Szeged, Családi ház kertjének kertépítészeti kiviteli terve

2018.

Felelős tájépítész tervező: Kiss Tünde
Munkatársak: Bozóki Judit, Török Eszter

“Kifli-ház” névvel anno az épület tervein dolgozó statikus emlegette a házat – ma már lakói is így becézik, szeretetteli kötődéssel. A nem átlagos méretű telken álló házat idős fák veszik körül, ám a családi házhoz illő, karakteres és szép kert építése most vált időszerűvé.

Részletek a ‘Kertépítészeti műszaki leírás’ munkarészből:

A tervezési területen előirányzott egy kerti fürdőmedence építése, egy kültéri jacuzzi kihelyezése, valamint egy kerti pavilon (új kerti tároló) építése és a meglévő lakóépülettel összefüggő belső területen tágasabb, kényelmesebb használatot biztosító kerti terasz kialakítása, ezzel együtt válik aktuálissá a kert karakteres megújítása és új koncepció szerinti építése.

Tervezési előzmények és a terület adottságai

A tervezési területre vonatkozóan még 2005. április és 2006. február között készült építési engedélyezési terv (Ekler Építész Kft., Ekler Dezső építész vezetésével). A házépítéssel kapcsolatos eljárás során állt elő 2006. júniusában az építési engedély, majd ment végbe az íves kialakítású, földszint és részben tetőteres ház építése. A háztervekkel egy időben készült kerítésterv alapján csak az E. utcai gépkocsi kapunál épült meg az új kerítés egy szakasza (a tervektől részben eltérő módon), a D. utcában pedig csak a telekhatáron befordított kerítés végoszlop készült el.

A kertépítészeti tervezés ebben az időszakban nem folytatódott, azaz nem készült a szükséges részletekben kertépítészeti kiviteli terv, ám a kert jelenleg meglévő állapota, a kert főbb burkolatarchitektúra elemei nagy vonalakban az engedélyezési terv szerinti térszerkezetet tükrözik. A kertet érintő építmény elhelyezésre alapvetően építészeti tervek készültek, melyek közül csak a legutóbbi, udvari tárolóként funkcionáló faszerkezetű építmény valósult meg.

A terület jelenlegi állapota

A meglévő lakóépület kapcsán beavatkozás nem történik. Az övezeti besorolásnak (az alacsony lakósűrűségű lakózónának) megfelelően és a szomszédos telkekhez hasonlóan a tervezési területen is szabadon álló épület elhelyezéssel történő kertvárosias beépítés és kerthasználat a jellemző. Ugyanakkor a jelen telek mérete telekegyesítés révén hozzávetőleg duplája az átlagos telekméretnek, 1452,5 m2 méretű. A tervezési területen, ahogy a környező telkek esetében is, jellemzően domináns a gyümölcsfák és az örökzöldek jelenléte, díszkerti kialakítás igen vegyes arányban jelenik meg a kertekben.

A tárgyi telken a korábbi tulajdonosok által ültetett idősebb (40-50 éves) gyümölcsfák és ezüstfenyők a jelenleg is meghatározók, méretük és állomány sűrűségük miatt is. A jelenlegi háztulajdonosokhoz köthető a fiatalabb fenyők ültetése, valamint a díszcserjék és évelők foltokban történt telepítése. Telepített, dúsabb növényállomány mindkét közterületi zöldsávra jellemző, az E. utcai oldalon fák is vannak, de nem fasor jelleggel. A kialakult állapotok szerint a telekhatárok vonalában a kerítésvonalhoz közeli melléképület falak, zömmel áttört kerítésmezők, illetve tuja sövény szakaszok jelentik a telkek közti vizuális elhatárolást, ugyanakkor ez nem mutat egységes képet, sem nem teljes mértékű.

A kert belső területén több, idősebb gyümölcsfa található, melyek növényvédelmi kezelése rendszeres. A telepített lombos díszfák hiánya mellett szembetűnő az örökzöldek jelenléte, a kertbelsőben a hátsókert területén, ahol túl sűrű és kevéssé kielégítő állapotú tuják és fenyők állománya található. A D. utcai előkertben az említett idős ezüstfenyők dominálnak, ám alattuk és közöttük is előfordulnak növények, melyek a mély árnyékot elviselik. Az E. utcai oldalkertben ritkább és vegyesebb állomány található: a fenyőfélék mellett lombos cserjék, félcserjék és szőlő is. A fák többségének esetében nem érvényesül a kellő ültetési távolság (épületekhez, telekhatárokhoz, légvezetékhez viszonyítva), sem a fák kifejlettebb korban való helyszükségletei. Bár a telken az idős fák kétségtelen értéket képviselnek, a kert kialakult növényállománya általánosságban nélkülözi a kertépítészeti koncepciót, így a kert harmonikus használata és az esztétikai lehetőségek érvényesülése érdekében következetes beavatkozások szükségesek.

A területen az említetteken kívül, megemlítendő a korábban kialakított kerti terasszal összefüggő, téglafallal kiemelt növényágyás és az északnyugati házsarok közelében álló benti ezüstfenyő, mely közelében kis foltokban, szintén található néhány díszcserje és kultúrnövény, valamint az E. utcai kerítésvonalba esően az átláthatatlanságot biztosító kúszónövény sáv, mely dúsabb, bozótos cserjeállománnyá fejlődött az évek során. (Amúgy vad, felsarjadt növényegyedek csak a hátsókerti sávban találhatók, ahol a díszkerti jelleg nem meghatározó és a fenntartás is másodlagos.)

A szintén az E. utcai oldalkert részét képező meglévő füge és rozmaring ugyanakkor fontos jelzője a terület mikroklimatikus viszonyainak: a jelentősebb déli benapozottságú telekrészen a fenyők, fák és kerítésvonal által vetett árnyék ellenére még kellően meleg, védett fekvésű, hogy a melegkedvelő növényfajok is a számukra megfelelő növényélettani körülmények között fejlődjenek. Virágágyi növények az épület közvetlen környezetében találhatók.

A saroktelek adottságokat jellemzi, hogy a délnyugati vonalban, az E. utca szilárd útburkolat (s légvezetékek) nélküli, kisebb forgalmú, így szélesebb is a közterületi zöldsáv. A D. utca aszfalt útburkolata mentén a keskeny zöldsávban sűrű cserjesáv található, ám a kerítésvonalban az említett ezüstfenyők képe a döntő: a szűkös előkerti viszonyokat “túlnőtték” oldal irányban (az utca felé) és vertikálisan a légvezeték felé is, mely a szükségszerű metszések és csonkolások nyomaiban is megmutatkozik: az eredeti habitusok nem maradhattak érintetlenül.

A telepítési sűrűség a fák kapcsán szembetűnő, a fák árnyékhatása viszont visszafogottabb cserjealkalmazást tett lehetővé a jelenlegi kertösszetételben. A kert nagyobb része gondozott, figyelemben részesülő képet mutat, ám a leromlott állapotú növények vagy a helyadottságokhoz nem megfelelő növényalkalmazás problémái megoldásra várnak, helyenként a gyep hiányzik, vagy hiányzik a talajfelszínen kívánatos növénytakarás.

A telek az északi irányban, közelítően a telek átlós irányában lejt, eredetileg csekély arányban. A telek lejtésirányában hozzávetőleg 0,6 méter körüli a szintkülönbség. Ugyanakkor a korábban történt építési tevékenységek nem vonták magukkal az összehangolt tereprendezést, ezért egy szűk és több irányból alakított területrészen: az E. utcai udvar és az északnyugati homlokzat közötti kerti csatlakozásnál a szintkülönbség jelentősebb, kisebb területre vetül, így megoldandó e kertrész fejlesztésekor Az átlagosan 1,5-2%-os lejtés tehát a kert területén belül helyenként egyenetlenül alakul. A korábbi tereprendezés és kertalakítási lépések nyomai, a ház enyhén emelt földszinti padlóvonala miatti részleges lépcsőzés, teraszolás az épület közeli terepen szükséges beavatkozások voltak, bár az átfogó kényelmes kerthasználatot nem teremtették meg hosszú távon.

Nem mellesleg az építkezés után idővel a belsőkert eredeti növényállománya alapjaiban változott, kipusztult az az idős diófa, amelyre szerveződött a jelenlegi terasz kialakítás. A kipusztult idősfa helyére a kert e pontján is történt próbálkozás új ültetéssel, ám az eredeti fahelyek eleve átgondolást tesznek szükségessé: a betervezett kerthasználatot és a kialakult épített adottságokat egyaránt figyelembe kell venni a helyénvaló növényalkalmazáshoz. Az elmúlt években kipusztult és kivágásra került idősebb és termetesebb fák (az elő- és oldalkertben, az E. utcai zöldsávban) helyeit a talajban bennmaradt tönkök most is jelzik.

A megépült rövidebb új kerítésszakaszt kivéve a kialakult viszonyoknak megfelelően az utcafronti kerítések kis lábazatos vagy lábazat nélküli drótkerítés és fémvázas kerítések; oldalkerítésként az északnyugati telekhatár vonalán kis lábazatos drótkerítés húzódik, melyet az északkeleti kerti kapunál lejtős ill. szintugratásos lábazatot alakítottak ki, s oldották meg rögtönzésszerűen az oldalkertben az épület közeli tereprendezés miatt szükségessé vált, az adódó szintkülönbség miatti áthidalást.

A kertben meglévő legrégebbi építmény a hátsókerti sávban lévő, leromlott állagú tároló. További kerti építményt a házépítést követően épült udvari szerszámtároló építmény, valamint a terasszal összefüggő terepépítmények: kerti teraszlépcsők és alacsony támfal jelentenek. Ez utóbbiak max. 50cm-es terepáthidalást jelentenek a belsőkerti terep felé, az említett padlószint magassági kitűzéséből adódóan. A terasz lépcsőzés nem egységes sem a belépő, sem a fellépő méretek tekintetében.

A teraszlépcsők szegélye és az alacsony támfal kisméretű téglából épült, melynek nem fagyálló tulajdonsága megmutatkozik a terepépítmények állagában. A lépcsőszegélyek által közrefogott burkolt ívekben az alkalmazott anyag már fagyálló, kiselemes beton térkő, azonban a nem megfelelő alépítményi kialakítás nyomai látszódnak a térkőburkolatnál. Így a terasz hosszú távú és biztonságos használata, illetve a könnyed kerti megközelítések (teraszlépcső-burkolat, terasz-kerti kapcsolat) nem megoldott.

A telek területén vegyes burkolatépítés valósult meg. A teraszon alkalmazott antik beton térkő került a garázs behajtó útja mellett az épülethomlokzatot kísérő járdaívekre a keleti és a déli oldalon, valamint a gyalogos kapu előterére. Az udvar felé a térkőjárda vonala szegély nélküli, rossz állapotú betonjárdában folytatódik, udvari végén lépcsőzéssel. Az udvarban csak a tároló közvetlen környezetében épült kiselemes beton térkő burkolat, itt azonban nem a zömmel használt antik térkő, hanem szürke téglány elemek alkalmazása történt. Az E. utcai kapu közelében rövid szakasz gyephézagos betonelemekkel van kialakítva, az udvarban burkolt gépkocsi beálló hely nincsen, a garázs-, illetve gépkocsi beálló funkciók mindeddig a házban épült garázshelyiség és az előtte létesült behajtó-beálló területén kapnak helyet.

Az épület kerti oldalai mentén nem csak a térkő járdaburkolat épült, hanem a fedett teraszrészen a beékelődött helyzetű faburkolat is, valamint szintén faburkolattal van ellátva a hálószoba kerti terasza az északnyugati oldalon. A faburkolatok jelenleg kielégítik a használati igényt, viszont állagukból következtethetően nem időjárásálló faanyagból épültek, kültéren nem hosszú távon működőképes megoldást jelentnek. A kertben a másodlagos közlekedési vonalakban négyzetes beton járólapok kihelyezése történt, gyephézagos tipegő formában, viszont a tereprendezési hiányosságok miatt is nehézkes a fenntartásuk: többé-kevésbé fűvel benőttekké váltak.

A kerti betonburkolatok közül egyenetlen, helyenként leromlott képet a nem kiselemes betonburkolatok mutatnak, ám az általában jó minőségű, fagyálló beton térkő burkolatoknál is észrevehető az elmulasztott következetes tereprendezés, valamint a nem megfelelő burkolat alépítmény kialakításból eredő jelenségek és hibák. A telken álló lakóépület ereszcsatorna-vízelvezetése nem megoldott teljes mértékben: az északnyugati házsaroknál ejtőcső sem épült (felszíni kavicságyra ömlik az ereszcsatorna sarkától, magasról az esővíz), az északkeleti sarkon az ereszt átvezető csőnél jelentkezik jelentős csapadékvíz terhelés; ezen pontokon a járdaburkolatra vagy zöldterületre folyik a víz – heves esőzések alkalmával a kerthasználatot, közlekedést nehezítő vagy ellehetetlenítő módon.

A telek előtt, a közterületi sávban jó állapotú burkolat a már említett garázsbehajtó kiselemes beton térkő burkolata, viszont a gyalogos kapu előtt csak a kertben is alkalmazott beton járólapok lettek kihelyezve kettős sávban. Az E. utcai kétszárnyú gépkocsi kapu előtt nem történt burkolatépítés. Közterületi járda egyik utcavonalon sem létesült, ez egyébiránt jellemző sajátossága a környező, keskeny szélességű utcáknak.

A telek tervezési területegységbe eső részén értékes, illetve a háziak szándéka szerint megtartandó fák az előkerti fenyők és a belsőkerti gyümölcsfák zöme, az ezzel együtt következő téradottságok és fényviszonyok ugyanakkor alapjaiban meghatározzák az új kertkoncepciót is. A közterületen lévő fák közül alig egy-két példány kielégítő egészségi állapotú és ép habitusú, ezért ezek inkább addig jelentenek megtartandó értéket, amíg cseréjük vagy egyöntetű fasor telepítés nem válik időszerűvé – addig a lehetőség szerinti megtartásuk és védelmük szem előtt tartandó a kerttel összefüggő vegetáció részeiként.

A tervezési feladat a kerti fürdőmedence építése, a kültéri jacuzzi kihelyezése, valamint a kerti pavilon (új kerti tároló) építése és a meglévő lakóépülettel összefüggő területen tágasabb, kényelmesebb használatot biztosító kerti terasz kialakítása miatti, azaz a tervezett kerti építmények és a lakóépület környékének alakítása nyomán keletkező kérdésekre adandó kertépítészeti válaszok, a korábbi engedélyezési vonzatokon jelentősen túlmutató, kiviteli terv szintű megoldások nyújtása a tereprendezésre, kertépítésre, kerthasználatra, növénytelepítésre kiterjedően, mindezt a kedvező adottságú és egyedi jellegzetességekkel bíró kerti helyszín lehetőségeit kibontva és a kert használóit szolgálva.

A megmenthető és átültetendő növények (babérmeggyek és hortenzia, talajtakarók) kapcsán adódó munka mennyiségét az Árazatlan tervezői költségkiírásban szerepeltettük. Mivel várhatóan nem megoldható a kiemeléssel egyidejűleg az ültetés, a végleges elültetésig átmenetileg az építéssel és tereprendezéssel nem érintett udvari, kerítés menti sávban célszerű vermelni, a kellő ültetésmélységet és vízellátottságot biztosítva számukra.

Amikor időszerű lesz a kerítésépítés, az érintkező kerítés menti sávokban erősen javasolt a meglévő fák alapos növényegészségügyi és alakító metszése, hogy a kerítésépítés, ill. a szükséges alapozási munkálatok minél zavartalanabbul kezdődhessenek. A kert megújításának előkészületi munkálatai jó időzítést adnak ezen munkák elvégzésére is, és szükségesek is az új elemek bekerülése előtt. Az E. utcai zöldsávban hasonló okokból csak a kerítésépítés beütemezésekor, azt követően érdemes a fás növényzet cseréje, illetve az egységes fasor telepítése.

A kert jelenlegi növényállományának átfogó fejlesztését irányozzuk elő, eltávolítva a rossz egészségi állapotú (beteges, száradó félben lévő) és csekély díszértékű egyedeket. Továbbá a téralakítást vagy vizuális kibontakozást nehezítő, vagy az új kertszerkezetbe ütköző, korábbi telepítésből származó növények eltávolításával, illetve átültetésével a terv szerinti módon javasoljuk a kert megújítását, mely funkcionális és esztétikai szempontból intenzívebb kerthasználatot, valamint karakteresebb és fenntarthatóbb kertkialakítást céloz, valamint az épületkörnyezet rendezése, illetve az új tereprendezéssel összefüggésben adódó igényekre is képes válaszolni.

Meglévő épített elemek, bontások

A hátsókerti régi tároló építmény mellett lényegében az épület mellett, a belsőkert felőli oldalakon minden építmény, terepépítmény és burkolat is bontásra kerül. A körültekintő bontásból származó antik térkő elemeket viszont megtartjuk, mert a kertbe tervezett új burkolatokhoz felhasználandók. Az épület délnyugati oldalán a leromlott állagú burkolati szakaszok mellett az antik térkő járda is bontandó, onnantól, ahol a meglévő járdaszélesség lecsökken 120cm alá, innen ugyanis ebben a szélességben fog folytatódni a járda, a terv szerinti korrigált, épület falívvel párhuzamos szegélyvonal mentén. A bontásból származó antik térkő elemek ebben az esetben is megőrizendők a későbbi burkolatépítésekhez. A térkőburkolatok szegély térkő elemeinek újrahasználhatóságával nem számoltunk.

A meglévő udvari burkolatok bontásra kerülnek, csak a tároló melletti szürke téglány térkőburkolat marad meg, ugyanakkor kisebb arányú kibontás és visszaépítés a medence vízgépészeti aknájánál szükséges lesz. A korábbi burkolatok megszűnése kapcsán bontási és tereprendezési munkálatok szükségesek a tervben meghatározott módon.

A megbízóval egyeztetett ütemezésben a meglévő régi utcafronti kerítés szakaszok is el lesznek bontva, és a terv szerint új kerítésszakaszok épülnek, a már megépült szakasz folytatásaképpen.

A bontási munkákat tételesen az Árazatlan költségkiírásában tüntettük fel, a kerítésépítéseket megelőző szükséges bontások külön, a kerítésépítéshez kötődően szerepelnek a külön kezelhető ütemezhetőség érdekében. Fontos kiemelni, hogy a kerti burkolatok nagy arányú bontása mellett jelentős a fixen maradó, valamint az új kerti építmények építésével adódóan a kertre vetülő adottságok és elemek száma: a meglévő épület, ill. a meglévő tároló és tervezett pavilon bejáratai, a kerti átjárók-kapuk, ill. a szomszédos kerítéslábazati csatlakozások, a közterületi burkolati (járda, út) terepi csatlakozások; mindezeknek a terepen elfoglalt helyzetük meghatározó lesz a kert új szerkezetében, azaz illeszkedni és csatlakozni kell ezen elemekhez a terep- és kertrendezés során.

A bontási munkák során ügyelni kell a meglévő közművezetékekre, ismert és feltételezett vonalukban óvatos kézi feltárás szükséges.

Kertmegújítási koncepció

A létesítendő medencetér, a tervezett pavilon, terasz kialakítása és a kert fejlesztése arra irányul, hogy a Megbízó család igényeinek megfeleljen, élve a kedvező potenciálokkal. Elsődleges cél a kert és használóinak szempontjából, hogy a kert teljes területe alkalmassá váljon a különféle használati szándékokra, illetve kerti aktivitásokra, s ehhez a szükséges épület-kert kapcsolatok, a kellő terep- és kertrendezés az adottságokon nyugvóan harmonikusan és egységben valósulhasson meg: átfogó kertszerkezeti változtatás szükséges, melyek segítségével szép és hasznos kerti terek teremthetők meg, a tervezés révén a funkcióknak megfelelő esztétikai keretet és műszaki paramétereket alapozva meg. Egyidejűleg kiemelt, hogy háziak számára felüdülést, testi-lelki regenerálódást jelentsen a kert – a díszkerti és rekreációs tervezés minél gazdagabb eszköztárával élve.

A feladat összetett: egy szerves egészbe kell foglalni több rendezésre szoruló kerti teret is, amely együttesen az esztétikai és funkcionális megoldásaival egyaránt képes nem csupán a passzív pihenés, de az aktív rekreáció számára kibontakozási teret, kerti hátországot biztosítani. A kert helyet nyújtana a játékos, illetve a kertészkedő aktivitásnak is, ugyanakkor fokozottan figyelembe veszi a helyszín vidéki kertvárosias atmoszféráját, mely családi és társasági időtöltésre több szempontból is színesen alkalmassá tehető.

A kertátépítési munkálatok esetleges ütemezését rajzi szinten külön nem ábrázoltuk a medencetér lehatárolásán túlmenően, ám a teendők elvi sorrendje az Árazatlan költségkiírásban három részre tagolása és a költségkiírásban foglalt menetrend szerint értelmezhető, azzal a kitétellel, hogy a tulajdonosi szándék szerint első ütemként induló medencetérrel és fürdőépítményekkel összefüggő munkálatok (I.) bontási vonzata az átfogó területelőkészítési és kertépítési (II.) költségkiírásban szerepel. Az utcafronti kerítés építés (III.) költségkiírása ugyanakkor minden részletében külön kezelhető munkarész.

Tekintettel a tervezési területen adott többrétű kötöttségre, összefüggésre és a terepviszonyokra, különösen fontos, hogy a meghatározó építési munkálatok a megfelelő sorrendben és minőségben, illetve egymáshoz kellően kötődve haladjanak. A kertépítési munkálatok előkészítése részben az új építésektől és az ezekkel összefüggésben szükséges tereprendezéstől függetlenül is elvégezhetők vagy elindíthatók. Ám a bontási és durvatereprendezési munkákat feszesen az új építési tevékenységekhez illesztetten érdemes időzíteni, hogy a kerthasználatot minél behatároltabban korlátozza a kivitelezés.

A kert öt főbb egységre tagolódik:

1. elő- és oldalkert, a kerítés menti közterületi zöldsáv

  • E. utcai kerítés és gyalogos kapu környezete
  • Közterületi zöldsáv, fasor
  • D. utcai kerítés és gépkocsi behajtó környezete
  • D. utcai előkert
  • E. utcai oldalkert (a gyalogos kaputól az udvar belső kerítéséig)

2. udvar és veteményeskert

  • Pergola és új belső kerítés, kerti kapu
  • Komposztáló hely és veteményeskert
  • E. utcai gépkocsi behajtó és kapu környezete

3. medencetér és fürdőépítmények

  • Kerti fürdőmedence és jacuzzi környezete

4. íves terasz és belsőkert

  • Meglévő fedett épületterasz környezete, terasz étkező
  • Az íves terasz terepépítményei
  • Kiemelt ágyások
  • Bográcsozó
  • Teraszhoz csatlakozó belsőkerti terület és az íves rézsű
  • Csapadékvízgyűjtés a terasz közelében

5. hátsókert és kerti pavilon

  • Kerti lounge: a fedetlen pihenősarok
  • Kerti konyha: a pavilon konyha-sütögető teresedése
  • Kerti pavilon: új kerti tároló
  • Hátsókerti növénykiültetés

Tartalomjegyzék

Műszaki leírás

Kertépítészeti alaptervek
K.0. Tervezési terület áttekintő terv M = 1:200
K.1. Bontási, növényállapot felmérési, favédelmi és fakivágási terv M = 1:100
K.2. Kertépítészeti terv M = 1:100
K.3. Tereprendezési, felszíni csapadékvíz-elvezetési és burkolatrakási terv M = 1:100
K.4. Kitűzési terv M = 1:100, 1:50

Növénykiültetési tervrész
K.5. Növénykiültetési terv (fák és cserjék) M = 1:100
K.6.1. Növénykiültetési terv (évelők – oldalkert) M = 1:50
K.6.2. Növénykiültetési terv (évelők – előkert) M = 1:50
K.6.3. Növénykiültetési terv (évelők – íves virágágy és kiemelt díszágy) M = 1:50
K.6.4. Növénykiültetési terv (évelők – fenyő alatti ágyás és fűszerágy) M = 1:50
K.6.5. Növénykiültetési terv (évelők – virágos hagymás gyep) M = 1:50
K.6.6. Növénykiültetési terv (évelők – veteményeskert virágos szegélye) M = 1:50
K.6.7. Növénykiültetési terv (évelők – hátsókert, kerti tároló környéke) M = 1:50

Kerti építmények és elemek részlettervei (nézetrajzok, metszetrajzok)
R.1. Kerítés terve – D. és E. utcai szakaszok M = 1:100, 1:50, 1:20
R.2. Pergola-kerti kapu terve – új oldalkerti belső kerítés M = 1:20
R.3. Terasz környezetalakítása; T1, T2, T3, T4 és T5 metszetek, R/1-2 rámpa, L/1 lépcső és T/1-2 támfalak M = 1:100, 1:50, 1:20
R.4. Medence környezetalakítása; M1, M2, M3, M4 és M5 metszetek, T/3 medencefal és L/2 falépcső M = 1:50, 1:20, 1:10
R.5.1. Kerti pavilon és kültéri konyha – alaprajz és homlokzatok M = 1:50
R.5.2. Kerti pavilon és kültéri konyha – tartóváz V1 és V3 metszetek M = 1:25
R.5.3. Kerti pavilon és kültéri konyha – tartóváz V2, V4 és K metszetek, konyhapult nézete M = 1:25
R.5.4. Kerti pavilon és kültéri konyha – alapozási és burkolatcsatlakozási részletek M = 1:10
R.6. Magaságyás terve M = 1:20
R.7. Komposztsiló terve M = 1:20
R.8.1. Klinkertégla burkolat részletei (1a-1b) M = 1:20
R.8.2. Térkő burkolatok részletei (2a-2c) B1, B2, B3 metszetek és R/3 rámpa M = 1:100, 1:20
R.8.3. Fa teraszburkolat részletei (3) M = 1:50, 1:20
R.8.4. Kavicsburkolat (4) és szikkasztó drén részletei, B4 metszet M = 1:20

Árazatlan költségkiírás anyagkimutatással – I. Medencetér, fürdőépítmények kialakításának munkái
Árazatlan költségkiírás anyagkimutatással – II. Területelőkészítő és kertépítési munkák
Árazatlan költségkiírás anyagkimutatással – III. Utcafronti kerítések építése

Ossza meg másokkal is!

logo-ikon

Bemutatkozunk

A KertIkon hivatása: hasznos és szép kertek tervezése, közterületek és a táji környezet jó alakítása - kerttervezés, tájépítészet teljes körű jogosultsággal.

A munkák során öröm és kiváltság, hogy igényes megbízókkal, hosszú távban gondolkodó fejlesztőkkel és korrekt szakemberekkel alkothatunk.

Tervezési árajánlat

Kerttervezési, tájépítészeti tervezési feladatra szívesen adunk árajánlatot!

Töltse ki árajánlatkérő űrlapunkat, hogy megadhassuk a megoldandó feladathoz szabott egyedi árat!

Elérhetőségek

KertIkon Kft.

5100 Jászberény, Pajtás u. 7.

Copyright 2009 - 2019. kerttervezes-tajepitesz.hu ©  Minden jog fenntartva!