Szakértőnk, Kiss Tünde okleveles tájépítészmérnök segít eligazodni a témában.

 A ház építésekor meghatározó, hogy milyen környezetbe kell beilleszkednie. Milyen szempontoknak kell megfelelni?

A meglévő terepadottságok, főleg erősebb tereplejtés esetén, valóban eleve meghatározzák a helyi építési szabályozás adta lehetőségek keretében és az építési helyen belül az ideális épületelhelyezést, s az épület formai kialakítását, tagolását. Hiszen lényeges, hogy az épület jól „ráüljön” a telekre, azaz terepre illesztett legyen és gazdaságosan történhessen a kivitelezés, például minél inkább földtömegegyensúlyra törekedve, amikor bevágás és feltöltés kb. azonos mértékben és mérsékelt arányban történik.

Nemcsak költséges, de akár szép fekvésű telkeken is a beépítés látványa borzasztóvá válhat, ha az elhibázottan túlzó terepalakítással jár: túl sok feltöltés vagy bevágás történik, valamint mesterkélten módosul az eredeti jellege a helyszínnek. Nem véletlenül országszerte lényeges része a helyi településképvédelmi rendeleteknek is a tereprendezéssel és terepépítményekkel összefüggő meghatározások, amelyeknek meg kell felelni az építészeti, illetve tájépítészeti tervezés során. A terepi beavatkozás milyensége és mértéke részletekbe menően egyedi, helyszínre szabott tervezést igényel.

Kardinális az eredeti terepviszonyokat szakszerűen figyelembe venni az épületszintek magassági meghatározásához. Ezért is tanácsos a kezdeti, koncepciótervezési fázistól, hogy együtt dolgozzanak a szakági tervezők, párhuzamosan, párbeszédben és kölcsönhatásban haladjon az épület és a kert tervezése. A környezeti kapcsolódások: akár a megközelítés, illetve a közterületi csatlakozások, akár a kert, udvar, terasz irányú kapcsolatok egyaránt szervezik a tér- és terepalakítást.

Persze az eredeti terepviszonyok mellett a telken meglévő növényzet, megvédendő fák terepi helyzete, a telek fekvése, természeti környezete, az állagmegóvás, a biztonságos és fenntartható kerthasználat, stb. még további fontos tényezők egy épülettel összefüggő kerttervezés során.

Melyek a tereprendezés előtti felmérés, majd pedig a kivitelezés főbb lépései? Mi történhet a későbbiekben, ha csupán felületes tereprendezési munka történik?

A szakszerű tervezési munkát részletes helyszíni felméréssel szükséges megkezdeni. A táj- és kertépítészeti tervezést megelőzően tervezési alaptérkép, geodéziai felmérés készül. Egyszerűbb esetben a kiinduló tervfázis a koncepciótervezés, engedélyezési, illetve bejelentési kötelezettségek esetén pedig az ezeknek a megfelelőségét is prezentáló tervkészítés. Tehát már a tervezés elejétől alapvető, hogy helyénvaló munkát végezzen a tervező. Ha hibás vagy téves a tervkoncepció, az a későbbi, részletekbe menő kiviteli tervezés és a kivitelezés, vagyis a megvalósítás során visszaüt: veszteséggel vagy károkozással járhat, s akár utólag nehezen vagy egyáltalán nem korrigálható viszonyokhoz vezet.

Jobb belátni, hogy a természeti törvényeket nem tudjuk felülírni; a gravitáció, az földrajzi és éghajlati jellemzők, időjárási jelenségek nem fogják tiszteletben tartani az esztelen emberi beavatkozásokat. Sajnos számtalan példa van arra, hogy jó tervezés hiányában mi mindent lehet elrontani: az építmények rongálódása vagy környezeti károk, a bejáratokat „betámadó” felszíni csapadékvíz, a kiépített vízcsapdás körülmények, a nehéz vagy balesetveszélyes megközelítés, a munkaigényes fenntartás, észszerűtlen vagy használhatatlan szabadtér alakítás, kényszerű újraépítés, és így tovább. A megvalósítás költséghatékonysága a jó és szabatos tervezéssel kezdődik, hiszen a jó terv sokszorosan behozza az árát azzal, hogy értelmes, megalapozott, hosszú távon működő megvalósításnak ad szakszerű alapot.

Melyek azok a természeti jelenségek, amelyekre figyelemmel kell lenni a tereprendezés során, valamint a ház tervezésekor? (Pl. talajvíz, csapadékvíz-elvezetés, átfolyások, növényzet és gyökérzet, stb.)

A felsoroltak összefoglalhatóan a kerti színtéren is jelenlevő környezeti elemek helyes kezelését igénylik, éspedig tájbaillő módon, a természeti folyamatokra is tekintettel. Kiemelném most itt a kert növényzetének, különösen a fák fontosságát. A meglévő fák nehezen pótolható és komoly értéket jelentenek, ezért megmaradásuk érdekében kell eljárnunk: a terepi helyzetük irányadó, se föld feltöltés, se bevágás ne történjen a közelükben, ezen belül az alépítményi munkák is mellőzendők. Nemcsak a látható fatörzs, hanem a talajszint alatti, legalább fakorona szélességben szétterülő gyökérzóna megóvása is fontos. Ha favédelmi szempontok ellenére járnak el, az a fa pusztulását, kidőlését idézheti elő, emellett balesetet, építménykárt okozhat.

Kulcs tényező a talaj minősége: milyen az ideális, s ezt hogyan érhetjük el?

Lényeges mindenekelőtt a tervezési területen a talaj típusa és jellemzői, hiszen a talaj humusztartalma, a kötöttsége és vízmegtartási képessége mind közrejátszik a kert életében. Sok esetben ezért és az építési munkákat is elősegítően készül az altalajra is vonatkozóan a fúrásokkal, majd kiértékeléssel előálló geotechnikai vizsgálat, szakvélemény, illetve talajmechanikai jelentés. Más-más megközelítést igényel egy homokos, vagy éppen egy agyagos talajon megvalósuló építkezés, valamint tereprendezés.

A termőtalaj, a felső humuszos termőréteg védelmét nem lehet eléggé hangsúlyozni, mert a talaj állapotán, a talajélet minőségén múlik a kerti növényzet állapota és jövője. A termőtalajt lehetőség szerint minimálisan bolygassuk, óvjuk a tömörödéstől, a területelőkészítési munkák során a termőréteg lementése, tárolása fontos, jelentős kiadástól menekül meg, aki jól sáfárkodik kertjének talajával. A talaj tápanyagtartalma, mikroelem és pH jellemzői további egyedi helyszíni sajátosságot jelentenek, melyekhez igazodva szükséges a növénytelepítést tervezni, az ültetendő növényfajokat kiválasztani.

Mit kell tudni a szabálytalan, akár egy erősen lejtős telekről? Mikor van szükség földkitermelésre vagy -pótlásra?

Ha a telek formája szabálytalan, ott az alaprajz elrendezés, a térszerkezet kialakítása igényel több körültekintést. Ha a telek a terepviszonyaiban egyenetlen, vagy lejtős, akkor a tereprendezés megtervezése és kivitelezése az energiaigényesebb, valamint költségigényesebb. Az épületek, építmények, burkolatok kialakítása vagy akár egyes komplett kertfunkciók nagyobb sík területeket igényelhetnek, ezáltal a terepcsatlakozásoknál vagy bevágás, vagy feltöltés szükséges.

A terepcsatlakozás történhet rézsűk, terepplasztikák révén, ha elegendő hely áll rendelkezésre – hiszen az állékonyság miatt egy rézsű nem lehet akármilyen meredekségű. Ha szűkösek a viszonyok, vagy egyéb helyszíni kötöttségek is vannak, illetve a területhasználat indokolja, akkor intenzívebb a terepépítmények, azaz támfalak és lépcsők szükségessége.

A házépítések inkább járnak együtt a felesleges föld elszállításával; ám termőföldpótlás, földhozatal többnyire talajjavítási célzattal adódik, vagy városi környezetben, ahol teljesen lepusztult vagy hiányzik a kellő termőtalaj.

Milyen egyéb szakterületek képviselőivel működnek együtt, ha szükséges? Ez mitől függ?

Sok esetben nemcsak a tájépítészeti tervezést végezzük, hanem generáltervezés keretében az összes szükséges feladatvégző: szakági tervezők, mérnökök, illetve szakértők bevonását és koordinálását is ellátjuk. Ez a megvalósításra tekintően azért előnyös, mert a közös cél érdekében már az elejétől szinkronba hozott koncepció mentén, összehangoltan tudunk haladni.

Egy összetett, sokszereplős tervezésnél a tájépítész tervező mellett általában földmérő, építész, statikus, közműtervező, vízgépész, stb. dolgozik együtt, továbbá feladatspecifikusan különböző szakmérnökök és szakértők is. A megoldandó tervi feladat jellegétől függően vannak, akik kötelezően, tervezői jogosultsággal rendelkező szakemberekként dolgoznak a tervezésben a jogszabályi vetület szerint, ezen túlmenően a megrendelői igény és elképzelés is körülhatárolja, hogy kiknek kell közreműködni egy projekt során.

Hogy történik a melléképületek (garázs, kültéri pihenő, tárolók, stb.) beillesztése a tereprendezési tervezésbe?

A különféle épített elemeknél (lakóépület, melléképület, kerti építmény, stb.) a releváns szabályozás, előírások mellett a szakmai megfontolások jelentik az alapot, amire épülően aztán a megrendelői igényeknek szükséges teret adni. Ezáltal az elhelyezésbeni, méretbeli, szerkezeti és anyaghasználati megoldások még igen sokfélék lehetnek, bőséges egyéni választási lehetőséggel. Viszont fajsúlyos rendező elv ekkor is, hogy az épített és természeti környezethez illeszkedő megvalósításnak vessünk a tervezésben alapot. A végeredmény akkor lesz időtállóan értékes és harmonikusan szép.

Miként kapcsolódik ehhez a folyamathoz a kerttervezés, itt melyek a fő szempontok?

A kerttervezés átfogó és összetett folyamatában a tereprendezési tervezés, és ehhez kapcsolódóan a felszíni csapadékvíz-elvezetés, s akár a vízhasznosítás megtervezése elsődleges szerepű. Erre az alapra rétegződik a szükséges téralakítás, a kerti funkciók szervezése és kiépítése. A tervezett növényzet telepítése tulajdonképpen utolsó felvonásként öltözteti fel a kertet, melynek kedvező esetben örökértékű alapja és egyedi szépsége a gondosan kezelt terepadottsága.

A cikk megjelent rövidített tartalommal „Fókuszban a tereprendezés” címmel a nyomtatott Otthon Házak magazin 2024. márciusi különszámában.

(Az interjú nyomtatott magazin és a honlap változatának illusztrációihoz egyaránt a forrás a KertIkon. Fotó: Kiss Tünde.)

The post A tereprendezés aranyszabályai – helyes kert- és környezetalakítás a tervezéstől a megvalósításig appeared first on Kerttervezés és tájépítészet.

A kertépítészeti terveink alapján reprezentatív előkert létesítése, új fasor telepítés, közlekedési és parkolási területek környezetalakítása, zöld vizuális térhatárok képzése és a cégprofilhoz illeszkedő új kerítés építése ment végbe a környezetileg terhelt körvasút sor tőszomszédságában, meglepetésszerűen előbukkant mélyépítési bonyodalmak közepette, egyébiránt békés kertvárosi szegélyzónában – nem kevés egyedi tervezési megoldással, komplex felszíni csapadékvíz-elvezetéssel és -hasznosítással, záróakkordként nyári aszályban végzett növénytelepítéssel, ami miatt a kerttervezés után a kivitelezés is izgalmas feladattá nőtte ki magát a mára nyugodt kerti felszín alatt.

Tervezés: 2021.

Felelős tájépítész tervező: Kiss Tünde
Munkatársak: Tatárné Brózik Zsófia
Kivitelező: Balatoni Kertek és Társa Kft.

Kivitelezés: 2022.
Kertátadás: 2022. szeptember
Fényképek: 2022. szeptember

The post Családias cégközpont kert Zuglóban; Galéria appeared first on Kerttervezés és tájépítészet.

(A publikált és mások megszólításával is összeállított cikket linkelve lásd a lap alján.)

Íme az interjú vágatlan, azaz szerzői változata, Kiss Tünde tájépítész elmondása szerint. A szerteágazó kérdésekre adott válaszok teljes terjedelemben olvashatóak alább.

Önök mit tapasztalnak, mennyire élénkült meg a Covid időszakában – és azóta – az érdeklődés a kertfelújítások iránt?

A járvány időszakban határozottan erősödő tendencia volt érzékelhető a magánkertesek részéről.

Míg a kezdeti sokkhatásban a magánmegrendelők kerttervezés irányú érdeklődése rövid időre drasztikusan visszaesett (hiszen a kibontakozó válsághelyzetben óvatosság és kivárás volt a reflex reakció). Viszont ahogy a sokhónapos bezártság és a megváltozott körülmények általánossá váltak, úgy vált hangsúlyosabbá szélesebb körben, hogy az emberek közvetlen kerti közege élhetővé, használhatóvá, sőt élményszerűvé váljon.

Úgy gondolom, korábban sokan a többé-kevésbé rendszeres utazással pótolták ki a szépre és harmóniára való igényüket, miközben a tényleges lehetőségeik ellenére otthon eltűrtek egy jóval alacsonyabb nívót. Vagy hozzászoktak a sivár, illetve rendezetlen mindennapos vizuális környezetükhöz, ami viszont napi és állandó hatással sokkal inkább befolyásolja egy magánember közérzetét, családok életterének minőségét.

Amikor behatárolttá vált a mozgástér, és előtérbe került az otthoni létezés minősége és biztonsága, szembeötlővé vált a hiány, többen valóban a home office időszakban határozták el, hogy a korábban elhanyagolt kertügyeiket rendezzék, az építkezés előtt vagy közben álló személyek részéről pedig a korábbinál erősebb a tudatosság az igényekben. Azaz a gyakorlati életben kitisztult, mi volna eleve a természetes: ha már van kertjük, akkor az többféle funkció, időtöltés számára váljon alkalmassá (olyan igényekre is, amelyeket külső vagy közhasználatú helyszínen éltek meg korábban).

Fontosabbá vált, hogy “szezontól függetlenül” a kert felüdítő, egészségmegőrző és szemet gyönyörködtető szerepet töltsön be,

s beláthatóvá vált, hogy nagyon is érdemes a saját kertet önmaguk számára fejleszteni, vagyis ezért áldozatot hozni úgy, hogy annak gyümölcseit hosszú távon tovább élvezhetik otthon.

Mivel nem egy egyszeri és mulandó vadiúj élménybombára költenek, mint például egy otthonuktól távoli utazás vagy vakáció esetében, hanem a saját tulajdonukba invesztálva napi szinten szerezhetnek élményeket. Az egészségmegőrzés és az életkedv megújítása otthon is történhet, ha ehhez megteremtik a megfelelő természetes, egyúttal tervszerűen, jól meg épített kerti közeget.

Milyen felújításokban gondolkodnak az emberek leginkább – öntözőrendszerek kialakítása, térkövezés, mennyire népszerűek a kerti kiülők, stb…

Az öntözőrendszerek terjedésében a kényelmi szempontok mellett azért a klímaváltozás, a szélsőséges időjárási hatások kiküszöbölésének szándéka is közrejátszik, s persze ha számos különleges, igényesebb növényt szeretnének testközelben csodálni, s nemcsak a hagyományosan tág tűrőképességű növényfajokat, akkor annak a fenntartási keretét is előre biztosítani kell. S ennek csak egy része a szükséges öntözés, a vízutánpótlás.

Természetesen, amikor csekélyebb arányban töltenek el családok időt az otthonuktól távol, például rekreációs üdülőhelyeken, élményparkokban, játszókertekben, vagy egyáltalán közterületen, akkor a magánemberek kertjeiben a fokozottabb használattal jobban kiütköznek a kertkialakítási hiányosságok is.: A túlhasznált vagy éppen kihasználatlan kerti terek, továbbá a leromlott állagú kerti építmények, valamint a balesetveszélyes, nem gyermekbarát kertjelleg úgyszintén. Ezek rendre a változtatás célpontjai kerttervezés során.

Jellemző az a laikus megközelítés, hogy mindenféle, korábban otthonon kívül kiélt igényre és elvárásra a válasz a saját kertben is manifesztálódjon valamiképpen, “kicsiben”.

Ugyanakkor lényeges megérteni, hogy a helyszíni adottságok és kiterjedés (no és persze a költségigény is) keretezi, hogy még egy találékony tervező is mit tud “betervezni” az adott helyre.

Komplett játszótér, vízarchitektúra, fürdőmedence, ínyencségekkel felszerelt kertegységek betervezhetősége alapvetően függ a helyszíni lehetőségektől. És sok esetben helyi rendeletek is szabályoznak részletkérdéseket (pl. zöldfelületi arány és jelleg, fakivágás-fapótlás, tereprendezés, támfalak-lépcsők építése, kerti építmények elhelyezése-mérete-anyaghasználata, növényalkalmazási és -telepítési paraméterek, stb.).

Azaz településtől, célzott kertrendezéstől függően nemcsak opcionális a tájépítészeti tervezés, hanem kötelező is lehet engedély mellett végezni bizonyos kerti beavatkozásokat, azaz kertépítészeti engedélyezési terv készítése előírt is lehet.

Az önkormányzatok és szakhatóságok szerepe érthető a zöldfelületi és települési értékek közérdekű megóvásában, a szabálytalan, vagy épp káros lépések miatti bírságolások viszont elkerülhetőek azzal, ha időben egyeztetnek szakemberrel, s persze költséghatékonyabb is a végcélt tekintve.

Mennyire jellemző, hogy a most felvehető állami támogatást miatt többen gondolkodnak kertfelújításokban?

Hosszabb idő óta tapasztaljuk, hogy az építőipart több központi döntés pörgeti, vagy akár túlpörgeti – a támogatási formák észszerűségétől vagy gyakorlati hasznától függően. Az építkezések támogatása a tapasztalatom szerint csak közvetve hat a zöldterületi-kerti fejlesztésekre, míg a beruházó, tulajdonos igényei és a központi támogatástól elkülönülő büdzséje inkább a meghatározó tényezők. Azaz a hitel és támogatás eddig is és most is inkább falakba, téglába és betonba épül, nem a környezetünkbe kívánkozó élő építőanyagba.

Jobb lobbit érdemelne a kertfejlesztés és egészében a zöldfelület-fejlesztés: az igazolhatóan jobb életminőség érdekében és az ökológia miatt is.

Mindazonáltal van összefüggés, hiszen ha hitelből tud építkezést-felújítást finanszírozni egy család, akkor nagyobb “önerős költségkeret” marad arra, hogy a ház mellett a kert is színvonalas(abb) legyen, vagy legalábbis ne legyen disszonáns különbség a ház és a kert minősége között. Ez amúgy rendszeres jelenség: sokan a kertet úgy közelítik meg, hogy majd foglalkoznak a témával, ha végre áll a ház, s abból gazdálkodnak a végén, ami “marad” a bebútorozás után. Ha egyszer a sor végére szorítják a kertet, nehéz onnan nyerni. A tervszerűséget nélkülöző indulás negatív következményei később sajnos súlyosak is lehetnek.

Lényeges megérteni, hogy érdemesebb a kezdeti jó időben kisebb anyagi áldozatot hozni a szakszerű megoldások érdekében, jobb elindulni műszakilag-szakmailag korrekt engedélyezési és kiviteli tervekkel ellátva,

mint később, elkésett időben sokszoros áldozattal és költségvonzattal kiküszöbölni a kezdetben nem elvégzett tervezői munkát.

Azt mondják: kinek milyen a háza, olyan stílusú kertet tervez magának – igaz-ez?

Nem feltétlenül, nagyon változó a gyakorlatban megmutatkozó terítés.

Egyénektől függő az ízlés, a stílusérzék, s a harmóniára való érzékenység megléte is; vagy éppen a mértéktartó arányosság, akár költségek-áldozatok kapcsán is.

A köztudatban talán már jobban kialakult, hogy milyen egy jó ház, de a kerti vonatkozásokban nincs még ilyen fejlettség. Bár a tendencia javul, ahogy egyre többen világlátottak az emberek és kifinomult kertkultúrával is találkoznak. Vagy éppen mert valahol testközelben megtapasztalható – akár egy szomszédban látott jó példa alapján – s így terjed a jó ízlés és a kézen fekvő lehetőségekre való nyitottság egyaránt.

Bőven van teendő, van mit fejleszteni kerti színtéren: előfordulhatnak szemet bántó zavarok és egyensúlytalanságok, nem csupán a kialakítás minőségét és a bedolgozott értéket nézve, hanem az esztétikai ellentmondás, diszharmónia tekintetében úgyszintén. Amikor például egy ötven-százmilliós ház esetében sajnálják a környezetalakításhoz szükséges milliókat – s olykor: tízmilliókat -, annak nyilván szemmel látható hiányosságai és tapasztalható kétes eredményei lesznek.

Ami a kertépítési költségeket illeti: egy színvonalas díszkertben csak a változatos növényzet (fák, cserjék, évelők) telepítése átlagosan bruttó kb. 13-15 ezer forint négyzetméterenként. Viszont ahol kerti építmények, támfalak, lépcsők, burkolatok is épülnek, ott könnyen 50-60 ezer forint körülire adódik a kert kivitelezési átlagára négyzetméterenként.

De az sem szerencsés, ha a költségkerettel nem szakszerűen bánnak: kár egy szecessziós villaépület kertjébe divatosnak vélt mediterrán vagy minimalista kertjegyeket erőltetni. Hasonlóképpen elhibázott egy igényesebb kortárs épület környezetében parlagon hagyni a potenciálokat, például az épülettől merőben eltérő anyaghasználattal, kevéssé nemes és időtálló megoldásokkal megelégedni.

Tanácsos persze a ház stílusával egybehangzó kertkialakítást megcélozni, de ez sem egy merev, öncélú vagy hivalkodó stílusszolgálatot kellene, hogy jelentsen.

Inkább a megélésre érdemes törekedni: ráérezni, hogy egyfelől az épület méltó kiterjesztése a művészi és műszaki igénnyel megteremtett kert, másfelől a megfelelő kert nélkül az épület és lakói(!) sem képesek kibontakozni egészen. Ugyanakkor be kell látni, hogy a kertkialakítás nem mehet a természeti törvényekkel szemben. A növényalkalmazás révén pedig mondhatni lokálpatrióta műfaj is a kerttervezés: nem véletlenül vannak táji adottságok és jellegzetességek, ezeket tiszteletben tartva tanácsos egy kertben is előrelépni. Nem lehet bármit bárhol, és nem is lenne szép vagy fenntartható. A jól alkalmazott, szakszerű megoldások egyben szépek és fenntarthatóak is.

10 éve még mindenki tuját, rózsát és muskátlit ültetett… Milyen jellemző trendek vannak most? Mennyiben mások a hazai trendek a külföldiektől? Van, ami most favorit kertstílus?

A honos növényeinkkel szemben eleve több gondunk lehet a hazai környezetben az exóta növényfajokkal, ilyen a tuja is.

Jellemző tendencia, hogy – sajnos, az arányokat nézve – sok jó hazai példa hiányában a külföldi helyszíneken látottakból indulnak ki többen, s onnan vesznek át kertideált. Ahol azért esetleg kegyesebb volt a történelem letűnt korok kerttörténeti emlékeinek fennmaradásában, vagy hosszabb múltra tekint vissza egy általános kulturáltsági szint, amiből természetesen a díszkerti kultúra sem marad ki.

Nem mellékes tényező, hogy a kertművészet, kertépítészet hagyományosan konjunktúra-érzékeny terület, azaz mindig is befolyásolta a gazdaság lendülete vagy a magánszféra potenciálja, még a jómódúabb, kedvezőbb társadalmakban is. Hazai színtéren leginkább a parasztkerti és a hagyományos kultúrnövények ismerete határozza meg az ösztönösen, vagy legalábbis szakember segítsége nélkül alakított kerteket. Ezzel szemben

egy képzett és gyakorlott kertépítész tervező egy igényesebb magánkertbe is akár száznál bőven több növényfajt és többszáz növényegyedet tervezhet be, ez a rengeteg alkalmazható és javasolt évelőnövény révén könnyen összeadódik.

Szakmai szemmel azonban elhibázott, ha egy szépemlékű külföldi vakációt úgy akarunk megörökíteni, hogy az ott látott mediterrán, egzotikus, stb. elemek garmadáját próbálnánk beszuszakolni a hazai tájba. Ne akarjunk a Kárpát-medencébe erőltetni kvázi mediterrán tájat-kertet, de luxushotel hangulatot se egy kertvárosi lakóövezetbe. A honos épített és természeti környezet sajátosságait, értékeit megőrizve és továbbfejlesztve, tájba illően lehet olyat alkotni hosszútávon, amit később büszkén, megelégedetten és fenntarthatóan lehet tovább adni a következő generációknak.

Mennyire jellemző, hogy szakember segítségét kérik a magyarok a kerttervezéshez – vagy ez csak a luxus kategória?

Ez inkább szemlélet és értékrend függvénye.

Balkonládával is el lehet kezdeni a jó gazda gyakorlatot.

Nagyban változó, hogy ki mivel sáfárkodik, és a lehetőségeihez képest mit tesz.

Akinek nem luxus alapon háza van, annak nem lehet luxus a kertje sem.

Komolyra fordítva a szót: az összetettebb adottságú helyszíneken, illetve a sokrétű, folyamatosan fejlődő szabályozással érintett övezetekben ez korántsem luxus kérdése, hanem a tájékozottságé és a belátásé.: Azaz ahol a feladatot és a tulajdonosi szándékokat tekintve szakértelem szükséges a célhoz, ott azzal kell elindulni a tervezés első lépéseitől, tervezési jogosultsággal rendelkező táj- és kertépítész bevonása eleve szükséges bizonyos esetekben – és jóval gyakrabban, mint azt egy laikus feltételezné.

Általános, nem különleges adottságú helyszíneken a belátás egyszerűen abban mutatkozik meg, hogy egy, a maga területén szakember személy könnyen elfogadja, hogy sem ő, sem egyéb szakképzetlen munkaerő nem ért olyanhoz, amit nem tanult és gyakorlatban nem végzett. Az ‘olcsó húsnak híg a leve’ alapelv e téren is érvényes. Illetve az elvárások realizálása kiterjeszthető: szóval hiábavaló elvárni pogácsa áráért háromfogásos háromcsillagos éttermi kiszolgálást. Kerti témákban persze jobban szembeötlővé válik az alap tájékozottság, illetve hozzáértés szintje.

Az említett kulturális tényező miatt is lenyomhatják egy szélesebb tömeg torkán a nem elfogadhatót: a bóvlit, a gagyit, a giccset.

Evidencia, hogy aki nem ért egy szakterülethez, érdemes szakemberhez fordulnia. Hozzátéve, hogy a megrendelői érdeket, igényesebb megvalósítást célzóan az szolgálja, ha a tervezési munka külön válik a kivitelező társaságtól. (Fogalmilag is szétválasztandó: a kertépítész a kerttervezést végzi, a kertépítő a kertkivitelezést.)

Extrém esetben azonban olyan súlyos a tájékozatlanság, hogy a fejekben körvonalazódó, kertépítésre fordítandó összeg a kellő tervezési munka elvégzésére sem lenne elegendő.

Szükséges egy bizonyos szintű közös nevező és alapismeretek megléte, hogy a kertépítészeti tervezéshez, a tervező-megbízó közötti kommunikációhoz meglegyen a kiindulás.

Mennyibe kerülhet egy profi tervező?

Nagyban függ a telek kiterjedésétől, s az erre vonatkozó előírásokon túlmenően még a tulajdonosi igényektől úgyszintén, valamint a helyszín adottságaitól alapvetően.

Míg az építészkollégák hozzávetőlegesen tudnak a feladathoz szabott m2 tervezési árral kalkulálni, ez a tájépítészeti tervezésnél nem járható út. Egy KertIkon tervezési árajánlat összeállítása során abból indulunk ki, hogy a feladat milyen volumenű munkavégzést igényel a szakmaismeret és sokéves tapasztalat alapján.

Általános feladat is megkövetelhet több tervező munkatárs által végzendő többhónapos munkát, s ez a komplexitással arányosan akár sokhónapos munkaigényű.

Ez lehet többszázezres, milliós, de akár többmilliós tétel is – miként vannak párszáz négyzetméteres magánkertek, aztán átlagos lakótelek méretek, ám többhektáros magánbirtokok is. A megvalósításra szánt költségkeretből is lehet kalkulálni valamelyest a tervezési díjvonzatot, ám ez inkább céges vagy önkormányzati megrendelők esetén alkalmazható, mivel ott nagyobb eséllyel biztosított a szakszerű előkészítés.

Míg magánmegrendelők sokszor folyamatában szembesülnek azzal, mibe kerül egy átfogó kert- és tereprendezés, ezen belül kerti medence, vagy lejtős terepen terepépítmények, vagy különféle összetett kerti infrastruktúra kivitelezése.

Ezzel együtt tapasztaljuk, hogy még mindig nagy a tájékozatlanság szintje kerttervezési díjvonzatok tekintetében, mindenképpen nagyobb, mint akár a kertépítési-kivitelezési árak terén.

Nyilván így vagy úgy bepótolhatóak a hiányzó ismeretek, de sajnálatos, amikor kerttulajdonosoknak túl nagy árat kell fizetniük ezért időeltolódással.: Például amikor sokmilliós kivitelezési hibák adódnak, vagy egy jogos célért többszörösét kell megfizetni hirtelen kényszerrel és koncepciót nélkülözve, amit egy kezdeti célszerű tervezéssel töredék áron és energiával megoldhattak volna.

A tervezés jelentősége gazdálkodási szempontból nyilván abban mutatkozik meg, hogy aránylag kis ráfordítással lehet biztonságosan, műszakilag jól előkészítetten egy jóval jelentősebb összegű megvalósításba fogni.

Sokan persze – nem hozzáértőként – spórolnának ezen a sokrétű kertépítész tervezői munkavégzésen. De ha később mutatkoznak helyben az elhárítandó károk, megoldandó problémák, akkor gyakorta rákényszerülnek súlyos összegeket beleölni olyan lépésekbe, ami elkerülhető vagy olcsóbb is lehetett volna. És sok esetben ezzel együtt ráadásul a tájrontó beavatkozások és a környezeti értékek elvesztegetése is kikerülhető lehetett volna.

Az árak hogyan alakultak idén – ahogy az építőiparban, itt is olyan mértékű volt a drágulás?

A tervezés mindig visszafogottabban reagál az efféle változásokra, egyáltalán nem jellemző olyan árszint változás, mint például a kivitelezések, anyagbeszerzések terén.

A felfutással párhuzamosan a tervezési ágazatot inkább érintheti a feladat dömping okozta leterheltség, illetve a vállalási idővonzat, de olyan mérvű szakemberhiány nem mutatkozik, mint az építési, kivitelezési ágazatban.

Mit tanácsol az építkezőknek, illetve azoknak, akik a kertjük felújításán törik a fejüket?

Az építészeti tervezéshez közeli időben tanácsos a kertépítészeti tervet kidolgozni mely alapértelmezetten az építészeti terv készítésével párhuzamosan történik kedvező esetben,

tekintettel arra, hogy az épület kapcsán a kertre, a terepre is szükséges ügyelni. S mivel a telek adottsága sok mindenre kihat kölcsönösen, úgy szerencsés, ha az építészeti és tájépítészeti beavatkozások kijelölése idejében, már a tervezés során, illetve már az építkezés kezdetétől szervesen szinkronba vannak hozva.

Ha később, vagy eltérő ütemben kerül minderre sor, akkor vagy nem lehet már a potenciálokkal legjobban élni, vagy csak jelentős idő- és anyagi veszteséggel.

Sok jobbra érdemes hely ennek a kárát látja, sajnos, pedig jó tervezéssel észszerű mederben tarthatók – és akár a családi pénzgazdálkodáshoz illeszkedően kedvezően tagolhatóak – a kertépítési munkálatok.

Az interjú megjelent rövidített tartalommal a HelloVidék online magazinban az „Így újíthatod fel állami ingyenmilliókbóI a kerted: sokan nem tudják, pedig ezt is lehet” című összeállításban 2021. 06. 24-én.

(Az interjú honlap változatának illusztrációihoz a forrás a KertIkon. Tervezés és fotó: Kiss Tünde.)

The post A kert, a kerttervezés mennyibe kerül? S mennyit ér? appeared first on Kerttervezés és tájépítészet.

The post Referencia lista appeared first on Kerttervezés és tájépítészet.

Budapest XI., 148 lakásos társasház és mélygarázs zöldterületi tervezése – kertépítészeti engedélyezési terv
Budapest XI.,, Apartment Building with 148 Apartments and Underground Garage Permission Plan – Garden Design Plan
2017.

Felelős tájépítész tervező: Kiss Tünde

The post Budapest XI., 148 lakásos társasház és mélygarázs zöldterületi tervezése appeared first on Kerttervezés és tájépítészet.

Törökbálint, Családi ház kert engedélyezési és kiviteli terve

2016-2017.

Felelős tájépítész tervező: Kiss Tünde
Munkatársak: Palotás Brigitta, Takács Edvárd
Építész tervező: BauComPlan Kft., Kutnyánszky Áron

A kert alig több, mint 700m2, tehát viszonylag kis méretű, ahhoz képest, hogy milyen terepen fekszik és a sok meglévő adottság közepette mi minden történik benne. Eredetileg három fő kerti teraszt alakítottak ki a korábbi tulajdonosok, ám a megépült támfalak és lépcsők vegyes összképet eredményeztek.

A tervezett elképzelés alapján a kerti színtér hat kerti teraszra tagolódik, azaz a kerti terep meglehetősen átalakul, de az egyik meglévő, robusztus támfal megmarad. Ez a két kerti látványrajzon követhető átfogóan, az egyik a kert alsó területéről, a másik a felső kert területéről készült.

A családban egy bölcsis korú kislány és egy féléves fiú ikerpár nevelkedik, ezért a kisgyermekek igényeinek kiemelten meg kellett felelni a sokrétű családi használaton belül. A tervezéskor, a kerítés nélküli viszonyok közt a szomszédos erdőből az őzek is gyakran belátogatnak, sajnos ők ki lesznek a tervezett kerítéssel rekesztve…

A szükséges kerttervezés mellett az alább sorolt szakági munkarészek előállításában a KertIkon generáltervezői feladatot is elvégzett – azaz a feladat a szokásos családi ház kerttervezési munkák közül kiemelkedő az összetettsége révén.

Részletek a ‘Kertépítészeti műszaki leírás’ munkarészből:

Tervezési előzmények és a terület adottságai

A tervezési területre vonatkozóan engedélyezési terv készült kertépítészeti, építészeti, valamint tartószerkezeti-statikai munkarészekkel. A tervezés ennek értelmének folytatódott, és készült el a szükséges részletekben a kertépítészeti kiviteli terv.

A tervezési területen előirányzott egy kerti tároló építése és a meglévő lakóépülettel közrefogott területen esővédő tetővel fedett kerti terasz (kerti grillező és pihenősarok) kialakítása, ezzel együtt válik aktuálissá a kert megújítása és új koncepció szerinti építése. Ennek előkészítéseképpen készült el a tervezési terület Balti rendszerű geodéziai felmérése.

A területre vonatkozóan talajvizsgálati jelentés és geotechnikai beszámoló készült a tervezett szerkezetek, tartószerkezetek méretei, bonyolultsága, s a talajadottságok miatt (korábbi vizsgálatok és geológiai adottságok alapján). A környezeti körülmények és az elvégzett fúrások, ill. laboratóriumi vizsgálatok alapján a terület az 1. geotechnikai kategóriába sorolandó. Talajvízre nem, de felszíni ill. rétegvizekre számítani kell, így a csapadékvíz-elvezetés hangsúlyosan megoldandó feladat és szivárgókat kell építeni.

A kerti tároló, s a statikus tervezést igénylő lépcső és támfal tervei tartószerkezeti-statikus tervező bevonásával készültek a talajvizsgálati jelentés és geotechnikai beszámoló figyelembe vételével. A kiviteli tervezés a kerti tároló építészeti munkarészére is kiterjedt, melyet építész tervező készített.

A terület jelenlegi állapota

A meglévő lakóépület kapcsán beavatkozás nem történik. Az övezeti besorolásnak megfelelően és a szomszédos telkekhez hasonlóan a tervezési területen is az oldalhatáron álló épület elhelyezéssel történő kertvárosias beépítés és kerthasználat a jellemző, jelen telek kis mértékben haladja meg az előírt minimális telekméretet, mivel 707,45 m2 méretű. A tervezési területen, ahogy a környező telkek esetében is, jellemzően domináns az elvadult gyümölcsfák és a vadon nőtt cserjék, fák, gyomfák nagyobb aránya a kertben.

A tárgyi telken a korábbi tulajdonosok a gyümölcsfákat leszámítva csak néhány díszcserjét és tujasövényt ültettek. A kialakult állapotok szerint a telekhatárok vonalában a beépítési vonalba eső épületfalak, kerítéstámfalak, illetve bozótos területek vagy tuja sövény jelentik a telkek közti vizuális elhatárolást, ugyanakkor a hátsókertek sávjára általánosan jellemző a rendezetlen terep és zöldterület, a kialakult viszonyok hiányos fenntartásról tanúskodnak, a hiányzó kerítésszakaszokból adódóan is problémák jelentkeznek: nem megoldott a birtokhatárok menti elválasztás, valamint a telekhatárok vonalában spontán növényszaporulat tapasztalható.

A kert belső területén több, jórészt csemetekorú gyümölcsfa található, melyek fajtaválasztása és növényvédelmi kezelése esetenként elhibázott, illetve elhanyagolt. A telepített díszfák hiánya mellett szembetűnő a gyomfák, valamint részben erdőalkotó fajok spontán felnövekvése, így ezek esetében nem érvényesül a kellő ültetési távolság (épületekhez, telekhatárokhoz viszonyítva), sem a fák kifejlettebb korban való helyszükségletei. A kert kialakult növényállománya általánosságban nélkülözi a kertépítészeti koncepciót, ezzel akadályozva a kert harmonikus használatát és az esztétikai lehetőségek érvényesülését.

A területen az említetteken kívül, főleg a korábban kialakított első kerti teraszon kis foltokban, szintén átgondoltságot nélkülözően található néhány hagyományos díszcserje és kultúrnövény, valamint a kert felsőbb részén, a kerítésvonalakba esően átjárhatatlan foltokban elvadultabb, bozótos cserjeállomány. A méretesebb gránátalmabokor ugyanakkor fontos jelzője a terület mikroklimatikus viszonyainak: az északi lejtésű, azaz jelentősebb déli benapozottságot nélkülöző telek mégis kellően védett fekvésű, hogy a melegkedvelő növényfajok is a számukra megfelelő növényélettani körülmények között fejlődjenek. Virágágyi növények az épület közvetlen környezetében és az alsó támfal lábazati vonalában találhatók.

A telek déli, hátsó vonala gondozatlan erdős lejtővel határos, amely a város védelmi rendeltetésű erdő területének lakóövezettel szomszédos része. A kerítésvonalak mentén, az oldalkertben, valamint a hátsókertben fokozottabban jelentkezik az elvadultság, és a korábbi részleges kerthasználat miatti kedvezőtlen állapot. A kert nagyobb része kevéssé gondozott, elhanyagolt képet mutat, nagyobb területeken a gyep hiányzik, vagy gyomos aljnövényzet alkot foltot.

A telek az északi irányban, közelítően a telek hosszirányában lejt. A telek a lejtésirányában, 66,5 méter körüli nagyobb oldalsó hosszon a teleksarkok között 8 méteres a szintkülönbség. Az átlagosan 12%-os lejtés mindazonáltal a területen belül egyenetlenül alakul, a korábbi tulajdonosokhoz vagy szomszédokhoz köthetően a rendezettséget nélkülöző terepalakításokra (pl. kavicsos homok feltöltésekre) a geotechnikai vizsgálat is rámutatott. A hajdani elnagyolt tereprendezés és kertalakítási próbálkozások nyomai, részleges teraszolás a terepen jól kivehetők, bár a kényelmes kerthasználatot nem teremtették meg.

A kialakult viszonyoknak megfelelően az oldalkerítések a megépült szakaszokon részben növényekkel benőtt drótkerítések, egyes rövidebb telekhatárokon a szomszédos telkek között támfalkerítéssel oldották meg a telken belüli tereprendezés miatt szükségessé vált, az adódó szintkülönbség miatti terepépítménnyel való áthidalásokat.

A kertben meglévő kerti építményt a korábban épült terepépítmények: kerti tereplépcsők és támfalak jelentenek (ismeretlen építési időhöz kötötten). A támfalak két vonalban tagolják a terepet a telek keresztvonalaiban. Az épülethez közelebb eső támfal átlagosan 1,6m magas, s az első, közel vízszintes kerti teraszt fogja közre, illetve a lakóépület déli homlokzatához illeszkedő padláslépcső csatlakozásához jelent kiteresedést. A második támfalvonal 2,1-2,3m magas a csatlakozó gyepes síkhoz képest, ám az elnyújtott, részben kiépült lépcső vonalában a pofafalak emelkednek további kb. 1m-t. A támfal vonalak által közrefogott területeken így szintén változó lejtésben csatlakozik a talajszint.

Kertmegújítási koncepció

A tervezett tárolóépület, terasz kialakítása és a kert fejlesztése arra irányul, hogy a háziak igényeinek megfeleljen, élve a kedvező potenciálokkal és az előírások nyújtotta beavatkozások megengedett, illetve javasolt keretével. Elsődleges cél a kert és használóinak szempontjából, hogy a kert teljes területe alkalmassá váljon a különféle használati szándékokra, illetve kerti aktivitásokra, s ehhez a szükséges épület-kert kapcsolatok, a kellő terep- és kertrendezés az adottságokon nyugvóan harmonikusan és egységben valósulhasson meg: átfogó kertszerkezeti változtatás szükséges, melyek segítségével szép és hasznos kerti terek teremthetők meg, a tervezés révén a funkcióknak megfelelő esztétikai keretet és műszaki paramétereket alapozva meg. A hosszú távon való értékőrzést célzó előírások betartásával egyidejűleg kiemelt, hogy háziak számára felüdülést, testi-lelki regenerálódást jelentsen a kert – a díszkerti és rekreációs tervezés minél gazdagabb eszköztárával élve.

A feladat összetett: egy szerves egészbe kell foglalni több rendezésre szoruló kerti teret is, amely együttesen az esztétikai és funkcionális megoldásaival egyaránt képes nem csupán a passzív pihenés, de az aktív rekreáció számára kibontakozási teret, kerti hátországot biztosítani. A kert helyet nyújtana a játékos, illetve a kertészkedő aktivitásnak is, ugyanakkor fokozottan figyelembe veszi a hely békés atmoszféráját, mely családi és társasági időtöltésre több szempontból is színesen alkalmassá tehető.

A kert négy főbb egységre tagolódik:

1. A lakóépület környezete, mely a tervezett tároló és a fedett teraszra-kerti konyha környékére is kiterjed:

• Gépkocsi beálló és kapu környezete
• Meglévő épületterasz környezete és a gyepes oldalkerti sáv
• Játszósarok
• Kerti konyha-sütögető teresedése, pihenősarok fedett esővédő tetővel

2. A tároló tetőterasz szintjének környezete és a díszkerti terasz

• Kerti teraszok
• Díszkerti terasz
• Faterasz (tároló tetőterasza), napfürdőző tér

3. A haszonkert és gyepes tisztás

• Veteményes kert, díszgyümölcsös, fűszeres-gyógynövényes ágyak
• Fásítás, oldalkerti zöld határ
• Gyepes tisztás, labdatér

4. A hátsókert, kerti filagória és környezete

• Kerti filagória
• Erdei hangulatú kertrész

TARTALOMJEGYZÉK
Műszaki leírás

Kertépítészeti alaptervek
K.0. Tervezési terület áttekintő terv M = 1:200
K.1. Bontási, növényállapot felmérési, favédelmi és fakivágási terv M = 1:100
K.2. Kertépítészeti terv M = 1:100
K.3. Tereprendezési és felszíni csapadékvíz-elvezetési terv M = 1:100
K.4. Kitűzési terv M = 1:100
K.5. Növénykiültetési terv (fák és cserjék) M = 1:100
K.6.1. Növénykiültetési terv (évelők – alsó kert) M = 1:50
K.6.2. Növénykiültetési terv (évelők – felső kert) M = 1:50

Terepmetszetek
T.A. A-A hosszanti terepmetszet M = 1:100
T.B. B-B hosszanti terepmetszet M = 1:100
T.C. C-C hosszanti terepmetszet M = 1:100
T.D. D-D hosszanti terepmetszet M = 1:100
T.E. E-E hosszanti terepmetszet M = 1:100
T.F. F-F hosszanti terepmetszet M = 1:100

Kerti építmények és elemek részlettervei (nézetrajzok, metszetrajzok)
R.1.1. Kerítés – Nyugati kerítésszakasz terve M = 1:50, 1:25
R.1.2. Kerítés – Déli (hátsó) kerítésszakasz terve M = 1:50, 1:25
R.1.3. Kerítés – Keleti kerítésszakasz terve M = 1:50, 1:25
R.2.1. L/1 téglakő lépcső és T/1 támfal (tároló, játszókert mellett) M = 1:25
R.2.2. L/2 téglakő lépcső (díszkerti terasz és gyepes terasz között) M = 1:25
R.2.3. L/3 téglakő lépcső és L/4 falépcső (veteményeskert) M = 1:50, 1:25
R.2.4. L/5 terméskő lépcső és L/6 falépcső (erdei kert) M = 1:50, 1:25
R.2.5. T/2 fatámfal (veteményeskert) M = 1:50, 1:25
R.3. Kerti konyha és lounge M = 1:50
R.4.1. Kerti filagória M = 1:25, 1:50
R.4.2. Kerti bográcsozó hely M = 1:20
R.5.1. Növényrács homokozónál M = 1:20
R.5.2. Belátásgátló térrács kerti zuhanyzónál M = 1:20
R.6.1. Téglakő térkő burkolat részletei (1a-1g) M = 1:20
R.6.2. Kavicsburkolat részletei (2a-2b) M = 1:20
R.6.3. Gumiburkolat és tipegőkő burkolat részletei (3a-3c,4) M = 1:20

Kertépítészeti látványrajzok
L.1. Játszókert, kerti terasz és tároló környezete
L.2. Veteményes kert, kerti filagória és környezete

Árazatlan költségkiírás anyagkimutatással

The post Törökbálint, családi ház kert lejtős terepen appeared first on Kerttervezés és tájépítészet.

Kisapáti, Diska major: Ifjúsági szabadidő- és rendezvényközpont környezetalakítási és kertépítészeti terve
Kisapáti, Diska manor, Landscape Architecture Plan of a Youth Leisure and Event Center Park – Permission Plan and Garden Design
2017.

Tájépítész tervező: Kiss Tünde
Munkatársak: Palotás Brigitta, Takács Edvárd
Építész tervező: A-H Modul Kft., André Zoltán

„Mert tagadhatatlan, hogy e vidéket pirosló jókedvében teremté az Isten, e magyar Svájcot, magyar Andalúziát. A hegyek lábához is nagy örömében tette a nagy álló tükröt, a szép Balatont, hogy kacér szépségüket szemlélgethessék tündéreink, csendes holdas éjeken.”

/Czigány Károly (1832-1893) író, ügyvéd/

A tervezési terület 3 hektáros (körülbelül 30 000 m2), s a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz tartozik, ennek megfelelően körültekintő és összetett tájépítész tervezői munkát igényelt a feladat, több szakági tervezővel együttműködésben. A számos tervlap mellett a műszaki leírásunk terjedelmes, 73 oldalas lett illusztrációkkal együtt, ezért itt inkább csak ízelítőt adunk a táj- és kertépítészeti koncepció és a major történetének vázolásával.

Részletek a ‘Táj- és kertépítészeti műszaki leírás’ munkarészből:

Komplex táj- és kertépítészeti koncepció – Kisapáti, Diska major fejlesztés

• A tervezési terület “bekötése” a továbbfejlesztendő helyi turizmus rendszerébe, s a területet a hagyományosan meglévő, eleven táji vérkeringésben továbbra is természetesen és egészségesen benne éltetni tájvédelmi súlyvonalak mentén.
• Az időszakos programoknak megfeleltetés mellett az éves viszonylatban kiegyenlített és rendszeres fenntartás valamint üzemeltetés is megoldható és előirányzott, a területen belüli funkcióváltások lehetőségeinek biztosításával.
• A meglévő adottságok és infrastrukturális alapok hasznosítása, illetve továbbfejlesztése a fenntarthatóság, a környezettudatosság és gazdaságosság jegyében.
• A település méretéből és szerkezetéből adódóan nem rendelkezik közkert, közpark jellegű területtel, jelenleg nem adott helyben tágas és kényelmes, többfunkciósan használható közösségi tér, szabadtér ill. szabadidős tér, amelyre a major külterületen ugyan, de közelben elérhető központi lehetőséggé válna.

A Diskay család és a major története

Bár az első katonai felmérésen csak jelölve van, nevesítve nincs még a későbbi Diskay birtok, a 18. század második felétől a korabeli térképeken felváltva nevezik a helyet Diska major, vagy Diska puszta néven. (A Diskai major korai nevesítéseként ld.: a Kisapáti és Diska puszta mezőgazdasági térképe, No. 32., 1780.) A “kétségtelen nemes” Diskay család sarjait a Zala megye nemesi katasztere rögzítette (az 1790, 1829, 1845 évekből). A Zala Megyei Levéltár iratai nyomon követhetővé teszik a korabeli Zala megye tisztségviselőit (megyei és járási). A család két tagjáról biztosan tudható, hogy a tapolcai járás területén alszolgabíró tisztséget töltöttek be: Diskay Jonatán (1831-34), illetve Diskay Lajos (1844-1849).

A Diskay családnak több birtoka is volt a környéken, például a napjainkra ifjúsági turisztikai központtá alakult Zánkán is, Kővágóörshöz szintúgy köthetők leszármazottjaik és földjeik. A történeti emlékek szerint például 1736-ban, a török pusztítás és az elnéptelenedés időszaka után Diskay Ádám (és Sebestyén Ádám) német református telepesekkel telepítette újra Zánkát. A Diskayak jellemzően azon nemesi, nagybirtokos famíliák közé tartoztak, akik életük nagy részét jellemzően vidéken, földjeikhez köthető falusi környezetben töltötték, s fontos része volt mindennapjaiknak a gazdálkodás.

Bár arra vonatkozó pontos adatokat nem találtunk, hogy mettől meddig állt a major a Diskay család birtokában és mire terjedt ki egészében a helyi tevékenységük, ám az említett történeti alakulások, az építkezések: az épületek “átszervezése”, ill. a jelentősebb majorfejlesztés a 19. századból számos nyomot hagyott, s a Diskay család idejéhez (és fénykorához?) köthető a történelmi térképek és korabeli felmérések tanúsága szerint. Ahogy említettük, a legkorábbi térképi ábrázolások más épülettömegeket ábrázolnak és más elrendezésben is: a telek nyugati és északi részén, szemben a mostani dominánsan keleti és déli elhelyezkedéssel, mely először – a vélhetően 1. sz. és 3. sz. épületek alkotta – párhuzamos hosszanti tömegekből állt (ld. a kataszteri térképen). A majortól keletre húzódó vízelvezető árok akkoriban a major hosszán is végighúzódott, éppen a jelenlegi 2. sz. épület vonalában. A vizes árok megszűnésével épülhetett a 2. sz. épület, így formált ezután a 2. sz. és a 3. sz. épület együtt L alakot. Az épületegyüttes történetileg is mindinkább U alakban formálódik, egyre inkább közrefogja a délkeleti elhelyezkedésű udvart.

Érdekes módon Kisapáti 1780-as mezőgazdasági térképén, nemcsak a Diskai major lett nevesítve, hanem a major területén “Rudera” szóval jelölnek épület(ek)et. A térkép feliratainak magyarázatában itt romot értenek – nem kizárhatóan a korai épület(ek) romjait. A jelenleg meglévő épületkontúroknak megfeleltethető ábrázolás a harmadik katonai felmérés idejéből, a XIX. század utolsó harmadából való, azaz ezelőtt, de a “rudera” állapot után feltételezhető, hogy a kezdetben ábrázolt épületek helyett más helyen (és talán más funkciókkal is) történt építkezés, egybecsengő módon abban a korban, amikor a feljegyzések és emlékek tanúbizonysága szerint a Diskay család a vidék számos pontján aktívan alakította nem csak a helyi közösség életét és a gazdálkodást, de kétségtelenül a környékbeli táj jellegét is.

Eötvös Károly az Utazás a Balaton körül című művében nemcsak Sobri Jóska, a legendás bakonyi betyár és Répa Rozi történetét örökítette meg, de említést tesz néhány közeli színhelyről is, mint az Ürgelyuk csárda, és a Diskay-malom, ahol a betyár kedvese cselédként szolgált. (Megjegyzendő, hogy a térképek alapján az is jól kivehető, hogy akkoriban a mai tapolcai út vonala csak szokványos dűlőút volt, a Tapolcára vezető akkori “Tapolcai út” a hegy felé, nyugatra ágazott, a mai szőlőhegy és az Ürgelyuk felé.) Mivel a közelben több malom is működött, és nyilvánvalóan a kissé távolabb folyó Eger-vízhez szerveződve, s a korabeli térképeken a Szent György-hegytől északnyugatra, északra és északkeletre egyaránt megtalálható a Disko vagy Diska névtag, a Diskay birtok feltételezhetően már akkor kiterjedt méretű lehetett (a földterületek elnevezései máig őrzik e kiterjedést), amelynek viszonylatában a Diska-major afféle korabeli birtokközpontnak vehető, a maga udvarházával, valamint a kiszolgáló és gazdálkodáshoz kötődő melléképületekkel.

A XX. század első felében több földosztás zajlott a környéken. Később a Diska major állami gazdaságként működött. Ennek idejéhez köthető a kor nívóját jelző exóta fafajokkal való kísérletezés, mely a major közvetlen környezetét is érintette, ma is szembeötlően: az akác telepítése, s valószínűsíthetően a Gleditsia bokorfás és fasorszakasz ültetése ekkor történt. Mindkét tájidegen faj szárazságtűrő, igénytelen és jó talajmegkötő képességgel bír, de természetvédelmi szempontból csekély tájértéket jelentenek, jelen időben tájvédelmileg nem helyénvaló és tájépítészetileg nem támogatható beavatkozásoknak minősülnek.

A Diska major a legutóbbi időkben a turizmus helyi jellegzetességeit kínálta: a 8284 Kisapáti, Szent György-hegy 1. címen üzemeltetett majort és lovaspanziót a következő tevékenységek, illetve szolgáltatások okán keresték fel a látogatók: túralovaglás, apartmanlakás, borkóstolás, tereplovaglás, szállás, turizmus, fogathajtás, szálláshely, kerti sütögetés-bográcsozás. Mindazonáltal ezek a funkciók kevéssé alakították a major puszta környezetét.

The post Kisapáti, Diska major: Ifjúsági szabadidő- és rendezvényközpont környezetalakítási és kertépítészeti terve appeared first on Kerttervezés és tájépítészet.

2016. február 15.

Kerttervezés előkészítése geodéziai felmérés segítségével: ajánlott vagy kötelező?

A jó megvalósítási folyamatokat jól elő kell készíteni. Ahogyan egy úri szabó nem állna neki a ruhakészítésnek megrendelője méreteinek, fizikai adottságainak “feltérképezése” nélkül; majd egy minőségi méretárúból sem kiszerkesztett szabásminta nélkül vágnak bele a szabás munkájának, úgy egy összetett, illetve igényes kertépítészeti megvalósítást megalapozó tervezés sem nélkülözheti a kellő alapokat.

Alaptérképként készül a geodéziai felmérés, vagy egyszerűbben földmérés, ami a kertépítészeti tervezés során természetesen nem pusztán a “föld” mérésére szorítkozik. Továbbá számos esetben nem is választható ügy a geodéziai felmérés, hanem kötelezően előírt munkarész – jellemzően engedélyezési eljárások során.

Amennyiben geodéziai felmérés később, például a kiviteli tervezés elején történik, így is bőven megtérül a kerttulajdonosok számára – leginkább a tereprendezés, kertépítés munkáit lehetséges ennek alapján szakmailag helyessé és költséghatékonnyá tenni.

Miért nincs kertépítészeti kiviteli terv geodéziai felmérés nélkül?

A kiviteli tervek olyan részleteket hivatottak kibontani, ami a megvalósítás teljes és pontos munkálataihoz szükségesek. A kiviteli méretezések, kitűzések és mennyiségi kalkulációk alapfeltétele ugyanakkor a pontos, valóságot tükröző alapadatok – ezek hiányában hiába a sok jó ötlet, nagy eséllyel így sajnos borulnak a tetszetősnek indult elképzelések (formájukban, de tartalmukban is) a tényleges körülmények közepette a megvalósítás során.

Alapos helyszíni felmérés nélkül jót lehet tervezni (értsd: még papíron) – de mi értelme? Megvalósítani ugyanis nem lehet jól (már a valóságban).

Mikor nem kell geodéziai felmérés?

A kertépítészeti gyakorlatban ilyen ritka eset szinte csak az új parcellázású, beépítetlen és tökéletesen sík területeken adja magát, bár más megközelítésben a terület ekkor is mindenre kiterjedően felmért:

• A telek kitűzési rajz minden (minden kérdéses kevés) adatot tartalmaz
• A telken belül pedig, ha semmi meglévő elem nincs, csak a terep, az egységes magasságú talajfelszín az egyedüli fix adottság
• A tervezési terület olyan mikro közeg vagy apró kertrész, ahol ésszerű jelentősége nem mutatkozik geodéziai felmérésnek
• Jelentős beavatkozás nincs betervezve a telken (azaz: egy igénytelen kert a mérnöki színvonalú kerttervezést, s így a geodéziai felmérést sem igényli)

Miért kell geodéziai felmérés?

Terepen, főleg a nem tökéletesen üres és 0%-os lejtésű terepen az elemek helyzetét már egyszerű mérési eszközökkel nem lehet meghatározni (a mérési adatok és arányok torzulnak, vagy feltérképezhetetlenek), viszont a helyzet pontos ismerete nélkül a tervezés során nem tudunk igazodni a meglévő és megtartandó elemekhez.

Ahhoz, hogy az építési, s ezen belül a kertépítési munkák mérnöki kritériumoknak megfeleljenek, szükséges az ezt lehetővé tevő részletezettségű és pontosságú alaptérkép, amely a geodéziai felmérés által áll elő. A meglévő adottságokhoz és elemekhez képest így irányozható elő minden beavatkozás magassági és vízszintes értelemben egyaránt.

Mikor elhagyhatatlan a geodéziai felmérés?

1. már az építészeti, valamint kertépítészeti engedélyezési terv benyújtásához elő van írva a telekre vonatkozó szabályozás szerint, hogy szükséges geodéziai felmérés
2. a tervezés volumenét tekintve számottevő meglévő, maradó elem van
3. terepi, művi és növényi alkotók jelentős/összetett formában/mennyiségben vannak jelen
4. pontos kertépítészeti kiviteli terv készítésére van szükség
5. a tervezett beavatkozások, a kertépítés kertépítészeti kiviteli terv nélkül nem elvégezhetők:
6. viszonyító és helytálló kitűzések szükségesek – tereprendezés, csapadékvíz-elvezetés megoldásához, terepépítmények és kerti építmények építéséhez

Ez történik, ha geodéziai felmérés nélkül készül kertterv:

• A kertterv nem rendelkezik kiviteli terveknél elvárt pontossággal és tartalommal
• Pontos kiviteli terv hiányában a kivitelezési munkák nem szabatosak, több helyszíni változtatást igényelnek, ami nem gazdaságos, és legtöbbször nem szép és szakmailag sem megfelelő kényszermegoldásokhoz vezet
• Nem igazodnak jól az újonnan építendő vagy ültetendő elemek a meglévőkhöz
• Méretezésbeli és számításbeli pontatlanságok miatt betervezetlen vagy eltúlzott építési költségek jelentkeznek: hiány vagy pazarlás lép fel

Éppen ezért a végletesen egyszerű eseteket leszámítva, ahol a kiinduláshoz nem áll rendelkezésre aktuális állapotokat hűen ábrázoló tervezési alaptérkép, vagy vitatott ennek szükségessége, ott egyszerűen nincs értelme alapos kertépítészeti tervezés folyamatáról beszélni, ezért nincs értelme ilyen megbízásokat elvállalni sem.

Mit mérnek a geodéziai felmérés során a kertben, tervezési helyszínen?

A geodéziai felmérés során a földmérő mérnökök a telek lejtésviszonyait, és a telken lévő tereptárgyak (épület, terepszint feletti ill. alatti műtárgyak, növényzet) elhelyezkedését, és a telek méretét vizsgálja. Speciális igények és szempontok mentén is készülhet geodéziai felmérés, de a kertépítészeti tervezési gyakorlatban alaptérképként a terület pontosan és részletesen felmért rajza használatos: szintvonalakkal, magassági adatokkal, meglévő épület, építmények, burkolatok, növényi alkotók, közmű tárgyak, stb.

Geodéziai tervezési alaptérkép készíttetése, a tervezési terület részletes geodéziai felmérése tehát általában az alábbiakra terjed ki:

• meglévő/bontandó épület, terepépítmények, kerti építmények
• kerítés, kapu, közterületi csatlakozás
• meglévő burkolatok, bejáratok, aknák-közművek pontos helye
• meglévő fák és cserjék
• (jogi) telekhatár, kerítésvonalak
• meglévő terepi pontok: szintmagasságok és szintvonalak

A teljes képhez tartozik, hogy geodéziai felmérés támogatása kapcsán nem pályázunk földmérőktől ellenszolgáltatásra, ill. nem kapunk egy geodétától sem jutalékot. Sokuk közül azokkal szeretünk együtt dolgozni, akik kertépítészeti tekintetben is pontosan és részletesen végzik a mérést. Mindebből egyszerűen következik, hogy a megbízói érdeket szolgáló minőségi tervezés felé való elköteleződés egy oldalra helyezi azokat, akik abban tudnak és akarnak feladatot végezni.

The post Táj- és kertépítészeti tervezés geodéziai felmérés alapon appeared first on Kerttervezés és tájépítészet.

2015. április 13.

A napokban a fák lombfakadásával egy időben bomlott ki az egyébként mókás emlékeket is felelevenítő történet, amely remélhetően sokak hasznára is válik: akik építkezés előtt állnak, pontosabban építési engedély megadására várnak. Mert vannak esetek, amikor az építési engedélyezési eljárás során kertépítészeti terv is kötelező.

Építési engedélyezési eljárás és kertépítészeti terv

Egy építési engedélyezési eljárás során az építési engedély elnyerését ki segíti: kertépítész tervező, egyszerű kerttervező vagy kertész? – Szakmán kívül és tapasztalatok nélkül ebben van széles körben kavarodás.

Az építész kollégák gyakorlatában általánosan a mai napig “kertész” néven szerepel az a szakági tervező, aki például építési engedélyezési tervek kidolgozása során a kertépítészeti terv elkészítéséért felelős, illetve annak elkészítésére jogosult – ha olyan a kötelezettség, illetve az előírások, hogy szükséges kertépítészeti terv is az adott telken, területen tervezett építéshez, beavatkozáshoz. (Egy rövid összefoglaló cikkben olvasható: milyen kertépítészeti tervek vannak, s miben áll a kertépítészeti engedélyezési terv sajátossága.)

Az építész szófordulatokban a kertész tehát nem a közfelfogású kertész ember metszőollóval, ásóval stb. kellékekkel felszerelve – de a teljes képhez jó tudni: a rokon szakterületek képviselői is adják a lovat a helytelen szájhagyomány elharapózásához.

“Kertész, lecsós vagy parkász?”

Anno a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem újdonsült hallgatójaként találkozhattam a szakmai becenevek felhozatalával. Megjelentünk egy össznépi egyetemi rendezvényen, s nekünk szegezték a kérdést: “Kik vagytok? Kertészek, lecsósok vagy parkászok?” Megszeppent válaszunkban biztosítottuk a szervezőt, miszerint tájépítészmérnök hallgatók volnánk. “Parkászok!” – szólt az éleslátó, majd a Tájépítészeti Kar számára kijelölt sorok felé mutatott.

Gyorsan behoztuk a lemaradásunkat, hogy a “kertészek” a kertészmérnököket jelöli, a “lecsósok” pedig az élelmiszeripari karosok fedőneve az akkori nagy egyetemi házon belül. Hasonló helyzet ez ahhoz, amikor egy családi becenév oly távol esik a köznapitól, hogy nehéz összerakni, hogy a két név egy személyt takar. S akkor baráti kézből további verziók állhatnak elő: például, akik tréfából tisztes átkeresztelők, és még sokan mások.

Kerttervezés értelmező szótár építtetők számára

Visszakanyarodva a kerttervezés és az építési engedélyezési eljárás minapi kérdésköréhez: mit érdemes tudni azoknak, akik építési engedély megszerzése (és építés) előtt állnak? Az aktuális tanulság így, a tájépítész szakmát érintő szóhasználat kapcsán adja magát. Lássuk sorjában:

1. A kertépítész – nem kertész.
2. Még kevésbé nem kertész – az építész kamarai tag, tervezői jogosultsággal bíró táj- és kertépítész.
3. A tájépítész (mérnök), aki (az épp aktuális munkája során) kerti léptékben dolgozik – az kertépítész (mérnök).
4. A táj- és kertépítészmérnök – nem kertészmérnök. (Más a képesítésük, a feladatkörük, jogosultságaik.)
5. A kertészmérnök – sem kertész. (Más a képesítésük és a feladatkörük.)

Ezzel hozzávetőleg körbe is értünk. Az elnevezések kavalkádját korábban más megvilágításban is érintettük: a ki kicsoda kérdése olvasható a KertIkon tájépítész iroda oldalon.

Miért okoz gondot építési engedélyezési ügy és kerttervezés kapcsán a fentebb vázolt fogalomzavar?

• előrelépés nincs a feltételek megléte, a szükségek betöltése nélkül – az építési engedélyezés sem kivétel
• problémamegoldásban alapvető, hogy tudjuk, ki képes ill. hivatott azt megoldani – mi és ki kell az építési engedély megszerzéséhez
• tudni kell, hogy hol és hogy találjuk a segítséget – jelen esetben: ha kerttervezés is szükséges építési engedélyezési eljárás folyamatában

Csak az tudja, aki átment már hasonló procedúrán, hogy mit is spórol meg egy építtető, aki időben utánanéz, illetve kellő információhoz jut, hogy az építés előkészítésében, az építési engedélyezési eljárás során milyen szakmai segítségre van szüksége, és ezt ki tudja neki szolgáltatni.

A bevezető történetben megkésve tisztázódott, hogy a kertész nem “kertész”, azaz az építési engedélyezési tervek tervezett beadási idejében nem készült a helyi építési szabályzatban előírt  kertépítészeti terv. Az eljáró hatóság így hiánypótlást volt kénytelen elrendelni, az építtető nem kezdhette az eltervezett időben az építést.

Hirtelen és nem kedvező körülmények között vonódott be kerttervező részről a KertIkon, szerencsésen alakult azután az ügymenet, de mind az építtető, mind az építész kihagy(hat)ta volna a kitérőt, amennyiben már a feladat elején kerttervező, pontosabban kertépítész segít.

A szóban forgó telek eleve olyan építési övezetbe esett, ahol kötelező az építési engedélyhez kertépítészeti terv, az adottságok (a lejtős terep és az idős fás állomány) pedig a beadandó munkarészeket már előre körvonalazta; annál is inkább, mivel a bontásokkal és átépítésekkel összefüggően fakivágás illetve fapótlás, valamint jelentősebb tereprendezés, új terepépítmények és burkolatok szükségesek majd a kellő kerthasználatot biztosító kertépítés során – az építéshatóságok mindezt kérik tervekben dokumentálni tájépítész, kertépítész tervező részről.

Tájépítész, kertépítész tervezési jogosultság fokozatok

Egy tájépítész vagy kertépítész szakember olyan személy, aki nem csupán kerttervező tevékenységet folytat, hanem ezt egyetemi képzés és diploma után végzi. De itt folytatódik a kérdés, hogy milyen feladatokban vállalhat szerepet, azaz mit tervezhet – ehhez kell építész kamarai tagságot megszerezni. Amit természetesen nem alanyi jogon adnak, hanem igazolt gyakorlat, szaktudás, vizsgák, továbbképzések révén. Nézzük a fokozatokat, ha már valaki okleveles tájépítész:

1. nincs kamarai tervezői jogosultsága (így építési engedélyezési terv készítésben felelős kerttervező nem lehet)
2. korlátozott tervezői jogosultsága van (már építész kamarai tag, építési engedélyezési terv készítésben volumentől függően felelős kerttervező lehet, de nagyobb vagy összetettebb esetekben nem)
3. teljes körű tervezői jogosultság birtokában építész kamarai tag

A KertIkon esetében például az utóbbi, a teljes körű tervezői jogosultság áll fenn, azaz táj- és kertépítészet szakterületen minden feladatban szerepet vállalhat, építési engedélyezés kapcsán bármely kertépítészeti terv készítésében a jogszabályokban előírtaknak megfelelően – a kertépítészeti engedélyezési terv készítés szolgáltatásunk egyik típusfeladata.

Alapvetően örülünk, ha egy kertszépítés, kertépítés tervi alapjainak a megalkotásával segíthetünk, s ha emellett időben vonódunk be, az – rendszeres tapasztalatunk szerint – mindenki számára hasznos ügymenettel is jár.

Miért hasznos kertépítész bevonása az építési engedélyezés előkészítésének kezdetétől?

Általában az előirányzott kertrendezés, kertépítés kapcsán adódik a szakértő kertépítész segítség hosszú távú előnye, de ha építési engedély szükséges, akkor kezdettől szerencsés kertépítész tervező bevonása: akár az építtető, akár a generáltervező, koordinátor szerepet is vállaló építész teszi ezt, mivel így:

• nem csúszik az építési engedély, nincs időveszteség
• nem kell az építési hatóságtól elrendelt hiánypótlás plusz köreit róni
• egyidejűleg merülnek fel az építészeti és kertépítészeti és további szakági kérdések
• ezáltal összefésült megoldások születnek
• ezek manifesztálódni tudnak majd a megalapozott és jól sikerült építésben, kertépítésben

Mindez elsősorban a megrendelő érdeke. Persze a kevesebb galiba az építész, valamint kertépítész tervező oldalán is gördülékenyebb munkavégzést jelent. Az pedig valódi élmény, ahogyan munkák közben az együttműködő felek egymás nyelvét is elsajátítják, s közös egyetértésben, megértésben haladunk egy új megalkotásában. Mintha valami jóval Bábel előtti idő köszöntene be.

The post Kerttervezés építési engedélyezési eljárás során – avagy galiba, fogalmi hiba alapon appeared first on Kerttervezés és tájépítészet.

A kerttervezés során díszkert, vegyes használatú kert, haszonkert, tájkert, s további különleges kerttípusok megalapozását segítjük. Cél, hogy a megvalósításra szánt anyagi ráfordítás a kertben meghozza gyümölcsét: a gondos kerttervezés eredménye a gondtalan kert, ahol a fenntartás is inkább örömteli.

Túl költséges és időt pazarló, ha valami kerttervezés nélkül, célszerűtlenül, nem megfelelően létesül, és utóbb javításra vagy újra kivitelezésre szorul. Azaz kerttervezés nélkül számtalan problémába futhatnak bele kerttulajdonosok.

• Milyen problémáim adódhatnak, ha magam tervezem meg a kertem, vagy ha nem megfelelő a kerttervezés?
• Mikor célszerű, illetve időszerű a kerttervezés elindítása?
• Hogyan lesz a kertem szép, hasznos és harmonikus?

„Szép kertet szeretnénk kevés gonddal” – mondják legtöbbször magánkert birtokosok. Alább sorra vesszük, hogy miket javasolt megszívlelni még kertrendezés előtt, s legelőször milyen kérdésekben ajánlott állást foglalni – akár családi körben is.

Tény, hogy mifelénk még jobbára kivételes, szívmelengető élményként élik meg, amikor eljutnak oda, hogy megálmodott és kemény áldozatok árán felépített családi rezidenciájuk: házuk vagy nyaralójuk végre egésszé válhat a méltó kert megalkotásával. A kerttervezés által a meghatározó kezdeti lépéseket könnyítjük meg, segítünk annak elindításában, hogy lakályossá tegye a kertet.

Kertkultúra otthon

A minőségi kertkultúra meggyökerezhet bárki „portáján”: létrejöhet egy olyan kert, amely nemcsak a házon kívül „van”, hanem a megnyugvás, testmozgás, családi vagy éppen társasági élet ideális keretét adja.

A szomszéd telkektől való kellő vizuális zárást önmagában még nem feltétlenül teremti meg a kerítés, miközben védi a tulajdon határát.

Megfelelő kertépítészeti beavatkozással az elhatárolódás már jórészt megoldható (bár tapasztalataink szerint vannak olyan elhibázott parcellázás következtében kialakult telkek, ahol ez a feladat már-már a lehetetlennel való kacérkodásnak tűnik).

Igényes kert létrejöhet egy csupasz telken csakúgy, mint egy ősfás birtokon: a szép kert nem a kiindulási állapottól függ elsősorban.

Sokéves szakmai tapasztalatunkat vetjük latba, hogy akik ráébrednek az átgondolt, hasznos és szép kert fontosságára, azok nagyobb kedvvel merjenek álomkertjük megvalósításába fogni, miután megismerkedtek a kerttervezés fontosságával.

Kert, amire szükségünk van

Egy kertre mindenkinek szüksége van. Bár a sűrű hétköznapok közepette elhomályosodhat a tény, de ki kell jelentenünk, hogy lételemünk a kert. Ha valaki még nem rendelkezik kerttel, amelyet sajátjának vallhat, vagy ha élhetetlen környezetben kell mindennapjait tölteni, hosszú távon nem lesz ott maradása, csak az állandó menekülési kényszer lefojtása árán.

Milyen kertek vannak?

A kert rendeltetésétől, a kerthasználattól függően, többféle kerttípus létezik, gyakran egy kerten belül is:

• Díszkert esetében meghatározóak a díszfák, a bokrokat és sövényeket díszcserjék alkotják, hangsúlyosak a virágágyak és persze a szép, zöld gyep, amelyet még a szépemlékű parkőr, Poldi bácsi is felemlegetne… Egy ilyen aprólékosan, művészi igénnyel megteremtett pompás kert olyan hely, amelyben kedvére gyönyörködhet gazdája.
• A haszonkert fő célja a termesztés, de kiskert tulajdonosok körében szinte sosem korlátozódik csakis haszonnövények ültetésére.
• A vegyes használatú kert az előbbi kettő típust foglalja magába, a díszkerti kialakítás mellett gazdag a művelésre, a rendszeres kertészkedésre okot adó helyekben; ahol gyümölcsöskert, konyhakert is virul zöldség-, fűszer- és gyógynövényekkel.
• Tájkert létesítése ott történhet, ahol nagyobb terület áll rendelkezésre, s nem pusztán a kerttulajdonos birtokához, de életstílusához is illik. A természetközeli tájkert nagyvonalúan engedi kibontakozni a benne élőket, s nem csak a növényeket: így sok mozgásnak vagy játéknak is teret ad (labdatér, játszókert). Amikor a kert már inkább birtokszámba megy, méretéből adódóan a kertbarát gazda számára különféle gyűjteményes kert lehetősége is megnyílik (pl. rózsakert, íriszkert, stb.).
• A törpe vagy miniatűr kert még ha adottsága révén nem is hagyományos értelemben vett kert, mégis kertépítészeti elveket jó érvényesíteni egy erkélykert vagy teraszkert létesítésekor.

Mindenkit vár a hozzá illő kert, ami felett gazdának is érezheti magát – már ha megalkotják, és amennyiben határain belül a kerttervezés mestersége szakmailag kifogástalanul érvényre jut.

Kert a tények fényében – gyógyító kert

Figyelemre méltóak a kertre irányuló tudományos vizsgálatok. Így több esetben publikációk témájává is tettük, miben rejlik a kertnek az ember testi-lelki egészségére gyakorolt jótékony hatása (Gyógyító kertek és terápiás tájak; A hosszú élet titka: kertészkedés).

Ahhoz pedig kutatások sem kellenek, hogy elismerjük: egy harmóniát árasztó kert hozzájárul a boldogabb, kiegyensúlyozottabb élethez, s a mindennapok során is hasznát vesszük családi körben és baráti társaságban.

A kellemes és a lakókörnyezet életminőségét is emelő kert közvetett hatása pedig felbecsülhetetlen.

Amennyiben éppen most váltak aktuálissá kertje életbe szólításának kérdései, olvasnivaló gyanánt ajánljuk a Kerti törpéktől a törpe kertekig s azon túl? című cikket is.

Számoljunk az idő tényezővel is!

Halogatni azért sem érdemes a döntéseket, mivel a kertben domináns az élő anyag, s a növényeknek évekre van szükségük, hogy megnőjenek és kibontsák díszüket.

A faiskolák és kertészetek szerencsére kínálnak előnevelt vagy túlkoros növényeket is, ám ezek érthetően többe kerülnek.

Én is szeretnék kertet, de hol kezdjem? – Kerttervezés alapok

A kert létesítése számtalan kérdést vethet fel:

• Mit hova helyezzek a kertben?
• Hogyan és mikor fásítsak?
• Mi a fontosabb: a kerítésépítés vagy a tujasor ültetés?
• Milyen kerti trend diktáljon? A kerttervezés haladjon posztmodern, Feng Shui, divat diktálta, vagy éppen barkácsáruházi design szerint?
• Hogyan csináljak tavat a kertembe?
• Mit kell tudni a kerti öntözőrendszerről?
• Mekkora úszómedence volna jó a kertbe?
• és így tovább…

Az országot járva sajnos túl gyakran látjuk, milyen nem várt eredményekkel jár, amikor házilag, gyorstalpaló könyvből vagy önerőből történik az előző kérdések megválaszolása.

Hiába tűnik így elsőre a kert gazdájának dolga gyorsabbnak és egyszerűbbnek, ám ha a döntések mögött nincs kellő szakértelem és gyakorlati tapasztalat, fennáll a veszély, hogy végül nem azt érjük el a kerttel, amit szerettünk volna.

Kert kellemetlen fejlemények nélkül

A kert alakítását célzó kerttervezés, és tágabban: táj- és kertépítészeti tevékenység a környezetet szervesen érinti. Ám ha az elképzelések megvalósítása megalapozatlan vagy elhibázott, akkor olyan ökológiai és műszaki beavatkozások sora történhet, amelynek törvényszerűen jelentkező káros hatásai később komolyabb anyagi áldozatok árán, vagy már nem is javíthatók.

A kertépítészet sajátossága, hogy egy sokrétű szerepet betöltő kert megvalósítása során az valóban épül: építészet is zajlik, annak jellemzőivel együtt – márpedig senki sem fog úgy hozzá egy ház építésébe, hogyha a végén kiderül, hogy mégsem jó, legfeljebb majd lebontja…

Ha nem is ennyire drasztikusan, de ez a kert vonatkozásában is érvényes. Mindarra, ami csak a ház falain kívül szükséges, kezdve a lejtős vidékeken alapvető fontosságú tereprendezési munkákkal.

(Terepet egyszer kell rendezni, de akkor jól. Nem véletlenül a kertművészeti korokon is átívelő múltat megélt kertek egyik legidőtállóbb tulajdonsága a kert terepviszonya, amelyet ha egyszer jól kialakítottak, nincs is ok a módosításra; míg a kert stílusa idővel változáson mehet át.)

A fokozott műszaki igényesség minden többéves használatra szánt dologgal kapcsolatosan joggal merül fel, így a kerti építményekkel szemben is indokolt – ezeket is már a kerttervezés folyamatában figyelembe kell venni.

A kerti teret meghatározó fákra és bokrokra is érvényes: túl problémás volna később meggondolni magunkat, s átültetni őket más helyre. A növény vagy jó helyre kerül vagy ellenkezőleg: senyvedésre vagy éppen kivágásra ítélt lesz.

A kerttervezés hagyománya nem új keletű

Elmondható, hogy évszázadok óta szakemberre bízzák a jelentősebb, sokrétű használatot biztosító, szép, míves kertek tervezését. A tulajdonos éppen azért mondott le a birtok vagy kert saját kezű kialakításáról, mert a kerttervezés nagyobb botanikai és műszaki szakismeretet követelt meg, valamint olyan művészi-kompozíciós jártasságot igényelt, ami egy laikus kertbarát és műkedvelő személytől nem várható el.

Gazdagítja a kert birtokosa által kitűzött cél vagy létesítmény megvalósulását, amikor a tájépítészeti tervezés, a kerttervezés során egy tájépítész feltár olyan lehetőségeket, amelyek a megbízó eredeti elképzeléseiben nem szerepeltek. Ám mindenekelőtt sikerül a célokat a környezeti adottságokhoz szabni, ezzel sokrétűen élhető, használható és szép kerti terek jöhetnek létre.

Gondos kerttervezés – gondtalan kert

A gondos kerttervezés nem a gondokat, hanem az örömöket szaporítja a kerttulajdonos életében. A kert köztudottan törődést igényel, de mégsem mindegy, hogy a kerti teendők között az elrontott vagy megoldatlan, bosszantó dolgok miatti fáradás, vagy a frissítő, illetve nyugtató kertészkedés és műélvezet dominál.

Miért jó, ha kerttervező veszi kézbe a kertem kialakítását?

Az Ön elvárásainak megfelelő kert jöhet létre a kerttervezés segítségével; sőt, egy kertépítész azon igyekszik, hogy szakmai közreműködésével az elképzelések szárnyat kapjanak, és végül összességében szebb és jobb kert létesülhessen, amely ugyanakkor kiállja az idő próbáját.

Egy épület elkészülte után csak romlik állagában, egy kert élete viszont folyamatos fejlődésnek van alárendelve, a fokozatos kiteljesedés ideális feltétele pedig a kerttervezés nyomán létrejött kertterv, majd a tervszerű kertépítés, valamint a későbbiekben a kertfenntartás is.

• A kert térrendszerének, a kert növényi és művi elemei kompozíciójának megalkotása és a részletek szakszerű kidolgozása precíz tervező munkát igényel, de a kerttervezés meghálálja magát – elsősorban a kert gazdái számára.
• A tereprendezés a terepalakítás követendő elvei szerint zajlódhat le. A kerttervező tudja, hogyan kell az eredeti terep karakterét megőrizve kedvező vizuális térhatású terepszinteket kialakítani úgy, hogy ez a létrejövő kerti terek funkcióival is összhangba kerüljön. A kert terepének átalakításában érvényesülhet a földtömeg-egyensúly – igencsak pénztárcakímélő hatású, amikor csak helyben levő földtömegeket kell mozgatni, s nem kell jelentős földet sem hozni, sem elszállítani (amit hatóságilag korlátozhatnak is).
• A talajadottságok figyelembevételével szakszerű talajjavítást lehet végezni a kert határain belül. A kerttervezők ezen a téren nem bízhatnak a csodákban; s a növénytelepítés után már nehezen vagy egyáltalán nem orvosolhatóak a rossz talajból fakadó problémák.
• A fák, bokrok ültetési helye megfelelőnek bizonyul az évek teltével is. Bizony, nehéz átültetni az Érdi bőtermőt, ha már bőven terem. A növények ökológiai igényének ismeretében pedig a növényalkalmazás illeszkedik a környezet adottságaihoz, várható a növények jó megeredése és pompája, ha helyükön jól érzik magukat. Ugyanakkor tudjuk (és a kerttervezés során sem titkoljuk), hogy bizonyos csekély igényű növények nem feltétlenül nyújtanak igénytelen díszt, sőt…
• A majdani növénytelepítési munkákat részletesen feltáró növénykiültetési terv készítésénél a legfőbb, kipróbált hazai faiskolák növénykínálatát, ajánlását és az egyes növényfajták alkalmazása révén nyert saját tapasztalatainkat együttesen vesszük figyelembe a kerttervezés folyamán.
• A kerti építmények kialakítása együtt jár a kert megvalósításával. A tájépítész feladata a kerttervezés során, hogy a táj, a város vagy akár a kisebb méretű kert adottságával és organikus környezetével harmonikus kompozíciós egységben jelenjenek meg az épített elemek, kerti építmények, architektúrák.

Milyen kerti építmények és berendezések kerülhetnek a kertbe?

A kert biztonságos, kényelmes és élvezetes használatának tartozékai a kert épített alkotóelemei. Nem kevésbé a kert igényes kialakításáról is árulkodnak szembeötlően, jellegükből adódóan.

A háziak igénye és anyagi lehetőségei, a rendelkezésre álló tér és annak adottságai mind-mind szerepet játszanak, s józan mérlegelést követően körvonalazódik a kerttervezés keretében, hogy mi és hogyan kerül a kertbe:

• Támfal (lejtős terep tagolásához és a kert jobb területfelhasználása érdekében)
• Lépcső, rámpa (terepszintek áthidalása és a közlekedés biztosítása)
• Járda- és térburkolatok (közlekedés és területegységek közötti kapcsolat megteremtése, térhasználat)
• Kerítések, kapuk (a kert elhatárolása és kapcsolata a külső környezettel, utcaképpel)
• Kerti pavilon vagy filagória, kerti konyha, grillező
• Térrács és egyéb térelválasztó és –tagoló architektúrák
• Medence, kút és más vízarchitektúrák (díszmedence, úszómedence, kaszkád, kerti tó, halastó, csobogó, díszkút, ivókút, szökőkút, zubogó)
• Kerti híd
• Árnyékoló berendezések (lugas, pergola, esővédő tető, szélvédő fal)
• Kerti bútorok (lakókertek, de terek, sétálóutcák, parkok területén is): padok, asztalok, hulladékgyűjtők, információs táblák
• Kerti lámpák és világítótestek

Egyes kerti berendezési tárgyak előre gyártott garnitúrákból is választhatók és betervezhetők. Ilyenkor a kerttervező segít annak eldöntésében, hogy a több lehetséges, megfelelő műszaki paraméterrel rendelkező elemcsalád közül melyik kerüljön a kertbe.

Ám sok esetben célszerűbb és gazdaságosabb egyedi tervezésű architektúrák alkalmazása az egyedi megbízói vagy környezeti igények kielégítése végett.

A költséghatékony kertépítés a kerttervvel kezdődik

A kertépítészeti terv célja elkerülni az átgondolatlan és helytelen eseteket, mint amilyenekre fentebb utaltunk.

Egyszerűen túl költséges és időt pazarló, ha valami tervezés híján, illetve kertterv, kerttervezés nélkül, célszerűtlenül jön létre, és utóbb javításra szorul – különösen az építkezés, s akár a kertépítés szintjén, ahol tekintélyes anyagmennyiségek mozognak.

A kert nagyon is meghálálja a későbbiekben, ha gondoskodó hobbikertész gazdája (vagy rendszeres karbantartója) van, ám kiindulási alapként mégis az a meghatározó, hogy volt-e megalapozó kerttervezés:

• megfontoltan lett-e kialakítva a kert térszerkezete, terepviszonya;
• tervszerűen épültek-e meg a kerti építmények, és
• növényélettani elvek érvényesültek-e a növények kiválasztásában és telepítésében.

Kertépítő vagy kertépítész cég tervezze inkább a kertünket?

A kert megvalósításában kulcs fontosságú kertépítő cégek fő profilja a kert kivitelezése, de gyakran kerttervezést is vállalnak.

Ez az összefonódás azzal az előnnyel jár, hogy elég gyorsan el tud indulni a kert kivitelezése, mivel általában leegyszerűsödik a kert tervezése; ám esetenként ez az egyedi megoldások hiányával, vagy a részletek kidolgozásának elmaradásával is jár.

Azért előnyösebb kertépítész céggel tervekbe önteni az elképzeléseket, mert független (de szakmailag elkötelezett) félként szerepel a történetben, egyedüli elkötelezettsége a Megbízó (és családja) felé van. Kerttervezés gyanánt nem aszerint tervez be például bizonyos műszaki megoldásokat vagy anyaghasználatot, hogy mit egyszerűbb a cégnek beszerezni, milyen partneri kapcsolatai vannak, vagy mi az, amin nagyobb profit képződik.

A tervdokumentáció és árazatlan költségkiírás alapján, amelyet kertépítész cégek (amilyen a KertIkon Kft. is) készítenek a kerttervezés eredményeképpen, több kertépítő cég is elkészítheti a maga árajánlatát, akiket erre felkérnek. Ezek közül aztán a Megbízó eldöntheti, melyik a számára leginkább megfelelő vagy bizalomgerjesztő.

Még egy szakmai garanciát a tervezőnek a tervezői művezetésre való megbízása jelent, hogy a kivitelezés során ténylegesen a kerttervezés révén előállt tervek szerint valósul meg a kert. Sajnos sok eset bizonyította, hogy hiába volt a háziakkal a legapróbb részletekbe menően leegyeztetett és kidolgozott egy kertterv, ha a szabatos kivitelezésnek nem szerezhetett érvényt művezetéssel a kert tervezője.

Milyen problémáim adódhatnak, ha magam tervezem meg a kertem?

„Ehhez mindenki ért” – bár közkeletű ez a hiedelem (talán ez a kertépítészet és a foci közös platformja is, s olykor még a szép, zöld gyep úgyszintén), mégis sokszor fordulnak hozzánk a következő problémákkal a kert vonatkozásában:

• „Nekiálltunk a kert rendezésének és ültettünk már örökzöldeket, csak fele valamiért kipusztult a nyár végére” – bizony, a pénzkidobás és a felesleges izzadás elkerüléséhez nem mindegy, hogy mit, milyen talajba és mikor ültetünk. Az egy dolog, hogy mi szeretjük a tuját, ha ő nem szereti a kert fekvését vagy talaját. Ebből nem lesz hosszú távú kapcsolat gazda és növénye között, s megjósolható: a tuja előbb-utóbb menni fog.
• „A építkezés végén gyorsan leburkolták a ház környezetét, de állandóan odamosódik a sár, ráadásul vagy feltörjük a garázsbehajtó burkolatát, vagy lemondunk a faültetésről” – a kert tereprendezésének része a vízelvezetés és burkolatkialakítás megfelelő elvégzése. Ez nem megy a kert előzetes és pontos terepfelmérése (geodéziai felmérés) és a kerttervezés során készítendő tereprendezési terv nélkül.
• „A szomszédom állandóan panaszkodik és követeli, hogy vágjam le az átnyúló ágakat” – a növénytelepítés távolsága a kifejlett növény méretétől függ és bizonyos előírások is szabályozzák. Gondok támadhatnak, ha nem ismerjük egy növény habitusát, térigényét vagy éppen a telken, a kert kapcsán betartandó szabályokat. A kerttervezés során ezekre alapvetően fontos figyelni.
• „Mire a házunk végre felépült, kiderült, hogy a kert hátsó része használhatatlan, hacsak nem hívunk rendezéséhez egy bobcatet, csakhogy az nem tud a lépcsővel, támfallal határolt előkerten túljutni” – ilyenkor marad a vödör és taliga, jobb esetben nem köbméterszámra. A telekalakítás és építkezés logikus sorrendje felborul szakértelem híján, és olykor jóvátehetetlen következményekkel jár a kert nem megfelelő rendezése, építése; mert eleve kerttervezés hiányában történt.

Ezért kötjük a kerttervezést igénylők lelkére, hogy lehetőleg a háztervek készítésekor már egyeztessenek kertépítész tervezővel is, hogy időben elindulhasson a kerttervezés is. A ház környezetének megtervezése, a kerttervezés már nem az építész feladata, de nem is hagyhatjuk spontán folyamatokra.

Hogyan lesz a kertem szép, hasznos és harmonikus?

A kertművészet és kertépítészet mesterei évszázadokon át alkotásaikban azt igyekeztek megvalósítani a különböző léptékű kerttervezés alapján végezve, hogy a megrendelőik számára készült kert szép, hasznos és harmonikus legyen. Anélkül, hogy elvesznénk az esztétikai vagy szubjektív részletekben (amelyek koronként a divattal változnak a kerttervezés terén is), a következő sajátosságokat mutatja a kívánatos kert:

• Illeszkedik a környezetéhez a kert, a táji, terepi adottságokhoz; a helyszín esetleges hátrányait kiküszöböli a kerttervezés. Vagyis ha dimbes-dombos tájon terül el a telek, a lehető legkevesebb földmunka révén válik lehetővé a kert használata. Ha pedig agyagos vagy éppen köves a kert talaja, akkor az ezt figyelembevevő terepmunka és növényültetés valósul meg a kertben.
• Helyénvaló a kert növényalkalmazása, azaz a növények élőhely- és térigényei is következetesen szem előtt lettek tartva a kerttervezés során, a kert adottságaihoz szabva. Azaz nagyra növő bokor nem való a kerítés tövébe, sem pedig mocsárciprus az Alföld közepére.
• A kert karaktere harmonizál a ház jellegével, anyaghasználatával és a kert gazdájának ízlésével. A helyénvaló kerttervezés a harmóniára törekszik. Tehát egy mediterrán stílusú, terméskővel díszített épület környezetébe, a kert területén kár volna betontérkő járdaburkolatot építeni és északias tűlevelű fenyőket ültetni. Vagy éppen furcsa együttes, ha egy minimalista stílusú belsőépítészettel megalkotott ház körül merőben romantikus angolpark létesül.
• Nemcsak szép, de a kert betölti azokat a funkciókat is, amelyre a gazdája a mindennapok során használja. Hiába az esztétikus kialakítású kert, ha nem történik alapos kerttervezés, amely az adott kerthasználatoknak kellő teret adna: egy sportos famíliának nem marad labdatér, vagy ha a könyvbarát családtag számára nem terem intim kerti zug, mélázó hely.
• Tervszerű; szakember bevonásával épül a kert már az elgondolások talaján is, s már a kezdeti lépéseknél szerepet kap a kerttervezés. Nem a házépítés mellékterméke a kert, sem pedig a hirtelen és szórványos rendezést célzó felbuzdulások tarka elegyét nem mutatja.
• Tucatmegoldások helyett az egyedi helyzetekre szabott tervezői válaszok öltenek formát a kert terén. Az aprólékos kerttervezés rávilágít a lehetőségekre. Nem a sarki kertépítő szaküzlet vagy növényáruda akciós (és olykor gyanús) kínálata határozza meg a kert jellegét, de nem is a szomszéd véleménye.

A család számára ideális kert megalkotása nem is olyan egyszerű ügy, hiszen igen sok tényező összehangolásával jár. Az igényes kertben jó ízléssel kerülnek helyükre a dolgok, s ehhez már nem nélkülözhető az a kertészeti és építészeti szaktudás sem, amelyet évek során mélyít egy kertépítész. Minőségi munkát ezért leginkább szakembertől várjunk a kert ügyében, a kerttervezés kérdéseiben is!

A kert esetében van egy jelentős hátrányunk a házépítéssel szemben. A kerttervező (és természetesen a kert kivitelezőjének) munkája jórészt csak a későbbiekben vizsgázik le azt illetően, hogy a kert vajon betöltötte vagy sem a hozzá fűzött várakozásokat, azaz a kerttervezés helyénvalónak bizonyul-e. Ez annál inkább érvényes, minél több élő építőanyag, azaz növény található a kertben.

Egyedi kert egyéni igényekhez szabva

Az épület és a család karaktere meghatározó a kert képének kialakításában. A kertben tartózkodás örömének forrása éppen az, hogy a szép kert a család apraja-nagyjának igényeit kielégítő, használható tér is. A telek adottságaira hangolt kert térszerkezete és terepviszonyai alapvetőek a kert bármilyen eltervezett használatához. Ennek az összefüggésnek a kibontása a kerttervezés alaplépése.

A kert hangulatának megteremtése jórészt a háziak kedvelt növényeit is magában foglaló (fákra, bokrokra és virágágyakra is kiterjedő) növénykiültetéssel történik. Tervezési feladataink között nem egy volt, ahol sok száz növényfaj került a helyére, máshol a térbeli vagy anyagi korlátok miatt szerényebb fajtagazdagság manifesztálódott, ám ez soha nem ronthatja egy kertépítészeti együttes értékét, ha a kert adottságait a kerttervezés a legteljesebben kiaknázza, s erényt kovácsol belőlük.

A kert sajátos jellegét egyedi tervezésű kerti építmények és akár egyedi kerti bútorok domborítják ki. (A kert egyedi elemeinek legyártása nem feltétlenül költségesebb az előre gyártott és egyben minőségi típusoknál. Bár az egyedi elemek esetén a kerttervezés feladatköre is szükségszerűen bővül.)

A kerttervezés folyamata

A kerttervezés folyamán a háziak kezdeti elgondolását a kerthasználati igények figyelembevétele mentén szaktudásunkkal és ötleteinkkel gazdagítjuk.

1. Először kertépítészeti vázlatterv (vagy kertépítészeti koncepcióterv) elkészítésével tesszük a kertet elképzelhetővé, amely a megbízóval történő tervegyeztetések alapja. Addig formáljuk az elképzeléseket, amíg a megbízói és a szakmai szempontok összhangba kerülnek.
2. Igény szerint látványtervezés segítségével is bemutatjuk a kertépítészeti megoldásokat.
3. Előírt esetekben kertépítészeti engedélyezési terv is készül, amelyet a megrendelő a hatóságoknak át tud adni. Az engedélyezési tervről lentebb még bővebben szót ejtünk.
4. Ilyen tervezési előzményeket követően megalapozottan születhet meg a részletekbe menően kidolgozott kertépítészeti kiviteli terv dokumentációja. Ennek alapján pontosan követhető a kert kivitelezése, építése során, hogy mit, milyen formában és minőségben kell megvalósítani, hogy a kerttervezés folyamán kikristályosodott elképzelések testet öltsenek.

Ütemezhető megoldások a kert megvalósításában

A kert kivitelezésének egyik nagy előnye a család egyéb nagy beruházásaival szemben, hogy ütemezhető.

Ez azt jelenti, hogy a szakmailag indokolt sorrend betartásán túlmenően már a kerttervezés alatt szakaszolhatjuk a teendőket, amely a költségek kedvező elosztását is eredményezi.

A kerttervezés folyamatának teljességre jutásakor elkészülő kertépítészeti kiviteli terv alapján részletesen számba vehető minden szükséges, a kert érdekében végzett munka.

Mi a helyes kertépítés sorrendje?

1. Terület előkészítés (fakivágás, cserjeirtás) és bontási munkák
2. Tereprendezés (földmunkák elvégzése) és terepépítmények (lépcső, támfal) építése
3. Kerti építmények építése (pavilon vagy filagória, grillező, pergola, lugas stb.)
4. Vízarchitektúrák (díszmedence, úszómedence, kerti tó, halastó, csobogó, díszkút, ivókút, szökőkút) kialakítása és öntözőrendszer telepítése
5. Kerti burkolatok építése
6. Növénykiültetés, és minden kertészeti munka (faültetés, cserje ültetés, virágágy telepítés, gyepesítés)

Megéri befektetni: az igényes kert jó befektetés

Az emberek zöme tisztában van azzal, hogy autónak éppen autó egy olcsó négykerekű és egy mérnöki mestermunka is – mégsem Trabanttal közlekednek.

Olyanok számára hasznos a minőségi kerttervezés és a KertIkon szolgáltatásai, akik inkább hosszú távra és a biztos megoldásokra rendezkednek be: akik tudják, hogy jó esetben el lehet jutni egyik pontból a másikba többféle autóval is – a különbség abban áll, hogyan megy végbe az utazás, vagy mi történhet közben. A kert valóban a falakon túlra terjesztett otthon, s ez megéri az áldozatot. A kerttervezés jó esetben egyszerre teremt eleven, s időtálló értéket.

Kert. Megérdemlem.

Egy kertjére is igényes személy hagyományosan legalább éves bevételének megfelelő összeget áldozott, hogy birtokán a rezidenciája mellett díszkert létesüljön – miként ezt egyes hazai kerttörténeti kutatások kimutatták. Az épület és környezete, a kert színvonala szinte mindig megfelelt egymással, így harmonikus képet mutatott – szemben a ma sok esetben megtapasztalható állapotokkal, ahol nem élnek a szakszerű kerttervezés, illetve kertépítés lehetőségével.

Tény, hogy a kert a gazdagság és a műveltség sajátos, együttes fokmérője volt az idők folyamán. Mégis, az ember gyönyörűségére létesített kert utáni természetes ősi vágy és a készség, hogy a kertre ráfordítsanak, kifejezésre jutott még a kevésbé tehetős körökben is, s az egész társadalmat átfogta. Persze a reneszánsz, de még inkább a barokk korban előtérbe kerültek a kert felé támasztott reprezentációs követelmények, így a kerttervezés máig csodált remekművekkel ajándékozhatta meg a világot.

Amikor valaki a kertjébe ruház be napjainkban, nem kívül valók felé mutat(hat)ja meg stílusát vagy igényességét, mint például egy autó esetében; hanem éppen a számára fontos személyek, szerettei felé fejez ki valami bensőségesebbet értékrendjéből és gondoskodásából.

Úgy tapasztaljuk, hogy az átfogó kertrendezéssel kapcsolatos döntéseket hasonló mérlegelés előzi meg a családi kupaktanácsban, mint egy gépkocsi vásárlás esetén. A családi rezidencia környezetét illetően miért is adna bárki is lentebb az igényességi elveiből? A rendkívül kellemes és hasznos kert ily módon nem marad a vágyálmok szintjén, hanem meg is valósul, miután az átgondolt kerttervezés végbemegy.

A kert ugyanakkor jó befektetés lehet, persze az eszmei és gyakorlati haszna mellett. Nem véletlenül határozza meg egy telek árát többek között a rajta található növényzet minősége, a kert kialakítása is.

Ingatlanfejlesztők, ingatlanközvetítők tapasztalata szerint jobb áron eladható és kiadható egy ingatlan, ahol jól eltervezett és szépen megvalósított, „parkosított kert” van. A parkosított kert megvalósítását pedig jó esetben gondos kerttervezés előzi meg: kiterjedéstől függően kertépítészeti vagy tájépítészeti tervezés.

Teljes körű tájépítészeti szolgáltatás – a kertépítészeti engedélyezési terv sem maradhat ki

Még kiskertek esetében sem szerencsés eset, ha magánkertbirtokosok olyanra bízzák a kert ügyeit, aki nem megfelelő szakmai vagy műszaki felkészültség miatt nem teljes körű tájépítészeti szolgáltatást nyújt, így a kerttervezés folyamata nem is lehet teljes értékű. A KertIkon hiánytalanul megválaszol egy lakókert tervezése során felmerülő valamennyi tájépítészeti kérdést.

Szívesen adunk szakmai tanácsokat is, azzal a kitétellel, hogy a „rozsdabarna izék jelentek meg a törperózsám egyik levelén – mi lehet a baja?” és hasonló kérdésekben egy növényvédelemben tevékenykedő kertészmérnök szakember véleményét ajánlottabb kikérni. Sok esetben helyszíni tájépítész szaktanácsadást rendelnek meg magánkert tulajdonosok a részletekbe menő kerttervezés elindítása előtt.

Érthetően amikor kertrendezés, kertfejlesztés terén kell dönteni, kertépítés válik időszerűvé, és az igények szerint számottevő beavatkozás van kilátásban, szerencsés kertépítészmérnök szakember tanácsát és tervjavaslatait megszívlelni (már a kerttervezés során), hogy az anyagi ráfordítás a kertben meghozza gyümölcsét, s ne csupán költségként jelentkezzen a család életében.

Mi az a kertépítészeti engedélyezési terv?

Előfordul, amikor kötelező a kertterv, mivel ezt bizonyos esetekben előírják jogszabályok. Ekkor kertépítészeti engedélyezési terv készül, amelyet kizárólag építész kamarai tag tájépítészmérnök készíthet. (Az engedélyezési terv jó alap a kiviteli tervekhez is, de nem helyettesíti az utóbbi tartalmát és részleteit.)

Az építési engedélyezési terv általában a tervezett létesítmény főbb paramétereit, megjelenését tartalmazza, illetve kapcsolatát a meglevő infrastruktúrával, s kitér az üzemeltetési vonzatokra. Ennek alátámasztó tervdokumentációja vagy a feladat jellegétől függően különálló tervdokumentáció a kertépítészeti munkarész, a kertépítészeti engedélyezési terv.

A megbízó által jóváhagyott vázlatterv vagy tanulmányterv alapján a telekre vonatkozó jogszabályokban előírtak, a hatósági szabályozási körülmények figyelembevételével, valamint a tervezési területen végzett részletes növényfelmérésre (vizsgálatra és értékelésre) támaszkodva készíti a táj- és kertépítész tervező a kertépítészeti engedélyezési tervet.

A kerttervező az engedélyezési eljárásban előzetesen egyeztet az illetékes hatóságokkal és közműszolgáltatókkal, szükség szerint beszerzi a jogszabályban meghatározott tervtanácsi állásfoglalásokat annak érdekében, hogy a tervezett építkezés vagy beruházás megvalósulása részleteiben is megfeleljen a hatósági szabályozásnak, és az engedélyezési terv elfogadása vagy jóváhagyása után megalapozottan elindulhasson a kiviteli tervezés, majd a kerttervezés után szabályosan történhessen meg a kivitelezés.

Az előzetes egyeztetések eredményeit a táj- és kertépítész közli, illetve dokumentálja a megbízó számára, valamint a kerttervezés során figyelembe veszi az engedélyezési terv véglegesítéséig adott előzetes hatósági véleményeket és állásfoglalásokat.

Mikor szükséges a kertépítészeti engedélyezési terv?

A település, vagy a kerület helyi építési szabályzata tartalmazza az eseteket (és további más helyi rendelet is előírhatja), hogy mikor szükséges kertépítészeti engedélyezési terv benyújtása az önkormányzathoz. Budapesten például egyes kerületekben az érvényes kerületi építési szabályzat alapján minden esetben kötelező az építési engedélyezési tervhez kertépítészeti munkarészt is benyújtani, függetlenül attól, hogy érinti-e az építkezés a kertet, vagy sem.

A kerületek ezzel a zöldfelületüket: azaz a kellő zöldterületi arányt és a faállományukat kívánják óvni. Egy város zöldfelületének ugyanis fontos részét képezik a magánkertek a köztulajdonú zöldterületek mellett.

Más esetben bizonyos előírásokat, például a telken történő komolyabb terepmunkák terén a rögzített tereprendezési kritériumoknak való megfelelést teszik ellenőrizhetővé a kertépítészeti engedélyezési terv segítségével.

Leggyakrabban a telken történő fakivágási engedély megszerzéséhez kell a kertépítészeti engedélyezési terv. Ez fapótlási kötelezettséggel is jár abban az esetben, amikor nem gyümölcsfákat, hanem díszfákat kell eltávolítani az ház és környezetének (burkolatok, terepépítmények) építését megelőzően.

Speciális besorolású, összetett adottságú vagy éppen védettséget élvező helyszíneken a vonatkozó magasabb rendű jogszabályoknak megfelelően eleve bonyolultabb tájépítészeti tervezés kell, hogy elinduljon, nem egyszerű kerttervezés.

Számos engedélyezéshez kötött munkánk volt már a fővárosban és vidéken is, a tágabban értelmezett kerttervezés körében a kertépítészeti engedélyezési terv vagy tájépítészeti engedélyezési terv készítések jelentős szeletet tesznek ki. Engedélyezési terveink készítésekor kertépítészeti tervlap mutatja be a telken lezajlódó egyéb (a fakivágás, bontás, a kert területelőkészítése után következő) munkákat (tereprendezés, burkolatépítés, növénytelepítés).

Ha építési vagy növénykiültetési munkák nem történnek a kert területén, természetesen okafogyott maga a kertépítészeti tervrész, de Fafelmérési és növényvizsgálati (szükség esetén: fakivágási, esetleg: bontási) tervlap beadása mindenképpen kötelező az engedélyezési eljáráshoz, ahol az építési engedélyezési terv mellett kertépítészeti engedélyezési tervet is kérnek alap kerttervezés gyanánt.

Mennyibe kerül a kerttervezés?

A tervezési díj megállapítása egyéni árszabás szerint zajlik, a munkától függően, hiszen nincs két ugyanolyan tervezési feladat. A telek, illetve a kert méretétől, a háziak igényeitől, a műszaki tartalomtól: a kertbe tervezett építmények és növénykiültetés mennyiségétől és jellegétől nagyban függ a kerttervezés volumene, így a tervezési munka mennyisége és a díja úgyszintén.

Ha az árajánlatkérő oldal megküldésével, vagy helyszíni szaktanácsadás keretében történő beszélgetés, vagy akár egy-két e-mail során fény derül az említett tényezőkre, a megadott határidőn belül pontos árajánlatot tudunk tenni a kerttervezés várható díjára.

Hogyan történik a kertépítészeti tervezés?

Az első helyszíneléskor nemcsak a táji környezetet, a kert terepadottságait és a ház építészeti karakterét vesszük szemügyre, hanem találkozunk a családtagokkal is – minél többel, annál jobb, ez megalapozza, hogy a tervező gondolatai biztos mederben folyjanak; s a család, kicsitől nagyig mind magáénak érezze a kertet a későbbiekben.

A család életstílusa, a családtagok ízlése értékes támpontot nyújt a kert későbbi tervezésében. Amikor elindul a kerttervezés, a megbeszéléskor körvonalazódnak a kert használatával szemben támasztott igények és az ezt szolgáló szakmai megoldások lehetősége, amelyek műszaki kibontása részletekbe menően a kiviteli tervben történik végső soron.

Először azonban a tervezési alaprajzok (telekrajz, helyszínrajz, geodéziai felmérés, épület alaprajzok) birtokában kidolgozzuk a kertépítészeti koncepciót ábrázoló vázlattervet. A feladat bonyolultsága, és a tervek mennyisége dönti el, hogy a kerttervezés folyamán hány tervegyeztetés szükséges a Megbízóval.

A végleges koncepció mentén, ha már jól körülhatároltak a célok, a kerttervezés műhelymunka része dinamikusan halad. A kész kertépítészeti kiviteli terv papírpéldányait a megállapodás szerinti tartalommal, példányszámban és határidőben nyújtjuk át a Megbízónak. A kézhez kapott tervrajzok segítségével már a kivitelezést lebonyolító kertépítő csapat ügyességén múlik, hogy a kerttervezés segítségével eltervezett kívánatos kert képe a háziak szeme előtt is kibontakozzon.

Teendők a kerttervezés előtt és után

A kerttervezés elvégzésével elindult a megvalósítás folyamata. Ezután azonban megfelelő kivitelezőt is kell találni. Ám az alapos kertterv segítségével már következetesen és rengeteg bosszúságtól mentesen, idő- és pénzveszteség nélkül indulhat el a kert kivitelezése, hogy végül kézzelfoghatóvá váljon az ideák világában és a megbízóban élt, majd a tervekben ábrázolt kerti kép.

Ha érdekli, hogy változatos kerttervezés munkáinkon belül milyen magánkert tervezés (családi ház kert, társasház kert, villakert, stb.), illetve magánbirtok tervezés hárult ránk az elmúlt években, tekintse meg a letölthető referencia listánkat, valamint nézze meg a Portfólió menüben magánszemély vevőink kerttervezés feladataira rálátást nyújtó prezentációkat!

Az idők során gyakran visszatérő kérdésekkel találkoztunk a kerttervezés témájában, amelyekre igyekeztünk választ adni, tájékozódjon cikkeink között! Külön oldalon kitölthető és beküldhető a konkrét feladatra vonatkozóan az Árajánlat kérés.

A kerttervezés előkészítése és az árajánlat kérés módja

A kerttervezés tekintetében az árajánlat kéréskor szükséges nagyobb rálátást kapni a feladatra, ezért kérjük minden esetben, hogy az érdeklődő legyen szíves a tervezési árajánlatkérő űrlap linken elérhető kitöltött (és automatikusan ott, a honlapon kattintással beküldhető) adatlappal megadni részletesebben az árajánlat kérést. Az ott található kérdéses pontokat mindenképpen szükséges átlátni, és célszerűbb az áttekintés írásban.

A tervezési program és árajánlat összeállításához szükséges alapok-infók nagy vonalakban alább, ezeket kérjük megküldeni:

• kitöltött űrlap a honlapon
• rendelkezésre álló tervi anyagok (építésztervek, földhivatali térképmásolat, a terület aktuális állapotát ábrázoló geodéziai felmérés, stb.): minden meglévő anyagot kérünk megküldeni külön emailben vagy feltöltési hely linkjével.
• fényképek az aktuális állapotról

A tervtartalmat és a kerttervezés paramétereit részletesen, tervezési programba illesztetten, áttekinthető módon adjuk meg az árajánlat küldésekor, miután a kért infók alapján ez pontosítható. Rendre adódik ezen túlmenően is néhány kérdés, ezért egyeztetünk röviden telefonon is, miután sikerül átnézni a várt küldeményeket. A fentiek mentén rendszerint kereken összeállítható a részletes tervezési program és árajánlat, amely minden főbb kérdésre választ ad, ami az adott feladat, a kerttervezés kapcsán felmerül.

The post Kertrendezés előtt appeared first on Kerttervezés és tájépítészet.

Kerttervekről nem csak kert rendeltetésével összefüggésben, a kerttervezési feladatok szerint beszélhetünk, hanem a kerttervezés fázisai alapján a kertépítész különféle tervfajtákat készít:

1. Kertépítészeti koncepcióterv (ötletterv, vázlatterv)
2. Kertépítészeti tanulmányterv
3. Kertépítészeti látványtervezés (fotórealisztikus számítógépes 3D-s kertépítészeti látványterv vagy kézi perspektivikus rajz)
4. Kertépítészeti engedélyezési terv
5. Kertépítészeti kiviteli terv

Milyen esetekben kell a kertépítészeti tervek különféle típusait készíteni? Mikor mire alkalmas az adott kertterv fajta?

1. Kertépítészeti koncepcióterv (ötletterv, vázlatterv)

A kertépítészeti koncepcióterv elkészítésével a kert fő szerkezeti és funkcionális kialakítása elképzelhetővé válik, ez lesz a megbízóval történő tervegyeztetések alapja. A tervezési terület fejlesztési koncepcióját, terület- és anyaghasználatát, a növényalkalmazási lehetőségeket, kerti teresedéseket, illetve kertépítészeti elemeket szemléletesen bemutató alaprajzi terv.

A végeredményben igényelt tervdokumentáció előállítása során a koncepciótervre épülően állnak elő a különböző tervi munkarészek, tervlapok – a kidolgozandó tervtípustól függően. A koncepciótervben bemutatott elképzelések addig formálódnak, amíg a megbízói és a szakmai, kertépítész szempontok összhangba kerülnek.

2. Kertépítészeti tanulmányterv

A kerttervezés ekkor az adottságok, kötöttségek vizsgálatára, valamint a fejlesztési, alakítási lehetőségek átfogó bemutatására szolgál, jövőbeni fejlesztési irányt jelöl ki a kertépítész. E tervfajta leginkább előzetes tervegyeztetésekhez, pályázatokhoz és forrásteremtéshez használatos, s gyakorta fontos jellemzője a fokozott prezentációs igényesség, a látvány érték, amely az alaprajzi tervek kidolgozási technikájában is megmutatkozik. A tervdokumentáció általában magában foglalja a kertépítészeti látványtervek elkészítését is.

3. Kertépítészeti látványtervezés (fotórealisztikus látványtervezés; számítógépes 3D-s kertépítészeti látványterv vagy kézi perspektivikus rajz)

Kertépítészeti látványtervezés segítségével a kertépítészeti megoldásokat szemléletesen mutatja be a kertépítész. A tervezési területre, illetve tervi elemekre vonatkozó vizuális többletértéket nyújtó színes látványrajz készítés kézi perspektivikus vagy számítógépes grafikával ill. Photoshop technikákkal zajlik – megbízói igény szerint és a feladat jellegétől függően.

4. Kertépítészeti engedélyezési terv

Előírt esetekben kertépítészeti engedélyezési terv is készül a kerttervezés során, amelyet a megrendelő a hatóságoknak át tud adni. (Ez a telek elhelyezkedésétől, rendeltetésétől és az azon tervezett beavatkozástól, az építési tevékenységtől függ.) A kertépítészeti engedélyezési terv dokumentációja a tervkoncepció bemutatásán túlmenően a jogszabályoknak és előírásoknak való megfelelést kívánja igazolni. Ez általában a következő kérdésekre terjed ki: fakivágás-fapótlás, tereprendezés, zöldterületi arány, területszámítások, védőtávolság, környezetvédelmi előírások, akadálymentesítés, stb. Szükség szerinti tervegyeztetés történik az érintett szakágak tervezőivel, valamint az illetékes szakhatóságokkal is.

5. Kertépítészeti kiviteli terv

Ennek alapján pontosan követhető a kert kivitelezése, építése során, hogy mit, milyen formában és minőségben kell megvalósítani, hogy a kerttervezés folyamán kikristályosodott elképzelések testet öltsenek. A kertépítészeti kiviteli terv tartalma vázlatosan:

• Növényállapotfelmérési, fakivágási és favédelmi terv
• Kertépítészeti terv
• Tereprendezési és felszíni csapadékvízelvezetési terv
• Kitűzési terv
• Burkolatépítési tervek
• Növénykiültetési tervek
• Terepépítmények részlettervei
• Kerti építmények részlettervei
• Metszetrajzok
• Műszaki leírás
• Árazatlan költségkiírás

The post Kertépítészeti tervek appeared first on Kerttervezés és tájépítészet.