Városi tér tervezés és park tervezés - a tájépítészet és városépítészet metszete

A városépítészet ma is élményt nyújtó, klasszikus együtteseit nem véletlenül gyakran tudatosan megtervezett utcák és terek szövete alkotja. A sokrétű park tervezés, valamint tér tervezés célja, hogy minőségi időtöltés minőségi helyszíneivé váljanak a közterületek. A jövőt számos bizonytalansági tényező terheli, de egy biztos: mindig kedveltebb szín és színtér lesz a zöld, mint a betonszürke.

Park és tér tervezés a közösségi életért

Városi tér tervezés a közösségértA város közösségi életének hálózatát és színterét a központi helyek, az utcák és terek, a különböző intézménycentrumok, valamint a város zöldterületi elemei alkotják.

A települések, városok fontos részét képezik a zöldterületek, a zöldfelület rekreációs célú területei: közkertek, fásított sétányok és terek, parkok, vízfelületek környéke (folyó-és tópartok), strandok és sportterületek, arborétumok, állatkertek, erdők és kiránduló helyek, amelyek kialakításához vagy felújításához tér tervezés vagy park tervezés szükséges

A központi helyek és a különféle centrumok komoly rendszert is képezhetnek, főként nagyvárosok esetén – ezek között is vannak helyszínek, ahol jellegében zöldfelületet érintő park vagy tér tervezés is szükségessé válik:

  • történeti városmagok – a város hagyományos központi helyei (s legtöbbször jellegzetességének kifejezői)
  • városközpont övezetei, amelyek központi (igazgatási, kulturális, kereskedelmi, egyetemi) funkciót szolgálnak
  • városrészközpontokat, kisebb helyi centrumokat érintő tér tervezés
  • közintézmények nagyobb összefüggő területe (kórházak, egyetemek parkterületei, szórakoztató parkok, kiállítási területek, sportközpontok tematikus parkjai)
  • kereskedelmi központok (regionális bevásárló központok, plázák, nagyobb kereskedelmi létesítmények) területe
  • utasforgalmi központok tér tervezés feladatai – pályaudvarok, tömegközlekedési eszközök végállomásainak térsége

Mely területeket érinti a közterületi tér és park tervezés?

A települések közterületein történő tér tervezés vagy park tervezés az alábbi feladatokra összpontosul:

  • tér tervezés településközpont, köztér vonatkozásában
  • települési közpark tervezés (városi szintű vagy lakóterületi közparkra vonatkozó park tervezés)
  • közkertek tervezése (közparkoknál kisebb volumenű park tervezés)
  • sétálóutca tervezés (az utca területén is voltaképpen tér tervezés történik)
  • játszótér tervezés (akár park tervezés keretében)
  • közlekedési területek tervezése (állomások, pályaudvarok zöldfelülete)
  • védő és elválasztó ültetvény, növénysáv tervezés

Településközpont és tér tervezés

A településközponti területek alakítása kiemelt, sokszereplős tér tervezés keretében történik. Ennek oka, hogy:

  • a település kiemelten fontos, központi funkcióit ellátó terület
  • történeti jelentősége van
  • gyakran intenzíven beépített, és a vegyes használatot (intézmények, szolgáltatások, lakások) is szem előtt tartó tér tervezés szükséges
  • általában a település legértékesebb része
  • a beépített, burkolt, biológiailag inaktív felületek aránya magas

Tér és park tervezés kezdetben

A városi terek központi szerepű helyek, ahol összpontosul a település áramlata, személyek, információk, anyagok jönnek-mennek és hatnak egymásra – ilyen helyeken fokozódik a település élete: tapintható a város lüktetése. A városi organizmus sokfélesége és működésének intenzitása sokszorozódik a központi helyeken.

Hajdanán a főbb utak metszéspontjában alakult ki a város főtere (görögöknél: agóra, rómaiaknál: fórum). A középkori városok esetében is a városkapuktól befelé vezető utak találkozásánál alakultak ki a városok egyházi és világi terei, központjai. Ezeket a mintákat mai tér tervezés is hasznosítja, jóllehet az idővel a szerep, a stílus is sok változást mutatott.

Később, a nagyobb városok átépítésének keretében a zsúfolt középkori városszövetbe hosszú, egyenes és széles sugárutakat vágtak be; s az így létrejött utak találkozásában tágasabb, fontos terek keletkezhettek, helyszínt adva intézmények, központi szerepű (és park tervezés következtében akár zöldfelületi) létesítmények megtelepedéséhez is.

A városi közkert nem ment ki a divatból

A városi park tervezés közérdeket szolgálA görög agóra: fásított városi tér volt, a park tervezés „trendje” ott és akkor a szentelt ligetek létesítését tűzte ki zászlajára. A közparkok szerepét középkori szinten a „város mezeje” töltötte be: a tömegrendezvények és ünnepségek is itt kaptak teret (bár akkor nem a Sziget-fesztivál volt divatos, illetve nem ennek volt piaca...).

A 18. század végétől vált követendő gyakorlattá, hogy lakosság különböző rétegei előtt szabadon élvezhető zöldterületek jöjjenek létre: sétány, sétatér, korzó sétaerdő, liget. A közkert, a közpark a település, a köz tulajdonában van, és mindenki számára egyformán látogatható – a park tervezés így kiemelten közérdeket szolgáló tevékenység.

Amiben elsők voltunk: park tervezés – Városliget 1813.

Közterületi park tervezés szintjén korábban sikerült mifelénk igen haladó lépéseket megtenni. Míg más helyen a Bastille lerombolása volt napirenden, addig Pesten az első sétány ültetése történt meg 1789-ben, a Duna-parti korzó létesítésével. A Városmajor közkertjét pedig 1785-ben hozták létre.

A hazai szakma büszkén hivatkozik a tényre, hogy Budapesten létesült a világ első közparkja: a Városliget. A Városliget, az első szánt-szándékkal létesült „népkert” 1813-ban egyedülálló volt. A Városliget, a maga 120 hektárnyi kiterjedésével a főváros legnagyobb városi szintű közparkja, s bár ilyen méretbeli adottságokkal ma már úgyszólván nem gazdálkodhatunk, bár ennek területnek harmada napjainkban is szükséges (volna), hogy egy hely valódi közparkként funkcionáljon.

A Városliget a park tervezés etalonja; újdonság volt akkoriban, hogy a megvalósított park tervezés elveiben inkább egy rendezett vidéki birtok képét irányozta elő, nem annyira reprezentációs díszkertet alapozott meg. Ez viszont az akkori életstílusban bekövetkező változásokhoz, a parkhasználati igényekhez jobban is idomult.

A Városligetet érintő park tervezés is jelzi tájépítészet komplexitását: a Városligetre annak idején kiírt tervpályázatot Nebbien Henrik nyerte 1813-ban, mint „gazdasági tanácsos” – ez volt a tájrendező, tájépítész kezdetleges neve. (Ez a momentum is mutatja, hogy a főként külterületi tájrendezés és a belterületi zöldfelülettervezés, s ezen belül a park tervezés mennyire egy gyökérből táplálkozik.)

Tér és park tervezés irányelvei

Koncepcionális tér tervezésA korszerű tér tervezés vagy park tervezés a posztmodern jegyében egyidejűleg érzékeny a társadalmi, a környezeti és a gazdasági viszonyokra, igényekre. Ez a tér tervezés, valamint park tervezés következő elveiben és sajátosságaiban mutatkozik meg:

  • alapvetően partnerkapcsolatokra épül a városépítészet is, így nagy hangsúlyt helyeződik az érintettek közötti kommunikációra a tér tervezés során
  • a konszenzus-keresés vezet az eredményes tér és park tervezés megvalósulásához
  • a lakosság nemcsak használja a közterületeket, hanem a tér tervezés vagy park tervezés folyamatában feladattól függően aktív szereplő, partner is lehet
  • a tervező generálja a tér tervezés vagy park tervezés menetét
  • cél, hogy egyedi, találékony, sokoldalú terv szülessen a tér tervezés vagy park tervezés eredményeképpen
  • a tér és park tervezés lehetőségeket teremt, kereteket ad a sokrétű tér- és parkhasználathoz
  • a téralkotó, illetve a zöldfelületi elemek egymásmellettiségével számol a tér tervezés, illetve park tervezés

Mi a különbség a tér tervezés és a park tervezés között?

A tér tervezés területein fontos, de nem domináns szerepe van a zöldnek, ezzel szemben a közparkok, közkertek zöld borította területarányuk szerint is hangsúlyosan zöldfelületi elemek, a park tervezés kiemelten ezek kialakításával foglalkozik.

Szempontok a közterületi tér tervezés során

A városi közterületek tervezése, a tér tervezés menetét számos tényező befolyásolja:

  • az építészeti környezet stílusa
  • a térhasználati funkciók (ezeket kell a tér tervezés eszközeivel támogatni)
  • közlekedési szerep és kapcsolatok
  • a település vagy város karaktere
  • a köztér mérete
  • a település szerkezetében betöltött szerep jelentősége
  • a köztér forgalma

Ezen szempontok nem csak a tér tervezés során, hanem a park tervezés esetében is jelentősek, noha a tervezési terület jellegéből adódóan más súllyal esnek latba.

Milyen jellegű tér tervezés történhet egy településen?

A tér tervezés lehetőséget teremt a sokrétű használatnakMég egy kisebb település területén is történelmileg kialakultak olyan teresedések, terek, amelyek megfelelő rendezése tér tervezés (nagyobb, domináns zöldfelületi arány esetében: park tervezés) eredményeképpen várható:

  • települési főtér tervezés
  • dísztér tervezés
  • piactér tervezés
  • rendezvénytér tervezés

A jelenkori funkciók, és a kiindulási alapot jelentő térszerkezet figyelembe vétele célszerűen úgy zajlódhat, hogy a tér tervezés megalapozásaként azt is megvizsgálja a tervező, hogy az adott terület kialakulását milyen tényezők befolyásolták a közelebbi-távolabbi múltban.

Tér tervezés – tér típusok

A település térképe és a helyszíni bejárás alapján fény derül a tér előtörténetére, amely a tér tervezés során hasznos támpontokat ad. Nem annyira a terek alaprajza, formája a meghatározó, fontosabb tényező a tér keletkezése és jelenlegi „élete”.

Ahhoz pedig nem is kell különösebb településtörténeti kutatás, hogy kiderüljön, hogy a tér organikus fejlődés, vagy éppen tudatos tér tervezés eredménye. Az organikus terek általában az utcarendszerhez kapcsolódnak, az utak találkozásainál vagy azok kibővüléseiként jönnek létre:

  • utca kiszélesedése
  • útelágazások és útleágazások háromszög alakú tere
  • tölcsér tér
  • útcsatlakozások és kereszteződések terei
  • az utcabővületek
  • tömb kihagyásával létrejött tömbtér

A mesterséges (tudatos tér tervezés által létesült), tervezett terek általában szabályos geometrikus formát mutatnak (négyzet, téglalap, kör, ellipszis, olykor trapéz). A ma is élményt nyújtó, klasszikus városépítészeti együttesek gyakran következetesen megkomponált utca és tér tervezés révén keletkezett terek – nem véletlenül.

(Sőt, városépítészeti szempontból az utcát is térnek, hosszanti kiterjedésű térnek tekinthető, azaz az utcák esetében is egyfajta tér tervezés szükséges, ahol az utcahálózatból adódóan rendszerben is kell gondolkodni.)

Milyen egy jó városi köztér?

A tér tervezés a burkolatra és a berendezési tárgyakra is kitérA városépítészet és a kertépítészet megközelítéséből beszélhetnénk hosszan stílusokról, trendekről, bevált gyakorlatról a tér tervezés szintjén, mégsem tesszük, mivel ez olyan vonás, amely igen egyedi lehet: „tere válogatja”. De vannak ismérvei annak, hogy milyen egy jól funkcionáló városi tér:

  • átlátható a szerkezete
  • kompozíciója és anyaghasználata illik az építészeti környezethez és közlekedési viszonyokhoz
  • funkciókhoz illő zöldfelület-burkolat arány
  • térhasználatot segítő és stílusos architektúrákkal, berendezési tárgyakkal felszerelt
  • nem öncélúan artisztikus, hanem a teret használókat szolgálja
  • kellemes a tartózkodásra és látványnak

Park tervezés a közparkokért és a közjóért

Rendeltetésszerűen a közparkok biztosítják a lakosság számára a napi és a hétvégi szabadidő szabadtéren való eltöltésének kedvező feltételeit a településen belül, korlátozás nélkül, bárki számára elérhető módon.

A közparkok a lakóövezetek, vagy a munkahelyek közvetlen közelében, vagy a lakóhelyektől rövid időn belül elérhető területen létesülnek (a nagyobb vonzáskörzettel rendelkező, nagyobb területegységeket ellátó közparkok esetében).

A közparkoknak területi elhelyezésüket és funkcionális kialakításukat illetően két típusát különböztetjük meg, amely a park tervezés különböző léptékét is kijelöli:

  1. egyes területfelhasználási kategóriához kötődő közpark (lakóterületi, üdülőterületi, iparterületi, stb.)
  2. városi szintű közpark (egész települést, vagy településrészt kiszolgál)

Milyen sajátosságokat veszünk figyelembe a park tervezés során?

Park tervezés parkhasználati igények szerintA közparkok használatának módjára és intenzitására léteznek vizsgálatok, amelyek a helyhez szabott park tervezés előkészítéséhez tartozó alapinformációkra irányul(hat)nak:

  • vonzáskörzet
  • megközelíthetőség
  • helyi adottságok
  • látogatottság időbeli rendszeressége; látogatósűrűség
  • látogatók számához mért területigény (a lakosság igényét kielégítő-e)
  • összterület (a növényzet mennyire lesz képes kedvező klímahatást, állományklímát kialakítani)
  • területhasználati igények, parkhasználat

Ezen szempontok szerint fővárosunk a közpark-ellátottság tekintetében sejthetően rossz helyezést foglal el (sajnos, ez nem a park tervezés szakmagyakorlóin múlik). Budapestnek nagy áldás például a Margitsziget, de igen gyakori az érzés, hogy már-már egymás nyakában csüngenek az emberek (bár ennek merőben családi okai is lehetnek...).

A kialakult településszerkezetben nem könnyű ügy új közkert, közpark létesítése, ezért a vidéki városok és a kisebb települések is jobb híján a meglevő területeik fejlesztésére ügyelnek. A park tervezés ezeket a területeket igyekszik minőségében fejleszteni a zöld számára – és a lakosság részére.

A közterületi park tervezés kihívásai

A városi park tervezés és a települési közterek tervezése a közterületeket érinti. Ez olykor kissé mostoha viszonyokat teremt. Az ingatlannyilvántartásban is közterületként szereplő közterület ugyanis:

  • állami, vagy önkormányzati tulajdonban van
  • közhasználatra szolgál
  • bárki használhatja (rendeltetésének megfelelően és adott jogi keretek között)

A közhasználat és a köztulajdon szerepkör speciális tervezői megközelítést követel meg. A park tervezés előnyösebb adottságokra és jobb fenntarthatóságra tud alapozni a közhasználat elől elzárt, nagyobb állami, vagy éppen magánterületek esetében.

Milyen problémákkal szembesül a mai park tervezés?

A tér tervezés kihvásai a köz és a közlekedésMindannyiunknak mindennapi tapasztalata, hogy a közkertek, közparkok igencsak ki vannak szolgáltatva a köz számára. A rekonstrukciós munkák előkészítése során a közterületi kert és park tervezés ezeket a tényezőket igyekszik kiküszöbölni:

  • kutyák
  • rongálás, lopás
  • túlhasználat
  • gépkocsik

Több esetben a bekerítéssel kell védekezni (bár ez csak kisebb közkertek esetében kivitelezhető), és a „vandálbiztos” parkfelszereléssel, kerti berendezésekkel.

A területfelhasználás szerinti park tervezés

A közterületi park tervezés különböző területhasználatokra lebontva foglalkozik a részletek kidolgozásával:

  • csendes parkövezet (pihenőkert, díszkert)
  • zajos részek (tömegrendezvények számára adott területek, sportterületek, játszótér tervezés)
  • átmeneti területek

A biológiailag aktív (zöld és víz borította) területek, valamint az inaktív területek (építmény, burkolat, sport- és játékterületek) aránya akkor mondható ideálisnak, ha 70-30 %, a élő felület javára.

Ezen túlmenően léteznek a park tervezés gyakorlatban további arányszámok, az egyes funkciókhoz rendelhető területigények szerint a látogatókhoz viszonyítottan.

Parkfunkciók – avagy mit tervezünk park tervezés során?

A park tervezés keretében gyakran játszókert tervezés is történikA területhasználati funkciók számára különféle területegységek számára biztosítunk helyet a park tervezés során, amelyek az egyes közhasználatú kertépítészeti terek megfelelői, s egymással is szerves kapcsolatban állnak:

  • játszókertek, sportkertek, sportpályák
  • fedett sportlétesítmények, uszodák
  • pihenőkertek

A tervezési terület a funkciókhoz idomulva követeli meg a parkhasználat részleteinek megoldását a park tervezés folyamán. Összefoglalóan a következőkre kitérően:

  • a pihenés és az egyéni testedzés építményei
  • a szükséges vendéglátás, idegenforgalom intézményi építményei a területet igénybe vevők részére
  • az ismeretterjesztés építményei, továbbá a terület fenntartásához szükséges építmények helyezhetők el.
  • szilárd vagy jól fenntartható burkolat (sétaút, pihenőhely)
  • tér- és park berendezések

Mi minősül közparknak? – a park tervezés mérőszámai

A közparkok zöldterületi létesítmények, a területfelhasználást tekintve zöldterületnek minősül a kialakításukhoz leválasztott (illetve kijelölt) önálló földterület. Az OTÉK értelmében közpark egy legalább 1 ha nagyságú terület lehet, amelynek legkisebb oldalmérete is a 80 métert meghaladja.

Viszont a közpark funkcióit, az ebből adódó területigény tekintetében szűkösek az előírás szerinti méretek. Legalább 3-4 ha kiterjedésű egybefüggő területre van szükség (a park tervezés egyéb anyagi és személyi feltételei mellett), hogy egy területen kialakulhasson a közpark egyik fő értékét jelentő állományklíma, valamint valóban „terhelhető”, használható legyen a köz számára.