Budapest XII., zöldtető és teraszkert környezetalakítása – Kertépítészeti kiviteli terv
Budapest XII., Greenroof and Terrace Garden – Garden Construction Plan
2023.

Generáltervezés, táj- és kertépítész vezető tervező: Kiss Tünde
Munkatárs: Botka Szilvia okl. tájépítészmérnök
Tartószerkezet, statika: Buri Balázs (okl. szerkezet-építőmérnök) és Takács Barnabás (okl. építőmérnök)
Épületszigetelés-szakvélemény: Horváthné Pintér Judit (okl. épületszigetelő szakmérnök, okl.  építészmérnök) és Dr. Laczkovits Zoltán (okl. épületszigetelő szakmérnök, okl. gépészmérnök)

Galéria: 2024. július

Részletek a ‘Műszaki leírás’ munkarészből:

A tervezési területen az övezeti besorolásnak megfelelően és a szomszédos telkekhez hasonlóan itt is a szabadon álló épület elhelyezéssel történő kertvárosias beépítés és kerthasználat a kialakultan jellemző. A tárgyi telek 1350m2 méretű a teleknyéllel együtt, mely az utca felé erősen lejtős terepadottságú. A tervlapokon a meglévő épületek kontúrja a geodéziai felmérésnek megfelelően látható, kiegészítve a korábbi építészeti tervek alapján megállapítható részletekkel.

A meglévő beépítés a terepi állapotok szerint az eredeti lejtős terepbe toltan történt – a garázsszint kialakítása miatt. A geodéziai ábrázolás szerint az épület körüli terep és burkolatok ehhez igazodóan valósultak meg korábban, az épület földszinti bejáratához íves lépcsős járda vezet a garázsbejárattól a meglévő állapot szerint. A földszinthez tartozó terasz a garázsfödémen épült, mely az épület körüli járdaburkolattal egybefüggően tette körbejárhatóvá az épületet és teremtette meg a kertrészek közötti kapcsolatot. A medenceépület és a kamra-szauna melléképület terepbetolt helyzete kisebb terepépítmények: lépcsők, támfalak építését tette szükségessé a teraszszinthez csatlakozás okán, melyek mostanra leromlott állapotúak és helytelen építésről is tanúskodnak.

A kertben egyéb terepépítmények (hátsókertben: grünbeton szekrényfal, támfalak; előkertben: lejtős felhajtó és lépcsős járda) is épültek szintkülönbségek áthidalására, mivel a közterületi kapubehajtó és a kert legmagasabb terepszintje között 17m a szintkülönbség. A kertben az épülettől távolabbra eső kerti építmények, terepépítmények, kerítések stb. tekintetében nem történik változás és átépítés, ezért csak érintőlegesen szükséges ezekre utalást tenni. A kerti elemek között viszont mára leromlott állapotú a kerti sütögető, ennek felújítása, pult cseréje válik szükségessé.

A beépítéssel kapcsolatos tetővizek elvezetésére láthatóan kiépült aknákkal, csőbekötésekkel a vízelvezetés, ám ezek építése, megfelelősége, állaga kapcsán nem történt aktuális feltárás, jelen ismeretek szerint nem megállapítható, hogy pl. az aknák környezetében víz összegyülemlés történik-e, ami a közeli épített elemek állagát vagy akár növényi alkotók állapotát károsan érintheti. A garázsszinten tapasztalt vizesedés, vízelvezetési problémák a hajdani teraszburkolat és szigetelés helytelen kialakításával összefüggésben jelentkeztek, ez a teraszon történt feltárások, lebontások révén bebizonyosodott. A garázsszinten és a teraszon gyülemlő-szivárgó csapadékvíz kiküszöbölendő problémái meghatározó műszaki szempont a tárgyi ingatlan állagmegóvása érdekében. Nemcsak a greslapburkolatú terasz és járdák romlottak le, hanem a lépcsős járdák is, melyek beton alaptestjén repedések, töredezések láthatók.

Növénytelepítés a házépítéskori régebbi időkben, bő három évtizede történt: nagy arányban örökzöldek, fenyőfélék és mediterrán jellegű dísznövények ültetésével. A kert növényállománya ugyanakkor általánosságban nélkülözte a kertépítészeti koncepciót és a szakszerűséget, ez a helytelen telepítési távolságokból és sűrűségekből is megállapítható. Mindazonáltal a meglévő kerti növényállomány ténylegesen jelent átörökíthető és megóvandó növényértéket, a kert harmonikus használatát és az esztétikai lehetőségek érvényesülését is célozva. A tulajdonosváltással a kert nagyobbrészt változatlan maradt, ám a lakóépület környezetében a kerti növényzet szükséges mértékben megújítandó, valamint a garázsfödémen a burkolt terasz átépítése tetőkerti terasszá jelent jelentősebb zöldfelületi változást a környezetalakítás keretében.

A jelen kertépítészeti tervezés a meglévő lakóépület közvetlen környezeti megújításával összefüggésben haladt, s a megvalósítandó, szükséges részletekre tekintettel kertépítészeti koncepcióterv formájában indult el. A kertépítészeti kiviteli tervdokumentáció foglalkozik a tervezési területen megvalósuló teraszrendezés, zöldfelületalakítás, tereprendezés, felszíni csapadékvíz-elvezetés, valamint a zöldtetőépítés és burkolatépítés részletkérdéseivel.

A tervezési feladat az épületkörnyéki terasz környezetalakítása és egyes kerti területek rendezettebbé tétele, új teraszburkolatok és zöldtető építése, valamint az épület bejárataihoz kapcsolódó megközelítések miatti burkolatcsere, továbbá a csatlakozó terepépítmények megújítása, cseréje, humanizálása; azaz a tervezett kerti építmények és a lakóépület környezetének alakítása nyomán keletkező kérdésekre adandó kertépítészeti válaszok, a koncepciótervre és a szakértői szakvéleményekre épülően kiviteli terv szintű megoldások nyújtása a tereprendezésre, kertépítésre, kerthasználatra, növényalkalmazásra kiterjedően, mindezt a védett, kertvárosi adottságú kerti helyszín lehetőségeit kibontva és a családi ház kertjének használóit szolgálva.

The post Hegyvidéki zöldtető és terasz környezetalakítása appeared first on Kerttervezés és tájépítészet.

Budapest X., Népliget megújítása tájépítészeti tervpályázat – Tájépítészeti tanulmányterv
Budapest X., Renewal Idea Competition of the ‘Népliget’ park – Landscape Architecture Study Plan
2023.

Táj- és kertépítész vezető tervező: Kiss Tünde
Szakági tervezők: Fodor Anita (okl. tájépítészmérnök, rehabilitációs szakmérnök), dr. Nagy Zsuzsanna (okl. tájépítészmérnök, csapadékvíz-gazdálkodás), Szabó Zsolt (út- és víziközműtervező)
Munkatársak: Botka Szilvia, Krajnyák Nóra, Tatárné Brózik Zsófia, Török Beatrix okl. tájépítészmérnökök
Látványtervezés: Fürtön Balázs, Somogyi Bálint okl. építészmérnökök

Részletek a ‘Műszaki leírás’ munkarészből:

Bevezetés

A Népliget megújítására irányuló célkitűzések között nagyszerűnek, ígéretesnek tartjuk a radikális autómentesítés szándékát, valamint az örökségvédelmi hangsúlyú, természetközeli és fabarát zöldfelületfejlesztést. Ha tájépítész tervezők közül bárki „civilben” Magyarország legnagyobb rekreációs zöldinfrastruktúra-elemének területén hosszú éveken keresztül parkhasználóként jelent meg: sétálóként, futóként, kerékpárosként, illetve autóval és tömegközlekedéssel egyaránt – számára a hely szépsége és potenciálja mellett a megoldásra váró problémák is szembeötlővé váltak, mint az elhanyagoltság vagy a közbiztonság hiánya. Mindez az általunk javasolt fejlesztések megvalósításával megszűnik. Biztonság, kapcsolódás, kikapcsolódás – négy évszakban, Népligetben.

A Népliget biztonságossá, otthonossá, élhetővé válik minden parkhasználó számára, legyen az ember vagy más élőlény. Kapcsolódás: egymáshoz, vagy a belső emberhez, a sporthoz, a tudományhoz, a természethez, a játékhoz. Kikapcsolódás: zene, játék, ebédszünet, kultúra, sport, pihenés a természetben. Ehhez minden szükséges parkinfrastruktúrát is megteremtünk: közlekedés, információszolgáltatás, komfortpontok, vendéglátás, stb. annak érdekében, hogy a Népliget népesebb és népszerűbb hellyé válhasson.

Nyilvánvalóan 100-150 évente adódik egy olyan szintű parkreform, mint amelyet a pályázati kiírás jövőképként felvázolt. Ha pedig most adódik hely és lehetőség, hogy egy városi, azaz nagyvárosi szintű „népkert” koherens koncepció szerint fejlődjön, az az igyekezet a tágabban vett urbánus környezetre jótékony hatásokat kiváltó kell, hogy legyen, s mindenekelőtt lényeges, hogy méltó és élménydús körülmények között rekreálódhasson az itt élő, mozgó emberek teljes közössége: a nép – a ligetükben.

Mindannyiunk Népligetében.

Történeti kert rekonstrukciója

A tervkoncepciónk kardinális rendező elve volt a történeti sétányrendszer és parkformák helyreállítása. Ettől csak az olyan területeken tekintettünk el, ahol a meglévő faállományra tekintően túl nagy áldozattal járt volna a helyreállítás, valamint ahol az idők során bekövetkezett funkcionális változás irreverzibilis építésben-beépítésben is manifesztálódott. A nagy parki körutak megőrzése, a hajdani íves sétányok rekonstrukciója mellett a tengelyeket képező sétányok felélesztése is hangsúlyos. Az Óliget hosszirányú főtengelyét az eredetileg, a Nagyvendéglő pozíciója miatt enyhén eltolt pozíciójából egységes tengely korrekcióval teremti meg a terv.

Mivel az (eredetileg sem szimmetrikusan formált!) Dísztér középvonali sétánya a városfejlődéssel funkcióját veszítette, annak esztétikai és belső parkszerkezeti jelentőségét érdemes erősíteni, melyet tervünkben bátorkodtunk a környező parkrészekhez igazodóan helyenként új, de a történeti formákhoz illeszkedően, a Räde-féle parkrendezés szellemében megjeleníteni funkciókban és szerkezeti megoldásokban (ld. „Aqua kvadrát”, Dísztér és az „Ólé Bár”, továbbá ezek környezetében, a belső parkközlekedési kapcsolódásban).

Az idő múlásával még inkább elveszett keresztsétányok helyreállítása az Óligetben a „Jurta Klubháznál” és a vízműves területnél igényel a jelenlegi adottságokat szükségszerűen figyelembe vevő környezetalakítást; az Újligetben a meglévő fák helyzetére tekintettel pedig keskenyebb sétányszélességben épülhet a keresztsétány. A történeti park teresedései esetében nemcsak formai visszafogadást, hanem a jelenkor emberéhez és parkhasználathoz illő új funkciókat is javaslunk.

A történeti kert rekonstrukciós lépései három fő kategóriába sorolhatók az egyes parkrészekre vonatkozóan:

1. eredeti helyen, formában, funkcióval (pl. Óligeti sportpark);
2. részlegesen történeti helyen vagy formában, de eredeti funkcióval (pl. Újligeti sportpark);
3. történeti forma vagy funkció módosult helyen, a kialakult parkviszonyok miatt (pl. Közösségi kert „kertészete”).

Kultúrtörténeti elemek (szobrok, emlékművek, emléktáblák) kezelése

A tervünkben alapértelmezett a meglévő elemek helybeni megtartása és szükség szerinti megújítása, ugyanakkor a tervlapokon ábrázoltuk és részleteztük a javasolt áthelyezéseket, változtatásokat is. Jelentősebb áthelyezést a Naprendszer-modell esetében javaslunk: e táblákat az Óligeti keresztsétányra érdemes áthelyezni és nívós befoglalással ki is emelni: ezáltal a Jurta Klubház és a Vajda Péter utca közelébe ívelő körsétány közötti szakaszon, jól követhetően és érzékelhetően, egyenes vonalban lehetne a sétáló Naprendszert végig kísérni, nem mellesleg esélyegyenlő, akadálymentes formában, amire az Ifjúság sétány lépcsőrendszerébe tagoláltsággal korábban nem volt lehetőség. A sétánytáblák számára – akár nemesebb és parkkörnyezetbe illő anyaghasználattal – szintén kiemelt helyet javaslunk: mérföldkövekként jelezhetnék a sétányok nevét, ezáltal jobban betölthetnék a parkhasználókat tájékoztató funkciót. Mivel a meglévő sétányok híres botanikus és parktörténeti személyek neveit viselik (az „új” sétányokat is e rendben tanácsos elnevezni), érdemes a sétányokhoz-sétánykövekhez igazítva edukációs táblákat is kihelyezni, melyek megismertetnék e személyek tevékenységét a parkhasználó közösséggel.

Egyetértünk a kerttörténeti dokumentációban foglalt javaslattal, miszerint a Centenáriumi park emlékeinek környezetrendezése, az esetleges változtatások helyükre és környezetükre kiterjedő részletes geodézia felmérést követően történhetnek, az ide tervezett parkfunkciókat és parknövényzet-fejlesztést is inkább koncepcionálisan vázoltuk. Ugyanakkor itt, a Megyék kertjében mindenképpen lehetőség nyílik okoseszközzel is bejárható kulturális tanösvény kialakítására, így a meglévő és új elemek is bejárhatóvá válnak.

Tervezett parkszerkezet és funkciók

A Népliget fejlesztését a jelen környezeti adottságokhoz igazodó, illetve az ideálisan betervezhető elrendezésben-szerkezetben, valamint erős tudományos-edukációs és közösségi-rekreációs súlyvonalak mentén javasoljuk.: Az időszakos rendezvény programok, a rendszeres specifikus látogatások (nemzetközi tudományos találkozók, konferenciák, iskolai tanulmányi kirándulások, gyakorlatok), a hétköznapi lakóközösségi, családi, baráti programok számára egyaránt alkalmas színtérként szolgálhasson a park. Az egyes parkrészek ismertetése a 2-3-4. tervlapon tekinthető át részletesebben, a rajzi ábrázoláshoz kötődően. (…)

A parki nagy körutak alakítása

A kiírásban vázolt elvek mentén, ám továbbfejlesztett koncepciót ábrázoltunk, ugyanis a meglévő fasorok menti kellő gyökérzónavédelmi méretezést és a további többfunkciós zöldsávval tagolást álláspontunk szerint következetesen, szakmailag elfogadhatóan nem lehet megvalósítani úgy, ha a gyalogos-futó-kerékpáros használat mindegyikét a meglévő (és változó sortávolságú) körúti fasorok közé helyeznénk. A javasolt elrendezésben a fasorok között történik a kerékpárosút és a futósáv elhelyezés, az előbbi rendre a parkszegély felé esően külső körben, az utóbbi pedig belső körben. A belső fasoron belül halad a gyalogos sétány, ez ésszerűen teremti meg a parkbelső különféle funkciói felé való besétálás lehetőségét, a gyalogos átközlekedés nem zavarja sem futók, sem a bringások haladását, harmadrészt a Grand Prix utáni parkkorszaktól bizonyosan körúti fasoron belül (és kívül) történt a séta. A gyalogos sétány stabilizált szórt burkolata pedig összeegyeztethető a helyenként gyalogos sétányba eső parkfák megtartásával. (…)

Parki ökoszisztéma mint gyakorlati, kísérleti és kutatási terep

Beláthatóan, a környezeti feltételek javításával nemcsak a növényzetet illetően nő a biodiverzitás, mivel beindul a talajélet, egymásra épülően erősödnek az ökológiai folyamatok, megjelennek nagyobb változatosságban és létszámban kisemlősök, több madár, csúszómászó, beporzó, stb. jelenik meg parkhasználóként. Fontos megértetni, társadalmasítani ezt a célkitűzést, hiszen ettől lesznek élők az ökoszisztémák, és végső soron az élőhelyek megújulása, változatossága kardinális az emberi fennmaradásban is. A Népliget célszerűen nem egy steril parki környezet – annál sokkal jobb közeg fejleszthető, és fejlesztendő is.

A gyakorlati, hétköznapi parkműködés mellett hasznos monitorozását javasoljuk a népligeti flórának, faunának, esetleg kutatási témák színtere is lehetne.: pl. A természet alakulása és térhódítása a városi környezetben, a Népliget példáján. A népligeti juhok alkalmas alanyok lehetnének referencia vizsgálatok végzéséhez: milyen különbséget jelent egy emlős szervezetére a városi élőhely, szemben egy vidéki, vagy kisebb környezeti terheltséggel járó élőhellyel. A park átfogó információbázist jelenthetne megalapozott és szakszerű klímavédelmi lépések körében.

Hovatovább ebben a parkban nem is lenne hiányzó parkelem az állatkert, mert igen sokféle gerinces, gerinctelen, kétéltű, páncélos, puhatestű, ízeltlábú, stb. megfigyelhető lenne, ráadásul természetközeli környezetben, szívderítő szabadságfok közepette – a fókuszunkban levő kétlábú parklátogatók mellett.

The post Népliget megújítása tájépítészeti ötletpályázat appeared first on Kerttervezés és tájépítészet.

Budapest XII., Városmajor megújítása tájépítészeti tervpályázat – Tájépítészeti tanulmányterv
Budapest XII., Renewal Design Competition of the ‘Városmajor’ park – Landscape Architecture Study Plan
2022.

Táj- és kertépítész vezető tervező: Kiss Tünde
Munkatársak: Fodor Anita, Krajnyák Nóra, Tatárné Brózik Zsófia, Varga Kantár Judit
Látványtervezés: Varsányi Orsolya
okl. tájépítészmérnökök

Részletek a ‘Műszaki leírás’ munkarészből:

“A kertművészet alkotásai a kert és a park. Nehéz köztük határt megállapítani. Nagy általánosságban csak abban különböznek, hogy az első területre nézve kisebb, utóbbi pedig nagyobb. A különbség azonban már a kert és a park koncepciójának kiindulásából származik. A kert a háznak, a lakásnak a szabadba való kibővítése; a kert a lakásnak a szabadba való kellemes és stílszerű folytatása vagyis a kert koncepcióját mindenben a ház irányítja. (…)
A kert a kerítés által körülvett területen önálló egész és nem igyekszik a környező tájképpel összeolvadni, hisz legtöbb esetben az egyes épületek oly közel vannak egymáshoz, hogy ez nem is lehetséges.
A művészi park a kerttől eltérően a környező tájkép egy része és esztétikailag ennek függvénye. (…)
A park nem “vágódik ki” annyira a környező tájképből, mint a kert, hanem azzal bizonyos fokig harmonikusan olvad össze.”

/Rerrich Béla (1881-1932) műépítész, kertművész/

Illeszkedés a környező városszövethez, infrastruktúrához és természeti környezethez

Rerrich Béla (aki a Városmajor megújítását még 1929-ben készített tervével megalapozó Räde Károly fiatalabb kortársa, valamint munka- illetve szerzőtársa is volt), olyan elvet fogalmazott meg száz éve, amely a városi tájakra és ma is érvényes.

A Városmajor hosszú története virágzó, vagy legalábbis felvirágzó időkben és pusztító eseményekben egyaránt bővelkedik. A kor előrehaladtával irreverzibilis változások is végbementek a park területén és határzónájában, amelyeket mára környezeti adottságként kell kezelnünk, különös tekintettel a magántulajdonra vagy a “közellátó” városi infrastruktúrára. Fontosnak tartjuk ugyanakkor, hogy egy Városmajor szintű közpark esetében minden olyan lehetőséget megvizsgáljunk, amit egy parkrekonstrukció jegyében a parkterület megérdemel: jelentősége, történetisége és a jelen használatokhoz kötődő értéke révén.

A fentiek figyelembevételével a parkot érintő negatív történések egyfajta inverz folyamatát lehetne elindítani: annak érdekében, hogy a Városmajor mint park ne elszenvedője, alárendeltje legyen a környező tevékenységeknek, városi létformának, illetve rendszereknek, hanem inkább a park kerüljön olyan súlyponti szerepbe és területileg is pufferzónával felvértezve, mely által a környezetét, élővilágát képes jótékonyan szervezni, organikus életteret, mozgásteret, kibontakozási teret biztosítani. Ehhez szó szerint bontani és lerontani szükséges akadályokat, mielőtt a parkterületen építés vagy ültetés kezdődhetne. Ebben tanácsos szó szerint elmenni a falakig, hiszen a megkezdődött folyamatok továbbvitelével adódik történelmi (legalábbis: tájtörténeti) pillanat arra, hogy ezen parki értékkel hivatástól, szakmától függően különféle területeken tevékenykedve: jó gazdaként, közhasznúan és értéket továbbadóan sáfárkodjunk.

Szükséges a városi szövettel való együttélés, együtt lélegzés megkönnyítése (annak materiális, strukturális és humán szintjeit egyaránt ideértve), szerkezeti változtatásokra és – józan prioritási rend alapján – áldozatokra van szükség minden olyan vonatkozásban, ahol a funkciók békés együttélése nem reális, illetve ahol nyilvánvalóan közösségi érdeket sért egy kialakult állapot a közparkban, ám annak megváltoztatására igenis van lehetőség, van alternatíva – és így józan mérnöki és gazdasági szempontok alapján monitorozva érdemes is megvalósítani. Azáltal, hogy nagyobb értéket teremtünk, illetve óvunk meg (vagy éppen állítunk helyre), mint amilyen erőfeszítéssel és költségvetéssel mindez jár.

Jelen koncepciótervünkben a vázolt kiírói kapcsolódási rendszer (zöldfolyosó, jelenlegi infrastrukturális, közlekedési adottságok, stb.) mellett egy tágabb megközelítést is a közös gondolkodás homlokterébe helyeznénk: miként lehet a parkot, pontosabban a tervezési területet belül élhetővé, használhatóvá tenni, miközben a fejlesztése, vonzása sem hoz fokozódó, s így hatásmechanizmusában kontraproduktív külső kihívásokat. Ezért a zöldfolyosó és az eddig megfogalmazott főbb fejlesztési irányvonalon túlmenően rendszerszinten érdemes előkészülni a tágabb hatásterület fejlesztésére úgyszintén, hiszen a megszűnő funkciók (pl. sport, kulturális), a tovább nem teljesíthető igények (pl. parkolás, szabálytalan vagy szabályozatlan parkhasználatok) számára nyilvánvalóan megoldásokat, alternatívákat kell találni, ezek között mérlegelve a tér és idő paramétereket, valamint a jogos érdekeket is.

Tervezési alapgondolat és koncepció

Tájépítészeti koncepciónkat két súlyvonal határozza meg:

1. A park történetileg bizonyítható elemeinek, szerkezetének, értékeinek rekonstrukciója, lehetőség szerint minél teljesebben, a történeti kutatásokon és tanulmányokon alapulóan;
2. A park jelenlegi értékeinek tiszteletben tartása és belefoglalása a megújító szándékrendszerbe, megalapozottan, aktuális helyszíni vizsgálatokon nyugvóan (növényegészségügyi állapot, faérték, építményállag, stb.).

E két súlyvonal egyensúlyba hozása azért is igényel körültekintést és sokrétű szakmaiságot, mert a park területén jellemzően vegyes az összkép: noha szétzilálódott mára a történeti szerkezet, ámde bőven van fennmaradt parki elem, “maradványérték”, amelyeknek részleges vagy teljes helyreállítása nemcsak megfontolásra érdemes, hanem reális és kortárs használati értékkel is bírna. Ugyanakkor sok évtized különösebb tervszerűség nélkül hozott akár fatelepítéseket is, amelyek jelen térben és időben túl értékesek ahhoz, hogy egy parktörténetileg letűnt kor restaurálandó elemének adják át a helyüket.

A Városmajor történetének, alakulásának ismeretében koncepciótervünkben egyrészt visszanyúlunk Tallherr József 1785-ös szabályozási tervéhez, másrészt Räde Károly kertészeti főigazgató 1929-es rendezési tervéhez, aki 1785. évi alapkoncepciót fejlesztette tovább, illetve szabta a kor és a helyszín akkorra kialakult adottságaihoz. Kiemeljünk mindazonáltal, hogy a rekonstrukciós célok közé csak azon elemeket emeltük be, amelyek a másodikként említett súlyvonalra szintén ráfűzhetőek (nem aránytalan áldozatokkal) és így jogos, értelmes célként érdemes megvalósításukat kitűzni.

A környezeti elemek között az Ördög-árok külön említendő, amelynek városmajori szakaszát 1917 és 1921 között boltozták be. Ez az időszak mérföldkőnek tekinthető a park történetében, azért is, mert ezt követően nem sokkal, 1929-ben került sor a Városmajor átfogó rendezésére Räde Károly tervei alapján. Mint ismeretes, akkor az egész parkot megújították, és kialakították a máig meghatározó szerkezetét. Räde terve ugyanakkor a park Tallherr-féle alapszerkezetét, mértani szerkesztettségét megtartotta, s így egységesítette a parkot, egyúttal azonban új térszerkezeti elemeket és parkfunkciókat is felfűzött a történeti struktúrára, amelyek ugyanakkor mesterien harmonizáltak is a meglévő, értékes elemekkel.

Pályaművünk ezt az úgymond “Városmajorban bevált, bizonyított” parkfejlesztési metodikát igyekszik követni a rekonstrukciós tervezésben. (…)

A hajdani Tallherr allé, és négyes fasorának koncepcionális rekonstrukciója

A Maros utcai Räde-keresztkorzós park bejárathoz kötődően kell megemlítenünk egy opcionális javaslatot, amelyet szeretnénk a megfontolás tárgyává tenni. A BTC területén a teniszpályák részleges bontása kb. 35fm hosszon ad lehetőséget a hajdani Tallherr- féle allé és annak négyes fasorának rekonstrukciójára. Räde tervén megfigyelhető, hogy az akkor kb. 150 éves fasor eredetileg enyhén ferde szögben kb. a jelenlegi plébániatemplom sarkának irányába vezetett, ám akkor a templom még nem épült meg, az allé lezárására pedig egy ovális teresedés szolgált, vélhetően szobor végelem elhelyezéssel a tengelyvonalban. Ezt az az allét javasoljuk helyreállítani lehetőség szerint, hosszútávon hosszabb nyomvonalon, hiszen a BTC esetleges teljes kiköltöztetése esetén a meglévő sűrűbb faállományig, kb. 280fm adódna egy teljes, egy ütemben végezhető fasor telepítésre, ami a történeti fasorok helyreállításának egyedül járható útja – ugyanis teljesen elpusztult fasorok esetében nem célravezető ütemes felújítást végezni, hiszen éppen az egységes fasor-jelleg nem tudna úgy létrejönni.

Az allé feltámasztásával természetesen a kapcsolódó teresedések, a Maros utcai park bejárat, a Räde Károly korzó, stb. is kedvezőbb kibontakozási teret kapna, nem utolsósorban ezzel válhatna teljessé a Maros utca felőli park rehabilitáció: azaz a parktól korábban elvett területek újra integrálása a park zöldterületébe. Az ily módon létesülő fiatal fasor a beállását követően képes lenne átvenni is a parkbelső idős fasoraitól is jelentős zöldtengely funkciót, ezáltal ütemesen azok megújító fasor rekonstrukcióját is el lehetne indítani, hiszen a park fáinak jelentős része idős vagy le is cserélendő teljes élettartam előtt, egészségügyi állapotából fakadóan.

A parki fasor rekonstrukciók megtervezése különálló, sok szempontú feladat, ám itt kiemeljük még a kerületi településképvédelmi rendeletet (Tkr.), melyben a 19. sz., Közparkokra vonatkozó rendelkezései között irányadó: “30. § (1) A hangsúlyos útvonalak megtartandóak, a meglévő fasorok megtartásával szükség szerinti pótlásával.”

A pályázati tervünk – többek között – éppen a történeti útvonalak és fasorok helyreállítását is megcélozza, a helyszíni értékek (növényi és épített elemek), valamint a kiírásban kitűzött fejlesztési célok és parki funkciók együttes figyelembe vételével.

Tájépítészeti formálás, anyaghasználat, műszaki igényszint megfogalmazása

Úgy véljük, hogy “a park arculatának karakteres megformálása a 21. század tájépítészetének és kertművészetének értékrendjével és eszközeivel” megközelítés korántsem áll ellentétben a Városmajor történeti szerkezetével, rekonstruálható elemeivel, sőt ezáltal teremthetőek meg a hely szelleméhez illő és jól használható, élménydús és kortárs üzenetű parkrészek. Mindez elérhető a formai és tartalmi részletekben, a terepformálásban, az anyaghasználatban, a növényalkalmazásban. (…)

The post Városmajor megújítása tájépítészeti tervpályázat appeared first on Kerttervezés és tájépítészet.

Szekszárd, Családi ház kertjének kertépítészeti engedélyezési és kiviteli terve

2018-2019.

Felelős tájépítész tervező: Kiss Tünde
Munkatársak: Palotás Brigitta, Török Eszter

Dunántúli kertváros, erősen lejtős domboldal a színhelye a teraszolt kert korszerű megoldásokban bővelkedő kialakításának.

A kert nyári átadása után készült helyszíni fotók itt tekinthetők meg: Teraszolt kert domboldalon; Galéria

A kert kivitelezése során, és a tervezői művezetés alkalmával készített helyszíni fotók itt tekinthetők meg: Kertépítés domboldalon, Szekszárd; Galéria.

Részletek a ‘Kertépítészeti műszaki leírás’ munkarészből:

A tervezési területen előirányzott a meglévő kerti teraszterületek használhatóvá és megközelíthetővé tétele, új terepépítmények, valamint egy kerti tároló és egy kerti medence építése, továbbá egy kerti grillező és pihenősarok kialakítása, ezzel együtt válik aktuálissá a kert radikális megújítása és új koncepció szerinti építése.

Tervezési előzmények és a terület adottságai

A tervezési területre vonatkozóan engedélyezési terv készült kertépítészeti, építészeti, valamint tartószerkezeti munkarészekkel, mellyel kapcsolatos eljárás során az építési engedélyt 2019. év elején adták meg. A tervezés ennek értelmének folytatódott, és készült el a szükséges részletekben a kertépítészeti kiviteli terv.

Az engedélyezési terv az építési engedélyt igénylő gabion szerkezetű támfalak építését megalapozandó tartószerkezeti tervező bevonásával készültek. A kiviteli tervezés a gabion támfalakon túlmenően a statikai tervezést igénylő további kerti építmények terveire is kiterjedően folytatódott.

A terület jelenlegi állapota

A meglévő lakóépület kapcsán alakítás nem történik. A tervezési területre vonatkozóan még 2005. december és 2006. december között készült építési engedélyezési terv, majd további módosításokkal 2007. januárjában is, mely a kert- és tereprendezéssel vázlatterv szinten foglalkozott, illetve táj- és kertépítész tervező nem lett bevonva a tervezési folyamatba. A házépítéssel kapcsolatos eljárás során állt elő 2006. májusában az építési engedély, majd 2007. júliusában a módosítási engedély, majd ment végbe a mediterrán stílusú, és szinteltolással kétszintes (eltolt földszintes és részben pince-garázsszintes) ház építése.

A háztervekkel egy időben nem készült külön sem kertépítészeti terv, sem kerítésterv. Az építész helyszínrajzon dokumentált ábrázolás szerinti kertkialakítás (a terepépítmények, a kerti sütögető és pihenőterasz, valamint a kerti medence elhelyezés) túlnyomórészt nem valósult meg, csak az épület északi oldalán lévő földszinti bejáratának megközelítését biztosító kerti tereplépcső és a garázsbejárathoz vezető behajtó út valósult meg közelítően a terv szerint. A kertet érintő építés és földmunkák a keleti irányban eredetileg közel egyenletes hosszlejtésű terepnek a ma is látható teraszolt kialakítására és a jelentős kiterjedésű flórakosár támfal építésére terjedt ki korábban, s a déli homlokzat mentén is épült lépcsős járda. Növénytelepítés egyes részeken történt, de átfogó díszkerti kialakítás nem jött létre.

A házépítéskor megvalósult tereprendezés megakadályozza az intenzív talajeróziót, de a helyenkénti földlemosódásokat nem, s nem teszi lehetővé a gördülékeny kerthasználatot sem. A kert területének nagyobb része jelenleg azért nem alkalmas a pihenőkerti használatra, mert a magasabb fekvésű egyes kerti teraszok között nincs megoldva a kertben való közlekedést lehetővé tevő, jól járható terepszint áthidalás: az épület teraszszintjétől körülményesen vagy balesetveszélyes viszonyok között lehet a kert felsőbb részeibe eljutni. Kerti lépcsők nem épültek a magasabb kerti szintekre, a flórakosár támfalak és a meredek rézsűk úgyszólván bezárják az épületkörnyéket, s leválasztják a telek magasabb fekvésű felét.

Az övezeti besorolásnak megfelelően és a szomszédos telkekhez hasonlóan a tervezési területen is a szabadon álló épület elhelyezéssel történő kertvárosias beépítés és kerthasználat a jellemző. Jelen telek a szomszédos telkeknél valamivel hosszabb, s 30%-os mértékben haladja meg az előírt minimális (900m2-es) telekméretet, mivel 1172 m2 méretű. A tervezési területen, ahogy a környező telkek esetében is, jellemző a vegyes fás állomány: épületkörnyezetben az újabb telepítésű dísznövények, a magasabb telekrészen a hajdani szőlős- és gyümölcsöskerti telekhasználathoz illeszkedő vagy megmaradt gyümölcsfák együttes jelenléte, valamint a legfelső, szegély sávban vadon nőtt cserjék, fák, gyomfák is előfordulnak.

A tárgyi telken a korábbi tulajdonosok a gyümölcsfákat leszámítva csak egy-két kis díszfát, néhány díszcserjét és tujákat ültettek. A kialakult állapotok szerint a telekhatárok vonalában helyenként támfalak, illetve cserjés területek vagy tujasövény szakasz jelentik a telkek közti csekély vizuális elhatárolást, ugyanakkor a hátsókertek sávjára már általánosan jellemző a rendezetlen terep és zöldterület, a kialakult viszonyok nehézkes fenntartásról tanúskodnak, a hiányzó kerítésszakaszokból adódóan is problémák jelentkeznek: nem megoldott a birtokhatárok menti elválasztás, valamint a nyugati telekhatár vonalában, a meglévő vízelvezető árok mentén spontán növényszaporulat tapasztalható.

A kert felső teraszán több, jórészt fiatal gyümölcsfák találhatóak, melyek fajtaválasztása és növényvédelmi kezelése esetenként elhibázott, illetve elhanyagolt, továbbá nem érvényesül a kellő ültetési távolság, sem a fák kifejlettebb korban való helyszükségletei, alacsony törzsmagasságuk is nehezíti, hogy díszkert alkotói legyenek. A flórakosár támfalakkal tagolt területen szembetűnőek a telepített borostyán alkotta nagy foltok. Dísznövényekben kevés változatosság jelenik meg: s inkább az oldalkert és az előkert területén, itt kis foltokban, szintén átgondoltságot nélkülözően található néhány hagyományos díszcserje, virágágyi növény és kultúrnövény. A kert kialakult növényállománya általánosságban nélkülözi a kertépítészeti koncepciót, ezzel akadályozva a kert harmonikus használatát és az esztétikai lehetőségek érvényesülését.

A telket keletről határoló és a megközelítést nyújtó P. utca a szomszédos telektulajdonosok által közösen tulajdonolt zúzottköves út, mely beton szegélyezésű: jobb állapotú ‘K’-szegély húzódik a tárgyi telek felőli, páros utcaoldalon, kiemelt szegély az út másik oldalán, amely a mélyebb fekvésű telkek (vegyesen lakókertek és szőlőskertek) menti sávot határolja. A telek északról egy beton burkolatú, s az eredeti tereplejtést tükröző: átlagosan 22,5% meredekségű magánúttal határos, mely a felső vízelvezető árok fölött elhelyezkedő telek megközelítését biztosítja a P. utcáról. Déli irányban van az egyetlen lakóingatlant jelentő, közvetlenül szomszédos telek, melytől elhatárolást jelenleg a szomszéd ingatlanhoz tartozóan szakaszosan épített kerítéstámfalak, illetve lábazatos kerítés képez.

A telek nyugati, hátsó vonala a kevéssé gondozott árokparttal, rézsűvel határos, amely a vízelvezető árok mentén húzódik, s amely a telek mentén észak-déli irányúra válva vezeti el a lejtős domborzati viszonyok miatt fokozottan keletkező felszíni vizeket. A hátsó kerítésvonal mentén, a hátsókertben jelentkezik erőteljesebben az elvadultság, és a korábbi részleges kerthasználat miatti kedvezőtlen állapot. A kert nagyobb, főként gyepes része mindazonáltal gondozott, elhanyagolt képet azok a területek mutatnak, ahol kedvezőtlen talajviszonyok miatt a gyep kikopott vagy hiányzik, vagy gyomos aljnövényzet jelent meg gyephézagos betonelemek vagy flórakosarak között.

A telek a keleti irányban, nagyobbrészt a telek hosszirányában lejt, de kisebb arányú lejtés a déli irányban is fennáll, az északnyugati és a délnyugati teleksarok között ugyanis 75 cm a szintkülönbség. A telek fő lejtésirányában, 59,6 méter körüli nagyobb hosszon a teleksarkok között közel 13,5 méteres a szintkülönbség, hozzáteendő, hogy a telek a felső árok, valamint az alsó út menti területsávokhoz még meredek rézsűvel csatlakozik a telekhatáron kívüli sávokban. A telek átlagosan 22,5%-os lejtése mindazonáltal a területen belül egyenetlenül alakul, a házépítéshez kötődő tereprendezés és kertalakítási próbálkozások eredményei, a több tagolású teraszolás a terepen jól kivehetők, bár a kényelmes kerthasználatot nem teremtették meg.

A helyszínen kialakult sajátos viszonyoknak megfelelően a saroktelek jelleg ellenére csak kisebb arányban történt elkerítés: az északnyugati teleksaroktól az árok és az északi magánút mentén egy-egy rövidebb szakaszon facölöpös drótkerítés húzódik, a tényleges telekhatártól többé-kevésbé eltérő nyomvonalban. Jellegét tekintve feltehető, hogy kezdettől is csak ideiglenesnek-részlegesnek szánt megoldás volt ez a kerítésszakasz. A déli szomszéd oldalán a már említett támfalkerítéssel oldották meg a szomszédos ingatlan tulajdonosai a telken belüli tereprendezés és a garázsbehajtó miatt szükségessé vált, az adódó szintkülönbség miatti terepépítménnyel való áthidalásokat. A szintkülönbség nélküli telekhatáron valósult meg egy szakaszon a szomszéd újabb építésű lábazatos kerítése. A tárgyi telek az említettektől eltekintve nagyobbrészt elkerítetlen az utak és érintőleges telkek irányából, jelenleg nyitottnak tekinthető, bár a terepviszonyok és a meglévő terepépítmények jelentenek némi lehatárolást képező adottságot.

A kertben meglévő kerti építményt a korábban épült terepépítmények: kerti tereplépcsők és flórakosár támfalak jelentenek (a ház építési idejéhez kötődően). A támfalak két vonalban tagolják a terepet a telek keresztvonalaiban. A P. utcához közelebb eső flórakosár támfal átlagosan 1,0m magas, s az előkerti lejtőt határolja, mely a garázshoz vezető behajtó utat is kíséri, befordulva és csökkenő magassággal. Jól kivehető, hogy a flórakosár támfalak felszíni beton sávra épültek, de a helyszíni szemrevételezés alapján felszín alatti alaptest nélkül.

A második, nagy flórakosaras támfalvonal változó magasságban épült a csatlakozó terepszintekből következően, a legnagyobb szintkülönbségnél 2,2m magas a csatlakozó gyepes síkhoz képest, ám a támfalív felett a terep rézsűsen emelkedik további kb. 20-30cm-t. A flórakosár támfal vonalak által közrefogott területeken így szintén változó lejtésben csatlakozik a terepszint. Az északi oldalkertben épült még szakaszosan flórakosár fal, ahol a bevágásban létesült, az épületet kísérő lépcsős járda, valamint a magánút menti egyenletes lejtésű sáv között vált szükségessé terepáthidalás. Zavaró talajlemosódások főleg ezen a keskeny, a betonjárda burkolattal érintkező sávban szembeötlőek.

A legfelsőbb, gyümölcsöskerti terasztól már kertépítészetileg túlságosan meredeknek minősülő: 1-1,5 lábas rézsűkkel oldották meg a terepcsatlakozásokat, a nagy meredekségű rézsűfalakat ugyan helyenként gyephézagos betonelemekkel, valamint kisebb terméskő tömbökkel próbálták stabilizálni, de ezek egyrészt nehezen fenntartható vagy díszkerti funkciót nélkülöző félmegoldásokat jelentenek, másrészt a szakszerűtlen építés nyomai is látszódnak. Így a hátsókert könnyed kerti megközelítése (tereplépcső-burkolat, terasz-kerti kapcsolat) nem megoldott.

A telek jó állagú behajtó útja vízáteresztő tulajdonságú, hajlékony alapozású kiselemes beton térkő burkolattal épült, mely az épület alsó szintjén létesült kétállásos garázs bejárata előtt tölcsérszerűen kiszélesedik. A behajtó út burkolata a csatlakozó falfelületekhez, valamint támfalakhoz fut közvetlenül, szegélyezés nélkül, csak az utcához csatlakozó kiszélesedésben kapott süllyesztett beton kerti szegélyezést. A garázsbejárat burkolati szintjétől mindkét irányban lépcső indul felfelé, az északi íves lépcsőtag pihenők közbeiktatása nélkül épülten vezet az épület főbejáratához. Az épület mentén körben a beton lépcsőkkel tagolt járdaburkolat szintén öntöttbeton kialakítású.

A földszint eltolt, magasabb részéhez csatlakozó kerti terasz gyepes területébe ékelődött helyzetben egy négyzetes alakú térkőburkolat is épült korábban, melynek anyaghasználata a behajtó út térkövével megegyező. Az öntött betonburkolatok állaga jórészt megfelelő, problémát inkább a csatlakozó terepszintekhez való megfelelő igazodás hiánya jelent, észrevehető az elmulasztott következetes tereprendezés. A telken található lakóépület ereszcsatorna-vízelvezetése az épület közvetlen környezetéből megoldott, de nem teljes mértékben: a dréncsövek a végpontjain helyenként téglavápákon vezetve az út menti sávra vagy kerti zöldterületre folyik az addig el nem szivárgott víz.

A telek keleti alja és az előtte húzódó, útmenti sáv vegyes képű: a telekhatárhoz nem pontosan illesztetten és szakaszosan flórakosaras fal, valamint meredek rézsűk létesültek, miközben az egyes közműtárgyak (pl. vízakna, közműszekrények, és -órák), illetve a fémszerkezetű hulladéktároló szekrény terepbe illesztése, vagy kívánatos takarása nem megoldott.

A szomszédos lakóépületek telkeinek összképe eltérő jellegű, és kialakulatlannak vagy befejezetlennek is tekinthető a hiányos kerítésvonalaknak köszönhetően, viszont igazodási pontot jelent a telkek tagolt előkertes jellege, melynek a délről szomszédos ingatlanon megvalósult építések (burkolatok, támfalak) markánsabb vonalakat adnak. Viszont a tagolt előkertes viszonyok e lakóövezetben azt is jelentik, hogy a telekbelsőkben történt épület elhelyezés, valamint a terepadottságok miatt a szomszédos telkeken ha épült is (támfal)kerítés, az nem az útmenti telekhatáron (a közvetlen utcafronton), hanem bentebb tolt helyzetben valósult meg, azaz az útmenti sávval közvetlenül érintkező előkerti rész nyitott jellegű, s csak terepépítmények (rézsűk, támfalak, flórakosár falak) jelentenek lehatárolást a korlátozott vagy közös használatú közlekedési területektől (magánút, közös út).

A terület fásszárú növényei között kevés a kielégítő egészségi állapotú és ép habitusú, s amelyek egyidejűleg a szükséges, átfogó új tereprendezésbe illeszkedő terepi elhelyezkedéssel bírnak, ezért inkább a falakkal határolt díszágyak (pl. az íves lépcsővel közrefogott ágyás), valamint egyes szoliter díszcserjék jelentenek megőrizhető értéket, lehetőség szerinti megtartásuk (helyenként átültetésük) és védelmük szem előtt tartandó a kert leendő vegetációjának korábbi képviselőiként.

A tervezési feladat a meglévő kerti teraszterületek használhatóvá és megközelíthetővé tétele, új terepépítmények, valamint egy kerti tároló és egy kerti medence építése, továbbá egy kerti grillező és pihenősarok kialakítása miatti, azaz a tervezett kerti építmények és a lakóépület környékének alakítása nyomán keletkező kérdésekre adandó kertépítészeti válaszok, az engedélyezési tervdokumentációra épülően kiviteli terv szintű megoldások nyújtása a tereprendezésre, kerthasználatra, növényalkalmazásra kiterjedően, mindezt a lejtős, illetve tagolt terep adottságú kerti helyszín lehetőségeit kibontva és a kert használóit szolgálva.

A megmenthető és átültetendő növények kapcsán adódó munka mennyiségét az Árazatlan tervezői költségkiírásban szerepeltettük. Amennyiben nem megoldható kiemeléssel egyidejűleg az ültetés, a végleges elültetésig átmenetileg az építéssel és tereprendezéssel nem érintett kerítés menti sávban célszerű vermelni, a kellő ültetésmélységet és vízellátottságot biztosítva a növények számára.

A kert korábbi növényállományának teljes cseréjét irányozzuk elő, eltávolítva a rossz egészségi állapotú (beteges, száradó félben lévő) és csekély díszértékű egyedeket; illetve a téralakítást vagy vizuális kibontakozást nehezítő, vagy az új kertszerkezetbe ütköző kiültetésből származó növények eltávolításával illetve átültetésével a terv szerinti módon javasoljuk a kert megújítását, mely funkcionális és esztétikai szempontból intenzívebb kerthasználatot, valamint karakteresebb kertkialakítást céloz, és az épületkörnyezet rendezésével, illetve az új tereprendezéssel összefüggésben adódó igényekre is képes válaszolni.

Meglévő épített elemek, bontások

Lényegében az épület körül meglévő építmény, terepépítmény és burkolat nagyrészt bontásra kerül, leszámítva a megmaradó betonjárdákat és betonlépcsőket, valamint a behajtó út térkőburkolatát. A középső terasz négyzetalakú burkolt részéről a körültekintő bontásból származó térkő elemeket viszont megtartjuk, mert a telek előtt, az útmenti sávba tervezett új burkolathoz felhasználandók. A hátsókertben a kibontott sziklakövek a felső kert másik részén, a kerti tároló közvetlen környezetében a tervezett rézsű sziklakibúvásaihoz felhasználhatóak lesznek.

A meglévő flórakosár támfalak teljes mértékben bontásra kerülnek. Az épület bejáratai közelében a főbejárat közeli északi járda és rámpa vonatkozásában bontás szükséges a tervezett új terepszintek és járdalépcsők kiépítése miatt. Emellett a déli, belső kerti terasz környékén bontandó az íves beton teraszlépcső, és a betonjárda teraszfal menti szakasza.

A meglévő átmeneti jellegű, facölöp-drótháló kerítés szakaszok is el lesznek bontva, és a terv szerint új kerítésszakaszok épülnek. A meglévő fa kerti elemek és burkolatok (komposztáló, pad, lépcső) teljes mértékben bontásra kerülnek.

A meglévő (és nem öntött beton) kerti burkolatok teljes mértékben bontásra kerülnek, csak a megjelölt betonjárda szakaszok maradnak meg, de azok sem változatlanul. A korábbi terepépítmények és burkolatok megszűnése kapcsán bontási és tereprendezési munkálatok szükségesek a tervben meghatározott módon.

A bontási munkákat tételesen az Árazatlan költségkiírásában tüntettük fel. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a kerti burkolatok általános bontása mellett jelentős a fixen maradó, valamint a kerti építmények és terepépítmények építésével adódóan a kertre vetülő adottságok és elemek száma: a meglévő épület ill. a tervezett tároló bejárata, a kerti ill. szomszédos támfal vagy kerítés csatlakozások, a meglévő szomszédos beépítési szakaszok, a közterületi burkolati (járda, út) terepi csatlakozások; mindezeknek a terepen elfoglalt helyzetük meghatározó lesz a kert új szerkezetében, azaz illeszkedni és csatlakozni kell ezen elemekhez a terep- és kertrendezés során.

Kertmegújítási koncepció

A tervezett kerti építmények, a teraszok alakítása és a kert fejlesztése arra irányul, hogy a háziak igényeinek megfeleljen, élve a helyszín adta potenciálokkal és az előírások nyújtotta beavatkozások megengedett, illetve javasolt keretével. Elsődleges cél a kert és használóinak szempontjából, hogy a kert teljes területe alkalmassá váljon a különféle használati szándékokra, illetve kerti aktivitásokra, s ehhez a szükséges épület-kert kapcsolatok, a kellő terep- és kertrendezés az adottságokon nyugvóan harmonikusan és egységben valósulhasson meg: átfogó kertszerkezeti változtatás szükséges, melyek segítségével szép és hasznos kerti terek teremthetők meg, a tervezés révén a funkcióknak megfelelő esztétikai keretet és műszaki paramétereket alapozva meg. A hosszú távon való értékőrzést célzó előírások betartásával egyidejűleg kiemelt, hogy háziak számára felüdülést, testi-lelki regenerálódást jelentsen a kert – a díszkerti és rekreációs tervezés minél gazdagabb eszköztárával élve.

A feladat összetett: egy szerves egészbe kell foglalni több rendezésre szoruló kerti teret is, amely együttesen az esztétikai és funkcionális megoldásaival egyaránt képes nem csupán a passzív pihenés, de az aktív rekreáció számára kibontakozási teret, kerti hátországot biztosítani. A kert helyet nyújtana a sportos, illetve a kertészkedő aktivitásnak is, ugyanakkor fokozottan figyelembe veszi a hely békés atmoszféráját, mely családi és társasági időtöltésre több szempontból is színesen alkalmassá tehető.

A jelen tervdokumentáció az előbbi célt a tárgyi telek kertjének kialakítására vonatkozóan mutatja be a koncepció főbb vonalainak kiviteli terv szintű kibontásával, mely a kert megvalósítását alapozza meg a szükséges részletek kidolgozásával és szakmai alátámasztásával.

A kertátépítési munkálatok esetleges ütemezését rajzi szinten külön nem ábrázoltuk, ám a teendők elvi sorrendje az Árazatlan költségkiírásban foglalt menetrend szerint értelmezhető. Tekintettel a tervezési területen adott többrétű kötöttségre és a terepviszonyokra, különösen fontos, hogy a meghatározó építési munkálatok a megfelelő sorrendben és minőségben, illetve egymáshoz kellően kötődve haladjanak. A kertépítési munkálatok előkészítése részben az új építésektől és az ezekkel összefüggésben szükséges tereprendezéstől függetlenül is elvégezhetők vagy elindíthatók. Ám a bontási és durvatereprendezési munkákat feszesen az új építési tevékenységekhez illesztetten érdemes időzíteni, hogy a kerthasználatot minél behatároltabban korlátozza a kivitelezés.

Hangsúlyosan kiemeljük, hogy a kertépítési munkálatoknál a kerti területet érintő vonatkozásokban (kerítés, lépcső ill. támfal építés, tereprendezés, vízelvezetés) a kertépítészeti kiviteli tervdokumentáció az irányadó a terepi kitűzésben. Jelen tervdokumentáció készítésekor figyelembe lett véve a munkaközi statikai tervdokumentáció, s ezen, nem kertépítészeti tervi tartalmak részleteihez az említett szakági dokumentáció szolgál alapul.

Kiindulásképpen alaptérképként szolgált a geodéziai felmérés, ugyanakkor a geodéziai felmérés és az építészeti tervek vonatkozásában a helyszínhez képest eltérések mutatkoztak. A pontos földszinti padlóvonalak, a bemért szintek ismeretében a csatlakozó, tervezett burkolatszintek ehhez viszonyítottan tűzendők ki. A helyszíni munkálatok során a méretek ellenőrizendők és pontosítandók, felmerülő kérdések esetén tervezői művezetés szükséges.

A kert öt főbb egységre tagolódik:

1.  Előkert a kerítésen kívül, s az utca menti sáv

2.  Előkert a kerítésen belül, s a bejárati oldalkertek

3.  Díszgyepes és grillező terasz, a kerti konyhával

4.  Medencetér és pihenőkert

5.  Hátsókert és kerti tároló

1.  Előkert a kerítésen kívül, s az utca menti sáv

• Utca menti sáv
• Előkert a kerítésen kívül

2.  Előkert a kerítésen belül, s a bejárati oldalkertek

• Tervezett kerítés
• Kerítésen belüli előkert
• Oldalkertek: kvadrát oldalkert és a főbejárat környezete

3.  Díszgyepes és grillező terasz, a kerti konyhával

• Kerti teraszok
• Terepépítmények
• Grillező-étkező terasz (I.a. kerti terasz)
• Kerti konyha-sütögető teresedése, konyha falív fedett esővédő tetővel
• Díszgyepes terasz (I.b. kerti terasz)

4.  Medencetér és pihenőkert

• Medence terasz (II. kerti terasz), kerti fürdőmedence és környezete

5.  Hátsókert és kerti tároló

• Hátsókert és terepalakítása
• Kerti tároló és terasza (III. kerti terasz)
• Fásítás, zöld térhatárok

Tereprendezési, felszíni csapadékvíz-elvezetési és burkolatrakási terv

A tereprendezési terven részletesen követhető az eredeti terepviszonyok (méteres, félméteres és 10 cm-es szintvonalak és a felmért magassági pontok) adatai és a tervezett terep, illetve ennek csatlakoztatása az eredeti terephez. Hosszirányban 1-1 kerítésvonalba eső, valamint további 5 jellemző vonalban, a kertbelső alakítását érintően vettük fel és ábrázoltuk a terepmetszeteket, melyeken követhető a tereprendezés (feltöltés-bevágás) és a terepépítmény elhelyezés. A főbb beavatkozások jellemző vonalaiban, a statikai tervezéssel érintett építményekre tekintettel külön metszethelyek felvétele történt.

A kertben a bejáratokhoz, kerti építményekhez. terepépítményekhez és meglévő elemekhez való csatlakozás mellett a vízelvezetés építményeinek kialakítása számított a tereprendezés döntő sarokpontjainak. A burkolatok felszíni csapadékvíz-elevezetése a terven feltüntetett hossz- és keresztirányú lejtésekkel lesz biztosítva, a csapadékvizet alaphelyzetben a felszínen a zöld; gyepes vagy cserjével beültetendő terület felé vezetjük. Ahol ez nem elégséges, illetve térbeli akadálya van, ott szükséges dréncsővel elvezetés, új vízelvezető drénbe csatlakozás, az alsókertben (előkertben) pedig a csapadékvíz szikkasztása.

A medencével összefüggésben viszont csatornába lesz kötve a keletkező és dréncsöves elvezetésben nem elszivárgott víz is.

A kertépítés során feltárt, egyúttal a tervezett kerti, illetve terepépítményekbe ütköző, meglévő dréncsövek módosítása vagy szükség szerinti bekötése csatornába, a kivitelező szerint történik, igény szerint tervezői művezetéssel.

A kertben komolyabb terepmunka elsősorban a medence építéséből, másodlagosan az új kerti teraszokat megteremtő durva tereprendezésből, az alapozásokból és adódik. A tereprendezés kis mértékben érinti a korábban is gyepes, növényágyas kialakítású kertrészeket, de a burkolati csatlakozások miatt és terepkiegyengetési céllal a finomtereprendezés keretében szükséges módosítani az eredeti talajszinteken.

Földtömegmozgatás

A tervek és számítások szerint (ld. részletesebben a Statikai tervdokumentációban, illetve a Kertépítészeti tervdokumentáció Árazatlan költségkiírás földmunkához kötődő tételeit) a medencetér építését nem beszámolva is több felesleges föld keletkezik majd a durvatereprendezés során, melyet el kell szállítani. A talaj felső termőrétegének mentése és felhasználása fontos. A burkolatépítéssel korábban nem érintett területeken, a tervezett új burkolatoknál a gyepnyesés 5cm rétege alatt a talaj felső, 15cm-es termőrétegének fejtése történjék meg, majd a fejtett termőföld helybeni deponálása. Deponálásra alkalmas az előkertben az utcafronti kerítés és a támfalak közötti rész.

A felső 15cm-es termőréteg helyben maradéktalanul felhasználásra kerül, így arra is ügyelni kell, hogy a finomtereprendezés során a későbbi felső földterítés minden esetben a talajfelszínről kezdetben legyalult, termőerővel bíró földdel történjék, s ne a terepépítmények alapozásakor vagy burkolatalapok, úttükrök kialakításából származó földdel. Deponálásra alkalmas az előkertben az utcafronti kerítés és a támfalak közötti rész.

Jó minőségű termőföld hozatal a gyepszőnyeg alá, a kiemelt ágyások felső rétegeibe, valamint a tervezett edényes növények edényeibe lesz szükséges az Árazatlan költségkiírásban részletezetten.

Növénykiültetés

A tervezett növények fajainak, fajtáinak megválasztásában két fő elgondolás játszott szerepet. Egyrészt a reprezentatívabb és mediterrán jellegű, de hazai tájba is illeszkedő fajok alkalmazása; másfelől olyan nagyobb díszértékű fajták kiválasztása, amelyek harmonizálnak a kert meglévő fás növényeivel, de a kert kívánt képével úgyszintén.

Fák és cserjék kiültetési terve

A tervlapon meghatároztuk a kerten belül tervezett fákat és cserjéket, pontos elhelyezkedésük és darabszámaik feltüntetésével. A fás növények minőségi és méretbeli paraméterei a növénylistában szerepelnek.

A kertépítészeti terven ábrázolt mobil edénybe kerülő új növényeket meghatároztuk, s bár az edényes növények, valamint edényeik megválasztása a kerttulajdonosok későbbi döntésének megfelelően történhet, mindazonáltal a növényfajtákon túlmenően az elhelyezésbeli és méretbeli ajánlás a tervlapon és a költségkiírásban is követhető. Edényeknek vagy a meglévő edényekkel megegyező edényeket, vagy fagyálló terméskő edényeket javaslunk. A növényedények hagyományos, de jó minőségű ültetőföld alkalmazásával tölthetők fel.

Virágágyi évelők és hagymások kiültetési tervei

A talajtakaró növények, a virágágyi évelők, díszfüvek és a hagymások külön tervlapokon szerepelnek, célszerűen nagyobb felbontásban lehet követni a kiültetésbeli elosztást és mennyiségeket.

Külön tervrészleten mutatjuk be az oldalkertek, a kiemelt ágyások, a gyepes terasz szegélye, a terasz fűszerágy, a medence terasz, a hátsókerti íves virágágy, valamint a díszfüves előkert növénykiültetési terveit.

Tartalomjegyzék

Kertépítészeti műszaki leírás

Kertépítészeti alaptervek

K.0.     Tervezési terület áttekintő terv – Geodéziai felmérés           M = 1:200

K.1.     Bontási, növényállapot felmérési, favédelmi és fakivágási terv       M = 1:100

K.2.     Kertépítészeti terv      M = 1:100

K.3.     Tereprendezési, felszíni csapadékvíz-elvezetési és burkolatrakási terv        M = 1:100

K.4.     Kitűzési terv   M = 1:100

K.5.     Növénykiültetési terv (fák és cserjék)           M = 1:100

K.6.1.  Növénykiültetési terv (évelők – északi oldalkert és kiemelt ágyás)  = 1:50

K.6.2.  Növénykiültetési terv (évelők – kiemelt fagerenda ágyások és déli oldalkert)        M = 1:50

K.6.3.  Növénykiültetési terv (évelők – gyepes terasz szegélye és grillező terasz kiemelt ágyása)  M = 1:50

K.6.4.  Növénykiültetési terv (évelők – medence terasz)      M = 1:50

K.6.5.  Növénykiültetési terv (évelők – hátsókert, íves virágágy)     M = 1:50

K.6.6.  Növénykiültetési terv (évelők – díszfüves előkert)   M = 1:50

Terepmetszetek, nézetrajzok

T.A.     A-A hosszanti terepmetszet   M = 1:100

T.B.     B-B hosszanti terepmetszet   M = 1:100

T.C.     C-C hosszanti terepmetszet   M = 1:100

T.D.     D-D hosszanti terepmetszet   M = 1:100

T.E.     E-E hosszanti terepmetszet    M = 1:100

T.F.     F-F hosszanti terepmetszet    M = 1:100

Terepépítmények, kerti építmények és elemek részlettervei (nézetrajzok, metszetrajzok)

R.1.     Kerítés terve – K/1 és K/2 szakaszok M = 1:100, 1:50, 1:20

R.2.1.  Gabion támfalak (T/1-8 és T/11-12 támfalak) M1-14 kerti jellegmetszetei             M = 1:50 (részletesen ld. a statikai tervdokumentációban)

R.2.2.  Grillező terasz kiemelt ágyásfala (T/9 támfal), M9 metszet  M = 1:20

R.2.3.  Betonlépcsők kültéri greslap burkolattal (új L/4-5 lépcsők és meglévő L/6-7 lépcsők)       M = 1:20

R.2.4.  Pofafalas térkő burkolatú vasbeton lépcső – L/2 lépcső és M3 metszet       M = 1:50, 1:20

R.2.5.  Íves térkő burkolatú vasbeton lépcső – L/3 lépcső és M6 metszet    M = 1:50, 1:20, 1:10

R.2.6.  Fagerenda kiemelt ágyásfalak (T/10.1-3 fatámfalak)           M = 1:20

R.3.     Kerti konyha és esővédő tető, T/4 gabion támfalnál            M = 1:25

R.4.     Pergola és virágos lugas kapu, T/5 gabion támfalnál M = 1:50, 1:25

R.5.     Kerti tároló és L/1 falépcső, T/1 gabion támfalnál    M = 1:50, 1:25, 1:10

R.6.     Medence környezetalakítása és T/2-3 támfalak, M4 és M5 metszetek        M = 1:50, 1:20, 1:10

R.7.1.  Kültéri greslap burkolatok részletei (1a-1b), M9 metszet (T/9 támfalnál)    M = 1:20

R.7.2.  Térkő burkolatok részletei (2a-2c), M13 és M14 metszetek             M = 1:20

R.7.3.  Zúzottkő (3a-3b), kavics (3c) burkolatok és szivárgó drén részletei; M8 és M11 metszetek          M = 1:20

R.8.1.  Faburkolat kukatároló felett, T/11 támfalon (4a), M14 metszet       M = 1:50, 1:20

R.8.2.  Faburkolat bejárati fadobogónál, T/8 támfalon (4b) M = 1:50, 1:20

R.8.3.  Faburkolat T/3 ülőfalon (4c), M4 metszet     M = 1:50, 1:20

Árazatlan költségkiírás anyagkimutatással

The post Szekszárd, teraszolt kert – kertépítészeti engedélyezési és kiviteli terv appeared first on Kerttervezés és tájépítészet.

Szeged, Családi ház kertjének kertépítészeti kiviteli terve

2018.

Felelős tájépítész tervező: Kiss Tünde
Munkatársak: Bozóki Judit, Török Eszter

“Kifli-ház” névvel anno az épület tervein dolgozó statikus emlegette a házat – ma már lakói is így becézik, szeretetteli kötődéssel. A nem átlagos méretű telken álló házat idős fák veszik körül, ám a családi házhoz illő, karakteres és szép kert építése most vált időszerűvé.

A belsőkert őszi átadása után készült helyszíni fotók itt tekinthetők meg: Kert és ház organikus egységben; Galéria

Részletek a ‘Kertépítészeti műszaki leírás’ munkarészből:

A tervezési területen előirányzott egy kerti fürdőmedence építése, egy kültéri jacuzzi kihelyezése, valamint egy kerti pavilon (új kerti tároló) építése és a meglévő lakóépülettel összefüggő belső területen tágasabb, kényelmesebb használatot biztosító kerti terasz kialakítása, ezzel együtt válik aktuálissá a kert karakteres megújítása és új koncepció szerinti építése.

Tervezési előzmények és a terület adottságai

A tervezési területre vonatkozóan még 2005. április és 2006. február között készült építési engedélyezési terv (Ekler Építész Kft., Ekler Dezső építész vezetésével). A házépítéssel kapcsolatos eljárás során állt elő 2006. júniusában az építési engedély, majd ment végbe az íves kialakítású, földszint és részben tetőteres ház építése. A háztervekkel egy időben készült kerítésterv alapján csak az E. utcai gépkocsi kapunál épült meg az új kerítés egy szakasza (a tervektől részben eltérő módon), a D. utcában pedig csak a telekhatáron befordított kerítés végoszlop készült el.

A kertépítészeti tervezés ebben az időszakban nem folytatódott, azaz nem készült a szükséges részletekben kertépítészeti kiviteli terv, ám a kert jelenleg meglévő állapota, a kert főbb burkolatarchitektúra elemei nagy vonalakban az engedélyezési terv szerinti térszerkezetet tükrözik. A kertet érintő építmény elhelyezésre alapvetően építészeti tervek készültek, melyek közül csak a legutóbbi, udvari tárolóként funkcionáló faszerkezetű építmény valósult meg.

A terület jelenlegi állapota

A meglévő lakóépület kapcsán beavatkozás nem történik. Az övezeti besorolásnak (az alacsony lakósűrűségű lakózónának) megfelelően és a szomszédos telkekhez hasonlóan a tervezési területen is szabadon álló épület elhelyezéssel történő kertvárosias beépítés és kerthasználat a jellemző. Ugyanakkor a jelen telek mérete telekegyesítés révén hozzávetőleg duplája az átlagos telekméretnek, 1452,5 m2 méretű. A tervezési területen, ahogy a környező telkek esetében is, jellemzően domináns a gyümölcsfák és az örökzöldek jelenléte, díszkerti kialakítás igen vegyes arányban jelenik meg a kertekben.

A tárgyi telken a korábbi tulajdonosok által ültetett idősebb (40-50 éves) gyümölcsfák és ezüstfenyők a jelenleg is meghatározók, méretük és állomány sűrűségük miatt is. A jelenlegi háztulajdonosokhoz köthető a fiatalabb fenyők ültetése, valamint a díszcserjék és évelők foltokban történt telepítése. Telepített, dúsabb növényállomány mindkét közterületi zöldsávra jellemző, az E. utcai oldalon fák is vannak, de nem fasor jelleggel. A kialakult állapotok szerint a telekhatárok vonalában a kerítésvonalhoz közeli melléképület falak, zömmel áttört kerítésmezők, illetve tuja sövény szakaszok jelentik a telkek közti vizuális elhatárolást, ugyanakkor ez nem mutat egységes képet, sem nem teljes mértékű.

A kert belső területén több, idősebb gyümölcsfa található, melyek növényvédelmi kezelése rendszeres. A telepített lombos díszfák hiánya mellett szembetűnő az örökzöldek jelenléte, a kertbelsőben a hátsókert területén, ahol túl sűrű és kevéssé kielégítő állapotú tuják és fenyők állománya található. A D. utcai előkertben az említett idős ezüstfenyők dominálnak, ám alattuk és közöttük is előfordulnak növények, melyek a mély árnyékot elviselik. Az E. utcai oldalkertben ritkább és vegyesebb állomány található: a fenyőfélék mellett lombos cserjék, félcserjék és szőlő is. A fák többségének esetében nem érvényesül a kellő ültetési távolság (épületekhez, telekhatárokhoz, légvezetékhez viszonyítva), sem a fák kifejlettebb korban való helyszükségletei. Bár a telken az idős fák kétségtelen értéket képviselnek, a kert kialakult növényállománya általánosságban nélkülözi a kertépítészeti koncepciót, így a kert harmonikus használata és az esztétikai lehetőségek érvényesülése érdekében következetes beavatkozások szükségesek.

A területen az említetteken kívül, megemlítendő a korábban kialakított kerti terasszal összefüggő, téglafallal kiemelt növényágyás és az északnyugati házsarok közelében álló benti ezüstfenyő, mely közelében kis foltokban, szintén található néhány díszcserje és kultúrnövény, valamint az E. utcai kerítésvonalba esően az átláthatatlanságot biztosító kúszónövény sáv, mely dúsabb, bozótos cserjeállománnyá fejlődött az évek során. (Amúgy vad, felsarjadt növényegyedek csak a hátsókerti sávban találhatók, ahol a díszkerti jelleg nem meghatározó és a fenntartás is másodlagos.)

A szintén az E. utcai oldalkert részét képező meglévő füge és rozmaring ugyanakkor fontos jelzője a terület mikroklimatikus viszonyainak: a jelentősebb déli benapozottságú telekrészen a fenyők, fák és kerítésvonal által vetett árnyék ellenére még kellően meleg, védett fekvésű, hogy a melegkedvelő növényfajok is a számukra megfelelő növényélettani körülmények között fejlődjenek. Virágágyi növények az épület közvetlen környezetében találhatók.

A saroktelek adottságokat jellemzi, hogy a délnyugati vonalban, az E. utca szilárd útburkolat (s légvezetékek) nélküli, kisebb forgalmú, így szélesebb is a közterületi zöldsáv. A D. utca aszfalt útburkolata mentén a keskeny zöldsávban sűrű cserjesáv található, ám a kerítésvonalban az említett ezüstfenyők képe a döntő: a szűkös előkerti viszonyokat “túlnőtték” oldal irányban (az utca felé) és vertikálisan a légvezeték felé is, mely a szükségszerű metszések és csonkolások nyomaiban is megmutatkozik: az eredeti habitusok nem maradhattak érintetlenül.

A telepítési sűrűség a fák kapcsán szembetűnő, a fák árnyékhatása viszont visszafogottabb cserjealkalmazást tett lehetővé a jelenlegi kertösszetételben. A kert nagyobb része gondozott, figyelemben részesülő képet mutat, ám a leromlott állapotú növények vagy a helyadottságokhoz nem megfelelő növényalkalmazás problémái megoldásra várnak, helyenként a gyep hiányzik, vagy hiányzik a talajfelszínen kívánatos növénytakarás.

A telek az északi irányban, közelítően a telek átlós irányában lejt, eredetileg csekély arányban. A telek lejtésirányában hozzávetőleg 0,6 méter körüli a szintkülönbség. Ugyanakkor a korábban történt építési tevékenységek nem vonták magukkal az összehangolt tereprendezést, ezért egy szűk és több irányból alakított területrészen: az E. utcai udvar és az északnyugati homlokzat közötti kerti csatlakozásnál a szintkülönbség jelentősebb, kisebb területre vetül, így megoldandó e kertrész fejlesztésekor Az átlagosan 1,5-2%-os lejtés tehát a kert területén belül helyenként egyenetlenül alakul. A korábbi tereprendezés és kertalakítási lépések nyomai, a ház enyhén emelt földszinti padlóvonala miatti részleges lépcsőzés, teraszolás az épület közeli terepen szükséges beavatkozások voltak, bár az átfogó kényelmes kerthasználatot nem teremtették meg hosszú távon.

Nem mellesleg az építkezés után idővel a belsőkert eredeti növényállománya alapjaiban változott, kipusztult az az idős diófa, amelyre szerveződött a jelenlegi terasz kialakítás. A kipusztult idősfa helyére a kert e pontján is történt próbálkozás új ültetéssel, ám az eredeti fahelyek eleve átgondolást tesznek szükségessé: a betervezett kerthasználatot és a kialakult épített adottságokat egyaránt figyelembe kell venni a helyénvaló növényalkalmazáshoz. Az elmúlt években kipusztult és kivágásra került idősebb és termetesebb fák (az elő- és oldalkertben, az E. utcai zöldsávban) helyeit a talajban bennmaradt tönkök most is jelzik.

A megépült rövidebb új kerítésszakaszt kivéve a kialakult viszonyoknak megfelelően az utcafronti kerítések kis lábazatos vagy lábazat nélküli drótkerítés és fémvázas kerítések; oldalkerítésként az északnyugati telekhatár vonalán kis lábazatos drótkerítés húzódik, melyet az északkeleti kerti kapunál lejtős ill. szintugratásos lábazatot alakítottak ki, s oldották meg rögtönzésszerűen az oldalkertben az épület közeli tereprendezés miatt szükségessé vált, az adódó szintkülönbség miatti áthidalást.

A kertben meglévő legrégebbi építmény a hátsókerti sávban lévő, leromlott állagú tároló. További kerti építményt a házépítést követően épült udvari szerszámtároló építmény, valamint a terasszal összefüggő terepépítmények: kerti teraszlépcsők és alacsony támfal jelentenek. Ez utóbbiak max. 50cm-es terepáthidalást jelentenek a belsőkerti terep felé, az említett padlószint magassági kitűzéséből adódóan. A terasz lépcsőzés nem egységes sem a belépő, sem a fellépő méretek tekintetében.

A teraszlépcsők szegélye és az alacsony támfal kisméretű téglából épült, melynek nem fagyálló tulajdonsága megmutatkozik a terepépítmények állagában. A lépcsőszegélyek által közrefogott burkolt ívekben az alkalmazott anyag már fagyálló, kiselemes beton térkő, azonban a nem megfelelő alépítményi kialakítás nyomai látszódnak a térkőburkolatnál. Így a terasz hosszú távú és biztonságos használata, illetve a könnyed kerti megközelítések (teraszlépcső-burkolat, terasz-kerti kapcsolat) nem megoldott.

A telek területén vegyes burkolatépítés valósult meg. A teraszon alkalmazott antik beton térkő került a garázs behajtó útja mellett az épülethomlokzatot kísérő járdaívekre a keleti és a déli oldalon, valamint a gyalogos kapu előterére. Az udvar felé a térkőjárda vonala szegély nélküli, rossz állapotú betonjárdában folytatódik, udvari végén lépcsőzéssel. Az udvarban csak a tároló közvetlen környezetében épült kiselemes beton térkő burkolat, itt azonban nem a zömmel használt antik térkő, hanem szürke téglány elemek alkalmazása történt. Az E. utcai kapu közelében rövid szakasz gyephézagos betonelemekkel van kialakítva, az udvarban burkolt gépkocsi beálló hely nincsen, a garázs-, illetve gépkocsi beálló funkciók mindeddig a házban épült garázshelyiség és az előtte létesült behajtó-beálló területén kapnak helyet.

Az épület kerti oldalai mentén nem csak a térkő járdaburkolat épült, hanem a fedett teraszrészen a beékelődött helyzetű faburkolat is, valamint szintén faburkolattal van ellátva a hálószoba kerti terasza az északnyugati oldalon. A faburkolatok jelenleg kielégítik a használati igényt, viszont állagukból következtethetően nem időjárásálló faanyagból épültek, kültéren nem hosszú távon működőképes megoldást jelentnek. A kertben a másodlagos közlekedési vonalakban négyzetes beton járólapok kihelyezése történt, gyephézagos tipegő formában, viszont a tereprendezési hiányosságok miatt is nehézkes a fenntartásuk: többé-kevésbé fűvel benőttekké váltak.

A kerti betonburkolatok közül egyenetlen, helyenként leromlott képet a nem kiselemes betonburkolatok mutatnak, ám az általában jó minőségű, fagyálló beton térkő burkolatoknál is észrevehető az elmulasztott következetes tereprendezés, valamint a nem megfelelő burkolat alépítmény kialakításból eredő jelenségek és hibák. A telken álló lakóépület ereszcsatorna-vízelvezetése nem megoldott teljes mértékben: az északnyugati házsaroknál ejtőcső sem épült (felszíni kavicságyra ömlik az ereszcsatorna sarkától, magasról az esővíz), az északkeleti sarkon az ereszt átvezető csőnél jelentkezik jelentős csapadékvíz terhelés; ezen pontokon a járdaburkolatra vagy zöldterületre folyik a víz – heves esőzések alkalmával a kerthasználatot, közlekedést nehezítő vagy ellehetetlenítő módon.

A telek előtt, a közterületi sávban jó állapotú burkolat a már említett garázsbehajtó kiselemes beton térkő burkolata, viszont a gyalogos kapu előtt csak a kertben is alkalmazott beton járólapok lettek kihelyezve kettős sávban. Az E. utcai kétszárnyú gépkocsi kapu előtt nem történt burkolatépítés. Közterületi járda egyik utcavonalon sem létesült, ez egyébiránt jellemző sajátossága a környező, keskeny szélességű utcáknak.

A telek tervezési területegységbe eső részén értékes, illetve a háziak szándéka szerint megtartandó fák az előkerti fenyők és a belsőkerti gyümölcsfák zöme, az ezzel együtt következő téradottságok és fényviszonyok ugyanakkor alapjaiban meghatározzák az új kertkoncepciót is. A közterületen lévő fák közül alig egy-két példány kielégítő egészségi állapotú és ép habitusú, ezért ezek inkább addig jelentenek megtartandó értéket, amíg cseréjük vagy egyöntetű fasor telepítés nem válik időszerűvé – addig a lehetőség szerinti megtartásuk és védelmük szem előtt tartandó a kerttel összefüggő vegetáció részeiként.

A tervezési feladat a kerti fürdőmedence építése, a kültéri jacuzzi kihelyezése, valamint a kerti pavilon (új kerti tároló) építése és a meglévő lakóépülettel összefüggő területen tágasabb, kényelmesebb használatot biztosító kerti terasz kialakítása miatti, azaz a tervezett kerti építmények és a lakóépület környékének alakítása nyomán keletkező kérdésekre adandó kertépítészeti válaszok, a korábbi engedélyezési vonzatokon jelentősen túlmutató, kiviteli terv szintű megoldások nyújtása a tereprendezésre, kertépítésre, kerthasználatra, növénytelepítésre kiterjedően, mindezt a kedvező adottságú és egyedi jellegzetességekkel bíró kerti helyszín lehetőségeit kibontva és a kert használóit szolgálva.

A megmenthető és átültetendő növények (babérmeggyek és hortenzia, talajtakarók) kapcsán adódó munka mennyiségét az Árazatlan tervezői költségkiírásban szerepeltettük. Mivel várhatóan nem megoldható a kiemeléssel egyidejűleg az ültetés, a végleges elültetésig átmenetileg az építéssel és tereprendezéssel nem érintett udvari, kerítés menti sávban célszerű vermelni, a kellő ültetésmélységet és vízellátottságot biztosítva számukra.

Amikor időszerű lesz a kerítésépítés, az érintkező kerítés menti sávokban erősen javasolt a meglévő fák alapos növényegészségügyi és alakító metszése, hogy a kerítésépítés, ill. a szükséges alapozási munkálatok minél zavartalanabbul kezdődhessenek. A kert megújításának előkészületi munkálatai jó időzítést adnak ezen munkák elvégzésére is, és szükségesek is az új elemek bekerülése előtt. Az E. utcai zöldsávban hasonló okokból csak a kerítésépítés beütemezésekor, azt követően érdemes a fás növényzet cseréje, illetve az egységes fasor telepítése.

A kert jelenlegi növényállományának átfogó fejlesztését irányozzuk elő, eltávolítva a rossz egészségi állapotú (beteges, száradó félben lévő) és csekély díszértékű egyedeket. Továbbá a téralakítást vagy vizuális kibontakozást nehezítő, vagy az új kertszerkezetbe ütköző, korábbi telepítésből származó növények eltávolításával, illetve átültetésével a terv szerinti módon javasoljuk a kert megújítását, mely funkcionális és esztétikai szempontból intenzívebb kerthasználatot, valamint karakteresebb és fenntarthatóbb kertkialakítást céloz, valamint az épületkörnyezet rendezése, illetve az új tereprendezéssel összefüggésben adódó igényekre is képes válaszolni.

Meglévő épített elemek, bontások

A hátsókerti régi tároló építmény mellett lényegében az épület mellett, a belsőkert felőli oldalakon minden építmény, terepépítmény és burkolat is bontásra kerül. A körültekintő bontásból származó antik térkő elemeket viszont megtartjuk, mert a kertbe tervezett új burkolatokhoz felhasználandók. Az épület délnyugati oldalán a leromlott állagú burkolati szakaszok mellett az antik térkő járda is bontandó, onnantól, ahol a meglévő járdaszélesség lecsökken 120cm alá, innen ugyanis ebben a szélességben fog folytatódni a járda, a terv szerinti korrigált, épület falívvel párhuzamos szegélyvonal mentén. A bontásból származó antik térkő elemek ebben az esetben is megőrizendők a későbbi burkolatépítésekhez. A térkőburkolatok szegély térkő elemeinek újrahasználhatóságával nem számoltunk.

A meglévő udvari burkolatok bontásra kerülnek, csak a tároló melletti szürke téglány térkőburkolat marad meg, ugyanakkor kisebb arányú kibontás és visszaépítés a medence vízgépészeti aknájánál szükséges lesz. A korábbi burkolatok megszűnése kapcsán bontási és tereprendezési munkálatok szükségesek a tervben meghatározott módon.

A megbízóval egyeztetett ütemezésben a meglévő régi utcafronti kerítés szakaszok is el lesznek bontva, és a terv szerint új kerítésszakaszok épülnek, a már megépült szakasz folytatásaképpen.

A bontási munkákat tételesen az Árazatlan költségkiírásában tüntettük fel, a kerítésépítéseket megelőző szükséges bontások külön, a kerítésépítéshez kötődően szerepelnek a külön kezelhető ütemezhetőség érdekében. Fontos kiemelni, hogy a kerti burkolatok nagy arányú bontása mellett jelentős a fixen maradó, valamint az új kerti építmények építésével adódóan a kertre vetülő adottságok és elemek száma: a meglévő épület, ill. a meglévő tároló és tervezett pavilon bejáratai, a kerti átjárók-kapuk, ill. a szomszédos kerítéslábazati csatlakozások, a közterületi burkolati (járda, út) terepi csatlakozások; mindezeknek a terepen elfoglalt helyzetük meghatározó lesz a kert új szerkezetében, azaz illeszkedni és csatlakozni kell ezen elemekhez a terep- és kertrendezés során.

A bontási munkák során ügyelni kell a meglévő közművezetékekre, ismert és feltételezett vonalukban óvatos kézi feltárás szükséges.

Kertmegújítási koncepció

A létesítendő medencetér, a tervezett pavilon, terasz kialakítása és a kert fejlesztése arra irányul, hogy a Megbízó család igényeinek megfeleljen, élve a kedvező potenciálokkal. Elsődleges cél a kert és használóinak szempontjából, hogy a kert teljes területe alkalmassá váljon a különféle használati szándékokra, illetve kerti aktivitásokra, s ehhez a szükséges épület-kert kapcsolatok, a kellő terep- és kertrendezés az adottságokon nyugvóan harmonikusan és egységben valósulhasson meg: átfogó kertszerkezeti változtatás szükséges, melyek segítségével szép és hasznos kerti terek teremthetők meg, a tervezés révén a funkcióknak megfelelő esztétikai keretet és műszaki paramétereket alapozva meg. Egyidejűleg kiemelt, hogy háziak számára felüdülést, testi-lelki regenerálódást jelentsen a kert – a díszkerti és rekreációs tervezés minél gazdagabb eszköztárával élve.

A feladat összetett: egy szerves egészbe kell foglalni több rendezésre szoruló kerti teret is, amely együttesen az esztétikai és funkcionális megoldásaival egyaránt képes nem csupán a passzív pihenés, de az aktív rekreáció számára kibontakozási teret, kerti hátországot biztosítani. A kert helyet nyújtana a játékos, illetve a kertészkedő aktivitásnak is, ugyanakkor fokozottan figyelembe veszi a helyszín vidéki kertvárosias atmoszféráját, mely családi és társasági időtöltésre több szempontból is színesen alkalmassá tehető.

A kertátépítési munkálatok esetleges ütemezését rajzi szinten külön nem ábrázoltuk a medencetér lehatárolásán túlmenően, ám a teendők elvi sorrendje az Árazatlan költségkiírásban három részre tagolása és a költségkiírásban foglalt menetrend szerint értelmezhető, azzal a kitétellel, hogy a tulajdonosi szándék szerint első ütemként induló medencetérrel és fürdőépítményekkel összefüggő munkálatok (I.) bontási vonzata az átfogó területelőkészítési és kertépítési (II.) költségkiírásban szerepel. Az utcafronti kerítés építés (III.) költségkiírása ugyanakkor minden részletében külön kezelhető munkarész.

Tekintettel a tervezési területen adott többrétű kötöttségre, összefüggésre és a terepviszonyokra, különösen fontos, hogy a meghatározó építési munkálatok a megfelelő sorrendben és minőségben, illetve egymáshoz kellően kötődve haladjanak. A kertépítési munkálatok előkészítése részben az új építésektől és az ezekkel összefüggésben szükséges tereprendezéstől függetlenül is elvégezhetők vagy elindíthatók. Ám a bontási és durvatereprendezési munkákat feszesen az új építési tevékenységekhez illesztetten érdemes időzíteni, hogy a kerthasználatot minél behatároltabban korlátozza a kivitelezés.

A kert öt főbb egységre tagolódik:

1. elő- és oldalkert, a kerítés menti közterületi zöldsáv

• E. utcai kerítés és gyalogos kapu környezete
• Közterületi zöldsáv, fasor
• D. utcai kerítés és gépkocsi behajtó környezete
• D. utcai előkert
• E. utcai oldalkert (a gyalogos kaputól az udvar belső kerítéséig)

2. udvar és veteményeskert

• Pergola és új belső kerítés, kerti kapu
• Komposztáló hely és veteményeskert
• E. utcai gépkocsi behajtó és kapu környezete

3. medencetér és fürdőépítmények

• Kerti fürdőmedence és jacuzzi környezete

4. íves terasz és belsőkert

• Meglévő fedett épületterasz környezete, terasz étkező
• Az íves terasz terepépítményei
• Kiemelt ágyások
• Bográcsozó
• Teraszhoz csatlakozó belsőkerti terület és az íves rézsű
• Csapadékvízgyűjtés a terasz közelében

5. hátsókert és kerti pavilon

• Kerti lounge: a fedetlen pihenősarok
• Kerti konyha: a pavilon konyha-sütögető teresedése
• Kerti pavilon: új kerti tároló
• Hátsókerti növénykiültetés

Tartalomjegyzék

Műszaki leírás

Kertépítészeti alaptervek
K.0. Tervezési terület áttekintő terv M = 1:200
K.1. Bontási, növényállapot felmérési, favédelmi és fakivágási terv M = 1:100
K.2. Kertépítészeti terv M = 1:100
K.3. Tereprendezési, felszíni csapadékvíz-elvezetési és burkolatrakási terv M = 1:100
K.4. Kitűzési terv M = 1:100, 1:50

Növénykiültetési tervrész
K.5. Növénykiültetési terv (fák és cserjék) M = 1:100
K.6.1. Növénykiültetési terv (évelők – oldalkert) M = 1:50
K.6.2. Növénykiültetési terv (évelők – előkert) M = 1:50
K.6.3. Növénykiültetési terv (évelők – íves virágágy és kiemelt díszágy) M = 1:50
K.6.4. Növénykiültetési terv (évelők – fenyő alatti ágyás és fűszerágy) M = 1:50
K.6.5. Növénykiültetési terv (évelők – virágos hagymás gyep) M = 1:50
K.6.6. Növénykiültetési terv (évelők – veteményeskert virágos szegélye) M = 1:50
K.6.7. Növénykiültetési terv (évelők – hátsókert, kerti tároló környéke) M = 1:50

Kerti építmények és elemek részlettervei (nézetrajzok, metszetrajzok)
R.1. Kerítés terve – D. és E. utcai szakaszok M = 1:100, 1:50, 1:20
R.2. Pergola-kerti kapu terve – új oldalkerti belső kerítés M = 1:20
R.3. Terasz környezetalakítása; T1, T2, T3, T4 és T5 metszetek, R/1-2 rámpa, L/1 lépcső és T/1-2 támfalak M = 1:100, 1:50, 1:20
R.4. Medence környezetalakítása; M1, M2, M3, M4 és M5 metszetek, T/3 medencefal és L/2 falépcső M = 1:50, 1:20, 1:10
R.5.1. Kerti pavilon és kültéri konyha – alaprajz és homlokzatok M = 1:50
R.5.2. Kerti pavilon és kültéri konyha – tartóváz V1 és V3 metszetek M = 1:25
R.5.3. Kerti pavilon és kültéri konyha – tartóváz V2, V4 és K metszetek, konyhapult nézete M = 1:25
R.5.4. Kerti pavilon és kültéri konyha – alapozási és burkolatcsatlakozási részletek M = 1:10
R.6. Magaságyás terve M = 1:20
R.7. Komposztsiló terve M = 1:20
R.8.1. Klinkertégla burkolat részletei (1a-1b) M = 1:20
R.8.2. Térkő burkolatok részletei (2a-2c) B1, B2, B3 metszetek és R/3 rámpa M = 1:100, 1:20
R.8.3. Fa teraszburkolat részletei (3) M = 1:50, 1:20
R.8.4. Kavicsburkolat (4) és szikkasztó drén részletei, B4 metszet M = 1:20

Árazatlan költségkiírás anyagkimutatással – I. Medencetér, fürdőépítmények kialakításának munkái
Árazatlan költségkiírás anyagkimutatással – II. Területelőkészítő és kertépítési munkák
Árazatlan költségkiírás anyagkimutatással – III. Utcafronti kerítések építése

The post Szeged, “Kifli-ház” kertje – kertépítészeti kiviteli terv appeared first on Kerttervezés és tájépítészet.

Debrecen, Vénkert, Borsos-villa parkja; Vénkerti Közösségi Ház környezetalakítási tervezés: engedélyezési terv és kiviteli terv
Debrecen, Landscape Architecture Plan of Borsos Villa (Community House) Garden and Park – Permission Plan and Garden Landscape Construction Plan
2017.

Tájépítész tervező: Kiss Tünde
Munkatársak: Fekete Anna, Ungor Beáta
Generáltervező: Perfektum Mérnöki Kft.

„Borsos a magyar érzést nem elleste, nem megtanulta, nem kitalálta,
hanem magában hordozta, mert beleszületett (…)”

/Rácz Zoltán: Borsos József/

Részletek a környezetalakítási kiviteli terv ‘Táj- és kertépítészeti műszaki leírás’ munkarészből:

A Borsos-villa parkja – a tervezési feladat

A tervezési területen előirányzott a villaépület felújítása mellett a villa környezetének rendezése, a park és elemeinek felújítása, illetve korszerűsítése, ezzel együtt válik aktuálissá a parkrészek alakítása és a villakert új koncepció szerinti építése.

A tervezett zöldterületi fejlesztés, a helyi egyedi védettségű műemléki épület környezetének kialakítása, a meglévő és új funkcióknak való megfeleltetés a környezetalakítás és kertépítészet terén is komplex megközelítést igényelt. A fentiek tekintetében az engedélyezési tervfázison túlmenően az első fázisban tájépítészeti tervdokumentációnk adott széleskörű vizsgálati és tanulmánytervi áttekintést a tervezési terület vonatkozásában, mely a Vénkert tájtörténeti vizsgálata és a Borsos-villa története kapcsán az általunk végzett kutatómunka összegzése; összeállítása térképes, fényképes és illusztrációs mellékletekkel történt.

A tervezés tárgya Debrecen Vénkert városrészén belül, észak-északkeleti elhelyezkedésben a legnagyobb egybefüggő közparki zöldterület, vénkerti viszonylatban a legnagyobb park (területe 13 876m2, társasházi előkertek nélkül). A Borsos-villa és környezete elnevezését régi tulajdonosáról kapta: Borsos József (1875-1952) egykor Debrecen főépítésze volt, továbbá jelentős középületeket tervezett, munkássága és a városrendezésben elért eredményei révén a város mindmáig méltányolja a személyét, ezért is lett a villa környezetének közterületi elnevezése Borsos József tér.

A Borsos-villa környezete

Debrecen Város Önkormányzata Borsos József halálának 50. évfordulóján, 2002-ben emléktáblával fejezte ki tiszteletét a néhai főépítész egykori lakóháza falán. Miután az irodalmi múzeum kiköltözött (2014-ben új helyen nyílt meg a Debreceni Irodalom Háza), újra használaton kívül, üresen állt a Borsos-villa, ami nem tett jót az épület állagának, s az épületkülső megóvása sem tudott lépést tartani a lakótelepi betondzsungelben elharapózó és a használatlanságra válaszoló graffitis rongálásra. A Borsos-villa hosszú ideje kihasználatlanul áll, az önkormányzat részéről a villa hasznosítására keresték a megoldási lehetőségeket, s időközben kikristályosodott a Borsos-villa és környezetének közhasználatú funkciója.

A villa környezete időközben a Borsos József tér elnevezést kapta, bár jelenlegi formájában sajnos sem a tér megjelölésre, sem a név méltánylására nem méltó, mivel nem illeszkedik sem Borsos József alkotói szellemiségéhez, sem pedig az utókorra és Debrecenre hagyott villaépületéhez.

A villakert, park tervezési helyszín fejlesztésének irányai a Tervezési program kiírás szerint

• Zöldfelület előkészítő munkái
• Zöldfelület megújítása
• Játszótér fejlesztése
• Sportpálya / Pingpongasztal felújítása
• Kondipark kialakítása
• Parki berendezések telepítése
• Közvilágítás fejlesztése
• Parki sétányok, járdák burkolása, felújítása
• Környező járda szükség szerinti felújítása
• Környező lépcső szükség szerinti felújítása

Környezet- és parkalakítási koncepció és a térszerkezeti adottságok

A tervezési területen hangsúlyos fejlesztési irányt jelent a helyi egyedi védelem alatt álló villaépülethez illően a környezet méltó alakítása, melynek a tervezett közösségi ház funkciókhoz is alapvetően illeszkednie szükséges.

Ahogyan azt kezdetben kiemeltük, a tervezési feladat különleges jellegéből adódóan – miszerint egyidejűleg közterületi park, illetve helyi egyedi védettség alatt álló épületet övező kert tervezése vált szükségessé – párhuzamosan végeztünk vizsgálatot és kutatást abból a célból, hogy a meglévő állapot kialakulását kellően áttekinthessük és követhetővé tegyük, majd a tervezett állapot előirányzott kialakítása minél alaposabban történhessen a Vénkert egyetlen vén villájának környezetében.

A régi térképeket vizsgálva, a 2. és 3. katonai felméréstől áttekintve már megmutatkozik a villa korabeli, eredeti utcaszerkezetet, amiből már számos tényező kikövetkeztethetővé vált, valamint érthető volt az épület elhelyezése és tájolása – amit az észak-déli, kelet-nyugati irányú panelépítkezések nyilván nem méltányoltak. Az épület jelenlegi nehézkes feltárulkozása és a zavaros környezet részben ebből adódik. Innen eredően vált összetett szakmai megközelítést igénylően izgalmas feladvánnyá a tervezési feladat: a jelen parki rendszerbe és környezetbe illeszthetően visszaültetni a hagyományjelző elemeket (lehetőség szerint rekonstruálhatóan) és kiindulásképpen az egész térszerkezet átfogó kezelése.

A tervezéskor ismert, a jövőre vonatkozóan kijelölt közösségi ház funkció még nem ad mindenre választ és szabatos keretet; vélhetően sokféle irányban mozdulhat a jövőben a használhatóság, s nyilvánvalóan kedvező összességében az olyan hasznosítás, ami a fenntarthatóságot is hangsúlyosan figyelembe veszi. Ami elsődleges és kötött adottság, hogy az épületet közpark fogja közre, s bár a villát a kihasználatlanság lengi körül, sokan használják és kedvelik a környezetét (ezért bőven vannak kötöttségek: előnyös és hátrányos oldalról egyaránt). A tervezési területet illetően alapcél, hogy szerethető és használható legyen egyidejűleg a kerti közeg – olyan módon, hogy abban a tiszteletadás és a helyismeret is átüssön.

A jelenlegi, kialakult viszonyok problémáiba korábban betekintést adtunk, a hely és a villa múltjának ismertetését emiatt is tartottuk fontosnak az engedélyezési tervfázisban. Ezt követően igyekeztünk az ötletfelvetéseken túl javaslatokat tenni, rávilágítani a súlyvonalakra, amelyek a park alakításában hasznosak, illetve döntő szerepűek a koncepció kidolgozásában.

Ez alapján sikerült a tervezési program célkitűzéseivel, a körvonalazott funkciókkal szinkronba hozni a park tervezett térszerkezetének hierarchiáját és rendező elveit. A korábban kialakított, jelenlegi viszonyok közepette a villaépület mellékes, megtűrt elemként áll, esetlegesen alakított környezetben. E méltánytalan helyzet megváltoztatására irányulnak azok a tervi elképzelések, amelyek mentén a villa mint közösségi ház térszervező és súlyponti elemmé válhat, s nem mellékes módon: az egyéb parki funkciókat is megtámogatva és az alapvető esztétikai elvek jobb érvényesülésével.

A tervezett parkmegújítás és a zöldterület fejlesztése arra irányul, hogy a parkot használók, elsődlegesen a helyi lakóközösség, és a vonzáskörzetből jövő parklátogatók igényeinek, valamint a közhasználatú városi park működési és szolgáltatási szükségleteinek megfeleljen, élve a kialakult, meglévő potenciálokkal és az előírások nyújtotta beavatkozások megengedett, illetve javasolt keretével.

Elsődleges cél a park használóinak szempontjából, hogy a park teljes területe alkalmassá váljon a különféle használati szándékokra, illetve kerti aktivitásokra, s ehhez a szükséges környezet-park kapcsolatok, a kellő terep- és parkrendezés az adottságokon nyugvóan harmonikusan és egységben valósulhasson meg: a kialakult rendszerre építve átfogó parkszerkezeti felülvizsgálat és korrekció vált szükségessé, melynek segítségével a kellő kiszolgáló (járda- és térburkolatú, pálya- és ütéscsillapító burkolatú) területek mellett szép és hasznos kerti terek, parkterületek teremthetők meg, a tervezés révén a funkcióknak megfelelő esztétikai keretet és műszaki paramétereket alapozva meg.

A hosszú távon való értékőrzést célzó előírások betartásával egyidejűleg kiemelt, hogy a parkba látogatók számára felüdülést, testi-lelki regenerálódást jelentsen a park – az ökologikus és rekreációs tervezés minél gazdagabb eszköztárával élve.

A fentiek fényében a park területének fejlesztése két alapegység alakítását jelenti:

1. A villakert: a villa közvetlen környezete; elsődlegesen dísztér, közösségi és pihenőkert jelleggel
2. A környező parkrész; sokszínű funkcióihoz igazodva (sport, játszó, rekreációs területek)

A két alapjellegen túlmenően az adottságoktól és funkcióktól függően az egyes területrészek további sajátosságokkal lesznek kialakítva a megrendelői elképzeléshez igazodóan, és az előírásoknak megfelelő terveink szerint, amely mindkét jellegű parkrész esetében jelentős értéknövelést jelent a kiindulási állapothoz képest.

A feladat összetett: egy szerves egészbe kell foglalni több, különféle szerepet betöltő, rendezésre szoruló kerti teret és parkrészt, amely együttesen az esztétikai és funkcionális megoldásaival egyaránt képes nem csupán a közlekedés-parkhasználat, de a rekreáció számára is kibontakozási teret biztosítani. A park helyet nyújtana a nagyobb ívű kulturális és közösségi célok mellett a különféle szabadidős aktivitásnak és parkhasználatnak is, ugyanakkor fokozottan figyelembe veszi a tömbbelsős-társasházi kertfunkciókhoz, valamint a villa, mint közösségi házhoz kötődő differenciáltabb kerthasználati igényeket is. A tervezési terület, adottságai révén családi, közösségi és kulturális időtöltésre több szempontból is színesen alkalmassá tehető. (…)

Részletek a környezetalakítási engedélyezési terv ‘Táj- és kertépítészeti műszaki leírás’ tanulmánytervi munkarészéből:

A Borsos-villa, azaz a “Vénkerti viskó”

Már a debreceni évek elején hosszú távon gondolkodott Borsos József a városban való letelepedésről, hiszen hamarosan telket vásárolt, 1912-ben kész voltak a villa tervei, így a család saját otthona a hajdani Domokos Lajos utca 13. szám alatt hamarosan felépült. Az akkor érvényes szabályozás szerint közvetlenül a Borsos-család telke mellett, vagy csak egy telekkel arrébb húzódott volna az Aczél Géza által a Vénkertbe kijelölt három kelet-nyugat irányú út közül a legészakibb, amely a Domokos Lajos utcát keresztezte volna, azaz az építész annak az esélyével tervezhette a villaépületet, hogy északnyugatról saroktelekké (vagy legalábbis egy másik utcához is közelivé) válhat a családi tulajdon. Ez megmagyarázhatja, hogy a szabadon álló épület mellett miért éppen az északi oldalkert szélességét hagyta szélesebbre, hiszen a déli oldalt kellemesebb használatra lehetett volna kialakítani. Viszont, ha utcanyitással kellett számolni, az északi oldalkertet hasonlóképpen védő szereppel kezelhette, mint a nyugati, tágas előkertet. Az épület bejárata is északra tolt helyzetű a nyugati főhomlokzaton, és a rá jellemző lekerekített sarok-megoldás is az északi oldalra került. Az általa készített szabályozás ezt az Aczél-féle út nyomvonalat már egy telekszélességgel még északabbra tolta volna.

A saját házán bőven voltak rá és a híresebb épületeire jellemző motívumok, ám sok alkotásával szemben, illetve számos, általa tervezett villaépülethez képest a Borsos-villa inkább visszafogott, szerény kialakításban épült, a főépítész látszó felületen téglát is csak az erkélypilléreknél és a kéményeken alkalmazott. A homlokzati tagolásban is döntő volt a mögöttes funkció, Borsos a tető kialakításban engedte leginkább szabadon az általa kedvelt, erdélyi építészetet megidéző formavilágot, s alkalmazta a fa anyaghasználatot és faragást. Sajátos humorával a villát a “Vénkerti viskó” néven emlegette. Ezzel együtt az akkor külvárosnak számító Vénkert földszintes beépítésű utcájában ez a többszintes villa kiemelkedett a környezetéből. Az épület teraszáról be lehetett látni a várost, pazar panoráma adódott a Nagytemplom irányában, a főépítész otthon gyakorta készített fotót a város felett ívelő szivárványokról is.

Borsos József mindig törekedett a korszerűségre, s az 1920-as évek végén elterjedő fényképezésre is hasznos, korszerű eszközként tekintett. A Debreceni Fotóklub tagjaként nemcsak tanulmányútjain, vagy tervezett épületeinek megvalósításakor, az építkezések alkalmával fotózott, hanem miután 1932-ben könnyebben kezelhető masinára tett szert, rendszeresen családi körben, kirándulásokon, a maga kedvére is készített fényképeket. Ennek köszönhetően a családi fényképalbumban sok fotó található a Borsos-villáról is. Ezek átböngészése révén áll rendelkezése a legtöbb információ, képi bizonyíték, hogy a villaépület és a környezete miként jelent meg, illetve hogyan változott esetenként a családi villakert kialakítása. Mivel a kutatómunkánk során sem a telek beépítésekori helyszínrajzot, sem az épület környezetének, a kert kialakításának kialakítását ábrázoló tervrajzot nem sikerült fellelni, az eredeti kialakítás tanulmányozásában nagy jelentőségűek a meglévő fényképek a villáról és a villakertről.

Debrecen jellegzetes villaépítészete és a villakertek kialakítása a Sestakertben, a Simonyi úton figyelhető meg leginkább, mely a XIX. század folyamán épült be, ahol a város jómódú polgárai építkeztek elsősorban, s jórészt nyaralókerteket létesítettek. A Simonyi út fasorokkal rendelkező sétánya kellően széles volt felvonulásokhoz is, így kedvelt és hangsúlyosan zöldövezet jellegűvé vált a városrész. A tágas kertek közepére helyezték el a kúriaszerű villaépületeket, illetve kellően hátrahúzott elhelyezésben építkeztek, hogy nagy és látványos előkertek jöhessenek létre, ami az épületnek és a családi életnek is megfelelő teret biztosít az esetlegesen zavaró forgalom, és a kíváncsi járókelők elől.

Borsos József számos villát megtervezett már másoknak, a villanegyedek alakítását városrendezői irányból is befolyásolta, így a saját vénkerti viskójának esetében már letisztulhatott a látásmódja. A debreceni villaépítészeti elvekhez igazodóan helyezte el házát a telken, amely 249,2 négyszögöl területű volt csupán.

A visszaemlékezések szerint szembeötlő volt az a nagyfokú megbecsülés, ami a Borsos-családban jellemezte a családtagok egymáshoz való viszonyulását, s a család, a gyerekek érdekét nemcsak az épület, de a kert kialakításában is figyelembe vette a családfő; mikorra a villa felépült 1913-ban, a kétgyermekes családban ekkor a leánygyermek már kilenc, a fiú pedig hét éves. Az épület szintjei a szuterén-pince, a földszint, emelet és a tetőtér-padlás tagolásban épültek meg, tágas terek adódtak a szülőknek, a gyerekeknek; a pihenés és a munka számára egyaránt. Az épület jellegzetes eleme a főhomlokzaton megjelenő téglapilléres erkély, amely a kerti szintben az előkerti fedett teraszt, a magasföldszinten az oldal irányban nyitott erkélyt (később, az oldalsó üvegezések megépültével: verandát), az emeleten pedig nyitott, vaskorlátos teraszt biztosított a benne lakóknak. A család fő kerti tartózkodási helye az általuk kedvelt terasz volt, a fedett részen tárolták a kültéri ülőbútoraikat: az asztalt, padokat és székeket, kellően közelről pihenve lehetett a teraszról szemlélni a kert legdíszesebb részét, az előkertet; a kellemes időtöltéshez az erkély közeli ágyások, a futónövények, függesztett és cserepes növények biztosították minden irányban a zöld közeget.

A villaépület főhomlokzata az utcára tekintő nyugati-délnyugati oldal, ehhez szerveződött a villa előkertje. A legkorábbi fényképek tanúsága szerint az épület bejáratának közvetlen környezete, valamint a fedett terasz kapott futósoros rakású téglaburkolatot, melyet úgy építettek, hogy az erkélypillérek mellett kisebb, fal közeli növényágyak számára is hagytak helyet. Az előkert kialakítása dominánsan díszkerti jellegű volt, a kapubejárattól kettő, a főhomlokzatra merőleges sétányszakaszon lehetett az épületet megközelíteni. Ezek a kis sétányok először döngölt jellegűek, majd szórt, vélhetően kavicsos burkolatot kaptak. Az oldalkertekben egy ideig megmaradt az eredeti szőlő, de a kert kialakításával a szőlős- és gyümölcsöskert a hátsókertbe került. A hátsókert felé néző keleti homlokzat mellé kerültek a játszókerti elemek, a korabeli fotókról legalábbis kivehető, hogy a Borsos-gyerekek számára itt hinta állítottak fel. A gyerekek felcseperedésével a hinta helyére egy kis beton díszmedence került.

Jól követhetően azután épült a kertben egységes téglaburkolat és szélesedett ki mindkét sétányszakasz, miután a család az első autós képekből következtethetően a gépkocsi behajtását és tárolását is megoldotta: az 1935-ös képeken már jól látható az új, nagyobb kiterjedésű téglaburkolat. A két sétány közül “gyalogos”, díszkertet kísérő járda gyanánt a déli helyzetű sétányszakasz maradt (mely a fotók alapján legalább 1,5m szélesnek becsülhető), míg az előkert északi részén épült a szélesebb behajtó út, ahonnan a villaépület előtti kiszélesített téglaburkolatra lehetett kanyarodni (déli irányban), s innen rákanyarodva az épület déli falához épített, egyszerű faszerkezetű garázsba lehetett a gépkocsival állni.

A villakert növényállománya fent említetteken túlmenően, a hátsókertben és a szélső oldalkertben: gyümölcsfák, gyümölcsbokrok és szőlő. Az előkertben nem meglepő módon nem telepítettek épületet takaró, illetve előkertet árnyékoló fát, hanem hagyományos díszcserjék (zömmel Borsos József kedvencei: orgona, rózsa) kerültek a növényágyakba. Ám meglepő módon az itteni száraz, homokos talajt nem kedvelő, sőt inkább árnyékos, nedves környezeti igényű japán babérsom (Aucuba) fajok is jól kivehetők a fotókon, ráadásul a nyugati fekvésű terasz előterében, kérdéses, hogy mennyire volt időtálló ez a házi kísérletezés. Természetesen szárazságtűrő kaktuszok is helyet kaptak a kompozícióban, az erkély melletti növényágyakból pedig trombitafolyondár futott az épülethomlokzatra és az erkélypillérekre (visszaemlékezések eltérnek abban, hogy mi volt a futónövény faja, az sem kizárt, hogy ez változott az idők folyamán: lehetett szőlő és futórózsa is, de egy 1979-es növényfelmérés is igazolja az idős trombitafolyondárt). Az előkertet alkotta továbbá sok-sok virágágyi növény (szegfüvek és más hagyományos évelők; liliomok és egyéb hagymás virágok), amelyek a sétányok menti gyepes sávokat kísérték és a belső cserjekiültetéseket keretezték. A terasz burkolatára cserepes növényeket helyeztek ki.

A kert mint fejlődő alkotás az évek múltával változott, a kezdeti pedáns képet mutató, mértanias előkertet a felnövekvő cserjék buja hatásúvá tették, már-már szétzilálva a díszkerti hatást, bár az utca felől megteremtették a kedvező zárást is. A villakert növényállományát tekintve nem vehető ki különösebb kertépítészeti koncepció, a növények összeválogatásában is inkább a hobbikertész szinten ténykedő és növénykedvelő család kertészkedése lehetett döntő, nem volt jellemző a nagy fajtagazdagság, vélhetően inkább az ismert vagy megtetszett növényekből válogattak. Nyilvánvalóan Borsos József kellően tájékozott és művelt volt szakmájának kertépítészeti társterületén is, így nem okozhatott számára gondot, hogy saját épülete körül egy villakertet az átlagosnál magasabb nívón alakítson ki, de az előkert szerkesztésében és növények alkalmazásában (elhelyezésüket, környezeti igényüket tekintve) megmutatkozik, hogy nem szakértő alapozta meg a díszkertet, bár sok örömük tellett benne így is, és szerették a virágokat.

Miután a gyerekek kirepültek (bár az unokákkal haza-haza látogattak), a korábban is tágas épület már túl nagy is lehetett a nyugalmazott főépítész és neje számára, így a Borsos-család 1943 július 15-én eladta a villát, s a városközpontba költöztek. Az idősödő Borsos József földet is vett, állítólag mintagazdaságot kívánt létesíteni, s ehhez a városi környezet és a szűkös helyek már nyilvánvalóan nem feleltek meg. A Borsos-villába költöző új lakók vajmi keveset változtattak az eredeti kertkialakításon, jóllehet a telken történtek beavatkozások. (…)

Köszönetnyilvánítás

A tervezési feladat különleges jellegéből adódóan – miszerint egyidejűleg közterületi park, illetve helyi egyedi védettség alatt álló épületet övező kert tervezése vált szükségessé – sokfelé ágazó vizsgálatot és kutatást végeztünk abból a célból, hogy a meglévő állapot kialakulását kellően áttekinthessük és követhetővé tegyük, majd a tervezett állapot előirányzott kialakítása minél megalapozottabban történhessen a Vénkert egyetlen vén villájának környezetében.

Ebben a kiterjedt előkészítő munkában rendkívüli segítséget jelentett számos személy azzal, hogy a birtokukban lévő értékes információkat, írásos, valamint képi anyagokat készségesen és gördülékenyen elérhetővé, s közölhetővé tették, mely dokumentumok többsége kevéssé ismert archívum, illetve gyűjtemény formában a köznyilvánosság számára nem, vagy nem könnyen hozzáférhetőek. A tanulmánytervi munkarészek kidolgozásához forrásaink voltak:

• Jean Borsos, azaz Borsos János (Borsos József főépítész unokája)
• Zajácz Anna (családtagként a Borsos-hagyaték és -archívum debreceni kezelője)
• Rácz Zoltán (építészmérnök; Borsos József életének és munkásságának legfőbb kutatója, és a 2015-ben kiadott Borsos-kötet szerzője)
• Papp József (helytörténet kutató, volt KELETTERV dokumentációs, ill. DMJV mikrofilmtechnikai főmunkatárs)
• Nyul Imre (helytörténet kutató, volt tanár)
• Bécsiné Kléri Ágota (könyvtáros; Debrecen, Méliusz Juhász Péter Könyvtár, Helyismereti gyűjtemény és Fotótár)
• Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Főépítészi Iroda, Építészeti Archívum – (Mikrofilmtár: Domokos Lajos utca 13. kapcsán tárolt anyagok)

Önzetlen segítségüket, valamint rendelkezésre állásukat ezúton is hálásan köszönjük!

Kiss Tünde és Ungor Beáta
okl. tájépítész tervezők

The post Debrecen, Vénkert, Borsos-villa parkja; Vénkerti Közösségi Ház környezetalakítási tervezése appeared first on Kerttervezés és tájépítészet.

Budapest XI., 148 lakásos társasház és mélygarázs zöldterületi tervezése – kertépítészeti engedélyezési terv
Budapest XI.,, Apartment Building with 148 Apartments and Underground Garage Permission Plan – Garden Design Plan
2017.

Felelős tájépítész tervező: Kiss Tünde

The post Budapest XI., 148 lakásos társasház és mélygarázs zöldterületi tervezése appeared first on Kerttervezés és tájépítészet.

Törökbálint, Családi ház kert engedélyezési és kiviteli terve

2016-2017.

Felelős tájépítész tervező: Kiss Tünde
Munkatársak: Palotás Brigitta, Takács Edvárd
Építész tervező: BauComPlan Kft., Kutnyánszky Áron

A kert alig több, mint 700m2, tehát viszonylag kis méretű, ahhoz képest, hogy milyen terepen fekszik és a sok meglévő adottság közepette mi minden történik benne. Eredetileg három fő kerti teraszt alakítottak ki a korábbi tulajdonosok, ám a megépült támfalak és lépcsők vegyes összképet eredményeztek.

A tervezett elképzelés alapján a kerti színtér hat kerti teraszra tagolódik, azaz a kerti terep meglehetősen átalakul, de az egyik meglévő, robusztus támfal megmarad. Ez a két kerti látványrajzon követhető átfogóan, az egyik a kert alsó területéről, a másik a felső kert területéről készült.

A családban egy bölcsis korú kislány és egy féléves fiú ikerpár nevelkedik, ezért a kisgyermekek igényeinek kiemelten meg kellett felelni a sokrétű családi használaton belül. A tervezéskor, a kerítés nélküli viszonyok közt a szomszédos erdőből az őzek is gyakran belátogatnak, sajnos ők ki lesznek a tervezett kerítéssel rekesztve…

A szükséges kerttervezés mellett az alább sorolt szakági munkarészek előállításában a KertIkon generáltervezői feladatot is elvégzett – azaz a feladat a szokásos családi ház kerttervezési munkák közül kiemelkedő az összetettsége révén.

Részletek a ‘Kertépítészeti műszaki leírás’ munkarészből:

Tervezési előzmények és a terület adottságai

A tervezési területre vonatkozóan engedélyezési terv készült kertépítészeti, építészeti, valamint tartószerkezeti-statikai munkarészekkel. A tervezés ennek értelmének folytatódott, és készült el a szükséges részletekben a kertépítészeti kiviteli terv.

A tervezési területen előirányzott egy kerti tároló építése és a meglévő lakóépülettel közrefogott területen esővédő tetővel fedett kerti terasz (kerti grillező és pihenősarok) kialakítása, ezzel együtt válik aktuálissá a kert megújítása és új koncepció szerinti építése. Ennek előkészítéseképpen készült el a tervezési terület Balti rendszerű geodéziai felmérése.

A területre vonatkozóan talajvizsgálati jelentés és geotechnikai beszámoló készült a tervezett szerkezetek, tartószerkezetek méretei, bonyolultsága, s a talajadottságok miatt (korábbi vizsgálatok és geológiai adottságok alapján). A környezeti körülmények és az elvégzett fúrások, ill. laboratóriumi vizsgálatok alapján a terület az 1. geotechnikai kategóriába sorolandó. Talajvízre nem, de felszíni ill. rétegvizekre számítani kell, így a csapadékvíz-elvezetés hangsúlyosan megoldandó feladat és szivárgókat kell építeni.

A kerti tároló, s a statikus tervezést igénylő lépcső és támfal tervei tartószerkezeti-statikus tervező bevonásával készültek a talajvizsgálati jelentés és geotechnikai beszámoló figyelembe vételével. A kiviteli tervezés a kerti tároló építészeti munkarészére is kiterjedt, melyet építész tervező készített.

A terület jelenlegi állapota

A meglévő lakóépület kapcsán beavatkozás nem történik. Az övezeti besorolásnak megfelelően és a szomszédos telkekhez hasonlóan a tervezési területen is az oldalhatáron álló épület elhelyezéssel történő kertvárosias beépítés és kerthasználat a jellemző, jelen telek kis mértékben haladja meg az előírt minimális telekméretet, mivel 707,45 m2 méretű. A tervezési területen, ahogy a környező telkek esetében is, jellemzően domináns az elvadult gyümölcsfák és a vadon nőtt cserjék, fák, gyomfák nagyobb aránya a kertben.

A tárgyi telken a korábbi tulajdonosok a gyümölcsfákat leszámítva csak néhány díszcserjét és tujasövényt ültettek. A kialakult állapotok szerint a telekhatárok vonalában a beépítési vonalba eső épületfalak, kerítéstámfalak, illetve bozótos területek vagy tuja sövény jelentik a telkek közti vizuális elhatárolást, ugyanakkor a hátsókertek sávjára általánosan jellemző a rendezetlen terep és zöldterület, a kialakult viszonyok hiányos fenntartásról tanúskodnak, a hiányzó kerítésszakaszokból adódóan is problémák jelentkeznek: nem megoldott a birtokhatárok menti elválasztás, valamint a telekhatárok vonalában spontán növényszaporulat tapasztalható.

A kert belső területén több, jórészt csemetekorú gyümölcsfa található, melyek fajtaválasztása és növényvédelmi kezelése esetenként elhibázott, illetve elhanyagolt. A telepített díszfák hiánya mellett szembetűnő a gyomfák, valamint részben erdőalkotó fajok spontán felnövekvése, így ezek esetében nem érvényesül a kellő ültetési távolság (épületekhez, telekhatárokhoz viszonyítva), sem a fák kifejlettebb korban való helyszükségletei. A kert kialakult növényállománya általánosságban nélkülözi a kertépítészeti koncepciót, ezzel akadályozva a kert harmonikus használatát és az esztétikai lehetőségek érvényesülését.

A területen az említetteken kívül, főleg a korábban kialakított első kerti teraszon kis foltokban, szintén átgondoltságot nélkülözően található néhány hagyományos díszcserje és kultúrnövény, valamint a kert felsőbb részén, a kerítésvonalakba esően átjárhatatlan foltokban elvadultabb, bozótos cserjeállomány. A méretesebb gránátalmabokor ugyanakkor fontos jelzője a terület mikroklimatikus viszonyainak: az északi lejtésű, azaz jelentősebb déli benapozottságot nélkülöző telek mégis kellően védett fekvésű, hogy a melegkedvelő növényfajok is a számukra megfelelő növényélettani körülmények között fejlődjenek. Virágágyi növények az épület közvetlen környezetében és az alsó támfal lábazati vonalában találhatók.

A telek déli, hátsó vonala gondozatlan erdős lejtővel határos, amely a város védelmi rendeltetésű erdő területének lakóövezettel szomszédos része. A kerítésvonalak mentén, az oldalkertben, valamint a hátsókertben fokozottabban jelentkezik az elvadultság, és a korábbi részleges kerthasználat miatti kedvezőtlen állapot. A kert nagyobb része kevéssé gondozott, elhanyagolt képet mutat, nagyobb területeken a gyep hiányzik, vagy gyomos aljnövényzet alkot foltot.

A telek az északi irányban, közelítően a telek hosszirányában lejt. A telek a lejtésirányában, 66,5 méter körüli nagyobb oldalsó hosszon a teleksarkok között 8 méteres a szintkülönbség. Az átlagosan 12%-os lejtés mindazonáltal a területen belül egyenetlenül alakul, a korábbi tulajdonosokhoz vagy szomszédokhoz köthetően a rendezettséget nélkülöző terepalakításokra (pl. kavicsos homok feltöltésekre) a geotechnikai vizsgálat is rámutatott. A hajdani elnagyolt tereprendezés és kertalakítási próbálkozások nyomai, részleges teraszolás a terepen jól kivehetők, bár a kényelmes kerthasználatot nem teremtették meg.

A kialakult viszonyoknak megfelelően az oldalkerítések a megépült szakaszokon részben növényekkel benőtt drótkerítések, egyes rövidebb telekhatárokon a szomszédos telkek között támfalkerítéssel oldották meg a telken belüli tereprendezés miatt szükségessé vált, az adódó szintkülönbség miatti terepépítménnyel való áthidalásokat.

A kertben meglévő kerti építményt a korábban épült terepépítmények: kerti tereplépcsők és támfalak jelentenek (ismeretlen építési időhöz kötötten). A támfalak két vonalban tagolják a terepet a telek keresztvonalaiban. Az épülethez közelebb eső támfal átlagosan 1,6m magas, s az első, közel vízszintes kerti teraszt fogja közre, illetve a lakóépület déli homlokzatához illeszkedő padláslépcső csatlakozásához jelent kiteresedést. A második támfalvonal 2,1-2,3m magas a csatlakozó gyepes síkhoz képest, ám az elnyújtott, részben kiépült lépcső vonalában a pofafalak emelkednek további kb. 1m-t. A támfal vonalak által közrefogott területeken így szintén változó lejtésben csatlakozik a talajszint.

Kertmegújítási koncepció

A tervezett tárolóépület, terasz kialakítása és a kert fejlesztése arra irányul, hogy a háziak igényeinek megfeleljen, élve a kedvező potenciálokkal és az előírások nyújtotta beavatkozások megengedett, illetve javasolt keretével. Elsődleges cél a kert és használóinak szempontjából, hogy a kert teljes területe alkalmassá váljon a különféle használati szándékokra, illetve kerti aktivitásokra, s ehhez a szükséges épület-kert kapcsolatok, a kellő terep- és kertrendezés az adottságokon nyugvóan harmonikusan és egységben valósulhasson meg: átfogó kertszerkezeti változtatás szükséges, melyek segítségével szép és hasznos kerti terek teremthetők meg, a tervezés révén a funkcióknak megfelelő esztétikai keretet és műszaki paramétereket alapozva meg. A hosszú távon való értékőrzést célzó előírások betartásával egyidejűleg kiemelt, hogy háziak számára felüdülést, testi-lelki regenerálódást jelentsen a kert – a díszkerti és rekreációs tervezés minél gazdagabb eszköztárával élve.

A feladat összetett: egy szerves egészbe kell foglalni több rendezésre szoruló kerti teret is, amely együttesen az esztétikai és funkcionális megoldásaival egyaránt képes nem csupán a passzív pihenés, de az aktív rekreáció számára kibontakozási teret, kerti hátországot biztosítani. A kert helyet nyújtana a játékos, illetve a kertészkedő aktivitásnak is, ugyanakkor fokozottan figyelembe veszi a hely békés atmoszféráját, mely családi és társasági időtöltésre több szempontból is színesen alkalmassá tehető.

A kert négy főbb egységre tagolódik:

1. A lakóépület környezete, mely a tervezett tároló és a fedett teraszra-kerti konyha környékére is kiterjed:

• Gépkocsi beálló és kapu környezete
• Meglévő épületterasz környezete és a gyepes oldalkerti sáv
• Játszósarok
• Kerti konyha-sütögető teresedése, pihenősarok fedett esővédő tetővel

2. A tároló tetőterasz szintjének környezete és a díszkerti terasz

• Kerti teraszok
• Díszkerti terasz
• Faterasz (tároló tetőterasza), napfürdőző tér

3. A haszonkert és gyepes tisztás

• Veteményes kert, díszgyümölcsös, fűszeres-gyógynövényes ágyak
• Fásítás, oldalkerti zöld határ
• Gyepes tisztás, labdatér

4. A hátsókert, kerti filagória és környezete

• Kerti filagória
• Erdei hangulatú kertrész

TARTALOMJEGYZÉK
Műszaki leírás

Kertépítészeti alaptervek
K.0. Tervezési terület áttekintő terv M = 1:200
K.1. Bontási, növényállapot felmérési, favédelmi és fakivágási terv M = 1:100
K.2. Kertépítészeti terv M = 1:100
K.3. Tereprendezési és felszíni csapadékvíz-elvezetési terv M = 1:100
K.4. Kitűzési terv M = 1:100
K.5. Növénykiültetési terv (fák és cserjék) M = 1:100
K.6.1. Növénykiültetési terv (évelők – alsó kert) M = 1:50
K.6.2. Növénykiültetési terv (évelők – felső kert) M = 1:50

Terepmetszetek
T.A. A-A hosszanti terepmetszet M = 1:100
T.B. B-B hosszanti terepmetszet M = 1:100
T.C. C-C hosszanti terepmetszet M = 1:100
T.D. D-D hosszanti terepmetszet M = 1:100
T.E. E-E hosszanti terepmetszet M = 1:100
T.F. F-F hosszanti terepmetszet M = 1:100

Kerti építmények és elemek részlettervei (nézetrajzok, metszetrajzok)
R.1.1. Kerítés – Nyugati kerítésszakasz terve M = 1:50, 1:25
R.1.2. Kerítés – Déli (hátsó) kerítésszakasz terve M = 1:50, 1:25
R.1.3. Kerítés – Keleti kerítésszakasz terve M = 1:50, 1:25
R.2.1. L/1 téglakő lépcső és T/1 támfal (tároló, játszókert mellett) M = 1:25
R.2.2. L/2 téglakő lépcső (díszkerti terasz és gyepes terasz között) M = 1:25
R.2.3. L/3 téglakő lépcső és L/4 falépcső (veteményeskert) M = 1:50, 1:25
R.2.4. L/5 terméskő lépcső és L/6 falépcső (erdei kert) M = 1:50, 1:25
R.2.5. T/2 fatámfal (veteményeskert) M = 1:50, 1:25
R.3. Kerti konyha és lounge M = 1:50
R.4.1. Kerti filagória M = 1:25, 1:50
R.4.2. Kerti bográcsozó hely M = 1:20
R.5.1. Növényrács homokozónál M = 1:20
R.5.2. Belátásgátló térrács kerti zuhanyzónál M = 1:20
R.6.1. Téglakő térkő burkolat részletei (1a-1g) M = 1:20
R.6.2. Kavicsburkolat részletei (2a-2b) M = 1:20
R.6.3. Gumiburkolat és tipegőkő burkolat részletei (3a-3c,4) M = 1:20

Kertépítészeti látványrajzok
L.1. Játszókert, kerti terasz és tároló környezete
L.2. Veteményes kert, kerti filagória és környezete

Árazatlan költségkiírás anyagkimutatással

The post Törökbálint, családi ház kert lejtős terepen appeared first on Kerttervezés és tájépítészet.

Kisapáti, Diska major: Ifjúsági szabadidő- és rendezvényközpont környezetalakítási és kertépítészeti terve
Kisapáti, Diska manor, Landscape Architecture Plan of a Youth Leisure and Event Center Park – Permission Plan and Garden Design
2017.

Tájépítész tervező: Kiss Tünde
Munkatársak: Palotás Brigitta, Takács Edvárd
Építész tervező: A-H Modul Kft., André Zoltán

„Mert tagadhatatlan, hogy e vidéket pirosló jókedvében teremté az Isten, e magyar Svájcot, magyar Andalúziát. A hegyek lábához is nagy örömében tette a nagy álló tükröt, a szép Balatont, hogy kacér szépségüket szemlélgethessék tündéreink, csendes holdas éjeken.”

/Czigány Károly (1832-1893) író, ügyvéd/

A tervezési terület 3 hektáros (körülbelül 30 000 m2), s a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz tartozik, ennek megfelelően körültekintő és összetett tájépítész tervezői munkát igényelt a feladat, több szakági tervezővel együttműködésben. A számos tervlap mellett a műszaki leírásunk terjedelmes, 73 oldalas lett illusztrációkkal együtt, ezért itt inkább csak ízelítőt adunk a táj- és kertépítészeti koncepció és a major történetének vázolásával.

Részletek a ‘Táj- és kertépítészeti műszaki leírás’ munkarészből:

Komplex táj- és kertépítészeti koncepció – Kisapáti, Diska major fejlesztés

• A tervezési terület “bekötése” a továbbfejlesztendő helyi turizmus rendszerébe, s a területet a hagyományosan meglévő, eleven táji vérkeringésben továbbra is természetesen és egészségesen benne éltetni tájvédelmi súlyvonalak mentén.
• Az időszakos programoknak megfeleltetés mellett az éves viszonylatban kiegyenlített és rendszeres fenntartás valamint üzemeltetés is megoldható és előirányzott, a területen belüli funkcióváltások lehetőségeinek biztosításával.
• A meglévő adottságok és infrastrukturális alapok hasznosítása, illetve továbbfejlesztése a fenntarthatóság, a környezettudatosság és gazdaságosság jegyében.
• A település méretéből és szerkezetéből adódóan nem rendelkezik közkert, közpark jellegű területtel, jelenleg nem adott helyben tágas és kényelmes, többfunkciósan használható közösségi tér, szabadtér ill. szabadidős tér, amelyre a major külterületen ugyan, de közelben elérhető központi lehetőséggé válna.

A Diskay család és a major története

Bár az első katonai felmérésen csak jelölve van, nevesítve nincs még a későbbi Diskay birtok, a 18. század második felétől a korabeli térképeken felváltva nevezik a helyet Diska major, vagy Diska puszta néven. (A Diskai major korai nevesítéseként ld.: a Kisapáti és Diska puszta mezőgazdasági térképe, No. 32., 1780.) A “kétségtelen nemes” Diskay család sarjait a Zala megye nemesi katasztere rögzítette (az 1790, 1829, 1845 évekből). A Zala Megyei Levéltár iratai nyomon követhetővé teszik a korabeli Zala megye tisztségviselőit (megyei és járási). A család két tagjáról biztosan tudható, hogy a tapolcai járás területén alszolgabíró tisztséget töltöttek be: Diskay Jonatán (1831-34), illetve Diskay Lajos (1844-1849).

A Diskay családnak több birtoka is volt a környéken, például a napjainkra ifjúsági turisztikai központtá alakult Zánkán is, Kővágóörshöz szintúgy köthetők leszármazottjaik és földjeik. A történeti emlékek szerint például 1736-ban, a török pusztítás és az elnéptelenedés időszaka után Diskay Ádám (és Sebestyén Ádám) német református telepesekkel telepítette újra Zánkát. A Diskayak jellemzően azon nemesi, nagybirtokos famíliák közé tartoztak, akik életük nagy részét jellemzően vidéken, földjeikhez köthető falusi környezetben töltötték, s fontos része volt mindennapjaiknak a gazdálkodás.

Bár arra vonatkozó pontos adatokat nem találtunk, hogy mettől meddig állt a major a Diskay család birtokában és mire terjedt ki egészében a helyi tevékenységük, ám az említett történeti alakulások, az építkezések: az épületek “átszervezése”, ill. a jelentősebb majorfejlesztés a 19. századból számos nyomot hagyott, s a Diskay család idejéhez (és fénykorához?) köthető a történelmi térképek és korabeli felmérések tanúsága szerint. Ahogy említettük, a legkorábbi térképi ábrázolások más épülettömegeket ábrázolnak és más elrendezésben is: a telek nyugati és északi részén, szemben a mostani dominánsan keleti és déli elhelyezkedéssel, mely először – a vélhetően 1. sz. és 3. sz. épületek alkotta – párhuzamos hosszanti tömegekből állt (ld. a kataszteri térképen). A majortól keletre húzódó vízelvezető árok akkoriban a major hosszán is végighúzódott, éppen a jelenlegi 2. sz. épület vonalában. A vizes árok megszűnésével épülhetett a 2. sz. épület, így formált ezután a 2. sz. és a 3. sz. épület együtt L alakot. Az épületegyüttes történetileg is mindinkább U alakban formálódik, egyre inkább közrefogja a délkeleti elhelyezkedésű udvart.

Érdekes módon Kisapáti 1780-as mezőgazdasági térképén, nemcsak a Diskai major lett nevesítve, hanem a major területén “Rudera” szóval jelölnek épület(ek)et. A térkép feliratainak magyarázatában itt romot értenek – nem kizárhatóan a korai épület(ek) romjait. A jelenleg meglévő épületkontúroknak megfeleltethető ábrázolás a harmadik katonai felmérés idejéből, a XIX. század utolsó harmadából való, azaz ezelőtt, de a “rudera” állapot után feltételezhető, hogy a kezdetben ábrázolt épületek helyett más helyen (és talán más funkciókkal is) történt építkezés, egybecsengő módon abban a korban, amikor a feljegyzések és emlékek tanúbizonysága szerint a Diskay család a vidék számos pontján aktívan alakította nem csak a helyi közösség életét és a gazdálkodást, de kétségtelenül a környékbeli táj jellegét is.

Eötvös Károly az Utazás a Balaton körül című művében nemcsak Sobri Jóska, a legendás bakonyi betyár és Répa Rozi történetét örökítette meg, de említést tesz néhány közeli színhelyről is, mint az Ürgelyuk csárda, és a Diskay-malom, ahol a betyár kedvese cselédként szolgált. (Megjegyzendő, hogy a térképek alapján az is jól kivehető, hogy akkoriban a mai tapolcai út vonala csak szokványos dűlőút volt, a Tapolcára vezető akkori “Tapolcai út” a hegy felé, nyugatra ágazott, a mai szőlőhegy és az Ürgelyuk felé.) Mivel a közelben több malom is működött, és nyilvánvalóan a kissé távolabb folyó Eger-vízhez szerveződve, s a korabeli térképeken a Szent György-hegytől északnyugatra, északra és északkeletre egyaránt megtalálható a Disko vagy Diska névtag, a Diskay birtok feltételezhetően már akkor kiterjedt méretű lehetett (a földterületek elnevezései máig őrzik e kiterjedést), amelynek viszonylatában a Diska-major afféle korabeli birtokközpontnak vehető, a maga udvarházával, valamint a kiszolgáló és gazdálkodáshoz kötődő melléképületekkel.

A XX. század első felében több földosztás zajlott a környéken. Később a Diska major állami gazdaságként működött. Ennek idejéhez köthető a kor nívóját jelző exóta fafajokkal való kísérletezés, mely a major közvetlen környezetét is érintette, ma is szembeötlően: az akác telepítése, s valószínűsíthetően a Gleditsia bokorfás és fasorszakasz ültetése ekkor történt. Mindkét tájidegen faj szárazságtűrő, igénytelen és jó talajmegkötő képességgel bír, de természetvédelmi szempontból csekély tájértéket jelentenek, jelen időben tájvédelmileg nem helyénvaló és tájépítészetileg nem támogatható beavatkozásoknak minősülnek.

A Diska major a legutóbbi időkben a turizmus helyi jellegzetességeit kínálta: a 8284 Kisapáti, Szent György-hegy 1. címen üzemeltetett majort és lovaspanziót a következő tevékenységek, illetve szolgáltatások okán keresték fel a látogatók: túralovaglás, apartmanlakás, borkóstolás, tereplovaglás, szállás, turizmus, fogathajtás, szálláshely, kerti sütögetés-bográcsozás. Mindazonáltal ezek a funkciók kevéssé alakították a major puszta környezetét.

The post Kisapáti, Diska major: Ifjúsági szabadidő- és rendezvényközpont környezetalakítási és kertépítészeti terve appeared first on Kerttervezés és tájépítészet.

Mezőhegyes, Nemzeti ménesbirtok és tangazdaság tehenészeti telep rekonstrukció környezetalakítási terve – tájépítészeti koncepcióterv
Mezőhegyes, Landscape Architecture Plan of a Dairy Farm Reconstruction – Concept Design
2016.

Tájépítész tervező: Kiss Tünde
Látványterv: Kerezsi László, Kerezsi Enikő
Építész tervező: Paronai István

Részletek a ‘Tájépítészeti koncepció leírása’ munkarészből:

A tervezési terület elhelyezkedése

A tervezési terület tehenészeti telep rekonstrukcióval érintett részeit jelenti szűkebb értelemben, környezetalakítási koncepciót erre vonatkozóan dolgozhattunk ki, ám a terület funkcionális egysége és hosszútávú fejlesztési érdekek szem előtt tartása miatt a teljes kiterjedésében igyekeztünk megközelíteni. (…)

Kertkialakítási koncepció

A rekonstrukcióval egyidejűleg a telep érintett zöldterületeinek fejlesztése is hangsúlyt kap. Ennek nyomán történik a meglévő növényzet cseréje, új fasorok, facsoportok, szoliterfák, tájbaillő örökzöldek, cserjefoltok, sövénysávok, alacsony jelzősövények, szoliter cserjék és díszágyások kiültetése a tervek szerint. (…)

Növényalkalmazás, fatelepítés fajválasztás

A növénykiültetés során honos, valamint tájba illő növényeket, a tájegység éghajlati körülményeit tűrő és az itteni termőhelyi viszonyokat kedvelő fajokat javaslunk, esetenként az alapfaj faiskolákban előforduló, illetve forgalomban lévő változatát. (…)

The post Mezőhegyes, Nemzeti ménesbirtok és tangazdaság – tehenészeti telep rekonstrukció, környezetalakítás appeared first on Kerttervezés és tájépítészet.

Budapest XII., Gesztenyés kert; 1956-os emlékhely, Szobrászművészeti és környezetalakítási pályázat – Kertépítészeti tanulmányterv
Budapest XII., Design Competition of 1956 memorial in the ‘Gesztenyés kert’ park – Garden Architecture Study Plan
2016.

Felelős kertépítész tervező: Kiss Tünde
Munkatárs: Ambrus Nóra
Szobrászművész: Tilless Béla

A Hegyvidéki Önkormányzat nyílt, országos pályázati kiírása az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére történő XII. kerületi szobor elkészítésére és emlékhely kialakítására vonatkozott. A pályázat közreadott célkitűzése és útmutatásai alapján:

1. Cél az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékének megörökítése.
2. A tervezett szobor és emlékhely az 1956-os események 60. évfordulójának méltó megünneplésére adjon lehetőséget.
3. A tervezett emlékmű és emlékhely kialakítása a Gesztenyés kert jelenlegi ’56-os emlékoszlopa helyett, annak helyén történjen. (Az Önkormányzat Oktatási és Közművelődési Irodájának a kérdésünkre adott tájékoztatása szerint a szobor helyszínének indokolt és kis mértékű módosítására tett javaslat a szakmai alátámasztottság és művészi szabadság jegyében elfogadható.)
4. A szobor a szimbólumalkotás és a térszervezés eszközeivel fejezze ki a forradalmi eseményt, annak történelmi jelentőségét, és állítson emléket a forradalom és szabadságharc áldozatai előtt.
5. A szobor karaktere, anyaga, technikája kötetlen, de korszerű legyen.
6. A szobornál, s az emlékhelyen egyéni és közösségi megemlékezések megtarthatóak legyenek.
7. Az alkotás közvetlen környezetének kialakítására is megoldási javaslat szükséges.
8. A mű fix, bruttó 25 millió forintos összköltségen belül megvalósítható legyen.
   Szándékunk szerint olyan új emlékhely létesítését terveztünk, amely

• a Gesztenyés kert kialakult jellegéhez és adottságaihoz kellően integrálódó,
• a már meglévő emlékhelyekhez is oldottan társítható, megoldásaiban akár ezen emlékművek elemeihez is rokonítható,
• a lehetőségekhez mérten a kert egységét erősíti,
• az adódó művészi, kertépítészeti eszközök révén képes a kialakult térszerkezethez kapcsolódni,
• kész gesztussal válaszolni a kert természetes és épített elemei, emlékhelyei felé,
• egyúttal az emlékhely számára hozzávetőlegesen kijelölt területet tágabban értékesebb parkrésszé is tesz: mind esztétikailag, mind funkcionálisan.

The post Gesztenyés kert; 1956-os emlékhely környezetalakítása appeared first on Kerttervezés és tájépítészet.

Solymár, Családi ház kertjének kertépítészeti kiviteli terve
Solymár, Garden Landscape Construction Plan
2015.

Felelős tájépítész tervező: Kiss Tünde
Munkatársak: Fekete Anna, Palotás Brigitta, Takács Edvárd

A meglévő lakóépületet érintően többrétű felújítási munka kezdődött, illetve folytatódik. Ezzel összefüggésben indul el az elképzelések szerint egy átfogó kert megújítás, az épület környezetének élő és épített elemeire is kiterjedő átépítés és fejlesztés. A kertrendezés túlmutat az átalakítási munkálatokon: új terepviszonyokat teremtő tereprendezés, a terepépítmények és burkolatok cseréje, új kerti építmények építése, valamint a meglévő növényállomány megreformálása válik szükségessé.

TARTALOMJEGYZÉK
Műszaki leírás

Kertépítészeti alaptervek
K.0. Tervezési terület áttekintő terv M = 1:250
K.1. Bontási, növényállapot felmérési, favédelmi és fakivágási terv M = 1:100
K.2. Kertépítészeti terv M = 1:100
K.3. Tereprendezési és felszíni csapadékvíz-elvezetési terv M = 1:100
K.4. Kitűzési terv M = 1:100
K.5. Növénykiültetési terv (fák és cserjék) M = 1:100
K.6. Növénykiültetési terv (évelők) M = 1:100, 1:50

Terepmetszetek
T.0. 0-0 hosszanti terepmetszet M = 1:100
T.1. 1-1 hosszanti terepmetszet M = 1:100
T.2. 2- 2 hosszanti terepmetszet M = 1:100
T.3. 3- 3 hosszanti terepmetszet M = 1:100
T.4. 4- 4 hosszanti terepmetszet M = 1:100
T.5. 5- 5 hosszanti terepmetszet M = 1:100
T.6. 6- 6 hosszanti terepmetszet M = 1:100
T.7. 7- 7 hosszanti terepmetszet M = 1:100
T.A. A-A terepmetszet M = 1:100
T.B. B-B terepmetszet M = 1:100
T.C. C-C terepmetszet M = 1:100
T.D. D-D terepmetszet M = 1:100
T.E. E-E terepmetszet M = 1:100
T.F. F-F terepmetszet M = 1:100

Kerti építmények és elemek részlettervei (nézetrajzok, metszetrajzok)
R.1. Kerítés M = 1:50, 1:25
R.2.1. L/1 lépcső és T/1 támfal (előkert) M = 1:25
R.2.2. L/2 lépcső és T/2 támfal (délkeleti oldalkert) M = 1:25
R.2.3. L/3 lépcső és teraszfal (délnyugati oldalkert) M = 1:20, 1:25
R.2.4. L/4 és L/5 lépcső és terasz (rézsűs kert) M = 1:25, 1:20
R.2.5. T/3 támfal (előkert, koktélfal) M = 1:25
R.3. Gabionos faheverő (előkert) M = 1:25
R.4. Kerti filagória M = 1:25, 1:50
R.5.1. Beton térkő burkolat (1.) M = 1:20
R.5.2. Folyóka (2.) és víznyelő (3.) beépítése M = 1:20
R.5.3. Kerti burkolatok részletei (4., 5., 6.) M = 1:20
R.6. Szivárgó drainsáv és szikkasztó drainkút részletrajzai M = 1:100, 1:50, 1:20

Kertépítészeti látványrajzok
L.1. Előkert kialakítása
L.2. Kerti filagória és terasz környezete
L.3. Napozókerti nézet
L.4. Gyümölcsöskert kialakítása

Árazatlan költségkiírás anyagkimutatással

The post Solymár, Családi ház kertjének kertépítészeti kiviteli terve appeared first on Kerttervezés és tájépítészet.