Kerttervezés, illetve kertépítés árak és értékek – a XXI. század 21. nyarán. A Portfolio HelloVidék 2021 júniusában megkereste a KertIkont és interjút készített kertépítés, -felújítás és kerttervezés témában.

(A publikált és mások megszólításával is összeállított cikket linkelve lásd a lap alján.)

Íme az interjú vágatlan, azaz szerzői változata, Kiss Tünde tájépítész elmondása szerint. A szerteágazó kérdésekre adott válaszok teljes terjedelemben olvashatóak alább.

Önök mit tapasztalnak, mennyire élénkült meg a Covid időszakában – és azóta – az érdeklődés a kertfelújítások iránt?

A járvány időszakban határozottan erősödő tendencia volt érzékelhető a magánkertesek részéről.

Míg a kezdeti sokkhatásban a magánmegrendelők kerttervezés irányú érdeklődése rövid időre drasztikusan visszaesett (hiszen a kibontakozó válsághelyzetben óvatosság és kivárás volt a reflex reakció). Viszont ahogy a sokhónapos bezártság és a megváltozott körülmények általánossá váltak, úgy vált hangsúlyosabbá szélesebb körben, hogy az emberek közvetlen kerti közege élhetővé, használhatóvá, sőt élményszerűvé váljon.

Úgy gondolom, korábban sokan a többé-kevésbé rendszeres utazással pótolták ki a szépre és harmóniára való igényüket, miközben a tényleges lehetőségeik ellenére otthon eltűrtek egy jóval alacsonyabb nívót. Vagy hozzászoktak a sivár, illetve rendezetlen mindennapos vizuális környezetükhöz, ami viszont napi és állandó hatással sokkal inkább befolyásolja egy magánember közérzetét, családok életterének minőségét.

Amikor behatárolttá vált a mozgástér, és előtérbe került az otthoni létezés minősége és biztonsága, szembeötlővé vált a hiány, többen valóban a home office időszakban határozták el, hogy a korábban elhanyagolt kertügyeiket rendezzék, az építkezés előtt vagy közben álló személyek részéről pedig a korábbinál erősebb a tudatosság az igényekben. Azaz a gyakorlati életben kitisztult, mi volna eleve a természetes: ha már van kertjük, akkor az többféle funkció, időtöltés számára váljon alkalmassá (olyan igényekre is, amelyeket külső vagy közhasználatú helyszínen éltek meg korábban).

Fontosabbá vált, hogy “szezontól függetlenül” a kert felüdítő, egészségmegőrző és szemet gyönyörködtető szerepet töltsön be,

s beláthatóvá vált, hogy nagyon is érdemes a saját kertet önmaguk számára fejleszteni, vagyis ezért áldozatot hozni úgy, hogy annak gyümölcseit hosszú távon tovább élvezhetik otthon.

Mivel nem egy egyszeri és mulandó vadiúj élménybombára költenek, mint például egy otthonuktól távoli utazás vagy vakáció esetében, hanem a saját tulajdonukba invesztálva napi szinten szerezhetnek élményeket. Az egészségmegőrzés és az életkedv megújítása otthon is történhet, ha ehhez megteremtik a megfelelő természetes, egyúttal tervszerűen, jól meg épített kerti közeget.

Milyen felújításokban gondolkodnak az emberek leginkább – öntözőrendszerek kialakítása, térkövezés, mennyire népszerűek a kerti kiülők, stb…

Az öntözőrendszerek terjedésében a kényelmi szempontok mellett azért a klímaváltozás, a szélsőséges időjárási hatások kiküszöbölésének szándéka is közrejátszik, s persze ha számos különleges, igényesebb növényt szeretnének testközelben csodálni, s nemcsak a hagyományosan tág tűrőképességű növényfajokat, akkor annak a fenntartási keretét is előre biztosítani kell. S ennek csak egy része a szükséges öntözés, a vízutánpótlás.

Természetesen, amikor csekélyebb arányban töltenek el családok időt az otthonuktól távol, például rekreációs üdülőhelyeken, élményparkokban, játszókertekben, vagy egyáltalán közterületen, akkor a magánemberek kertjeiben a fokozottabb használattal jobban kiütköznek a kertkialakítási hiányosságok is.: A túlhasznált vagy éppen kihasználatlan kerti terek, továbbá a leromlott állagú kerti építmények, valamint a balesetveszélyes, nem gyermekbarát kertjelleg úgyszintén. Ezek rendre a változtatás célpontjai kerttervezés során.

Jellemző az a laikus megközelítés, hogy mindenféle, korábban otthonon kívül kiélt igényre és elvárásra a válasz a saját kertben is manifesztálódjon valamiképpen, “kicsiben”.

Ugyanakkor lényeges megérteni, hogy a helyszíni adottságok és kiterjedés (no és persze a költségigény is) keretezi, hogy még egy találékony tervező is mit tud “betervezni” az adott helyre.

Komplett játszótér, vízarchitektúra, fürdőmedence, ínyencségekkel felszerelt kertegységek betervezhetősége alapvetően függ a helyszíni lehetőségektől. És sok esetben helyi rendeletek is szabályoznak részletkérdéseket (pl. zöldfelületi arány és jelleg, fakivágás-fapótlás, tereprendezés, támfalak-lépcsők építése, kerti építmények elhelyezése-mérete-anyaghasználata, növényalkalmazási és -telepítési paraméterek, stb.).

Azaz településtől, célzott kertrendezéstől függően nemcsak opcionális a tájépítészeti tervezés, hanem kötelező is lehet engedély mellett végezni bizonyos kerti beavatkozásokat, azaz kertépítészeti engedélyezési terv készítése előírt is lehet.

Az önkormányzatok és szakhatóságok szerepe érthető a zöldfelületi és települési értékek közérdekű megóvásában, a szabálytalan, vagy épp káros lépések miatti bírságolások viszont elkerülhetőek azzal, ha időben egyeztetnek szakemberrel, s persze költséghatékonyabb is a végcélt tekintve.

Mennyire jellemző, hogy a most felvehető állami támogatást miatt többen gondolkodnak kertfelújításokban?

Hosszabb idő óta tapasztaljuk, hogy az építőipart több központi döntés pörgeti, vagy akár túlpörgeti – a támogatási formák észszerűségétől vagy gyakorlati hasznától függően. Az építkezések támogatása a tapasztalatom szerint csak közvetve hat a zöldterületi-kerti fejlesztésekre, míg a beruházó, tulajdonos igényei és a központi támogatástól elkülönülő büdzséje inkább a meghatározó tényezők. Azaz a hitel és támogatás eddig is és most is inkább falakba, téglába és betonba épül, nem a környezetünkbe kívánkozó élő építőanyagba.

Jobb lobbit érdemelne a kertfejlesztés és egészében a zöldfelület-fejlesztés: az igazolhatóan jobb életminőség érdekében és az ökológia miatt is.

Mindazonáltal van összefüggés, hiszen ha hitelből tud építkezést-felújítást finanszírozni egy család, akkor nagyobb “önerős költségkeret” marad arra, hogy a ház mellett a kert is színvonalas(abb) legyen, vagy legalábbis ne legyen disszonáns különbség a ház és a kert minősége között. Ez amúgy rendszeres jelenség: sokan a kertet úgy közelítik meg, hogy majd foglalkoznak a témával, ha végre áll a ház, s abból gazdálkodnak a végén, ami “marad” a bebútorozás után. Ha egyszer a sor végére szorítják a kertet, nehéz onnan nyerni. A tervszerűséget nélkülöző indulás negatív következményei később sajnos súlyosak is lehetnek.

Lényeges megérteni, hogy érdemesebb a kezdeti jó időben kisebb anyagi áldozatot hozni a szakszerű megoldások érdekében, jobb elindulni műszakilag-szakmailag korrekt engedélyezési és kiviteli tervekkel ellátva,

mint később, elkésett időben sokszoros áldozattal és költségvonzattal kiküszöbölni a kezdetben nem elvégzett tervezői munkát.

Azt mondják: kinek milyen a háza, olyan stílusú kertet tervez magának – igaz-ez?

Nem feltétlenül, nagyon változó a gyakorlatban megmutatkozó terítés.

Egyénektől függő az ízlés, a stílusérzék, s a harmóniára való érzékenység megléte is; vagy éppen a mértéktartó arányosság, akár költségek-áldozatok kapcsán is.

A köztudatban talán már jobban kialakult, hogy milyen egy jó ház, de a kerti vonatkozásokban nincs még ilyen fejlettség. Bár a tendencia javul, ahogy egyre többen világlátottak az emberek és kifinomult kertkultúrával is találkoznak. Vagy éppen mert valahol testközelben megtapasztalható – akár egy szomszédban látott jó példa alapján – s így terjed a jó ízlés és a kézen fekvő lehetőségekre való nyitottság egyaránt.

Bőven van teendő, van mit fejleszteni kerti színtéren: előfordulhatnak szemet bántó zavarok és egyensúlytalanságok, nem csupán a kialakítás minőségét és a bedolgozott értéket nézve, hanem az esztétikai ellentmondás, diszharmónia tekintetében úgyszintén. Amikor például egy ötven-százmilliós ház esetében sajnálják a környezetalakításhoz szükséges milliókat – s olykor: tízmilliókat -, annak nyilván szemmel látható hiányosságai és tapasztalható kétes eredményei lesznek.

Ami a kertépítési költségeket illeti: egy színvonalas díszkertben csak a változatos növényzet (fák, cserjék, évelők) telepítése átlagosan bruttó kb. 13-15 ezer forint négyzetméterenként. Viszont ahol kerti építmények, támfalak, lépcsők, burkolatok is épülnek, ott könnyen 50-60 ezer forint körülire adódik a kert kivitelezési átlagára négyzetméterenként.

De az sem szerencsés, ha a költségkerettel nem szakszerűen bánnak: kár egy szecessziós villaépület kertjébe divatosnak vélt mediterrán vagy minimalista kertjegyeket erőltetni. Hasonlóképpen elhibázott egy igényesebb kortárs épület környezetében parlagon hagyni a potenciálokat, például az épülettől merőben eltérő anyaghasználattal, kevéssé nemes és időtálló megoldásokkal megelégedni.

Tanácsos persze a ház stílusával egybehangzó kertkialakítást megcélozni, de ez sem egy merev, öncélú vagy hivalkodó stílusszolgálatot kellene, hogy jelentsen.

Inkább a megélésre érdemes törekedni: ráérezni, hogy egyfelől az épület méltó kiterjesztése a művészi és műszaki igénnyel megteremtett kert, másfelől a megfelelő kert nélkül az épület és lakói(!) sem képesek kibontakozni egészen. Ugyanakkor be kell látni, hogy a kertkialakítás nem mehet a természeti törvényekkel szemben. A növényalkalmazás révén pedig mondhatni lokálpatrióta műfaj is a kerttervezés: nem véletlenül vannak táji adottságok és jellegzetességek, ezeket tiszteletben tartva tanácsos egy kertben is előrelépni. Nem lehet bármit bárhol, és nem is lenne szép vagy fenntartható. A jól alkalmazott, szakszerű megoldások egyben szépek és fenntarthatóak is.

10 éve még mindenki tuját, rózsát és muskátlit ültetett… Milyen jellemző trendek vannak most? Mennyiben mások a hazai trendek a külföldiektől? Van, ami most favorit kertstílus?

A honos növényeinkkel szemben eleve több gondunk lehet a hazai környezetben az exóta növényfajokkal, ilyen a tuja is.

Jellemző tendencia, hogy – sajnos, az arányokat nézve – sok jó hazai példa hiányában a külföldi helyszíneken látottakból indulnak ki többen, s onnan vesznek át kertideált. Ahol azért esetleg kegyesebb volt a történelem letűnt korok kerttörténeti emlékeinek fennmaradásában, vagy hosszabb múltra tekint vissza egy általános kulturáltsági szint, amiből természetesen a díszkerti kultúra sem marad ki.

Nem mellékes tényező, hogy a kertművészet, kertépítészet hagyományosan konjunktúra-érzékeny terület, azaz mindig is befolyásolta a gazdaság lendülete vagy a magánszféra potenciálja, még a jómódúabb, kedvezőbb társadalmakban is. Hazai színtéren leginkább a parasztkerti és a hagyományos kultúrnövények ismerete határozza meg az ösztönösen, vagy legalábbis szakember segítsége nélkül alakított kerteket. Ezzel szemben

egy képzett és gyakorlott kertépítész tervező egy igényesebb magánkertbe is akár száznál bőven több növényfajt és többszáz növényegyedet tervezhet be, ez a rengeteg alkalmazható és javasolt évelőnövény révén könnyen összeadódik.

Szakmai szemmel azonban elhibázott, ha egy szépemlékű külföldi vakációt úgy akarunk megörökíteni, hogy az ott látott mediterrán, egzotikus, stb. elemek garmadáját próbálnánk beszuszakolni a hazai tájba. Ne akarjunk a Kárpát-medencébe erőltetni kvázi mediterrán tájat-kertet, de luxushotel hangulatot se egy kertvárosi lakóövezetbe. A honos épített és természeti környezet sajátosságait, értékeit megőrizve és továbbfejlesztve, tájba illően lehet olyat alkotni hosszútávon, amit később büszkén, megelégedetten és fenntarthatóan lehet tovább adni a következő generációknak.

Mennyire jellemző, hogy szakember segítségét kérik a magyarok a kerttervezéshez – vagy ez csak a luxus kategória?

Ez inkább szemlélet és értékrend függvénye.

Balkonládával is el lehet kezdeni a jó gazda gyakorlatot.

Nagyban változó, hogy ki mivel sáfárkodik, és a lehetőségeihez képest mit tesz.

Akinek nem luxus alapon háza van, annak nem lehet luxus a kertje sem.

Komolyra fordítva a szót: az összetettebb adottságú helyszíneken, illetve a sokrétű, folyamatosan fejlődő szabályozással érintett övezetekben ez korántsem luxus kérdése, hanem a tájékozottságé és a belátásé.: Azaz ahol a feladatot és a tulajdonosi szándékokat tekintve szakértelem szükséges a célhoz, ott azzal kell elindulni a tervezés első lépéseitől, tervezési jogosultsággal rendelkező táj- és kertépítész bevonása eleve szükséges bizonyos esetekben – és jóval gyakrabban, mint azt egy laikus feltételezné.

Általános, nem különleges adottságú helyszíneken a belátás egyszerűen abban mutatkozik meg, hogy egy, a maga területén szakember személy könnyen elfogadja, hogy sem ő, sem egyéb szakképzetlen munkaerő nem ért olyanhoz, amit nem tanult és gyakorlatban nem végzett. Az ‘olcsó húsnak híg a leve’ alapelv e téren is érvényes. Illetve az elvárások realizálása kiterjeszthető: szóval hiábavaló elvárni pogácsa áráért háromfogásos háromcsillagos éttermi kiszolgálást. Kerti témákban persze jobban szembeötlővé válik az alap tájékozottság, illetve hozzáértés szintje.

Az említett kulturális tényező miatt is lenyomhatják egy szélesebb tömeg torkán a nem elfogadhatót: a bóvlit, a gagyit, a giccset.

Evidencia, hogy aki nem ért egy szakterülethez, érdemes szakemberhez fordulnia. Hozzátéve, hogy a megrendelői érdeket, igényesebb megvalósítást célzóan az szolgálja, ha a tervezési munka külön válik a kivitelező társaságtól. (Fogalmilag is szétválasztandó: a kertépítész a kerttervezést végzi, a kertépítő a kertkivitelezést.)

Extrém esetben azonban olyan súlyos a tájékozatlanság, hogy a fejekben körvonalazódó, kertépítésre fordítandó összeg a kellő tervezési munka elvégzésére sem lenne elegendő.

Szükséges egy bizonyos szintű közös nevező és alapismeretek megléte, hogy a kertépítészeti tervezéshez, a tervező-megbízó közötti kommunikációhoz meglegyen a kiindulás.

Mennyibe kerülhet egy profi tervező?

Nagyban függ a telek kiterjedésétől, s az erre vonatkozó előírásokon túlmenően még a tulajdonosi igényektől úgyszintén, valamint a helyszín adottságaitól alapvetően.

Míg az építészkollégák hozzávetőlegesen tudnak a feladathoz szabott m2 tervezési árral kalkulálni, ez a tájépítészeti tervezésnél nem járható út. Egy KertIkon tervezési árajánlat összeállítása során abból indulunk ki, hogy a feladat milyen volumenű munkavégzést igényel a szakmaismeret és sokéves tapasztalat alapján.

Általános feladat is megkövetelhet több tervező munkatárs által végzendő többhónapos munkát, s ez a komplexitással arányosan akár sokhónapos munkaigényű.

Ez lehet többszázezres, milliós, de akár többmilliós tétel is – miként vannak párszáz négyzetméteres magánkertek, aztán átlagos lakótelek méretek, ám többhektáros magánbirtokok is. A megvalósításra szánt költségkeretből is lehet kalkulálni valamelyest a tervezési díjvonzatot, ám ez inkább céges vagy önkormányzati megrendelők esetén alkalmazható, mivel ott nagyobb eséllyel biztosított a szakszerű előkészítés.

Míg magánmegrendelők sokszor folyamatában szembesülnek azzal, mibe kerül egy átfogó kert- és tereprendezés, ezen belül kerti medence, vagy lejtős terepen terepépítmények, vagy különféle összetett kerti infrastruktúra kivitelezése.

Ezzel együtt tapasztaljuk, hogy még mindig nagy a tájékozatlanság szintje kerttervezési díjvonzatok tekintetében, mindenképpen nagyobb, mint akár a kertépítési-kivitelezési árak terén.

Nyilván így vagy úgy bepótolhatóak a hiányzó ismeretek, de sajnálatos, amikor kerttulajdonosoknak túl nagy árat kell fizetniük ezért időeltolódással.: Például amikor sokmilliós kivitelezési hibák adódnak, vagy egy jogos célért többszörösét kell megfizetni hirtelen kényszerrel és koncepciót nélkülözve, amit egy kezdeti célszerű tervezéssel töredék áron és energiával megoldhattak volna.

A tervezés jelentősége gazdálkodási szempontból nyilván abban mutatkozik meg, hogy aránylag kis ráfordítással lehet biztonságosan, műszakilag jól előkészítetten egy jóval jelentősebb összegű megvalósításba fogni.

Sokan persze – nem hozzáértőként – spórolnának ezen a sokrétű kertépítész tervezői munkavégzésen. De ha később mutatkoznak helyben az elhárítandó károk, megoldandó problémák, akkor gyakorta rákényszerülnek súlyos összegeket beleölni olyan lépésekbe, ami elkerülhető vagy olcsóbb is lehetett volna. És sok esetben ezzel együtt ráadásul a tájrontó beavatkozások és a környezeti értékek elvesztegetése is kikerülhető lehetett volna.

Az árak hogyan alakultak idén – ahogy az építőiparban, itt is olyan mértékű volt a drágulás?

A tervezés mindig visszafogottabban reagál az efféle változásokra, egyáltalán nem jellemző olyan árszint változás, mint például a kivitelezések, anyagbeszerzések terén.

A felfutással párhuzamosan a tervezési ágazatot inkább érintheti a feladat dömping okozta leterheltség, illetve a vállalási idővonzat, de olyan mérvű szakemberhiány nem mutatkozik, mint az építési, kivitelezési ágazatban.

Mit tanácsol az építkezőknek, illetve azoknak, akik a kertjük felújításán törik a fejüket?

Az építészeti tervezéshez közeli időben tanácsos a kertépítészeti tervet kidolgozni mely alapértelmezetten az építészeti terv készítésével párhuzamosan történik kedvező esetben,

tekintettel arra, hogy az épület kapcsán a kertre, a terepre is szükséges ügyelni. S mivel a telek adottsága sok mindenre kihat kölcsönösen, úgy szerencsés, ha az építészeti és tájépítészeti beavatkozások kijelölése idejében, már a tervezés során, illetve már az építkezés kezdetétől szervesen szinkronba vannak hozva.

Ha később, vagy eltérő ütemben kerül minderre sor, akkor vagy nem lehet már a potenciálokkal legjobban élni, vagy csak jelentős idő- és anyagi veszteséggel.

Sok jobbra érdemes hely ennek a kárát látja, sajnos, pedig jó tervezéssel észszerű mederben tarthatók – és akár a családi pénzgazdálkodáshoz illeszkedően kedvezően tagolhatóak – a kertépítési munkálatok.

Az interjú megjelent rövidített tartalommal a HelloVidék online magazinban az „Így újíthatod fel állami ingyenmilliókbóI a kerted: sokan nem tudják, pedig ezt is lehet” című összeállításban 2021. 06. 24-én.

(Az interjú honlap változatának illusztrációihoz a forrás a KertIkon. Tervezés és fotó: Kiss Tünde.)

Ossza meg másokkal is!

logo-ikon

Bemutatkozunk

A KertIkon hivatása: hasznos és szép kertek tervezése, közterületek és a táji környezet jó alakítása - kerttervezés, tájépítészet teljes körű jogosultsággal.

A munkák során öröm és kiváltság, hogy igényes megbízókkal, hosszú távban gondolkodó fejlesztőkkel és korrekt szakemberekkel alkothatunk.

Tervezési árajánlat

Kerttervezési, tájépítészeti tervezési feladatra szívesen adunk árajánlatot!

Töltse ki árajánlatkérő űrlapunkat, hogy megadhassuk a megoldandó feladathoz szabott egyedi árat!

Elérhetőségek

KertIkon Kft.

5100 Jászberény, Pajtás u. 7.

Copyright 2009 - 2021. kerttervezes-tajepitesz.hu ©  Minden jog fenntartva!