A KertIkon tájépítész tervező stúdió meghívottként vett részt egy sokszínű résztvételi körben rendezett tudományos kávéház fórumon, amelyet a városi zöldterületek fejleszthetőségének témájában szerveztek.2017. 05. 15.

Az Impact Hub székhelyén zajlott SSRG (Environmental Social Science Research Group) szervezésű Sparks projekt esemény ‘A budapesti zöldterületek a városi lakosság egészsége és környezettudatossága’ témakörére fókuszált. Az egybegyűltek két munkacsoportot alkotva két főbb vetületből közelítették meg a témát. Az egyik megközelítésben a zöldterületeket mint az egészségfejlesztés és környezeti nevelés lehetséges színtereit tárgyalták. A másik csoport a zöldterületek társadalmi vonatkozásait járta körbe – ez utóbbi munkacsoportba kérték a KertIkon mint tájépítész tervező műhely hozzászólását.

Városi zöldterületek és társadalmi vonatkozásai

Így szólt csoportunkban az alap felvetés:

Mivel a társadalmi kohézió kulcsfontosságú tényezője a városi lakosok egészségének, fontos meghatározni, hogyan erősíthető a kohézió a zöld fejlesztések által. Ígéretes, a kohéziót, a lakosság együttműködését segítő programok indultak el Budapesten, amelyek tapasztalataiból tanulhatunk. Számos nyitott kérdés van még, hogy Budapest zöldterületei valóban megfelelő teret adnak-e az együttműködések erősítése számára. És egyáltalán: hogyan segítik a lakókörnyezeti zöldterületek a budapesti lakosság közösségének építését? Hogyan lehet olyan zöldterületeket tervezni, fenntartani, ápolni, amelyek a közösséget szolgálják?
A felkért hozzászólók és a bemutatkozó különféle kezdeményezések közül változatos társaság jött össze: építész, urbanista, tájépítész, valamint urban design és ökodesign szakértők, zöldterület használók, zöldterületi érdekvédők, civilek, önkormányzati feladatvégzők, illetve nem kormányzati szereplők.

Bevallom, a KertIkon ügyvezetőjeként terjedelmesebb prezentációval készültem erre a “Részvételi Tudományos Kávéházra”, mint amennyit a műfaj, mondhatni az összidőkeret végül is biztosított. A részvételt valamelyest tudományosan és tájépítész tervezői szakmagyakorlás alapján megélve ezért aztán ott rövidítetten adódott lehetőség a tervezői vélemény és tájépítész üzenet közreadására. A lényeget illetően álljon itt egy szerkesztett összefoglaló. Úgy tűnik, hogy mindmáig, 2017-ben sem haladta túl a dolgok állása, hogy mindezt hangsúlyozzuk.

Városi zöldterületek, tájépítész tervezői kontextusban

  • Zöldterületek és komplexitás
  • Vetületek és hatáskörök
  • Sokféle rendszer és szereplő

A téma felvetés nem új

Milyen megközelítésben kerülnek az asztalra a városi zöldterületek 100-150 éve – a szakmában?:

„A helyes parkrendszer megállapítása azonban már nemcsak városépítő és kertépítő feladat, hanem népjóléti érdekeket is érint, és éppen ezért kell, hogy (…) nálunk is magára vonja a köztevékenység terén működő szélesebb köreinek figyelmét (…): a városépítőnek, kertépítőnek, a szociálhigiénikus és a közjóért lelkesedő áldozatkészségnek egymással karöltve kell munkába lépniük.”

/Rerrich Béla (1881-1932) műépítész, kertművész/ -1919.

Mégis a megoldatlanság jeleit mindannyian látjuk lépten-nyomon.

Közösségeket szolgáló zöldterületek tervezése, fenntartása

  • Hogyan lehet?: (szakmai tudás, kompetencia és jogosultság alapon)

A hogyan helyett inkább ezeket tartjuk fogas kérdésnek:

  • Milyen FORRÁSBÓL?
  • Milyen ELVEKKEL?
  • Milyen MINŐSÉGBEN?
  • Milyen EGYÜTTMŰKÖDÉSSEL?

Mivel beszélgetésindító pontnak jelölték, szóltam a fővárosi helyzetről és esetekről.

Fővárosi zöldterületek: problémák és jelenségek

  • Túlhasználat, nem megfelelő ellátottság
  • Épített elemek elavultsága, romló állaga
  • Növényállomány vegyes állapota
  • Használati ellentétek (pl. gyerekek-kutyák)
  • Rongálás, lopás
  • Hiányosság közbiztonság terén
  • Gépkocsik, közlekedés-parkolás
  • A fővárosi zöldterületek megújításra szorulnak. MEGÚJÍTÁSRA SZORULNAK!

Budapesti zöldterületek – közelmúlti események

  • Népliget, viharkárok: 2015. júl.
  • Orczy-kert, 2015. júl.
  • Városliget, megalapozatlan fakivágások: 2016. márc.
  • Városliget: a Liget-projekt vitatottsága
  • József nádor tér, fakivágás mélygarázsépítés: 2016. márc.
  • Óbuda, Római-part: vita az árvízvédelemről és a fákról

Vidéki tapasztalatok – települési zöldterületek

  • Helyenként rövidlátó településpolitika
  • Hiányos szakmaiság a döntésekben
  • Spekulációk, nem felelős eljárás
  • Iparterületek romjai
  • Zöldfelületi fejlesztési lehetőségek elkótyavetyélése
  • Elhibázott időzítés és volumen
  • „A legkisebb vállalási ár nyer” következményei

Hadd szögezzem le:

A feladatok és hatáskörök nem felcserélhetőek, ha jót célzunk, de széleskörű együttműködés hoz jó eredményeket.

Együttműködésben a városi zöldterületek érdekében

  • Magán szereplők
  • Befektetők
  • Fejlesztők
  • Civil partnerek
  • Területi partnerek
  • Állami partnerek
  • Szakigazgatási partnerek
  • ÉS tervezők

A tájépítészeti tervezés

  1. Rendszerbe fűz
  2. Keretet ad a programoknak, funkcióknak

„A tájépítész a társadalmi szükséglet és a táji adottságok közötti harmóniára törekszik.”

/Frederik Law Olmstedt, az amerikai tájépítészet atyja/

A fejlesztések léptéke és tere

  • Területfejlesztés
  • Településfejlesztés
  • Településrendezés
  • Városépítészet
  • Zöldfelületi tervezés
  • Szabadtér tervezés
  • Kertépítészeti tervezés

A városépítészet tájépítészeti vetülete

Egy város közösségi életének színterét és hálózatát képezik:

  • a központi helyek
  • az utcák és terek
  • a különböző intézmények
  • a város zöldterületi elemei

Korszerű tér vagy park tervezés

A korszerű tér vagy parktervezés egyidejűleg érzékeny

  • a társadalmi,
  • a környezeti és
  • a gazdasági viszonyokra, igényekre.

Mitől jó egy városi tér, park?

  • megfelelő/átlátható a szerkezete
  • kompozíciója és anyaghasználata illik az építészeti környezethez, az adottságokhoz
  • funkciókhoz illő zöldfelület-burkolat arány
  • térhasználatot segítő és korszerű architektúrákkal, berendezésekkel felszerelt
  • nem öncélú, a használókat szolgálja
  • kellemes a tartózkodásra és látványnak

Tér és parktervezési elvek

  • partnerkapcsolatok
  • konszenzus-keresés
  • a lakosság aktív szereplő, partner is
  • a tervező generálja a tervezés menetét
  • cél az egyedi, találékony, sokoldalú terv

A tervezés lehetőségeket teremt, kereteket ad a sokrétű tér- és parkhasználathoz.

Tér, park tervezési szempontok

  • az építészeti környezet stílusa
  • a térhasználati funkciók
  • közlekedési szerep és kapcsolatok
  • a település vagy város karaktere
  • a tér/kert/park mérete
  • a település szerkezetében betöltött szerep jelentősége
  • a terület forgalma, terheltsége

Gazdasági szempontok súlya

  • Profitabilitás vagy fenntarthatóság?
  • Pillanatnyi gazdasági érdekre koncentrálva a jövő hosszú távú ellehetetlenítését jelenti?

Sokszínűség és feladatok

A tájépítész segítség

  • közterületek, zöldterületek
  • helyi közutak
  • zöldfelületű intézmények (köztemetők, fürdők és strandok, stb.)
  • más intézmények kertjei

Az iméntiek rendezése, fejlesztése tervezési feladat: részletekbe menően városépítészet és/vagy tájépítészet.

Mai, „új” táj-ember kapcsolat

Kisebb a gazdálkodási célzat, inkább:

  • Üdülés
  • Szabadidő
  • Rekreáció
  • Terápia

a zöldben.

Egyensúly megteremtése az ember és környezete között

Mi is a tájépítészet?

A természetes és az emberi beavatkozással érintett táj alakítása a tájépítészet hatáskörébe tartozik.

A tájépítész szereplő

  1. A tájépítész az a szereplő, aki képes az ökológiai, a műszaki és az esztétikai szempontok együttes érvényesítésére, miközben a gazdasági és társadalmi vetülettel is tisztában van.
  2. A szakmai tartalmat színvonalas és érthető feldolgozás, tervezés formájában alkotja meg, adja át és prezentálja.

Mi a tájépítész feladata?

  1. A környezet (a táj, a város, vagy akár a kisebb méretű kert) természetes közegével és növényzetével jól egybeszerkesztetten, kompozíciós egységben jelenjenek meg az épített elemek (épületek, építmények).
  2. A természetes és a művi alkotóelemek összehangolásán dolgozik, miközben előnyt kovácsol a táji adottságokból.

Mi NEM a tájépítészet feladata?

  • NEM környezetvédelem
  • NEM zöldmozgalom
  • NEM független vagy izolált fejlesztések
  • hanem a gyakorta ellentétes érdekek között igyekszik megtalálni az ésszerű megoldást a tervezési folyamat során. közérdek és a gazdasági fejlődés között egyensúlyozva.

Van, ahol jobb az összkép és a működés

Van, ahol jobb az összkép és a működés, mert:

  • Fejlettebb vizuális és környezetkultúra
  • Figyelem a mentálhigiéniára
  • Erősebb gazdasági környezet, konjunktúra
  • Következetesebb jogszabályi környezet
  • Haladóbb szociális alapok, s egészségügy
  • A szakmaiság elvárása és megbecsülése
  • Megalapozott(abb) gyakorlati lépések

Tájépítész dilemmák és elvek

  • A terhelés és terhelhetőség,
  • valamint a fenntartás és fenntarthatóság

közti egyensúly megtalálása a tájépítészet örök dilemmája.
Ha ez sikerrel teljesül, az szép, s ugyanakkor rendkívül hasznos terek valósulnak meg hosszú távon az élet különféle szféráihoz.

Amiben hiszünk tájépítész tervező részről

hogy

  • a megfelelő alkotómunkával,
  • szemléletváltozással,
  • a táj iránti érzékenység fejlesztésével többet érünk el, mint hivatalos védelemmel vagy korlátozással.

A tájépítészet ebben kulcsszerepű, hiszen az egyén, a közösségek vizuális és környezeti közege meghatározó az igényesség és felelősség kialakulásában.

Táj- és kertépítészeti tervezés

  • Vizsgálatok, felmérések
  • Tanulmányterv
  • Megvalósíthatósági terv
  • Programterv
  • Ötletterv, koncepcióterv
  • Engedélyezési terv
  • Kiviteli terv
  • Látványtervezés

KertIkon – komplex tájépítészeti tervezés

  • KertIkon Kft. alapítása 2009-ben
  • A Magyar Építész Kamara cégnyilvántartásában
  • Az ügyvezető sokéves tájépítész tapasztalata komplex tájépítészeti, zöldfelületi tervezésben 2000. óta
  • Teljes körű tervezői jogosultság keretében történő tervezés
  • A Budapesti Építész Kamara tagjaként

Városi zöld lehet szép, vagy akár ötletes, s a részletekben is gondos. Nem csak a fű lehet zöldebb.

Remélhetőleg így a végére világosabb, miért nem olyan egyszerű a városi zöldterületek megújítását generálni, s jól végezni. Hogy miért nem elegendő izolált lelkesedés vagy éppen elégedetlenség. Mindenkinek ki kell vennie a részét a feladatból. Ami az állampolgárok dolga, azt nem tudja az önkormányzat érvényre juttatni. Egy önkormányzati döntést nem tud közvetlenül egy lakos kieszközölni. De egy jó ügy, kívánatos lépések előmozdítása érdekében hasznos, ha egyik sem hagyja magára a másikat.

A beszélgetés során visszatérő gondolat volt a kulturáltsági szint, az oktatás-nevelés és az igények összefüggése, valamint annak jelentősége, ha a városlakó inkább felelős, mintsem korlátolt.

Ossza meg másokkal is!

logo-ikon

Bemutatkozunk

A KertIkon hivatása: hasznos és szép kertek tervezése, közterületek és a táji környezet jó alakítása - kerttervezés, tájépítészet teljes körű jogosultsággal.

A munkák során öröm és kiváltság, hogy igényes megbízókkal, hosszú távban gondolkodó fejlesztőkkel és korrekt szakemberekkel alkothatunk.

Tervezési árajánlat

Kerttervezési, tájépítészeti tervezési feladatra szívesen adunk árajánlatot!

Töltse ki árajánlatkérő űrlapunkat, hogy megadhassuk a megoldandó feladathoz szabott egyedi árat!

Elérhetőségek

KertIkon Kft.

5100 Jászberény, Pajtás u. 7.

Copyright 2009 - 2018. kerttervezes-tajepitesz.hu ©  Minden jog fenntartva!