2024.11.18.
Természetvédelmi és tájvédelmi szakértői nyilvántartás
A Természetvédelmi és tájvédelmi szakértői nyilvántartást az Agrárminisztérium vezeti, a tájvédelem szakterületért a Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály a felelős. Mellékelten a minisztériumi, határozat irat, mely alapján a tájvédelmi szakértői névjegyzékbe való felvétel történt.
Tájvédelmi szakértői adatok
A főbb személyes szakértői adatok a természetvédelmi és tájvédelmi szakértő – tájvédelem szakterületen a névjegyzékbe vételhez kapcsolódóan.:
- Természetvédelmi és tájvédelmi szakértő
- Tájvédelem szakterületen (SZTjV)
- Szakértői nyilvántartási szám: SZ-015/2024.
- Környezetvédelmi ügyféljel (KÜJ szám): 104604854
- Szakképzettség: okleveles tájépítészmérnök
- Diploma: 19/2002., Budapest, 2002. június 27.
A természetvédelmi és tájvédelmi szakértői jogosultság
2017. január 1-jétől a természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelmet és mellékleteit az Agrárminisztérium illetékes főosztályain bírálják el.
A természetvédelmi és tájvédelmi szakértői ügyekben az eljáró hatóság kijelöléséről szóló rendelkezések, valamint a tevékenység végzésének feltételeire és a szakértői jogosultsággal rendelkező személyek nyilvántartásának vezetésére irányadó jogszabályok a következők:
- a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 92. §-a, továbbá
- a természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 625/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet
Mely szakértői tevékenység engedélyezett a környezetvédelmi törvény alapján?
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) meghatározza, hogy mely szakértői tevékenység engedélyezett, illetve ettől mely esetekben lehet eltérés szakkérdések vonatkozásában.:
„Szakértői tevékenység
92. § (1) Környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységet az végezhet, akinek tevékenységét a (2) bekezdésben meghatározott hatóság engedélyezte. Ha jogszabály környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, vagy az ilyen szakértő igénybevételéhez külön jogkövetkezményt állapít meg, szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki rendelkezik a (2) bekezdés szerinti engedéllyel.
(1a) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakkérdést a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság más hatóság eljárásában - jogszabály alapján - szakértőként vizsgálja.”
Ki adhat szakértői engedélyt és kinek, milyen feltételek esetén?:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenység folytatására jogosító engedélyt
a) természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenység esetében a természetvédelmi hatóság,
(…) adja ki.
(3) Az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenység folytatását a természetvédelmi hatóság, illetve a kamara annak engedélyezi, aki büntetlen előéletű, nem áll a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységet kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. (…)”
Ki a tájvédelmi szakértő engedélyezésében illetékes természetvédelmi hatóság?
Jelenleg és relevánsan az eljáró természetvédelmi hatóságként „a miniszter” van kijelölve.:
„A természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 625/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet
4. Természetvédelmi hatóságok kijelölése
6. § (1) A Kormány természetvédelmi hatóságként
a) a minisztert,
b) a Pest Vármegyei Kormányhivatalt,
c) a vármegyei kormányhivatalt,
d) a fővárosi főjegyzőt,
e) a települési önkormányzat jegyzőjét
jelöli ki.”
A tájvédelmi szakértői tevékenység engedélyezése
Az ügymenetre vonatkozó részletes szabályokat a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló 297/2009. (XII. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 297/2009. Korm. rendelet) tartalmazza, mely alapján igazolni szükséges az engedélyezés feltételeit.
Az agrárminiszter az említett Korm. rendelet 1. számú melléklete alapján az alábbi szakterületen vonatkozásában gyakorolja a hatósági engedélyezéssel, a szakértői tevékenységek felügyeletével és a kiadott engedélyek meghatározott adatait tartalmazó közhiteles hatósági nyilvántartás vezetésével kapcsolatos hatósági hatáskört:
„2. Természetvédelem szakterület, illetve részterületei (betűjele: SZTV):
2.1. élővilágvédelem
2.2. földtani természeti értékek és barlangok védelme
[…]
4. Tájvédelem szakterület (betűjele: SZTjV).”
A tájvédelmi szakértői névjegyzékbe vételi eljáráshoz szükséges dokumentumok és feltételek
A tájvédelmi szakértői névjegyzékbe vételi eljáráshoz szükséges dokumentumok és feltételek a 297/2009. Korm. rendelet 7. § (2) bekezdése, valamint a Kvt. 92. § (3) bekezdése alapján.:
- igazgatási szolgáltatási díj befizetése
- szakirányú végzettség (szükség esetén kiegészítő képesítést) igazoló oklevél, illetve a szakképzettség elismeréséről szóló jogerős határozat másolata,
- a kérelmezett szakterületre, illetve részterületre vonatkozó szakmai gyakorlat igazolása,
- részletes (élővilágvédelmi vagy tájvédelmi) szakmai tevékenységet bemutató önéletrajz, közölve a már nyilvánosságra hozott szakmai publikációk megjelenésének helyét és időpontját (online elérhető publikációk esetében linkekkel),
- hatósági erkölcsi bizonyítvány annak igazolására, hogy a kérelmező büntetlen előéletű és nem áll a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt (ez a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 92. § (3) bekezdésében foglalt követelmény).
- a kérelmező részéről környezetvédelmi ügyféljel (KÜJ) igénylés, illetve KÜJ szám megadása
Az utóbbi feltétel is jogszabályilag rögzített, miszerint a természetvédelmi és tájvédelmi szakértői névjegyzékbe vételi eljárás megindításához környezetvédelmi ügyféljel (KÜJ) szükséges:
a környezetvédelmi alapnyilvántartásról szóló 78/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján ugyanis ilyen egyedi környezetvédelmi azonosító adat hiányában környezetvédelmi közigazgatási hatósági eljárás lefolytatására irányuló kérelem nem nyújtható be (…).
Irányadó jogszabályok a természetvédelmi és tájvédelmi szakértőre vonatkozóan
A természetvédelmi és tájvédelmi szakértői engedélyre, illetve tevékenységre vonatkozó szabályokat aktuálisan az alábbi jogszabályok határozzák meg:
- A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény
- A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény
- A környezeti alapnyilvántartásról szóló 78/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet
- A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló 297/2009. (XII. 12.) Korm. rendelet
- A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet
- A természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 625/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet
