A kerttervek: a kerttervezés művei. Melyik kertépítészeti terv mit jelent, mikor készül, mi a célja?
Kerttervekről nem csak kert rendeltetésével összefüggésben, a kerttervezési feladatok szerint beszélhetünk, hanem a kerttervezés fázisai alapján a kertépítész különféle tervfajtákat készít:
- Kertépítészeti koncepcióterv (ötletterv, vázlatterv)
- Kertépítészeti tanulmányterv
- Kertépítészeti látványtervezés (fotórealisztikus számítógépes 3D-s kertépítészeti látványterv vagy kézi perspektivikus rajz)
- Kertépítészeti engedélyezési terv
- Kertépítészeti kiviteli terv
Milyen esetekben kell a kertépítészeti tervek különféle típusait készíteni? Mikor mire alkalmas az adott kertterv fajta?
1. Kertépítészeti koncepcióterv (ötletterv, vázlatterv)
A kertépítészeti koncepcióterv elkészítésével a kert fő szerkezeti és funkcionális kialakítása elképzelhetővé válik, ez lesz a megbízóval történő tervegyeztetések alapja. A tervezési terület fejlesztési koncepcióját, terület- és anyaghasználatát, a növényalkalmazási lehetőségeket, kerti teresedéseket, illetve kertépítészeti elemeket szemléletesen bemutató alaprajzi terv.
A végeredményben igényelt tervdokumentáció előállítása során a koncepciótervre épülően állnak elő a különböző tervi munkarészek, tervlapok – a kidolgozandó tervtípustól függően. A koncepciótervben bemutatott elképzelések addig formálódnak, amíg a megbízói és a szakmai, kertépítész szempontok összhangba kerülnek.
2. Kertépítészeti tanulmányterv
A kerttervezés ekkor az adottságok, kötöttségek vizsgálatára, valamint a fejlesztési, alakítási lehetőségek átfogó bemutatására szolgál, jövőbeni fejlesztési irányt jelöl ki a kertépítész. E tervfajta leginkább előzetes tervegyeztetésekhez, pályázatokhoz és forrásteremtéshez használatos, s gyakorta fontos jellemzője a fokozott prezentációs igényesség, a látvány érték, amely az alaprajzi tervek kidolgozási technikájában is megmutatkozik. A tervdokumentáció általában magában foglalja a kertépítészeti látványtervek elkészítését is.
3. Kertépítészeti látványtervezés (fotórealisztikus látványtervezés; számítógépes 3D-s kertépítészeti látványterv vagy kézi perspektivikus rajz)
Kertépítészeti látványtervezés segítségével a kertépítészeti megoldásokat szemléletesen mutatja be a kertépítész. A tervezési területre, illetve tervi elemekre vonatkozó vizuális többletértéket nyújtó színes látványrajz készítés kézi perspektivikus vagy számítógépes grafikával ill. Photoshop technikákkal zajlik – megbízói igény szerint és a feladat jellegétől függően.
4. Kertépítészeti engedélyezési terv
Előírt esetekben kertépítészeti engedélyezési terv is készül a kerttervezés során, amelyet a megrendelő a hatóságoknak át tud adni. (Ez a telek elhelyezkedésétől, rendeltetésétől és az azon tervezett beavatkozástól, az építési tevékenységtől függ.) A kertépítészeti engedélyezési terv dokumentációja a tervkoncepció bemutatásán túlmenően a jogszabályoknak és előírásoknak való megfelelést kívánja igazolni. Ez általában a következő kérdésekre terjed ki: fakivágás-fapótlás, tereprendezés, zöldterületi arány, területszámítások, védőtávolság, környezetvédelmi előírások, akadálymentesítés, stb. Szükség szerinti tervegyeztetés történik az érintett szakágak tervezőivel, valamint az illetékes szakhatóságokkal is.
5. Kertépítészeti kiviteli terv
Ennek alapján pontosan követhető a kert kivitelezése, építése során, hogy mit, milyen formában és minőségben kell megvalósítani, hogy a kerttervezés folyamán kikristályosodott elképzelések testet öltsenek. A kertépítészeti kiviteli terv tartalma vázlatosan:
- Növényállapotfelmérési, fakivágási és favédelmi terv
- Kertépítészeti terv
- Tereprendezési és felszíni csapadékvízelvezetési terv
- Kitűzési terv
- Burkolatépítési tervek
- Növénykiültetési tervek
- Terepépítmények részlettervei
- Kerti építmények részlettervei
- Metszetrajzok
- Műszaki leírás
- Árazatlan költségkiírás