Tájérték vizsgálat - az érték központú tájépítészet

A tájtervezés kiemelt feladata az egyedi tájértékek védelme. Ez kiterjedt tájérték vizsgálat és kutatás segítségével, sok adat és ismeret rendezését követően történik. Kunhalom, földsánc, malomárok, fasor, kápolna, vagy akár temető – igen eltérő jellegű tájelemeket és tájemlékeket értékel és vet össze a tájépítész a tájérték vizsgálat során.

Milyen értékvizsgálatot jelent a tájérték vizsgálat?

A tájérték vizsgálat a tájkarakter meghatározóira irányulA táji változatosság megőrzése és a történelmi gyökerek ápolása egyaránt kifejeződik az egyedi tájértékek megóvásának szándékában. Ez közügy, közös érdek, még ha a mindennapok során az átlagember figyelmét adott esetben nem a környezetében évtizedek óta díszlő ismerős idős tölgyfa vagy egy jelentős helyi tájtörténeti emlék köti le – viszont ezek eltűnése vagy pusztulása érthető közfelháborodással és össznépi bánkódással jár.

A táji értékek megismerését és védelmét az ezt előkészítő tájtervezés, ezen belül is a tájérték vizsgálat segíti elő. A táji, tájökológiai vagy éppen településképi értéket képviselő elemek és együttesek számbavételét (történeti alakulásuk és jelenlegi állapotuk szerint), nyilvántartásba vezetését és kiértékelését (jellemzését és minősítését) speciális értékvizsgálattal végezzük: erre szolgál a tájérték vizsgálat a tájtervezés általános vizsgálati szempontjain túlmenően.

Mitől lesz valami egyedi tájérték?

Az egyedi tájérték olyan tájelem, amely:

  • kiemelkedő emberi alakítás (termelés, közlekedés, történelem, kultúrtörténeti tevékenység) során jött létre
  • vagy jelentős természeti képződmény (amely nem áll természetvédelmi oltalom alatt)
  • a tájjelleg, tájkarakter szempontjából jellemző alkotóelem
  • természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára számottevő jelentőségű

Az egyedi tájérték értékelését a tájérték vizsgálat során számos szempont alapján végezzük: így a jelentőség lehet szakterületi, gazdasági, látványbeli, esztétikai, idegenforgalmi, oktatási-közművelődési, ökológiai és etnikai. Minél több kritérium alapján értékelhető jelentősnek a tájtervezés során, a tájérték vizsgálat által alátámasztható módon egy tájérték, értelemszerűen annál nagyobb eséllyel pályázik az egyedi tájérték szerepre.

A jelentőségtől és az előfordulás gyakoriságától függően állapítható meg egy emlék, tájérték rangsora, védelemre való érdemessége – ezek a tájérték vizsgálat értékelési szempontjai. A nagyon jelentős, vagy jelentős és az igen ritka, vagy ritka tájértékek esetében szükséges védelmi intézkedés, vagy akár hatékony védelem. Ennek alapjait a tájtervezés tiszte lefektetni.

Melyek a tájérték vizsgálat területei?

A tájérték vizsgálat keretében a tájvédelmi, természetvédelmi és műemlékvédelmi szempontok is érvényesülnek, mivel – ahogyan a tájtervezés is sok területet integrál – a tájértékek is sokfélék lehetnek:

  • geológiai sajátosságok
  • élővilág (honos növények és állatok)
  • tájképi jellegzetességek
  • egyedi tájértékek, érdekes tájelemek
  • régészeti elemek (őrtorony, erőd)

Ember alakította tájérték kategóriák és tájérték vizsgálat

A tájérték vizsgálat épített elemekre is kiterjedA települési, kultúrtörténeti (azaz a termeléssel, közlekedéssel, történelmi eseményekkel kapcsolatosan létrejött) emlékek és táji értékek, tájemlékek sokasága jön szóba az ember tájalakító tevékenysége folytán. Ezekre az elemekre és együttesekre a tájtervezés különös figyelmet fordít, s tájérték vizsgálat keretében körbejárja, hogy értékükhöz méltó kezelést nyerjenek:

1. termelés révén keletkezett egyedi tájértékekre fókuszáló tájérték vizsgálat

  • művelési ág szerkezet (hagyományos művelési mód, tagoltság, elválasztottság, ökológiai elkülönülés; vízrendezési területek)
  • földművek (csatornák, (malom)árkok, töltések, mezsgyék, teraszolt művelési terület, halmok)
  • fás növények (mezővédő erdősávok, véderdők, major vagy tanya fásítások, fasorok, szélvédő sövénysáv)
  • épületek környezetükkel (majorok, villák, nyaralók, pincesorok, magtárak és más mezőgazdasági épületek, tanyák, malmok, házak, házsorok)
  • építmények (műtárgyak: hidak, kutak, forrásfoglalások, vízművek,
  • lelőhelyek-bányák (bányaudvarok, aknák, vájatok, hányók, depóniák)

2. hagyományos közlekedési pályákat övező tájérték vizsgálat

  • utak, nyomvonalak
  • vasutak (legrégibb, vagy felhagyott, megszüntetett szakaszok)
  • csatornák
  • műtárgyak (hidak, alagutak)

3. történelmi események helyeire irányuló tájérték vizsgálat

  • pontszerű (emléktáblák, emlékoszlopok, emlékfák, emlékligetek; védelmi jellegű állások)
  • vonalas megjelenésű (védelmi árkok, földsáncok és nyomvonalak)
  • felületszerű (csataterek, táborhelyek, emlékhelyek, színhelyek, terek)

4. kultúrtörténeti emlékekre irányuló tájérték vizsgálat

  • terepalakzatok (temető, sírhalom, sírkert, sírmező; ásatási terület)
  • vallási szerepű helyek (emlékhelyek, templomok és környékük)
  • épületek és építmények (várak, kilátók, romok, műemlékek környezete)
  • kertek és parkok (arborétumok, botanikus vagy gyűjteményes kertek, ligetek, kertek (intézményeknél, kastélykertek, kolostorkertek), vadaskertek, várkertek, sétányok, faállományok, közparkok, villakertek)

Sok ilyen jellegű érték a tudatlanság vagy közömbösség miatt elpusztult vagy károsodott az idők során, ezért napjainkban ezzel kapcsolatosan kiemelt törődést tanúsít a tájtervezés, azáltal, hogy a tájérték vizsgálat elvégzésekor körültekintően jár el.

Tájértékek meghatározása a tájtervezés során

A tájtervezés a tájértékek állapotát is vizsgáljaA tájtervezés (melynek része a tájérték vizsgálat is) sajátos, izgalmas részfeladata a tájértékek meghatározásának folyamata, amely több szakaszban történik:

  1. az értékelendő területek kiválasztása és lehatárolás
  2. egyes táji objektumok felkutatása
  3. adatok felvétele, mérések
  4. adatfeldogozás
  5. kiértékelés (a tájérték vizsgálat speciális értékelési módszerével)
  6. tájértékek jellege szerinti súlyozás (szakemberek útmutatása, irodalom alapján és közvélekedés együttes mérlegelésével)

Az egyedi tájértékek meghatározása (és hogy tájérték előfordulás tekintetében gazdag vagy gyér egy adott terület), a fenti speciális tájérték vizsgálat fázisait kimunkálva kerülhet sor.

A tájérték vizsgálat további szempontjai a tájtervezés alatt

Fontos tényező a tájtervezés során a tájérték állaga vagy állapota, valamint a megközelíthetősége (így idegenforgalmi súlya) is a jelentőség és a ritkaság fő szempontjai mellett.

Nem feltétlenül az érték megállapításában, de például a tájérték érvényesülésében és a tájvédelemben betöltendő szerepének kijelöléshez mindezek egyáltalán nem mellékesek a tájérték vizsgálat végzése során.

Tájérték vizsgálat a tájértékek felkutatásáért

Mindaz, amit a természet és az ember tájalakító tevékenységével maradandóan örökül hagy, méghozzá kiemelkedő minőségben, az egyedi tájérték kategóriába kívánkozik, s a tájtervezés egyik fő vizsgálati területe. Ugyanakkor az egyedi tájérték kategória a tájérték vizsgálat által nyer bizonyítást egy adott emlék vonatkozásában.

Az egyedi tájértékek legtöbbször nagyszerűek, nevezetesek, vagy éppen nagy benyomást, sőt bámulatot váltanak ki – azaz gyakorta nem pusztán szakmai érzékenységű tájtervezés, tájérték vizsgálat számára feltűnő.

A táj egyedi, területi értékeit – ökológiai, történeti, esztétikai értelemben egyaránt – ugyanakkor csak a használat során lehet megtartani, több esetben növelni. Ez adja a tájtervezés kettős kihívását a tájérték vizsgálat során értékesnek talált tájelemek tekintetében.

Hogyan zajlik az adatgyűjtés a tájérték vizsgálat során?

A tájtervezés számára fontos tájtörténeti információkat tartalmaznak a régi térképekAz egyedi tájértékek megállapítása és nyilvántartásba vétele a tájérték vizsgálat első szakasza, az adatgyűjtés során kezdődhet meg. A tájérték vizsgálat adatgyűjtése változatos forrásokból merít:

  • irodalmi források (helytörténeti és az általános érvényű monográfiák, tanulmányok, publikációk, kutatási anyagok, korábbi tájtervezés dokumentumai: település- és területrendezési tervek, fényképek)

A tájérték vizsgálat elvégzéséhez különleges fontossággal bírnak a tájtervezés gyakorlatában is alapvető, a tájtörténeti információk érdekében végzett háttérkutatások:

  • régi térképek, felmérések (térségek, régiók alakulása miként zajlott, a tájalakulás tendenciái is nyomon követhetőek)
  • vár és városábrázolások

A tájelemek kora, alkotója, főbb jellemzői, pontos helye, egyéb részletek tekintetében az „ott és akkor” beszerezhető információk nélkülözhetetlenek a tájérték vizsgálat adatgyűjtésében:

  • a helyszíni felvételezés adatai (a tájérték vizsgálat objektív lefolytatásához többszöri helyszínelésre van szükség – mint mindig tájtervezés kapcsán)
  • személyesen begyűjtött adatok (a helyi lakosság azon képviselőitől, akik a település helytörténetét vagy a konkrét tájértékét jól ismerik)

A begyűjtött információkat a helyszínen ellenőrizni szükséges, s a szabványos eljárásnak megfelelően a nyert adatokat térképeken, adatlapokon kell feltüntetni.

A tájérték vizsgálat adatfeldolgozása

A tájérték vizsgálat adatfeldolgozásának célja olyan dokumentáció összeállítása, amely alkalmas az egyedi tájértékek megállapítására és nyilvántartásba vételére. Az adatfeldolgozás során készülnek el a tájérték vizsgálat szükséges dokumentumok a tájértékekről összeállított adatlapok, valamint a települési összesítő lapok és térképek, s mindennek kiegészítője a fényképes, rajzi dokumentáció.

Az adatfeldolgozás és korábban ismertetett szempontok szerinti értékelés elvégzése révén az egyszerű és egységes adatkezelést, változtatást, illetve a számítógépes feldolgozást szem előtt tartó értékkataszter jöhet létre az tájérték vizsgálat eredményeként.

A tájtervezés során készülő tájvédelmi kataszter

A tájérték vizsgálat a helyi védelem alá helyezésnek is alapot vethetTájvédelmi kataszter elkészítése szükséges a fentebb részletezett, s a tájérték vizsgálat tárgyává tett tájértékek számbavételéhez és értékük rangsorolásához. A tájvédelmi intézkedések, eljárások ezáltal lehetnek indokoltak, tájtervezés szempontjából megalapozottak.

Az egyedi tájértékek tájvédelmi megóvásában a vonzáskörük, tágabb jelentőségük (nemzetközi, országos vagy helyi), illetve a veszélyeztetettségük (ami lehet közvetlen vagy közvetett) is mérlegelendő szempont a tájtervezés számára.

A tájvédelmi kataszter értelme csakis egységes koncepció és nyilvántartás mentén bontakozhat ki. Az alapos tájérték vizsgálat az egyes elemek történetének feltárásával és dokumentálásával válhat teljessé (célszerűen a tájtervezés során), és általában egy helység önkormányzata kezeli az adatokat.

A vonatkozó jogszabályok, előírások és a tájtervezés oldaláról elvárható tervezői szerepvállalás dzsungelében természetesen a témában gyakorlatot szerzett tájépítészek tudnak eligazodni.

Tájtervezés és tájérték vizsgálat helyi jelentősége

A rendezési terv során készítendő helyi építési szabályzat tartalmazza az egyedi tájértéknek minősülő elemek, együttesek sorát. Ennek a helyi szabályozásban is jelentősége van, a helyi védelem alá helyezéssel kapcsolatos intézkedések a tájérték vizsgálat nyomán nyernek megalapozottságot.

Helyi védett értékek és tájérték vizsgálat

A helyileg védendő értékek körét a település helyi építési szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletbe foglalják. A védendő értékek körének bővítéséről az önkormányzat képviselőtestülete dönthet, úgy, hogy elrendelhet erre javaslatot tevő, építészmérnök által készített építészeti vizsgálat, illetve tájépítészmérnök által készítendő tájérték vizsgálat elvégzését.

A veszélyeztetettségre válaszoló tájtervezés

A tájtervezés képes összetett megoldásokat feltárni - a táj értékei jellemzően nem védhetők elzárássalKözvetlen veszélyeztetettségről általában építési tevékenységek, tájat érintő nagyarányú beavatkozások következtében beszélünk, a legrosszabb esetben a tájérték fizikai megsemmisülése is beállhat.

A közvetett veszélyeztetettséggel járó hatásokat többnyire a tájháztartásban bekövetkező kisebb-nagyobb változások eredményezik. Ez ilyen jellegű káros hatások mértéke előzetesen gyakran nehezen számszerűsíthető, de ettől nagyobb időtávlatban visszafordíthatatlan ártalmakat okozhatnak.

Így akár egy lecsapolás, vagy bányanyitás drasztikus sorsra ítélhet egy védelemre érdemes idős faállományt; de egy erdőirtás vagy megnövekedő környezeti terhelés, stb. más-más értékeket veszélyeztet potenciálisan, attól is függően, hogy ezek ökológiailag mennyire érzékenyek.

A tájtervezés a fenti veszélyek kivédésére, illetve a tájértékek védelmében tesz lépéseket, javaslatokat; s a tényanyagok alátámasztásához szükséges a tájérték vizsgálat eredményeinek a bemutatása is.

Intézkedési és kezelési tervek

A tájtervezés keretében kidolgozandó intézkedési és kezelési terv, illetve javaslatok kidolgozása a veszélyeztetettség jellege és mértéke alapján történik (célszerűen tájérték vizsgálat elvégzését is követően).

A tájértékek megtartását érintő kérdésekre és lehetőségekre az intézkedési terv, a fenntartással kapcsolatban a kezelési terv tér ki a részletekre és ütemezhetőségre.

Tájérték vizsgálat és tájtervezés gyökerek

A táj alakítása a civilizáció fejlődésével mind inkább előtérbe került, a tájtervezés korai megvalósítóinak nyomaiban bővelkedik a történelem. A tervszerű tájalakító tevékenységek a barokk kortól kezdődően jelentkeztek. Ekkortól érvényesült a tájtervezés mai szempontjai közül is jó néhány:

  • tájtervezés a „látóhatárig”
  • „a kerítésen túli elemek” látványbeli szerepe, bevonása (tengelyek mentén) a tájtervezés során
  • városfejlesztés és tájtervezés karöltve

Az ökológiai szemléletű tájtervezés leginkább onnantól vált elfogadottá, hogy beértek a technokrata és elbizakodott beavatkozások negatív gyümölcsei. A gazdasági szempontok árnyaltabbak lettek a tájpotenciál felismerésével, nem beszélve a társadalmi igényekről.

A tudatos tájtervezés előkészítette a terepet, hogy a tájérték vizsgálat gyakorlatának haszna és szerepe mind előkelőbb helyet kapjon a tervezési (tájtervezés) gyakorlatban.

Tájkarakter, tájtervezés és tájérték vizsgálat

Az erdők aránya például egyértelműen meghatározza a táj arculatát. Tágabb perspektívából véve a területhasználatok, az útrendszer és a domborzati adottságok kijelölik a tájkaraktert. Az egykori tájhasználat emlékei, maradványai egyedi tájértékek. A tájtervezés gyakorlatában ezért hangsúlyos a tájkaraktert tiszteletben tartó tervezés és az egyedi tájértékek megmaradását célzó tájérték vizsgálat.

Az élővilág, és az ezzel összefüggésben álló tájértékek (s az ezek fennmaradását biztosító tájhasználat) létjogosultsága az idő előrehaladtával mind inkább bizonyítást nyer, hiszen a megművelt, intenzív használatba vett, vagy éppen beépített területek egy egyensúlyi vonalon túl sem az ember jólétét, sem a fejlődést nem szolgálják, sőt kontraproduktív hatásúak.

Településképi értékvizsgálat, zöldfelületi karaktervizsgálat

Településképi tájérték vizsgálatEgyedi tájértékkataszter összeállításának igénye célszerűen a tájtervezés során, a tájrendezési tervek készítésekor jelentkezik. Értékvizsgálat azonban nem csak a szűken vett tájérték vizsgálat során, hanem zöldfelületrendezés alkalmával is történhet.

A zöldfelület karakter- és értékvizsgálata során a helyi jelentőségű természeti értékként számon tartható egyedi növények, fák, vagy növényegyüttesek értékkatasztere készül el, kiemelten a településképi értékvizsgálat (amely voltaképpen egy speciális tájérték vizsgálat) látószögéből:

  • a településképi érték, meghatározó szerep a helyi látványban
  • helytörténeti nevezetesség
  • kerttörténeti jelentőségű emlék
  • kompozíciós szerepű fák, szerves kapcsolatban az épületek alkotta környezettel
  • kiemelt botanikai értéket képviselő, ritka növényfajok
  • különleges növényegyedek (koronaforma, idős példány)

Az értékkataszter és a tájérték vizsgálat jelentősége

A tájtervezés, a rendezési tervek során készített értékkataszterekre alapozva a települési, illetve a táji értékvédelem megfelelően megvalósítható. Elfogadható eljárásnak az minősül, amely az adott térség adottságaihoz, léptékéhez igazodó, valamint bevonható a műemlék- és természetvédelem több lépcsős, többösszetevős rendszerébe.

Ez a legfőbb szakmai szempont az értékvizsgálatok, így a tájérték vizsgálat kapcsán is, de nem feledkezhetünk meg arról, hogy még egy tájérték vizsgálat esetében is emberi tényezők esnek hangsúllyal latba.

A helyi jelentőségű értékek feltárása és megismertetése (tájtervezés, de különösen: tájérték vizsgálat, zöldfelületi karakter- értékvizsgálat révén) igen fontos eszköz abban, hogy az ember értse és értékelje: megbecsülje lakóhelyének múltját, jelenét – a szebb jövő érdekében.