A magánbirtokon is kibontakozhat a legteljesebb tájépítészet, hiszen ez a kiterjedés és szabályozási előírások mellett csak az egyéb táji adottságokon áll. Megvalósulhat a hasznossági elveket valló tájszépítés: birtokrendezés a területhasználati és gazdasági szempontok figyelembevételével; parktervezés nyomán az épületek környezete is kellemessé válhat, vagy akár pihenőpark, tájkert létesülhet.

Mi lehet birtok?

Tanya is akár. Kiterjedését tekintve azonban a tervezési területen inkább birtokrendezés, parktervezés szükséges, mintsem kertrendezés, kerttervezés.

A meglévő, idős növényállománynak azért nagy jelentősége van. Azt éppen Széchenyi István jelentette ki, hogy „urasági lak” az lehet, amit vén, lombos fák vesznek körül (indoklása: mivel keveseknek van száz tavasza, hogy kivárja telepítése eredményét).

Van, ahol a pusztára kell építkezni – természetesen nekünk is jutott ilyen parktervezés –, de ez a tájépítészet egyik szép kihívása: a lecsupaszított területek újra élővé tétele, rekultiválása.

Birtokrendezés tegnap és ma

A birtokrendezés hagyományos értelmében elsősorban a mezőgazdasági ághoz kötődik. A termelőtájak alakulása a nagy táblás, fátlan térségek terjedésével járt a sok évtizedes „túlracionalizált” vagy inkább technokrata nagyüzemi szemléletnek köszönhetően.

Nagyobb földterületen és nem (csak) termesztést célzó gazdálkodás, kifejezetten természetes állapotok helyreállítását célzó birtokrendezés – a földtulajdon(os)ok változásával egyre több esetben jelentkezik erre az igény. Az ilyen esetekben olyan parktervezés is történik, ahol az épülettől távolabb akár a honos növényállomány a maga sokféleségében alkothat kellemes és többcélú használatra alkalmas, illetve ökológiailag is helyénvaló kompozíciót.

Birtokrendezés helyesen

A földviszonyok a kárpótlással és a privatizációval ellentmondásos fejlemények sorozatát vonták maguk után, de azért akadnak jó példák – ahova jó gazda került, aki fejlesztő szemlélettel, de kellő alázattal is kezeli a tulajdonát és a helyi táji adottságokat.

Sok esetben a földosztások a beépítéssel is együtt jártak, s ez még inkább megköveteli a zöldfelületi fejlesztéssel együtt járó birtokrendezés megvalósulását, amelyet sok esetben komoly parktervezés támogat meg.

A jogszabályok, a rendezési tervek ugyanis be is határolják egy területen zajlódó folyamatokat, fejlesztéseket. A környezettervezés, környezetrendezés keretében ennek hátteréről is szót ejtünk.

Birtokrendezés külterületen

Jó esetben gondos külterületi szabályzás határozza meg a földbirtokokon megvalósítható folyamatokat. A szakmailag is elfogadható birtokrendezés nem akar villongani, kiríni tágabb környezetéből, hanem a lehetőségek szerint a természetes, vagy kialakult egységes formákban kíván előrehaladni, ügyelve a táji értékekre.

Az uniformalizált tájszerkezetre további csapást jelentenek az olyan beavatkozások (birtokrendezés álcája alatt), ahol a környezeti ártalmak okozása, helytelen beépítések, a terület „ökológiai tőkéjének” felemésztése terjed.

A birtokrendezés és parktervezés előzményei

A hagyományos „díszített majorságban” egymás mellett valósult meg a mezőgazdasági termesztő terület és a díszkert. A parktervezés révén a kert kialakításában olyan magas fokú reprezentációs, esztétikai szint valósulhat meg, mint a kizárólagosan díszkerti kompozíciókban.

A tájtörténet külön foglalkozik a ún. „villagazdaságok” megjelenésével. Ezek összetett birtokrendezés folytán valósultak meg: területükön a díszkert létesítése mellett kert- és szőlőműveléssel, és állattartással is foglalkoztak.

A „díszfarm” megnevezéssel illették a nagy tájépítészeti múlttal rendelkező angliai területeken, amikor a különféle funkciójú birtokrészeket (beépített részek, erdő, mező, stb.) parkszerűen alakították ki, azaz amikor a birtokrendezés folyamatát komoly parktervezés is megelőzte.

A hazai birtokrendezések fénykora a 19. században volt, nem véletlenül, hiszen ennek meg is volt a társadalmi-gazdasági „huzatja” is. A Városliget 1813-as megalapozó tervezője, Nebbien Henrik fő profilja a birtokrendezés volt, ugyanakkor a magát „gazdasági tanácsos” névvel illető szakember akkori szóhasználattal a „tájszépítés” műveletét végezte.

A birtokrendezés és parktervezés céljai

A többfunkciós parktervezés célja nemcsak a szebb környezet, hanem a birtokrendezés következtében a megnövekedett termés, haszon volt. Ez főként a mezőgazdasági szemléletű területrendezésnek mondható, azon belül együttes ökológiai, ökonómiai és esztétikai tájrendezési elvek figyelembevételével.

A birtokrendezés kiemelt területe mindazonáltal az épület(ek) környezete. A ház körül kimondottan kerti részletekbe menő parktervezés szükséges. (Ezért a magánkert birtokosoknak megfontolandó kérdései és a magánkert esetében felmerülő igények természetesen a birtokrendezés és parktervezés esetében is jelentkeznek.)

A birtokrendezés és parktervezés feladatai

A terület adottságaitól függően különböző súllyal kerülnek napirendre a birtokrendezés alábbi általános céljai:

  1. célszerű méretek és szerkezet mentén az egyes területhasználatok kijelölése
  2. utak építése, útrendszer kialakítása
  3. tereprendezés
  4. vízrendezés
  5. fásítás (facsoportok, fasorok, erdősávok)
  6. növénytelepítés: sövények, cserjesávok, virágfoltok parkszerű létesítése (a parktervezés növénykiültetési terve nyomán)

Amikor üdülő célzatú parktervezés igénye jelentkezik, amikor időszakos a birtokon való tartózkodás, hasonló szempontokat kell figyelembe venni, mint a rekreációs (üdülő és sport) területek esetében.

Milyen a találékony parktervezés?

A rendelkezésre álló nagyobb területtel nagyvonalúan, ám táji érzékenységgel bánik:

  • törekszik a változatos táji megjelenésre parktervezés során
  • meglévő, vagy az adottságokból következő táji kontúrokat szem előtt tart
  • élőhelyként (is) kezeli a birtokrendezés által érintett területet

Hogyan hozzam ki a birtokomból a legtöbbet?

A birtokrendezés felelőssége annál nagyobb, minél nagyobb az ember rendelkezésére álló terület. Szép, ha valakinek nagy földterülete van, még szebb azonban, ha ki is hozza belőle a táji adottságokból fakadóan a legtöbbet.

A tájépítész bevonásával történő birtokrendezés, a parktervezés segít abban, hogy ne legyen valaki gyarló gazda, hanem a lehetőségeit kiaknázza, miközben a tájidegen és tájrontó lépéseket is szerencsésen elkerüli.

Mivel készüljünk elő a birtokrendezés előtt?

A birtokrendezés a régmúlt időkben is alapos felméréssel kezdődött. A korszerű művelés és megalapozott birtokhasználat feltétele:

  1. alapos geodéziai felmérés (főleg az épületek környezetét és komolyabb tereprendezést jelentő parktervezés esetében)
  2. talajtani vizsgálat
  3. hidrológiai (vízháztartásra vonatkozó) vizsgálat
  4. növénytársulástani vizsgálat (a környéken előforduló, honos fajok és növényösszetételek, amelyeket a parktervezés során érdemes szem előtt tartani)
  5. növényfelmérés (akár a konkrét parktervezés keretén belül)

Helyi adottságokra építkező birtokrendezés

Előnyös, amikor a birtokrendezés különféle építési munkáihoz az anyagok beszerzése helyben megtörténhet. Vannak például híresen jó terméskövet adó bányák, amelyek viszont időközben kimerültek.

A birtokrendezés, a parktervezés során, a hely adottságait és a szállítási lehetőségeket mérlegelve adunk tanácsot az építőkő, illetve építőanyagok kiválasztásában – a műszaki és esztétikai paraméterek figyelembevétele mellett.

Örömteli birtok és a parktervezés

A kiskert tulajdonosok egyik fő bánata, hogy a rendelkezésükre álló területen nem lehet megvalósítani mindazt a kerti élményt, amit szeretnének. A birtokrendezés már eleve olyan adottságú és kiterjedésű területet feltételez, ahol sokrétű használati szerep bontakozhat ki.

A parktervezés az adottságokra alapozva a lehetőségek tárházát kész a birtokrendezés keretében előirányozni. És szabad út nyílik a kerti tó, kerti pavilon, lugas, sziklakert, piknikezőhely, különféle parkberendezések tervezése előtt, létrejöhet az egyéni igényekhez szabott saját gyümölcsösliget, konyhakert, sétálóliget, tájkert – a parktervezés, karöltve a birtokrendezéssel igazi tájszépészetté válhat ma is.

Birtokrendezés és tájrendezés

A komplex birtokrendezés alatt már mást értünk: ez már egy térség mezőgazdasági területeire, külterületére készített birtokrendezési terv közkeletű néven: tájrendezési terv, illetve külterület-szabályozási terv, amelyről bővebben a tájrendezés, tájtervezés menüpontban szólunk.

Ossza meg másokkal is!

logo-ikon

Bemutatkozunk

A KertIkon hivatása: hasznos és szép kertek tervezése, közterületek és a táji környezet jó alakítása - kerttervezés, tájépítészet teljes körű jogosultsággal.

A munkák során öröm és kiváltság, hogy igényes megbízókkal, hosszú távban gondolkodó fejlesztőkkel és korrekt szakemberekkel alkothatunk.

Tervezési árajánlat

Kerttervezési, tájépítészeti tervezési feladatra szívesen adunk árajánlatot!

Töltse ki árajánlatkérő űrlapunkat, hogy megadhassuk a megoldandó feladathoz szabott egyedi árat!

Elérhetőségek

KertIkon Kft.

5100 Jászberény, Pajtás u. 7.

Copyright 2009 - 2018. kerttervezes-tajepitesz.hu ©  Minden jog fenntartva!