Budapest XII., zöldtető és teraszkert környezetalakítása – Kertépítészeti kiviteli terv
Budapest XII., Greenroof and Terrace Garden – Garden Construction Plan
2023.

Generáltervezés, táj- és kertépítész vezető tervező: Kiss Tünde
Munkatárs: Botka Szilvia okl. tájépítészmérnök
Tartószerkezet, statika: Buri Balázs (okl. szerkezet-építőmérnök) és Takács Barnabás (okl. építőmérnök)
Épületszigetelés-szakvélemény: Horváthné Pintér Judit (okl. épületszigetelő szakmérnök, okl.  építészmérnök) és Dr. Laczkovits Zoltán (okl. épületszigetelő szakmérnök, okl. gépészmérnök)

Galéria: 2024. július

Részletek a ‘Műszaki leírás’ munkarészből:

A tervezési területen az övezeti besorolásnak megfelelően és a szomszédos telkekhez hasonlóan itt is a szabadon álló épület elhelyezéssel történő kertvárosias beépítés és kerthasználat a kialakultan jellemző. A tárgyi telek 1350m2 méretű a teleknyéllel együtt, mely az utca felé erősen lejtős terepadottságú. A tervlapokon a meglévő épületek kontúrja a geodéziai felmérésnek megfelelően látható, kiegészítve a korábbi építészeti tervek alapján megállapítható részletekkel.

A meglévő beépítés a terepi állapotok szerint az eredeti lejtős terepbe toltan történt – a garázsszint kialakítása miatt. A geodéziai ábrázolás szerint az épület körüli terep és burkolatok ehhez igazodóan valósultak meg korábban, az épület földszinti bejáratához íves lépcsős járda vezet a garázsbejárattól a meglévő állapot szerint. A földszinthez tartozó terasz a garázsfödémen épült, mely az épület körüli járdaburkolattal egybefüggően tette körbejárhatóvá az épületet és teremtette meg a kertrészek közötti kapcsolatot. A medenceépület és a kamra-szauna melléképület terepbetolt helyzete kisebb terepépítmények: lépcsők, támfalak építését tette szükségessé a teraszszinthez csatlakozás okán, melyek mostanra leromlott állapotúak és helytelen építésről is tanúskodnak.

A kertben egyéb terepépítmények (hátsókertben: grünbeton szekrényfal, támfalak; előkertben: lejtős felhajtó és lépcsős járda) is épültek szintkülönbségek áthidalására, mivel a közterületi kapubehajtó és a kert legmagasabb terepszintje között 17m a szintkülönbség. A kertben az épülettől távolabbra eső kerti építmények, terepépítmények, kerítések stb. tekintetében nem történik változás és átépítés, ezért csak érintőlegesen szükséges ezekre utalást tenni. A kerti elemek között viszont mára leromlott állapotú a kerti sütögető, ennek felújítása, pult cseréje válik szükségessé.

A beépítéssel kapcsolatos tetővizek elvezetésére láthatóan kiépült aknákkal, csőbekötésekkel a vízelvezetés, ám ezek építése, megfelelősége, állaga kapcsán nem történt aktuális feltárás, jelen ismeretek szerint nem megállapítható, hogy pl. az aknák környezetében víz összegyülemlés történik-e, ami a közeli épített elemek állagát vagy akár növényi alkotók állapotát károsan érintheti. A garázsszinten tapasztalt vizesedés, vízelvezetési problémák a hajdani teraszburkolat és szigetelés helytelen kialakításával összefüggésben jelentkeztek, ez a teraszon történt feltárások, lebontások révén bebizonyosodott. A garázsszinten és a teraszon gyülemlő-szivárgó csapadékvíz kiküszöbölendő problémái meghatározó műszaki szempont a tárgyi ingatlan állagmegóvása érdekében. Nemcsak a greslapburkolatú terasz és járdák romlottak le, hanem a lépcsős járdák is, melyek beton alaptestjén repedések, töredezések láthatók.

Növénytelepítés a házépítéskori régebbi időkben, bő három évtizede történt: nagy arányban örökzöldek, fenyőfélék és mediterrán jellegű dísznövények ültetésével. A kert növényállománya ugyanakkor általánosságban nélkülözte a kertépítészeti koncepciót és a szakszerűséget, ez a helytelen telepítési távolságokból és sűrűségekből is megállapítható. Mindazonáltal a meglévő kerti növényállomány ténylegesen jelent átörökíthető és megóvandó növényértéket, a kert harmonikus használatát és az esztétikai lehetőségek érvényesülését is célozva. A tulajdonosváltással a kert nagyobbrészt változatlan maradt, ám a lakóépület környezetében a kerti növényzet szükséges mértékben megújítandó, valamint a garázsfödémen a burkolt terasz átépítése tetőkerti terasszá jelent jelentősebb zöldfelületi változást a környezetalakítás keretében.

A jelen kertépítészeti tervezés a meglévő lakóépület közvetlen környezeti megújításával összefüggésben haladt, s a megvalósítandó, szükséges részletekre tekintettel kertépítészeti koncepcióterv formájában indult el. A kertépítészeti kiviteli tervdokumentáció foglalkozik a tervezési területen megvalósuló teraszrendezés, zöldfelületalakítás, tereprendezés, felszíni csapadékvíz-elvezetés, valamint a zöldtetőépítés és burkolatépítés részletkérdéseivel.

A tervezési feladat az épületkörnyéki terasz környezetalakítása és egyes kerti területek rendezettebbé tétele, új teraszburkolatok és zöldtető építése, valamint az épület bejárataihoz kapcsolódó megközelítések miatti burkolatcsere, továbbá a csatlakozó terepépítmények megújítása, cseréje, humanizálása; azaz a tervezett kerti építmények és a lakóépület környezetének alakítása nyomán keletkező kérdésekre adandó kertépítészeti válaszok, a koncepciótervre és a szakértői szakvéleményekre épülően kiviteli terv szintű megoldások nyújtása a tereprendezésre, kertépítésre, kerthasználatra, növényalkalmazásra kiterjedően, mindezt a védett, kertvárosi adottságú kerti helyszín lehetőségeit kibontva és a családi ház kertjének használóit szolgálva.

The post Hegyvidéki zöldtető és terasz környezetalakítása appeared first on Kerttervezés és tájépítészet.

Tervezés: 2023.

Táj- és kertépítész vezető tervező: Kiss Tünde
Munkatárs: Botka Szilvia okl. tájépítészmérnök
Tartószerkezet, statika: Buri Balázs (okl. szerkezet-építőmérnök) és Takács Barnabás (okl. építőmérnök)
Épületszigetelés-szakvélemény: Horváthné Pintér Judit (okl. épületszigetelő szakmérnök, okl.  építészmérnök) és Dr. Laczkovits Zoltán (okl. épületszigetelő szakmérnök, okl. gépészmérnök)
Kivitelező: Balatoni Kertek és Társa Kft.

Kivitelezés: 2023.
Kertátadás: 2023. ősz
Fényképek: 2024. július

A kertépítészeti tervdokumentációból szemelvényezve megtekinthetőek rajzaink és tervi munkarészeink egy része:
Budapest XII., Kakukk út, lakóház kertje, zöldtető – generáltervezés és kertépítészeti kiviteli terv, 2023.

The post Hegyvidéki zöldtető és teraszkert, Galéria appeared first on Kerttervezés és tájépítészet.

Szakértőnk, Kiss Tünde okleveles tájépítészmérnök segít eligazodni a témában.

 A ház építésekor meghatározó, hogy milyen környezetbe kell beilleszkednie. Milyen szempontoknak kell megfelelni?

A meglévő terepadottságok, főleg erősebb tereplejtés esetén, valóban eleve meghatározzák a helyi építési szabályozás adta lehetőségek keretében és az építési helyen belül az ideális épületelhelyezést, s az épület formai kialakítását, tagolását. Hiszen lényeges, hogy az épület jól „ráüljön” a telekre, azaz terepre illesztett legyen és gazdaságosan történhessen a kivitelezés, például minél inkább földtömegegyensúlyra törekedve, amikor bevágás és feltöltés kb. azonos mértékben és mérsékelt arányban történik.

Nemcsak költséges, de akár szép fekvésű telkeken is a beépítés látványa borzasztóvá válhat, ha az elhibázottan túlzó terepalakítással jár: túl sok feltöltés vagy bevágás történik, valamint mesterkélten módosul az eredeti jellege a helyszínnek. Nem véletlenül országszerte lényeges része a helyi településképvédelmi rendeleteknek is a tereprendezéssel és terepépítményekkel összefüggő meghatározások, amelyeknek meg kell felelni az építészeti, illetve tájépítészeti tervezés során. A terepi beavatkozás milyensége és mértéke részletekbe menően egyedi, helyszínre szabott tervezést igényel.

Kardinális az eredeti terepviszonyokat szakszerűen figyelembe venni az épületszintek magassági meghatározásához. Ezért is tanácsos a kezdeti, koncepciótervezési fázistól, hogy együtt dolgozzanak a szakági tervezők, párhuzamosan, párbeszédben és kölcsönhatásban haladjon az épület és a kert tervezése. A környezeti kapcsolódások: akár a megközelítés, illetve a közterületi csatlakozások, akár a kert, udvar, terasz irányú kapcsolatok egyaránt szervezik a tér- és terepalakítást.

Persze az eredeti terepviszonyok mellett a telken meglévő növényzet, megvédendő fák terepi helyzete, a telek fekvése, természeti környezete, az állagmegóvás, a biztonságos és fenntartható kerthasználat, stb. még további fontos tényezők egy épülettel összefüggő kerttervezés során.

Melyek a tereprendezés előtti felmérés, majd pedig a kivitelezés főbb lépései? Mi történhet a későbbiekben, ha csupán felületes tereprendezési munka történik?

A szakszerű tervezési munkát részletes helyszíni felméréssel szükséges megkezdeni. A táj- és kertépítészeti tervezést megelőzően tervezési alaptérkép, geodéziai felmérés készül. Egyszerűbb esetben a kiinduló tervfázis a koncepciótervezés, engedélyezési, illetve bejelentési kötelezettségek esetén pedig az ezeknek a megfelelőségét is prezentáló tervkészítés. Tehát már a tervezés elejétől alapvető, hogy helyénvaló munkát végezzen a tervező. Ha hibás vagy téves a tervkoncepció, az a későbbi, részletekbe menő kiviteli tervezés és a kivitelezés, vagyis a megvalósítás során visszaüt: veszteséggel vagy károkozással járhat, s akár utólag nehezen vagy egyáltalán nem korrigálható viszonyokhoz vezet.

Jobb belátni, hogy a természeti törvényeket nem tudjuk felülírni; a gravitáció, az földrajzi és éghajlati jellemzők, időjárási jelenségek nem fogják tiszteletben tartani az esztelen emberi beavatkozásokat. Sajnos számtalan példa van arra, hogy jó tervezés hiányában mi mindent lehet elrontani: az építmények rongálódása vagy környezeti károk, a bejáratokat „betámadó” felszíni csapadékvíz, a kiépített vízcsapdás körülmények, a nehéz vagy balesetveszélyes megközelítés, a munkaigényes fenntartás, észszerűtlen vagy használhatatlan szabadtér alakítás, kényszerű újraépítés, és így tovább. A megvalósítás költséghatékonysága a jó és szabatos tervezéssel kezdődik, hiszen a jó terv sokszorosan behozza az árát azzal, hogy értelmes, megalapozott, hosszú távon működő megvalósításnak ad szakszerű alapot.

Melyek azok a természeti jelenségek, amelyekre figyelemmel kell lenni a tereprendezés során, valamint a ház tervezésekor? (Pl. talajvíz, csapadékvíz-elvezetés, átfolyások, növényzet és gyökérzet, stb.)

A felsoroltak összefoglalhatóan a kerti színtéren is jelenlevő környezeti elemek helyes kezelését igénylik, éspedig tájbaillő módon, a természeti folyamatokra is tekintettel. Kiemelném most itt a kert növényzetének, különösen a fák fontosságát. A meglévő fák nehezen pótolható és komoly értéket jelentenek, ezért megmaradásuk érdekében kell eljárnunk: a terepi helyzetük irányadó, se föld feltöltés, se bevágás ne történjen a közelükben, ezen belül az alépítményi munkák is mellőzendők. Nemcsak a látható fatörzs, hanem a talajszint alatti, legalább fakorona szélességben szétterülő gyökérzóna megóvása is fontos. Ha favédelmi szempontok ellenére járnak el, az a fa pusztulását, kidőlését idézheti elő, emellett balesetet, építménykárt okozhat.

Kulcs tényező a talaj minősége: milyen az ideális, s ezt hogyan érhetjük el?

Lényeges mindenekelőtt a tervezési területen a talaj típusa és jellemzői, hiszen a talaj humusztartalma, a kötöttsége és vízmegtartási képessége mind közrejátszik a kert életében. Sok esetben ezért és az építési munkákat is elősegítően készül az altalajra is vonatkozóan a fúrásokkal, majd kiértékeléssel előálló geotechnikai vizsgálat, szakvélemény, illetve talajmechanikai jelentés. Más-más megközelítést igényel egy homokos, vagy éppen egy agyagos talajon megvalósuló építkezés, valamint tereprendezés.

A termőtalaj, a felső humuszos termőréteg védelmét nem lehet eléggé hangsúlyozni, mert a talaj állapotán, a talajélet minőségén múlik a kerti növényzet állapota és jövője. A termőtalajt lehetőség szerint minimálisan bolygassuk, óvjuk a tömörödéstől, a területelőkészítési munkák során a termőréteg lementése, tárolása fontos, jelentős kiadástól menekül meg, aki jól sáfárkodik kertjének talajával. A talaj tápanyagtartalma, mikroelem és pH jellemzői további egyedi helyszíni sajátosságot jelentenek, melyekhez igazodva szükséges a növénytelepítést tervezni, az ültetendő növényfajokat kiválasztani.

Mit kell tudni a szabálytalan, akár egy erősen lejtős telekről? Mikor van szükség földkitermelésre vagy -pótlásra?

Ha a telek formája szabálytalan, ott az alaprajz elrendezés, a térszerkezet kialakítása igényel több körültekintést. Ha a telek a terepviszonyaiban egyenetlen, vagy lejtős, akkor a tereprendezés megtervezése és kivitelezése az energiaigényesebb, valamint költségigényesebb. Az épületek, építmények, burkolatok kialakítása vagy akár egyes komplett kertfunkciók nagyobb sík területeket igényelhetnek, ezáltal a terepcsatlakozásoknál vagy bevágás, vagy feltöltés szükséges.

A terepcsatlakozás történhet rézsűk, terepplasztikák révén, ha elegendő hely áll rendelkezésre – hiszen az állékonyság miatt egy rézsű nem lehet akármilyen meredekségű. Ha szűkösek a viszonyok, vagy egyéb helyszíni kötöttségek is vannak, illetve a területhasználat indokolja, akkor intenzívebb a terepépítmények, azaz támfalak és lépcsők szükségessége.

A házépítések inkább járnak együtt a felesleges föld elszállításával; ám termőföldpótlás, földhozatal többnyire talajjavítási célzattal adódik, vagy városi környezetben, ahol teljesen lepusztult vagy hiányzik a kellő termőtalaj.

Milyen egyéb szakterületek képviselőivel működnek együtt, ha szükséges? Ez mitől függ?

Sok esetben nemcsak a tájépítészeti tervezést végezzük, hanem generáltervezés keretében az összes szükséges feladatvégző: szakági tervezők, mérnökök, illetve szakértők bevonását és koordinálását is ellátjuk. Ez a megvalósításra tekintően azért előnyös, mert a közös cél érdekében már az elejétől szinkronba hozott koncepció mentén, összehangoltan tudunk haladni.

Egy összetett, sokszereplős tervezésnél a tájépítész tervező mellett általában földmérő, építész, statikus, közműtervező, vízgépész, stb. dolgozik együtt, továbbá feladatspecifikusan különböző szakmérnökök és szakértők is. A megoldandó tervi feladat jellegétől függően vannak, akik kötelezően, tervezői jogosultsággal rendelkező szakemberekként dolgoznak a tervezésben a jogszabályi vetület szerint, ezen túlmenően a megrendelői igény és elképzelés is körülhatárolja, hogy kiknek kell közreműködni egy projekt során.

Hogy történik a melléképületek (garázs, kültéri pihenő, tárolók, stb.) beillesztése a tereprendezési tervezésbe?

A különféle épített elemeknél (lakóépület, melléképület, kerti építmény, stb.) a releváns szabályozás, előírások mellett a szakmai megfontolások jelentik az alapot, amire épülően aztán a megrendelői igényeknek szükséges teret adni. Ezáltal az elhelyezésbeni, méretbeli, szerkezeti és anyaghasználati megoldások még igen sokfélék lehetnek, bőséges egyéni választási lehetőséggel. Viszont fajsúlyos rendező elv ekkor is, hogy az épített és természeti környezethez illeszkedő megvalósításnak vessünk a tervezésben alapot. A végeredmény akkor lesz időtállóan értékes és harmonikusan szép.

Miként kapcsolódik ehhez a folyamathoz a kerttervezés, itt melyek a fő szempontok?

A kerttervezés átfogó és összetett folyamatában a tereprendezési tervezés, és ehhez kapcsolódóan a felszíni csapadékvíz-elvezetés, s akár a vízhasznosítás megtervezése elsődleges szerepű. Erre az alapra rétegződik a szükséges téralakítás, a kerti funkciók szervezése és kiépítése. A tervezett növényzet telepítése tulajdonképpen utolsó felvonásként öltözteti fel a kertet, melynek kedvező esetben örökértékű alapja és egyedi szépsége a gondosan kezelt terepadottsága.

A cikk megjelent rövidített tartalommal „Fókuszban a tereprendezés” címmel a nyomtatott Otthon Házak magazin 2024. márciusi különszámában.

(Az interjú nyomtatott magazin és a honlap változatának illusztrációihoz egyaránt a forrás a KertIkon. Fotó: Kiss Tünde.)

The post A tereprendezés aranyszabályai – helyes kert- és környezetalakítás a tervezéstől a megvalósításig appeared first on Kerttervezés és tájépítészet.