A közintézmények egy része – a rendeltetésüket betöltendő – eleve csak megfelelő kert, illetve zöldfelület kialakításával együtt alakíthatók ki, s e folyamat kezdeti lépése a kertterv elkészítése.

A kertépítészet kiemelt fontosságú területe az intézménykert, az intézményterület tervezése, hiszen ezek egy közösség gyakran sokrétű és intenzív kerthasználatát szolgálják.

Legyen az iskolakert vagy kórházkert tervezés, vagy akár a városi könyvtár, a helyi kultúrház kertjének tervezése: a kertépítészet eszközeivel és szociális érzékenységgel állunk a közintézményi kertek és terek formálásához.

Intézménykertek – kertépítészet az intézmény működéséért

Egy intézmény zöldfelületi ellátottságának módját és minőségét precízen kijelölő kertterv, kerttervek készítéséről a zöldfelületi jellegű (nagyobb zöldterületi aránnyal bíró) közintézmények és a kertépítészet találkozásának apropójából ejtünk szót.

A kertépítészet hatáskörébe vont intézményi terület karaktere, zöldfelület-aránya különböző lehet attól függően, hogy milyen közintézmény kertjéről, vagy netán kulturális, vagy szolgáltató intézmény kertjéről van-e szó. A kertterv ennek megfelelően különféle prioritások és speciális előírások figyelembe vételével készül, bár vannak általános betartandó elvek (pl. az akadálymentesség, a mérgező növények mellőzése, a fenntarthatóság, a terhelhetőség).

Kertterv intézménykert esetében

Egy intézménykert területére kidolgozott kertterv készítésének célja, hogy a szóban forgó intézmény a funkcióit eredményesen betöltse; a kertet, a zöldterületet különféle okból használók vagy látogatók számára megadja a kellő méretű és minőségű élő teret. A kertépítészet által feltárt megoldások, és a kertterv tartalma már nagyban az intézmény jellegétől függ.

Elsősorban az intézmény gyakorlati működését kell, hogy segítse az intézménykert szerkezete, az ottani növényalkalmazás, az elhelyezendő kerti építmények és berendezési tárgyak, bár a kertépítészet itt sem hagyhatja el az esztétikai megfontolásokat.

Intézményterület – ahol az építészet mellett a kertépítészet intézkedik

Az intézménykertek, intézményterületek tervezése olyan kertépítészeti feladat, ahol a kerttervezés előzménye vagy egy új intézmény alapítása, vagy egy már meglévő intézményépület bővítése, felújítása. Ezzel válik aktuálissá az épület(ek) környezetének rendezése is, ahol a kertépítészet hozzáteszi az intézmény működéséhez a maga szakmailag szükséges részét – s így készül el először a kertterv.

Az intézmények fejlesztése során sokszor egy generáltervező építész csapat fogja össze a tervezésben részt vevő társtervezők, szakági tervezők munkáját. Kertterv készülhet már az engedélyezési eljárás során (több esetben kötelező is az engedélyezési kertterv), majd a kiviteli kertterv tér ki a részletekre.

Milyen zöldfelületű intézményekkel foglalkozik a kertépítészet?

1.    Alapfokú közintézmények (bölcsőde, óvoda, általános iskola)

Ezekre jellemző, hogy rendeltetésük betöltéséhez megfelelően kialakított kertre, zöldfelületre van szükség, csak kerttel együtt létesíthetők.

2.    Középfokú közintézmények (a temetők, a botanikus kertek és arborétumok, az állatkertek, a kiállító- és bemutató területek)

Ezek működéséhez nagy felületen növényzettel kialakított szabad tereket, kerteket kell kialakítani.

3.    Külön csoport a rekreációs területek (fürdők, strandok, sportlétesítmények, kempingek, stb.)

Ezek kialakítását a rekreációs kertépítészet oldaláról közelítjük meg (néhány magánkerti és gazdasági vonzatú típussal együtt).

Reprezentatív kertépítészet a közintézmények kertjeiért

A reprezentatív jelleg általános vonása a közintézmények kertjeinek, a kertterv készítésekor ügyelünk ennek kiemelésére a kerti burkolatok, építmények és bútorok alkalmazásánál, de a növényalkalmazás során is. A reprezentációs követelmények mellé az ezt segítő intenzív fenntartás járul

Mivel az intézményépületek is meghatározóak nem csak funkcióikat tekintve, hanem rangos, ünnepélyes vagy egyszerűen igényes megjelenésükben, a kertépítészet akkor jár el helyesen, ha az épített környezettel összhangban hangsúlyozza annak előnyeit térszervezés, anyaghasználat vagy növényalkalmazás terén.

A kertterv speciális növényalkalmazási elvek mentén készül:

• magas díszértékű növényzet tervezése
• nagyarányú virágdísz (rózsaágyak, virágágyak, mobil virágládák) tervezése
• az év során kiegyensúlyozott díszt nyújtó növényzet tervezése (örökzöldek és hosszan virágzó növények alkalmazásával)
• szabályos vagy nyírott növénykompozíciók tervezése gyakori

Oktatási intézmények kertje – kertépítészet az új generációért

Számos intézménykert tervezését tudhatjuk magunk mögött, műhelyünkben készült kertterv az oktatási intézmények alábbi típuskertjeire is. Részt vettünk

• bölcsődekert tervezés
• óvodakert tervezés
• iskolakert tervezés

folyamataiban egyaránt, mind az engedélyezési kertterv, mind kiviteli kertterv készítés során.

Az apróságok és ifjak környezeti kultúrájának emelésére, vizuális nevelésére és a természettudatos környezethasználatuk megalapozására is törekszik a kertépítészet a szép kert kialakításával, a kertterv nem csak az oktatási intézmény rendeltetéséből adódó alapfunkciók meglétét és épülethez csatlakoztatását hívatott bemutatni.

A kertépítészet eszközeivel megválaszolandó különleges tényezők:

• az életkoroknak megfelelő lépték és foglalkoztatás
• a zajos és csendes helyek szeparálása a térszervezésben
• biztonságos terepkialakítás
• akadálymentesített közlekedés
• célszerű és egyszerű útvezetés
• tartós és gyerekbarát (nem balesetveszélyes) kerti építmények, kerti berendezési tárgyak, kerti bútorok és játszószerek betervezése

A különböző tevékenységeknek különféle kertrészek adnak teret, amelyeket a kertépítészet eszközeivel formálunk. A kertterv tartalmát meghatározó feladatok a következők:

• játszókert tervezés (kaland játszókert, vizes játszókert, építő játszókert, közlekedési játszókert-tanpálya)
• sportkert tervezés (különféle sportpálya)
• ütéscsillapító burkolatok tervezése (a játszókert és sportkert tervezés feladataihoz kapcsolódóan)
• díszkert, fogadótér tervezés
• pihenőkert, esetleg belső udvar tervezés
• gazdasági udvar kialakítása
• zsibongó, burkolt tér tervezése
• szabadtéri tantermek, foglalkoztatók, megfigyelő, illetve kísérletező helyek tervezése

A kertterv speciális növényalkalmazási elvek mentén készül:

• intenzív használatot tűrő, ugyanakkor szín- és formagazdagságot bemutató növényzet tervezése
• zaj- és porszűrő, szélvédő, valamint térhatároló növényzet tervezése
• mérgező és szúrós, illetve az ehető termésű, szemetelő növények mellőzése
• tankert, bemutatókert tervezés

Egészségügyi intézmények kertje – kertépítészet a gyógyulásért

A gyógyuláshoz nem elég a gyógy-szer, kell gyógy-tér is – a kertépítészet által megfelelően kialakítva. Míg a növényzet gyógyító, pszichikai, esztétikai kedvező hatásait komplex módon megértették – az orvoslás történetében ez beletelt egy időbe, s ehhez kellett a kertépítészet fejlődése is.

A gyógyulás folyamatai nehezen mennek végbe a természettől elidegenedett közegben. Sok múlik a terület adottságain, de a kertépítészet tehet a kedvező kondicionáló, esztétikai, pszichikai hatások előidézéséért, amellett hogy a kertterv megfelel számos tervezési előírásnak.

Kertterv készítés során többnyire a következő intézmények tervezési feladatait dolgozzuk ki:

• kórházkert tervezés
• egészségház, egészségügyi központ kertjének, környezetének tervezése
• szanatóriumkert tervezés
• rehabilitációs intézetek kertjének tervezése

Az egészségügyi intézmények tervezése során alkalmazott kertépítészet különleges tényezői és a kertterv tartalmát meghatározó feladatok:

• biztonságos terepkialakítás
• akadálymentesített közlekedés
• mozgásterápiára alkalmas burkolatkialakítás
• az eligazodást segítő, tiszta, egyszerű kerti térrendszer
• az ablakból is látványos kert tervezése
• reprezentatív bejárati tér, fogadótér tervezése, amely a beteglátogatásra is alkalmas
• sétatér és pihenőkert tervezés
• foglalkoztató terek tervezése és felszerelésük a kertépítészet eszközeivel (kerti építmények, kerti berendezési tárgyak)
• negatív környezeti körülmények kiküszöbölése
• oldott átmenet és elhatárolás táji környezettől
• karakteresebb védelem a települési környezettől, vagy éppen zárás zavaró környezettől

A kertterv általános növényalkalmazási elvei:

• zaj- és porszűrő, szélvédő, valamint térhatároló és elválasztó növényzet, védő növénysáv tervezése
• allergiát keltő, mérgező és zavaró bogarakat vonzó növényzet mellőzése
• a madarak fészkelését segítő növényzet tervezése a madarak jelenléte és a madárcsicsergés biztosítása érdekében
• illatukkal, látványukban (és esetleg gondozásukkal) nyugtató, gyógyulást serkentő növények, növénykompozíciók tervezése
• átlátható növényzet
• terápiás kertek, gyógyító kertek tervezése
• előnyös adottságú állományklíma-terek tervezése (nagyobb alapterületen)
• negatív esztétikai hatású (bizarr), vagy nyomasztó pszichikai élményt keltő (pl. tipikusan temetőkerti) növények kerülése
• az év minden szakában vonzó, szabadba csalogató növényzet tervezése

A kertépítészet az egyes szakintézmények különleges követelményeire további válaszokkal szolgál, ezért a kertterv növénykiültetési része jelentős eltérést is mutathat a növények kiválasztásában, ahogyan az egyes kertrészek hangsúlya is más és más.

A kertre irányuló tudományos vizsgálatok és eredmények figyelemre méltóak, amelyeket a haladó kertépítészet megszívlel és gyakorlati alkalmazásba önt egy egészségügyi intézmény területére készített kertterv keretében. Miben rejlik a kertnek az ember testi-lelki egészségére gyakorolt jótékony hatása? – A magunk részéről ezt publikációk témájává is tesszük. (Gyógyító kertek és terápiás tájak; A hosszú élet titka: kertészkedés).

Szociális intézmények kertje – kertépítészet a közösségért

Egy közös használatú lakókert és egy intézménykert vonásait ötvözi a kertépítészet, amikor szociális intézmények kertjére készül kertterv.

A kertépítészet általában az alábbi intézmények környezetének tervezésében érintett:

• szociális otthon kertjének tervezése
• idősek otthona kertjének tervezése
• gyereknevelő intézet kertjének tervezése

A kerthasználók köre, korosztályuk határozza meg, hogy milyen speciális elvek érvényesülnek a kerttervben.

A kertépítészet által formált kertrészek és növénykompozíciók a funkciók köré szerveződnek:

• pihenőkert tervezése
• játszókert tervezése
• mozgásterápiára, munkaterápiára, stb. alkalmas kert tervezése.

Állatkert, növénykert, botanikus kert, arborétum – a kertépítészet botanikai lubickolása

A kertépítészet ritka és nagyszabású projektjei az állatkertek, növénykertek tervezése. Újonnan kialakítandó terület manapság alig akad, a kertterv inkább bővítésről, felújításról, rekonstrukcióról szól. Mi is ilyenben vettünk részt.

Amikor állatkert, növénykert, botanikus kert, arborétum területére készül kertterv, a munkát tetemes tudományos kutatás és a helyszín alapos vizsgálata előzi meg, összetett az engedélyezési eljárás, s a műfaj igencsak sokszereplős: szakértők és tervezők garmadáját foglalkoztatja; a kertépítészet mellett az érintett szakterületek művelőinek bevonásával készül a kertterv.

Az ilyen feladatok során a kertépítészet egyik legfőbb kihívása, hogy minél jobban érvényesüljön a bemutatás és ismeretterjesztés szándéka, de a fenntarthatóság és biztonságos használat követelménye úgyszintén.

Éppen ezért a kertterv vezérfonala a kerti térrendszer sikeres megszerkesztése, amelyre a funkciót segítő architektúrák (utak, építmények) felfűzhetők. A kertépítészet csak ezután merülhet el (élvezettel) a botanikai részletekben.

Egyházi intézmények kertje – hiteles kertépítészet a hitért

Jóllehet, voltak időszakok, amikor félreértésből, vagy bigottságból fakadóan a kerti örömök élvezetét kibékíthetetlennek tartották a „világtól való elfordulás” gyakorlatával; a kertépítészet még e sötét korokban is besettenkedett, hogy akár nevelési célból, akár esztétikai megfontolásból kertet létesítsen, s a későbbiekben már ez is kertterv készítésével járhatott.

Nem más, mint a kert volt a teremtés és a feltámadás fő helyszíne. A kezdeté és az örökérvényű újrakezdésé. Ennek ismeretében hol is alkothatna indokoltabban a kertépítészet, mint egy intézmény zöldterületén – ahol a hit sem az utolsó szempont. Az sem véletlen, hogy a hitélet gazdagon át van szőve a kert szimbólumrendszerével.

A kertterv kidolgozásakor a kertépítészet arra törekszik, hogy ez a szakrális tartalom szelíden érvényesüljön a kert fizikai valójában, nem felejtve, hogy a kertépítész éppenséggel nem az ötszáz éve elhunyt híveknek tervez kolostorkertet, azaz ne legyen anakronisztikus. Az örökkévalóság megcélzása nem jogosít fel a jelen tér- és kerthasználatát (is) érintő szociális, funkcionális és esztétikai kérdések elodázására: hogy kik, milyen igényt támasztanak a kert felé.

Az egyházi intézmények kertjének tervezése során olyan kertterv készül, amelyet vehetünk

• általánosan (egyházi létesítmények zöldterületeinek tervezése)
• speciálisan (pl. templomkert, apátság belső udvarának tervezése, stb.)

Sok esetben az egyházi intézmény kertje (a területéhez tartozó műemléki épület révén) mint műemléki környezet tervezése kerül a kertépítészet hatósugarába, de nem mindig. Vannak új és több funkciós létesítmények is, ahol akár a kulturális vagy rekreációs célok is megfogalmazódnak a kertterv készítése alatt.

Kulturális központok kertje – kertépítészet a művelődésért

A kulturális központok fajsúlyuk és vonzáskörzetük révén sokfélék lehetnek, így az ezeket érintő tervezési feladat, kertterv is:

• kultúrház kertjének tervezése
• könyvtárkert tervezése
• múzeumkert tervezése
• színházkert tervezése
• rendezvényközpont tervezése

Kialakításuk függ attól, hogy a közhasználattól elzárt, korlátozottan vagy korlátozás nélkül használható a zöldterület. Olykor ennek alapján az egy kerten belül a különböző kategóriát képviselő, sajátos rendeltetésű kertrészekkel különállóan is foglalkozik a kertterv:

• impozáns, díszes növényzet
• speciális kerti terek (pl. fórumtér, olvasóliget, sétatér) tervezése az intézmény jellegétől függően
• speciális kerti építmények, terepépítmények (pl. szabadtéri színpad) tervezése

A kiemelt vagy műemléki jelentőségű kulturális központok tervezésének gyakori velejárója az engedélyeztetés (kertépítészeti engedélyezési terv beadása) mellett a pályáztatás (tervpályázat, kertépítészeti tanulmányterv elbírálása) is, ahol a kertépítészet ismét az építészettel vállvetve dolgozhat.

Az intézmények fejlesztésében feladatot vállaló generál építészek számára további hasznos információkkal szolgál az építészeknek szóló menüpontunk. S hogy milyen intézménykert feladatok során készült kezeink alatt kertterv, tekintse meg a letölthető referencia listánkat!