Mostanában több ízben is tetőterasz kert került kerttervező terítékünkre. Egyedi helyzetek, de közhasznú tapasztalatok következnek tetőterasz kert létesítés témájában, konkrét számadatokkal is megtűzdelve. Vélné még valaki, hogy a használati szempontok, az adottságok vagy a stílus jelentik az alapokat, ahonnan elindul a közös gondolkodás és a megrendelői belátás? Nem feltétlenül!

2015. június 2.

Nos, a felkészületlenség általános szintjét tapasztalva elsődlegesen az ábrándokkal és az önámítással érdemes leszámolni – az ugyanis sajnos meghatározó, hogy nagy átlagban reálishoz közelítő elképzelés sincs, miszerint elfogadható minőségben milyen feltételekkel létesíthető és mennyibe kerül egy tetőterasz kert. Az pedig majd alább felsejlik: esetünkben miért lesz dühös nyuszika?

Kertépítész tervezői gyakorlatunkban éppen elég példa bizonyítja: ahol az ár a megbízói oldalon felülír minden józan megfontolás szerinti minőségi igényt, ott nemigen van szakmai megalapozottságú együttműködésre esély. Jobb a hamvába holt agyszüleményeket mihamarabb felismerni, mégha ez egyénenként, szakértelem híján érthető nehézségeket okozhat. Ugyanakkor minden szakembert kötelez a szakmájának művelése – ezért ki kell mondani a szakvéleményt, illetve el kell zárkózni szakmailag nem tartható lépésektől.

S minél intenzívebb, koncentráltabb, természetes közegtől elszakadt egy tervezési terület kertépítész tervező szempontból, annál hatványozottabban jönnek elő ( és leginkább magánmegrendelői oldalról) a szakmát érintően jelentkező hozzá nem értés és illúziók következményei. Mese nincs, tetőterasz kert téma ürügyén most felháborítóan kijózanító, mindazonáltal jobbító célú soraink következnek. Akinek mindez összességében hasznára válik, azzal elképzelhető, hogy lesz közös ügyünk…

A tetőterasz és kert vonatkozásában sorra vesszük az alábbiakban:

1. Tetőterasz kert – mi minősül tetőterasz kertnek?
2. Milyen tetőterasz kert típusok vannak?
3. Egy tetőteraszon létesítendő kert sajátosságai: igények és kötöttségek
4. Tetőterasz kert kialakítása – hogyan érdemes?
5. Tetőterasz kert tervezése – miért érdemes?
6. Felmerülő problémák tetőterasz kert témában
7. Válogatott tetőterasz kert esettanulmányok
8. Tetőterasz kert: extrém élőhely – extrém tervezési helyzet

1. Tetőterasz kert – mi minősül tetőterasz kertnek?

A tetőterasz kert nem tetőkert és nem is zöldtető! (Ne is legyen összecserélt specifikus elvárásunk – nincs az a pénz. Illetve vélhetően nem lesz.) Tekintettel a sokféle és hibásan használt tetőkert, erkélykert, teraszkert elnevezésre, tisztázni érdemes ezeket.

Ahogyan azt máshol bővebben is közreadtuk, mi a tetőkert és zöldtető: az épület födémszerkezetére tervezett talajrétegre telepítendő, mindennek műszaki, statikai, vízelvezetési, ökológiai, fenntarthatósági stb. követelményeinek megfeleltetve.

• A tetőkert olyan terhelésre és használatra tervezett, hogy azon emberi tartózkodás is lehetséges.
• A zöldtető esetén megoldott a tető zöld fedése, növényekkel való beültetés révén élőhely, de emberi tartózkodásra nem alkalmas, illetve ez nem megengedett.
• Erkély kert, zöld erkély: burkolt felületen, balkonon létesített kerti közeg; oldalirányban nyitott, de felfelé nem – tető vagy épületfödém nyúlik fölé. Gyakorlatilag a nem erkély kiszögelésként létesített “fedett terasz” is erkélykertnek minősül.
• Teraszkert: burkolt felületen létesített kert; mind oldalirányban, mind felfelé nyitott, így szabadon éri a napsütés, s az időjárás minden tényezője. A teraszkert, illetve tetőterasz kert esetén egy emberi használatra tervezett, burkolt terület adott, amelyet tulajdonosai humanizálni és zöldíteni szeretnének.

A teraszkert és a tetőterasz kert között a lényeges különbség abban áll, hogy a tetőterasz kert felső elhelyezkedéséből adódóan szabadabb kilátást nyújt, ám jóval kitettebb is az időjárásnak. Az akadálytalan panoráma gyakorta éppen abból adódik, hogy egyik oldalról sincs épületfal adta határolás és védelem.

A tetőterasz kert a városi kertészkedés egy különleges alfajának is tekinthető, létesítését a városi közeg alapvetően meghatározza, de az elhelyezkedéséből eredő sajátosságok tovább súlyosbítják a kerti élettér kialakításának nehézségét.

A tetőterasz kert kapcsán hangsúlyozandó, hogy extrém körülmények jellemzik:

• napsugárzásnak való erős, hosszan tartó kitettség,
• nagy hőterheltség ill. hőingadozás,
• szeles viszonyok,
• természetes talajközeg és normál vízháztartás híján félsivatagos-sivatagos körülmények.

2. Milyen tetőterasz kert típusok vannak?

1. Magánlakásokhoz tartozó tetőterasz kert, gyakran társasház felső szintjén megvalósítva – egy többrétűen használható tetőterasz kert mérete átlagosan 60-100 nm, de ennél lehetnek kisebbek-nagyobbak is, adottságokban nagy szórás van, az elhelyezkedés azonban döntő.
2. Intézményekhez tartozó tetőterasz kert – jellemzően a minimális fenntartás mellett kialakítható tetőterasz kert formák létesülnek, ha egyáltalán fordítanak erre keretet: mivel sem markáns magánigény, sem gazdasági szükségszerűség nem áll fenn, ami “elvinné a hátán” az amúgy aránylag tetemes beruházás költségét.
3. Kereskedelmi és / vagy vendéglátás funkciójú épületek, komplexumok tetőterasz kertjei. Legyen akár vendéglátói egységhez kapcsolódó kerthelyiség, vagy többfunkciós, kiterjedtebb szabadidős teraszkert: intenzív használat és nagyobb tömeg jellemzi.
4. Irodaépületek tetőterasz kertjei – ha kisebb alapterületen is létesülnek, esetükben fontos a reprezentáció, a minőségi megoldások és anyaghasználatok; jóllehet mindehhez képest viszonylag kihasználatlan terek a gyakorlatban.

3. Egy tetőteraszon létesítendő kert sajátosságai: igények és kötöttségek

Egy tetőterasz kert esetében alapvetően minden kerti igény és szempont felmerülhet. Azonban éppen egy aránylag kis alapterületű tetőterasz kert kapcsán találkozunk azzal hatványozottan, hogy a megbízó nem tudja reálisan és következetesen felmérni az igényeihez, valamint szükségekhez szabott teendőket és azok költségét. Más szóval a tény, hogy egy tetőterasz kert kialakítása fajlagosan többszörös költségekkel jár, mint egy “közönséges”, azaz természetes körülmények között létesítendő kert (éppen a közönséges körülmények hiányában!) – mindez igen lassan tudatosul a kevéssé hozzáértő lakástulajdonosok esetében.

(Ez is tapasztalati tény: jelentős a hozzá nem értés, kivétel nélkül több-kevesebb élőszót és kiokosítást igényel annak megértetése, hogy a gyors, egyszerű(nek tűnő) megoldások legtöbbször gyorsan pusztuló álmegoldásokat jelentenek, amibe kár pénzt ölni. Egy helyes megoldás és egy megoldásnak tűnő verzió között akár tízszeres különbség lehet, attól függően, hogy milyen igények és körülmények jelentkeznek az adott feladat során.)

Minőséget képviselő illetve költségnövelő tényező a kerttervezés és a kivitelezés fázisában egyaránt:

• A közép és hosszú távon fenntartható (nem elpusztuló, tartós, ám természetes jellegű) megoldások minőségi anyaghasználata.
• Egyedi tervezésű kerti építmények, amelyek követik a nagyon is kötött adottságokat.
• Biztonsági követelmények, illetve engedélyezhető / megengedett megoldások.
• Speciális kellékek a mesterséges élőhely és az eredendően élhetetlen alapon létesítendő pihenőkert kialakításához. (Öntözőrendszer, árnyékolás, védelem, stb.)
• Tetőterasz kert szintjén is alkalmazható kerti elemek, berendezések és bútorok nívója.

4. Tetőterasz kert kialakítása – hogyan érdemes?

A tetőterasz kert téma sűrűjébe merészkedve előre kell bocsájtani: egy elfogadható és élhető színvonalon megvalósított tetőterasz kert a fajlagos bekerülési költségét tekintve nem más, mint luxus portéka. Nem esztelen vagy hiábavaló nagyzolási hóbort, de attól még luxus. Igaz, van, akinek szemében a saját tetőterasz kert kardinálisabb ügy, és szívesebben költ kerti életterének lakályossá tételére, mint például drága autóra.

Milyen egy tetőterasz kert, ami szó szerint megéri a pénzét?:

1. Élhetővé tett tér – növénynek, embernek egyaránt
2. Az adottságokhoz illeszkedő, azokat “elviselő” anyaghasználatok
3. Hosszú távon fenntartható
4. Funkcionálisan és esztétikailag is kellemes térszervezésű hely, valódi pihenőkert
5. Szóval átfogóan és részleteiben szakszerűen megtervezett

5. Tetőterasz kert tervezése – miért érdemes?

A tetőterasz kert olyan műfaj, ahol az egyébként is komplex kerti életet éppen az élhetetlenhez közeli körülményekre kell koncentráltan mesterségesen felépíteni. (A “mesterség” tehát eleve nélkülözhetetlen: az első körben szükséges a kerttervező, azután a kertépítő.)

Kerttervezés nélkül nem állnak össze a színvonalas tetőterasz kert alapfeltételei:

• A kellő műszaki tartalom
• Az életképes ökológiai történet
• A szép és jó arányú térszervezés, a forma és funkciók összehangolása

Kerttervezés révén ugyanakkor

• A megrendelőben is letisztul, mit akar és mit lehet ésszerű és költséghatékony kereten belül
• Szakmailag helyes megoldások közül lehet választani és dönteni
• Tervezhető lesz a megvalósítás (anyagi keretre, építési paraméterekre kiterjedően)

6. Felmerülő problémák tetőterasz kert témában

Szükséges alátámasztani, a fenti feltételek híján milyen problémák adódhatnak:

• Növényedény: Szétfagy? Elkorhad? Kültéri növény számára alkalmatlan? (A növényedények fagyállósága, állékonysága, vízháztartása kulcsfontosságú.)
• Berendezési tárgy használat közben vagy azon kívül balesetet vagy kárt okozhat emberben illetve épületben? (Egy barkácsáruházi tucattermék nem feltétlenül biztonságos vagy megfelelő műszakilag…)
• Növény: Túléli? Csak vegetál? (Nagyon specifikus, mit telepíthetünk tetőterasz kert viszonyok közepette.)
• Az építészeti vetület, a beázási kérdések, a statikai szempontok, a lakóközösségi vagy jogi ügyek tovább tarkítják az esetenként sorra veendő tényezőket.

Mindezekre kertépítész tervező részéről várható megnyugtató válasz, mint megvalósítható megoldás.

7. Válogatott tetőterasz kert esettanulmányok

Szerencsés esetben a megrendelő a párbeszéd során átértékel, a szükségképpen elhangzó szakmai érvek és javaslatok szerint igazít elképzelésein és igényein, azaz belátó és a szó teljesebb értelmében megbízó. Így együtt haladhatunk a lehetőségek mentén a testre szabottan legjobb és költséghatékonynak minősülő kertterv és tetőterasz kert kialakítás irányában. Ám ez olykor nem zökkenőmentes.

Egy belvárosi tetőterasz kert

Adott esetben egy kb. 60 milliós penthouse lakáshoz tartozó, sokféle használatot lehetővé tevő és kellemes, buján zöld tetőterasz kert létesítése minimum 2-4 milliós költséggel jár. S ez persze több is lehet, az igények és adottságok függvényében. Előfordulhat ilyenkor megbízói oldalról a szemmel látható döbbenet, azután némi sértettség, kimondva-kimondatlanul: ja, hát, ő nem tervez erre ennyit költeni. (Értsd: mégis, hogy merészel egy normális teraszkert ennyibe belekerülni?!)

A megrendelő (az előzetes segítségnyújtás alapján, és okkal) annyira megbízik a tervezőben vagy akár a kivitelezőben, hogy végül elhiszi, amit hall, de olykor nem is átall a kellemetlen hírt kézbesítőn torolni (nem számottevő, de módfelett érdekes esetek ezek). Azaz bátorkodik olyat tenni, amit történetesen nem szeretne, ha vele tennének az üzleti életben – s itt indifferens, hogy az illető informatikus vagy borkereskedő, mert a dühös nyuszika jelenség nem ilyesmitől függ. Nos, arról egy szakember kevéssé tehet, hogy többen játékautó-keretből akarnak Ferrarit; s magyarázatot sem igényel, hogy még a leglelkiismeretesebb kertépítész tervező sem szívesen finanszírozza így vagy úgy saját zsebből (márpedig az idő és energia ide tartozik) egy ‘magam-sem-tudom-mit-akarok-de-azt-olcsón’: egy bohókás, de legalább is a helyzet magaslatán nem álló megrendelő játékát.

Hogy a két fél közti együttműködés mennyire hagy a későbbiekben is jó ízeket maga után, az bizony leginkább azon múlik, hogy mennyire adtak teret a szakmaiságnak – ennek minden emberi vetületével együtt.

Rímes intermezzo gyanánt következzék most azért egy klasszikus:

(…) Fenn a hollócsőrben egy szép kicsi kvargli.
Gondolta a róka, jó lesz kicsikarni.
S bár az aesopusi helyzet elétárult,
csak felnézett szótlan, ácsorgott és bámult.
Bámult sóvár szemmel, csendben, pedig tudta,
ravasz hízelgéssel könnyen sajthoz jutna.
A holló csak várt, odafenn a hársfán,
szeme kérdőn függött mesebeli társán.
Miért hallgat a holló? Miért nem szól a róka,
holott más a szokás kétezer év óta?
A róka néma volt, a holló meg süket.
Kérem elnézésüket…

(Romhányi)

Egy budai tetőterasz kert

Csak mert létszámarányhoz képest feltűnő jelenség – külön regényt érdemelne a típus, akinek “nincs szüksége kerttervre” (értsd: ha lehet, ilyenért nem fizet), de minden kerttervezés alapján (s csak ezáltal) elérhető előnyt igényel (megkövetel): időben, tisztánlátásban, tervezhetőségben, biztonságban, minőségben, mennyiségben és így tovább – hiszen az érdekét ez szolgálná. Éppen elég kivitelezővel dolgoztunk együtt, hogy kijelentsük: a tisztességes kertépítő kollégák az ilyen megrendelőtől és feladattól szinte menekülnek, esetenként jó előre megfontolt kibúvóval már az árajánlatadástól is elzárkóznak.

Minthogy az is jelentős munka: utánajárással, számolással beárazni egy tételes költségkalkulációt; ám ahol sem minőségi, sem mennyiségi paraméterek nincsenek, és szakmailag az egész nem áll össze, akkor a parttalan elmélkedés vagy épp felvilágosítás messze túllépi a kivitelezőknek az ajánlatadásokra fenntartott türelmi és munkaidő keretét. A szakmai felelősséggel nem vállalható feladatok (a “mindegy, mit és hogyan, csak csurogjon valami bevétel” alapon történő) elvállalása az adott társaságot eleve minősíti, és nyilván nem pozitív módon.

A címben utalt esetben a tetőterasz kert igényével úgy jelentkeztek megrendelői oldalról, hogy vagy félszáz tetszetős (és nem mellesleg egytől egyig gondosan megtervezett) tetőterasz kert fényképes példáját sikeresen összegyűjtötték az internetről, ami azért hasznos is volt, mivel előzetesen a stílus, a minőség, az anyaghasználatok elég jól körvonalazódtak; majd mind emellé még pár A/4-es oldalon sorolták a többé-kevésbé elrugaszkodott specifikus igényeket.

Kerttervező szemmel így az már tisztán látható volt, hogy ilyen formában a majdnem 100 nm tetőterasz kert kialakítása akár 10 millióra is rúg, tele tervezői korrekcióra szoruló vagy magas fenntartást megkövetelő megoldások ésszerűtlen költségeivel. A fenntarthatóság és ésszerű költségek vázolása köztudottan minden esetben az adott szakterület gyakorlati ismeretén áll, esetünkben a kertépítészeti szaktudáson, ami a felek közül történetesen nem a megrendelő birtokában volt.

Nyilván, diszkréten érdeklődik a szakember, mégis, hozzávetőleg mennyit szánnak a tetőterasz kert létesítésre. Amikor a megrendelő óvatosan ezek után egy-másfél milliós összeget présel ki fogai kerítésén, majd a néhány közbevetett szakmai érvre, ami tudatosítja benne, hogy igényei ötszörös-tízszeres arányban túltengőek, még ezt követően is maximalizál kettőben, vagy “neki se kezdjük” – ilyenkor sejthető, hogy a kerttervező ismeretterjesztő tevékenysége – mozgástér és érdeklődés hiányában – lassan bevégeztetik.

8. Tetőterasz kert: extrém élőhely – extrém tervezési helyzet

Időközben el is kanyarodtunk az elején felvetett kérdéshez, nevezetesen: mennyibe is kerül a tetőterasz kert? Így a végére remélhetően az is kiviláglik, hogy sem kivitelező, sem kerttervező oldalról nem megvetés vagy felelőtlenség övezi ezt az ésszerű és jogos megrendelői kérdést. Ugyanakkor érdemes belátni, hogy a reálisan megvalósítható hasznos, szép és jó tetőterasz kert esetében is körültekintő és időigényes kerttervezői munka segíti, sőt: alapozza meg ténylegesen a megrendelői döntéshozatalt (majd a pénzügyi áldozathozatalt is): kezdve a lehetőségeket prezentáló koncepciótervezéstől az előzetes költségbecslésen át, a konkrét megvalósításhoz szükséges kiviteli tervig.

Kommunikációban és eljárásban pedig szerencsés egyenesbe terelni a dolgokat már az elején. “Úgy érzem, elbeszélünk egymás mellett” – szól ellenben, aki a kért szőlőért (tervért) mégsem fizetne: hiszen a szőlő savanyú, a konkrét megrendelő pedig szavát szegően mellébeszélő. Idézett szavakat úgy vagyunk kénytelenek lefordítani, hogy noha tervezői részről folyamatosan megy az információ áramoltatás és az egyeztetéseket követő értelemszerű módosítás, eközben a másik oldal rögeszmésen visszapördül az irrealitás bűvkörébe: legyen szép, illetve jó; díszes, valamint komfortos; ÉS legyen kihozva az ideálkép alkotás harmad, ötöd vagy (hova tovább) tized árából. – S örüljön, aki ebben ez ellentmondásos erőlködésben szakemberként valamiképpen részt vehet.

No, ez így nem megy. Noha az ilyen ritka jelenség (s teszünk arról, hogy ritka legyen), kontrasztpontként emeli ki a működőképes utat. A full-extrás tetőterasz kert (vagy bármely más téren hangoztatott) igények mellett az alsókategóriás belátási készség és a felelős döntésképesség hiánya összességében igen szerencsétlen végkifejletet vetít előre. Jobb a paradigma-szélmalomharcoknak idejekorán az elejét venni. Tisztelve mindeközben a magánvélemény szabadságát, hogy egy akár 60-90 milliós ingatlanhoz tartozóan ki milyen kerti teret, vagyis tetőterasz kertet tart árban elfogadhatónak önmaga és családja számára.

Mindenesetre, ahol ellenszolgáltatási hajlandóság hiányában (=ok) ténylegesen nem kell a megrendelői érdeket szolgáló minőség: sem a hasznos, sem a szép, sem a jó (=okozat) – ott természetesen örülünk, ha fel sem merülünk ingyen észosztó, feltaláló, kerttervező, tenderező, pszichológus, elemi matektanár, palimadár vagy egyéb megajánlott feladat- vagy szerepkörökben. Kertépítész szakmai segítséget – azt valóban szívesen nyújtunk, ameddig és ahogyan az vállalható. A felismerés pedig mindig előrelendítő, ha a megbízhatóság és korrektség kölcsönös – akár tetőterasz kert, akár bármilyen más jellegű kert a kerttervezés tárgya. Ezért is szólt ez az írás Haladóknak.