Szekszárd, teraszolt kert – kertépítészeti engedélyezési és kiviteli terv

Kiss Tünde — Sat, 09 May 2020 13:20:16 +0000

Szekszárd, Terraced Garden Landscape Permission and Construction Plan

Szekszárd, Családi ház kertjének kertépítészeti engedélyezési és kiviteli terve

2018-2019.

Felelős tájépítész tervező: Kiss Tünde
Munkatársak: Palotás Brigitta, Török Eszter

Dunántúli kertváros, erősen lejtős domboldal a színhelye a teraszolt kert korszerű megoldásokban bővelkedő kialakításának.

A kert nyári átadása után készült helyszíni fotók itt tekinthetők meg: Teraszolt kert domboldalon; Galéria

A kert kivitelezése során, és a tervezői művezetés alkalmával készített helyszíni fotók itt tekinthetők meg: Kertépítés domboldalon, Szekszárd; Galéria.

Részletek a ‘Kertépítészeti műszaki leírás’ munkarészből:

A tervezési területen előirányzott a meglévő kerti teraszterületek használhatóvá és megközelíthetővé tétele, új terepépítmények, valamint egy kerti tároló és egy kerti medence építése, továbbá egy kerti grillező és pihenősarok kialakítása, ezzel együtt válik aktuálissá a kert radikális megújítása és új koncepció szerinti építése.

Tervezési előzmények és a terület adottságai

A tervezési területre vonatkozóan engedélyezési terv készült kertépítészeti, építészeti, valamint tartószerkezeti munkarészekkel, mellyel kapcsolatos eljárás során az építési engedélyt 2019. év elején adták meg. A tervezés ennek értelmének folytatódott, és készült el a szükséges részletekben a kertépítészeti kiviteli terv.

Az engedélyezési terv az építési engedélyt igénylő gabion szerkezetű támfalak építését megalapozandó tartószerkezeti tervező bevonásával készültek. A kiviteli tervezés a gabion támfalakon túlmenően a statikai tervezést igénylő további kerti építmények terveire is kiterjedően folytatódott.

A terület jelenlegi állapota

A meglévő lakóépület kapcsán alakítás nem történik. A tervezési területre vonatkozóan még 2005. december és 2006. december között készült építési engedélyezési terv, majd további módosításokkal 2007. januárjában is, mely a kert- és tereprendezéssel vázlatterv szinten foglalkozott, illetve táj- és kertépítész tervező nem lett bevonva a tervezési folyamatba. A házépítéssel kapcsolatos eljárás során állt elő 2006. májusában az építési engedély, majd 2007. júliusában a módosítási engedély, majd ment végbe a mediterrán stílusú, és szinteltolással kétszintes (eltolt földszintes és részben pince-garázsszintes) ház építése.

A háztervekkel egy időben nem készült külön sem kertépítészeti terv, sem kerítésterv. Az építész helyszínrajzon dokumentált ábrázolás szerinti kertkialakítás (a terepépítmények, a kerti sütögető és pihenőterasz, valamint a kerti medence elhelyezés) túlnyomórészt nem valósult meg, csak az épület északi oldalán lévő földszinti bejáratának megközelítését biztosító kerti tereplépcső és a garázsbejárathoz vezető behajtó út valósult meg közelítően a terv szerint. A kertet érintő építés és földmunkák a keleti irányban eredetileg közel egyenletes hosszlejtésű terepnek a ma is látható teraszolt kialakítására és a jelentős kiterjedésű flórakosár támfal építésére terjedt ki korábban, s a déli homlokzat mentén is épült lépcsős járda. Növénytelepítés egyes részeken történt, de átfogó díszkerti kialakítás nem jött létre.

A házépítéskor megvalósult tereprendezés megakadályozza az intenzív talajeróziót, de a helyenkénti földlemosódásokat nem, s nem teszi lehetővé a gördülékeny kerthasználatot sem. A kert területének nagyobb része jelenleg azért nem alkalmas a pihenőkerti használatra, mert a magasabb fekvésű egyes kerti teraszok között nincs megoldva a kertben való közlekedést lehetővé tevő, jól járható terepszint áthidalás: az épület teraszszintjétől körülményesen vagy balesetveszélyes viszonyok között lehet a kert felsőbb részeibe eljutni. Kerti lépcsők nem épültek a magasabb kerti szintekre, a flórakosár támfalak és a meredek rézsűk úgyszólván bezárják az épületkörnyéket, s leválasztják a telek magasabb fekvésű felét.

Az övezeti besorolásnak megfelelően és a szomszédos telkekhez hasonlóan a tervezési területen is a szabadon álló épület elhelyezéssel történő kertvárosias beépítés és kerthasználat a jellemző. Jelen telek a szomszédos telkeknél valamivel hosszabb, s 30%-os mértékben haladja meg az előírt minimális (900m2-es) telekméretet, mivel 1172 m2 méretű. A tervezési területen, ahogy a környező telkek esetében is, jellemző a vegyes fás állomány: épületkörnyezetben az újabb telepítésű dísznövények, a magasabb telekrészen a hajdani szőlős- és gyümölcsöskerti telekhasználathoz illeszkedő vagy megmaradt gyümölcsfák együttes jelenléte, valamint a legfelső, szegély sávban vadon nőtt cserjék, fák, gyomfák is előfordulnak.

A tárgyi telken a korábbi tulajdonosok a gyümölcsfákat leszámítva csak egy-két kis díszfát, néhány díszcserjét és tujákat ültettek. A kialakult állapotok szerint a telekhatárok vonalában helyenként támfalak, illetve cserjés területek vagy tujasövény szakasz jelentik a telkek közti csekély vizuális elhatárolást, ugyanakkor a hátsókertek sávjára már általánosan jellemző a rendezetlen terep és zöldterület, a kialakult viszonyok nehézkes fenntartásról tanúskodnak, a hiányzó kerítésszakaszokból adódóan is problémák jelentkeznek: nem megoldott a birtokhatárok menti elválasztás, valamint a nyugati telekhatár vonalában, a meglévő vízelvezető árok mentén spontán növényszaporulat tapasztalható.

A kert felső teraszán több, jórészt fiatal gyümölcsfák találhatóak, melyek fajtaválasztása és növényvédelmi kezelése esetenként elhibázott, illetve elhanyagolt, továbbá nem érvényesül a kellő ültetési távolság, sem a fák kifejlettebb korban való helyszükségletei, alacsony törzsmagasságuk is nehezíti, hogy díszkert alkotói legyenek. A flórakosár támfalakkal tagolt területen szembetűnőek a telepített borostyán alkotta nagy foltok. Dísznövényekben kevés változatosság jelenik meg: s inkább az oldalkert és az előkert területén, itt kis foltokban, szintén átgondoltságot nélkülözően található néhány hagyományos díszcserje, virágágyi növény és kultúrnövény. A kert kialakult növényállománya általánosságban nélkülözi a kertépítészeti koncepciót, ezzel akadályozva a kert harmonikus használatát és az esztétikai lehetőségek érvényesülését.

A telket keletről határoló és a megközelítést nyújtó P. utca a szomszédos telektulajdonosok által közösen tulajdonolt zúzottköves út, mely beton szegélyezésű: jobb állapotú ‘K’-szegély húzódik a tárgyi telek felőli, páros utcaoldalon, kiemelt szegély az út másik oldalán, amely a mélyebb fekvésű telkek (vegyesen lakókertek és szőlőskertek) menti sávot határolja. A telek északról egy beton burkolatú, s az eredeti tereplejtést tükröző: átlagosan 22,5% meredekségű magánúttal határos, mely a felső vízelvezető árok fölött elhelyezkedő telek megközelítését biztosítja a P. utcáról. Déli irányban van az egyetlen lakóingatlant jelentő, közvetlenül szomszédos telek, melytől elhatárolást jelenleg a szomszéd ingatlanhoz tartozóan szakaszosan épített kerítéstámfalak, illetve lábazatos kerítés képez.

A telek nyugati, hátsó vonala a kevéssé gondozott árokparttal, rézsűvel határos, amely a vízelvezető árok mentén húzódik, s amely a telek mentén észak-déli irányúra válva vezeti el a lejtős domborzati viszonyok miatt fokozottan keletkező felszíni vizeket. A hátsó kerítésvonal mentén, a hátsókertben jelentkezik erőteljesebben az elvadultság, és a korábbi részleges kerthasználat miatti kedvezőtlen állapot. A kert nagyobb, főként gyepes része mindazonáltal gondozott, elhanyagolt képet azok a területek mutatnak, ahol kedvezőtlen talajviszonyok miatt a gyep kikopott vagy hiányzik, vagy gyomos aljnövényzet jelent meg gyephézagos betonelemek vagy flórakosarak között.

A telek a keleti irányban, nagyobbrészt a telek hosszirányában lejt, de kisebb arányú lejtés a déli irányban is fennáll, az északnyugati és a délnyugati teleksarok között ugyanis 75 cm a szintkülönbség. A telek fő lejtésirányában, 59,6 méter körüli nagyobb hosszon a teleksarkok között közel 13,5 méteres a szintkülönbség, hozzáteendő, hogy a telek a felső árok, valamint az alsó út menti területsávokhoz még meredek rézsűvel csatlakozik a telekhatáron kívüli sávokban. A telek átlagosan 22,5%-os lejtése mindazonáltal a területen belül egyenetlenül alakul, a házépítéshez kötődő tereprendezés és kertalakítási próbálkozások eredményei, a több tagolású teraszolás a terepen jól kivehetők, bár a kényelmes kerthasználatot nem teremtették meg.

A helyszínen kialakult sajátos viszonyoknak megfelelően a saroktelek jelleg ellenére csak kisebb arányban történt elkerítés: az északnyugati teleksaroktól az árok és az északi magánút mentén egy-egy rövidebb szakaszon facölöpös drótkerítés húzódik, a tényleges telekhatártól többé-kevésbé eltérő nyomvonalban. Jellegét tekintve feltehető, hogy kezdettől is csak ideiglenesnek-részlegesnek szánt megoldás volt ez a kerítésszakasz. A déli szomszéd oldalán a már említett támfalkerítéssel oldották meg a szomszédos ingatlan tulajdonosai a telken belüli tereprendezés és a garázsbehajtó miatt szükségessé vált, az adódó szintkülönbség miatti terepépítménnyel való áthidalásokat. A szintkülönbség nélküli telekhatáron valósult meg egy szakaszon a szomszéd újabb építésű lábazatos kerítése. A tárgyi telek az említettektől eltekintve nagyobbrészt elkerítetlen az utak és érintőleges telkek irányából, jelenleg nyitottnak tekinthető, bár a terepviszonyok és a meglévő terepépítmények jelentenek némi lehatárolást képező adottságot.

A kertben meglévő kerti építményt a korábban épült terepépítmények: kerti tereplépcsők és flórakosár támfalak jelentenek (a ház építési idejéhez kötődően). A támfalak két vonalban tagolják a terepet a telek keresztvonalaiban. A P. utcához közelebb eső flórakosár támfal átlagosan 1,0m magas, s az előkerti lejtőt határolja, mely a garázshoz vezető behajtó utat is kíséri, befordulva és csökkenő magassággal. Jól kivehető, hogy a flórakosár támfalak felszíni beton sávra épültek, de a helyszíni szemrevételezés alapján felszín alatti alaptest nélkül.

A második, nagy flórakosaras támfalvonal változó magasságban épült a csatlakozó terepszintekből következően, a legnagyobb szintkülönbségnél 2,2m magas a csatlakozó gyepes síkhoz képest, ám a támfalív felett a terep rézsűsen emelkedik további kb. 20-30cm-t. A flórakosár támfal vonalak által közrefogott területeken így szintén változó lejtésben csatlakozik a terepszint. Az északi oldalkertben épült még szakaszosan flórakosár fal, ahol a bevágásban létesült, az épületet kísérő lépcsős járda, valamint a magánút menti egyenletes lejtésű sáv között vált szükségessé terepáthidalás. Zavaró talajlemosódások főleg ezen a keskeny, a betonjárda burkolattal érintkező sávban szembeötlőek.

A legfelsőbb, gyümölcsöskerti terasztól már kertépítészetileg túlságosan meredeknek minősülő: 1-1,5 lábas rézsűkkel oldották meg a terepcsatlakozásokat, a nagy meredekségű rézsűfalakat ugyan helyenként gyephézagos betonelemekkel, valamint kisebb terméskő tömbökkel próbálták stabilizálni, de ezek egyrészt nehezen fenntartható vagy díszkerti funkciót nélkülöző félmegoldásokat jelentenek, másrészt a szakszerűtlen építés nyomai is látszódnak. Így a hátsókert könnyed kerti megközelítése (tereplépcső-burkolat, terasz-kerti kapcsolat) nem megoldott.

A telek jó állagú behajtó útja vízáteresztő tulajdonságú, hajlékony alapozású kiselemes beton térkő burkolattal épült, mely az épület alsó szintjén létesült kétállásos garázs bejárata előtt tölcsérszerűen kiszélesedik. A behajtó út burkolata a csatlakozó falfelületekhez, valamint támfalakhoz fut közvetlenül, szegélyezés nélkül, csak az utcához csatlakozó kiszélesedésben kapott süllyesztett beton kerti szegélyezést. A garázsbejárat burkolati szintjétől mindkét irányban lépcső indul felfelé, az északi íves lépcsőtag pihenők közbeiktatása nélkül épülten vezet az épület főbejáratához. Az épület mentén körben a beton lépcsőkkel tagolt járdaburkolat szintén öntöttbeton kialakítású.

A földszint eltolt, magasabb részéhez csatlakozó kerti terasz gyepes területébe ékelődött helyzetben egy négyzetes alakú térkőburkolat is épült korábban, melynek anyaghasználata a behajtó út térkövével megegyező. Az öntött betonburkolatok állaga jórészt megfelelő, problémát inkább a csatlakozó terepszintekhez való megfelelő igazodás hiánya jelent, észrevehető az elmulasztott következetes tereprendezés. A telken található lakóépület ereszcsatorna-vízelvezetése az épület közvetlen környezetéből megoldott, de nem teljes mértékben: a dréncsövek a végpontjain helyenként téglavápákon vezetve az út menti sávra vagy kerti zöldterületre folyik az addig el nem szivárgott víz.

A telek keleti alja és az előtte húzódó, útmenti sáv vegyes képű: a telekhatárhoz nem pontosan illesztetten és szakaszosan flórakosaras fal, valamint meredek rézsűk létesültek, miközben az egyes közműtárgyak (pl. vízakna, közműszekrények, és -órák), illetve a fémszerkezetű hulladéktároló szekrény terepbe illesztése, vagy kívánatos takarása nem megoldott.

A szomszédos lakóépületek telkeinek összképe eltérő jellegű, és kialakulatlannak vagy befejezetlennek is tekinthető a hiányos kerítésvonalaknak köszönhetően, viszont igazodási pontot jelent a telkek tagolt előkertes jellege, melynek a délről szomszédos ingatlanon megvalósult építések (burkolatok, támfalak) markánsabb vonalakat adnak. Viszont a tagolt előkertes viszonyok e lakóövezetben azt is jelentik, hogy a telekbelsőkben történt épület elhelyezés, valamint a terepadottságok miatt a szomszédos telkeken ha épült is (támfal)kerítés, az nem az útmenti telekhatáron (a közvetlen utcafronton), hanem bentebb tolt helyzetben valósult meg, azaz az útmenti sávval közvetlenül érintkező előkerti rész nyitott jellegű, s csak terepépítmények (rézsűk, támfalak, flórakosár falak) jelentenek lehatárolást a korlátozott vagy közös használatú közlekedési területektől (magánút, közös út).

A terület fásszárú növényei között kevés a kielégítő egészségi állapotú és ép habitusú, s amelyek egyidejűleg a szükséges, átfogó új tereprendezésbe illeszkedő terepi elhelyezkedéssel bírnak, ezért inkább a falakkal határolt díszágyak (pl. az íves lépcsővel közrefogott ágyás), valamint egyes szoliter díszcserjék jelentenek megőrizhető értéket, lehetőség szerinti megtartásuk (helyenként átültetésük) és védelmük szem előtt tartandó a kert leendő vegetációjának korábbi képviselőiként.

A tervezési feladat a meglévő kerti teraszterületek használhatóvá és megközelíthetővé tétele, új terepépítmények, valamint egy kerti tároló és egy kerti medence építése, továbbá egy kerti grillező és pihenősarok kialakítása miatti, azaz a tervezett kerti építmények és a lakóépület környékének alakítása nyomán keletkező kérdésekre adandó kertépítészeti válaszok, az engedélyezési tervdokumentációra épülően kiviteli terv szintű megoldások nyújtása a tereprendezésre, kerthasználatra, növényalkalmazásra kiterjedően, mindezt a lejtős, illetve tagolt terep adottságú kerti helyszín lehetőségeit kibontva és a kert használóit szolgálva.

A megmenthető és átültetendő növények kapcsán adódó munka mennyiségét az Árazatlan tervezői költségkiírásban szerepeltettük. Amennyiben nem megoldható kiemeléssel egyidejűleg az ültetés, a végleges elültetésig átmenetileg az építéssel és tereprendezéssel nem érintett kerítés menti sávban célszerű vermelni, a kellő ültetésmélységet és vízellátottságot biztosítva a növények számára.

A kert korábbi növényállományának teljes cseréjét irányozzuk elő, eltávolítva a rossz egészségi állapotú (beteges, száradó félben lévő) és csekély díszértékű egyedeket; illetve a téralakítást vagy vizuális kibontakozást nehezítő, vagy az új kertszerkezetbe ütköző kiültetésből származó növények eltávolításával illetve átültetésével a terv szerinti módon javasoljuk a kert megújítását, mely funkcionális és esztétikai szempontból intenzívebb kerthasználatot, valamint karakteresebb kertkialakítást céloz, és az épületkörnyezet rendezésével, illetve az új tereprendezéssel összefüggésben adódó igényekre is képes válaszolni.

Meglévő épített elemek, bontások

Lényegében az épület körül meglévő építmény, terepépítmény és burkolat nagyrészt bontásra kerül, leszámítva a megmaradó betonjárdákat és betonlépcsőket, valamint a behajtó út térkőburkolatát. A középső terasz négyzetalakú burkolt részéről a körültekintő bontásból származó térkő elemeket viszont megtartjuk, mert a telek előtt, az útmenti sávba tervezett új burkolathoz felhasználandók. A hátsókertben a kibontott sziklakövek a felső kert másik részén, a kerti tároló közvetlen környezetében a tervezett rézsű sziklakibúvásaihoz felhasználhatóak lesznek.

A meglévő flórakosár támfalak teljes mértékben bontásra kerülnek. Az épület bejáratai közelében a főbejárat közeli északi járda és rámpa vonatkozásában bontás szükséges a tervezett új terepszintek és járdalépcsők kiépítése miatt. Emellett a déli, belső kerti terasz környékén bontandó az íves beton teraszlépcső, és a betonjárda teraszfal menti szakasza.

A meglévő átmeneti jellegű, facölöp-drótháló kerítés szakaszok is el lesznek bontva, és a terv szerint új kerítésszakaszok épülnek. A meglévő fa kerti elemek és burkolatok (komposztáló, pad, lépcső) teljes mértékben bontásra kerülnek.

A meglévő (és nem öntött beton) kerti burkolatok teljes mértékben bontásra kerülnek, csak a megjelölt betonjárda szakaszok maradnak meg, de azok sem változatlanul. A korábbi terepépítmények és burkolatok megszűnése kapcsán bontási és tereprendezési munkálatok szükségesek a tervben meghatározott módon.

A bontási munkákat tételesen az Árazatlan költségkiírásában tüntettük fel. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a kerti burkolatok általános bontása mellett jelentős a fixen maradó, valamint a kerti építmények és terepépítmények építésével adódóan a kertre vetülő adottságok és elemek száma: a meglévő épület ill. a tervezett tároló bejárata, a kerti ill. szomszédos támfal vagy kerítés csatlakozások, a meglévő szomszédos beépítési szakaszok, a közterületi burkolati (járda, út) terepi csatlakozások; mindezeknek a terepen elfoglalt helyzetük meghatározó lesz a kert új szerkezetében, azaz illeszkedni és csatlakozni kell ezen elemekhez a terep- és kertrendezés során.

Kertmegújítási koncepció

A tervezett kerti építmények, a teraszok alakítása és a kert fejlesztése arra irányul, hogy a háziak igényeinek megfeleljen, élve a helyszín adta potenciálokkal és az előírások nyújtotta beavatkozások megengedett, illetve javasolt keretével. Elsődleges cél a kert és használóinak szempontjából, hogy a kert teljes területe alkalmassá váljon a különféle használati szándékokra, illetve kerti aktivitásokra, s ehhez a szükséges épület-kert kapcsolatok, a kellő terep- és kertrendezés az adottságokon nyugvóan harmonikusan és egységben valósulhasson meg: átfogó kertszerkezeti változtatás szükséges, melyek segítségével szép és hasznos kerti terek teremthetők meg, a tervezés révén a funkcióknak megfelelő esztétikai keretet és műszaki paramétereket alapozva meg. A hosszú távon való értékőrzést célzó előírások betartásával egyidejűleg kiemelt, hogy háziak számára felüdülést, testi-lelki regenerálódást jelentsen a kert – a díszkerti és rekreációs tervezés minél gazdagabb eszköztárával élve.

A feladat összetett: egy szerves egészbe kell foglalni több rendezésre szoruló kerti teret is, amely együttesen az esztétikai és funkcionális megoldásaival egyaránt képes nem csupán a passzív pihenés, de az aktív rekreáció számára kibontakozási teret, kerti hátországot biztosítani. A kert helyet nyújtana a sportos, illetve a kertészkedő aktivitásnak is, ugyanakkor fokozottan figyelembe veszi a hely békés atmoszféráját, mely családi és társasági időtöltésre több szempontból is színesen alkalmassá tehető.

A jelen tervdokumentáció az előbbi célt a tárgyi telek kertjének kialakítására vonatkozóan mutatja be a koncepció főbb vonalainak kiviteli terv szintű kibontásával, mely a kert megvalósítását alapozza meg a szükséges részletek kidolgozásával és szakmai alátámasztásával.

A kertátépítési munkálatok esetleges ütemezését rajzi szinten külön nem ábrázoltuk, ám a teendők elvi sorrendje az Árazatlan költségkiírásban foglalt menetrend szerint értelmezhető. Tekintettel a tervezési területen adott többrétű kötöttségre és a terepviszonyokra, különösen fontos, hogy a meghatározó építési munkálatok a megfelelő sorrendben és minőségben, illetve egymáshoz kellően kötődve haladjanak. A kertépítési munkálatok előkészítése részben az új építésektől és az ezekkel összefüggésben szükséges tereprendezéstől függetlenül is elvégezhetők vagy elindíthatók. Ám a bontási és durvatereprendezési munkákat feszesen az új építési tevékenységekhez illesztetten érdemes időzíteni, hogy a kerthasználatot minél behatároltabban korlátozza a kivitelezés.

Hangsúlyosan kiemeljük, hogy a kertépítési munkálatoknál a kerti területet érintő vonatkozásokban (kerítés, lépcső ill. támfal építés, tereprendezés, vízelvezetés) a kertépítészeti kiviteli tervdokumentáció az irányadó a terepi kitűzésben. Jelen tervdokumentáció készítésekor figyelembe lett véve a munkaközi statikai tervdokumentáció, s ezen, nem kertépítészeti tervi tartalmak részleteihez az említett szakági dokumentáció szolgál alapul.

Kiindulásképpen alaptérképként szolgált a geodéziai felmérés, ugyanakkor a geodéziai felmérés és az építészeti tervek vonatkozásában a helyszínhez képest eltérések mutatkoztak. A pontos földszinti padlóvonalak, a bemért szintek ismeretében a csatlakozó, tervezett burkolatszintek ehhez viszonyítottan tűzendők ki. A helyszíni munkálatok során a méretek ellenőrizendők és pontosítandók, felmerülő kérdések esetén tervezői művezetés szükséges.

A kert öt főbb egységre tagolódik:

1. Előkert a kerítésen kívül, s az utca menti sáv

2. Előkert a kerítésen belül, s a bejárati oldalkertek

3. Díszgyepes és grillező terasz, a kerti konyhával

4. Medencetér és pihenőkert

5. Hátsókert és kerti tároló

1. Előkert a kerítésen kívül, s az utca menti sáv

Utca menti sáv
Előkert a kerítésen kívül

2. Előkert a kerítésen belül, s a bejárati oldalkertek

Tervezett kerítés
Kerítésen belüli előkert
Oldalkertek: kvadrát oldalkert és a főbejárat környezete

3. Díszgyepes és grillező terasz, a kerti konyhával

Kerti teraszok
Terepépítmények
Grillező-étkező terasz (I.a. kerti terasz)
Kerti konyha-sütögető teresedése, konyha falív fedett esővédő tetővel
Díszgyepes terasz (I.b. kerti terasz)

4. Medencetér és pihenőkert

Medence terasz (II. kerti terasz), kerti fürdőmedence és környezete

5. Hátsókert és kerti tároló

Hátsókert és terepalakítása
Kerti tároló és terasza (III. kerti terasz)
Fásítás, zöld térhatárok

Tereprendezési, felszíni csapadékvíz-elvezetési és burkolatrakási terv

A tereprendezési terven részletesen követhető az eredeti terepviszonyok (méteres, félméteres és 10 cm-es szintvonalak és a felmért magassági pontok) adatai és a tervezett terep, illetve ennek csatlakoztatása az eredeti terephez. Hosszirányban 1-1 kerítésvonalba eső, valamint további 5 jellemző vonalban, a kertbelső alakítását érintően vettük fel és ábrázoltuk a terepmetszeteket, melyeken követhető a tereprendezés (feltöltés-bevágás) és a terepépítmény elhelyezés. A főbb beavatkozások jellemző vonalaiban, a statikai tervezéssel érintett építményekre tekintettel külön metszethelyek felvétele történt.

A kertben a bejáratokhoz, kerti építményekhez. terepépítményekhez és meglévő elemekhez való csatlakozás mellett a vízelvezetés építményeinek kialakítása számított a tereprendezés döntő sarokpontjainak. A burkolatok felszíni csapadékvíz-elevezetése a terven feltüntetett hossz- és keresztirányú lejtésekkel lesz biztosítva, a csapadékvizet alaphelyzetben a felszínen a zöld; gyepes vagy cserjével beültetendő terület felé vezetjük. Ahol ez nem elégséges, illetve térbeli akadálya van, ott szükséges dréncsővel elvezetés, új vízelvezető drénbe csatlakozás, az alsókertben (előkertben) pedig a csapadékvíz szikkasztása.

A medencével összefüggésben viszont csatornába lesz kötve a keletkező és dréncsöves elvezetésben nem elszivárgott víz is.

A kertépítés során feltárt, egyúttal a tervezett kerti, illetve terepépítményekbe ütköző, meglévő dréncsövek módosítása vagy szükség szerinti bekötése csatornába, a kivitelező szerint történik, igény szerint tervezői művezetéssel.

A kertben komolyabb terepmunka elsősorban a medence építéséből, másodlagosan az új kerti teraszokat megteremtő durva tereprendezésből, az alapozásokból és adódik. A tereprendezés kis mértékben érinti a korábban is gyepes, növényágyas kialakítású kertrészeket, de a burkolati csatlakozások miatt és terepkiegyengetési céllal a finomtereprendezés keretében szükséges módosítani az eredeti talajszinteken.

Földtömegmozgatás

A tervek és számítások szerint (ld. részletesebben a Statikai tervdokumentációban, illetve a Kertépítészeti tervdokumentáció Árazatlan költségkiírás földmunkához kötődő tételeit) a medencetér építését nem beszámolva is több felesleges föld keletkezik majd a durvatereprendezés során, melyet el kell szállítani. A talaj felső termőrétegének mentése és felhasználása fontos. A burkolatépítéssel korábban nem érintett területeken, a tervezett új burkolatoknál a gyepnyesés 5cm rétege alatt a talaj felső, 15cm-es termőrétegének fejtése történjék meg, majd a fejtett termőföld helybeni deponálása. Deponálásra alkalmas az előkertben az utcafronti kerítés és a támfalak közötti rész.

A felső 15cm-es termőréteg helyben maradéktalanul felhasználásra kerül, így arra is ügyelni kell, hogy a finomtereprendezés során a későbbi felső földterítés minden esetben a talajfelszínről kezdetben legyalult, termőerővel bíró földdel történjék, s ne a terepépítmények alapozásakor vagy burkolatalapok, úttükrök kialakításából származó földdel. Deponálásra alkalmas az előkertben az utcafronti kerítés és a támfalak közötti rész.

Jó minőségű termőföld hozatal a gyepszőnyeg alá, a kiemelt ágyások felső rétegeibe, valamint a tervezett edényes növények edényeibe lesz szükséges az Árazatlan költségkiírásban részletezetten.

Növénykiültetés

A tervezett növények fajainak, fajtáinak megválasztásában két fő elgondolás játszott szerepet. Egyrészt a reprezentatívabb és mediterrán jellegű, de hazai tájba is illeszkedő fajok alkalmazása; másfelől olyan nagyobb díszértékű fajták kiválasztása, amelyek harmonizálnak a kert meglévő fás növényeivel, de a kert kívánt képével úgyszintén.

Fák és cserjék kiültetési terve

A tervlapon meghatároztuk a kerten belül tervezett fákat és cserjéket, pontos elhelyezkedésük és darabszámaik feltüntetésével. A fás növények minőségi és méretbeli paraméterei a növénylistában szerepelnek.

A kertépítészeti terven ábrázolt mobil edénybe kerülő új növényeket meghatároztuk, s bár az edényes növények, valamint edényeik megválasztása a kerttulajdonosok későbbi döntésének megfelelően történhet, mindazonáltal a növényfajtákon túlmenően az elhelyezésbeli és méretbeli ajánlás a tervlapon és a költségkiírásban is követhető. Edényeknek vagy a meglévő edényekkel megegyező edényeket, vagy fagyálló terméskő edényeket javaslunk. A növényedények hagyományos, de jó minőségű ültetőföld alkalmazásával tölthetők fel.

Virágágyi évelők és hagymások kiültetési tervei

A talajtakaró növények, a virágágyi évelők, díszfüvek és a hagymások külön tervlapokon szerepelnek, célszerűen nagyobb felbontásban lehet követni a kiültetésbeli elosztást és mennyiségeket.

Külön tervrészleten mutatjuk be az oldalkertek, a kiemelt ágyások, a gyepes terasz szegélye, a terasz fűszerágy, a medence terasz, a hátsókerti íves virágágy, valamint a díszfüves előkert növénykiültetési terveit.

Tartalomjegyzék

Kertépítészeti műszaki leírás

Kertépítészeti alaptervek

K.0. Tervezési terület áttekintő terv – Geodéziai felmérés M = 1:200

K.1. Bontási, növényállapot felmérési, favédelmi és fakivágási terv M = 1:100

K.2. Kertépítészeti terv M = 1:100

K.3. Tereprendezési, felszíni csapadékvíz-elvezetési és burkolatrakási terv M = 1:100

K.4. Kitűzési terv M = 1:100

K.5. Növénykiültetési terv (fák és cserjék) M = 1:100

K.6.1. Növénykiültetési terv (évelők – északi oldalkert és kiemelt ágyás) = 1:50

K.6.2. Növénykiültetési terv (évelők – kiemelt fagerenda ágyások és déli oldalkert) M = 1:50

K.6.3. Növénykiültetési terv (évelők – gyepes terasz szegélye és grillező terasz kiemelt ágyása) M = 1:50

K.6.4. Növénykiültetési terv (évelők – medence terasz) M = 1:50

K.6.5. Növénykiültetési terv (évelők – hátsókert, íves virágágy) M = 1:50

K.6.6. Növénykiültetési terv (évelők – díszfüves előkert) M = 1:50

Terepmetszetek, nézetrajzok

T.A. A-A hosszanti terepmetszet M = 1:100

T.B. B-B hosszanti terepmetszet M = 1:100

T.C. C-C hosszanti terepmetszet M = 1:100

T.D. D-D hosszanti terepmetszet M = 1:100

T.E. E-E hosszanti terepmetszet M = 1:100

T.F. F-F hosszanti terepmetszet M = 1:100

Terepépítmények, kerti építmények és elemek részlettervei (nézetrajzok, metszetrajzok)

R.1. Kerítés terve – K/1 és K/2 szakaszok M = 1:100, 1:50, 1:20

R.2.1. Gabion támfalak (T/1-8 és T/11-12 támfalak) M1-14 kerti jellegmetszetei M = 1:50 (részletesen ld. a statikai tervdokumentációban)

R.2.2. Grillező terasz kiemelt ágyásfala (T/9 támfal), M9 metszet M = 1:20

R.2.3. Betonlépcsők kültéri greslap burkolattal (új L/4-5 lépcsők és meglévő L/6-7 lépcsők) M = 1:20

R.2.4. Pofafalas térkő burkolatú vasbeton lépcső – L/2 lépcső és M3 metszet M = 1:50, 1:20

R.2.5. Íves térkő burkolatú vasbeton lépcső – L/3 lépcső és M6 metszet M = 1:50, 1:20, 1:10

R.2.6. Fagerenda kiemelt ágyásfalak (T/10.1-3 fatámfalak) M = 1:20

R.3. Kerti konyha és esővédő tető, T/4 gabion támfalnál M = 1:25

R.4. Pergola és virágos lugas kapu, T/5 gabion támfalnál M = 1:50, 1:25

R.5. Kerti tároló és L/1 falépcső, T/1 gabion támfalnál M = 1:50, 1:25, 1:10

R.6. Medence környezetalakítása és T/2-3 támfalak, M4 és M5 metszetek M = 1:50, 1:20, 1:10

R.7.1. Kültéri greslap burkolatok részletei (1a-1b), M9 metszet (T/9 támfalnál) M = 1:20

R.7.2. Térkő burkolatok részletei (2a-2c), M13 és M14 metszetek M = 1:20

R.7.3. Zúzottkő (3a-3b), kavics (3c) burkolatok és szivárgó drén részletei; M8 és M11 metszetek M = 1:20

R.8.1. Faburkolat kukatároló felett, T/11 támfalon (4a), M14 metszet M = 1:50, 1:20

R.8.2. Faburkolat bejárati fadobogónál, T/8 támfalon (4b) M = 1:50, 1:20

R.8.3. Faburkolat T/3 ülőfalon (4c), M4 metszet M = 1:50, 1:20

Árazatlan költségkiírás anyagkimutatással

The post Szekszárd, teraszolt kert – kertépítészeti engedélyezési és kiviteli terv appeared first on Kerttervezés és tájépítészet.

kerti konyha Archives - Kerttervezés és tájépítészet

Kert és ház organikus egységben; Galéria

Teraszolt kert domboldalon; Galéria

Kertépítés domboldalon, Szekszárd; Galéria

Szekszárd, teraszolt kert – kertépítészeti engedélyezési és kiviteli terv

Tervezési előzmények és a terület adottságai

A terület jelenlegi állapota

Meglévő épített elemek, bontások

Kertmegújítási koncepció

1. Előkert a kerítésen kívül, s az utca menti sáv

2. Előkert a kerítésen belül, s a bejárati oldalkertek

3. Díszgyepes és grillező terasz, a kerti konyhával

4. Medencetér és pihenőkert

5. Hátsókert és kerti tároló

Tereprendezési, felszíni csapadékvíz-elvezetési és burkolatrakási terv

Földtömegmozgatás

Növénykiültetés

Fák és cserjék kiültetési terve

Virágágyi évelők és hagymások kiültetési tervei

Tartalomjegyzék