Renewal Idea Competition of the ‘Népliget’ park – Landscape Architecture Study Plan

Budapest X., Népliget megújítása tájépítészeti tervpályázat – Tájépítészeti tanulmányterv
Budapest X., Renewal Idea Competition of the ‘Népliget’ park – Landscape Architecture Study Plan
2023.

Táj- és kertépítész vezető tervező: Kiss Tünde
Szakági tervezők: Fodor Anita (okl. tájépítészmérnök, rehabilitációs szakmérnök), dr. Nagy Zsuzsanna (okl. tájépítészmérnök, csapadékvíz-gazdálkodás), Szabó Zsolt (út- és víziközműtervező)
Munkatársak: Botka Szilvia, Krajnyák Nóra, Tatárné Brózik Zsófia, Török Beatrix okl. tájépítészmérnökök
Látványtervezés: Fürtön Balázs, Somogyi Bálint okl. építészmérnökök

Részletek a ‘Műszaki leírás’ munkarészből:

Bevezetés

A Népliget megújítására irányuló célkitűzések között nagyszerűnek, ígéretesnek tartjuk a radikális autómentesítés szándékát, valamint az örökségvédelmi hangsúlyú, természetközeli és fabarát zöldfelületfejlesztést. Ha tájépítész tervezők közül bárki „civilben” Magyarország legnagyobb rekreációs zöldinfrastruktúra-elemének területén hosszú éveken keresztül parkhasználóként jelent meg: sétálóként, futóként, kerékpárosként, illetve autóval és tömegközlekedéssel egyaránt – számára a hely szépsége és potenciálja mellett a megoldásra váró problémák is szembeötlővé váltak, mint az elhanyagoltság vagy a közbiztonság hiánya. Mindez az általunk javasolt fejlesztések megvalósításával megszűnik. Biztonság, kapcsolódás, kikapcsolódás – négy évszakban, Népligetben.

A Népliget biztonságossá, otthonossá, élhetővé válik minden parkhasználó számára, legyen az ember vagy más élőlény. Kapcsolódás: egymáshoz, vagy a belső emberhez, a sporthoz, a tudományhoz, a természethez, a játékhoz. Kikapcsolódás: zene, játék, ebédszünet, kultúra, sport, pihenés a természetben. Ehhez minden szükséges parkinfrastruktúrát is megteremtünk: közlekedés, információszolgáltatás, komfortpontok, vendéglátás, stb. annak érdekében, hogy a Népliget népesebb és népszerűbb hellyé válhasson.

Nyilvánvalóan 100-150 évente adódik egy olyan szintű parkreform, mint amelyet a pályázati kiírás jövőképként felvázolt. Ha pedig most adódik hely és lehetőség, hogy egy városi, azaz nagyvárosi szintű „népkert” koherens koncepció szerint fejlődjön, az az igyekezet a tágabban vett urbánus környezetre jótékony hatásokat kiváltó kell, hogy legyen, s mindenekelőtt lényeges, hogy méltó és élménydús körülmények között rekreálódhasson az itt élő, mozgó emberek teljes közössége: a nép – a ligetükben.

Mindannyiunk Népligetében.

Történeti kert rekonstrukciója

A tervkoncepciónk kardinális rendező elve volt a történeti sétányrendszer és parkformák helyreállítása. Ettől csak az olyan területeken tekintettünk el, ahol a meglévő faállományra tekintően túl nagy áldozattal járt volna a helyreállítás, valamint ahol az idők során bekövetkezett funkcionális változás irreverzibilis építésben-beépítésben is manifesztálódott. A nagy parki körutak megőrzése, a hajdani íves sétányok rekonstrukciója mellett a tengelyeket képező sétányok felélesztése is hangsúlyos. Az Óliget hosszirányú főtengelyét az eredetileg, a Nagyvendéglő pozíciója miatt enyhén eltolt pozíciójából egységes tengely korrekcióval teremti meg a terv.

Mivel az (eredetileg sem szimmetrikusan formált!) Dísztér középvonali sétánya a városfejlődéssel funkcióját veszítette, annak esztétikai és belső parkszerkezeti jelentőségét érdemes erősíteni, melyet tervünkben bátorkodtunk a környező parkrészekhez igazodóan helyenként új, de a történeti formákhoz illeszkedően, a Räde-féle parkrendezés szellemében megjeleníteni funkciókban és szerkezeti megoldásokban (ld. „Aqua kvadrát”, Dísztér és az „Ólé Bár”, továbbá ezek környezetében, a belső parkközlekedési kapcsolódásban).

Az idő múlásával még inkább elveszett keresztsétányok helyreállítása az Óligetben a „Jurta Klubháznál” és a vízműves területnél igényel a jelenlegi adottságokat szükségszerűen figyelembe vevő környezetalakítást; az Újligetben a meglévő fák helyzetére tekintettel pedig keskenyebb sétányszélességben épülhet a keresztsétány. A történeti park teresedései esetében nemcsak formai visszafogadást, hanem a jelenkor emberéhez és parkhasználathoz illő új funkciókat is javaslunk.

A történeti kert rekonstrukciós lépései három fő kategóriába sorolhatók az egyes parkrészekre vonatkozóan:

1. eredeti helyen, formában, funkcióval (pl. Óligeti sportpark);
2. részlegesen történeti helyen vagy formában, de eredeti funkcióval (pl. Újligeti sportpark);
3. történeti forma vagy funkció módosult helyen, a kialakult parkviszonyok miatt (pl. Közösségi kert „kertészete”).

Kultúrtörténeti elemek (szobrok, emlékművek, emléktáblák) kezelése

A tervünkben alapértelmezett a meglévő elemek helybeni megtartása és szükség szerinti megújítása, ugyanakkor a tervlapokon ábrázoltuk és részleteztük a javasolt áthelyezéseket, változtatásokat is. Jelentősebb áthelyezést a Naprendszer-modell esetében javaslunk: e táblákat az Óligeti keresztsétányra érdemes áthelyezni és nívós befoglalással ki is emelni: ezáltal a Jurta Klubház és a Vajda Péter utca közelébe ívelő körsétány közötti szakaszon, jól követhetően és érzékelhetően, egyenes vonalban lehetne a sétáló Naprendszert végig kísérni, nem mellesleg esélyegyenlő, akadálymentes formában, amire az Ifjúság sétány lépcsőrendszerébe tagoláltsággal korábban nem volt lehetőség. A sétánytáblák számára – akár nemesebb és parkkörnyezetbe illő anyaghasználattal – szintén kiemelt helyet javaslunk: mérföldkövekként jelezhetnék a sétányok nevét, ezáltal jobban betölthetnék a parkhasználókat tájékoztató funkciót. Mivel a meglévő sétányok híres botanikus és parktörténeti személyek neveit viselik (az „új” sétányokat is e rendben tanácsos elnevezni), érdemes a sétányokhoz-sétánykövekhez igazítva edukációs táblákat is kihelyezni, melyek megismertetnék e személyek tevékenységét a parkhasználó közösséggel.

Egyetértünk a kerttörténeti dokumentációban foglalt javaslattal, miszerint a Centenáriumi park emlékeinek környezetrendezése, az esetleges változtatások helyükre és környezetükre kiterjedő részletes geodézia felmérést követően történhetnek, az ide tervezett parkfunkciókat és parknövényzet-fejlesztést is inkább koncepcionálisan vázoltuk. Ugyanakkor itt, a Megyék kertjében mindenképpen lehetőség nyílik okoseszközzel is bejárható kulturális tanösvény kialakítására, így a meglévő és új elemek is bejárhatóvá válnak.

Tervezett parkszerkezet és funkciók

A Népliget fejlesztését a jelen környezeti adottságokhoz igazodó, illetve az ideálisan betervezhető elrendezésben-szerkezetben, valamint erős tudományos-edukációs és közösségi-rekreációs súlyvonalak mentén javasoljuk.: Az időszakos rendezvény programok, a rendszeres specifikus látogatások (nemzetközi tudományos találkozók, konferenciák, iskolai tanulmányi kirándulások, gyakorlatok), a hétköznapi lakóközösségi, családi, baráti programok számára egyaránt alkalmas színtérként szolgálhasson a park. Az egyes parkrészek ismertetése a 2-3-4. tervlapon tekinthető át részletesebben, a rajzi ábrázoláshoz kötődően. (…)

A parki nagy körutak alakítása

A kiírásban vázolt elvek mentén, ám továbbfejlesztett koncepciót ábrázoltunk, ugyanis a meglévő fasorok menti kellő gyökérzónavédelmi méretezést és a további többfunkciós zöldsávval tagolást álláspontunk szerint következetesen, szakmailag elfogadhatóan nem lehet megvalósítani úgy, ha a gyalogos-futó-kerékpáros használat mindegyikét a meglévő (és változó sortávolságú) körúti fasorok közé helyeznénk. A javasolt elrendezésben a fasorok között történik a kerékpárosút és a futósáv elhelyezés, az előbbi rendre a parkszegély felé esően külső körben, az utóbbi pedig belső körben. A belső fasoron belül halad a gyalogos sétány, ez ésszerűen teremti meg a parkbelső különféle funkciói felé való besétálás lehetőségét, a gyalogos átközlekedés nem zavarja sem futók, sem a bringások haladását, harmadrészt a Grand Prix utáni parkkorszaktól bizonyosan körúti fasoron belül (és kívül) történt a séta. A gyalogos sétány stabilizált szórt burkolata pedig összeegyeztethető a helyenként gyalogos sétányba eső parkfák megtartásával. (…)

Parki ökoszisztéma mint gyakorlati, kísérleti és kutatási terep

Beláthatóan, a környezeti feltételek javításával nemcsak a növényzetet illetően nő a biodiverzitás, mivel beindul a talajélet, egymásra épülően erősödnek az ökológiai folyamatok, megjelennek nagyobb változatosságban és létszámban kisemlősök, több madár, csúszómászó, beporzó, stb. jelenik meg parkhasználóként. Fontos megértetni, társadalmasítani ezt a célkitűzést, hiszen ettől lesznek élők az ökoszisztémák, és végső soron az élőhelyek megújulása, változatossága kardinális az emberi fennmaradásban is. A Népliget célszerűen nem egy steril parki környezet – annál sokkal jobb közeg fejleszthető, és fejlesztendő is.

A gyakorlati, hétköznapi parkműködés mellett hasznos monitorozását javasoljuk a népligeti flórának, faunának, esetleg kutatási témák színtere is lehetne.: pl. A természet alakulása és térhódítása a városi környezetben, a Népliget példáján. A népligeti juhok alkalmas alanyok lehetnének referencia vizsgálatok végzéséhez: milyen különbséget jelent egy emlős szervezetére a városi élőhely, szemben egy vidéki, vagy kisebb környezeti terheltséggel járó élőhellyel. A park átfogó információbázist jelenthetne megalapozott és szakszerű klímavédelmi lépések körében.

Hovatovább ebben a parkban nem is lenne hiányzó parkelem az állatkert, mert igen sokféle gerinces, gerinctelen, kétéltű, páncélos, puhatestű, ízeltlábú, stb. megfigyelhető lenne, ráadásul természetközeli környezetben, szívderítő szabadságfok közepette – a fókuszunkban levő kétlábú parklátogatók mellett.