A települési zöldinfrastruktúra tervezése olyan tájépítészeti feladat, melynek településtervezési vonatkozásaiban megjelennek a zöldinfrastruktúra szempontok: ökoszisztéma, illeszkedés, biológiai sokféleség, klímatudatosság, folytonosság és térbeliség.
A települési zöldinfrastruktúra tervezése kapcsán a főbb jogszabályok
- 2023. évi C. törvény a magyar építészetről (Méptv.)
- 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről
- 282/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet a települési zöldinfrastruktúráról, a zöldfelületi tanúsítványról és a zöld védjegyről (TEZIR)
A Méptv. az alapvető fogalmakat és törvényi kereteket jelölte ki, az ebből következő részletekkel a hivatkozott kormányrendeletek foglalkoznak.: Az első a tájépítészeti tervezői jogosultság, a második, a TEZIR a települési zöldinfrastruktúra tervezés kapcsán ad eligazítást. (A terjedelem miatt az előbbiről ld. külön tagoltan a tájépítészeti tervezői jogosultság témáját összefoglaló bejegyzést.) A továbbiakban az imént hivatkozott jogszabályok szemelvényezése történik.
I. Települési zöldinfrastruktúra tervezése és a törvényi (Méptv.) szabályozás
A települési zöldinfrastruktúra tervezése kapcsán felmerülő kérdések:
- mi az a települési zöldinfrastruktúra és a kötődő alapfogalmak?
- milyen feladatok vannak a települési zöldinfrastruktúra tervezése mentén?
- mi szabályozza a települési zöldinfrastruktúra tervezését a gyakorlatban?
A Méptv. már a bevezetőjében is nevesíti többek között a zöldinfrastruktúra-tervezés jelentőségét is a településtervezéssel összefüggésben.
Az építészeti alapelvek rendszere a Méptv. szerint
A Méptv. II. fejezete foglalkozik az alapelvekkel és az értelmező rendelkezésekkel, melyek közül témába vágóak településtervezésben figyelembe veendő természeti környezet, illetve természeti rendszerek, az új beépítéseket, valamint a barnamezős területek fejlesztését érintő követelmények az alábbiak szerint.:
„7. § [A természeti rendszerek megőrzésének elve]
(1) A településtervezés, az építészeti örökség méltó hasznosítása és az új építmények elhelyezése során tiszteletben kell tartani a természeti környezetet és annak elért védettségi szintjét. A tervezés során kiemelt figyelmet kell fordítani a tájkarakter megőrzésére, valamint a zöldinfrastruktúra-elemek minőségének és összekapcsoltságának javítására.”
„8. § [Új beépítésre szánt területekre vonatkozó követelmények]
(1) A zöldterület övezet nagysága
a) a település közigazgatási területén belül összességében nem csökkenhet, és
b) a településen – ha törvény ennél szigorúbb szabályt nem állapít meg – nem lehet kevesebb a település beépítésre szánt területének 3 százalékánál.(2) Ha jogszabály új beépítésre szánt terület kijelölését nem tiltja, a településrendezési tervben új beépítésre szánt területet a következő szempontok alapján kell kijelölni:
a) a lakóterület építési övezeteknek és a vegyes terület építési övezeteknek csatlakozniuk kell a meglévő települési területhez,
b) a települések beépítésre szánt területeinek összességét – ott ahol ez fizikailag lehetséges – beépítésre nem szánt területekből álló, a szomszédos települések beépítésre szánt területei között mért legalább 500 méteres zöldgyűrűvel kell körbevenni, amely a települési zöldinfrastruktúra részét képezi és az új kijelölést követően is megmarad a szomszédos településekkel történő összenövés elkerülése érdekében, és
c) ha a tervezett új beépítésre szánt terület 5 km-es környezetében, az adott település közigazgatási területén belül az adott fejlesztés megvalósítására alkalmassá tehető 9. § szerinti barnamezős terület van, akkor új beépítésre szánt terület csak kiemelt közérdek esetében jelölhető ki.”
„9. § [A barnamezős területek elsődlegességének elve]
(6) A barnamezős területeket a településfejlesztési célokhoz és a településszerkezethez illeszkedő funkcióval kell hasznosítani, biztosítva a műszaki és zöldinfrastruktúra-ellátottságát.”
Értelmező rendelkezések és alapfogalmak a Méptv. szerint
A Méptv. 16. §-ában felsorolt, települési zöldinfrastruktúra témában releváns fogalommeghatározások:
„21. építési beruházás: építmény, építményrész, épületegyüttes, tájépítészeti alkotás, zöldinfrastruktúra beruházás építési tevékenység útján történő megvalósításával, felújításával, átalakításával, bővítésével, helyreállításával, újjáépítésével, korszerűsítésével, karbantartásával, lebontásával vagy a kapcsolódó építésgazdasági tevékenységgel összefüggésben végzett jogi, gazdasági, műszaki, építészeti és építésüggyel összefüggő tevékenységek összessége;”
„115. tájépítészet: olyan alkalmazott tudományos és művészeti szakterület, amely a táj, az épített és természeti környezet együttes alakításával, tájépítészeti alkotások és a települési zöldinfrastruktúra létrehozásával, megőrzésével, fejlesztésével foglalkozik;”
„123. települési zöldinfrastruktúra: jellemzően zöldfelülettel borított vagy – kékinfrastruktúrának minősülő – vízfelülettel borított területek széles körű ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtó, stratégiailag tervezett hálózata, amely a településtervben kerül meghatározásra, és az életminőség javítását, az egészség-, a klíma-, a településkép-, a környezet-, a természet- és a tájvédelem biztosítását szolgálja, amely része az országos zöldinfrastruktúra hálózatának;”
„135. zöldfelületi tanúsítvány: a telek vagy ingatlan zöldinfrastruktúra-ellátottságát igazoló okirat, amely az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szerinti esetekben készül és az abban foglalt számítási módszerrel meghatározott ökológiai teljesítőképességét tartalmazza;”
Az állami és önkormányzati feladatok a települési zöldinfrastruktúra kapcsán
A Méptv. III. fejezete foglalkozik az állam és a helyi önkormányzatok építésügyi, valamint műemlékvédelmi feladataival.
Az állami feladatellátás és a települési zöldinfrastruktúra
„20. § [Az ágazati miniszter építésügyi típusú feladatai]
(4) A településkép védelméért felelős miniszter elősegíti – a környezetvédelemért, a víziközművekért, a vízgazdálkodásért, a klímavédelemért, a természetvédelemért, valamint az erdőgazdálkodásért felelős miniszter bevonásával – a települési zöldinfrastruktúra megőrzését, fejlesztését és védelmét.”
Az országos tájépítész, a Balatoni főtájépítész és a települési zöldinfrastruktúra
„58. § [Az országos tájépítész és a Balatoni főtájépítész]
(1) Az országos tájépítész az ágazati miniszter által irányított minisztériumban szakmai vezető, aki kormányrendeletben meghatározott szakmai végzettséggel, illetve szakmai gyakorlattal rendelkezik, és munkáját hivatali szervezet segíti.
(2) Az országos tájépítész
a) az épített és természeti környezet megőrzése és méltó hasznosítása, továbbá a tájvédelmi és a zöldinfrastruktúra elemeire vonatkozó településkép-védelmi szempontok érvényesítése,
b) az éghajlatváltozás káros hatásai elleni védelem és az alkalmazkodás,
c) a települési zöldinfrastruktúra hatékony kialakítása és működtetése, az ezt megalapozó országos zöldinfrastruktúra stratégia kidolgozása,
d) az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott ingatlanok tekintetében a zöldfelületi tanúsítványhoz és a zöldfelületi tanúsítói tevékenységhez kapcsolódó követelmények és eljárások kialakítása és működtetése,
e) a főtájépítészek és főkertészek hálózatának kialakítása, fejlesztése, koordinálása,
f) a zöldfelületek értékmeghatározására és nyilvántartására vonatkozó szabályok kidolgozása,
g) a zöldinfrastruktúra-fejlesztési szempontok érvényesítése, a fejlesztési források felhasználása, valamint
h) a tájépítészeti alkotások építészeti minőségének biztosítása
érdekében az országos főépítész munkáját segíti.
(3) A Balatoni főtájépítész főosztályvezetői besorolású kormánytisztviselő, aki kormányrendeletben meghatározott szakmai végzettséggel, illetve szakmai gyakorlattal rendelkezik és munkáját hivatali szervezet segíti.
(4) A Balatoni főtájépítész a Balatoni főépítész munkáját segíti, és feladatát
a) az épített és természeti környezet megőrzése és méltó hasznosítása, továbbá a tájvédelmi szempontok érvényesítése,
b) az éghajlatváltozás káros hatásai elleni védelem és az alkalmazkodás,
c) a települési zöldinfrastruktúra hatékony kialakítása és működtetése, valamint
d) a tájépítészeti alkotások építészeti minőségének biztosítása
érdekében végzi.”
A települési zöldinfrastruktúra tervezése és a helyi építési szabályzat
A települési zöldinfrastruktúra tervezése a törvényi és kormányrendeleti szabályozáson túlmenően az egyes települési önkormányzat helyi építési szabályzata által is szabályozott, a helyi viszonyokhoz illeszkedően, a telkek léptékéig részletekbe menően.:
„81. § [A helyi építési szabályzat]
(1) Az építés helyi rendjének biztosítása érdekében a települési önkormányzat az általános településrendezési követelményeknek megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, a településkép védelmével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket helyi építési szabályzatban állapítja meg. A helyi építési szabályzat részletes tartalmi követelményeit – a (4) és (5) bekezdésben foglaltakkal összhangban – az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet állapítja meg.
(2) A helyi építési szabályzat célja
a) a település összehangolt, rendezett és fenntartható fejlődési keretének meghatározása,
b) a település adottságait és lehetőségeit hatékonyan kihasználva elősegíteni a környezeti ártalmak legkisebbre való csökkentését,
c) biztosítani a település működéséhez szükséges műszaki és zöldinfrastruktúra-hálózatot,
d) településképi követelmények és azok betartását biztosító szabályok megállapításával az értékes településkép és a település építészeti, természeti és tájképi arculatának védelme, valamint
e) az akadálymentes épített környezet megteremtése és a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása.
(3) Építési tevékenységet végezni, telket alakítani – az e törvényben és a végrehajtására kiadott kormányrendeletekben foglaltakkal összhangban – csak a helyi építési szabályzat előírásainak megfelelően szabad. A települési önkormányzat a helyi építési szabályzatát legalább hétévente felülvizsgálja, és dönt annak változatlan tartalommal való hatályban tartásáról vagy módosításáról.
(4) Az utolsó helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választása szerinti év első napján legalább 5000 fő népességgel rendelkező települések, valamint a település népességszámától függetlenül a fővárosi kerületek, a járásszékhely városok, a budapesti agglomeráció és a Balaton kiemelt üdülőkörzet területén fekvő települések, valamint a világörökségi területen lévő települések helyi építési szabályzata kötelezően tartalmazza legalább (…)
e) a közterület-alakításra és a zöldinfrastruktúra-hálózat kialakítására és fenntartására vonatkozó előírásokat,”
Települési zöldinfrastruktúra tervezése és a fenntarthatóság
A települési zöldinfrastruktúra tervezése során a tájépítészeti alkotások vonatkozásában figyelembe veendő szempontok zömmel érvényesek: természeti erőforrásokkal való gazdálkodás, biológiai aktivitás, zöldfelületi megfelelőség és fenntarthatóság.:
„182. § [Az építménnyel és a tájépítészeti alkotással szemben támasztott fenntarthatósági követelmények] (…)
(2) Tájépítészeti alkotást úgy kell megtervezni, megépíteni és használni, hogy
a) a tervezése, építése, fenntartása és használata során az energia és természeti erőforrások felhasználása a lehető legkisebb legyen,
b) elsősorban a helyszínen vagy a közelben előállított építési termékek és zöld védjeggyel ellátott növényi alapanyagok kerüljenek beépítésre,
c) teljesítse a kormányrendeletben meghatározott zöldinfrastruktúra és biológiai aktivitás követelményértékeket, és
d) rendeltetésszerű használatát megelőzően az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint zöldfelületi tanúsítvánnyal rendelkezzen.”
II. A települési zöldinfrastruktúra tervezése és a szakmagyakorlás kormányrendeleti szabályozása
Települési zöldinfrastruktúra tervezése a szakmagyakorlási tevékenység kereteiben
A települési zöldinfrastruktúra tervezése témájában a szakmagyakorlást meghatározó jogszabály: a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről. Ez a jogszabály foglalkozik átfogóan a tervezői jogosultságokkal is, melyen belül a tájépítészeti tervezési terület, azaz a K tervezői jogosultság része a települési zöldinfrastruktúra tervezése az alábbiaknak megfelelően.:
A tájépítészeti tervezési terület, azaz a K tervezői jogosultság és a települési zöldinfrastruktúra tervezése
„A tájépítészeti alkotások, települési zöldinfrastruktúra elemek és az ezekhez kapcsolódó (…) teljes körű tájépítészeti tervezése, beleértve (…) új tájépítészeti alkotás létesítésével és meglévő tájépítészeti alkotás megváltoztató átalakítását, (…) Telepítési tanulmányterv, beépítési terv zöldfelület alakítási munkarészeinek elkészítése, valamint, ha jogszabály táj- és természetvédelmi szakhatósági közreműködést ír elő, az ehhez szükséges jogszabályban meghatározott dokumentáció elkészítése”
A folytatásban áttekinthetővé válik, hogy a települési zöldinfrastruktúra tervezése mint szakmai tevékenység részleteiben milyen szabályozás szerint történik.
III. A települési zöldinfrastruktúra tervezése és a meghatározó TEZIR jogszabály
A települési zöldinfrastruktúra tervezése kapcsán alapvető jogszabály a „zöldinfra” kormányrendelet, azaz a 282/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet a települési zöldinfrastruktúráról, a zöldfelületi tanúsítványról és a zöld védjegyről, rövidített nevén TEZIR, mely 2024. október 1-jén lépett hatályba.
A zöldinfrastruktúra rendelet (TEZIR) szerint kijelölt jogszabályi célok
A TEZIR elején olvasható a rendelet célja és értelmező rendelkezések, a települési nagy léptéktől a telkekig kihatóan történnek a meghatározások.:
„1. § (1) E rendelet célja
a) az élhető települési környezet megteremtése, az életminőség javítása,
b) a település ellenállóképességének növelése a klímaváltozással szemben,
c) a zöldfelületek, valamint a biológiai sokféleség védelme és növelése,
d) a települési zöldinfrastruktúra és a szürkeinfrastruktúra kiegyenlített viszonyának megteremtése,
e) a telkek és ezáltal a település megfelelő mennyiségű és minőségű zöldinfrastruktúra-ellátottságának biztosítása és
f) a telkek tájépítészeti minőségének növelése és pontosabb meghatározása.”
A TEZIR kijelöli a telkekre meghatározhatóan a rendelet kiterjedését: a tulajdonos, a használó, az önkormányzat.
„(2) Ha e rendelet másként nem rendelkezik, e rendelet hatálya az építési telek és telek tulajdonosára, vagyonkezelőjére és a telekkel bármely jogviszony alapján rendelkezni jogosult használójára (a továbbiakban együtt: használó) terjed ki.
(3) E rendelet II. fejezetének és 7. §-ának hatálya a települési önkormányzatokra, a fővárosi önkormányzatra és a fővárosi kerületi önkormányzatokra is kiterjed.”
Települési zöldinfrastruktúra alapfogalmak a TEZIR szerint
A rendelet által meghatározott főbb fogalmak közvetlenül vagy közvetve érintik a települési zöldinfrastruktúrát, illetve annak elemeit.:
„2. § E rendelet alkalmazásában
1. biológiailag aktív felület: a telek nem beépített vagy burkolattal nem fedett, élő talajfelületének, élő vízfelületeinek és növényeinek összessége, amelyek fizikai és fiziológiai folyamatokkal szabályozottan hatnak a környezetükre;
2. fás szárú növény: lombhullató és örökzöld fák, bokorfák, cserjék és többtörzsű fák együttes megnevezése;
3. közhasználatú terület: a közterület, valamint a nem közterületi ingatlan közhasználat célját szolgáló területrésze;
4. szürkeinfrastruktúra: anyag, energia vagy információ továbbítását, tárolását vagy felhasználását segítő, valamint a szállítást és közlekedést biztosító épített, művi infrastruktúraelemek összessége;
5. támogató szürkeinfrastruktúra elem: a települési zöldinfrastruktúra részét képező épített, művi elem – ideértve különösen a tájépítészeti alkotás közlekedési felületeit, világítóberendezéseit, öntöző- és burkolt vízelvezetőrendszerét –, amely a zöldinfrastruktúra működését, fenntartását segíti elő;
6. települési zöldfelület: a településen lévő fával, cserjével, lágyszárúakkal állandóan borított területek, valamint a tavak és vízfolyások, amelyek életteret és árnyékoló vagy párologtató felületükkel klimatikus kiegyenlítést biztosítanak;
7. települési zöldinfrastruktúra ökoszisztéma szolgáltatása: a biológiailag aktív felületek fizikai és fiziológiai folyamatokkal szabályozott működése során létrejövő, a társadalom és az egyén számára kedvező folyamatok, szolgáltatások összessége, amelyek közreműködnek a jóllét fenntartásában, valamint a jövőbeli gazdasági és társadalmi fejlődésben;
8. települési zöldinfrastruktúra elem: a települési zöldinfrastruktúra szerkezetét adó
a) vonalas vagy foltszerű, zöldfelülettel vagy vízfelülettel borított, ökoszisztéma szolgáltatást nyújtó területek, különösen a fasor, közkert, közpark, magánkertek, vízfolyás és állóvíz, valamint
b) egyéb, a településterv zöldinfrastruktúra munkarészében meghatározott, településszerkezeti jelentőségű zöldfelületek,
amelyek együttesen alkotják a települési zöldinfrastruktúrát;
9. zöldfelületi elem: a települési zöldinfrastruktúra növényi alkotórészei, különösen fa, cserje, lágyszárú, gyep;
10. zöldtérfogat: az adott lehatárolás szerinti területen található fák lombtérfogatának, valamint az egyéb növényzet (lágyszárúak, cserjék) és a zöldtetők, zöldfalak térfogatának összessége köbméterben kifejezve, amelyet az általános növény-egyenértékűség számítási módszertan alkalmazásával kell meghatározni;
11. zöldvagyon: a telken lévő zöldfelület pénzben meghatározott értéke.”
A települési zöldinfrastruktúra: miért, hogyan, hol?
A TEZIR II. fejezete foglalkozik átfogóan a települési zöldinfrastruktúra kialakítását érintő jogi szabályozással.
A települési zöldinfrastruktúra kapcsán felmerülő kérdések:
- miben áll a településtervezés és a települési zöldinfrastruktúra összefüggése?
- hogyan történik a települési zöldinfrastruktúra kialakítása és tervezése?
- mi a települési zöldinfrastruktúra és a szürkeinfrastruktúra kapcsolata?
- mi a települési zöldinfrastruktúra elemek haszna és hasznosítása?
- miért fontos a települési zöldinfrastruktúra ökoszisztéma szolgáltatásai?
A települési zöldinfrastruktúra ökoszisztéma szolgáltatásai
A korszerű tervezési gyakorlatban, a változó életkörülmények közepette hangsúlyossá vált a települési zöldinfrastruktúra életbevágó szerepe a művi infrastruktúrák mellett.
„3. § (1) A településtervezés során a települési zöldinfrastruktúrát úgy kell kialakítani, hogy a település egészének és egyes részeinek, valamint a település lakosságának az adottságokhoz és szükségletekhez illeszkedő települési zöldinfrastruktúra ökoszisztéma szolgáltatásokkal való ellátása biztosított legyen.
(2) A településtervezés során a települési zöldinfrastruktúra elemeknek legalább két települési zöldinfrastruktúra ökoszisztéma szolgáltatást kell biztosítaniuk az alábbiak közül:
a) az egészség védelme a szélsőséges hőmérsékleti különbségek csökkentésével, párologtatással, árnyékolással, zajszűréssel, a levegő tisztításával és megfelelő átszellőzés biztosításával,
b) az anyagi javak védelme a szélsőségesen nagy mennyiségű csapadék tárolásával és a víz körforgásba való fokozatos visszabocsájtásával,
c) az élelmiszerellátás feltételeinek biztosítása a beporzók változatos táplálkozó- és élőhelyének biztosítása által és
d) a mentális egészség védelme a zöldfelületek és vízfelületek érzékekre gyakorolt hatása által.”
A települési zöldinfrastruktúra kialakítása és tervezése a TEZIR szerint
A településtervezés folyamataiban és vetületeiben megjelenik a települési zöldinfrastruktúra szempontrendszere: ökoszisztéma, illeszkedés, biológiai sokféleség, klímatudatosság, folytonosság és térbeliség.:
„4. § (1) A településtervezés során biztosítani kell, hogy a települési zöldinfrastruktúra illeszkedjen az országos ökológiai hálózathoz, a Natura 2000 területekhez és a környező települések települési zöldinfrastruktúrájához.
(2) A települési zöldinfrastruktúra tervezésekor törekedni kell a biológiai sokféleség megőrzésére és növelésére, valamint – az élhető emberi környezet megteremtése érdekében – a klímaváltozás káros hatásainak mérséklésére és megelőzésére.
(3) A települési zöldinfrastruktúra tervezése során biztosítani kell a térbeli folytonosságot, a kiegyenlített ellátottságot, valamint figyelembe kell venni a lakosság sajátos ökoszisztéma szolgáltatási szükségleteit és igényeit.”
A települési zöldinfrastruktúra és a szürkeinfrastruktúra kapcsolata
Alapvetően a településtervezés és a tájépítészeti alkotások tervezése jelenti a feladatköröket, melyekhez a TEZIR a zöldinfrastruktúra, valamint a szürkeinfrastruktúra együttes megoldását irányozza elő, értelemszerűen a funkciók érdekében, illetve függvényében.
„5. § (1) A településtervezés, valamint a tájépítészeti alkotások tervezése és kialakítása során a települési zöldinfrastruktúrában – annak fenntartásához, biztonságos működtetéséhez és funkciójában hozzá kapcsolódó – támogató szürkeinfrastruktúra elemek helyezhetők el.
(2) A települési zöldinfrastruktúra elemek kialakítása során a vízgazdálkodást támogató szürkeinfrastruktúra elemek a növényzet megfelelő vízellátását, vagy a települési zöldinfrastruktúra elemek által már nem visszatartható vízmennyiség ideiglenes tárolását és a többletvíz elvezetését kell, hogy biztosítsák.
(3) A támogató szürkeinfrastruktúra elemek a települési zöldinfrastruktúrába, a települési zöldinfrastruktúra elemek kiegészítéseként, abban az esetben helyezhetők el, amennyiben
a) a települési zöldinfrastruktúra önmagában nem lenne képes funkcióit ellátni, vagy azt kevésbé hatékonyan látná el,
b) a támogató szürkeinfrastruktúra elemek alkalmazása nélkül a települési zöldinfrastruktúra fenntartása vagy rendeltetésszerű használata ellehetetlenülne, vagy
c) a támogató szürkeinfrastruktúra elemek alkalmazása nélkül a települési zöldinfrastruktúra működése biztonságosan nem lenne megoldható.”
Mikor szükséges települési zöldinfrastruktúra elemek alkalmazása?
A települési zöldinfrastruktúra elemek vagy előnyösebben töltik be a célzott funkciót a szürkeinfrastruktúrához képest, vagy ki sem válthatók azzal, ezért szükségszerű az alkalmazásuk. Ezen esetek jogszabályi áttekintését ld. alább.:
„6. § (1) Települési zöldinfrastruktúra elemeket kell alkalmazni, ha
a) a települési zöldinfrastruktúra elem többletfunkciók ellátását is lehetővé teszi a szürkeinfrastruktúra megoldással szemben vagy
b) az azonos funkciót ellátó települési zöldinfrastruktúra elem kiépítése alacsonyabb költséggel jár, mint a szürkeinfrastruktúra elem kiépítése.
(2) A szürkeinfrastruktúra elemek települési zöldinfrastruktúrával történő kiváltása az (1) bekezdésben foglaltak teljesülése esetén sem lehetséges, ha
a) a kiváltás életet, testi épséget vagy vagyonbiztonságot veszélyeztetne vagy
b) a települési zöldinfrastruktúrával való helyettesítés következményeképpen a csapadékintenzitás mértékétől függően a többletvíz helyben tartása és elvezetése ellehetetlenülne.
(3) A (2) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén is törekedni kell a zöld- és szürkeinfrastruktúra elemek együttes alkalmazására.”
A települési zöldfelületek és a zöldinfrastruktúra
A TEZIR III. fejezete foglalkozik a települési zöldfelületek és a zöldinfrastruktúra összefüggéseivel.
Zöldfelületek szerepe a települési zöldinfrastruktúrában
„7. § (1) A települési zöldinfrastruktúra rendszerének hatékony működéséhez szükséges zöldfelület mennyiséget a település teljes közigazgatási területén biztosítani kell.
(2) A települési zöldfelületek térbeli folytonosságát és minőségét a telkek szintjén is biztosítani kell.”
Zöldfelületek védelmére és fenntartására vonatkozó általános követelmények
A települési zöldfelületek kapcsán jogszabályi előírás vonatkozhat az építési tevékenységekhez kötődően a fejlesztési vetületekre: a zöldtérfogat, a növénypótlás kritériumaira, illetve számításaira.:
„8. § (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az építési tevékenység eredményeként az építési tevékenységgel érintett telken belül a zöldtérfogat mértékének el kell érnie az építési tevékenység megkezdése előtti zöldtérfogat szintjét.
(2) Zöldtérfogat csökkenésével járó tevékenység esetén – kivéve a 14. § (1) bekezdése szerinti hatóság által szakszerűnek minősített növényápolási munkákat – a zöldtérfogatot a csökkenéssel egyenértékűen pótolni kell más növények, növénycsoportok által, amelyek kifejlett állapotukban biztosítani tudják a teleknek legalább a fejlesztés előtti zöldtérfogatát.
(3) A (2) bekezdés szerinti pótlást
a) építési engedélyhez kötött építési tevékenységnél a használatbavételi engedély véglegessé válásától,
b) egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységnél a használatbavétel tudomásulvételének időpontjától, vagy
c) a kivitelezési dokumentáció alapján végezhető vagy kivitelezési dokumentációhoz nem kötött építési tevékenységnél a műszaki átadás-átvétel időpontjától
számított 1 éven belül kell elvégezni.
(4) A zöldfelület zöldtérfogatának mennyiségi meghatározásához az 1. melléklet szerinti általános növény-egyenértékűség számítási módszertant kell alkalmazni.”
Zöldfelületi szempontok: a növényzet és a beépítések összefüggései
„9. § (1) A telek beépítetlen és nem burkolt felületeit állandó vagy időszakos növénytakaróval kell borítani. Az időszakos növénytakaróba a haszonkert, konyhakert, ültetvény és egynyári növénykiültetés is beleértendő.
(2) Amennyiben a beépítési mód lehetővé teszi, épületet úgy kell tervezni, építeni, átalakítani, hogy megmaradjon vagy telepíthető legyen a környezetében a klimatikus szélsőségek mérséklésére alkalmas árnyékoló növényzet.
(3) Az építési anyag szállítását és az építési tevékenységhez kapcsolódó tárolását, kezelését elsődlegesen települési zöldfelületen kívül, burkolt felületen kell megoldani. Amennyiben ez nem lehetséges, a tárolás kizárólag gyepes felületen, a fák csurgóterületén kívül, raklapos aláhelyezéssel, pallóterítéssel történhet, az anyagmozgatás és -tárolás során tömörödött vagy sérült gyepfelület helyreállításával.”
A közhasználatú terület zöldfelületének védelme és fenntartása
A zöldfelületek védelme és fenntartása nemcsak beépítések, hanem bizonyos használatok, pl. közterületi rendezvények esetén is figyelembe veendő.:
„10. § (1) Közhasználatú terület zöldfelületén tartott rendezvényeket követően a zöldfelület regenerálódásáról, helyreállításáról vagy pótlásáról a rendezvény szervezőjének gondoskodnia kell.
(2) A rendezvények gyakoriságát úgy kell meghatározni, hogy az (1) bekezdésben meghatározott regenerálódás biztosítva legyen.”
Csapadékvíz-gazdálkodás és öntözés – zöldinfrastruktúra vonatkozások
A TEZIR külön foglalkozik a csapadékvízzel gazdálkodás és a növényzet öntözése témáival a gyakorlati szempontok (fenntarthatóság, hasznosítás, elvezetés, elszivárogtatás, szikkasztás, párologtatás, vízmegtartás, megvalósíthatóság, utánpótlás, stb.) sorra vételével.:
„11. § A telekre hulló csapadékvíz szikkasztásához, tárolásához, hasznosításához szükséges zöldinfrastruktúra elemeket és támogató szürkeinfrastruktúra elemeket – amennyiben ennek műszaki akadálya nincsen – a telken belül kell kialakítani.
12. § (1) A települési zöldfelületek öntözővízforrásának kiválasztásánál fenntartható megoldásokat kell alkalmazni.
(2) A növényzet öntözését elsődlegesen összegyűjtött csapadékvízből kell fedezni.
(3) A csapadékvizet – közvetlenül vagy tárolást követően – a telken belül a zöldfelület felszínére kell rávezetni, ott elszivárogtatni és hasznosítani.
(4) Amennyiben a csapadékvíz növényzetre vezetése vagy a csapadékvíz összegyűjtése, tárolása nem megoldható, az öntözővíz igényt – az ivóvízkészlet megóvása érdekében – elsősorban felszíni vízből (állóvízből, vízfolyásból) vagy annak hiányában talajvízből – kell fedezni.
(5) Vezetékes ivóvízzel való öntözés akkor alkalmazható, ha a (2)–(4) bekezdésben foglaltak nem vagy csak részlegesen megvalósíthatók.
(6) A zöldfelületek vízellátását a lehető legkevesebb ivóvíz felhasználásával kell megoldani, és a maximális vízmegtartásra és csapadékvíz hasznosításra kell törekedni. Ennek érdekében
a) a zöldfelületek párologtató felületének méretezését a várható csapadék, valamint az egyéb természetes és mesterséges vízutánpótlási lehetőségek vizsgálatának figyelembevételével kell tervezni, és
b) a zöldfelületek terepalakításának tervezése és kialakítása során az időszakos elárasztás, valamint a fokozatos elszikkasztás és párologtatás lehetőségét biztosítani kell, amennyiben ez műszakilag lehetséges.
13. § A telekre hulló csapadékkal való gazdálkodás a használó felelőssége.”
Zöldfelületi hatósági feladatok, jogkövetkezmények és szankciók
A TEZIR meghatározza a zöldfelületi vonatkozású önkormányzati hatósági feladatokat és azok felelőseit, nevezetesen: jegyző és főtájépítész (vagy funkcionálisan azonos szerepet betöltő tisztségviselő).
„14. § (1) Környezetvédelmi államigazgatási hatáskörben a települési önkormányzat jegyzője, a fővárosi kerület jegyzője és a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző (a továbbiakban együtt: hatóság) a (2) bekezdés szerinti zöldfelületi hatósági feladatokat látja el.
(2) A hatóság az (1) bekezdés szerinti feladatkörében
a) jogszabályi előírások betartására – figyelmeztetés, tevékenység végzésétől történő eltiltás vagy közigazgatási bírság alkalmazása mellett – kötelezést ad ki, ha a 8. § és 10. § szerinti zöldfelületi vagy a 21. §, 22. § és 23. § szerinti fás szárú növények védelmére vonatkozó előírások megszegését észleli,
b) dönt a fakivágási engedély kiadásáról a tulajdonosi hozzájárulás és az abban foglalt feltételek figyelembevételével, és
c) ellenőrzi a fapótlást, és annak elmulasztása esetén – figyelmeztetés vagy közigazgatási bírság alkalmazása mellett – kötelezést ad ki a pótlásra.
15. § Ha a települési önkormányzat alkalmaz önkormányzati főtájépítészt, a hatóság kikéri a 14. § (2) bekezdése szerinti eljárásai során a települési önkormányzati főtájépítész véleményét. Főtájépítész hiányában – alkalmazása esetén – a főkertész vagy a zöldfelületekért felelős szervezeti egység vezetője, főkertész vagy zöldfelületekért felelős szervezeti egység vezetője hiányában a főépítész véleményét kell kikérni.”
Települési zöldinfrastruktúra és a fás szárú növények, favédelem
A fás szárú növények a települési zöldinfrastruktúra jogszabályban is elismerten lényeges elemei. A TEZIR 16. § – 23. § közötti részében foglalkozik a fás szárú növények kapcsán adódó szabályozással, az alábbi alcímekhez rendelten.:
- „A fás szárú növények telepítésére, fenntartására és védelmére vonatkozó általános szabályok”
- „A közhasználatú területen lévő fás szárú növények telepítésére, fenntartására és védelmére vonatkozó különös szabályok”
- „A közhasználatú területen lévő fás szárú növények kivágása és pótlása”
A fenti rendelkezések külön bejegyzésben áttekinthetők, ld. a favédelmi terv készítése.
Települési zöldinfrastruktúra és a tájépítészeti alkotások
A TEZIR IV. fejezete foglalkozik a tájépítészeti alkotások és a zöldinfrastruktúra összefüggéseivel, külön részletezve a zöldfelületi tanúsításhoz kötődő szabályozást (az utóbbi kapcsán ld. bővebben a zöldfelületi tanúsítvány elkészítése bejegyzést).
Tervezés, kialakítás és fenntarthatóság általános követelményei
A tájépítészeti tervezés és a településtervezés közös feladatkörei kijelölik a főbb szempontokat, illetve a feléjük támasztott követelményeket.:
- a települési zöldinfrastruktúrához illeszkedően
- a településrendezési előírásoknak megfelelően
- a településképi követelményekhez igazodóan
„24. § (1) A tájépítészeti alkotások a települési zöldinfrastruktúra meghatározó alkotóelemei, tervezésüket a települési zöldinfrastruktúrához illeszkedő módon kell végezni.
(2) A tájépítészeti alkotásokat a településrendezési és településképi követelményekkel összhangban kell megtervezni és megvalósítani.”
A zöldfelületi tanúsítvány tartalmi követelményei és a zöldinfrastruktúra részletek
A TEZIR alapján készítendő a zöldfelületi tanúsítvány a zöldinfrastruktúra kapcsán számos részletet foglal magába és dokumentál az alábbiak szerint.:
„29. § (1) A zöldfelületi tanúsítvány kötelezően tartalmazza
a) az összefoglaló lapot,
b) a zöldfelületi paramétereket,
c) a zöldtérfogat és zöldvagyon számításokat,
d) a zöldfelület fejlesztési- és fenntartási javaslatokat és
e) a helyszíni bejárás fotódokumentációját.
(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott zöldfelületi paraméterek keretében meg kell határozni a zöldtérfogatot, a zöldvagyon értéket és a zöldinfrastruktúrára vonatkozó főbb jellemzőket.
(4) Az (1) bekezdés c) pontjában be kell mutatni a zöldtérfogat és a zöldvagyon kiszámításának módját, a számítások alapjául szolgáló adatokkal együtt.
(5) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott javaslatoknak a 30. §-ban foglaltakat kell tartalmazni.
(6) Az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott fotódokumentációnak legalább 5, különböző nézetből készített képet kell tartalmaznia.
(7) Építéshez kapcsolódó tanúsítás esetén a zöldfelületi tanúsítvány „Összefoglaló lap” elnevezésű lapjához az építészeti-műszaki dokumentáció, valamint a kivitelezési dokumentáció zöldtérfogatot igazoló számítását csatolni kell.”
A zöldfelületi tanúsítvány és a zöldfelület fejlesztés
A zöldfelületi tanúsítvány TEZIR szerinti esetekben zöldfelület fejlesztési- és fenntartási javaslatra kiterjedően készítendő (meghatározva, hogy mely esetben mellőzhető a javaslattétel).:
„30. § (1) A zöldfelület fejlesztési- és fenntartási javaslatnak tartalmaznia kell a telek további, zöldinfrastruktúra-fejlesztéssel elérhető minősítési szintjére, továbbá a fejlesztésre és fenntartásra vonatkozó ajánlásokat. A javaslatban fel kell tüntetni az egyes zöldfelületek és építmények elhelyezésével, térbeli és minőségi kialakításával, fenntartásával összefüggő, egyben ökológiailag, műszakilag és esztétikailag megvalósítható intézkedéseket, valamint hogy hol kaphat a tulajdonos további információt, segítséget a fejlesztésekkel és a fenntartással kapcsolatban.
(2) Az (1) bekezdés szerinti javaslatok meghatározása esetén fel kell tüntetni a megvalósításukkal elérhető zöldfelület-minőségi kategóriát és a szén-dioxid megkötést.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti javaslat elhagyható, amennyiben a minősítés eléri a kiváló („A”) szintet.”
A fenntartható települési zöldinfrastruktúra és a zöld védjegy
A TEZIR VI. fejezete foglalkozik a zöld védjegy témájával, mely a fenntartható települési zöldinfrastruktúra összefüggésében jelöl meg követelményt az alábbiak szerint.:
A zöld védjegyre és a növényi alapanyagokra vonatkozó követelmények
„38. § (1) A zöld védjeggyel olyan növényi alapanyagokat lehet ellátni, amelyek a hazai környezethez adaptálódtak, előállítási módjuk igazolt, életképesek, nem invazívak, és a fenntartható települési zöldinfrastruktúra kialakítását szolgálják.
(2) A zöld védjegyet a növényi alapanyag
a) termesztésének és forgalmazásának megfelelő ökológiai lábnyomának és
b) ökológiai megfelelőségének
vizsgálata alapján kell odaítélni.”
- 01. 17.
