magas minőségű a megvalósítás igénye, értékes az építészeti környezet, illetve nagyobb kiterjedésű, vagy rendkívüli adottságok jellemzik.

E jellemzőkkel harmóniában maga a villakert is exkluzív kialakítást nyerhet, amely nemcsak a megbízók szívét-lelkét gyönyörködteti, hanem kényelmes helyet biztosít a legváltozatosabb kerti térhasználatoknak is.

Villakert tervezés címszavakban

A KertIkon e villakert tervezés témájú cikkében az alábbi pontokon lehet infókat és tanácsokat gyűjteni:

1. Villakert tervezés – határok nélkül?
2. A villakert tervezés folyamata
3. Miként halad a kertépítészeti terv készítés villakert tervezés során?
4. A villakert tervezés munkarészei – mit tartalmaz a kertépítészeti terv?
5. A villakert tervezés hagyományai
6. Kerti találkozás egy jómódú villatulajdonossal
7. Elkerülendő hibák villakert tervezés kapcsán

Villakert tervezés – határok nélkül?

Mindenképpen hasznos, ha a kert adottságai vagy akár a megvalósítási keretek nem határolják be szűken a kertépítés volumenét. Bár a villakert tervezés eseteiben úgymond béklyózó kötöttségekkel előnyös módon nem kell számolni, de nyilván szakmai és építésjogi követelményeknek ekkor is meg kell felelni, s nem utolsósorban szerencsés, ha a jó arány- és stílusérzék már akkor kifejeződésre jut egy villakert tervezés során, amikor még tervasztalon ill. tervrajzokon formálódik a megvalósítandó villakert.

A KertIkon ars poeticája szerint nem lehet cél a hivalkodó, táji-, környezeti jelleget szétdúló, vagy éppen giccsbe hajló megoldásoknak megágyazni, még ha egy villakert tervezés során kevesebb számbeli korlát is adódik. Igazán egyedi és vonzó kerti összképet olyan villakert tervezés eredményeképpen érünk el, amelyben a megbízói igények mellett az adottságok, az építészeti és kertépítészeti vetület mértéktartóan, ámde nagyvonalú összhangban jut érvényre.

A villakert tervezés folyamata

A villakert tervezés során a kertterv készítés általános folyamata megy végbe, éppen csak tágabb minőségi ill. mennyiségi vonatkozásokkal. A megcélzott és szükséges kertépítési munkák volumene kijelöli, mi mindenre terjed ki a villakert tervezés, s milyen formákban, s anyagokban jelenik meg a tartalom és a funkciók.

Sikeres menetekben egy értéket megőrző fejlesztés történhet (pl. meglévő, régi, akár műemlék jellegű villa kertjének megújítása esetén), vagy pedig olyan új kerti kialakítás lesz a villakert tervezés eredménye, ami táj- és kertépítészeti értéket jelent már megvalósításakor is, de hosszútávon, több évtized távlatban még inkább beérik (új villaépület esetében).

Közgazdasági megközelítésben teljes körű ingatlanfejlesztés mehet végbe (ami az éles eszű ingatlantulajdonos érdekében áll és örömére is szolgál természetesen), de legalább ennyire jelentős az eszmei értéke, amit a villakert akkor is képvisel egy tájegység vagy netán város szövetében, ha belevesszük, hogy magántulajdon lévén, az emberi használata korlátozott. Azonban ne feledkezzünk meg az ökológiai összefüggésekről, sem a kultúrtáj jelentőségéről, ha éppen a nemzeti összvagyonra gondolunk. Szokták mondani, hogy az ember nem különálló sziget. Nos, az emberek kertjére ez hasonlóképpen áll.

Miként halad a kertépítészeti terv készítés villakert tervezés során?

A villakert tervezés tervütemei, ahogy a kertépítészeti tervek leírásánál bővebben is áttekinthető, a következők:

1. Kertépítészeti koncepcióterv
2. Kertépítészeti engedélyezési terv
3. Kertépítészeti kiviteli terv készítés
4. Látványtervezés

Az esetek többségében kertépítészeti engedélyezési terv készül a villakert tervezés első lépcsőjeként, nem csak koncepcióterv. Ez érthető, hiszen különleges adottságok jellemzik a táj- és kertépítészeti tervezéssel érintett területet villakert tervezés esetében, ami eleve szükségessé teszi az engedélyezést, valamint a beavatkozások jellege miatt az építési előírások több megközelítésből is megkövetelik.

A kertépítészeti kiviteli tervdokumentáció alkalmassá válik részletezetten a kiviteli munkák kijelölésére, a megbízói érdeket szem előtt tartva a villakert tervezés által megszabott megvalósítás kerti ütemeit ezek alapján korrektül lehet elkezdeni, kivitelezni.

A kertépítészeti 3D látványtervezés általában opcionális, amennyiben a Megbízó igényli, elkészítjük. Mivel a villakert tervezés kiemelt szintű látványbeli és minőségi elvárások mentén történik, így gyakori a kertépítészeti látványtervezés készítés megbízói igénye. Valamint tervtanács elé kerülő tervek, építéshatósági igények esetén ajánlott vagy előírásoknak megfelelően kérik a kertépítészeti látványterv munkarészeket elkészíttetni.

A villakert tervezés munkarészei – mit tartalmaz a kertépítészeti terv?

A tervtartalom az egyes kertépítészeti tervütemeknek és az adottságoknak, kerti elképzeléseknek megfelelően alakul ki, végeredményben több tucat tervlap készül el egy villakert tervezés folyamán. Ami a villakert tervezés egyik jellegzetességét adja, hogy a kertépítészeti kiviteli terv kidolgozása során mindig készülnek egyedi tervezésű kerti építmények részlettervei is, amelyet a Megbízó vagy a család igénye szerint, a területi adottságokhoz, az épülettel harmonizálóan és a háziakhoz illesztetten dolgozunk ki. Az egyedi tervezésű kerti építmények esetén általában a következő kertépítészeti részlettervek készülnek:

• kerti filagória terve
• kerti szaletli terve
• más kerti pihenő építmény terve
• terasz építmények terve
• esővédő tető terve
• pergola terve
• lugas terve
• kerti konyha-grillező-sütögető terve
• kert étkező terve
• kerti tároló terve
• csobogó terve
• díszkút terve
• vizes elemek tervei
• kerti játszóelemek, fitness elemek tervei
• sportkerti építmények tervei

Bár a felsorolásban csak a lehetséges kerti építmények részlettervei szerepelnek (azaz nem minden kertépítészeti alapterv vagy részletterv munkarész), kiemelten fontos a harmonikus összkép megteremtése, amit a villakert tervezés egészében tud megalapozni, az alaptervek és a részlettervek együttesen.

A villakert tervezés hagyományai

A kerttörténeti korokból bőven meríthetünk, hogy a villakert tervezés ízére ráérezzünk: miként válhat egy kert előkelővé, minden extrával felszerelten a test és lélek megelégedésére.

Az ókorban a latin eredetű villa szóval a nagy kiterjedésű mezőgazdasági birtokot (együttesen a földterületet és a mindenféle épületeket), illetve annak központját jelölték (a villa kifejezés a szabadon álló, pihenésre szánt épületek elnevezésére is szolgált), ahogy a Római Birodalom korából az utókorra maradt. Azaz a villakert nem feltétlenül csak városi jelleggel valósult meg (villa urbana, villa suburbana), hanem hangsúlyosan vidéki is lehetett (villa rustica).

Az idők folyamán a villakert díszkert és pihenőkert jellege mind hangsúlyosabbá vált a villakert tervezés gyakorlatában, jóllehet kisebb-nagyobb arányban a veteményes, gyógy- és fűszernövényes kert, a gyümölcsöskert, vagy haszonkerti funkciójú területek (szőlő, olajfa ligetek) stb. is megmaradtak. A reneszánsz és a barokk kor is kiforrta a maguk villakert típusait, stílusukban valamint a kialakításukban a helyi adottságokhoz egyedi módon idomulva. A legfényűzőbb és fenséges példákat ma is láthatjuk Franciaország és Olaszország számtalan pontján – a nagyvonalú és jó ízlésű mecénások magától értetődően nem középszerű “kertmérnököt” bíztak meg a villakert tervezés feladatával és a tervek elkészítését követően szakemberek láttak neki a megvalósításhoz is.

Mai értelemben a villakert tervezés olyan ingatlanokat érint, amelyeknél a karakteres vagy exkluzív épület (akár meglévő régebbi, akár új modern épület) mellett a zöld igen hangsúlyos; a díszkert vagy park nagy kiterjedésű, illetve minőségi, sőt luxus színvonalon valósul meg. Funkcionálisan egy villakert lehet rezidencia, kúria, birtokközpont, családi birtok vagy éppen nyaraló is, mindezektől függően a kialakítás speciális igények mentén alakulhat a villakert tervezés segítségével, s változatos modern funkcióknak helyet adhat a hagyományos használatok mellett.

Kerti találkozás egy jómódú villatulajdonossal

Egy ízben olyan villakert tulajdonossal beszélgettem, akinek nagy családi villája Firenze világörökségi területén helyezkedik el. Azaz a nemzetközi ingatlanvagyont tekintve sem éppen hátrasorolt birtok – persze eszmei értékben, mert nem szokott gazdát cserélni. A villa és a kert évszázadok óta a család tulajdonában áll, immár generációkon átörökítve. A villakertben bőven vannak jelentős épített és növényi alkotók, amelyek a kultúra és a táj felé elkötelezett család értékrendjét tükrözik hosszú idők óta – élmény volt a kert bejárása.

A tulaj, miközben körbekísért, érdekes módon szívesebben beszélt ennek a felfoghatatlan vagyonnak az emberi és növényi vonatkozásáról: hogy mely kerti építmény milyen sztorihoz vagy legendához köthető, melyik növény, fapéldány miről híres a kertben, és így tovább. A felmenőket nem ismerve csak a hátrahagyott emlékeikből lehet következtetni, milyen emberek is lehettek. Azonban a mai tulajdonos egyikét lenyűgöző volt hallgatni így testközelből, ahogy a hétköznapjaikba is betekintést adott, s mindezt a legenyhébb nagyzolás nélkül. Talán lehet mondani most, hogy ezen a szinten ilyesmire már nem is éreznek kényszert. Meglehet; ahogyan a sznobizmust is ténylegesen kizárja a valódi nagyság.

Visszatérve erre a nyári napra, látogatásomkor, miután a néhány, szakmailag kevésbé érintett vendég elbúcsúzott, az úriember még marasztalt, s benn a villában egy kisebb séta után elértünk a konyhába, és olyan közvetlenséggel, mintha rendszeres vendég volnék náluk, úgy beszélgettünk ott, miközben megittunk egy-egy nagy pohár behűtött frissítőt. S nem várt módon épp itt vált nyilvánvalóvá egyik titkuk. A konyha ugyanis szerény kialakítású volt, s bár teljesen felszerelt, láthatóan nem siettek folyton felújítani. (Azaz nem azért volt szerény, mert senki nem főz, és mindig étteremben esznek.)

Önkéntelenül arra gondoltam, milyen érdekes, hogy hazai viszonylatban hamarabb jelenik meg a luxus a konyhában, nappaliban, a garázsban, mintsem a teljes “portát” kiegyensúlyozottan rendbe raknák vagy lakályossá tennék. Beugrott egy általam nagyra becsült amerikai író is, aki őszintén bevallotta, hogy jó ideig csak a házuk előkertjére volt gondjuk, a többi részre nem, mivel az előkert volt csak a nyilvánosság szeme előtt. Sajnos nem mindenhol természetes a hozzáállás, hogy amit nem csupán a magukénak érezhetnek, hanem valóban az övék, azt egységben kezelve fejlesztik és gondozzák, s nem csak azt, ami aktuálisan trendi, vagy amit bizonyos iparágak vagy a fogyasztói kultúra trendinek állít be.

Miközben kétségtelenül kellemesebb, összhatásában nagyobb öröm egy olyan telek, ahol esetleg kisebb a terület, és mértéktartóbb a ház, de a kertről sem feledkeztek meg, mert egészében igyekeztek azt alakítani és otthonossá tenni. Ehhez persze nem elegendő holmi birtoklási vágy, hanem kell az eltökéltség is, hogy olyan szakmai segítséget vonjanak be, amire szükség van, nem pedig olyat, ami a legolcsóbb. Már az elején látni kell a végcélt, a telek egészének a jövőképét, ahhoz, hogy harmóniában alakuljon és mindenki jól érezze magát. Egyáltalán nem meglepő számomra, hogy a spirituálisan érzékenyek, vagy idealisták értik meg könnyebben, vagyis időben, hogy mikor kell és miben nélkülözhetetlen segítség a táj- és kertépítészmérnök.

“Egy álom valójában szebb jövő, melyhez szükség van egy mérnökre, aki megmutatja másoknak, hogyan tehetik valósággá.”
/Ed Rowell/

Az említett olasz példával (s más jó példákkal is) szembesülve úgy gondolom, hogy a valódi értékek között nevelkedve és szocializálódva, kifejlődik egyfajta érzékenység vagy érzék: magától értetődővé válik a fontossági rend és az időrend is, ami a gondolataikat, terveiket, és tetteiket egyaránt vezérli. Csodálatra méltó, ahogy a tehetősség közepette sincs kísértésük, hogy butaságokat tegyenek, s elrontsák vagy elhanyagolják azt, amijük van. Nem kidobott pénz az említett kertnek egykori kialakítása, sem a fenntartása hónapról hónapra, viszont a gépparkra (legyen az gépjármű vagy konyhagép) nem vesztegetnek többet, mint ami gyakorlatiasan nézve feltétlenül szükséges és biztonságos. Azt is tapasztalom egyúttal, hogy ez a látásmód fejleszthető, amennyiben van megfelelő szakember, aki segít láttatni, s fejben, tervben képes “felépíteni” és ábrázolni a megvalósítani szándékozott kertet, legyen szó bár villakert tervezés vagy más kertépítészeti tervezés esetéről.

A példánál maradva: a konyhánál oly mindegy, mikor szerelik be a prímaszettet, vagy máshová mikor szerzik be a csúcsterméket. Az élő kertnél azonban nagyon is számít, hogy minek és mikor vetnek alapot – tíz év halogatás éppen tíz év időveszteség a növények tekintetében, amit később semmilyen összeg nem tud kiegyenlíteni. Van egy kínai mondás, ami nagyon tetszik:

“A legjobb pillanat egy fa elültetésére húsz évvel ezelőtt volt. A második legjobb pillanat most van.”

Annyit muszáj itt hozzáfűznöm, ha már a villakert tervezés van a fókuszba állítva:

“S az ültetés legjobb pillanata a kert jó megtervezése után jöhet.”

Elkerülendő hibák villakert tervezés kapcsán

Milyen hibát követhetnek el azok, akiknek amúgy sok minden adott lenne ahhoz, hogy gyönyörű kertje legyen, amely nagyszerű a legkülönfélébb szempontokból is? Összefoglalva ezeket érdemes szem előtt tartani a villakert tervezés alkalmával is:

1. A telek nem elég
2. Az épület nem minden
3. Kert nem lesz puszta földből, sem puszta főből

Kezdjük tehát az elején:

1. A telek nem elég

A kiterjedt, jó adottságú telek pusztán nem biztosítja az élményt hosszútávon. Más szóval az akár több százmilliós értékű telek megvételével csak a lehetőség adott – konkrét helyszínen elindulhat a tervezésen belül a villakert tervezés is, és minden kellő tervi és előkészítési folyamat. Szóval a telek megszerzése után tervezni és építeni szükséges, és nagyon nem mindegy, hogy mit és hogyan.

Előfordul, hogy a telek értékéhez képest a rajta megvalósítani szánt dolgokban “alulterveznek” vagy “alulbecsülnek”, így vagy végleg kihasználatlanul maradnak előnyös adottságok, vagy disszonáns végeredmény születik.

Tanács:

Ne álljon meg ott a gondolat, hogy jó esetben: jó áron sikerül csodálatos telekre szert tenni. Kezdettől ajánlott arányosan tervezni a költségeket: a telek, az épület, s a kert külön-külön számításba veendő tétel, ha el akarjuk érni a kívánt összképet, s nem végtelenített keretből gazdálkodunk – mindennek meg kell legyen a helye a költségvetésben, méghozzá kiegyensúlyozottan jó arányban.

2. Az épület nem minden

Villakert tervezés során még inkább helytálló, miszerint az épület nem minden. Bár lényegi kérdés, hogy az épület tömegének elhelyezése, terepre és tájba illesztése mennyire történik meg helyesen, a terület használata és a kerti kép legalább annyi mérlegelést és döntést igényel, mint amennyi az épület tervezésekor szükségessé válik. Új épület esetében nemcsak nagyobb a mozgástér a kert, a terep alakítására, de éppen a számos részlet kidolgozása kell, hogy megtörténjen az alapoktól a villakert tervezés során, így lesz élő az épület és a kert (sőt tágabban: a táj) kapcsolata. Meglévő épületnél a villakert tervezés, kertmegújítás folyamán fokozottabban kell ügyelni a fix adottságokra, hogy ezekhez is megfelelően történjen a csatlakozás.

Tanács:

Legelőnyösebb az a tervezési menetrend, ahol az építész-kertépítész terveket párhuzamosan dolgozzák ki, vagy csekély időbeli eltolással. Fajsúlyosabban beépíthetők korszerű kertépítész szempontok, ahol az épületen túl nincsen kőbe vésve elgondolás, így a telek egészének alakítása jobban haladhat már a villakert tervezés első lépéseinél.

3. Kert nem lesz puszta földből, sem puszta főből

Mindig megdöbbent, amikor olyan esettel találkozom, ahol a telek (luxus árszintű), s az épület (díjnyertes építész) mellett oly módon van a villakert tervezés és kivitelezés szűkre szabva, hogy éppen arra és úgy “nem költenek rá sokat”, hogy éppen azt sikerül majd végül elrontani, ami természet adta alapon még szép, jó és értékes volt. Értékteremtést és építészeti-kertépítészeti összhangot hiába is keressünk ott, ahol a megbízói fejben illetve szívben nincs meg az integritás. Magyarázni sem kell, ilyen esetekben a KertIkon nem vállalja el a villakert tervezés munkáját; persze a kezdeti párbeszédek során kiderül, melyik utcába jobb nem bemenni.

Tanács:

Érdemes tájékozódni, s akár szakember véleményét kikérni, hogy egy adott helyen milyen tervezési, majd megvalósítási vetülettel kell számolni. Néhány példa:

A szép kilátást nyújtó telkek gyakran egyúttal erősen lejtősek, ami a villakert tervezés tereprendezési tervrészeiben több tervezői munkát igényelnek, valamint a kertépítés tereprendezési költségei is nagyobb tételt tesznek ki.
A felkapottabb, hagyományosan kedvelt lakóövezetek, településrészek esetén a kertépítészeti tervezés komolyabb előírásoknak kell, hogy megfeleljen, ez a villakert tervezés munkarészeire is kihat, és számos minőségi, mennyiségi követelményt előre megszab.

Amennyiben a természeti környezet, a táji közeg egyedülálló, s akár országos védettséget is élvező területre esik a villakert tervezés helyszíne (például nemzeti parki terület, műemléki környezet), eleve jogszabályi keretek határozzák meg, hogy mit hogyan lehet alakítani, s olykor már az művészet, hogy az előírások, a védettségi szempontok és a megbízói érdekek egy időben összehangolhatóak legyenek.

A példákat lehetne szaporítani. A táj- és kertépítész tervező részéről az erős szakmai bázis, a naprakész jogi ismeretek és az egyedi megoldások holisztikus megközelítése alapvetően elvárható, hogy elősegítse a megvalósítást; ugyanakkor a jó ízlés, a lehetőségeivel élni tudás képessége, a méltányolható igények, az önismeret és realitásérzék pedig a megbízó oldalán is kívánatos, hogy a villakert tervezés segítségével az álom az álomkertben is manifesztálódhasson – ami a legteljesebb értelemben is életteli és rendkívüli, mert biztos alapok, nemes jellem és szépérzék mentén alakulhatott.

The post Villakert tervezés – igényes, szép kertek, illetve nagy kertek tervezése appeared first on Kerttervezés és tájépítészet.

2015. április 13.

A napokban a fák lombfakadásával egy időben bomlott ki az egyébként mókás emlékeket is felelevenítő történet, amely remélhetően sokak hasznára is válik: akik építkezés előtt állnak, pontosabban építési engedély megadására várnak. Mert vannak esetek, amikor az építési engedélyezési eljárás során kertépítészeti terv is kötelező.

Építési engedélyezési eljárás és kertépítészeti terv

Egy építési engedélyezési eljárás során az építési engedély elnyerését ki segíti: kertépítész tervező, egyszerű kerttervező vagy kertész? – Szakmán kívül és tapasztalatok nélkül ebben van széles körben kavarodás.

Az építész kollégák gyakorlatában általánosan a mai napig “kertész” néven szerepel az a szakági tervező, aki például építési engedélyezési tervek kidolgozása során a kertépítészeti terv elkészítéséért felelős, illetve annak elkészítésére jogosult – ha olyan a kötelezettség, illetve az előírások, hogy szükséges kertépítészeti terv is az adott telken, területen tervezett építéshez, beavatkozáshoz. (Egy rövid összefoglaló cikkben olvasható: milyen kertépítészeti tervek vannak, s miben áll a kertépítészeti engedélyezési terv sajátossága.)

Az építész szófordulatokban a kertész tehát nem a közfelfogású kertész ember metszőollóval, ásóval stb. kellékekkel felszerelve – de a teljes képhez jó tudni: a rokon szakterületek képviselői is adják a lovat a helytelen szájhagyomány elharapózásához.

“Kertész, lecsós vagy parkász?”

Anno a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem újdonsült hallgatójaként találkozhattam a szakmai becenevek felhozatalával. Megjelentünk egy össznépi egyetemi rendezvényen, s nekünk szegezték a kérdést: “Kik vagytok? Kertészek, lecsósok vagy parkászok?” Megszeppent válaszunkban biztosítottuk a szervezőt, miszerint tájépítészmérnök hallgatók volnánk. “Parkászok!” – szólt az éleslátó, majd a Tájépítészeti Kar számára kijelölt sorok felé mutatott.

Gyorsan behoztuk a lemaradásunkat, hogy a “kertészek” a kertészmérnököket jelöli, a “lecsósok” pedig az élelmiszeripari karosok fedőneve az akkori nagy egyetemi házon belül. Hasonló helyzet ez ahhoz, amikor egy családi becenév oly távol esik a köznapitól, hogy nehéz összerakni, hogy a két név egy személyt takar. S akkor baráti kézből további verziók állhatnak elő: például, akik tréfából tisztes átkeresztelők, és még sokan mások.

Kerttervezés értelmező szótár építtetők számára

Visszakanyarodva a kerttervezés és az építési engedélyezési eljárás minapi kérdésköréhez: mit érdemes tudni azoknak, akik építési engedély megszerzése (és építés) előtt állnak? Az aktuális tanulság így, a tájépítész szakmát érintő szóhasználat kapcsán adja magát. Lássuk sorjában:

1. A kertépítész – nem kertész.
2. Még kevésbé nem kertész – az építész kamarai tag, tervezői jogosultsággal bíró táj- és kertépítész.
3. A tájépítész (mérnök), aki (az épp aktuális munkája során) kerti léptékben dolgozik – az kertépítész (mérnök).
4. A táj- és kertépítészmérnök – nem kertészmérnök. (Más a képesítésük, a feladatkörük, jogosultságaik.)
5. A kertészmérnök – sem kertész. (Más a képesítésük és a feladatkörük.)

Ezzel hozzávetőleg körbe is értünk. Az elnevezések kavalkádját korábban más megvilágításban is érintettük: a ki kicsoda kérdése olvasható a KertIkon tájépítész iroda oldalon.

Miért okoz gondot építési engedélyezési ügy és kerttervezés kapcsán a fentebb vázolt fogalomzavar?

• előrelépés nincs a feltételek megléte, a szükségek betöltése nélkül – az építési engedélyezés sem kivétel
• problémamegoldásban alapvető, hogy tudjuk, ki képes ill. hivatott azt megoldani – mi és ki kell az építési engedély megszerzéséhez
• tudni kell, hogy hol és hogy találjuk a segítséget – jelen esetben: ha kerttervezés is szükséges építési engedélyezési eljárás folyamatában

Csak az tudja, aki átment már hasonló procedúrán, hogy mit is spórol meg egy építtető, aki időben utánanéz, illetve kellő információhoz jut, hogy az építés előkészítésében, az építési engedélyezési eljárás során milyen szakmai segítségre van szüksége, és ezt ki tudja neki szolgáltatni.

A bevezető történetben megkésve tisztázódott, hogy a kertész nem “kertész”, azaz az építési engedélyezési tervek tervezett beadási idejében nem készült a helyi építési szabályzatban előírt  kertépítészeti terv. Az eljáró hatóság így hiánypótlást volt kénytelen elrendelni, az építtető nem kezdhette az eltervezett időben az építést.

Hirtelen és nem kedvező körülmények között vonódott be kerttervező részről a KertIkon, szerencsésen alakult azután az ügymenet, de mind az építtető, mind az építész kihagy(hat)ta volna a kitérőt, amennyiben már a feladat elején kerttervező, pontosabban kertépítész segít.

A szóban forgó telek eleve olyan építési övezetbe esett, ahol kötelező az építési engedélyhez kertépítészeti terv, az adottságok (a lejtős terep és az idős fás állomány) pedig a beadandó munkarészeket már előre körvonalazta; annál is inkább, mivel a bontásokkal és átépítésekkel összefüggően fakivágás illetve fapótlás, valamint jelentősebb tereprendezés, új terepépítmények és burkolatok szükségesek majd a kellő kerthasználatot biztosító kertépítés során – az építéshatóságok mindezt kérik tervekben dokumentálni tájépítész, kertépítész tervező részről.

Tájépítész, kertépítész tervezési jogosultság fokozatok

Egy tájépítész vagy kertépítész szakember olyan személy, aki nem csupán kerttervező tevékenységet folytat, hanem ezt egyetemi képzés és diploma után végzi. De itt folytatódik a kérdés, hogy milyen feladatokban vállalhat szerepet, azaz mit tervezhet – ehhez kell építész kamarai tagságot megszerezni. Amit természetesen nem alanyi jogon adnak, hanem igazolt gyakorlat, szaktudás, vizsgák, továbbképzések révén. Nézzük a fokozatokat, ha már valaki okleveles tájépítész:

1. nincs kamarai tervezői jogosultsága (így építési engedélyezési terv készítésben felelős kerttervező nem lehet)
2. korlátozott tervezői jogosultsága van (már építész kamarai tag, építési engedélyezési terv készítésben volumentől függően felelős kerttervező lehet, de nagyobb vagy összetettebb esetekben nem)
3. teljes körű tervezői jogosultság birtokában építész kamarai tag

A KertIkon esetében például az utóbbi, a teljes körű tervezői jogosultság áll fenn, azaz táj- és kertépítészet szakterületen minden feladatban szerepet vállalhat, építési engedélyezés kapcsán bármely kertépítészeti terv készítésében a jogszabályokban előírtaknak megfelelően – a kertépítészeti engedélyezési terv készítés szolgáltatásunk egyik típusfeladata.

Alapvetően örülünk, ha egy kertszépítés, kertépítés tervi alapjainak a megalkotásával segíthetünk, s ha emellett időben vonódunk be, az – rendszeres tapasztalatunk szerint – mindenki számára hasznos ügymenettel is jár.

Miért hasznos kertépítész bevonása az építési engedélyezés előkészítésének kezdetétől?

Általában az előirányzott kertrendezés, kertépítés kapcsán adódik a szakértő kertépítész segítség hosszú távú előnye, de ha építési engedély szükséges, akkor kezdettől szerencsés kertépítész tervező bevonása: akár az építtető, akár a generáltervező, koordinátor szerepet is vállaló építész teszi ezt, mivel így:

• nem csúszik az építési engedély, nincs időveszteség
• nem kell az építési hatóságtól elrendelt hiánypótlás plusz köreit róni
• egyidejűleg merülnek fel az építészeti és kertépítészeti és további szakági kérdések
• ezáltal összefésült megoldások születnek
• ezek manifesztálódni tudnak majd a megalapozott és jól sikerült építésben, kertépítésben

Mindez elsősorban a megrendelő érdeke. Persze a kevesebb galiba az építész, valamint kertépítész tervező oldalán is gördülékenyebb munkavégzést jelent. Az pedig valódi élmény, ahogyan munkák közben az együttműködő felek egymás nyelvét is elsajátítják, s közös egyetértésben, megértésben haladunk egy új megalkotásában. Mintha valami jóval Bábel előtti idő köszöntene be.

The post Kerttervezés építési engedélyezési eljárás során – avagy galiba, fogalmi hiba alapon appeared first on Kerttervezés és tájépítészet.

Our Amazing Work

We build the real value

Településtervezési zöldfelületi és tájrendezési tervezés – TK tervezői jogosultság

bányarekultiváció / jogszabály / környezettervezés / tájbaillesztés / tájépítészet / tájrendezés / településépítészet / településfejlesztés / településtervezés / tervezői jogosultság / zöldinfrastruktúra

Településtervezési zöldfelületi és tájrendezési tervezés – TK tervezői jogosultság

Kiss Tünde - 08/08/2025 - Cikkeink / Publikáció, újságcikk - 0 Comments - bányarekultiváció / jogszabály / környezettervezés / tájbaillesztés / tájépítészet / tájrendezés / településépítészet / településfejlesztés / településtervezés / tervezői jogosultság / zöldinfrastruktúra

Tájkarakter elemzés, tájjelleg vizsgálat és a tájépítészeti tervezés

biodiverz növénykiültetés / jogszabály / klímaadaptív tervezés / növényalkalmazás / tájépítészet / tájépítészeti tervezés / tájérték / tájkarakter / tájkép / tájképvédelem / tájvédelem / tájvédelmi szakértő / tájvizsgálat / településépítészet / ZIFFA tervezés / zöldinfrastruktúra / zöldinfrastruktúra tervezése

Tájkarakter elemzés, tájjelleg vizsgálat és a tájépítészeti tervezés

Kiss Tünde - 08/05/2025 - Cikkeink / Tájépítészet - 0 Comments - biodiverz növénykiültetés / jogszabály / klímaadaptív tervezés / növényalkalmazás / tájépítészet / tájépítészeti tervezés / tájérték / tájkarakter / tájkép / tájképvédelem / tájvédelem / tájvédelmi szakértő / tájvizsgálat / településépítészet / ZIFFA tervezés / zöldinfrastruktúra / zöldinfrastruktúra tervezése

Tanúsított zöldinfrastruktúra tervező

biodiverz növénykiültetés / csapadékvíz-gazdálkodás / csapadékvíz-visszatartás / csapadékvízkezelés / klímaadaptív tervezés / klímafa alkalmazás / önkormányzati fejlesztés / patakrevitalizáció / szivacsváros / tájrendezés / tanúsított zöldinfrastruktúra tervező / településépítészet / vízáteresztő burkolat / ZIFFA tervezés / zöldfelület fejlesztés / zöldfelületi tervezés / zöldhomlokzat tervezés / zöldinfrastruktúra / zöldinfrastruktúra tervezése / zöldtető tervezés

Tanúsított zöldinfrastruktúra tervező

Kiss Tünde - 07/30/2025 - Cikkeink / Publikáció, újságcikk - 0 Comments - biodiverz növénykiültetés / csapadékvíz-gazdálkodás / csapadékvíz-visszatartás / csapadékvízkezelés / klímaadaptív tervezés / klímafa alkalmazás / önkormányzati fejlesztés / patakrevitalizáció / szivacsváros / tájrendezés / tanúsított zöldinfrastruktúra tervező / településépítészet / vízáteresztő burkolat / ZIFFA tervezés / zöldfelület fejlesztés / zöldfelületi tervezés / zöldhomlokzat tervezés / zöldinfrastruktúra / zöldinfrastruktúra tervezése / zöldtető tervezés

Természetvédelmi és tájvédelmi szakértő – tájvédelem szakterületen

jogszabály / szakértés / szakértői engedély / tájvédelem / tájvédelem szakterület / tájvédelmi szakértő / természetvédelem

Természetvédelmi és tájvédelmi szakértő – tájvédelem szakterületen

Kiss Tünde - 07/29/2025 - Publikáció, újságcikk / Szolgáltatásaink / Tájépítészet - 0 Comments - jogszabály / szakértés / szakértői engedély / tájvédelem / tájvédelem szakterület / tájvédelmi szakértő / természetvédelem

A Zagyva-folyó nyomában – Jászberény, 2025. nyarán

folyószabályozás / természetközeli élőhely / vízépítés / vizes élőhely / vízgazdálkodás / vízmegtartás / víztározás / Zagyva

A Zagyva-folyó nyomában – Jászberény, 2025. nyarán

Kiss Tünde - 07/28/2025 - Jártamban-kertemben - 0 Comments - folyószabályozás / természetközeli élőhely / vízépítés / vizes élőhely / vízgazdálkodás / vízmegtartás / víztározás / Zagyva

Települési zöldinfrastruktúra tervezése

jogszabály / tájépítészeti tervezés / településépítészet / településfejlesztés / zöldfelület fejlesztés / zöldinfrastruktúra / zöldinfrastruktúra tervezése

Települési zöldinfrastruktúra tervezése

Kiss Tünde - 01/17/2025 - Cikkeink / Szolgáltatásaink / Településépítészet - 0 Comments - jogszabály / tájépítészeti tervezés / településépítészet / településfejlesztés / zöldfelület fejlesztés / zöldinfrastruktúra / zöldinfrastruktúra tervezése

Tájépítészeti tervezési terület – K tervezői jogosultság

favédelmi terv / jogszabály / tájépítészet / tájépítészeti alkotás / tájépítészeti tervezés / tervezői jogosultság / zöldinfrastruktúra

Tájépítészeti tervezési terület – K tervezői jogosultság

Kiss Tünde - 01/15/2025 - Cikkeink / Publikáció, újságcikk - 0 Comments - favédelmi terv / jogszabály / tájépítészet / tájépítészeti alkotás / tájépítészeti tervezés / tervezői jogosultság / zöldinfrastruktúra

Favédelmi terv készítése

favédelmi terv / jogszabály / tájépítészet / tervezői jogosultság / zöldinfrastruktúra

Favédelmi terv készítése

Kiss Tünde - 01/15/2025 - Cikkeink / Publikáció, újságcikk / Szolgáltatásaink - 0 Comments - favédelmi terv / jogszabály / tájépítészet / tervezői jogosultság / zöldinfrastruktúra

A zöldfelületi tanúsítvány elkészítése

építési beruházás / jogszabály / tájépítészeti alkotás / zöldfelületi tanúsítás / zöldfelületi tanúsítvány / zöldfelületi tervezés / zöldinfrastruktúra

A zöldfelületi tanúsítvány elkészítése

Kiss Tünde - 01/11/2025 - Cikkeink / Publikáció, újságcikk / Szolgáltatásaink - 0 Comments - építési beruházás / jogszabály / tájépítészeti alkotás / zöldfelületi tanúsítás / zöldfelületi tanúsítvány / zöldfelületi tervezés / zöldinfrastruktúra

Zöldfelületi tanúsítói jogosultság – azaz a TZ tanúsítói jogosultság

jogszabály / tervezői jogosultság / zöldfelületi tanúsítás / zöldfelületi tanúsítói jogosultság / zöldfelületi tanúsítvány / zöldinfrastruktúra

Zöldfelületi tanúsítói jogosultság – azaz a TZ tanúsítói jogosultság

Kiss Tünde - 01/10/2025 - Cikkeink / Publikáció, újságcikk - 0 Comments - jogszabály / tervezői jogosultság / zöldfelületi tanúsítás / zöldfelületi tanúsítói jogosultság / zöldfelületi tanúsítvány / zöldinfrastruktúra

• 1
• 2
• 3
• 4
• ...
• 11
• →

Click me!

The post Kerttervezés szolgáltatás appeared first on Kerttervezés és tájépítészet.

A kertépítész segít annak eldöntésében, hogy milyen kert illik a háziakhoz; tudja, milyen növény milyen helyre és körülmények közé való, segít a háziak igényeit leginkább szolgáló növénydísz megteremtésében. Így elkerülhető, hogy a kezdetben „cuki kis ezüstfenyő” (vagy más egyed) növekedve – önhibáján kívül – maga alá temesse az előkertünket.

Sokan mások például kerti filagória tervrajz után próbálnak keresni az interneten, de vegyük figyelembe, hogy a kert és a kerti építmények zömmel olyan egyedi viszonyokra készülnek, ahol szakember tud eligazítást adni a mit, mikor és hogyan kérdésekben. Nincs (és nem is lesz) kerttervező program, amely ezt a sokrétűen értelmes és kreatív emberi munkát kiváltaná.

Díszkertet csak okosan és szépen

Ha szerencsés az ember, kertjében máris idős fák, kifejlett bokrok díszlenek; viszont ha ez nem adott, akkor itt az idő belekezdeni a munkába. Sok éven át és sokfajta növény között végzett kertészkedés, vagy sokéves dísznövényes ismeret után bátran nekifoghatunk saját kertünk zöld díszeinek kiválasztásába.

Ha ez ránk nem jellemző, érdemes mértékkel és körültekintéssel a kerti ügyeket megközelítenünk – a kertépítésbe akár szakember segítségét bevonva. Egy kertrendezés kivitelezéséhez, amely hosszú távon is sikeresnek mondható, nem elegendő az ember részéről a hajlandóság és az érzék – olyan szaktudást is igényel sokszor, amelynek elsajátítása évekbe telik.

Kertrendezés házilag

Kertrendezési ötletek után böngészhetünk „otthon és kertészet könyvek” tucatjaiban, magazinokban, vagy az interneten vég nélkül. Csakhogy ezek jórészt általános tanácsok, átlagembernek nehéz gyakorlatba ültetni, hogy melyik és milyen módon valósítható meg a saját portáján. Bármennyire is szeretnénk, nem helytálló az az állítás, miszerint ötlethalmazokból, különféle kerttervek tárháza alapján majd játszi könnyedséggel összevegyítjük önmagunk számára a tökéletes kertet.

Mégis, mit ne tegyünk, amikor a kertrendezés házilag történik? Mindenek előtt nem érdemes sarkából kifordítani a kertünket: azáltal, hogy beleerőltetünk olyan elemeket, amelyek a természetes környezettől idegenek.

Kerti öröm vagy üröm

Nyilván egy kert több izgalmat és szépséget tud mutatni, mint egy gyepbe állított katonás tujasor – főként, ha ezek közül rejtélyes módon egyik-másik egymás után mondja fel a szolgálatot. Azonban még ilyenkor sem késő felülbírálni elképzeléseinket, s a változatosságot, illetve az adott tájék adottságaihoz (talajához, klímájához) illeszkedő növényeket alapul véve megreformálni a kerti kompozíciót. Minél inkább elrugaszkodik valaki a természet adta viszonyoktól, az újonnan kialakított kert annál több gondoskodást, kertfenntartási munkát igényel, s annál kockázatosabb a kertrendezés sikere.

Variációk kiskertre

Legyen bár a terület erősen behatárolt, a kertrendezési ötletek megvalósítására így arányaiban éppenséggel nagyobb költségkeret jut. Amire érdemes figyelni, az az egységes stílus és az arányosság: ha csupán 6 négyzetméternyi kertrészünk van, ne akarjunk oda minden áron házi arborétumot, de halastavat se!

A jó minőségű anyagok, a jól megválasztott növények fajsúlyosabb és kívánatosabb kert összképét nyújthatják, mint egy park méretű, ám jellegtelen kinézetű, minden koncepciót nélkülöző „se erdő, se kert” elegy-belegy vegetáció.

A nagy kert távlatai

Ha tágas a telek, több jellegű kertrész kialakítására is kellő tér nyílik: díszkert, haszonkert, gyümölcsöskert, vegyes használatú kert, tájkert, gyűjteményes kert, játszókert. Ezek a kertrészek nemhogy békésen megférnek egymás mellett, de megfelelő kerti kapcsolatok megteremtésével a legteljesebb élményt tudják nyújtani, ami csak egy kert rendeltetésébe belefér. Ugyanakkor a nagyobb kert nem csak nagy örömmel, de nagyobb felelősséggel is jár, hogy mihez is kezdünk vele.

Új ház, puszta kert

Amikor odakinn csak a kerítés vesz körül négy oldalról, s az is csupasz drótfonatból, az bizony lehangoló tud lenni. Ilyenkor nem sokat segít a nádfonat sem: minél hamarabb kezdünk a kert valóságos zöld térfalainak „kiépítésébe”, annál hamarabb fogjuk magunkat otthonosan, s kint is bensőségesen érezni.

Kár halogatni a kertépítést, mivel az idő tényező itt megkerülhetetlen: a kertben domináns az élő anyag, s a növényeknek évekre van szükségük, hogy megnőjenek és kibontsák díszüket. Beszerezhetőek előnevelt vagy túlkoros növények is, ám ezek érthetően többe kerülnek, s nagyobb körültekintést kívánnak meg az ültetés során.

Kertstílusok és pofonok

A kert az a hely, amely dacol az instant megoldások és a késztermékek korával. Mindegyik kert külön feladvány, amelyet az adottságok és a házi igények figyelembevételével egyedi tartalommal alakítandó ki – még ha általános stílusjegyek, illetve szabályszerűségek fel is lelhetőek benne. Egyrészt az egyes kertstílusokat szolgai módon követni nem szerencsés, másrészt a kertben olyan természetes törvényszerűségek uralkodnak, amelyek a háziakra való tekintettel nem fújnak visszavonulót.

Meszes talajú kertünkben nem fog virulni a rododendron (vagy más savanyú talajt igénylő növény), csak mert annyira megszerettük egy angliai út során; homokos talajunkon nem lesz golfpálya minőségű gyep, ha megspóroljuk a talajjavítást; a növények nem addig nőnek, ameddig a kertünkben jól mutatnak, hanem ahogy a növekedési erélyük diktálja; az árnyékkedvelő növények pedig a kedvünkért sem szeretik meg a tűző napot…

Próbálkozni, kísérletezni lehet persze, csak az így szerzett tapasztalatok esetleg többe kerülnek majd, mint a szakszerű tanácsok szerint és időben végrehajtott kertépítési lépések. A rossz döntések nem mindig visszafordíthatatlanok, de szinte mindig radikális és fájó beavatkozást igényelnek: fakivágást, drasztikus metszést, növénycserét, bontást-újraépítést…

Megjelent rövidített tartalommal a Hetek Közéleti Hetilapban: „Kertépítés: a holnapba vetett hit” címmel a 2012. 04. 20. (XVI/16) számban, az Építőipar 2012 mellékletben.

The post Kertépítés: a holnapba vetett hit – kertrendezési ötletek appeared first on Kerttervezés és tájépítészet.

Kerttervekről nem csak kert rendeltetésével összefüggésben, a kerttervezési feladatok szerint beszélhetünk, hanem a kerttervezés fázisai alapján a kertépítész különféle tervfajtákat készít:

1. Kertépítészeti koncepcióterv (ötletterv, vázlatterv)
2. Kertépítészeti tanulmányterv
3. Kertépítészeti látványtervezés (fotórealisztikus számítógépes 3D-s kertépítészeti látványterv vagy kézi perspektivikus rajz)
4. Kertépítészeti engedélyezési terv
5. Kertépítészeti kiviteli terv

Milyen esetekben kell a kertépítészeti tervek különféle típusait készíteni? Mikor mire alkalmas az adott kertterv fajta?

1. Kertépítészeti koncepcióterv (ötletterv, vázlatterv)

A kertépítészeti koncepcióterv elkészítésével a kert fő szerkezeti és funkcionális kialakítása elképzelhetővé válik, ez lesz a megbízóval történő tervegyeztetések alapja. A tervezési terület fejlesztési koncepcióját, terület- és anyaghasználatát, a növényalkalmazási lehetőségeket, kerti teresedéseket, illetve kertépítészeti elemeket szemléletesen bemutató alaprajzi terv.

A végeredményben igényelt tervdokumentáció előállítása során a koncepciótervre épülően állnak elő a különböző tervi munkarészek, tervlapok – a kidolgozandó tervtípustól függően. A koncepciótervben bemutatott elképzelések addig formálódnak, amíg a megbízói és a szakmai, kertépítész szempontok összhangba kerülnek.

2. Kertépítészeti tanulmányterv

A kerttervezés ekkor az adottságok, kötöttségek vizsgálatára, valamint a fejlesztési, alakítási lehetőségek átfogó bemutatására szolgál, jövőbeni fejlesztési irányt jelöl ki a kertépítész. E tervfajta leginkább előzetes tervegyeztetésekhez, pályázatokhoz és forrásteremtéshez használatos, s gyakorta fontos jellemzője a fokozott prezentációs igényesség, a látvány érték, amely az alaprajzi tervek kidolgozási technikájában is megmutatkozik. A tervdokumentáció általában magában foglalja a kertépítészeti látványtervek elkészítését is.

3. Kertépítészeti látványtervezés (fotórealisztikus látványtervezés; számítógépes 3D-s kertépítészeti látványterv vagy kézi perspektivikus rajz)

Kertépítészeti látványtervezés segítségével a kertépítészeti megoldásokat szemléletesen mutatja be a kertépítész. A tervezési területre, illetve tervi elemekre vonatkozó vizuális többletértéket nyújtó színes látványrajz készítés kézi perspektivikus vagy számítógépes grafikával ill. Photoshop technikákkal zajlik – megbízói igény szerint és a feladat jellegétől függően.

4. Kertépítészeti engedélyezési terv

Előírt esetekben kertépítészeti engedélyezési terv is készül a kerttervezés során, amelyet a megrendelő a hatóságoknak át tud adni. (Ez a telek elhelyezkedésétől, rendeltetésétől és az azon tervezett beavatkozástól, az építési tevékenységtől függ.) A kertépítészeti engedélyezési terv dokumentációja a tervkoncepció bemutatásán túlmenően a jogszabályoknak és előírásoknak való megfelelést kívánja igazolni. Ez általában a következő kérdésekre terjed ki: fakivágás-fapótlás, tereprendezés, zöldterületi arány, területszámítások, védőtávolság, környezetvédelmi előírások, akadálymentesítés, stb. Szükség szerinti tervegyeztetés történik az érintett szakágak tervezőivel, valamint az illetékes szakhatóságokkal is.

5. Kertépítészeti kiviteli terv

Ennek alapján pontosan követhető a kert kivitelezése, építése során, hogy mit, milyen formában és minőségben kell megvalósítani, hogy a kerttervezés folyamán kikristályosodott elképzelések testet öltsenek. A kertépítészeti kiviteli terv tartalma vázlatosan:

• Növényállapotfelmérési, fakivágási és favédelmi terv
• Kertépítészeti terv
• Tereprendezési és felszíni csapadékvízelvezetési terv
• Kitűzési terv
• Burkolatépítési tervek
• Növénykiültetési tervek
• Terepépítmények részlettervei
• Kerti építmények részlettervei
• Metszetrajzok
• Műszaki leírás
• Árazatlan költségkiírás

The post Kertépítészeti tervek appeared first on Kerttervezés és tájépítészet.

Szentendre, Új köztemető tervpályázata Kertépítészeti terv
Szentendre, Idea Contest of New Public Cemetery – Garden Design Plan
2008.

vezető tervező: Buella Mónika
közreműködő tájépítész tervező: Kiss Tünde

The post Szentendre, Új köztemető tervpályázata appeared first on Kerttervezés és tájépítészet.