Az élhető, szellős beépítésű, zöldfelületekkel kedvezően tagolt települések a tájépítész – mint városépítészet terén ténykedő, zöldfelületekhez értő szakember – közreműködésével jöhetnek létre. A településépítészet és a településfejlesztés igen sokszereplős műfaj, ahol vállvetve dolgozunk más szakterületekkel, önkormányzatokkal, magánszereplőkkel, befektetőkkel.

Mitől összetett a településfejlesztés és a városépítészet?

A városépítészet kapcsán az építészek, közmű- és úttervezők, környezetvédelmi szakmérnökök mellett további szakterületek is szóhoz jutnak: kezdve a településszociológiától a környezetgazdálkodásig; és persze azok, akiket leginkább érint a mindennapokban a városépítészet eredménye: a lakosság – azaz mi, az emberek.

A településfejlesztés és –tervezés, feladata alapvetően a települések működésének biztosítása (a városépítészet e működés kereteit, tereit határozza meg), mialatt azok továbbfejlesztésével és értékeik megőrzésével is foglalkozik.

A városépítészet is összetett tervezési tevékenységet követel meg a tájépítészethez hasonlóan, hiszen adott a település a maga komplexitásában; a tervezési területek társadalmi és környezeti, táji értékek iránti érzékenységgel és felelősséggel közelíthetők meg; a sikeres településfejlesztés pedig csak szerteágazó összefüggések felismerésére és alkalmazására épülhet.

A településtervezés két ága a településfejlesztés és a településrendezés. A jelenkori városépítészet tisztában van azzal a sajátossággal, hogy a települések fejlődése (így a településfejlesztés is) elválaszthatatlan a vonzáskörzetükbe eső települések által alkotott hálózattól, valamint a táji környezettől – így adódik a tájépítészet és településépítészet (városépítészet) szerves kapcsolata is.

Tervezés a településfejlesztés szolgálatában

A településfejlesztés érdekében történő tervezés az aktuális folyamatok és igények figyelembevételével törekszik a fejlődést kedvező irányban befolyásolni.

A fejlődést befolyásoló eszközök a tervező kezében:

  • beavatkozás a fejlődés menetébe
  • aktív részvétel a folyamatokban
  • a településfejlesztés alanyainak bevonása a tervezésbe
  • szabályozás révén hatás az életkörülmények és a környezeti minőség alakulására (közvetett módon)

A településfejlesztés sikeres kimenetelének alapja a település komplex rendszerének a megismerése, e célból vizsgálni kell:

  • a települések életét képező jelenségeket
  • a fejlődésüket befolyásoló tényezőket
  • a településfejlesztés szereplőinek, a városépítészet során érintettek érdekviszonyait
  • a táj, a környezet adottságait és sajátosságait

A településfejlesztés a fenntartható fejlődés dinamikus egyensúlyi állapota érdekében tudatosan alkalmaz sokféle ismeretet, tapasztalatot és módszert. A településfejlesztés ugyanakkor szerves része a tágabb területfejlesztésnek, hiszen az egyes települések jövője nem választhatók el a nagyobb térségek, a településcsoportok és régiók fejlődési esélyeitől (amelyet a településfejlesztés során elemezni is kell).

Városépítészet, tendenciák és településfejlesztés

A mai városfejlődésben egyre tekintélyesebb fejlődési energiát képviselő tényezők, amelyekre a városépítészet mint alapvető potenciálokra tekint:

  • az épített és a természeti környezet egyensúlya
  • a település kedvező környezeti állapota és rendezettsége

Ennek megteremtésén serénykedik a tájépítészet és a városépítészet, míg a fejlesztési irányokat nagy vonalakban a településfejlesztés jelöli ki.

Mára jellemző, hogy nemcsak a lakóhelyválasztásban válik döntővé a táji közeg, de a különféle gazdasági tevékenységek telephelyválasztását is egyre inkább – a forgalmi előnyök mellett – a környezet minősége befolyásolja (erre pedig a településfejlesztés nagyban kihat).

Felértékelődtek a természetközeli, a kevéssé városiasodott térségek – ezért áramlanak ki a nagyvárosokból, s céloznak meg sokan szép fekvésű, jó táji adottságú vidékeket, még ha ez falvakban, kisvárosokban való letelepedést is jelent – s ez nem csak az agglomerációs településeket érinti, de szinte mindig az átlagosnál vonzóbb természeti-épített környezetet, kultúrát jelent.

A mai városfejlődésben ugyanis a táji adottságok mellett a turisztikai látványosságokban is bővelkedő patinás történelmi környezet (és ezek állapota) meghatározó tényező – Olaszország ráadásul egész jól meg is él ebből. Nos, van mit tanulni tőlük.

Településfejlesztés és közösségi fejlesztés

A településfejlesztés összefonódik a társadalmi élet és a kultúra jelenségeivel, s az ún. „közösségi fejlesztéssel”. A különböző, többé-kevésbé spontán szerveződő érdekcsoportosulások megismerése és aktivitása tartozék a település megszervezéséhez, így a településfejlesztés, városépítészet beavatkozásaihoz is:

  • hivatás alapú szerveződések
  • foglalkozástól független sajátos érdeklődési körök, valamint érdekek és értékek mentén létrejött közösségek (lokálpatrióták,
  • környezetvédelmi, politikai mozgalmak, vallási körök)
  • a szabadidő közös eltöltésére (kulturális, sport) alakult egyesületek és klubok

Nem véletlenül részesei az iméntiek a településfejlesztés párbeszédének, s a városépítészet voltaképpen e csoportok igényeit is figyelembe véve tud maradandót alkotni.

A városfejlődés és a fejlődő városépítészet

A városodás, a várossá fejlődés ősi folyamat, amely egészen az iparosodásig vontatottan és fokozatosan haladt. A városodás ezt követő, klasszikus időszaka, az urbanizáció a 18. század végétől tart napjainkig. A városiasodás – az előzővel szemben – inkább minőségi változást jelent, általános jellemzője:

  • a műszaki infrastruktúra kiépítése
  • a környezeti viszonyok kultúráltabbá válása
  • a települési ellátás kiépülése

A közterületek, az épületek által határolt zöldterületek megfelelő fejlesztése éppen ezek összefüggésében került a településfejlesztés és településépítészet egyik kiemelten fontos és tudatosan fejlesztendő területévé.

Összetett településfejlesztés és szabályozás

A településfejlesztés nem csupán a városépítészet sokrétű és látványos fejlesztéseire koncentrálódik, hanem hagyományosan a település különböző szolgáltató ágaira is kiterjed.

Sok esetben a mai települések kiindulását jelentő, középkori eredetű városmagok jellegét kezdetben közegészségügyi, biztonsági, pragmatikus megfontolások nyomán változtatták meg, nem öncélú városépítészet zajlódott; s a megjelenő építési szabályozások is a településfejlesztés összetettebbé válásával arányosan terjedtek el.

A korszerű városépítészet jellemzői

A 19. század második felétől hozták létre a mai mércével is korszerűnek mondható műszaki infrastruktúra alapjait; új, reprezentatív középületeket és nagy kiterjedésű parkokat létesítettek; jelentős fejlődésen ment keresztül a közlekedés (vasút megjelenése a pályaudvarokkal) – mindez a városszerkezet gyökeres átalakulásához vezetett.

(Ebben a korszakban történt a történelmi városmag megújulása számos európai város esetében: Párizs, majd ennek mintájára épültek át többek közt Barcelona, Brüsszel, Bécs, és Budapest is.)

Zöld gyűrűk ura – az élhető városépítészet példája

Álljon itt egy, a mindenkori városépítészet számára megszívlelendő bécsi példa: az élhető várost megalapozó erdő-mező gyűrű Bécs kedvező zöldfelületi adottságait máig tartó érvénnyel jobbítja. (A közhasznú zöldfelület gyűrűjéhez az idők során több ezer hektárnyi zöld tartozott…)

A zöld gyűrűk olyan övezeteket alapoztak meg, amelyek a környező városrészek fejlődését és alapvető létét segítik ma is. Ehhez kellettek a helyi közigazgatás, építész szakma képviselőinek nyitott, haladó nézete a városépítészet terén.

A londoni városépítészet tanulságai, példája

A kertvárosok ideájában már a tájépítész érzékenységű városépítészet nyilvánult meg – ezeket az új kertvárosoknak a meglévő nagyvárosok szerves részeként, s átfogó koncepció mentén (településfejlesztés, városépítészet) vetettek alapot.

Így jött létre például London esetében egy mintegy 15-20 km. széles védő zöldsáv („green belt”), amely a város beépített területét vonta körül, az új környező („bolygó”) városokat pedig a zöld gyűrűn kívül engedték fejlődni.

Ekkora felismerték, hogy az élhető várost célzó városépítészet és a zöldfelületi fejlesztésben (is) élen járó településfejlesztés lehet a jövő záloga. A londoni zöld gyűrű egy kisajátítási törvény révén önkormányzati tulajdon lett, és fontos szerepet játszott, hogy szigorú építési tilalommal gátolja a várostest túlburjánzását – a tervszerű és fenntartható fejlődés érdekében.

A londoni volt az első olyan átfogó nagyváros-fejlesztési koncepció, amely a városépítészet általános feladatait (lakásépítés, munkahelyteremtés, ellátás, közösségek kialakulásának elősegítése) nem utolsósorban egy ideális zöld (kertvárosi) környezet megteremtésével és egymással is összefüggő, összetett feladatnak látta.

A városépítészet kihívásai: széttelepülés és dezurbanizáció

Nálunk is nyomon követhető világjelenség a városok széttelepülése (szuburbanizáció), amely nem csak a hagyományosan kompakt városszerkezetet bontotta meg, de a tájszerkezetre is hat: szabályozás híján egyfajta folytonos települési táj felé vezet. Ez utóbbi folyamat azonban a nyugati tapasztalatok fényében nem feltétlenül kedvező.

A településfejlesztés éppen azáltal adhat szabad utat jó fejlődési irányoknak, ha a városépítészet, a tájépítészet, és a település életét befolyásoló szakmák megalapozott és konszenzusos észérvei mentén jelöli ki a fejlődés koncepcióját.

Ugyanakkor a jelenkori kihívásokra választ kell adni a településfejlesztés eszközeivel, a kedvezőtlen folyamatokat meg kell előzni, hiszen az agglomeráció duzzadása és az ingázások egyik oka, hogy a nagyvárosi régiók környezetminősége fokozatosan romlik, az emberek (főleg családalapítást követően) jogosan keresnek élhetőbb, igényeinek jobban megfelelő, egészséges, természetközeli lakókörnyezetet.

Másrészt az is tény, hogy az információs társadalom korában az infrastrukturális fejlődés (közlekedés, ellátás, munkalehetőségek) a vidéket is eléri, így sok tekintetben nem kizárólagos a központi helyek szerepe. Ugyanakkor az infrastrukturális fejlesztés enyhén szólva nem a településfejlesztés netovábbja.

(Ezt leginkább azok tapasztalják saját bőrükön, akik új „lakónegyedbe” költöznek, de ahol átgondolt városépítészet nem érhető tetten, csak az új parcellák, út, közművek adottak, egyébként kiáltó telek a pusztában.)

A posztmodern városépítészet sajátossága

A manapság lendületet kapott (s iroda jellegűnek mondható) ágazatok: a szervezés, az információipar, az irányítás éppen a központi szerveződésnek kedvez, ezért az ezeket támogató fejlesztések a hagyományos városmagok megújulását, s egyben a hagyományostól eltérő szerepének kialakulását segítik elő.

Az utóbbi évtizedekben tudatos településfejlesztés keretében generálják ezt a folyamatot: a fejlettebb nyugat-európai országokban régóta zajlanak az ilyen államilag is támogatott rehabilitációs programok, amelyek célja a történelmi városrészek megmentése és megújítása.

Különösen látványos, amikor a megújító városépítészet régi felhagyott ipari telephelyeket, vagy korábbi funkciójuk szerint mostoha területeket integrál, és tesz a településfejlesztés éllovas területévé.

Zöldbe öltöztetett városépítészet a közösségi életért

A zöldterületek, a rekreációs célú területek – a zöldfelületi rendszer elemei: a közkertek, közparkok, fásított sétányok és terek, parkok, folyó- és tópartok, strandok és sportterületek, arborétumok, állatkertek, természetes erdők és kiránduló helyek a települési ellátási rendszerek fontos részét képezik.

A városépítészet tájépítészeti vetülete adja a szakmánk legtöbb embert közvetlenül érintő felelősségét, hiszen egy város közösségi életének színterét és hálózatát képezik:

  • központi helyek
  • utcák és terek
  • különböző intézménycentrumok
  • a város zöldterületi elemei.

Városépítészet: utcák és terek

Egy település az utcák és terek hálózatán keresztül tárul föl, vagyis a közterületeken keresztül érzékeljük a város organizmusát, mivel az utcák és terek vázrendszere hordozza magán a különféle területi-funkcionális elemeket.

A közterületek ugyanakkor nem csupán a közlekedést és az alapvető térfunkciókat szolgálják, hanem megjelenésük és az általuk nyújtott térérzet folytán sajátos értéket képviselnek, nem csak a városépítészet mércéjével nézve. Nem mindegy, milyen minőség fejeződik ki az utcákat és tereket érintő városépítészet révén – amelyben a tájépítészet is tevékenyen kiveszi jó esetben a részét.

Korszerű városépítészet és térépítészet

A városépítészet korszerű modelljeiről ma is könyveket írnak, tudományos konferenciákat tartanak, mégis, amit a ma embere kér: infrastrukturálisan élhető város, és a zöld számára helyet adó településfejlesztés.

Az is tényszerűen megállapítható, hogy minél gazdagabb a településen belüli differenciáltság, minél tagoltabb a városszerkezet, és sokrétűbbek a város közösségi terei, annál jobban érzi magát a városlakó.

Alapvető igényként felmerül a városkép díszítése, a városi terek élhetővé tétele a városépítészet gyakorlatában. A városi terek a közlekedési szerepen túlmenően gyakran díszkertként is funkcionálnak, a kertépítészeti kialakítás és a növénytelepítés felé támasztott tömör kívánalmak:

  • az építészeti környezet formavilágával harmonizáló
  • fokozott használatot bíró, illetve jó tűrőképességű
  • jól fenntartható

Településfejlesztés, városépítészet vagy beépítés?

A városépítészet jó esetben nem a területek ilyen-olyan beépítéséről és kihasználásáról szól (kellene szólnia), hanem szabad városi terek és ezek kapcsolódásáról, rendszeréről.

A városépítészeti tér épületekkel körülvett hely, karakterét is döntően az épületek funkciója és stílusa határozza meg. A város szövetében, beépített területekkel határoltan valósulnak meg a zöldterületek, amelyek településökológiai és közösségi szempontból a legfontosabb városépítészeti terekké fejleszthetők.

A városépítészet térformáló szempontjai

A városépítészet, vagy a települések tereivel foglalkozó tervezés legfőbb szempontjai:

  • közös igények, illetve a „köz” igényei
  • sokféle funkció
  • a használatokban átfedések
  • a területegységek térbeli kapcsolatban

A településfejlesztés által érintett terek a település szerkezetében külső, nyitott (szabad) és nyilvános területegységek; kedvező esetben egymással is szerves térstruktúrát alkotnak. A zöld területeknek (a zöld térre jellemző) hozzáadott értéke a növényzet, amely meghatározóan borítja be a területet.

A modernből a posztmodernbe hajló városépítészet

A városépítészet elvei rendre átértékelődtek a korok változásával. „Legutóbb” a modern városépítészet mérettetett meg, bebizonyosodott, hogy az új városok és a lakótelepek – bár előnyös következményekkel is jártak – inkább a válság jeleit mutatják: hírnökei egy lassan múló kísérletnek (mindig jó megemlékezni a tényről, hogy a városépítészet eredményei nem egy eldugott laboratóriumban állják ki próbákat).

Világossá vált, hogy a városépítészet nem gondolkodhat rideg zöldfelületi mutatókban (mert a lakótelepek ebben jók), mivel a kialakítás és a térérzet kielégítő minősége még további tényezők kimunkálását követeli meg. Ráadásul az ember nem csak biológiai igényekkel bíró test, hanem lélek is: a közérzetének, egészségének sokoldalúan fejlesztett környezet felel meg.

Egy városrész hiába „új”, ha kialakításában egyszersmind egyhangú. A hagyományos városi környezet értékei időtállónak bizonyultak (egy európainak különösen), ma is vonzóak a zártsorúan beépített utcák, és a terek, ahol a városi élet kibontakozhat a maga funkciógazdagságával és élénk közösségi életével.

A városépítészet régi-új trendje

A modern városépítészet sikertelen (bár jóhiszemű) folyamata (látva a lakótelepek és modern városrészek problémáit) abból fakadt, hogy elszakadt a városi élet fő szereplőgárdájától: az emberektől, és a hétköznapi emberi igényektől – az eredmény: élettelen, gazdátlan, majd lepusztulásba hajló területek.

Napjainkra a régi városrészek iránti érdeklődés megújult, fellendültek a zöldfelületet is gyökeresen érintő rehabilitációs programok, a posztmodern építészeti trend pedig helyreállította a tradicionális város tekintélyét és modelljét.

A városépítészet gyakorlatát meghatározó, új törekvések súlypontjában mára nem új városok létrehozása, hanem a meglévők történelmi örökségének, egyedi arculatának, értékeinek megőrzése és fenntartható fejlesztése helyezkedik el – a tágabb településfejlesztés elképzeléseibe illően.

A város csak környezetével együtt életképes – e megállapításra már régebben eljutottak a városépítészet kapcsán. Csakhogy a városok nem dogmatikus alapokon, inkább organikusan fejlődnek – ennek belátása már újabb keletű.

Éppen ezért a korszerű városépítészet a helyben élő lakosságnak kulcsszerepet kíván biztosítani a konkrét megoldások kialakításában. Nincsenek általános ideális megoldások, a tervező nem sémákat erőltet, hanem a valódi közérdek érvényre jutásán dolgozik – nem mellőzve a szükséges társadalmi vitákat, hogy konszenzus alapú cselekvési tervek bontakozzanak ki a városépítészet különféle szintjén.

A posztmodern városépítészet törekvése

A mai, posztmodernnek nevezett városépítészet bizonyos nemzetközi ajánlások és elvek terén (ld. Új Athéni Karta) megegyezik a gyakorlatok és stílusok sokfélesége mellett abban, miszerint:

  • A várost vegye mindenki birtokba. A társadalmi csoportokat be kell vonni a közéletbe és a város fejlődését meghatározó döntések kialakításába.
  • A város a társadalmi élet színtere, a városi környezetnek az emberi kapcsolatokat kell szolgálnia. Ehhez pedig a város közösségi terei: az utcák és terek, a parkok, nyújtanak elsősorban teret (a közösségi intézmények mellett).
  • A város karaktere megőrzésre érdemes. A városépítészet egyik fő feladata, hogy megtalálja azokat az eszközöket, amelyek az egyediséget, karaktert közvetítő adottságok fennmaradását és megújulását segítik – a város folyamatos történeti fejlődését így lehet biztosítani.
  • A város piaci funkciója állandó. A települési környezet minősége önmagában is gazdasági előnyt jelent, a város fejlődését munkálja – ebben kell minél többeket érdekeltté kell tenni és bevonni.
  • A városépítészet különös figyelmet tanúsít a területfelhasználás és a közlekedési rendszer kölcsönhatása iránt, hiszen ez a települési organizmus egyik legfőbb szervező tényezője.
  • A sokféleség értéket képvisel. Az egyfunkciós és nagyléptékű városrészek kialakulásának esélyét mérsékelni kell. Kívánatos az emberi lépték és városi környezet életképességét növelő változatosság kialakulása, fennmaradása; a túlszabályozás viszont kerülendő.
  • A város egészséges közeget biztosítson a lakóinak – a városépítészet az emberek szűkebben-tágabban vett egészséges (települési, kulturális, mentális) környezetén dolgozik közvetlenül, de közvetett módon is.

A településfejlesztés, városépítészet korszerű elvei

A tervezés egyúttal filozófiai elvek gyakorlati megvallásával, képviseletével járó tevékenység – nincs ez másként a városépítészet és településfejlesztés összefüggésében sem. A gazdasági növekedés önmagában nem érték – a korszerű tervezés szerint –, hanem eszköz, amely nem boríthatja fel a társadalmi értékek, sem a természeti és épített környezet egyensúlyát.

A tervezés természetesen műszaki, de mindenekelőtt morális alapon zajló tevékenység, amely szükségszerűen különböző érdekeket és értékeket tár fel, s az ellentétek-szakadékok kiegyenlítésére törekszik. A tervezés révén ha nem is objektív folyamatok irányítása, de az emberi cselekvések motiválása történhet meg.

A tervező ne csak tervezzen, hanem törekedjen az érintettekkel való párbeszédre is – a történelmi tapasztalatokból okuló új szemlélet ezt már megköveteli a településfejlesztés vonatkozásában is. A folyamatok intézményi-szervezeti kerete alapvető, de ezen belül a különféle társadalmi csoportokkal való együttműködés is szükséges.

Mi a településfejlesztés és mi a településrendezés?

Az építési törvény (1997. évi LXXVIII. törvény. az épített környezet alakításáról és védelméről) szerint a településfejlesztés voltaképpen a rendezési tevékenységet alapozza meg. A fejlesztés jórészt a miért, mit, mennyit és miből kérdésre ad választ, a rendezés pedig a hol és hogyan kérdésekre. Eszerint a két elkülönülő tervtípus:

  • a fejlesztési tervek: a településfejlesztési (és területfejlesztési) koncepciók és programok
  • a rendezési tervek: a településrendezési (és a területrendezési) tervek – amelyek szerkezeti, valamint a szabályozási tervlapokból és
  • szabályozási előírásokból állnak

Más megközelítésben a település vagy ennél nagyobb léptékű tervezés szintje a település- illetve területtervezés, amelynek részei:

  • a területfejlesztés és területrendezés
  • a településfejlesztés és településrendezés

A településtervezés együttesen szolgálja az önkormányzat jövőre vonatkozó elképzeléseinek rendszerezését (településfejlesztés), valamint az építési hatósági munka szakmai megalapozását és az ingatlanfejlesztők jogbiztonságát (településrendezés).

A településtervezés a települési önkormányzat feladat- és jogköre. A szakági egyeztetések mellett e tervek szakmai megalapozottságát helyi (települési) és országos tervtanácsok biztosítják.

A területfejlesztésbe ágyazott településfejlesztés

A területfejlesztés lényeges különbsége az ágazati fejlesztésekkel szemben, hogy:

  • nem egymástól független beruházásokban vagy településekben gondolkodik
  • hanem egy összetett és fenntartható fejlesztésre irányul egy térségen belül (a társadalom, a gazdaság és a környezet összefüggésében)
  • mialatt az egyes fejlesztések kölcsönhatását is figyelembe veszi

Már a településfejlesztés és településrendezés során készülő tervek sem hagyhatják figyelmen kívül a település szűkebb-tágabb térségét; ezek ma már csak a több települést is magába foglaló, különböző kiterjedésű térségekkel foglalkozó területi tervek ismeretében dolgozhatók ki.

Éppen ez utóbbiakban rögzítik a lehetséges, kívánatos vagy elhatározott térségi fejlesztéseket, amelyek az adott települést közvetlenül érintik. A regionális fejlesztés (a területfejlesztés) közvetlenül kihat a településfejlesztés folyamatára is, mivel egy település területe voltaképpen a területi rendszer legkisebb alkotóeleme.

Kik a településfejlesztés szereplői?

A település közösségi érdekeit közhatalmi szervezetek képviselik, a településfejlesztés e közhatalmi szereplői:

  • települési önkormányzatok
  • önkormányzati társulások (kistérségi és települési szint)
  • megyei fejlesztési tanácsok (megyei szint)
  • regionális fejlesztési tanácsok (regionális szint)
  • parlament, kormány, ágazati minisztériumok (országos szint)

A településfejlesztés során sokféle érdek és akarat összehangolására is törekszik a helyi önkormányzat a település érdekében (miközben vállalkozások, intézmények végeztethetnek különböző építési tevékenységet): feladata, hogy biztosítsa a magán- és közérdekek egyensúlyát.

A településfejlesztés folyamatában azonban számos egyéb szereplő is közrejátszik az önkormányzaton kívül; a településfejlesztés magán szereplői (elsősorban magánérdekeket szolgálva) a következők:

  • ingatlantulajdonosok
  • ingatlanfejlesztők
  • ingatlan befektetők
  • hazai és külföldi pénzintézetek
  • helyi lakosság

A települések lakossága nem csak ingatlantulajdonosként lehet a településfejlesztés részese. Lehetnek civil szervezetek, helyi érdekképviseletek tagjai; illetve a településfejlesztés és településrendezés terveinek lakossági egyeztetése (lakossági fórumok) során is részt kaphatnak a döntési folyamatokban.

Mi a településfejlesztés és az ingatlanfejlesztés kapcsolata?

Az ingatlan fejlesztés egy adott terület vagy épület piaci helyzetének javítását jelenti. Ez egyfajta értékteremtés, amelyben részt vesz számos szereplő (tervezők, kivitelezők, finanszírozók).

Mindazonáltal a klasszikus ingatlanfejlesztés, illetve a hosszú távú fejlődésben érdekelt városépítészet és településfejlesztés között érdekellentétek keletkezhetnek, amely a szűkebb körű fejlesztési szándékok és a nagyobb volumenű tervek, szabályozások közti ellentmondásokban is kifejeződnek.

Ingatlan befektetők és településfejlesztés

Az ingatlan befektetők a településfejlesztés generátor szerepű résztvevői lehetnek, mivel:

  • pénzügyi lehetőségeik általában tágabbak, mint az önkormányzatoké, ezért a településfejlesztés stratégiai céljainak kivitelezésében az együttműködésük fontos lehet
  • a város gazdasági fejlődésének lehetőségeit többnyire reálisabban és mélyrehatóbban képesek felmérni, így nagyobb eséllyel adnak
  • majd a településfejlesztés részletei valós piaci igényekre választ
  • egybeeshetnek érdekeik az önkormányzatok szempontjaival a településfejlesztés kapcsán, ennek révén a közérdekek érvényesítésében hatékony partnerekké válhatnak

Önkormányzatok és településfejlesztés

A településfejlesztés és településrendezés felelős irányítója úgyszólván a települési önkormányzat. A települési önkormányzat szerepe a településfejlesztés során két alapvető szinten érvényesül.

  1. közérdekeket szolgáló fejlesztőként tevékenykedik saját költségvetése, illetve pályázati támogatások és fejlesztési kölcsönök révén
  2. irányítja a különféle fejlesztési szándékokat (lakosság, magántőke) főként a területhasználat és a beépítés szabályozásával

A fontosnak tartott fejlesztések esetében az önkormányzat a magánfejlesztők partnere, társberuházója is lehet, amennyiben azok beleillenek a településfejlesztés fő irányaiba.

Nagyszerű eredményei vannak a nyugati példára terjedő széleskörű együttműködésnek (magán szereplők, befektetők, fejlesztők, valamint civil, területi és állami, továbbá szakigazgatási jellegű partnerek között). Ez hatékony eszköz a nagyobb ívű beruházások (pl. városrész-rehabilitációs programok) kidolgozásában, a településfejlesztés megvalósításában.

Pályázatok a településfejlesztés, városépítészet érdekében

Köztudottan az önkormányzatok csak annyi feladatot vállalhatnak, amennyire a bevételeik lehetőséget adnak. A településfejlesztés, és városépítészet terén bevethető fő forrásukat a címzett- és céltámogatások jelentik. Ezek a nagy költségigényű, s állami szinten támogatott fejlesztési feladatok finanszírozását segítik (ilyenek általában városrész rehabilitációk, köztér megújítási programok).

A települések működtetésével és az alapellátás biztosításával kapcsolatos fejlesztéseket ma is az önkormányzatok végzik (hiszen a településfejlesztés önkormányzati felelősség), így a menedzselés részben ma is a különböző kisebb-nagyobb külső pénzeszközök elnyerésére irányul, melyek elhatározott fejlesztések megvalósítását lehetővé teszik.

Az így készülő pályázatok alátámasztó tervi részeiben is közreműködünk (településfejlesztés és városépítészet, illetve ezek részfeladatai kapcsán).

Segítségünk az önkormányzatok feladataiban

Az önkormányzatok kötelező feladatainak ellátása között, az „anyagi közszolgáltatások” körében a következők összefüggésében igénylik a segítségünket:

  • közterületek
  • helyi közutak
  • köztemetők, fürdők és strandok – településegészségügyi-higiéniai szolgáltatások kapcsán

Az iméntiek fenntartása, rendezése egyrészt az átfogó településfejlesztés koncepciójába illesztendő, de külön-külön jelenthetnek olyan konkrét tervezési feladatot, amely a részletekbe menő városépítészet, tájépítészet hatósugarába esik.

Településfejlesztés és közterületek

A közterületek általában önkormányzati tulajdonban álló területek, így rendezésük közvetlen tervezés tárgya lehet – ellentétben a magántulajdonú ingatlanokkal, amelyek tervezését-alakítását csak közvetve, szabályozás útján lehet befolyásolni.

A gyalogos közlekedés felületeinek és a díszburkolatoknak a létesítése (egyúttal a felszíni vízelvezetés megoldása) és fenntartása alapvető önkormányzati feladat. Ugyanakkor a közterületek rendeltetése nem pusztán a közúti és gyalogos közlekedés biztosítása.

Az ingatlanok megközelíthetősége elengedhetetlen szempont, ugyanakkor a forgalom céljai nem lehetnek kizárólagosak: a közterületeknek több, azonos jogú funkciójának érvényre juttatásán dolgozik a városépítészet – amely településesztétikai feladatokkal is jár.

Gyakran úgy merül fel egy település főutcájának fasormegújítása, s az ezt megalapozó tervezés, hogy sikerül forrást elkülöníteni (vagy elnyerni) a szintén esedékes útburkolat, illetve a közvilágítás cseréjére-felújítására; s ennek zászlaja alatt kerülhet sor az utcaképet szintúgy meghatározó növényzet, de az utcabútorok tekintetében is rekonstrukcióra.

Utcabútorok, és egyéb közterületi berendezési tárgyak eleve csak önkormányzati engedéllyel létesíthetők, illetve helyezhetők ki. A közterületeken található növényzet fenntartása szintúgy önkormányzati feladat.

Egy újonnani parkosításban, illetve a meglevő zöldfelületek felújításában aktív tervezői szerepet játszik a tájépítész: a gyepfelületek, a virágágyak, a cserjék, a fák tervezett telepítésétől a komplett nyilvános parkok, terek, valamint játszóterek rendezéséig.

Zöldfelületfejlesztés és településfejlesztés

A települési önkormányzat közreműködik a „humán közszolgáltatások” keretében többek között:

  • a közoktatás megszervezésében
  • a közművelődés, a tudomány, a művészet és a sportolás támogatásában
  • szociális- és gyógyellátásban
  • az egészséges életmód feltételeinek elősegítésében

Ezen feladatok egyúttal közintézmények létesítésével, illetve fenntartásával járnak, amelyek zömmel zöldfelületi fejlesztést is igényelnek. A települési önkormányzat a fentieken túlmenően olyan feladatokat is felvállalhat, amelyeket maga határoz meg, így például:

  • tervek készítése településfejlesztés, településrendezés kapcsán
  • az épített és természetes környezet védelme
  • vízrendezés és csapadékvíz elvezetés munkái

Feladattól függően válik szükségessé tájépítész segítség: szakértés, tanácsadás, vagy komplex tervezés formájában.

Helyi védelem és településfejlesztés

Az állami védelmet élvező műemlékek száma igencsak lecsökkent jelenlegi törvényi szabályozás (A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény) életbe lépésével egyidejűleg. A műemlékvédelem rendszere jelenleg háromszintű: a nemzetközi jellegű világörökség minősítés mellett országos, vagyis állami és a települési önkormányzati feladatok válnak szét.

Éppen ezért kiemelten fontos a helyi védelem szerepe, és az a szemlélet, amely településfejlesztés egyik kiemelt feladatának tekinti a helyi történelmi örökség feltárását és a védelem megszervezését – ez az önkormányzatok felelős jogkörébe tartozik, de a vizsgálatok elvégzése és a szükséges tervezői szerepvállalás építészekre és tájépítészekre hárul.

Infrastrukturális fejlesztés és településfejlesztés

Az infrastruktúrafejlesztés alapvetően közügy (csakúgy, mint a településfejlesztés). Az infrastrukturális ellátás kiépülése ma a település fejlődésének egyik legfontosabb tényezője, hiányában a fejlődés megrekedhet. Az infrastruktúra létesítése és fejlesztése markánsan meghatározza egy térség, és a települések fejlődését.

A infrastruktúra kiépítettségének szintje kihat az ingatlanok értékére és a település beépíthetőségére. Az infrastruktúra fejlesztése önmagában is segíti a növekedést, mert vonzza a befektetéseket. Miközben a jól kiépült infrastruktúra mellett a beruházások is mérsékeltebb ráfordítással számolhatnak.

Az leleményes fejlesztéspolitika lényege, hogy az infrastruktúra kiépítésével maga határozhatja meg a területi fejlődés, a településfejlesztés célzott irányait. Ennek módja, hogy az infrastruktúra fejlesztésével a környezeti és működési körülmények alakítására összpontosítva a beruházásokat is koordinálja közvetve.

Megújítási programok: településfejlesztés és összefogás

A településfejlesztés szempontjából a helyi közösségeknek meghatározó szerep jut, hiszen az állam számos, a helyi településfejlesztés szempontjából lényeges ügyben nem képes, vagy nem akar részt venni.

Az önkormányzatok sem képesek önmagukban a település egészének érdekeit mindig és minden esetben érvényesíteni; a településfejlesztés szükséges alapfeltétele gyakran a helyi gazdaság és a lakosság összefogása is: így lendülhet be több, a városépítészet léptékével mérve is jelentős városrész rehabilitáció, vagy épp megújítási program (terek, utcák).

Kik a városépítészet tervező-szereplői?

A városépítészet egy soktényezős világot igyekszik formálni: élő és élettelen alkotókkal és résztvevőkkel együtt. A városépítészet egyik fő célja, hogy az utcák, terek, parkok építészeti és környezeti minősége rendezett legyen, és esztétikailag magas színvonalat képviseljen – ez közösségi érdekünk.

A település előnyös fejlődéséhez szükséges többek között a megalapozott településfejlesztés, az ennek koncepciójába illeszkedő településrendezés, és olyan személyi biztosíték is, mint a települési főépítész, amelyek a magán- és közösségi érdekek egyeztetését segítik, és a megfelelő szakmai színvonalat érvényesíthetik.

A közterületek és térfalak (s ezek nem csak épületek, hanem növényzet is lehet!) kialakítása, rendezése már alapvetően építészmérnöki, valamint tájépítészmérnöki munka, ám a városépítészet összetett feladataiban számos társtervező is együttműködik – amelyet önkormányzati vagy generáltervezői szinten szerveznek össze.

Növényzet – nem csupán a városépítészet díszlete

Elsősorban a növényállomány kialakításában gondolnak szakági, tájépítész segítségre a városépítészet részfeladatában. A növényzet a közterületek szerves tartozéka, s e tényt már a településfejlesztés terén dolgozó szakember is szem előtt tartja – a parkosítás-fásítás lehetőségét biztosítandó.

Fontos az elválasztó zöldsáv, a sövény vagy a fasor elhelyezésére szolgáló, kellő kiterjedésű terület biztosítása az utcák esetében (már a településfejlesztés koncepcionális megfogalmazásában is). A városépítészet vonatkozásában különösen akkor mutatkozik meg a növényzet alapvető szerepe, amikor hiányzik, vagy csak sanyarú lehetőséget hagytak erre.

Pedig növények nélkül az utca sivár, kényszerű közlekedési csatorna. Tájépítészként azon dolgozunk, hogy ez ne így legyen, és a városépítészet által formált terek, utcák adottságaihoz az igényeknek megfelelő, üdítő zöld társuljon.

Burkolatarchitektúra és városépítészet

A közterületek burkolati textúrája és felületi kiképzése is nagy jelentőségű a városépítészet gyakorlatában. Konkrét tervezési feladattól függő, hogy ebben a tájépítész milyen szerepet játszik, minthogy a burkolatarchitektúra gondos, szakember által végzett tervezést igényel.

A burkolatok minősége hasonlóan meghatározó, mint az épület közterületre néző homlokzata: ugyanannak a térnek különbözők vetületei, ráadásul a burkolatoknak közlekedési és csapadékvíz-elvezetési funkciója is van.

A városépítészet térberendezései és utcabútorok

Az utcák és terek együttesének szerves tartozékai még az utcabútorok is. Az utcabútorok lehetnek:

  • már-már építmény számba menők
  • fix, vagy csak nehezen elmozdítható berendezések
  • mobil, valóban bútorként mozgatható berendezési tárgyak

Ezek alapján különféle tervezési eljárást is igényel a helyhez illő berendezések, utcabútorok alkalmazása, hogy az célszerűen jó megoldás legyen nem csak a városépítészet objektív szempontjaiból, de a helyi igények szerint is.

Fejlődés és településfejlesztés

Egy új táj-ember kapcsolat alakult ki a városiasodás következtében, a környezettel és a tájjal való hagyományos viszony igencsak átformálódott: a kor embere nem annyira a saját földjére megy ki dolgozni, hanem gyakran üdülés vagy szabadidő eltöltése céljából „keresi fel” a természetet.

Az urbanizáció hatásai egyértelműen jelentkeznek a városépítészet fókuszában álló belterület mellett a városkörnyéken is; ezek vonatkozásában is szükséges zöldfelületi-, illetve tájrendezéssel foglalkozó szakember, tájépítész.

A valódi településfejlesztés ellen ható jelenség, amikor az önkormányzatok hazardírozó gyakorlatnak adnak teret, s elkótyavetyélik zöldterületeiket, hiszen ez a tendencia a pillanatnyi gazdasági érdekre koncentrálva a jövő hosszú távú ellehetetlenítését jelentheti.

Észszerű településfejlesztés és városépítészet

Főleg a nagyobb települések esetében kulcskérdés, hogy a városépítészet milyen tendenciákat erősít: mivel a belterület mértéktelen növelése csak úgy kívánatos, ha biztosított a „hátország”, és figyelembe veszik a következőket:

  • táji adottságok
  • zöldfelületi rendszer
  • ökológiai kiegyenlítő területek
  • zöldfolyosók kialakítása

A lakosság érdekét az szolgálja, ha a zöldfelületek arányukban nem csökkennek, és ugyanakkor a fenntartás szintje növekszik.

Eszményi településfejlesztés és városépítészet-ideák

Bár az ideális városszerkezet az ókori idők óta foglalkoztatja a városépítészet művelőinek fantáziáját, szerényen be kell látnunk, hogy a településfejlesztés érdekében hatékonyabb szolgálatot tesz a táji adottságokhoz illeszkedő (s olykor „falevélszerű” telekosztást eredményező) településszerkezet – szemben a tetszetős alaprajzú, mértani utcahálózattal rendelkező várostervekkel.

Amikor a városépítészet terén manifesztálódó városrendezési filozófia nincs elidegenedve a táji közegtől, abba beleilleszkedik, az leginkább a városlakók számára hasznos. A települések szerkezetére is visszahat a táj megváltoztatása – ezért nem mellékes, hogy miként zajlik a településfejlesztés.

Városépítészet és tájba illesztés

A város tájba illesztésének az ötlete nem új keletű, ám a táji adottságok figyelembevételével történő „modern” városrendezés a 20. század második felétől kezdett kibontakozni.

Hajdanán, a település létrejövetelében a védelmi, a központi és a gazdasági tényezők egyaránt szerephez jutottak, míg az életminőséget emelő zöldfelületek jótékony hatása és valós haszna később tudatosult.

Milyen szerep hárul a zöldre a városépítészet terén?

Ma egy város több lakossal és fokozott igazgatási-kereskedelmi-gazdasági súllyal bír. A központi szerepet az oktatási, az egészségügyi és kulturális létesítmények csak növelték. Az intézmények működése és egyáltalán az élhető közterületek viszont elképzelhetetlenek megfelelő zöldfelület nélkül.

Belátható persze az is: a zöldfelületekkel tökéletesen fejlesztett város olyan ritka, mint a raszta frizurás BKV-ellenőr… A városépítészet feladata e téren tehát folyamatos: a korszerű, sok funkció működésének teret adó fejlesztés, s az ennek keretében a városi zöldügy szolgálata úgyszintén.

Zöldbe öltöztetett városépítészet

A városépítészet és a településfejlesztés kihívása (és a fejlődő települések egyik fő ismérve): a folytonos terjeszkedés, a széttelepülés. A településfejlesztés során ilyen esetekben merül fel a település zöldfelületeivel való gazdálkodás kérdése.

A várost ugyanis nem a belső zöldterületek „lélegeztetik”, sokkal nagyobb fontossággal esnek latba az elsősorban nem kondicionáló zöldterületek (erdő, mező, gazdálkodás területei). A településfejlesztés és városépítészet gyakorlata ezért egyfajta kiterjedt „környezetmenedzselést” kíván meg.

Hogy-hogy zöldfelület? Ez is városépítészet?

Kétségtelen, hogy a fejlődő világban a szabadidő növekedésével az igények is többrétűek lettek. A városi létforma elterjedésével a természetes zöld utáni vágyat a városépítészet a település belterületén belül igyekszik kielégíteni.

Azért a magasba törő épületeken, az intenzív beépítésű nagyvárosi területeken (miután föld- és emberközelben nem sok talpalatnyi zöld maradt) aztán végképp beindul a „bábeli program”, és a minél nagyobb és karakteresebb tetőkert létesítése is.

A közterületeken túlmenően a zöldfelületeket (is) érintő városépítészet főként tájépítész szakmai kötelességet jelent, de az eredményes folyamat széleskörű együttműködést kíván meg a településfejlesztés résztvevőitől.

Komplex településfejlesztés és tudatos városépítészet

Egy adott település környezetének alakításában alapvető fontosságú, hogy tudatos és komplex szemléletű településfejlesztés, illetve rendezés mennyire érvényesült a területén.

Egy város közösségének az életéhez (társadalmi és gazdasági szinten egyaránt) összetett építési tevékenység szükségeltetik, amelyhez elengedhetetlen a műszaki és ökológiai elvek együttes gyakorlatba ültetése következetes módon – ezért kell az építész, tájépítész szakmák mellett mások együttműködése is a településfejlesztés során.

A települési környezet állapotát nem csupán az épületek minősége alapján lehet jellemezni. Fontos még a műszaki infrastruktúra (fejlettsége és kiépítettsége) is, de az életkörülmények színvonalát alapvetően meghatározza az épületek környezetének kialakítása úgyszintén.

A mai városépítészet felé támasztott igény összetett: a tervező által körvonalazott megoldások ökológiai, funkcionális, műszaki és esztétikai szempontból egyaránt korszerűek legyenek. Ezek pedig a konkrét tervezési feladatok ismeretében tovább árnyalhatók.

Ossza meg másokkal is!

logo-ikon

Bemutatkozunk

A KertIkon hivatása: hasznos és szép kertek tervezése, közterületek és a táji környezet jó alakítása - kerttervezés, tájépítészet teljes körű jogosultsággal.

A munkák során öröm és kiváltság, hogy igényes megbízókkal, hosszú távban gondolkodó fejlesztőkkel és korrekt szakemberekkel alkothatunk.

Tervezési árajánlat

Kerttervezési, tájépítészeti tervezési feladatra szívesen adunk árajánlatot!

Töltse ki árajánlatkérő űrlapunkat, hogy megadhassuk a megoldandó feladathoz szabott egyedi árat!

Elérhetőségek

KertIkon Kft.

5100 Jászberény, Pajtás u. 7.

Copyright 2009 - 2018. kerttervezes-tajepitesz.hu ©  Minden jog fenntartva!