az épített (művi) és a természeti környezetet más és más arányban és jellegben érintő tájépítész munkák felsorolása végtelen, azért az egyes típusfeladatokra mélyebben is kitérünk a tájépítészet terén belül.

Ossza meg másokkal is!

logo-ikon

Bemutatkozunk

A KertIkon hivatása: hasznos és szép kertek tervezése, közterületek és a táji környezet jó alakítása - kerttervezés, tájépítészet teljes körű jogosultsággal.

A munkák során öröm és kiváltság, hogy igényes megbízókkal, hosszú távban gondolkodó fejlesztőkkel és korrekt szakemberekkel alkothatunk.

Tervezési árajánlat

Kerttervezési, tájépítészeti tervezési feladatra szívesen adunk árajánlatot!

Töltse ki árajánlatkérő űrlapunkat, hogy megadhassuk a megoldandó feladathoz szabott egyedi árat!

Elérhetőségek

KertIkon Kft.

5100 Jászberény, Pajtás u. 7.

Copyright 2009 - 2018. kerttervezes-tajepitesz.hu ©  Minden jog fenntartva!