Egyedülálló tankertet avattak a 16. kerületi Bornemisza Péter iskolában, melynek fővédnöke személyesen Bálint György, Magyarország örökifjú kertészmérnöke.
“Ezzel az iskolakerttel nem újat kreálunk, hanem egy művelési hagyományt újítunk fel. Ez még nagyobb öröm, és szívesen vettem részt benne” – mondja Bálint gazda.
Kiss Tünde
“Nemzedékeink mindinkább elidegenednek a kerti vagy akár a kézműves tevékenységektől. Csakhogy ezek visszavezetnek olyan ismeretekhez, melyek a nevelésben elengedhetetlenek” – emeli ki Horváth András iskolaigazgató. A Hetek helyszíni riportja az iskolakertből – növény- és emberpalánták csúcstalálkozójáról.
A Föld napját követő reggel napsütéses április köszönti a felpezsdült és népes iskola udvart, a tankert avatására egybegyűlik az iskola apraja-nagyja. “Nagyszerű lendületet adott, hogy az iskolavezetés kezdettől támogatta és szívén viselte a tankerti kezdeményezést. A tavaszi félévben fokozatosan vonjuk be az osztályok tanmenetébe a kertet is. E kísérleti időszak után a tapasztalatainkat összegezzük, s a következő tanévnek célzottan kipróbált tanrenddel vágunk neki” – számolnak be a Heteknek a kerti programot a hétköznapi iskolai gyakorlatba ültető tanárok. A kisiskolások figyelmét olykor nem könnyű elvonni a kerti növények szemlélésétől, de a kérdésre, hogy örülnek-e a tankertnek, a gyerekek kórusban kiáltják: “Igen!”
Növendékek és növények a kertben
Dr. Bálint György szakmai álláspontja szerint a 4-6 esztendős kor szinte kihagyhatatlanul a legalkalmasabb arra, hogy a gyerekeket rászoktassák a szülők és nevelők az aktív cselekvésre – melyhez már egy kis kerti parcella kellő kibontakozást adhat. A médiakertész nem győzi hangsúlyozni ismeretterjesztő tevékenysége során, milyen fontos ezután, mikor a gyerek iskolássá érik, hogy ismereteit és gyakorlati tudását rendszerezett formában, iskolakerti viszonyok között mélyítse. Viszont az általános hazai szinten sajnos igen kevés iskolának van ehhez alkalmas kertje, melyet iskolai foglalkozásokhoz illesztetten építenek és ültetnek ki.
Kevés hasznosabb gyerekjátékot tudok elképzelni, mint a kertben kijelölt apró parcellát, amelyben megtanítjuk óvodás korú gyermekünket kertészkedni, növényt nevelni.
“Az iskolai tankert ötlete egy éve merült fel, az iskolakörnyezet, az udvar rendezésének kapcsán. Megfogalmazódott, hogy az iskolakertet, a gyerekek mozgásterét olyan módon fejlesszük, több funkciót elhelyezve, ami az oktatáshoz sokrétűen kapcsolódik, s lehetőséget ad a gyerekek szabadtéri, kerti foglalkoztatására is” – ismerteti Horváth András a kezdeteket. “Az iskolakert nyújtotta ökológiai szemléletű képzés az oktatási programba komplexen beillesztve halad, mind a 8 általános évfolyam számára. A kertészkedés a környezetismeret, természetismeret, biológia, technika, pénzügyi-gazdasági tantárgyakkal összehangoltan zajlik, a foglalkozások egymásra is épülnek: így a főzés-háztartás óra keretében el is fogyasztják a gyerekek, amit közös erővel megtermelnek. Mindez a Nemzeti Alaptanterv (NAT) már meglévő elemeihez illesztve történik. Viszont nem elvontan, hanem a gyerekekhez közel állóan, gyakorlatiasan megvalósítva” – hangsúlyozza a Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Sportiskola (BPG) igazgatója.
Az iskolakerti fejlesztéseket EU-s pályázatok is segítik – ám jobbára a konvergencia régióban. Így a színvonalas megvalósítás önerőből, a szülők támogatásával tudott végbe menni. Az iskolakert fejlesztési irányokat átfogó oktatáspolitikai szándék erősíti, ugyanakkor az iskolák helyzete országszerte más és más. Vidéki intézmények esetén a tanulók családja nagyobb arányban rendelkezik kiskerttel, háztáji termelésre alkalmas területtel, szemben a fővárosi iskolák többségével. Az Újszász utcai BPG iskola viszont szerencsés abban, hogy területén kellő hely volt külön tankert kialakítására, s ez hiánypótló sok gyerek életében, ahol otthon nincs kert.
Oktatási programba szőtt ‘Iskolakert program’
Az iskolakert program jelentőségét éppen a nagyvárosi közegben látják. Fontosnak tartják, hogy budapesti tanulók is elsajátítsanak alap kertészeti gyakorlatokat, kertépítő technikákat. “Mindeközben természetesen tudomásul veszünk bizonyos korunk adta sajátosságokat és üdvözöljük a technikai fejlődésnek az emberi életet segítő hatásait” – fogalmaz Horváth András, majd rávilágít az iskola nézetére és működési elvére is: “A BPG-ben megpróbálunk az evangélium, a Szentírás szellemében nevelni: a bibliai beszámoló szerint az első ember kertész is volt, Jézus példázatai pedig rendre a kézművesség és a mezőgazdaság területeihez fűződnek. Az ember a lényegétől nem szakadhat el. Akkor is, ha a tanulók nem mezőgazdasággal foglalkozó szakemberek lesznek, de foglalkozásukban, vállalkozásukban mégis kulcsfontosságú, ha bizonyos folyamatokra életük korai szakaszában ráláthatnak, mint például arra is: hogyan lesz az elvetett magból termés.”
“A tankert mérete korlátozott, kifejezetten oktatási célokra készült. Ezért kialakításában egyaránt nagy súllyal adtunk teret Bálint György instrukcióinak és nyugat-európai iskolakerti tapasztalatoknak. Ezek alapján teremtettük meg a teret, hogy egy egész osztály egyidejűleg tudjon itt dolgozni. Melegágyás, s több magaságyás épült, a komposztálási technológiákat is testközelből lehet tanulmányozni és művelni. Van mérőállomás is, ahol meteorológiai vizsgálatokat lehet végezni. Bálint gazdával rendkívül jó együttműködés épült ki, az óriási élettapasztalatából meríthettünk és a kert terén széles körben elismert tapasztalatából részesültünk – ezt szeretnénk megosztani mi is az iskolában. Nemcsak kertművelésről van szó, mivel eközben valójában interdiszciplináris képzés történik. Nyitottak vagyunk az érdeklődők számára, szívesen megosztjuk a saját tapasztalatainkat.”
A kert nagyszerű tanár. Türelemre és körültekintő éberségre tanít, szorgalomra és takarékosságra nevel, de amit legfőképp belénk olt: az a teljes bizalom.
Gertrude Jekyll (1843-1932), angol kerttervező
Tantervtől a tankertig
“Az iskolák oldaláról nem szükséges külön tantervet fejleszteni az iskolakerttel kapcsolatosan, hiszen a NAT magában foglalja a főbb elemeket. Viszont a tanterv gyakorlatba ültetése az iskolák feladata. A BPG Újszász utcai tagintézményében 750 diák tanul, de a másik budapesti iskolánkban is tervezzük tankert indítását, valamint máris öt további iskola jelezte, hogy bekapcsolódnak a programba” – tájékoztatott a következő lépésekről Horváth András.
Szándékaik között szerepel, hogy a BPG és a programba bekapcsolódó iskolák tapasztalatait összegezzék, s a NAT irányelveire fűzve olyan tananyagjavaslatot állítsanak elő, amely az Emberi Erőforrások Minisztériumával is megosztható és oktatáspolitikai téren gyakorlati segítség lehet. Egy ilyen kidolgozott és tesztelt tematikus iskolakert program már képes bármely iskola tankert fejlesztési terveit a gyakorlatban is elősegíteni. A Hetek kérdésére, miszerint nem jelent-e többletterhet a tantestület számára az általános oktatási munka mellett az iskolakert adta új feladatok, az iskolaigazgató arra mutatott rá, hogy a legnagyobb fáradtságot az értelmetlen, haszontalan tevékenységek jelentik; “Az iskolakert művelése viszont egyértelműen értelmes tevékenység, még ha most az előkészítés és a bevezetés plusz terhet is jelent, de bőven kárpótol minden tanárt a gyakorlati haszon és a gyerekek fejlődése.”
Az iskolakert és tankert gyökerei
Az iskolakertek nemzetközi és hazai előzményeibe Bálint György nagyívű betekintést ad: “A kultúrában nagy hagyománya van a kert és az oktatás ötvözésének. Arisztotelész kéz a kézben oktatott erkölcstant és természetismeretet. A középkorban is megvolt ennek a gyökere, amikor az intézményeknél szabályszerű volt, hogy legyen kertjük, így például a kolostorokhoz kolostorkertek társultak. Aquinói Szent Tamás a 13. században a társadalom és a természet szerves kapcsolatával foglalkozott, arra ösztönözve, hogy mindenki legyen tevékenységének művésze – azt nem csak mesteri módon: kézzel és fejjel végezve, hanem szívvel is művelve -, s mindenekelőtt legyen művész a kertészkedésben.”
A magyarországi példákat is felemlíti a neves kertész: “Nálunk elsőként Apáczai Csere János foglalta össze az iskolakert jelentőségét, aki a kertet úgy határozta meg, mely a test és a lélek erejének együttes fejlesztéséhez nyújt teret. Eötvös József idejében, 1868-ban a népoktatásról szóló törvénybe foglaltan szerepelt az iskola melletti iskolakert létesítésének előírása. A két világháború közötti időszakra elterjedt a gyakorlat, az intézményeknek számos helyen volt iskolakertjük. Ám egy adott kort jellemző ideológiai áramlat mindig meghatározó a kertkultúrára hatóan is. Ez hazánkban a 2. világháború után is érzékelhető volt, amikor is a mezőgazdaság félre lett tolva, s ennek kedvezőtlen következményeivel fiatalkoromban találkozhattam. A 90-es évek elején is megfogalmazódott oktatási minisztériumi szinten, hogy minden iskolának legyen iskolakertje, de aztán elsikkadt ebben a szorgalmatosság.”
Bálint gazda az iskolai együttműködés várt hatásairól bővebben is beszél a Heteknek: “Örülnék, ha modern irányban fejlődne a munka, de a hazai gazdálkodási formák meglehetősen le vannak maradva a világ kertészeti, természetvédelmi színvonalához képest. Rengeteg a tennivalónk. A Kárpát-medence ritka szerencsés terület, mégis földünk csupán 4,5%-án történik kert-gyümölcs-szőlő ágazatú termelés. Mivel a politikai akarat ma sem helyeződik a mezőgazdaságra előmozdító súllyal, ezért a civil kezdeményezések felértékelődnek itthon e téren. De ez igen aprólékos munka, s nem megy egyik napról a másikra. Meg kell ismernünk mindazt, ami korábban volt és bevált, és hasznosítanunk kell mindazt, ami jelenleg elérhető és alkalmazható – és mégsem került még köznyilvánosság elé.”
Tankert és minta megteremtése
A tankertet kivitelező Nádland Kft. vezetője, Lukács József a Heteknek válaszolva elmondja, hogy a munka egyik fő szépségét az adta, hogy napi szinten Gyuri bácsival együtt dolgozhattak. A munkálatokat koordináló Lukács István apró kellemetlenségként említette, hogy már február elején, még a téli fagyok idején kezdték el az építést, hogy márciustól ténylegesen elindulhasson a tankertben a tavaszi kertészkedés. Az átadó során az igazgató köszönetét fejezte ki, hogy Bálint György nem csupán nevét adta az iskolai tankert programhoz, hanem helyszíni tanácsokkal segített az elhelyezésben, kialakításban és a kiültetésben: segítségével magas színvonalon indulhatott el a kertészkedés megszerettetése.
Bálint György szerint a tankert ebben a formában megvalósítva talán egyedülálló hazánkban, éppen ezért jó első lépés gyanánt. “Olyan kultúra vesz bennünket körül, hogy mára szinte bölcsődés kortól kellene tanítani a gyerekeket a természetvédelem és környezetvédelem fontosságáról, hiszen a folyamatok, a hírek egyáltalán nem megnyugtatóak. Aki nem ezzel foglalkozik, abban kevésbé tudatosodik a városi körülmények közti nevelkedés hátrányai. Nagy gond, hogy városi közegben felnövő gyerekek egyre ritkábban és egyre kevesebb féle élőlénnyel találkoznak, nem ismerik természet gazdagságát. Felejthetetlen számomra az óvónő, akit arról kérdezett egy zöldborsófőzeléket ebédelő csöppség, hogy azokat a zöld golyókat hol gyártják. A hölgy ezután talpraesetten a saját kertjéből kiásott zöldborsónövénnyel szemléltette a valóságot és kézzel foghatóan végezte az ismeretterjesztést” – utal egy megtörtént esetre is Bálint gazda.
“Fontosak az ismeretterjesztés verbális formái, de a mintaadás meghatározó. Ezt az elvet követve szeretnénk az oktatási intézmények udvarán változásokat látni, hogy egy iskolakert, azon belül egy tankert szerves részévé váljon az oktatási tevékenységnek. A BPG tankert projekt nagy előnye, hogy alkalmas a megmutatásra. Hiszen a 21. századi embernél még inkább meghatározó, hogy úgy nyílik meg újszerű és jó megoldásokra is, hogy lát rá vizuálisan megragadó példát. Emellett fontos a személyesség, a személyes kapcsolatok segíthetik a jó gyakorlat terjedését, látható, hogy ilyen úton jelentős eredményt lehet elérni” – állítja Bálint gazda, utalva arra is, hogy a »Termelj magadnak!« közfelhívás világszerte terjed – nem véletlenül. “A mai ifjúságot a mostani rosszul értelmezett civilizáció távol tartja a természet szépségétől és örömeitől – ahol igenis otthon lehetnek és jól érezhetik magukat. Ez a tankert adja a kiváló lehetőséget, hogy a növények szépségét és értékét, az emberi életben betöltött szerepüket a gyerekek megismerjék.”
Csemetéket a csemetéknek
Bálint gazda a zsenge növényeket sorra bemutatja: melyik miért hasznos és miért jó. Közeleg az ebédidő, így nem hagyja szó nélkül, hogy a melegágyás haszna is hamarosan megmutatkozik: “az itt termő karalábéból nemsokára levest kérhettek magatoknak a konyhán”. A gyümölcs szekció mellett haladva méltatja a gyümölcsfa csemetéket: az itt elültetett gyümölcsök 2-3 év múlva teremni fognak. S előnyös módon 2,5 méternél nem nőnek majd magasabbra, ezért minden fontos munkát végig a földön állva el lehet majd végezni.
Cseresznyeérés idején hazánkban kiugróan sok balesettel találkoznak az orvosok, mert a kertbarátok azon igyekeznek, hogy a finom gyümölcsöket a fák tetejéről is becserkésszék – ám ez nem volna szükségszerű Gyuri bácsi szerint. “A szamóca sok szép fajtáját is tudjuk itt nevelni, ezek is korábban fognak teremni, mivel a kiemelt ágyakban a talaj gyorsabban felmelegszik” – s folytatódik a bemutató csemetéről csemetére, Bálint gazda módra: “Ismeritek az ananászcseresznyét? Nem? Pedig a 40-50 cm magas ananászcseresznye is nevelhető ilyen körülmények között.”
Iskolakert átadva
“A Teremtő nevében vágom át ezt a nemzeti színű szalagot. Mindenkinek, aki a kertben megfordul, jó egészséget és a természet igaz szeretetét kívánom” – szól Bálint gazda az átadás pillanatában. A tankert avatás során kis kertészeket is avatnak: az ünnepi kertészkedést az első paradicsompalánták közös ültetésével teszik emlékezetessé, ezalatt a tanulók Bálint gazda köré seregelve tudakolják a szakmába vágva: miért is jó a magaságyás. Rögtön ezután személyes kérdés jön: mióta foglalkozik kertészettel Gyuri bácsi. Ő pedig készségesen válaszol, nagy életbölcsességgel és végtelen türelemmel tanít – mintha csak egy jóízű történetet mesélne.
“A 96. évemet taposom és mindig hűséges voltam a szakmámhoz, ahogyan a szüleim is azok voltak. Édesapám háromévesen fogott kézen, és vitt ki a búzatáblába, tanított az aratásról, miközben megmutatta, a kalászban milyen művészien vannak elhelyezve a magok. Istennek hála, jó egészségben éltem végig az életemet, s vallom, hogy addig érdemes élni, amíg az ember alkotni tud. Ez lehet akár egy paradicsom palánta helyes elültetése is, vagy egy emberpalánta megtanítása a természet helyes ismeretére. Két célt szeretnénk megvalósítani az iskolakertben. Egyrészt megtanítani a magyar fiatalokat, hogy milyen szép, hogy egy munkát az ember el tud végezni, s visszanézve láthatja a kézzel fogható eredményt, a munkája gyümölcsét, ami ugyanakkor szebbé és gazdagabbá teszi a társadalom életét. A Teremtő segítségével és a mi munkánk által lesznek meg az eredmények. Mindezt szeretnénk a gondolkodásmódotok közepére helyezni, reményünk szerint, hogy bennetek ez jó termőtalajt találjon, és hozzon jó gyümölcsöket” – Bálint gazda ezzel kíván jó tanulást és eredményeket; szép és boldog életet.
A kerti zsivaj lassacskán elül, a gyereksereg a tankert után a tantermeket foglalja el. A friss vetés, a kicsiny szőlő ültetvény, a zsenge zöldségek, vagy épp a szamóca kezdemények mind csendben várják, hogy tovább műveljék és gondozzák őket kiskertészeik.
“Mondjátok el a szüleiteknek is!” – Bálint gazda tanácsai
“Ők is jöjjenek el ide, nézzék meg, azután ők is műveljék meg, amijük van, s lássák meg, hogy érdemes ezzel foglalkozni!” – bátorítja a nebulókat Gyuri bácsi. “A kertészkedést az ablakládában kell elkezdeni, akár egy muskátlival. S ha van egy muskátlink, vagy kettő, akkor közéjük ültessünk már paprikát is, így ez nemcsak szép, de hasznos is lesz. Ez lehet mindennek a kezdete. Magyarország a szerencsés országok közé tartozik: könnyen és sokfélét termeszthetünk sikeresen. Mindehhez jó föld, jó növényanyag, víz és gondozás szükséges. Jó szaktudás kell ahhoz, hogy minél több és jobb ételt tudjunk elfogyasztani. A magaságyásban többet és korábban lehet termeszteni, s a növények helyes társításával elérjük, hogy megvédik egymást a kártevőktől. Olyan ez, mint az emberek társadalma: a növények is társadalmat alkotnak. De a társadalomnak itt is vannak ellenségei, s a kártevőket itt is ki kell küszöbölni.”
Kertterápia iskolakert és intézménykert szinten
Németországban a Lipcsei Egyetemen kutatásokkal bizonyították, hogy mozgásukban korlátozott gyermekek fejlesztéséhez is a legalkalmasabb mód a kertészkedés. S mivel a rekreációs és rehabilitációs hatások azóta számos téren bizonyítottak, különféle betegek, szenvedélybetegek gyógyulását is elősegítik a célzottan létesített kerti foglalkoztatók, tankertek. Ma már gyógyintézmények, szociális intézmények, alapítványok tudatosan élnek ilyen speciális kerti terek létesítésének lehetőségével. A magaságyások népszerűségében közrejátszik, hogy ezeket az iskolakerti alkalmazáson kívül a modern társadalom széles köre is tudja használni, sok helyen kihelyezhetők: gyermekek mellett idősek, vagy éppen betegek, illetve fogyatékossággal élők egyaránt kertészkedhetnek ilyen körülmények között. A magaságyakkal kiépített kert biztonságos is, s egyáltalán nem terheli az egészséget ártalmas módon.
A magaságyás dicsérete
“Az első szép példákat angol folyóiratokban lehetett látni, ezek láttán valósítottuk meg az első saját magaságyásainkat, melyekből sok tapasztalatot gyűjtöttem, ez később összeszerkesztve meg is jelent” – emlékszik vissza Bálint György és utal a Magaságy, a mini édenkert című kiskönyvére. “A magaságyások azért adnak nagyszerű terepet tankert számára, mert kis helyen sok mindent lehet termelni, több lehetőség nyílik, mint szabadföldön, ráadásul kialakítása megkönnyíti a művelés munkáját. Minden talpalatnyi földet ki lehet használni, egymás követhetik benne a zöldségek, azaz nem jár üresben a “masina”. Segítségével jószerivel mindenki azt termelhet, amihez kedve van. S amit a tanulók a kertészkedéssel megtermelnek, természetesen el is fogyaszthatják. Az is egy biológiailag egyszerűen követhető és követendő folyamat, hogy a zöld hulladékot ne kelljen a keletkezési helyről elszállítani, hanem helyben hasznosítsuk, így adja magát a komposztálás gyakorlata is, amit a BPG kertjében szintén meghonosítottunk.”
fotók: Juhász Tamás, iskolaifotozas.hu
Megjelent rövidített tartalommal a Hetek Közéleti Hetilapban: „Palánták csúcstalálkozója – Iskolai tankert és kiskertész avatás Bálint gazdával” címmel a 2015. 04. 30. (XIX/18) számban.
