A magánbirtokon is kibontakozhat a legteljesebb tájépítészet, hiszen ez a kiterjedés és szabályozási előírások mellett csak az egyéb táji adottságokon áll. Megvalósulhat a hasznossági elveket valló tájszépítés: birtokrendezés a területhasználati és gazdasági szempontok figyelembevételével; parktervezés nyomán az épületek környezete is kellemessé válhat, vagy akár pihenőpark, tájkert létesülhet.
Mi lehet birtok?
Tanya is akár. Kiterjedését tekintve azonban a tervezési területen inkább birtokrendezés, parktervezés szükséges, mintsem kertrendezés, kerttervezés.
A meglévő, idős növényállománynak azért nagy jelentősége van. Azt éppen Széchenyi István jelentette ki, hogy „urasági lak” az lehet, amit vén, lombos fák vesznek körül (indoklása: mivel keveseknek van száz tavasza, hogy kivárja telepítése eredményét).
Van, ahol a pusztára kell építkezni – természetesen nekünk is jutott ilyen parktervezés –, de ez a tájépítészet egyik szép kihívása: a lecsupaszított területek újra élővé tétele, rekultiválása.
Birtokrendezés tegnap és ma
A birtokrendezés hagyományos értelmében elsősorban a mezőgazdasági ághoz kötődik. A termelőtájak alakulása a nagy táblás, fátlan térségek terjedésével járt a sok évtizedes „túlracionalizált” vagy inkább technokrata nagyüzemi szemléletnek köszönhetően.
Nagyobb földterületen és nem (csak) termesztést célzó gazdálkodás, kifejezetten természetes állapotok helyreállítását célzó birtokrendezés – a földtulajdon(os)ok változásával egyre több esetben jelentkezik erre az igény. Az ilyen esetekben olyan parktervezés is történik, ahol az épülettől távolabb akár a honos növényállomány a maga sokféleségében alkothat kellemes és többcélú használatra alkalmas, illetve ökológiailag is helyénvaló kompozíciót.
Birtokrendezés helyesen
A földviszonyok a kárpótlással és a privatizációval ellentmondásos fejlemények sorozatát vonták maguk után, de azért akadnak jó példák – ahova jó gazda került, aki fejlesztő szemlélettel, de kellő alázattal is kezeli a tulajdonát és a helyi táji adottságokat.
Sok esetben a földosztások a beépítéssel is együtt jártak, s ez még inkább megköveteli a zöldfelületi fejlesztéssel együtt járó birtokrendezés megvalósulását, amelyet sok esetben komoly parktervezés támogat meg.
A jogszabályok, a rendezési tervek ugyanis be is határolják egy területen zajlódó folyamatokat, fejlesztéseket. A környezettervezés, környezetrendezés keretében ennek hátteréről is szót ejtünk.
Birtokrendezés külterületen
Jó esetben gondos külterületi szabályzás határozza meg a földbirtokokon megvalósítható folyamatokat. A szakmailag is elfogadható birtokrendezés nem akar villongani, kiríni tágabb környezetéből, hanem a lehetőségek szerint a természetes, vagy kialakult egységes formákban kíván előrehaladni, ügyelve a táji értékekre.
Az uniformalizált tájszerkezetre további csapást jelentenek az olyan beavatkozások (birtokrendezés álcája alatt), ahol a környezeti ártalmak okozása, helytelen beépítések, a terület „ökológiai tőkéjének” felemésztése terjed.
A birtokrendezés és parktervezés előzményei
A hagyományos „díszített majorságban” egymás mellett valósult meg a mezőgazdasági termesztő terület és a díszkert. A parktervezés révén a kert kialakításában olyan magas fokú reprezentációs, esztétikai szint valósulhat meg, mint a kizárólagosan díszkerti kompozíciókban.
A tájtörténet külön foglalkozik a ún. „villagazdaságok” megjelenésével. Ezek összetett birtokrendezés folytán valósultak meg: területükön a díszkert létesítése mellett kert- és szőlőműveléssel, és állattartással is foglalkoztak.
A „díszfarm” megnevezéssel illették a nagy tájépítészeti múlttal rendelkező angliai területeken, amikor a különféle funkciójú birtokrészeket (beépített részek, erdő, mező, stb.) parkszerűen alakították ki, azaz amikor a birtokrendezés folyamatát komoly parktervezés is megelőzte.
A hazai birtokrendezések fénykora a 19. században volt, nem véletlenül, hiszen ennek meg is volt a társadalmi-gazdasági „huzatja” is. A Városliget 1813-as megalapozó tervezője, Nebbien Henrik fő profilja a birtokrendezés volt, ugyanakkor a magát „gazdasági tanácsos” névvel illető szakember akkori szóhasználattal a „tájszépítés” műveletét végezte.
A birtokrendezés és parktervezés céljai
A többfunkciós parktervezés célja nemcsak a szebb környezet, hanem a birtokrendezés következtében a megnövekedett termés, haszon volt. Ez főként a mezőgazdasági szemléletű területrendezésnek mondható, azon belül együttes ökológiai, ökonómiai és esztétikai tájrendezési elvek figyelembevételével.
A birtokrendezés kiemelt területe mindazonáltal az épület(ek) környezete. A ház körül kimondottan kerti részletekbe menő parktervezés szükséges. (Ezért a magánkert birtokosoknak megfontolandó kérdései és a magánkert esetében felmerülő igények természetesen a birtokrendezés és parktervezés esetében is jelentkeznek.)
A birtokrendezés és parktervezés feladatai
A terület adottságaitól függően különböző súllyal kerülnek napirendre a birtokrendezés alábbi általános céljai:
- célszerű méretek és szerkezet mentén az egyes területhasználatok kijelölése
- utak építése, útrendszer kialakítása
- tereprendezés
- vízrendezés
- fásítás (facsoportok, fasorok, erdősávok)
- növénytelepítés: sövények, cserjesávok, virágfoltok parkszerű létesítése (a parktervezés növénykiültetési terve nyomán)
Amikor üdülő célzatú parktervezés igénye jelentkezik, amikor időszakos a birtokon való tartózkodás, hasonló szempontokat kell figyelembe venni, mint a rekreációs (üdülő és sport) területek esetében.
Milyen a találékony parktervezés?
A rendelkezésre álló nagyobb területtel nagyvonalúan, ám táji érzékenységgel bánik:
- törekszik a változatos táji megjelenésre parktervezés során
- meglévő, vagy az adottságokból következő táji kontúrokat szem előtt tart
- élőhelyként (is) kezeli a birtokrendezés által érintett területet
Hogyan hozzam ki a birtokomból a legtöbbet?
A birtokrendezés felelőssége annál nagyobb, minél nagyobb az ember rendelkezésére álló terület. Szép, ha valakinek nagy földterülete van, még szebb azonban, ha ki is hozza belőle a táji adottságokból fakadóan a legtöbbet.
A tájépítész bevonásával történő birtokrendezés, a parktervezés segít abban, hogy ne legyen valaki gyarló gazda, hanem a lehetőségeit kiaknázza, miközben a tájidegen és tájrontó lépéseket is szerencsésen elkerüli.
Mivel készüljünk elő a birtokrendezés előtt?
A birtokrendezés a régmúlt időkben is alapos felméréssel kezdődött. A korszerű művelés és megalapozott birtokhasználat feltétele:
- alapos geodéziai felmérés (főleg az épületek környezetét és komolyabb tereprendezést jelentő parktervezés esetében)
- talajtani vizsgálat
- hidrológiai (vízháztartásra vonatkozó) vizsgálat
- növénytársulástani vizsgálat (a környéken előforduló, honos fajok és növényösszetételek, amelyeket a parktervezés során érdemes szem előtt tartani)
- növényfelmérés (akár a konkrét parktervezés keretén belül)
Helyi adottságokra építkező birtokrendezés
Előnyös, amikor a birtokrendezés különféle építési munkáihoz az anyagok beszerzése helyben megtörténhet. Vannak például híresen jó terméskövet adó bányák, amelyek viszont időközben kimerültek.
A birtokrendezés, a parktervezés során, a hely adottságait és a szállítási lehetőségeket mérlegelve adunk tanácsot az építőkő, illetve építőanyagok kiválasztásában – a műszaki és esztétikai paraméterek figyelembevétele mellett.
Örömteli birtok és a parktervezés
A kiskert tulajdonosok egyik fő bánata, hogy a rendelkezésükre álló területen nem lehet megvalósítani mindazt a kerti élményt, amit szeretnének. A birtokrendezés már eleve olyan adottságú és kiterjedésű területet feltételez, ahol sokrétű használati szerep bontakozhat ki.
A parktervezés az adottságokra alapozva a lehetőségek tárházát kész a birtokrendezés keretében előirányozni. És szabad út nyílik a kerti tó, kerti pavilon, lugas, sziklakert, piknikezőhely, különféle parkberendezések tervezése előtt, létrejöhet az egyéni igényekhez szabott saját gyümölcsösliget, konyhakert, sétálóliget, tájkert – a parktervezés, karöltve a birtokrendezéssel igazi tájszépészetté válhat ma is.
Birtokrendezés és tájrendezés
A komplex birtokrendezés alatt már mást értünk: ez már egy térség mezőgazdasági területeire, külterületére készített birtokrendezési terv közkeletű néven: tájrendezési terv, illetve külterület-szabályozási terv, amelyről bővebben a tájrendezés, tájtervezés menüpontban szólunk.