Egy pihenőkert, sportkert, vagy kirándulóhely környezetének a területére készülő kertépítészeti terv célja, hogy a rekreáció számára alkalmas zöld környezet jöjjön létre.

Legyen szó üdülés, pihenés, felfrissülés eseteiről: a rekreációs területek tervezése egyszerre kívánja meg a tervezőtől ötletdús és a szabványokat is betartó kertépítészeti terv készítését.

Kertépítészeti terv a szálloda pihenőkert területétől a sportközpont környezetéig

A rekreációs területekre készülő kertépítészeti terv közös vonása egy közintézménnyel, hogy kiemelten foglalkozik a létesítmény működéséhez nagy felületen szükséges növényzet kialakításával. Ám egy rekreációs területen a tágas szabad terek, vagy egy finom kialakítású pihenőkert létesítését speciálisan egy közösség vagy vendégkör felüdülésének érdekében irányozzuk elő a kertépítészeti terv készítése során.

A sport- és szabadidőközpontok területére készített kertépítészeti terv sajátossága

Előtérben az aktív pihenés vagy a szervezett sporttevékenység színterei (a csendes elvonulást lehetővé tevő pihenőkert, elmélkedő vagy mélázóhely például viszonylag ritka). A kertépítészeti terv alapján általában a következők valósulnak meg:

• sportpályák és környezetük
• golfpályák
• kirándulóhelyek
• lovas központok

A tevékenységek konkrét helyszíneivel, valamint a funkciókat elválasztó, illetve összekapcsoló területrészek, kertrészek megoldásaival, valamint a kerti építményekkel a kertépítészeti terv ilyenkor külön foglalkozik.

Míg a sportterületek szabványos tervezése (pályaméret, pályakialakítás, védőterület biztosítása, stb.) jórészt alapvető szempont; a köztes területeken olyan alkotói szabadság érvényesülhet, mint akár egy pihenőkert esetében, éppen csak a tervezési terület mérete, így kertépítészeti terv léptéke és aprólékossága más és más.

A terhelhetőség és a fenntarthatóság az intézménykertekhez hasonlóan érvényre jut a kertépítészeti terv koncepcionális kérdéseiben, mégpedig leginkább az intenzív használat, a nagyobb forgalom miatt.

Más jellegű beavatkozást igényel az épületek környéke és a sportpályák környéke. A kertépítészeti terv kitér az általánosan szükséges tervezési feladatokra:

• fogadótér, épületek környezetének tervezése (itt leginkább díszes, de praktikus növénykiültetés tervezése, mellőzve az igényes növényeket)
• játékterek, játékpályák, sportpályák tervezése (itt különösen elválasztó, határoló és forgalomterelő növényzet – a sporttérbe nem benyúló fák, fasorok és cserjesávok – tervezése)
• áttekinthető úthálózat tervezése

Az intenzív sporttevékenységek, mozgásformák huzamos és gördülékeny folytatását teszi lehetővé a növényzet kialakítása, amelyet a kertépítészeti terv növénykiültetési tervrészei tárnak fel.

Az intenzív használat alapos tereprendezést és megoldott vízelvezetést követel meg a kertépítészeti terv készítőjétől. Gondoskodunk a szélvédelem, az árnyékhatás, a vizuális vagy fizikai zárás, stb. megvalósításáról.

Az iménti funkciók többnyire megelőzik a növények esztétikai vagy közvetett szerepét, amelyet a kertépítészeti terv is figyelembe vesz; a sportolók, a játékosok vagy a nézők feszült figyelme a sporttevékenységre irányul, s csak másodsorban a növényi háttérre – ezt tudomásul vesszük, bár fájó szívvel (kivéve, ha szívderítően izgalmas a meccs).

Strandok, fürdők, gyógyfürdők kertje – az aktív kerthasználat biztosításától a pihenőkert kialakításáig

A használat éves eloszlása különböző: egy strand jórészt nyáron üzemel, egy gyógyfürdő egész évben. Míg egy strand kertje bőven kínál az aktív pihenésre lehetőséget (bár sokféle pihenőkert is helyet kaphat); addig egy melegvizű fürdőkert kertje inkább csak nyugodt pihenőkert gyanánt használatos.

A különböző vendégforgalom, területnagyság, funkciók révén a kertépítészeti terv az eltérő közönség fürdőzési tevékenységét tartja szem előtt, amelyek sajátos tervezési szempontokban jelennek meg.

Strandfürdő kertjének tervezése

Egy strandfürdő kert sajátos jellemzője, hogy használatának ideje a nyári hónapokra korlátozódik, akkor viszont intenzív a használat, nagy a forgalom.

Előtérben a fürdőzéshez kötődő aktív pihenés területegységei, illetve kertrészei vagy a szervezett sporttevékenység színterei, amelyek kertépítészeti terv alapján valósulnak meg:

• fogadótér, fürdőépület környezetének tervezése
• többféle pihenőkert: napozókert (pihenőkert napfürdőzésre), baba-mama pihenő (pihenőkert kisbabák és kismamák részére) tervezése, szaunakert (pihenőkert szauna helységhez kapcsolódva)
• burkolt pihenőterek, vendéglátó helyek, étterem, étkezde, söröző kerthelyiségei
• sportterek: strandröplabda, tenisz, szabadtéri játékpályák környezetének tervezése
• játszókert (homokozó, játéktér korosztályoknak megfelelő játékszerekkel és elemekkel)

Strandfürdőkert és növényalkalmazás

A kertépítészeti terv a strandfürdőkert imént felsorolt sajátosságaira fókuszálva készül, amelyek a növényalkalmazás elveit is meghatározzák:

• leginkább nyári virágdíszben gazdag növényzet tervezése (a kerthasználat idejéhez igazodva). Cserjék kisebb foltokban, vagy szoliterként (magukban állóként), virágültetés (inkább az épület környezetében és pihenőkert védettebb részén)
• tágas gyepfelületek
• laza árnyékolás, vizuális zárás, térhatárolás (főként pihenőkert esetén), forgalomterelés kérdéseinek megoldása
• északias hatású, tűlevelű örökzöld növényzet mellőzése
• mérgező vagy szúrós növények mellőzése
• csekély fenntartást, speciális ápolást nem igénylő növényzet tervezése (mivel rendszertelen, illetve időszakos ez emberek jelenléte)
• vízjelző, jellegükben vízparti növényzet tervezése (főleg a medencék környezetében)
• a kertrészeket, az egymást zavaró funkciók elválasztó növényzet tervezése (pl. pihenőkert és labdázó gyep között)

Termálfürdő, gyógyfürdő kertjének tervezése

A melegvizű fürdők az év során folyamatos használatnak kell, hogy megfeleljenek, szemben a strandfürdő kertjére készített kertépítészeti terv sajátosságával, ahol a tervezés a nyárra fókuszál.

A külső és belső területek (illetve kültéri-beltéri medencék) eloszlása, zöldterület aránya, a kert mérete ugyanakkor olyan tényezők, amelyek révén az egyes fürdők kialakításukban merőben más feladatot rónak a kertépítészeti terv készítőjére.

Egy városi termálfürdő rendelkezésére jobbára csak belső udvar, kisebb kerthelyiség áll, vagy előfordulhat éppen egy apró kert a fürdő területén, ám igazi pihenőkert szerepben esetenként nem is használatos, csak látványával emeli a fürdőzés élményét.

Egy termálfürdő esetében a belső tér fokozottan hangsúlyos, ezért még a kertépítészeti terv készítése is gyakran a belsőépítészettel összehangoltan történik, kiemelten reprezentatív jelleggel és igényes anyaghasználattal.

Nagyobb területtel bíró fürdőkert, vagy olyan fürdőtér esetén, amely közvetlen kertkapcsolattal van ellátva, a strandfürdő kertjéhez hasonló pihenőkert típusok tervezésére térünk ki a kertépítészeti terv munkarészeiben:

• napozókert (pihenőkert napfürdőzésre)
• szaunakert (pihenőkert szauna helységhez kapcsolódva)

Az állandó növénydísz biztosítása érdekében, amely a folyamatos használat esztétikai élményét szolgálja, egy pihenőkert területére vonatkozó kertépítészeti terv készítése a következő növényalkalmazási elvekkel történik:

• hosszan tartó virágdísz biztosítása
• jelentős évszakos pl. őszi lombdísz biztosítása
• délies hatású lomblevelű örökzöld növények alkalmazásával
• mobil (kültéri és beltéri) növénydekoráció alkalmazása

Kertépítészeti terv kemping területeken

A strandfürdő kertjéhez hasonlóan intenzív használat érvényesül egy kempingben, amely a gépkocsi forgalom miatt még nagyobb terheltségnek van kitéve. Ez a térszerkezet kialakítását, burkolt felületek rendszerét és növénykompozíciós elveket erősen meghatározza a kertépítészeti terv koncepcionális kérdéseiben. A következő tervezési feladatok szinte általános elemei a kertépítészeti tervezés során:

• fogadótér tervezése
• közösségi tér tervezése
• áttekinthető úthálózat és könnyen fenntartható burkolatok tervezése
• sátorhelyek, parkolóterületek kiosztása
• játszókert tervezése, sportkert tervezése

A nagy forgalom és a területkihasználtság miatt a kemping területén pihenőkert általában nem létesül (bár voltaképpen éjszaka pihenőkert lesz az egész kemping, főleg, ha áramszünet miatt senki nem tudja a kistévéjét üzembe helyezni).

Ugyanakkor a kemping besorolásától, ellátottságától függően egyes kerti építményekre is kitér a kertépítészeti terv, a területhasználatokhoz illeszkedően:

• kerti konyha, grillező
• kerti kút
• pergola, lugas
• kerti világítás

A kemping területén meghatározó a zöldfelület, kulcsszerepű a taposást tűrő gyep és a térelválasztó növényzet, amelyekre a kertépítészeti terv növénykiültetési részében adunk növényalkalmazási útmutatást:

• Védő növénysáv tervezése
• Árnyékoló és eligazodást segítő fasortelepítés, fásítás tervezése
• Elválasztó növénysávok, sövények tervezése
• Szúrós növények mellőzése

Kertépítészeti terv üdülőkert, nyaralókert területen

Az üdülőépület környezetét, kertjét, rendszerint magas zöldfelületi arány jellemzi, s ez igen kedvező vonás, nem csak ökológiai okokból, hanem így tágabb lehetőségek adottak a kerthasználatra vonatkozóan a kertépítészeti terv készítésekor.

Az üdülőkertek, nyaralókertek egyedi vagy közös használatúak lehetnek. A magánüdülők, vagy céges üdülők területére készülő kertépítészeti terv kidolgozása ennek alapján mindjárt más szempontok figyelembe vételével történik. Gyakran méretükben is igen eltérőek, a nagyobb területen (és több kerthasználó esetén) több funkció felé támad igény, amellyel a kertépítészeti terv külön tervrészekben foglalkozik:

• játszókert, játszóhely tervezése
• sportkert tervezése
• pihenőkert tervezése (pihenőkert kicsiknek; pihenőkert olvasásra, pihenőkert napozásra; pihenőkert a behűtött dinnye megérdemelt elfogyasztására…)
• kerti építmények (kerti grillező, kerti pavilon, stb.) tervezése

A magánüdülők, hétvégi házak, nyaralók kertje a lakókertek létesítésénél előforduló funkcióknak is teret ad a fokozottan díszkerti jellegen belül. Ugyanakkor egy üdülőkert az üdülés alatt intenzívebb használatnak is van kitéve. Egy üdülőkert sajátos jellemzője ezen túlmenően, hogy használatának ideje a kellemes időjáráshoz, melegebb hónapokhoz kötődik.

A kertépítészeti terv az üdülőkert, nyaralókert imént felsorolt sajátosságaira fókuszálva készül, amelyek a növényalkalmazás elveit is meghatározzák:

• leginkább az év enyhe hónapjaiban díszlő, különösen nyári virágdíszben gazdag növényzet tervezése (hiszen ez a kertben tartózkodás „csúcsidőszaka”)
• csekély fenntartást, speciális ápolást nem igénylő növényzet tervezése (mivel rendszertelen, illetve időszakos a kert gazdáinak jelenléte)

Szállodakert, vendégház kert

Egy szállodakert a méretéből adódóan, illetve az elhelyezkedésétől, környezetétől és kerthasználati funkcióktól függően sokféle lehet.

Meghatározó vonása a szállodakerteknek, hogy a vendégek egész évben látogatják, így például egy pihenőkert egész évben vonzó képet kell, hogy nyújtson.

Városi közegben a kert mérete kisebb, leginkább egy előkert, belső udvar vagy parányi pihenőkert kialakításának feladata áll fenn a kertépítészet terv készítésekor.

Természetes táji környezetben nagyobb kiterjedésű és többfunkciós lehet egy szállodakert; az aktív (zajjal is járó) kikapcsolódás és passzív, csendes pihenés (pihenőkert jelleg) biztosításáról egyaránt gondolnunk kell kertépítészeti terv koncepcionális és területhasználati kérdéseinek megválaszolásakor.

Kertépítészeti terv a szállodakert sajátosságaival

A szállodakert tervezésekor a kertépítészeti terv kitér a különféle szükséges tervezési feladatokra:

• előkert, fogadótér tervezése
• pihenőkert tervezése
• sportkert (sportpályák környezete, medence környezete) tervezése
• belső és külső terek térkompozíciói, térkapcsolata

A belső és külső terek kialakításánál fokozottan kell ügyelni, hogy az összkép harmonikus legyen. A legjobb megoldások tapasztalatunk szerint akkor születnek, amikor az építészeti, a belsőépítészeti és a kertépítészeti tervezés karöltve, közös ötletelés mentén történik. Ennek lehetősége nem csupán új létesítmény estén adott, hanem a rekonstrukciós vagy bővítési munkák során is.

A tereket remek funkcionális és esztétikai értékekkel gazdagíthatjuk, ha a kertépítészeti tervezés, illetve a kertépítészeti terv nem csak a pihenőkert tervezésére szorítkozik például, hanem kedvező térkapcsolatokat, területhasználatokat is feltárhat.

Általános szempontok, amelyeket a kertépítészeti terv készítésekor figyelembe veszünk egy szállodakert esetében:

• reprezentatív (igényes, magas díszértékű növények és virágkiültetések) növényalkalmazásában és anyaghasználatában (burkolat, kerti bútor)
• fenntartásuk intenzív, ez szerencsés feltétele a reprezentatív jelleg megőrzésének
• a szállodaépülettel harmonizáló, igényes kialakítású kerti építmények (pergola, lugas, díszkút, csobogókút) a pihenőkert területén
• az év minden szakában vonzó, az évszakok jellegzetességeit kidomborító növényzet tervezése (örökzöldek és folyamatos virágdísz alkalmazása)
• a tájjelleget kihangsúlyozó növényzet tervezése (az idegenforgalmi vonásokból eredően távoli vendégekre lehet számítani, akik a számukra ismeretlen vidék, táj karakterét szeretnék megismerni)
• mobil növénydekorációk, edényes, dézsás növények, balkonládák, erkélyládák ízléses kihelyezése
• nyírott vagy szabályos növénykompozíciók az épület közvetlen környezetében, illetve a helyszűkös kertrészekben