A favédelmi terv készítése olyan tájépítészeti tervezés, mely tájépítészeti szakterületen érvényes tervezői jogosultsággal (azaz K tervezői jogosultsággal) történik, favizsgáló és faápoló szakmérnök bevonásával – jogszabályi előírások szerinti tartalommal.
A favédelmi terv készítésével és a fás szárú növényekkel foglalkozó főbb jogszabályok
- 2023. évi C. törvény a magyar építészetről (Méptv.)
- 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről
- 282/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet a települési zöldinfrastruktúráról, a zöldfelületi tanúsítványról és a zöld védjegyről (TEZIR)
A Méptv. a kapcsolódó fogalmakat és törvényi kereteket jelölte ki, az ebből következő részletekkel a hivatkozott kormányrendeletek foglalkoznak.: Az első a tájépítészeti tervezői jogosultság, a második, a TEZIR a zöldinfrastruktúra tervezés kapcsán ad eligazítást. (A terjedelem miatt az előbbiről ld. külön tagoltan a tájépítészeti tervezői jogosultság témáját összefoglaló bejegyzést.) A továbbiakban az imént hivatkozott jogszabályok szemelvényezése történik.
(Természetesen a favédelem vagy a fás szárú növények védelme további részletekben tárgya önkormányzati, helyi rendeleteknek, szabványoknak, szakmagyakorlási szabályzatoknak is, ezen bejegyzés azonban az átfogó tudnivalókkal foglalkozik.)
A favédelmi terv készítése kapcsán felmerülő kérdések:
- mely jogosultsággal történhet favédelmi terv készítése?
- milyen jogszabályi kötöttségek vannak a favédelmi terv elkészítése kapcsán?
- hogyan függ össze a favédelmi terv készítése és a fás szárú növényekre vonatkozó szabályozás a gyakorlatban?
I. Fás szárú növények védelme vagy fásítás törvényi (Méptv.) alapvetései
A fásítás, parkosítás felelősségi köre a Méptv. szerint
A Méptv. az építtető felelősségi körébe rendeli nemcsak a szűkebben értett építések mint építmények kiviteli körülményeit és kimenetelét, hanem a kellő fásítás, illetve parkosítás megvalósítását is.:
„66. § [Az építtető]
(1) Az építtető a hatósági engedély vagy tudomásulvétel kérelmezője, a tervezett építési tevékenység bejelentője, az építési beruházás megvalósításához szükséges hatósági engedélyek jogosultja, illetve az építési tevékenység megrendelője vagy folytatója.
(2) Az építtető felel
j) azért, hogy az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges járulékos építmények, tereprendezési, fásítási, parkosítási munkálatok az építménnyel együtt valósuljanak meg, (…)”
A fásítás, a fák védelme és a helyi építési szabályzat összefüggései a Méptv. szerint
A Méptv. alapján a helyi építési szabályzatok felé támasztott követelmény, hogy mind a favédelem, mind a fásítás (különösen parkolók esetében) hangsúlyos előírásokat tartalmazzon, már a helyszíni sajátosságokhoz jobban illeszthetően.:
„81. § [A helyi építési szabályzat]
(11) A (4) bekezdés szerinti helyi építési szabályzatban a gépjármű elhelyezés követelményeit úgy kell megállapítani, hogy az a telken belüli parkolást – akár felszíni, akár parkolóházi megoldás alkalmazásával – előnyben részesítse a közterületi parkolással szemben, és az önkormányzatnak a helyi sajátosságokat minden esetben figyelembe kell vennie az előírások megállapításánál. A felszíni parkolók kialakításánál a meglévő fák védelmére és a fásításra fokozott figyelmet kell fordítani.
(12) A helyi önkormányzatok a parkolók kialakításának rendjét az akadálymentesítési előírások figyelembevételével állapítják meg. A helyi építési szabályzat az általános településrendezési és építési követelményeket tartalmazó kormányrendeletben foglaltaknál kevesebb akadálymentesített parkolóhelyet és parkolóhely-fásítást nem állapíthat meg.”
A települési hatáskör és az inváziós növényfajok, illetve a fás szárú növények összefüggései
„93. § [A településrendezési kötelezések]
(5) A települési önkormányzat önkormányzati hatósági döntésben – az építési telek rendeltetésszerű és zavartalan használatának védelme érdekében – helyrehozatali kötelezettséget írhat elő a gondatlan vagy tudatos tevékenység eredményeképpen inváziós fás szárú növényfajokkal borított lakóterületi telek tulajdonosával, tulajdonosaival szemben. A helyrehozatali kötelezettség alapján gondoskodni kell arról, hogy a szomszédos lakóövezeti ingatlanon az inváziós fás szárú növényfajok megjelenése ne korlátozza az ingatlan rekreációs, pihenési és kiskertes művelési funkcióját.”
„(7) Kiemelt beruházás esetében az (1) bekezdés szerinti jogszabályban a kiemelt beruházás helyszínére és közvetlen környezetére vonatkozóan a helyi építési szabályzatban foglalt településrendezési, építési és telekalakítási követelményhez, az önkormányzati rendeletben foglalt településképi követelményekhez, valamint a helyi önkormányzat által megállapított helyi védelemre, helyi emlékekre és fás szárú növényekre vonatkozó követelményekhez képest eltérő követelmény állapítható meg. Az anyagi jogszabályi követelmények meghatározásával együtt az (1) bekezdés szerinti jogszabályban különös eljárási szabályok is megállapíthatóak.”
II. Favédelmi terv készítése és a szakmagyakorlás kormányrendeleti szabályozása
Favédelmi terv készítése a szakmagyakorlási tevékenység kereteiben
A favédelmi terv készítése témájában a szakmagyakorlást meghatározó jogszabály: a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről. Ez a jogszabály foglalkozik átfogóan a tervezői jogosultságokkal is, melyen belül a tájépítészeti tervezési terület, azaz a K tervezői jogosultság része a favédelmi terv készítése az alábbiaknak megfelelően.:
A tájépítészeti tervezési terület, azaz a K tervezői jogosultság és a favédelmi terv készítése
„A tájépítészeti alkotások, települési zöldinfrastruktúra elemek (…) teljes körű tájépítészeti tervezése, beleértve a helyi vagy műemléki védelem alatt álló tájépítészeti alkotással kapcsolatos, valamint jogszabállyal védetté nyilvánított területen (világörökség, nemzeti emlékhely, műemlék vagy műemléki jelentőségű területen, műemléki környezetben, tájvédelem vagy helyi védelem alatt álló területen) új tájépítészeti alkotás létesítésével és meglévő tájépítészeti alkotás megváltoztató átalakítását, (…) továbbá favizsgáló és faápoló szakmérnök bevonásával favédelmi terv készítése.”
III. Favédelmi terv készítése és a TEZIR szabályozás
Favédelem és a települési zöldinfrastuktúra kormányrendelet (TEZIR)
A korábbi favédelmi kormányrendelet megszűnt 2024. őszén (346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet a fás szárú növények védelméről) és a releváns favédelmi rendelkezések a 282/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet a települési zöldinfrastruktúráról, a zöldfelületi tanúsítványról és a zöld védjegyről jogszabály részeként váltak hatályossá.
A települési zöldinfrastuktúra kormányrendelet szerinti célok és hatályossági kör
A TEZIR bevezetője szerint a rendelet célja és értelmező rendelkezések:
„1. § (1) E rendelet célja
a) az élhető települési környezet megteremtése, az életminőség javítása,
b) a település ellenállóképességének növelése a klímaváltozással szemben,
c) a zöldfelületek, valamint a biológiai sokféleség védelme és növelése,
d) a települési zöldinfrastruktúra és a szürkeinfrastruktúra kiegyenlített viszonyának megteremtése,
e) a telkek és ezáltal a település megfelelő mennyiségű és minőségű zöldinfrastruktúra-ellátottságának biztosítása és
f) a telkek tájépítészeti minőségének növelése és pontosabb meghatározása.”
Fontos tudni, hogy a TEZIR települési zöldfelületekkel foglalkozó rendelkezései nem vonatkoznak az erdőkre vagy fás ültetvényekre.:
„(6) E rendelet III. fejezetének hatálya nem terjed ki
a) az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény hatálya alá tartozó fás szárú növényekre,
b) a fás szárú ültetvényekről szóló kormányrendelet szerint létesített ültetvényekre,”
A fás szárú növények és települési zöldinfrastruktúra – alapfogalmak a TEZIR szerint
„fás szárú növény: lombhullató és örökzöld fák, bokorfák, cserjék és többtörzsű fák együttes megnevezése;”
„települési zöldinfrastruktúra elem: a települési zöldinfrastruktúra szerkezetét adó
a) vonalas vagy foltszerű, zöldfelülettel vagy vízfelülettel borított, ökoszisztéma szolgáltatást nyújtó területek, különösen a fasor, közkert, közpark, magánkertek, vízfolyás és állóvíz, valamint
b) egyéb, a településterv zöldinfrastruktúra munkarészében meghatározott, településszerkezeti jelentőségű zöldfelületek,
amelyek együttesen alkotják a települési zöldinfrastruktúrát;”
Zöldfelületek szerepe a települési zöldinfrastruktúrában
A fás szárú növények szerepét a települési zöldinfrastruktúra lényeges alkotóiként az általános funkciók betöltéséhez alapvető figyelembe venni.:
„7. § (1) A települési zöldinfrastruktúra rendszerének hatékony működéséhez szükséges zöldfelület mennyiséget a település teljes közigazgatási területén biztosítani kell.
(2) A települési zöldfelületek térbeli folytonosságát és minőségét a telkek szintjén is biztosítani kell.”
Zöldfelületi hatósági feladatok, jogkövetkezmények és szankciók
A fás szárú növények védelme, a fakivágás, a fapótlás terén a vonatkozó előírások és ellenőrizések önkormányzati feladatkör, az alábbiak szerint.:
„14. § (1) Környezetvédelmi államigazgatási hatáskörben a települési önkormányzat jegyzője, a fővárosi kerület jegyzője és a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző (a továbbiakban együtt: hatóság) a (2) bekezdés szerinti zöldfelületi hatósági feladatokat látja el.
(2) A hatóság az (1) bekezdés szerinti feladatkörében
a) jogszabályi előírások betartására – figyelmeztetés, tevékenység végzésétől történő eltiltás vagy közigazgatási bírság alkalmazása mellett – kötelezést ad ki, ha a 8. § és 10. § szerinti zöldfelületi vagy a 21. §, 22. § és 23. § szerinti fás szárú növények védelmére vonatkozó előírások megszegését észleli,
b) dönt a fakivágási engedély kiadásáról a tulajdonosi hozzájárulás és az abban foglalt feltételek figyelembevételével, és
c) ellenőrzi a fapótlást, és annak elmulasztása esetén – figyelmeztetés vagy közigazgatási bírság alkalmazása mellett – kötelezést ad ki a pótlásra.”
A fás szárú növények telepítésére, fenntartására és védelmére vonatkozó általános szabályok
Noha sok település saját favédelmi rendelettel szabályozza a releváns tevékenységeket, de a TEZIR meghatározza az országosan érvényes főbb szabályokat.:
„16. § (1) Fás szárú növény a telek azon részén és oly módon telepíthető, hogy az – figyelemmel az adott faj, fajta tulajdonságaira, növekedési jellemzőire, szakszerű kezelésére –
a) az emberi életet nem veszélyeztetheti,
b) a biztonságos közlekedést nem akadályozhatja és
c) nem okozhat kárt a meglévő építményekben, létesítményekben, valamint nem akadályozhatja azok biztonságos működését, megközelítését.
(2) A használó köteles gondoskodni a telken lévő fás szárú növények fenntartásáról, az adott faj tulajdonságainak megfelelő, szakszerű kezeléséről – így különösen víz- és tápanyag-utánpótlásról, metszésről, növény-egészségügyi beavatkozásról –, valamint szükség szerinti pótlásáról.
(3) Fás szárú növények metszését növényegészségügyi szempontból alkalmas időszakban lehet végezni.
(4) A használó köteles gondoskodni a telken lévő fás szárú növény balesetveszélyes részeinek eltávolításáról, akár a növényegészségügyi szempontból alkalmatlan időszakban is.
(5) A használó – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – köteles gondoskodni a fás szárú növények emberi életet, egészséget veszélyeztető származékainak, így különösen ágak, virágzat, termés, levelek összegyűjtéséről. A használó mentesül az összegyűjtési kötelezettség alól, amennyiben a humuszképződés nem ellentétes a terület rendeltetésével.
(6) Tilos a fás szárú növények felületének jogellenes – az (1), (3) és (4) bekezdésben foglaltakkal ellentétes – megsértése, csonkítása, továbbá részeinek közvetlen vagy közvetett károsítása.”
A közhasználatú területen lévő fás szárú növények telepítésére, fenntartására és védelmére vonatkozó különös szabályok
A fásítás részleteit (ültetőgödör, fahely, ültetés és annak körülményei, stb.) az alábbiak szerint határozza meg a TEZIR.:
„17. § (1) A közhasználatú területen telepítendő fának megfelelő életteret kell biztosítani. Ennek érdekében
a) a fa ültetőgödrének minimális mérete a földlabda átmérőjének kétszerese,
b) az ültetőgödör méretének meghatározásakor az ültetendő fafaj 20 éves korára kifejlődő gyökérzóna kiterjedésének méretét kell figyelembe venni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti telepítendő fák esetén megfelelő fahelyet kell biztosítani. Ennek érdekében
a) a fahelynek nyitottnak kell lennie a felszín felé – két vagy három szintes növényállomány telepítése esetén az alsó szintek nem számítanak felszínzárásnak –, a talaj levegőzését, vízáteresztését hosszú távon biztosítani kell, vízzáró burkolattal lefedni nem lehet,
b) a fahely vízáteresztő felszínnel való burkolása csak kiemelt forgalomtechnikai indokok és fásított közterek esetében lehetséges, azonban a fa gyökérnyakának védelme érdekében a gyökérnyaktól 10 cm-en belül vízáteresztő burkolat kialakítása ebben az esetben sem engedélyezett, és
c) az áteresztő burkolatot úgy kell kialakítani, hogy a fatörzs és gyökérnyak növekedését folyamatos visszabontással kövesse, és a 10 cm-es védőtávolság megmaradjon.
(3) A (2) bekezdés szerinti fahelyek kialakításakor faveremrács alkalmazása megengedett, azonban a fa megfelelő életkörülményeinek biztosítása érdekében,
a) csak olyan faveremrács alkalmazható, amely biztosítja a csapadékvíz talajba való beszivárgásának lehetőségét és a talajt nem tömöríti,
b) a faveremrács és a talajfelszín között 10 cm távolságot biztosítani kell, és
c) a fa törzsének vagy gyökérnyakának faveremrácsba történő belenövését meg kell akadályozni, ezért a faveremrácsot a fa növekedésének ütemében tágítani, cserélni kell.
(4) Olyan vízzáró burkolattal fedett utak és utcák felújítása vagy fásítása esetén, ahol a vízzáró burkolatok aránya 75% felett van, a régi, kompaktált talajt el kell távolítani és cserélni kell legalább a fa ültetőgödrében.
(5) A (2) bekezdés szerinti fahely kialakítása során biztosítani kell a gyökérzóna megfelelő vízellátását. Ennek érdekében
a) az ültetőgödör kialakítása során a növényzet számára porózus, jó víz- és légáteresztő képességű termőföldet, egyéb ültetőközeget vagy szerkezeti talajt kell kialakítani,
b) az újonnan telepített fák öntözhetőségének lehetőségét úgy kell kialakítani, hogy az öntözővíz közvetlenül a gyökérzónához juthasson, és
c) a fát a telepítést követő 3–5 évben – a fa fajának és fajtájának megfelelően – rendszeresen kell öntözni.
(6) A közhasználatú területen a fás szárú növény telepítése nem történhet a 2. mellékletben felsorolt fajok egyedeivel.”
Az utóbbi kitétel az inváziós fajok tilalmára vonatkozik.
Fapótlás, favédelem és közművek főbb vonatkozásai közterületi fák esetében
„18. § (1) A közhasználatú területen lévő fasor fahiányainak pótlása elsősorban a fasorra jellemző habitusú faj, fajta felhasználásával történhet, ha annak környezeti feltételei adottak.
(2) A közhasználatú területen a fás szárú növény pótlása nem történhet a 2. mellékletben felsorolt fajok egyedeivel.
19. § Belterületi közhasználatú területen – a közúti forgalom számára igénybe vett terület (úttest) kivételével – a síkosság-mentesítésre olyan anyag használható, amely a közterületen vagy annak közvetlen környezetében lévő fás szárú növény egészségét nem veszélyezteti.
20. § (1) Közhasználatú területen közművezetéket – a 23. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel – úgy kell elhelyezni, hogy az a fás szárú növényt ne veszélyeztesse, közvetlenül vagy közvetetten ne károsítsa.
(2) Az ültetőgödörben új vezetéket nem lehet elhelyezni az öntözővizet biztosító vezeték és berendezése kivételével.
(3) Új közművezeték építésekor az építéshez kapcsolódó nyomvonal és földmunka meglévő zöldfelületi elem gyökérzetét nem sértheti, veszélyeztetheti, és az új közművezetéket a meglévő és telepítendő fás növényzettől elkülönítetten kell kialakítani.”
A közterületen lévő fás szárú növények kivágása, engedélyezés és szakértői vélemény
A TEZIR meghatározza a fakivágás eseteit, az eljáró hatóság feladatait, az engedélyezési vetületeket, a folyamatba bevonható szakértők felé támasztott követelményeket egyaránt.:
„21. § (1) Közhasználatú területen fát kivágni akkor lehetséges, ha
a) annak növényegészségügyi állapota szükségessé teszi,
b) élet- vagy balesetveszélyes,
c) veszélyezteti a vagyonbiztonságot vagy vagyoni kárt okoz vagy
d) az a szakértői vélemény alapján meghozott hatósági döntés alapján egyéb ok miatt indokolt.
(2) A közhasználatú területen lévő fás szárú növény kivágásához a hatóság engedélyét kell kérni.
(3) Az engedély iránti kérelemről a hatóság dönt.
(4) A hatóság az engedélyezési eljárásba szakértőt vonhat be.
(5) Szakértő lehet
a) a tájépítészmérnök,
b) a tájépítész-kertművész,
c) a dísznövénytermesztés szakirányos okleveles kertészmérnök,
d) a favizsgáló és faápoló szakmérnök vagy
e) az erdőmérnök.
(6) A szakértői vélemény kiváltható a település főtájépítészének vagy főkertészének állásfoglalásával.
(7) A szakértői véleménynek ki kell terjednie a fa kiemelt szakmai, tudományos, település- és kultúrtörténeti szerepének vizsgálatára, valamint a fakivágás javasolt időszakára is.
(8) Az engedély kiadására irányuló kérelem a 3. melléklet szerinti adattartalommal nyújtható be.
(9) Nem helyi önkormányzati tulajdonban álló közhasználatú terület esetén a hatóság – az eljárás során – hivatalból beszerzi az érintett fás szárú növénnyel rendelkezni jogosult kivágáshoz hozzájáruló nyilatkozatát.
(10) A hatóság a fás szárú növény kivágása iránti kérelmet elutasítja, ha
a) a kérelmező a fás szárú növény pótlásáról hiánypótlási felhívás ellenére sem nyilatkozott,
b) a fás szárú növény áttelepítése szakmai és településrendezési szempontból célszerű és gazdaságosan kivitelezhető,
c) az a település szempontjából településképi, természetvédelmi vagy környezetvédelmi érdeket sért vagy
d) a szakértői vélemény vagy a főtájépítészi, főkertészi állásfoglalás szerint a fakivágás indoka nem felel meg az (1) bekezdésben foglaltaknak.
(11) A település szempontjából kiemelt szakmai, tudományos, település- és kultúrtörténeti értéket képviselő fás szárú növény kivágásának kérelmezése esetén a hatóság az eljárás megindításáról szóló értesítést öt napon belül hirdetményi úton, valamint – ha a település ilyennel rendelkezik – a település hivatalos honlapján is közzéteszi a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvényben meghatározott ügyféli jogok biztosítása céljából.”
Külön rendelkezések vonatkoznak arra, amikor a fás szárú növények kapcsán élet-, vagy vagyonvédelmi okból történő azonnali beavatkozás szükséges.:
„22. § (1) Település belterületén, közhasználatú területen a fás szárú növénynek élet-, testi épség- vagy vagyonvédelmi okból történt kivágása esetén – a 21. §-ban foglaltaktól eltérően –
a) a kivágás tényét a fakivágást azonnali intézkedésként foganatosító 3 munkanapon belül a 3. melléklet szerinti adattartalommal bejelenti a kivágás helye szerint illetékes hatósághoz,
b) ha a pótlás környezeti feltételei adottak, a hatóság a tulajdonost a pótlásra kötelezi.
(2) A hatóság a használót a fás szárú növény kivágására kötelezi, ha a fás szárú növény az élet- vagy vagyonbiztonságot veszélyezteti, és e veszély másként nem hárítható el.”
A közterületi fakivágás és fapótlás összefüggései a TEZIR alapján
A TEZIR főbb vonalakban meghatározza a fakivágás miatt adódó fapótlás szakszerű vonatkozásait és a fapótlás ellenőrzési részleteit.:
„23. § (1) A közhasználatú területen lévő fás szárú növény kivágását követő 1 éven belül a használó köteles gondoskodni a növény helyben történő szakszerű pótlásáról. A telepítendő cserje esetében 3 éven belül kell biztosítani a legalább azonos lombtérfogatot. A pótlás céljából történő telepítést meg kell ismételni, ha a telepítést követő vegetációs időszak kezdetén a fás szárú növény nem ered meg. A szakszerű pótlás teljesítését a hatóság ellenőrzi.
(2) Amennyiben a közműfektetés a fás szárú növény megtartásával nem valósítható meg, az eljáró hatóság a kivitelezőt a fás szárú növény pótlására kötelezi.
(3) Amennyiben a fás szárú növény pótlása a telek adottsága miatt nem vagy csak részben teljesíthető, a pótlást az eljáró hatóság által kijelölt más közhasználatú telken történő telepítéssel kell teljesíteni. A más közhasználatú telken történő pótlás esetén az ültetési helyek pontos meghatározása az eljáró hatóság feladata.
(4) Amennyiben a közhasználatú területen lévő telken történő fakivágás a szomszédos telek tulajdonosa érdekében történik, akkor a kivágási és pótlási kötelezettséggel járó költség az érdekelt telek használóját terheli.
(5) Közhasználatú területen kivágott fát közhasználatú területen kell pótolni olyan módon, hogy egy darab kivágott fa helyett legalább egy darab fát kell ültetni.
(6) A fapótlás során a 18. § (2) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.”
Inváziós fajú fás szárú növények tilalma a TEZIR szerint
Az inváziós fajú fás szárú növények listája a TEZIR idevágó mellékletében követhető (ld. 2. melléklet a 282/2024. (IX. 30.) Korm. rendelethez), azonban fontos tudni, hogy ez nem teljes körű, egyrészt az invazív jelleg az idő múlásával is bebizonyosodhat korábban alkalmazott fafajok eseteiben, másrészt önkormányzati rendeletek alapján eleve szigorúbb, illetve részletesebb előírások is érvényben lehetnek egy adott helyszínen.
Fakivágási engedélykérelem és bejelentés a TEZIR alapján
A fakivágási engedélykérelem és bejelentés tartalmi részletei közterületi fák esetében a TEZIR fakivágási mellékletében követhető (ld. 3. melléklet a 282/2024. (IX. 30.) Korm. rendelethez).
„FAKIVÁGÁSI ENGEDÉLYKÉRELEM ÉS BEJELENTÉS ADATTARTAMA
a közterületen lévő fás szárú növényekre
1. A fakivágási engedélykérelem vagy bejelentés kérelmezőjének vagy bejelentőjének, címének, telefonszámának és a hatóságnak a megnevezése.
2. A kivágás indokának meghatározása.
3. Az érintett közhasználatú terület neve, az érintett fás szárú növény pontos elhelyezkedése szöveges leírással vagy rajzos ábrázolással.
4. A kivágni tervezett vagy már kivágott fás szárú növény fajának és földtől számított 1 méter magasságban való törzsátmérőjének meghatározása, valamint a kivágás kivitelezésének részletes leírása.
5. A fás szárú növény, növények tervezett pótlása, a fajta, a darabszám és a kiültetés helyének meghatározásával.
6. Nyilatkozat arról, hogy amennyiben a fás szárú növény pótlása a földrészlet adottsága miatt nem vagy csak részben teljesíthető, és más telken a pótlás a település beépítettsége miatt nem jelölhető ki, a kérelmező vagy bejelentő tudomásul vesz, hogy a hatóság a használót kompenzációs intézkedés megtételére kötelezi.”