A „tájépítészeti alkotások” következetes összefoglaló alapfogalomként jelenik meg a tájépítészet esetében, miként az „építmény” alapfogalma elterjedt az építészetben. A már korábban alkalmazott tájépítészet, tájépítészeti tervezés fogalomkörén túlmenően mostanra a tájépítészeti alkotások kapcsán külön definiáltan léptek érvénybe főbb jogszabályi meghatározások és a szakmai alkalmazásra vonatkozó kitételek. Ezen főbb jogszabályok szemelvényezése történik a továbbiakban.:

1. 2023. évi C. törvény a magyar építészetről (Méptv.)
2. 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról (TÉKA)
3. 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről

Ezek közül a TÉKA az új jogszabály (hatályos: 2025. 01. 01-től), mely a korábbi OTÉK megszűnésével lépett életbe. A másik kettő jogszabály a fentiek értelmében módosult, illetve bővült.

Az alábbiakban a felsorolt, főbb jogszabályi keretek jelentősebb részeinek „tájépítészeti alkotások” vonatkozású ismertetése következik.

 

1. A tájépítészeti alkotások vagy táj- és kertépítészeti alkotások törvényi fogalmi alapvetései

(ld. 2023. évi C. törvény a magyar építészetről)

Az építményekhez hasonlóan külön részletesen kitér a törvény a tájépítészeti alkotások

• építési, telepítési előírásainak meghatározására,
• egyetemes tervezés elveire (többek között: rendeltetés, funkciók, kivitelezés, védelem, stb.)

 

A törvényi fogalommeghatározások kapcsán a tájépítészeti alkotások kapcsán alapfogalmakat és további releváns fogalmakat szükséges ismerni.

Alapfogalmak:

„tájépítészet: olyan alkalmazott tudományos és művészeti szakterület, amely a táj, az épített és természeti környezet együttes alakításával, tájépítészeti alkotások és a települési zöldinfrastruktúra létrehozásával, megőrzésével, fejlesztésével foglalkozik;”

„tájépítészeti alkotás: az épített környezet részét képező – tájépítészeti eszközökkel alakított – tervezett szabadtér, amely önálló építményeket foglal magában, vagy azokhoz kapcsolódik, és egyben természeti elemeket is tartalmaz;”

További Méptv. által meghatározott fogalmak

(melyek relevánsan kapcsolódnak a tájépítészeti alkotások, illetve szolgáltatások témakörhöz ám zömmel egyéb szakterületi vonatkozása is van):

• építési beruházás
• építési tevékenység
• építészeti örökség
• felvonulási építmény
• helyi emlék
• közhasználatú építmény, építményrész, terület, tájépítészeti alkotás
• műszaki egyenértékűség
• műszaki megvalósítás rendszere
• nemzeti emlék

Megjegyzés: A műemléki vagy építészeti örökség, valamint örökségvédelem kapcsán alkalmazza leginkább a törvény a kiterjesztett táj- és kertépítészeti alkotás meghatározást – a tájépítészeti alkotások helyett vagy mellett.

 

Az országos tájépítész és a Balatoni főtájépítész

Az országos tájépítész és a Balatoni főtájépítész működése és feladatai között kiemelt az illetékességi körébe esően a tájépítészeti alkotások a tájépítészeti alkotások építészeti minőségének biztosítása, illetve elősegítése.

 

A tervező és az építésügyi műszaki szakértő felelősségi köre

A tervező a feladatellátása során felelős például

• az építészeti-műszaki dokumentáció készítésében részben vagy folyamatosan részt vevő, a tervezői feladat szakmai tartalmának megfelelő szakismerettel és jogosultsággal rendelkező szakági tervezők,
• közhasználatú építmények környezetének kialakítása vonatkozásában a tájépítész tervező, közhasználatú tájépítészeti alkotás esetében az épület kialakítása vonatkozásában az építész tervező kiválasztásáért,

 

Történeti kert mint tájépítészeti alkotás

„A történeti kert történeti vagy művészeti értékkel bíró, önállóan vagy más műemléki értékhez kapcsolódóan, illetve a történeti településszerkezet részeként megjelenő táj- és kertépítészeti alkotás, zöldfelület vagy park.”

 

A Méptv. a történeti kertek kapcsán adódó védelem főbb súlyvonalát is meghatározza:

• „Történeti kertként műemléki védelemben kell részesíteni a kiemelkedő jelentőségű történeti kertet, mely a műemlékkel együttest alkot.”
• „A történeti kertet lehetőleg eredeti rendeltetésének megfelelően, teljes eredeti területére kiterjedően kell védelem alá helyezni.”
• „A történeti kert ingatlanán és környezetében a műemléki védelem kiterjed a kertépítészeti alkotás elemeinek a műemlékkel összefüggő történeti, funkcionális kapcsolódására, a műemlékkel és tájjal való együttes eredeti formálására, valamint a történeti látványkapcsolat védelmére.”

 

Műemlékfenntartási követelmények és a kertépítészeti alkotás, alkotórészek

A Méptv. a műemlékfenntartással kapcsolatos követelmények és feladatok körében nemcsak az Övt.-ben meghatározott védelmi kötelezettségekre utal, hanem külön, a kertépítészeti alkotásokra is érvényesen említi a fő műemlékvédelmi illetve -fenntartási szempontokat.:

• „A műemléket épségben, jellegének megváltoztatása nélkül kell fenntartani.”
• „A műemlék esetében a fenntartási kötelezettség a rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges műszaki állapot fenntartásán túlmenően kiterjed a műemlék sajátos értékeit képező építészeti, képző- és iparművészeti, valamint kertépítészeti alkotórészeire és tartozékaira, felszerelési tárgyaira.”

A tájépítészeti alkotás, valamint fenntartás, rendeltetésváltoztatás és fenntarthatóság

A tulajdonos köteles a tájépítészeti alkotást

• felülvizsgáltatni (a tájépítészeti alkotás állapotát, állékonyságát, közhasználatú építmények esetében akadálymentességét: a jogszabályokban meghatározott esetekben és módon időszakonként,
• és elvégeztetni azon a jó műszaki állapothoz szükséges munkálatokat.

 

A Méptv. szerint a tájépítészeti alkotás rendeltetése abban az esetben változtatható meg, ha az a rendeltetésmód-változás után is megfelel valamennyi vonatkozó jogszabályi előírásoknak.

 

A tájépítészeti alkotással szemben támasztott fenntarthatósági követelmények kiemelten:

„Tájépítészeti alkotást úgy kell megtervezni, megépíteni és használni, hogy

a) a tervezése, építése, fenntartása és használata során az energia és természeti erőforrások felhasználása a lehető legkisebb legyen,

b) elsősorban a helyszínen vagy a közelben előállított építési termékek és zöld védjeggyel ellátott növényi alapanyagok kerüljenek beépítésre,

c) teljesítse a kormányrendeletben meghatározott zöldinfrastruktúra és biológiai aktivitás követelményértékeket, és

d) rendeltetésszerű használatát megelőzően az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint zöldfelületi tanúsítvánnyal rendelkezzen.”

 

Tervezés, szakértés, ellenőrzés, tervezői művezetés, tervpályázat és a tájépítészeti alkotások

A tájépítészeti alkotások a Méptv. szerint körül határoltan érintettek számos tevékenységgel: az építészeti-műszaki tervezési tevékenység, a műszaki ellenőri tevékenység, a szakértői tevékenység és a tervpályázat. Fontos tudni, hogy ezek kapcsán adódnak jogszabályi, előírásos követelmények és meghatározások:

„Építészeti-műszaki tervezési tevékenységnek minősül

• az építmény, építményrész, építményegyüttes, táj- és kertépítészeti alkotás megépítéséhez, bővítéséhez, felújításához, átalakításához, helyreállításához, korszerűsítéséhez, lebontásához, elmozdításához, rendeltetésének megváltoztatásához szükséges építészeti-műszaki dokumentáció elkészítése
• és kormányrendeletben foglaltak szerinti ellenőrzése,
• továbbá a tervezői művezetési tevékenység.”

Az építészeti-műszaki dokumentáció, illetve az azt készítő tervező kapcsán pedig nagy vonalakban megvan határozva

• a tervezői művezetői tevékenység feladatköre
• az építészeti-műszaki dokumentáció lehetséges tartalma.
• építészeti-műszaki tervpályázat esetei és kiírási módja.

 

2. A tájépítészeti alkotások és a TÉKA

(ld. 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról)

Az OTÉK helyébe lépő TÉKA kormányrendelet hatályossági körében leszögezi:

„Területet használni, építmény elhelyezésére felhasználni, telket alakítani, építés alapjául szolgáló tervet elkészíteni, építményt, tájépítészeti alkotást építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, elmozdítani vagy lebontani, továbbá az építmény, tájépítészeti alkotás rendeltetését és a rendeltetési egység számát megváltoztatni e rendelet, az ágazati jogszabályok, valamint a helyi építési szabályzat rendelkezései szerint szabad.”

 

Településrendezési alapelvek és építési alapkövetelmények

Idevágóan a tájépítészeti alkotások többszörösen érintettek, ezért egészében érdemes hivatkozni.:

„2. § A telek alakítása, valamint az építmény, tájépítészeti alkotás tervezése, elhelyezése, építése, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, elmozdítása vagy lebontása, továbbá az építmény, tájépítészeti alkotás rendeltetésének megváltoztatása, rendeltetési egységek számának megváltoztatása során gondoskodni kell

a) arról, hogy a település és a táj szerves kapcsolatban legyen, továbbá a táj karakterének védelméről, az építmény, tájépítészeti alkotás környezetbe illeszkedő elhelyezéséről, a település ökológiai rendszerének védelméről,

b) a település, a településrész értéket képviselő építészeti arculatának megőrzéséről,

c) a település építészeti, település- és tájképi értékeinek megóvásáról, az építészeti minőség javításáról,

d) a településrendezési tervben meghatározottak szerint az építészeti és régészeti örökség, a tájrészletek látványának, rálátásának, valamint a telekről feltáruló kilátás védelméről annak mértékéig, hogy az érintett telek szabályos beépítését ne akadályozza, és

e) a környezettudatosság és fenntarthatóság érvényesítéséről, valamint az építésgazdasági és a körforgásos gazdasági szempontok figyelembevételéről.”

 

A TÉKA értelmező rendelkezései és a tájépítészeti alkotások

(mely értelmező rendelkezéshez nemcsak relevánsan kapcsolódik, hanem nevesítve szerepel a tájépítészeti alkotások kategóriája, noha egyéb szakterületi vonatkozása is van):

• állagmegóvás: meglévő tájépítészeti alkotás kármegelőzés, kárelhárítás, rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassága érdekében végzett, az eredeti állag visszaállítását szolgáló építési tevékenységet jelent

 

TÉKA rendelkezések a tájépítészeti alkotások megközelítése kapcsán

A tájépítészeti alkotások megközelítése kapcsán a legfőbb rendelkezések a rendeltetés, az akadálymentesség és az esélyegyenlőség vetületekhez kötődnek.:

• „Az építményeknek és tájépítészeti alkotásoknak a rendeltetésüknek megfelelő módon megközelíthetőknek kell lenniük.”
• „Azoknál az építményeknél és közhasználatú területeknél, amelyeknél az egyenlő esélyű hozzáférés és használat követelménye fennáll, az akadálymentes megközelítést is biztosítani kell. Ha a megközelítési útvonalnak lépcső is része, akkor azt a 88. § (4) bekezdésében foglalt követelményeknek megfelelően kell kialakítani.”
• „A közterületek gyalogos közlekedésre szolgáló építményeit, épített környezetét az egyenlő esélyű hozzáférés követelményeinek megfelelően kell kialakítani.”

 

3. A tájépítészeti alkotások, valamint az építésügy és szakmagyakorlás

(ld. 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről)

 A módosított rendelet hatálya kiterjed az építmények mellett szintúgy, külön nevesítve:

„a (…) tájépítészeti alkotások építészeti-műszaki tervezése során végezhető feladatok körére, valamint az építészeti-műszaki tervezési tevékenység ellátásáért felszámítható tervezési díj tartalmára,”

 

Engedély vagy bejelentés alapján gyakorolható szakmák és a tájépítészeti alkotások

A 266/2013.  Korm. rendelet hatálya alá tartozó szakmák főbb halmazai a következők:

a) településtervezés,

b) építészeti-műszaki tervezés,

Építészkamarai illetékesség, valamint a tájépítészet és tájépítészeti alkotás

A szakmagyakorlási tevékenységgel kapcsolatos eljárásokban adódik a területi építész kamara, valamint a Magyar Építész Kamara főtitkára szintjein illetékesség:

• településtervezési szakterületen és településtervezési zöldfelületi és tájrendezési szakterületen,
• építészeti tervezési területen, belsőépítészeti szakterületen és tájépítészeti tervezési területen,
• településrendezési szakértői szakterületen és településrendezési zöldfelületi és tájrendezési szakági szakértői szakterületen, valamint
• általános építmények, tájépítészeti alkotások építésügyi műszaki szakértői szakterületen.

A felsoroltak esetében a Magyar Építész Kamara (MÉK) szerepe többrétű a jogszabályoknak megfelelően.

 

Tájépítészeti alkotások, tájépítészet és a szakmagyakorlás feltételei

A fentebb felsorolt szakterületekre egyaránt vonatkoznak a szakmagyakorlás feltételei, melyben a MÉK értelemszerűen közreműködik.

„A szakmagyakorlási tevékenység folytatásának feltételei:

a) a kamarai tagság folytonossága,

b) továbbképzési időszakonként a 34. § (3) bekezdése szerinti továbbképzés teljesítése,

c) adategyeztetési kötelezettség teljesítése,

d) az éves tagdíj befizetése,

e) építészeti-műszaki tervezési tevékenység esetén a kötelező tervezői felelősségbiztosítás megléte.”

 

Építészeti-műszaki tervezés, jogosultság és a tájépítészet, tájépítészeti alkotások

• „Az építészeti-műszaki tervezési tevékenységnek az építésügyi hatósági eljáráshoz és az építőipari kivitelezéshez szükséges építészeti-műszaki dokumentációk készítése építészeti-műszaki tervezési jogosultsághoz kötött.”
• „Tervezői művezetést az adott tervezési szakterületen jogosultsággal rendelkező építészeti-műszaki tervező végezhet.”
• „Az építészeti-műszaki tervező feladata a Méptv.-ben foglaltak, az építtető igényei, megbízása, a tervezési program és a jogszabályok, szabványok és szakmai szabályok figyelembevételével az építésügyi hatósági eljárásokhoz és az építőipari kivitelezéshez szükséges építészeti-műszaki dokumentáció elkészítése.

A fentebb „foglaltakon túlmenően jogosultsággal végezhető

a) a tervtanácsi terv,

b) a településképi véleményezéshez szükséges terv,

c) a megvalósulási dokumentáció,

készítése.”

• „Az építészeti-műszaki szakági tervező feladata az építmény, az építményhez kapcsolódó tájépítészeti alkotás tervezéséhez szükséges szakági terv elkészítése a jogszabályok, szabványok és szakmai szabályok alapján. Tevékenysége kiterjedhet az általános és a sajátos építmények tervezéséhez szükséges szakági tervi munkarészek teljes körű elkészítésére.”
• „Az építészeti-műszaki tervezési tevékenység a képesítéstől, a gyakorlati időtől és a szerzett jogtól függően – kamarai szabályzatban rögzítettek szerint – korlátozott vagy teljes körű tervezési jogosultsággal folytatható.”

 

Tájépítészeti alkotások, tájépítészeti tevékenység körére is érvényesen és a tervezői felelősségbiztosítás, tervezési program, tervezési szerződés, tervezési díj stb. részletek kapcsán a 266/2013. kormányrendelet taglalása mellett a vonatkozó MÉK szabályozást is együttesen szükséges figyelembe venni.

 

Építésügyi műszaki szakértői szakterületen végzett szakértés és tájépítészi alkotások

Az építésügyi műszaki szakértői szakterületen az általános építményekhez hasonlóan a szakértés meghatározott a tájépítészeti alkotások esetében is. Továbbá lényeges, hogy

„Nem folytathat építésügyi műszaki szakértői tevékenységet

a) ugyanazon építmény, tájépítészeti alkotás kivitelezése vonatkozásában az a személy, aki az építmény építési-szerelési munkáit vagy a tájépítészeti alkotás építési-kivitelezési munkáit ellenőrizte, mint építési műszaki ellenőr, tervezési műszaki ellenőr, beruházási tanácsadó, vagy kivitelezte, vagy a kivitelező felelős műszaki vezetője,

b) ugyanazon dokumentáció tekintetében az a személy, aki az építmény építészeti-műszaki dokumentációjának vagy kivitelezési dokumentációjának, tájépítészeti alkotás tervének készítésében mint tervező részt vett.”

 

Az építési műszaki ellenőrzés és a felelős műszaki vezetés

Az „építési műszaki ellenőrzés” és a „felelős műszaki vezetés” fejezetek kapcsán az általánosan megfogalmazottak érvényesek, tájépítészeti alkotások köréhez tartozó specifikumokat a szakmagyakorlási jogosultságok, követelményeket taglaló melléklet határoz meg, ld. alant vázolva a záró blokkban.

 

Műemléki védelem alatt álló tájépítészeti alkotás és a zöldfelületi tanúsítás

„Műemléki védelem alatt álló tájépítészeti alkotás esetén a települési zöldinfrastruktúráról, a zöldfelületi tanúsítványról és a zöld védjegyről szóló kormányrendelet szerinti zöldfelületi minőségtanúsítvány javaslattételének kidolgozását okleveles tájépítészmérnök vagy okleveles tájépítész-kertművész jogosultsággal bíró zöldfelületi tanúsító végezheti.”

 

Tájépítészeti alkotások és a szakmagyakorlási jogosultságok, követelmények

A kormányrendelet mellékletében (ld. 1. melléklet a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelethez) áttekinthető a szakmagyakorlási jogosultságokhoz szükséges képesítési követelmények, szakmai gyakorlati idők, továbbá feladatok, amelyeket az adott szakterületi jogosultsággal lehet végezni, az egyes szakmákhoz rendelten.

 

A táblázatos felsorolásban megtalálhatók a főbb meghatározások:

• Szakterület/részszakterület megnevezése
• Szakterület/részszakterület jelölése
• Feladatok, amelyeket az adott szakterületi jogosultsággal lehet végezni
• Képesítési követelmény vagy ezzel egyenértékű szakképzettség (relevánsan táj- és kertépítészeti szakon végzett okleveles tájépítészmérnök, de képzési korszaktól és tagolástól függően eltérő lehet a tájépítész végzettség megnevezése)
• Szakmai gyakorlati idő (szakterülettől függően változó)

 

Az egyes szakmai tevékenységi körökhöz kötődően a tájépítészeti alkotások kapcsán kellő szakmagyakorlási jogosultságok felsoroltan a következők:

1. Tájépítészeti alkotások és az építészeti-műszaki tervezés:

Szakterület/részszakterület jelölése: K szakterületi, tervezői jogosultság

2. Tájépítészeti alkotások és az építési műszaki ellenőri szakterület:

Szakterület/részszakterület jelölése: ME-É-K szakterületi, műszaki ellenőri jogosultság

3. Tájépítészeti alkotások és a felelős műszaki vezetői szakterület:

Szakterület/részszakterület jelölése: MV-K szakterületi, műszaki vezetői jogosultság

 

 

2025. 01. 05.

(A jogszabályi idézetek a 2025. 01. 02-án hatályos szövegállapotoknak megfelelően szerepeltek.)

 

A cikk megjelent megosztott tartalommal „Tájépítészeti alkotások” címmel a Tájépítész Fórum PLUSZ (Szakmaközi) Facebook csoportban 2025. 01. 06-án és 07-én.