A feladatkör áttekintése az újabb jogszabályok és a fejlődő szakmagyakorlás alapján történik.

A településtervezési tervezői jogosultsággal foglalkozó főbb jogszabályok

1. 2023. évi C. törvény a magyar építészetről (Méptv.)
2. 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről

Az építészeti törvény (Méptv.) alapvetései és a településtervezés

„az építési jogi szabályozásnak, a településtervezésnek, az építésügyi hatósági rendszernek, valamint az építmények tervezésének és kivitelezésének az arányosság és a használatazonosság elvén kell alapulnia, amely együttesen jelenti (…) az épített örökség védelmét és az újabb minőségi építészeti alkotások támogatását és az akadálymentességet,

az építészet, a településtervezés, a zöldinfrastruktúra-tervezés és az építészeti örökség megőrzése kiemelkedő szerepet játszik a klímavédelemben,”

„6. § [A hagyományokon és a mai tudáson alapuló helybe illesztés elve]

(1) A településtervezésnek és az építészeti-műszaki tervezésnek elő kell segítenie a helyi gazdaság, a helyi közösségek, a helyi identitás és a helyi munkaerőpiac erősítését. E tervezési folyamatok során építeni kell azon települési és tájegységi közösségek munkájára, amelyek a helyi építészeti, tájhasználati hagyományok felmutatására és népszerűsítésére szerveződnek.”

„7. § [A természeti rendszerek megőrzésének elve]

(1) A településtervezés, az építészeti örökség méltó hasznosítása és az új építmények elhelyezése során tiszteletben kell tartani a természeti környezetet és annak elért védettségi szintjét. A tervezés során kiemelt figyelmet kell fordítani a tájkarakter megőrzésére, valamint a zöldinfrastruktúra-elemek minőségének és összekapcsoltságának javítására.”

A településtervezési zöldfelületi és tájrendezési tervezés feladata és a TK tervezői jogosultság áttekintése

A kormányrendelet értelmében a MÉK a Településtervezés kategórián belül a Településtervezési szakterület (TT) mellett tartja nyilván a Településtervezési szakági tervezési területeket, ezen szakági tervezések közül az egyik külön tervezői jogosultság a Településtervezési zöldfelületi és tájrendezési tervezés (TK) tervezői jogosultság, a meghatározott tájépítész végzettséghez és szakirányú feladatvégzéshez igazodóan.

A zöldfelületi és tájrendezési tervezési terület részletezése tehát az településtervezési szakági tervezési területen belül történik. A kormányrendelet mellékletében a táblázatos felsorolásban megtalálhatók a főbb, szakmagyakorlási jogosultsághoz tartozó meghatározások: a szakmagyakorlási jogosultsághoz szükséges képesítési követelmények, szakmai gyakorlati idők, továbbá feladatok, amelyeket az adott szakterületi jogosultsággal lehet végezni.

• Szakterület/részszakterület megnevezése: Településtervezési szakági tervezési terület, településtervezési zöldfelületi és tájrendezési szakterület
• Szakterület/részszakterület jelölése: TK szakterületi, tervezői jogosultság
• Képesítési követelmény vagy ezzel egyenértékű szakképzettség: okleveles tájépítészmérnök
• Szakmai gyakorlati idő: 5 év
• Feladatok, amelyeket az adott szakterületi jogosultsággal lehet végezni: ld. alább

Feladatok, amelyeket az adott szakterületi TK jogosultsággal lehet végezni:

• „Táji, természeti adottságok, zöldfelületi rendszer és települési zöldinfrastruktúra vizsgálat, helyzetelemzés, értékelés;
• tájrendezési, zöldfelületi rendszer és települési zöldinfrastruktúra fejlesztési, környezeti hatások és feltételek és a tervezési feladat elvégzéséhez szükséges szakági munkarész és javaslat, továbbá települési környezeti értékelés készítése, szükség esetén településtervező bevonásával,
• valamint tájrendezési, bányarekultivációs és tájbaillesztési tervek készítése.”

Külön cikkben áttekinthető e rendelkezésre álló tervezői jogosultság: a Tájépítészeti tervezési terület – K tervezői jogosultság.

The post Településtervezési zöldfelületi és tájrendezési tervezés – TK tervezői jogosultság appeared first on Kerttervezés és tájépítészet.