The post Bemutatkozás appeared first on Kerttervezés és tájépítészet.

Our Amazing Work

We build the real value

Településtervezési zöldfelületi és tájrendezési tervezés – TK tervezői jogosultság

bányarekultiváció / jogszabály / környezettervezés / tájbaillesztés / tájépítészet / tájrendezés / településépítészet / településfejlesztés / településtervezés / tervezői jogosultság / zöldinfrastruktúra

Településtervezési zöldfelületi és tájrendezési tervezés – TK tervezői jogosultság

Kiss Tünde - 08/08/2025 - Cikkeink / Publikáció, újságcikk - 0 Comments - bányarekultiváció / jogszabály / környezettervezés / tájbaillesztés / tájépítészet / tájrendezés / településépítészet / településfejlesztés / településtervezés / tervezői jogosultság / zöldinfrastruktúra

Tájkarakter elemzés, tájjelleg vizsgálat és a tájépítészeti tervezés

biodiverz növénykiültetés / jogszabály / klímaadaptív tervezés / növényalkalmazás / tájépítészet / tájépítészeti tervezés / tájérték / tájkarakter / tájkép / tájképvédelem / tájvédelem / tájvédelmi szakértő / tájvizsgálat / településépítészet / ZIFFA tervezés / zöldinfrastruktúra / zöldinfrastruktúra tervezése

Tájkarakter elemzés, tájjelleg vizsgálat és a tájépítészeti tervezés

Kiss Tünde - 08/05/2025 - Cikkeink / Tájépítészet - 0 Comments - biodiverz növénykiültetés / jogszabály / klímaadaptív tervezés / növényalkalmazás / tájépítészet / tájépítészeti tervezés / tájérték / tájkarakter / tájkép / tájképvédelem / tájvédelem / tájvédelmi szakértő / tájvizsgálat / településépítészet / ZIFFA tervezés / zöldinfrastruktúra / zöldinfrastruktúra tervezése

Tanúsított zöldinfrastruktúra tervező

biodiverz növénykiültetés / csapadékvíz-gazdálkodás / csapadékvíz-visszatartás / csapadékvízkezelés / klímaadaptív tervezés / klímafa alkalmazás / önkormányzati fejlesztés / patakrevitalizáció / szivacsváros / tájrendezés / tanúsított zöldinfrastruktúra tervező / településépítészet / vízáteresztő burkolat / ZIFFA tervezés / zöldfelület fejlesztés / zöldfelületi tervezés / zöldhomlokzat tervezés / zöldinfrastruktúra / zöldinfrastruktúra tervezése / zöldtető tervezés

Tanúsított zöldinfrastruktúra tervező

Kiss Tünde - 07/30/2025 - Cikkeink / Publikáció, újságcikk - 0 Comments - biodiverz növénykiültetés / csapadékvíz-gazdálkodás / csapadékvíz-visszatartás / csapadékvízkezelés / klímaadaptív tervezés / klímafa alkalmazás / önkormányzati fejlesztés / patakrevitalizáció / szivacsváros / tájrendezés / tanúsított zöldinfrastruktúra tervező / településépítészet / vízáteresztő burkolat / ZIFFA tervezés / zöldfelület fejlesztés / zöldfelületi tervezés / zöldhomlokzat tervezés / zöldinfrastruktúra / zöldinfrastruktúra tervezése / zöldtető tervezés

Természetvédelmi és tájvédelmi szakértő – tájvédelem szakterületen

jogszabály / szakértés / szakértői engedély / tájvédelem / tájvédelem szakterület / tájvédelmi szakértő / természetvédelem

Természetvédelmi és tájvédelmi szakértő – tájvédelem szakterületen

Kiss Tünde - 07/29/2025 - Publikáció, újságcikk / Szolgáltatásaink / Tájépítészet - 0 Comments - jogszabály / szakértés / szakértői engedély / tájvédelem / tájvédelem szakterület / tájvédelmi szakértő / természetvédelem

A Zagyva-folyó nyomában – Jászberény, 2025. nyarán

folyószabályozás / természetközeli élőhely / vízépítés / vizes élőhely / vízgazdálkodás / vízmegtartás / víztározás / Zagyva

A Zagyva-folyó nyomában – Jászberény, 2025. nyarán

Kiss Tünde - 07/28/2025 - Jártamban-kertemben - 0 Comments - folyószabályozás / természetközeli élőhely / vízépítés / vizes élőhely / vízgazdálkodás / vízmegtartás / víztározás / Zagyva

Települési zöldinfrastruktúra tervezése

jogszabály / tájépítészeti tervezés / településépítészet / településfejlesztés / zöldfelület fejlesztés / zöldinfrastruktúra / zöldinfrastruktúra tervezése

Települési zöldinfrastruktúra tervezése

Kiss Tünde - 01/17/2025 - Cikkeink / Szolgáltatásaink / Településépítészet - 0 Comments - jogszabály / tájépítészeti tervezés / településépítészet / településfejlesztés / zöldfelület fejlesztés / zöldinfrastruktúra / zöldinfrastruktúra tervezése

Tájépítészeti tervezési terület – K tervezői jogosultság

favédelmi terv / jogszabály / tájépítészet / tájépítészeti alkotás / tájépítészeti tervezés / tervezői jogosultság / zöldinfrastruktúra

Tájépítészeti tervezési terület – K tervezői jogosultság

Kiss Tünde - 01/15/2025 - Cikkeink / Publikáció, újságcikk - 0 Comments - favédelmi terv / jogszabály / tájépítészet / tájépítészeti alkotás / tájépítészeti tervezés / tervezői jogosultság / zöldinfrastruktúra

Favédelmi terv készítése

favédelmi terv / jogszabály / tájépítészet / tervezői jogosultság / zöldinfrastruktúra

Favédelmi terv készítése

Kiss Tünde - 01/15/2025 - Cikkeink / Publikáció, újságcikk / Szolgáltatásaink - 0 Comments - favédelmi terv / jogszabály / tájépítészet / tervezői jogosultság / zöldinfrastruktúra

A zöldfelületi tanúsítvány elkészítése

építési beruházás / jogszabály / tájépítészeti alkotás / zöldfelületi tanúsítás / zöldfelületi tanúsítvány / zöldfelületi tervezés / zöldinfrastruktúra

A zöldfelületi tanúsítvány elkészítése

Kiss Tünde - 01/11/2025 - Cikkeink / Publikáció, újságcikk / Szolgáltatásaink - 0 Comments - építési beruházás / jogszabály / tájépítészeti alkotás / zöldfelületi tanúsítás / zöldfelületi tanúsítvány / zöldfelületi tervezés / zöldinfrastruktúra

Zöldfelületi tanúsítói jogosultság – azaz a TZ tanúsítói jogosultság

jogszabály / tervezői jogosultság / zöldfelületi tanúsítás / zöldfelületi tanúsítói jogosultság / zöldfelületi tanúsítvány / zöldinfrastruktúra

Zöldfelületi tanúsítói jogosultság – azaz a TZ tanúsítói jogosultság

Kiss Tünde - 01/10/2025 - Cikkeink / Publikáció, újságcikk - 0 Comments - jogszabály / tervezői jogosultság / zöldfelületi tanúsítás / zöldfelületi tanúsítói jogosultság / zöldfelületi tanúsítvány / zöldinfrastruktúra

• 1
• 2
• 3
• 4
• ...
• 11
• →

Click me!

The post KertIkon tájépítész iroda appeared first on Kerttervezés és tájépítészet.

2017. 05. 15.

Az Impact Hub székhelyén zajlott SSRG (Environmental Social Science Research Group) szervezésű Sparks projekt esemény ‘A budapesti zöldterületek a városi lakosság egészsége és környezettudatossága’ témakörére fókuszált. Az egybegyűltek két munkacsoportot alkotva két főbb vetületből közelítették meg a témát. Az egyik megközelítésben a zöldterületeket mint az egészségfejlesztés és környezeti nevelés lehetséges színtereit tárgyalták. A másik csoport a zöldterületek társadalmi vonatkozásait járta körbe – ez utóbbi munkacsoportba kérték a KertIkon mint tájépítész tervező műhely hozzászólását.

Városi zöldterületek és társadalmi vonatkozásai

Így szólt csoportunkban az alap felvetés:

Mivel a társadalmi kohézió kulcsfontosságú tényezője a városi lakosok egészségének, fontos meghatározni, hogyan erősíthető a kohézió a zöld fejlesztések által. Ígéretes, a kohéziót, a lakosság együttműködését segítő programok indultak el Budapesten, amelyek tapasztalataiból tanulhatunk. Számos nyitott kérdés van még, hogy Budapest zöldterületei valóban megfelelő teret adnak-e az együttműködések erősítése számára. És egyáltalán: hogyan segítik a lakókörnyezeti zöldterületek a budapesti lakosság közösségének építését? Hogyan lehet olyan zöldterületeket tervezni, fenntartani, ápolni, amelyek a közösséget szolgálják?
A felkért hozzászólók és a bemutatkozó különféle kezdeményezések közül változatos társaság jött össze: építész, urbanista, tájépítész, valamint urban design és ökodesign szakértők, zöldterület használók, zöldterületi érdekvédők, civilek, önkormányzati feladatvégzők, illetve nem kormányzati szereplők.

Bevallom, a KertIkon ügyvezetőjeként terjedelmesebb prezentációval készültem erre a “Részvételi Tudományos Kávéházra”, mint amennyit a műfaj, mondhatni az összidőkeret végül is biztosított. A részvételt valamelyest tudományosan és tájépítész tervezői szakmagyakorlás alapján megélve ezért aztán ott rövidítetten adódott lehetőség a tervezői vélemény és tájépítész üzenet közreadására. A lényeget illetően álljon itt egy szerkesztett összefoglaló. Úgy tűnik, hogy mindmáig, 2017-ben sem haladta túl a dolgok állása, hogy mindezt hangsúlyozzuk.

Városi zöldterületek, tájépítész tervezői kontextusban

• Zöldterületek és komplexitás
• Vetületek és hatáskörök
• Sokféle rendszer és szereplő

A téma felvetés nem új

Milyen megközelítésben kerülnek az asztalra a városi zöldterületek 100-150 éve – a szakmában?:

„A helyes parkrendszer megállapítása azonban már nemcsak városépítő és kertépítő feladat, hanem népjóléti érdekeket is érint, és éppen ezért kell, hogy (…) nálunk is magára vonja a köztevékenység terén működő szélesebb köreinek figyelmét (…): a városépítőnek, kertépítőnek, a szociálhigiénikus és a közjóért lelkesedő áldozatkészségnek egymással karöltve kell munkába lépniük.”

/Rerrich Béla (1881-1932) műépítész, kertművész/ -1919.

Mégis a megoldatlanság jeleit mindannyian látjuk lépten-nyomon.

Közösségeket szolgáló zöldterületek tervezése, fenntartása

• Hogyan lehet?: (szakmai tudás, kompetencia és jogosultság alapon)

A hogyan helyett inkább ezeket tartjuk fogas kérdésnek:

• Milyen FORRÁSBÓL?
• Milyen ELVEKKEL?
• Milyen MINŐSÉGBEN?
• Milyen EGYÜTTMŰKÖDÉSSEL?

Mivel beszélgetésindító pontnak jelölték, szóltam a fővárosi helyzetről és esetekről.

Fővárosi zöldterületek: problémák és jelenségek

• Túlhasználat, nem megfelelő ellátottság
• Épített elemek elavultsága, romló állaga
• Növényállomány vegyes állapota
• Használati ellentétek (pl. gyerekek-kutyák)
• Rongálás, lopás
• Hiányosság közbiztonság terén
• Gépkocsik, közlekedés-parkolás
• A fővárosi zöldterületek megújításra szorulnak. MEGÚJÍTÁSRA SZORULNAK!

Budapesti zöldterületek – közelmúlti események

• Népliget, viharkárok: 2015. júl.
• Orczy-kert, 2015. júl.
• Városliget, megalapozatlan fakivágások: 2016. márc.
• Városliget: a Liget-projekt vitatottsága
• József nádor tér, fakivágás mélygarázsépítés: 2016. márc.
• Óbuda, Római-part: vita az árvízvédelemről és a fákról

Vidéki tapasztalatok – települési zöldterületek

• Helyenként rövidlátó településpolitika
• Hiányos szakmaiság a döntésekben
• Spekulációk, nem felelős eljárás
• Iparterületek romjai
• Zöldfelületi fejlesztési lehetőségek elkótyavetyélése
• Elhibázott időzítés és volumen
• „A legkisebb vállalási ár nyer” következményei

Hadd szögezzem le:

A feladatok és hatáskörök nem felcserélhetőek, ha jót célzunk, de széleskörű együttműködés hoz jó eredményeket.

Együttműködésben a városi zöldterületek érdekében

• Magán szereplők
• Befektetők
• Fejlesztők
• Civil partnerek
• Területi partnerek
• Állami partnerek
• Szakigazgatási partnerek
• ÉS tervezők

A tájépítészeti tervezés

1. Rendszerbe fűz
2. Keretet ad a programoknak, funkcióknak

„A tájépítész a társadalmi szükséglet és a táji adottságok közötti harmóniára törekszik.”

/Frederik Law Olmstedt, az amerikai tájépítészet atyja/

A fejlesztések léptéke és tere

• Területfejlesztés
• Településfejlesztés
• Településrendezés
• Városépítészet
• Zöldfelületi tervezés
• Szabadtér tervezés
• Kertépítészeti tervezés

A városépítészet tájépítészeti vetülete

Egy város közösségi életének színterét és hálózatát képezik:

• a központi helyek
• az utcák és terek
• a különböző intézmények
• a város zöldterületi elemei

Korszerű tér vagy park tervezés

A korszerű tér vagy parktervezés egyidejűleg érzékeny

• a társadalmi,
• a környezeti és
• a gazdasági viszonyokra, igényekre.

Mitől jó egy városi tér, park?

• megfelelő/átlátható a szerkezete
• kompozíciója és anyaghasználata illik az építészeti környezethez, az adottságokhoz
• funkciókhoz illő zöldfelület-burkolat arány
• térhasználatot segítő és korszerű architektúrákkal, berendezésekkel felszerelt
• nem öncélú, a használókat szolgálja
• kellemes a tartózkodásra és látványnak

Tér és parktervezési elvek

• partnerkapcsolatok
• konszenzus-keresés
• a lakosság aktív szereplő, partner is
• a tervező generálja a tervezés menetét
• cél az egyedi, találékony, sokoldalú terv

A tervezés lehetőségeket teremt, kereteket ad a sokrétű tér- és parkhasználathoz.

Tér, park tervezési szempontok

• az építészeti környezet stílusa
• a térhasználati funkciók
• közlekedési szerep és kapcsolatok
• a település vagy város karaktere
• a tér/kert/park mérete
• a település szerkezetében betöltött szerep jelentősége
• a terület forgalma, terheltsége

Gazdasági szempontok súlya

• Profitabilitás vagy fenntarthatóság?
• Pillanatnyi gazdasági érdekre koncentrálva a jövő hosszú távú ellehetetlenítését jelenti?

Sokszínűség és feladatok

A tájépítész segítség

• közterületek, zöldterületek
• helyi közutak
• zöldfelületű intézmények (köztemetők, fürdők és strandok, stb.)
• más intézmények kertjei

Az iméntiek rendezése, fejlesztése tervezési feladat: részletekbe menően városépítészet és/vagy tájépítészet.

Mai, „új” táj-ember kapcsolat

Kisebb a gazdálkodási célzat, inkább:

• Üdülés
• Szabadidő
• Rekreáció
• Terápia

a zöldben.

Egyensúly megteremtése az ember és környezete között

Mi is a tájépítészet?

A természetes és az emberi beavatkozással érintett táj alakítása a tájépítészet hatáskörébe tartozik.

A tájépítész szereplő

1. A tájépítész az a szereplő, aki képes az ökológiai, a műszaki és az esztétikai szempontok együttes érvényesítésére, miközben a gazdasági és társadalmi vetülettel is tisztában van.
2. A szakmai tartalmat színvonalas és érthető feldolgozás, tervezés formájában alkotja meg, adja át és prezentálja.

Mi a tájépítész feladata?

1. A környezet (a táj, a város, vagy akár a kisebb méretű kert) természetes közegével és növényzetével jól egybeszerkesztetten, kompozíciós egységben jelenjenek meg az épített elemek (épületek, építmények).
2. A természetes és a művi alkotóelemek összehangolásán dolgozik, miközben előnyt kovácsol a táji adottságokból.

Mi NEM a tájépítészet feladata?

• NEM környezetvédelem
• NEM zöldmozgalom
• NEM független vagy izolált fejlesztések
• hanem a gyakorta ellentétes érdekek között igyekszik megtalálni az ésszerű megoldást a tervezési folyamat során. közérdek és a gazdasági fejlődés között egyensúlyozva.

Van, ahol jobb az összkép és a működés

Van, ahol jobb az összkép és a működés, mert:

• Fejlettebb vizuális és környezetkultúra
• Figyelem a mentálhigiéniára
• Erősebb gazdasági környezet, konjunktúra
• Következetesebb jogszabályi környezet
• Haladóbb szociális alapok, s egészségügy
• A szakmaiság elvárása és megbecsülése
• Megalapozott(abb) gyakorlati lépések

Tájépítész dilemmák és elvek

• A terhelés és terhelhetőség,
• valamint a fenntartás és fenntarthatóság

közti egyensúly megtalálása a tájépítészet örök dilemmája.
Ha ez sikerrel teljesül, az szép, s ugyanakkor rendkívül hasznos terek valósulnak meg hosszú távon az élet különféle szféráihoz.

Amiben hiszünk tájépítész tervező részről

hogy

• a megfelelő alkotómunkával,
• szemléletváltozással,
• a táj iránti érzékenység fejlesztésével többet érünk el, mint hivatalos védelemmel vagy korlátozással.

A tájépítészet ebben kulcsszerepű, hiszen az egyén, a közösségek vizuális és környezeti közege meghatározó az igényesség és felelősség kialakulásában.

Táj- és kertépítészeti tervezés

• Vizsgálatok, felmérések
• Tanulmányterv
• Megvalósíthatósági terv
• Programterv
• Ötletterv, koncepcióterv
• Engedélyezési terv
• Kiviteli terv
• Látványtervezés

KertIkon – komplex tájépítészeti tervezés

• KertIkon Kft. alapítása 2009-ben
• A Magyar Építész Kamara cégnyilvántartásában
• Az ügyvezető sokéves tájépítész tapasztalata komplex tájépítészeti, zöldfelületi tervezésben 2000. óta
• Teljes körű tervezői jogosultság keretében történő tervezés
• A Budapesti Építész Kamara tagjaként

Városi zöld lehet szép, vagy akár ötletes, s a részletekben is gondos. Nem csak a fű lehet zöldebb.

Remélhetőleg így a végére világosabb, miért nem olyan egyszerű a városi zöldterületek megújítását generálni, s jól végezni. Hogy miért nem elegendő izolált lelkesedés vagy éppen elégedetlenség. Mindenkinek ki kell vennie a részét a feladatból. Ami az állampolgárok dolga, azt nem tudja az önkormányzat érvényre juttatni. Egy önkormányzati döntést nem tud közvetlenül egy lakos kieszközölni. De egy jó ügy, kívánatos lépések előmozdítása érdekében hasznos, ha egyik sem hagyja magára a másikat.

A beszélgetés során visszatérő gondolat volt a kulturáltsági szint, az oktatás-nevelés és az igények összefüggése, valamint annak jelentősége, ha a városlakó inkább felelős, mintsem korlátolt.

The post KertIkon és tudományos kávéház a városi zöldterületekért 2017. appeared first on Kerttervezés és tájépítészet.

Mi fán terem a tájépítészet?

A tájépítészet az építészet különleges és komplex válfaja, célterülete ha nem is a csillagos ég, de bármely számottevő hely, ahova az ember beteszi a lábát, és művel, alakít, formál. A szó tágabb értelmében az ember alighanem hamarabb végzett tájépítész tevékenységet, mintsem azt a bizonyos gyümölcsöt leszakíthatta volna a fáról.

Mivel a szakma a civilizációs hatásokat széles körben és kiemelten igyekszik ellensúlyozni, illetve korunk életjelenségeinek térbeli irányt kíván mutatni, ezért főleg a nyugati kultúrkörben ébredtek rá a tudatosan művelt és fejlődő ’landscape architecture’, azaz a tájépítészet szükségességére. A tájépítész tevékenysége, különösen a tájtervezés jelentősége eleve ott nő meg, ahol a táj terhelése egy bizonyos szintet elér, vagy túllép.

Miként használhatja fel az ember a rendelkezésére álló teret, hogy a lehetőségek talaján a kivitelezhető legtöbb funkció teljesülhessen (ökológiai, gazdasági és társadalmi szempontból egyaránt) az adott kort jellemző technológiai és szellemi színvonalon – ez a tájépítész szakma kihívása.

Soktényezős tájépítészet

A tájépítészet sokszor igen bonyolult és soktényezős feladatot végez a tervezési és fejlesztési tevékenységek során, sokoldalú megközelítés szükséges, hogy a táj egyes térségeiben a potenciális adottságok sokirányúan, optimálisan hasznosuljanak.

A tájépítész szemügyre veszi különféle természeti, illetve társadalmi-gazdasági szempontok szerint a tájadottságokat, majd a következményeket is sorba vesszük és terveken bemutatjuk, hogy az egyes adottságokra „építkezve” a beavatkozások vagy fejlesztések milyen következményekkel vagy eredményekkel jár(hat)nak.

A tájépítészet emberi hangon szól a természethez

A sajátos szemléletmódú tájépítészet fejlődéstörténetében az a tendencia érvényesül, miszerint az ember és környezetének kölcsönös egymásra hatásának (és gyakran ellentétének) meg kell találni azt az egyensúlyi keretét, ahol minden létező a legjobb életfeltételek és minőség közepette bontakozhat ki.

A tájépítészet jóval több, mint kerttervezés, s nem is pusztán építészet: a természetes és az emberi beavatkozással érintett táj alakítása a tájépítészet hatáskörébe tartozik. A tájépítészet lehetőségei természetesen országonként különbözik – a természetes, a társadalmi és a gazdasági adottságoktól nagyon is függően.

A tájépítész a formához keresi a tartalmat, ezzel szemben az építész a tartalomhoz a formát – ahogy a tőlünk nyugatabbra, a széles körű szintézisre törekvő tájépítészet földjén (ha nem is az óperencián, de az óceánon túl) keletkezett mondás tartja.

A tájépítész szemlélet, és a tájépítészet eljárása: az, hogy érzékeny és fogékony a környező tájra, a tervek készítése során hasonló, noha a terület és a lépték lehet különböző. A táj sajátossága, hogy minden mindennel összefügg: az elemek, a szereplők és a színterek – a tájépítészet pedig ezekben igyekszik közös, összehangolt irányt szabni.

Mivel foglalkozik a tájépítész?

A tájépítész feladata, hogy a környezet (a táj, a város, vagy akár a kisebb méretű kert) természetes közegével és növényzetével jól egybeszerkesztetten, kompozíciós egységben jelenjenek meg az épített elemek (épületek, építmények). A tájépítész a természetes és a művi alkotóelemek összehangolásán dolgozik, miközben előnyt kovácsol a táji adottságokból.

A tájépítész több ágról fakadó tudományos ismeretet és készséget alkalmaz feladatvégzéséhez, mivel a tájban sok-sok tényező: élő és élettelen tájalkotó elem érvényesül, közvetlen és közvetett kapcsolatban.

A táj jótékony pszichikai hatásait (hogy növeli a jó közérzetet, erősíti a lelki egyensúlyt, stb.) a tájépítész feladata felerősíteni, vagy épp megvédeni – az ökológiai, esztétikai értékek növelésével a tervezési területen, miközben az indokolt funkciók is kibontakozhatnak.

A tájépítész célja, hogy a tervezett létesítmény vagy beavatkozás ökológiai és esztétikai vonatkozásban ne legyen „tájrontó”, sőt az adottságok és a természeti kincsek észszerű hasznosítása valósuljon meg – megfelelő táji környezetben.

Tájépítész hazai terepen

Sok, a hazainál fejlettebb környezetkultúrával rendelkező ország van – ezt el kell ismernünk, és tanulni másoktól, meghonosítani érdemes a jó példákat, a tájépítészet terén haladó gyakorlatot.

A tőlünk nyugatabbra élőknek sokkal inkább szemet szúr a rendezetlenség vagy a sivárság, amely mellett itthon sokszor „szó nélkül elmennek”. A tájépítészet olyan műfaj, ahol az idő kiiktathatatlan tényező, ezért az sem szerencsés, amikor kampányszerűen ébrednek rá valaminek a jelentőségére, hiszen akkor kapkodva, többszörös anyagi áldozattal lehet behozni a lemaradást.

A nem megalapozott, de „gazdaságilag kedvező” beavatkozások a későbbiekben sokunknak igen drágává válhatnak. Egy tájépítész a rövid távú látszatelőnyökön és az egyoldalú érdekek menti fejlesztéseken túl kell, hogy lásson.

Az „emberiesített természet” – a tájépítészet munkaterülete

„A táj egyrészt a társadalom anyagi életfeltétele, másrészt magasrendű vizuális-esztétikai kvalitások hordozója. A természet és társadalom olyan ellentétpár, mely kölcsönösen áthatja egymást, és megbonthatatlan egységet képez. Azaz a táj a társadalmi igényeknek megfelelően bioszférából nooszférává alakított, emberiesített természet, emberi környezet.”

Mőcsényi Mihály prof., a tájépítész szakma hazai matuzsáleme

Nem csak a „természetesen viselkedő” ember hat a környezetére üdítően (mi több: felszabadítóan), hanem az építészetben, a környezetalakításban is üdvös a természetes vetület érvényesülése – tájépítész közreműködésével.

Az alkalmazott tájépítészet éppen úgy irányoz meg építészeti, műszaki fejlesztési vagy építési tevékenységet, hogy a domborzati, funkcionális és esztétikai megfontolások nyomán ökológiailag is értékes (azaz a környezetével szerves kapcsolatban élő, természetes vonzatú) területek, zöldfelületi rendszerek manifesztálódjanak.

Tájépítészet: a tervezés és a megvalósulás folyamata

A széles körben vett tájépítészet igényli a tájépítész tervezőtől a legtöbb tervezési időt, hiszen ezt alapvetően a tervezési terület kiterjedése, összetettsége, és a feladat bonyolultsága határozza meg.

A tájépítészet gyakran olyan összetett feladatokkal foglalkozik, ahol még a konkrét tájépítész elgondolásokat tartalmazó tervek készítését megelőzően szükséges akár megvalósíthatósági tanulmány vagy hatástanulmány is.

Megvalósíthatósági tanulmányterv kell, amikor egy elképzelt építési-fejlesztési feladatot több bizonytalansági tényező terhel. A megbízó a feladat realitását vizsgál(tat)hatja meg mindenekelőtt.

A vázlattervek készítésének célja a lehetőségek minél szélesebb körű feltárása, s ezek közül az optimális kiválasztása. Hollandiában például nem ritkán három tervváltozatot is kidolgoznak – nem vázlatterv szintjén – azért, hogy a lehető legjobb megoldás felé időveszteség nélkül tudjanak rugalmasan lépéseket tenni. (Jóllehet arrafelé igencsak agyonszabályozott és intenzív mezőgazdasági művelés is zajlik, ami mifelénk elég idegenül hatna.)

Az USA-ban a több tervváltozat mellett a tájépítész feladata a tájképi változások azonnali rajzi bemutatása – nem az elméletek talaján zajlik tehát a tájépítészet eszmecseréje, vagy épp a szakmai vita.

Esetenként külön programterv javaslat válik szükségessé, amelynek célja még a tervezési folyamat elején felmérni a tájépítész tervezők által részletesen kidolgozandó tervi elképzelések várható anyagi kihatásait.

Tájépítészet és a tájba illesztés elve

A tájépítész egyik legfőbb megoldandó feladata az emberi alkotások tájba illesztése, amikor a tájat alkotó természeti és mesterséges elemeket átrendezi, új kompozícióba szervezi a tájépítészet gyakorlásakor.

Mindez akkor mondható sikeresnek, ha ennek a műveletnek az eredményeként a kisebb-nagyobb beavatkozás, vagy létesítmény hozzásimul az adott táj előzetes adottságaihoz – esztétikai, ökológiai, gazdasági értelemben egyaránt.

Egy táj leginkább állandó elemei a terepalakulatok és a behálózó útrendszer; legjellegzetesebbé ugyanakkor a természetadta vagy eltervezett növényalkalmazás teszi – így ezek alapvető tényezők a tájépítész számára a tervezési koncepció kidolgozásakor.

A tájépítészet átfogó emberi érintés

A természet nem érintetlen, nem is tud az lenni (már). És nem is kell annak lennie; ám kérdés, hogy az „emberi érintésben” ott van-e az átgondolt tájépítészet. Az ember formálja, alakítja a környezetét – de nem mindegy, hogyan, és milyen eredménnyel, hatásokkal.

A KertIkon berkeiben művelt tájépítészet azon igyekszik, hogy az emberi tevékenység, az élet különböző terei a harmónia jegyében nyerjenek formát, úgy, hogy a táj sokrétű funkciói és esztétikai normák egyaránt érvényesülhessenek.

A formák és a funkciók is változnak a korszakok változásával a tájépítészet terén; ám a tudatos tájépítész beavatkozás biztosíthatja a jelen megalapozott tájhasználatát, amely hosszútávon is fenntartható, kedvező, sőt élvezhető.

Tájépítész dilemmák és elvek

A terhelés és terhelhetőség, valamint a fenntartás és fenntarthatóság közti egyensúly megtalálása a tájépítészet örök dilemmája. Amennyiben ez sikerrel teljesül, álomszép, s ugyanakkor rendkívül hasznos terek valósulnak meg hosszú távon az élet különféle szféráihoz.

Az ökológiai terhelhetőség figyelembevételével sokak életét lehet kedvezően befolyásolni hosszú távon – ezt az elvet követi a tájépítész (bár ehhez alapfeltétel a meggyőzhető megbízó, illetve a belátó beruházó is).

„Megkötni a homokot – a sors megkötése. Megkötni az álmokat – az álmok kiteljesítése. Életben maradni soká – az égigérő fa felnövelésének lehetősége. Az égig érőé, amelyben a megvalósult álmok rendje lakozik s véghetetlenül.”

(Devecseri Gábor)

A tájépítész jórészt azonos tájrendezési elvek mentén dolgozik világszerte, ám a táji adottságoktól függő, hogy mit miért javall a tájépítészet. Nálunk például a fásítások, a mezővédő erdősávok telepítésének elsődleges oka a homok megkötése volt, míg Angliában a legelő állatokat óvták így a széltől.

Tájépítészet, környezetvédelem, vagy zöldmozgalom?

A tájépítészet küldetése nem felcserélhető, de nem is kiváltható a környezetvédelem, vagy éppen a zöldmozgalmak olykor nagyon divatos célkitűzéseivel. Egy tájépítész nem kampányol, és nem tüntet (hacsak nem az emberi jogokról van szó), hanem a gyakorta ellentétes érdekek között igyekszik megtalálni az ésszerű megoldást a tervezési folyamat során.

Ugyanakkor a tájépítészet szükségességére (újra) ráirányították a figyelmet a környezeti mozgalmak; szakmailag megalapozott, széles körű támogatást elnyerő és gyakorlatiasan megvalósítható akció terveket ugyanis a tájépítész képes kidolgozni a közérdek és a gazdasági fejlődés között egyensúlyozva.

Tájépítészet és beruházás

A tájépítészet (és különösen a tájrendezés) érdeke, hogy beruházások történjenek, az viszont nem mellékes, hogy milyenek. Azok jók, amelyek a tájban rejlő potenciált növelik. A tájrendezés folyamatában ez kötelezettséget ró a tervezők mellett a többi érintett szereplőre is.

A társadalmi-gazdasági fejlődés a táj fejlesztésével jár (a létesítmények volumenétől függ ennek intenzitása), és ehhez különböző mérvű beruházás szükséges – s egy beruházás műszaki és közgazdasági vetülete általában jól körvonalazható.

Ezzel szemben a táj alakításával járó következmények nehezen láthatók előre (éppen a tájalkotó elemek sokrétű kapcsolata miatt), illetve összetett munkát jelent ezek feltárása. Még inkább nehéz ügy olyan beavatkozást eszközölni a tájépítészet támogatásával, amely hosszú idő múlva is hasznosnak bizonyul.

A tájépítész nem őskövület

A léptéktől függetlenül a tájépítészet a fejlődés és fejlesztés pártján van, közreműködése viszont éppen azért életbevágó, mert a társadalom létezési terét befolyásolja, nem pusztán az egyes környezeti elemeket, vagy éppen az élővilágot.

Értelmetlen az a zöldmozgalom, amely a realitásoktól elszakad, és képtelen a az észszerű kompromisszumokra. Sőt, gyakran a radikális „zöldség” következménye tájökológiailag erősen vitatható. A hajthatatlan tiltakozás persze egyszerű, csak éppen ostoba dolog.

A környezetvédelem keretében beszélnek a föld, a víz, a levegő, az élővilág, illetve a táj, illetve a települési környezet védelméről; jóllehet a táj és a települések környezete, amellyel a tájépítészet foglalkozik, jóval többet jelent, és összetettebb, mint „emberi környezet”, vagy az egyes környezeti elemek.

Tájépítészet, természetvédelem és tájvédelem

A természetvédelem és tájvédelem (a védendő érték összetettségétől függő a megnevezés), amennyiben a tájépítészet megfontolásai mentén beszélünk róla, voltaképpen a tájrendezés egy speciális ágazatát képezi.

Szerencsés esetben az élőhelyvédelem, az üdülési fejlesztés és a tájrendezés szükségessége egybe is esik, például, amikor adott egy bányató, illetve „bányautótáj”, ahol több tekintetben előnyös és kívánatos beavatkozás mehet végbe.

Persze, az ember-táj kapcsolat szívélyesebbé válásáért a tájépítészet mellett mások, szervezett kereteken belül is (pl. jogszabályokkal támogatott) erőfeszítéseket tesznek. Azonban a táj- és a természetvédelem is onnantól hathatós, amikor eredendő vagy hagyományos megbecsülésről beszélhetünk a természet vagy a táj iránt.

Tény, hogy a szociális és egészségügyi megfontolások is lendületet adtak a tájvédelemnek a természeti értékek védelme mellett. De míg a természetvédelem állami, a tájépítészet szakmai feladat, nem csekély népművelői felelősséggel – ami a környezetkultúrát illeti.

Szakmailag megalapozott, tájvédelmi szempontokat (is) érvényesítő tájépítész tervekre, majd tettekre van szükség, nem pedig független tájvédelmi törekvésekre (hisz a függetlenség a táj kapcsán elég értelmetlen is).

Cipőt a cipőboltban, tájépítészet a tájépítész kezéből

A táj formálása: tájépítészet – az esetben, ha a gyakorlatban ténylegesen érvényesül a tájépítészet értékteremtő-óvó szándéka. Ugyanis egyazon folyamat a végrehajtástól és a kiinduló helyzettől függően egyszer kedvezőnek, más esetben hátrányosnak tekinthető.

Abban hiszünk, hogy megfelelő alkotómunkával, szemléletváltozással, a táj iránti érzékenység fejlesztésével többet érünk el, mint hivatalos védelemmel vagy korlátozással. A tájépítészet ebben kulcsszerepű, hiszen az egyén vizuális és környezeti közege meghatározó az efféle igényesség és felelősség kialakulásában.

/Ha valaki szeme elé csak a gyerekkorában látottak (a kihajtható mesekönyv tornyos várkastélya, és mellette a park a tartozékszerű törpével vagy cuki állatkával) vésődött be maradandóan, és fejlesztő impulzusoknak nem ad helyet (mondjuk így: műveltség, világlátottság révén); akkor nem meglepő, ha az illető vizuális kultúrája nehezen mozdul ki az éretlen, kiforratlan szintről./

Támpontok a tájépítész megítéléséhez

Minél nagyobb területet érint a tájépítészet egy tervezési feladat során, annál több szempontot kell figyelembe venni. Az összetettségből adódóan fokozott hangsúllyal kell feltenni a tájépítész megválasztása során az alábbi kérdéseket:

• Milyen tervezési feladatokban működött közre a tájépítész? (S ez referencia lista segítségével követhető-e?)
• Milyen tervezői jogosultsága van a tájépítész szakembernek?
• Összetett feladatok esetén képes-e a szükséges szakértői, mérnöki és tájépítész tervezői csapattal fellépni?

A KertIkon az évek során sokrétű feladatokban vett részt, nemcsak a kerttervezés, hanem a tágabb tájépítészet szintjén is (ld. KertIkon referencia lista). Sokszor volt alkalmunk különféle szakterületek képviselőivel, vagy éppen más tájépítész kollégákkal együtt dolgozni, hiszen a felelős (nem csak tájépítész) tervezői hozzáállás alapja, hogy a feladatvégzés rátermett szakemberek bevonásával történjen.

Milyen a jó tájépítész szakember?

A tájépítészet kreatív, emelkedett és a természetre fogékony hozzáállást követel meg a gyakorlóitól. Leszűrt, kipróbált tudományos és szakmai tudás mellé esztétikai értékű kreativitás – ez röviden a felkészült tájépítész ismérve.

A tájépítész mint tájrendező pedig az a szereplő, aki képes az ökológiai, a műszaki és az esztétikai szempontok együttes érvényesítésére, miközben a gazdasági és társadalmi vetülettel is tisztában van.

Szerencsés, amikor egy tájépítész tervezőiroda a haladás felé nem csak az ökológiai szemlélet terén elkötelezett, hanem a feldolgozás, tervezés színvonalában is: ez pedig kiterjed a tervdokumentációk alaposan körbejárt tartalmára és korszerű, tetszetős grafikai igényességre egyaránt.

Milyen tájépítész tervezői jogosultsága van a KertIkonnak?

A tájépítészet és kertépítészet képzett, és gyakorlottságukat bizonyított művelői a Magyar Építész Kamara külön tagozatát alkotják, a tagok speciális tervezői kóddal vannak ellátva. Az okleveles táj- és kertépítész mérnökök, illetve az újabb és a rövidebb megnevezés szerint: tájépítész mérnökök tervezői kódja mutatja, hogy mely tervezési feladatok elvégzésére jogosultak és alkalmasak az egyetemi képzés és gyakorlati évek után.

• a K tervezői kóddal rendelkező tájépítész jogosult kertépítészeti tervek, tanulmánytervek, fejlesztési és rendezési tervek szakági terveinek és önálló tájépítészeti tervek elkészítésére.
• a TK tervezői kód településrendezési zöldfelületi és tájrendezési feladatokra jogosít. A tájépítész szakma azon képviselői rendelkeznek ezzel, akik településrendezési tervek szakági (zöldfelületek, külterület-szabályozás, örökségvédelem, környezetvédelem, környezeti vizsgálat, környezetalakítás) munkáiban vehetnek részt.

A KertIkon a fentebb sorolt feladatok elvégzésében szerzett sokéves tapasztalatot; s kétségtelenül ebben az emberközeli léptékben tud a tájépítész szakma a legkreatívabban megnyilvánulni, illetve a megbízói-beruházói érdekeknek megfelelni.

Vannak azonban további specifikus képviselői a tájépítész szakmának, ám ebbe a körbe bizonyos szakirányú képzések felől is érkeznek szakemberek:

• a TR tervezői jogosultsággal bíró szakember területrendezési feladatokat végezhet: kistérségek, megyék, régiók vagy országos rendezési tervek készítője.
• egy tájépítész TT (településrendezési) tervezői jogosultsággal városok vagy városrészek felelős tervezőjeként vagy szakértőjeként sok-sok éves gyakorlat után vállalhat szerepet.

Akiknek ilyen tájépítész segítségre van szükségük, anélkül is tudják, hol keressék, hogy mi itt támpontokat adnánk…

Mi a tájépítészet hatásköre és léptéke?

A tájépítész (’landscape architect’ – ahogy a 19. században az amerikai tájépítészet atyja, Frederik Law Olmstedt megfogalmazta a szakma művelőit): a társadalmi szükséglet és a táji adottságok közötti harmóniára törekszik. A tájépítészet célja a beavatkozások előnytelen jellegének és mértékének csökkentése, sőt, olyan tájalakítás (és szemléletformálás), amelytől a szűkebb-tágabb haza fényre derül…

Hogy ez milyen léptékben, milyen részletezettséggel történik, a feladat válogatja, nem a tájépítész. A környezet és a táj komplex fogalom, ezek rendezése tervezési fázistól függően kiterjedhet adott esetben az átfogó környezetrendezéstől egy területegység környezetarchitektúrájáig is, azaz a tájépítészeti terek építményeinek és berendezési tárgyainak megtervezéséig.

A tájépítész a munkája közben mindössze a feladathoz mérten a funkcionális, kompozíciós, esztétikai és szerkezeti felbontáson változtat, az elvein nem. Tájépítészet kell egy tájrendezési terv, de egy „szabvány-műtárgy” tájba illesztésének kidolgozásához is (és voltaképpen tájépítész hivatott a kerttervezés, vagy a települési zöldfelületek fejlesztési feladatait is ellátni, a tájépítészet megnevezés tehát össze is fogja az egyes szakterületeket).

Bár az épített (művi) és a természeti környezetet más és más arányban és jellegben érintő tájépítész munkák felsorolása végtelen, azért az egyes típusfeladatokra mélyebben is kitérünk a tájépítészet terén belül.

The post Tájépítészet, tájépítész appeared first on Kerttervezés és tájépítészet.

Ha más is kell, mint építészet

Bizonyára tudásuk legjavát nyújtják, miközben megbízói érdekek, reális kivitelezői szempontok és szakmai elvek között egyensúlyoznak. A társtervezésbe (akár a kert tervezése végett) ehhez kipróbált partnereket érdemes bevonnia a generáltervezőnek.

Olyan építészek munkáját segítjük, akiknek tervezési feladatában a megbízói igények teljesítéséhez tájépítész közreműködés szükséges vagy ajánlott. A generáltervezés területe mellett bárhol a hasznunkat veszik, ahol a táj kezdődik és az építészet folytatódik, s akár kiteljesedik – alkalomadtán egy modern kert tervezése révén.

Táj és építészet? Összehangoljuk!

A korszerű, modern kert és építészeti tervezés közös ügye az épített és természetes elemek olyan formálása és művelése, mellyel környezetünk értékei növelhetők. Túl sok hely kiált még a táj és építészet összhangja, s a szakmai megoldásokban modern kert után!

Az igényes környezet kialakításán a két fő téralakító művészeti ág: az építészet és a kertépítészet együtt dolgozik; ez utóbbi feladatköre az együttműködés során kiemelten a zöldterület, a kert tervezése.

A KertIkon a tájra hangolt építészet jegyében munkálkodik (legyen az hagyományőrző vagy modern kert, építészeti környezet), ott segít az elemekből összhangot építeni, ahol hangsúlyt kap a természetes környezet tisztelete és igénye is (ez egy modern kert tekintetében is elvárható).

A modern kert nem természetellenes

Mivel törekszünk az építészeti tervekkel harmonizáló munkára, különösen azok számára hasznos a szolgáltatásunk, akik az építészet és a zöld környezet nemes ötvözetén dolgoznak, így a zöld, a kert tervezése szerves része a munkának. A tájépítészet bizony tehet az építészetért; kezdve azzal, hogy az épület gyakran a kertben, illetve tágabb környezetében állva tárul fel. A modern kert és épület egymás szerepét erőstik.

A korszerű, modern kert tervezése leleményes és stílusos jegyeket mutat, nyilván, ám a szakmai törvényszerűségek iránt belátó, gyakorlatias. Nagyon nem értünk viszont egyet azzal a gyakorlattal, amikor a ház vagy a mindenáron modern kert miatt a „fél hegyet elbontják”, és a meglévő táji adottságokra ráerőszakolnak egy kirívóan kényszeredett, szakmailag pedig elfogadhatatlan álmegoldást.

Gördülékeny generáltervezés és a kert tervezése

Mindannyian tudjuk, bosszantó lehet, amikor akadozó a szakági tervezőkkel való együttműködés, vagy ha az kívánnivalót hagy maga után. Még ha nálunk sem hemzsegnek orákulumok, az építészek nyugodtan építhetnek ránk. A tájépítészetet bízza csak ránk, kertre majd gondunk lesz: a szakmailag korrekt és modern kert tervezése számunkra felelősség és öröm.

Aki nem akar vesződni a kertészeti munkarészekkel, munkájában számíthat tájépítész szolgáltatásunkra. Az építészmérnöki generáltervezést gyakran a szakági tervek összehangolásával is elősegítettük. A felszabaduló idejét töltheti a kertjében is akár – de ha történetesen még nincsen saját kertje, abban is segíthetünk, hogy otthonában igényeinek megfelelő, modern kert létesüljön…

Egyedi kihívásokra is készen a kert tervezése során

Ha építészként megbízásainak teljesítéséhez olyan partnert keres, akivel még a generáltervezés során jelentkező egyedi kihívások terhét is megoszthatja, akkor irodánkban éppen ilyen tervezőre lel. A szakmailag helytálló, modern kert tervezése felől biztos lehet ügyfelünkként, mert rajtunk sosem múlt építési engedély megadása.

Készséggel kezelünk olyan nézetkülönbségeket is, amelyek a kert tervezése során felmerülhetnek a szakággal kapcsolatban. Nem csupán alapos tervdokumentációval segítettük a csapatmunkát, hanem a szakhatóságokkal, sőt, olykor mérges szomszédokkal is eredményesen egyeztettünk a kert tervezése folyamán.

Elégedett megbízók, modern kert

A környezet fejlesztésén munkálkodó építész elősegítheti az építési projektek jobb megtérülését és a megbízók hosszú távú megelégedettségét – még inkább, ha ehhez megfelelő, biztonságot nyújtó tájépítész partnert választ.

Megrendelőink meggyőződhettek arról, hogy amikor a tervezés kezdeti szakaszában kapcsolódtunk be építész partnerünk feladatába (s így a kert tervezése idejében elkezdődhetett), nem egyszer felesleges kiadásoktól mentesültek.

Az általunk alkalmazott megoldások pedig jelentősen költséghatékonnyá tették az adott beruházás, modern kert megvalósítását már a tervezési fázistól kezdődően.

Szakmai biztonság a kert tervezése során

Közös célért dolgozunk, amikor szeretne a tervleadás után az építészeten túlmenően, a szakági tervek, így a kert tervezése kapcsán is elégedett megbízói véleményekkel találkozni, és az elvégzett munka után jó lelkiismerettel, nyugodtan nézni a megvalósítás elébe.

A KertIkon mint közel húszéves szakmai múltra visszatekintő táj- és kertépítész cég igyekszik, hogy kooperatív segítség legyen az építészek számára. A dinamikus, de józan építészet partnereként működünk – a modern kert tervezése nálunk mindenekelőtt a korszerű szemlélet folytán teremt modern kert vagy zöld területeket.

Tapasztalataink a kivitelezésre is kiterjednek, így tudjuk, mi az igényekhez illeszkedően modern kert tervezése kapcsán alkalmazható, ésszerű megoldás a szóba kerülő tájépítészeti alternatívák között.

Komplex megoldás: tanulmánytervtől a kiviteli tervezésig

Az építészeti tervezés számíthat ránk kertépítészeti tanulmányterv, engedélyezési és kiviteli terv dokumentációk készítésében, közreműködünk pályázatok és prezentációk összeállításában is, egy kert tervezése sokféle feladatot jelenthet.

A pályázati prezentációk összeállítása elsősorban a szabadtér tervezés témájához kötődött, a kert tervezése nyilvánvaló feladat, de segítséget nyújtunk a koncepció kidolgozásában és látványtervezésben.

Igény szerint a kerttervezés 3D-ben történik, a látványtervezés segítségével mutatjuk be az elképzeléseket; amennyiben ügyfelének látványtervvel tenné átélhetőbbé a megvalósítandó új, modern kert és az építészet együttesét, az összhangot a kertépítészeti elképzelés valósághű ábrázolásával, fotorealisztikus látványtervezéssel tesszük teljessé.

Kert tervezése: naprakészen

Kiegyensúlyozott munkaritmusban dolgozunk, hogy ami a kertet illeti, a kert tervezése kapcsán a tervezési határidők nyugalomban érjék a kollégákat; de még a tervleadást megelőző napon sem hiányzik nálunk a problémakezelő frissesség.

A távolság nem akadály

Bárhol is tervezzen az ország területén, gyors és rugalmas munkatársakra talál bennünk.

Az elmúlt években magánterületek, intézménykertek, közterületek és üzleti telephelyek modern kert tervezése kapcsán egyaránt szerepet vállaltunk, vidéken és a fővárosban is.

Változatos feladatvégzés, kert tervezése országszerte

Portfóliónkban változatos, modern kert tervezési feladatok szerepelnek.

1.    Kerttervezés keretében sok-sok kertépítészeti terv készült el kezünk alatt:

• magánkertek – családi házak és társasházak kert tervezése (családi ház és kúria, villaépület, társasház és bérház kert tervezése)
• intézménykertek, intézményterületek igények és előírások szerint is modern kert tervezése (bölcsőde, óvoda, iskola, kollégium; egészségház, kórház, szociális otthon kert tervezése)
• rekreációs (üdülő és sport) területek kert tervezése (fürdő, strand, kemping, nyaraló új vagy megújító modern kert tervezése)
• irodaépületek és kereskedelmi létesítmények zöldterületeinek tervezése (irodakertek, raktárépület, autószalon, használtautó telep cégközpont telephelyének kert tervezése)
• tetőkert és zöldtető műszaki megoldásokban kiemelten modern kert tervezése
• műemléki környezet, történeti kert tervezése (kastélypark, műemléki vagy műemlék jellegű épületek környezetének kert tervezése)

Az igényes, műszakilag modern kert és zöldterület a települések közterületein is jelentkező szükséglet:

2.    Településépítészet terén a települések zöldfelületeinek fejlesztése érdekében vettünk részt tervezési munkákban:

• városi tér tervezés és park tervezés (a kert tervezése közterület alakítási tervezés szintű)
• játszótér tervezés (szabványoknak megfelelő, modern kert, játszóhelyekkel, berendezésekkel)
• települési arculattervezés (települési arculat, falukép megújítás tervezése)
• komplex zöldfelülettervezés (városi zöldfelületfejlesztés, zöldfelületi rendszer tervezése)
• utcafásítás (fasor rekonstrukció és új telepítésű fasor tervezése)
• településrendezés

3.    A tájépítészet körében több, nagyobb léptékű tájépítészeti terv készítése is feladatunk volt:

• magánbirtok tervezése
• tájrendezés, tájtervezés
• városi temető, kegyeleti park tervezése
• szőlőbirtok tervezése
• tájkert tervezése
• tájérték vizsgálat elvégzése
• környezettervezés, környezetrendezés

Hogy képet kapjon, konkrétan milyen projekteken dolgoztunk az elmúlt években, tekintse meg referencia listánkat, illetve a munkáinkból szemelvényezett tervezési portfólió gyűjteményt!

Dinamikus munkakapcsolat

Ha szeretne azok közé tartozni, akiknek munkáját kellemetlen meglepetések nélkül elősegítettük, Önnel is készséggel együtt dolgozunk környezetünk harmonikus fejlesztését célzó, építészeti és tájépítészeti tervezést egyaránt igénylő feladatok során.

Amennyiben tájépítész tervező segítségre van szükség, a kitöltött tervezési árajánlatkérő űrlap információi alapján, a feladathoz és az igényekhez szabottan állítjuk össze a táj- vagy kertépítész tervezési feladatra adott egyedi árajánlatot. További kérdések esetén küldjön üzenetet vagy hívjon bennünket!

The post Építészeknek appeared first on Kerttervezés és tájépítészet.