Az egyre aggasztóbb beszámolók szerint nyár közepére a Zagyva alsó szakasza és a Tisza ismét rekord alacsony vízszint felé apad. De mi a helyzet Jászberénynél, ahol a városon kívül és belül is kanyarognak a Zagyva ágai? Helyszíni fényképes beszámoló.

2025. 07. 26. (A bejegyzés 2025. 10. 12-én frissült.)

Felmelegedés, aszály és vízhiány – nemcsak nyáron

A fotó-dokumentált bejegyzés apropója az „aszályvédelmi” beavatkozásnak csúfolt folyómeder kotrások, melyeket többek között a Zagyván, annak a Maconkai-víztározótó feletti felső szakaszán is elkövettek: súlyos károkozások közepette és célszerű megalapozottság nélkül (ámde egy idei, furcsa és gyér tartalmú kormányhatározatra hivatkozva).

Folyásirányban jóval lentebb, déli irányban, Jászberény városát elhagyva következik az amúgy majd’ 180 km teljes hosszú Zagyva-folyó kb. alsó harmada. Jászberény esetében, miként azt egy, a helyi vízügyes viszonyokat ismerő szakember kiemelte: az utóbbi egy-két évben, így 2024. év elején is számottevő, téli csapadékból, illetve olvadásból származó víz öntötte el a jászberényi árteret, ezáltal kedvezőbbek lehettek a víztározási viszonyok; viszont a 2025. év elejétől a kevés téli csapadék, majd a szinte eső nélküli június sem segített a vízhiányos helyzeten.

 

A Zagyva ágak bejárása Jászberény bel- és külterületén

A jelen terepi bejárás és dokumentálás 2025. július 26-án történt, konkrét tervezési vagy szakértési munkától függetlenül, illetve céges megrendelés nélkül. A cél: közelebbre tekintően, hogy az országosan rengeteg helyszín egyikénél, jelesül a berényi viszonyokra előálljon egy aktuális helyzetet bemutató könnyed prezentáció; távolabbra előretekintve pedig a témába vágóan szükséges, illetve remélt rendszerszintű koncepció előkészítéséhez, együttműködésekhez megalapozottan táguljon a közös gondolati és a cselekvési tér: mind szakmai-szakági, mind társadalmi-közösségi vonatkozásokban.

A Google Earth alapján Jászberény és a Zagyva ágak földrajza áttekinthető légifelvételen, térképesen erre történt a készült fotók helymegjelölése.:

• Zagyva (cyan színű arab számokkal)
• Városi-Zagyva (magenta színű betűkkel)
• Zagyva közeli vízművek, gátak és holtágak (piros színű római számokkal)

(A helyszíni fotók sajnos szerény okostelefon minőségűek – ezzel jár, amikor a terepbejáró gondolat és a nekiiramodó láb gyorsabb, mint a fényképezőgépet pakoló kéz, vagyis az ezt elmulasztó kéz.)

 

A Jászberény városát megkerülő Zagyva

A helyszíni bejárás a Zagyva-folyónak a Jászberény melletti, nyugati szakaszától indult.

 

1) Zagyvazúgó

A jászberényi Zagyvazúgó az a vízművekkel kialakított pont, ahol a délnyugati irányból érkező Zagyva a város nyugati szélét közelíti az észak felé megkerülő szakasz folyamán és a kisebb Városi-Zagyva leágazik a jászberényi belváros felé.

 

 

 

 

 

2) Hatvani úti híd

 

 

 

 

3) A Zagyva és a Városi-Zagyva torkolata

 

 

 

 

 

 

 

 

 

4) Jásztelek, 32-es útnál

 

 

 

 

 

 

 

A jászberényi Városi-Zagyva

A Városi-Zagyva Jászberény belvárosán keresztül kanyarog, a Zagyvazúgónál, a város nyugati szélétől kezdődik, majd a várost keleti oldalon, a 31-es út közelében hagyja el, majd tovább haladva, távolabb torkollik a Zagyva főágába, annak az ismét városi közelséghez beívelő szakaszába.

 

a) Városi-Zagyva leágazás a belváros felé (Zagyvazúgó)

 

 

 

b) Margit-sziget – Nádor utca

 

 

 

 

c) Kőhíd, Rákóczi út

 

 

 

 

 

d) Pelyhespart, Szent István körúti híd

 

 

 

 

e) Híd a háromszögletű ligeterdő felé

 

 

 

 

 

f) Város-Zagyva visszacsatlakozás (gátnál, a torkolat előtt)

 

 

 

 

 

 

 

 

Zagyva közeli vízművek, gátak és holtágak

A Városi-Zagyva visszacsatlakozása és Jászteleknél a 32-es út közötti gátszakasz mentén nemcsak a változatlan holtágak, hanem új, beavatkozással érintett terület is szemlélhető. Állítólag egy újabban kialakított víztározó feltöltése érdekében zajlódnak a munkálatok.

 

I) Új szivattyúhely, gátmagasítás (tározó holtág mellett)

 

 

 

 

Állítólag folytatódó beavatkozások keretében az itt kijelölt 1 méteres gátmagasításra beton megerősítéssel adtak utasítást, és ehhez a szintezéshez emelnék a gátat hosszanti folytatásban. Bár idevágóan a nem tisztázott projektrészletek EU-s támogatás finanszírozásúak, a folytatás nemcsak a tetemes pénzügyi forrásigény miatt kérdőjeles, hanem az ilyetén megvalósítások észszerűsége, az ökologikus vízmegtartás és a vizes élőhelyek helyreállítása kapcsán ismert szakmai elvek és jógyakorlatok immár több évtizedes ismeretében is.

FRISSÍTÉS: Az a július végi helyszíni bejárásomkor, illetve tájékozódás során nem derült ki, de a 2025. 10. 01-i Átlátszó cikk alapján utólag ismeretessé vált, hogy a fentebb említett létesítmény magán (azaz helyi céges) víztározó és öntözés céljából létesítették. Ez a több szempontból kifogásolható eset azért is aggasztó (a cikkszerzők által feltárt információk szerint), mert hirtelen azt is engedélyezték időszakosan, hogy a kisvíz és aszály idején vizet szivattyúzzanak a már eleve csökkent vízhozamú Zagyvából – tehát nemcsak a „téli”, „nagyvíz” idején csapolódik vagy csapolódhat így meg a Zagyva (elvileg) közkincsként funkcionáló vize.

 

II) A Jásztelek előtt leágazó holtág eleje

 

 

Vízmegtartás, víztározás, vízgazdálkodás – szükségletek ill. megoldások

A vízhozam és vízmegtartás biztosítására a megoldás nem az újabb művi víztározók sorozatépítése. A 2009. évi tavaszi árvízi helyzetnél komolyabb vészforgatókönyvvel számoló előkészület sem a gátmagasításra predesztinál.

A fenntartható és észszerű víztározás a tájban, a talajban valósítandó meg, ez pedig természetközeli, illetve vizes élőhelyek kialakításával vagy éppen: visszaalakításával (azaz helyreállításával) is járna, nyilván az aktuális lehetőségek és lokális adottságok figyelembe vétele mellett.

(folyt. köv.)