A zöldfelületi és tájrendezési tervezés a településtervezési tervezési területhez tartozó TK tervezői jogosultsághoz és építész kamarai (MÉK) tagsághoz kötött szakmagyakorlási tevékenység.
A feladatkör áttekintése az újabb jogszabályok és a fejlődő szakmagyakorlás alapján történik.
A településtervezési tervezői jogosultsággal foglalkozó főbb jogszabályok
- 2023. évi C. törvény a magyar építészetről (Méptv.)
- 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről
Az építészeti törvény (Méptv.) alapvetései és a településtervezés
„az építési jogi szabályozásnak, a településtervezésnek, az építésügyi hatósági rendszernek, valamint az építmények tervezésének és kivitelezésének az arányosság és a használatazonosság elvén kell alapulnia, amely együttesen jelenti (…) az épített örökség védelmét és az újabb minőségi építészeti alkotások támogatását és az akadálymentességet,
az építészet, a településtervezés, a zöldinfrastruktúra-tervezés és az építészeti örökség megőrzése kiemelkedő szerepet játszik a klímavédelemben,”
„6. § [A hagyományokon és a mai tudáson alapuló helybe illesztés elve]
(1) A településtervezésnek és az építészeti-műszaki tervezésnek elő kell segítenie a helyi gazdaság, a helyi közösségek, a helyi identitás és a helyi munkaerőpiac erősítését. E tervezési folyamatok során építeni kell azon települési és tájegységi közösségek munkájára, amelyek a helyi építészeti, tájhasználati hagyományok felmutatására és népszerűsítésére szerveződnek.”
„7. § [A természeti rendszerek megőrzésének elve]
(1) A településtervezés, az építészeti örökség méltó hasznosítása és az új építmények elhelyezése során tiszteletben kell tartani a természeti környezetet és annak elért védettségi szintjét. A tervezés során kiemelt figyelmet kell fordítani a tájkarakter megőrzésére, valamint a zöldinfrastruktúra-elemek minőségének és összekapcsoltságának javítására.”
A településtervezési zöldfelületi és tájrendezési tervezés feladata és a TK tervezői jogosultság áttekintése
A kormányrendelet értelmében a MÉK a Településtervezés kategórián belül a Településtervezési szakterület (TT) mellett tartja nyilván a Településtervezési szakági tervezési területeket, ezen szakági tervezések közül az egyik külön tervezői jogosultság a Településtervezési zöldfelületi és tájrendezési tervezés (TK) tervezői jogosultság, a meghatározott tájépítész végzettséghez és szakirányú feladatvégzéshez igazodóan.
A zöldfelületi és tájrendezési tervezési terület részletezése tehát az településtervezési szakági tervezési területen belül történik. A kormányrendelet mellékletében a táblázatos felsorolásban megtalálhatók a főbb, szakmagyakorlási jogosultsághoz tartozó meghatározások: a szakmagyakorlási jogosultsághoz szükséges képesítési követelmények, szakmai gyakorlati idők, továbbá feladatok, amelyeket az adott szakterületi jogosultsággal lehet végezni.
- Szakterület/részszakterület megnevezése: Településtervezési szakági tervezési terület, településtervezési zöldfelületi és tájrendezési szakterület
- Szakterület/részszakterület jelölése: TK szakterületi, tervezői jogosultság
- Képesítési követelmény vagy ezzel egyenértékű szakképzettség: okleveles tájépítészmérnök
- Szakmai gyakorlati idő: 5 év
- Feladatok, amelyeket az adott szakterületi jogosultsággal lehet végezni: ld. alább
Feladatok, amelyeket az adott szakterületi TK jogosultsággal lehet végezni:
- „Táji, természeti adottságok, zöldfelületi rendszer és települési zöldinfrastruktúra vizsgálat, helyzetelemzés, értékelés;
- tájrendezési, zöldfelületi rendszer és települési zöldinfrastruktúra fejlesztési, környezeti hatások és feltételek és a tervezési feladat elvégzéséhez szükséges szakági munkarész és javaslat, továbbá települési környezeti értékelés készítése, szükség esetén településtervező bevonásával,
- valamint tájrendezési, bányarekultivációs és tájbaillesztési tervek készítése.”
Külön cikkben áttekinthető e rendelkezésre álló tervezői jogosultság: a Tájépítészeti tervezési terület – K tervezői jogosultság.
