A temetőkert tervezés speciális tájépítészeti terv készítést igényel, ahol vagy a tájépítészet hatol belső településfejlesztési területekre, vagy település gazdálkodási szempontok érvényesülnek táji közegben. A temetők sokszor a városszövetbe ékelődnek, olykor a településszegélyen kapnak helyet. A városfejlődés rendre túlnövi ezeket, a táj felé történő folyamatos terjeszkedéssel.
Amikor a tájépítészeti terv fókuszába a temetők kerülnek
Budapesten az első köztemető nem is olyan rég, 1949-ben alakult meg. Mára a településgazdálkodás megoldandó feladatai közé sorakozott fel a temetők fenntartása és létesítése, ahogy az egyházi hatáskörből mind többször városok felügyeletébe kerültek temetők. Így a temetőkert tervezés terén önkormányzatok rendelik meg a tájépítészeti terv készítését.
A temetőkert tervezés ennek nyomán foglakozik a tájépítész szakma városi temető, kegyeleti park, sírkert alakításával, leggyakrabban tájépítészeti terv szintjén (a temetkezési helyek kiterjedéséből fakadóan), jóllehet főleg a messzi múltra visszatekintő temetőkertek jellemzője volt, hogy a viszonylag kisebb területükkel a településekbe, az egyes városrészekbe ékelődtek bele.
A ma újonnan létesülő temetők eleve nagyobb területre tervezettek, a temetőkert tervezés gyakran tájépítészeti terv készítését jelenti, amely a táji vonatkozásokkal fokozottan foglalkozik.
A temetőkert tervezés előzményei
A történelem során a temetők kialakítását, a temetkezés módját a hitvilág, a vallásos előírások, majd a települések rendtartásai szerint szabályozták. Idővel a vallási, az egészségügyi és az esztétikai megfontolások elnyerték a mai súlyukat, s ehhez ma már a temetőkert tervezés a településökológiai vetületet is kiemelten mérlegeli a tájépítészeti terv kidolgozása során.
Egy-egy nagyobb városi temető akár 50-100-150 hektáros területet is elfoglalhat, s ennek nem csekély zöldfelületi értéke van. (Összehasonlításként: a Városliget területe 120 hektár.) A nagyobb kiterjedésű temetőkertek esetében éppen ezért indokolt a kertépítészeti szinten túlnyúló léptékű temetőkert tervezés, tájépítészeti terv kidolgozása.
A temetőkert tervezés az egyedi tájértékekkel is foglalkozik a régóta üzemelő temetők esetében. A jelentős vagy ritka síremlékek, fejfák kezelésére, védelmére is külön kitér ilyen esetben a tájépítészeti terv.
Temetőkert tervezés temetőtípushoz illeszkedően
A temetőkert tervezés irányelvei a főbb temetőtípusok szerint:
1. architektonikus temetőkert tervezés
- a célszerűségi és helytakarékossági szempontok hangsúlya a tájépítészeti terv kidolgozásakor
- szabályos, geometrikus elrendezés, sírmezők
- mértani kialakítás
- növényalkalmazás: szabályos fasorok, sövények; a sírközökből gyakran hiányoznak a növények
2. erdei temetőkert tervezés
- meglévő erdőállományba, erdei környezetbe
- tájképi kialakítás előnyben a tájépítészeti terv készítés során
- nagy helyigény
- fenntartása nagyobb ráfordítást igényel
3. parktemető
- táji adottságok nagyfokú megtartása, hangsúlya áll a tájépítészeti terv fókuszában
- tájképi kialakítás, zöld növényi keret
4. urnatemető
- kis helyigény
- hamvasztásos temetkezési módnál
- urna földbe vagy kolumbáriumba kerül
Az egyes típusok más és más eljárást jelentenek a temetőkert tervezés alatt, ahogy különböző a térszerkezet, a sírmezők, a burkolat és a növényzet aránya is; a temetkezési módok pedig különböző építményeket és felszereltséget igényelnek. A temetőkert tervezés során készítendő tájépítészeti terv tartalma éppen ezért erősen függ az adott temető típusától.
Temetőkert tervezés városon belül és kívül
A temetőkert gyakran a városkörnyék, vagy a település peremterületén helyezkedik el, és sok példa adott a beékelt elhelyezkedésre, bár nagy volumenű tájépítészeti terv, átfogóbb temetőkert tervezés érthetően a nagyobb kiterjedés és változatosabb adottságok mellett válik szükségessé.
A temetőkert tervezés sok esetben a település zöldfelületi rendszerében is tekintélyes helyet foglaló területekkel foglalkozik. A temetőkert a zöldfelületű intézmények sorába tartozik, s mint ilyen (ráadásul viszonylag nagyobb egybefüggő terület), lényeges, hogy a kegyeleti szerepen túlmenően rekreációs (pihenő) funkcióknak is helyet adjon a temetőkert tervezés.
Így a tájépítészeti terv a tervezési terület zöldfelületéhez tartozó kondicionáló-rekreációs részletek megoldására, kidolgozására is kitér részleteiben.
Melyek a temetőkert tervezés szempontjai?
A temetőkert tervezés sajátos kertépítészeti elvek mentén zajlik:
- kegyeleti szerephez illő ünnepélyes és vigasztaló környezet (szép és zöld)
- természet, növényzet előtérben
- zöldfelületi funkciók
- átlátható szerkezet (eligazodást segítő, egységes, szervezett) és útrendszer
- térszervezés (főleg nagyobb temetőkert tervezés esetén)
- fenntartásnak megfelelő kialakítás
- célszerű területfelhasználás, területegységek
- sírhely (sorok, táblák, mezők) kialakítás követendő paraméterei temetkezési módhoz igazodóan
- vallási előírások figyelembevétele (pl. izraelita temetőben nem megengedett a más temetőkben szokásos harminc évente az elévülés és „forgórendezés”)
A tájépítészeti terv a temetőkert tervezés esetében különösen figyelembe vesz bizonyos domborzati adottságokat és talajviszonyokat, hiszen temetőhasználat a magasabb fekvésnél, és a jó vízáteresztő talajnál higiénikusabban és könnyebben folytatható.
A tájépítészeti terv sajátosságai a temetőkert tervezés során
A területfelhasználás szerinti területegységekkel külön foglalkozunk a tájépítészeti terv munkarészeiben.
- fogadótér, bejárat és környezete (reprezentatív jelleg, árusító építmények)
- parkoló terület (fásítás)
- ravatalozó és más kiszolgáló épületek környezete (jó megközelítés, ünnepélyes, igényes kialakítás)
- temetkezési módoknak megfelelő parcellák
- úthálózat, közlekedés megoldása
- tervszerű növénytelepítés
A tájépítészeti terv kiemelten foglalkozik a temetőkert zöldfelületével, amely a területet egybefoglalja, de az egyes funkciók elválasztásában is szerepet játszik.
A temetőkert tervezés előzetes számításai kiterjedhetnek a következőkre:
- vonzáskörzet
- befogadóképesség
- használati idő
- sírhely szükséglet
- útszükséglet
- növényzet aránya
A tájépítészeti terv – az érvényes szabályok, előírások alapján – kitérhet az iménti igények számszerűsíthető követelményeit illető megfelelésre.
Milyen növényalkalmazás javallt temetőkert tervezés esetében?
- örökzöld cserjék
- lombhullató fák megfelelő arányban, „szomorú habitusú”, csüngő faformák
- térhatároló, védő növénysáv telekhatár mentén
- díszesebb növénykompozíció a bejárati zónában, díszsírhelyek környezetében
- tájékozódást segítő fasorok, cserjesávok, sövények
- kegyeleti funkcióhoz illő növényalakzatok és színválasztás
A tájépítészeti terv kiviteli szinten részletes növénykiültetési tervvel segíti a szükséges növénytelepítés megvalósítását, a tervek szintjén megfelelő, szemléletes grafikai ábrázolással.
Felhagyott temetőkre készülő tájépítészeti terv
Az egykori temetők területe felhagyást, bezárást követően a korábbi funkciójukkal nem disszonáns szerephez juthatnak. Nem csupán kegyeleti szempontból kívánatos, hogy a felhagyott temető területén a zöldfelület ne vaduljon el: ez településképi és növényegészségügyi érdek is.
A volt temetők területe gyakran értékes részét képezik a települések, városrészek zöldfelületi rendszerének is, hiszen hazai viszonylatban általános a „parkszegény” urbánus területek gyakorisága. A tájépítészeti terv ehhez mérten zöldfelületfejlesztési hangsúlyt is kap.
Esetenként közpark létesül évtizedek múltán a beépítéstől megmenekedett területen, és a településbelsőtől távolabb nyílik meg új temető. A régi területen olykor értékes, idős növényállománnyal lehet számolni, s más adottságok is további kedvező kiindulási helyzetet teremthetnek az új funkcióknak utat nyitó tájépítészeti terv készítéséhez.
Mi az a kegyeleti park?
Amikor egy volt temetőkertben a sírok exhumálása megtörténik, de sírkövek megmaradnak, esetleg részleges temetőkert tervezés válik szükségessé, hogy a sírköveket milyen rendszerben helyezik át.
A tájépítészeti terv készítés feladata ilyenkor elsősorban a szabad zöld területre különböző rekreációs (pihenőkerti) funkciók telepítésének a mikéntje.